Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-19 / 292. szám, péntek

előző és gyógykezelésre ugyanolyan mé-tékben, mint az alkalma­zottak soraiból kikerülő járadékélvezőknek. AZ EGYÉNILEG GAZDÁLKODÓ PARASZTOK ÉS MÁS EGYÉNILEG GAZDÁLKODÓ SZEMÉLYEK JÁRADÉKBIZTOSÍTÁSA Ezen előírások alapján az egyénileg gazdálkodó személyek és a velük együtt dolgozó családtagok vannak biztosítva. Az egyé­nileg gazdálkodó személy felesége vagy az együttdolgozó csa­ládtag felesége nincs biztosítva. J Nincsenek- biztosítva azok a személyek sem, akik egyúttal alkalmazásban vannak, vagy pedig öregségi, rokkantsági, rész­leges rokkantsági járadékot élveznek járadékbiztosítás címén. A kormányrendelet hangsúlyozza az egyénileg gazdálkodó sze­mélyek igényét arra, hogy gyermekeik ingyenes kórházi ápo­lásban részesülnek. Öregségi járadékot ismernek el az egyénileg gazdálkodó sze­mélyeknek 65 éves koruk betöltése után, amennyiben legalább nyolc éven át biztosítva voltak és ha kereseti tevékenységükkel a HNB végrehajtó szervének egyetértésével hagytak fel. Az egyénileg gazdálkodó személyek, akik betöltötték 70. életévüket (a nők 65. életévüket), járadékot kapnak akkor is, ha folytat ják kereseti tevékenységüket. Az együttdolgozó családtagoknak 65. életévük betöltése után öregségi járadékot nyújtanak, ha legalább nyolc éven át bizto­sítva voltak. Rokkantsági járadékban részesülnek azok a személyek, akik rokkantak és az utolsó tíz év folyamán legalább öt évig bizto­sítva voltak (a 28 éven aluli személyeknél elegendő a biztosítás rövidebb időszaka éppúgy, mint az alkalmazottak járadékbiztosí­tásánál). A rokkantsági és öregségi járadék alapösszege hat évig ter­jedő biztosításra szól. Emellett ez a járadék szilárd összegekkel emelkedik hat év után, nyolc év után és a biztosítás tizedik éve után. a v aj -f co (D N > " !§ ô * B co u> •M > .S _ CO •a CC tfl ^ O >co aj "-> co ül *č3 c S .S > ü -u K o •M —J CO N S 2 1| c ,52 d) 'CO > ä O •W -M CO N X s :~3 — C 1Ľ S .:o C ä o cn > 2 •U -S eo 3 — ä '<2 S c 2 a, S > S w 2100 Kčs-ig 210 Kčs 230 Kčs 230 Kčs 230 Kčs 3300 Kčs-ig 225 Kčs 245 Kčs 260 Kčs 270 Kčs 4500 Kčs-ig 234 Kčs 260 Kčs 276 Kčs 294 Kčs 5700 Kčs-ig 243 Kčs 269 Kčs 298 Kčs 318 Kčs 7800 Kčs-ig 252 Kčs 284 Kčs 314 Kčs 340 Kčs 10 200 Kčs-ig 261 Kčs 299 Kčs 336 Kčs 370 Kčs 10 200 Kňs-en felül 270 Kčs 308 Kčs 350 Kčs 390 Kčs A hátramaradt családtagoknak az özvegységi és árvasági jára­dékokat ugyanolyan feltételek mellett nyújtják, mint az alkal­mazottak járadékbiztosítása keretében folyósított járadékokat. Az özvegységi járadék az egyénileg gazdálkodó személy járadé­kának 70 százalékát teszi ki, a félárva gyermek árvasági jára­déka a járadék egynegyedét (legalább havi 120 koronát tesz ki) és a teljesen árva gyermek árvasági járadéka az egyénileg gaz­dálkodó személy járadékának felét (legalább havi 200 koronát) tesz ki. Az egyénileg gazdálkodó parasztoknak és a velük együtt dol­gozó családtagoknak, akik munkabaleset vagy hivatásukból ere­dó betegség következtében váltak rokkanttá, járadékát havi 50 koronával lehet emelni. 'Amennyiben munkabaleset vagy hiva­tásukból eredő betegség miatt csak részlegesen válnak rokkant­tá, a rokkantsági járadék 60 százalékáig terjedő részleges rok­kantsági járadékot lehet nekik nyújtani. E részleges rokkantsági járadékhoz elismernek 30 korona havi emelést. Az ilyen bizto­sított halála után hátramaradottaknak temetkezési segély nyújtható. Azok a járadékélvezők, akik öregségi vagy rokkantsági jára­dékot kapnak, ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan ösz­. szegben részesülnek gyermeknevelési pótlékban, mint az EFSZ­ek biztosított tagjai. Tehetetlenség esetén is növelni lehet az egyénileg gazdálkodó személyek járadékait a járadék feléig terjedő összeggel. Az egyénileg gazdálkodó személyek 15 éven aluli gyermekei­nek az állam ingyenes kórházi kezelést nyújt. Ezenkívül az egy éven aluli gyermekeknek és terhes asszonyoknak a szülésnél és a szüléssel kapcsolatban ingyenesen megadnak minden megelőző és gyógykezeltetési gondoskodást. Az egyénileg gazdálkodó személyekért fizetett biztosítási il­leték úgy, mint eddig, a kiszámítási alapösszeg 10 százalékát, az együttdolgozó családtagoknál 11 százalékát teszi ki. A föld­műveseknél e biztosítási illetékhez úgy mint eddig, balesetbizto­sítási illeték is járul. Az egyénileg gazdálkodó személyek saját magukért és együtt­dolgozó családtagjaikért biztosítási illetéket is fizetnek. Az egyénileg gazdálkodó parasztoknál az illeték kiszámítására szol­gáló alapösszeget földjeik terjedelme, a termelési terület, a földek minősége és kultúrája, valamint a gazdálkodási módszer határozza meg. A többi egyénileg gazdálkodó személyeknél a biztosítási illeték meghatározásának alapját szilárd összegek szabják meg, tekintettel a hasonló helyzetben levő szakmunkás bérére. A járadékbiztosítás összegeit csupán abban az esetben fizetik ki, ha idejében befizették a biztosítás egész időtartamára szóló esedékes biztosítási illetékeket. A legfeljebb fél évre szóló biz­tosítási hátralékot a járadékigény keltezése utáni három hónapon belül lehet megfizetni. Az egyénileg gazdálkodó személyek és a velük együtt dolgozó családtagok és azok családtagjai soraiból kikerülő járadékélve­zőknek igényük van ingyenes megelőző és tényleges gyógykezel­tetésre ugyanolyan mértékben, mint az alkalmazottak soraiból kikerülő járadékélvezőknek. V. Kormányrendelet egyes járadékok felemeléséről a járadékbiztosítás keretében AZ ALACSONY JÁRADÉKOK FELEMELÉSE 1956. DECEMBER l-l HATÁLLYAL AZ ALKALMAZOTTAK BIZTOSÍTÁSÁNAK KERETÉBEN Az alkalmazottak biztosításának keretében azok az öregségi és rokkantsági járadékok, amelyek legalább tíz évig tartó biz­tosítás után esedékesek és amelyek nem érik el a havi 350 ko­ronát, 10 százalékkal emelkednek legalább havi 350 koronára. Ez az emelkedés azokra az öregségi és rokkantsági járadékélvezők­re is vonatkozik, akik ugyan nem voltak tíz évig biztosítva, de járadékigényüket 1951. december 31-ig elismerték. Azok a rok­kantsági járadékélvezők, akiknek munkabaleset vagy hivatásból eredő betegség következtében van igényük járadékra vagy pedig járadékigényüket 30. életévük betöltése előtt ismerték el, ezt az emelést megkapják akkor is, ha nem voltak tíz éven át biz­tosítva és ha járadékukat csak 1951. december 31-e után is­merték el. Ha ezek a teltételek nincsenek teljesítve, 300 koro­nára emelkednek az alkalmazottak biztosításából származó öreg­ségi és rokkantsági járadékok, amelyek havi 300 koronánál ala­csonyabbak. Azok az öregségi és rokkantsági járadékok, amelyeket bányá­szoknak ismertek el és amelyek nem érik el a havi 600 koronát, 10 százalékkal emelkednek, de legalább havi 600 koronára. Azok az alkalmazottak után folyosított özvegyi járadékok, amelyek nem érik el a havi 280 koronát. 10 százalékkal emel­kednek legalább 280 koronára. Azok a bányászok után járó öz­vegyi járadékok, amelyek nem érik el a havi 350 koronát, 10 százalékkal emelkednek legalább 350 koronára. Az özvegyi já­radék emelésében csak az az özvegy nő részesül, aki rokkant, beteg vagy legalább egy olyan gyermekről gondoskodik, aki nem részesül nevelési pótlékban vagy pedig olyan özvegy, aki 45 évnél idősebb és legalább két gyermeket nevelt fel vagy már betöltötte 50. életévét. 128

Next

/
Thumbnails
Contents