Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-17 / 290. szám, szerda

Nyilatkozatok a Biztonsági Tanács szuezi vitájának eredményesről D. T. Sepilov Párizsba való megér­kezése után a sajtó képviselői előtt a következő nyilatkozatot tette: „Az ENSZ Biztonsági Tanácsáról jöttem. A Biztonsági Tanács tevékeny­sége és határozatai nagyon pozitív értékelést érdemelnek. Segítségükre volt azoknak, akik azzal a kéréssel for­dultak hozzánk, hogy egy asztalhoz üljenek és megtárgyalják az adott problémát. Mélységes meggyőződésem, hogy jóakarattal és az egyenlőség alap­ján megtalálható a szuezi probléma igazságos megoldása." D. T. Sepilov végül sok sikert kívánt a szabadságszerető, derék és vendég­szerető francia népnek. Brüsszel (ČTK) — P. H. Spaak belga külügyminiszter október 15-i sajtóér­tekezletén kijelentette, hogy a Bizton­sági Tanács Szuezről folyó tárgyalása „kielégítő" volt. Spaak továbbá azt a reményét fejezte ki, hogy a tárgyalá­sokat tovább folytatják és kielégítő megoldást érnek el. „A válasz nehéz, de a megoldás nem lehetetlen." New York (ČTK) — Krisna Menőn, India tárcanélküli állapminisztere New Yorkból való távozása előtt kijelentet­te, hogy a szuezi probléma jó úton halad a megoldás felé, ha a jövőben nem merül fel olyan tényező, amely e kedvező fejlődést megzavarná. New York (ČTK) — M. Favzl egyip­tomi külügyminiszter október 15-én délután 90 percig tartó megbeszélést folytatott D. Hammarskjölddel, az ENSZ főtitkárával. Favzi a tárgyalás befejezése után kijelentette, hogy mindeddig nem állapították meg a brit és francia képviselőkkel a szuezi kérdésben tartandó jövő tárgyalások helyét, sem idejét. New York (ČTK) — Selwyn Lloyd brit külügyminiszter október 15-ín este repülőgépen elutazott New York­bői. Elindulása előtt az újságíróknak hosszabb nyilatkozatot tett. Kijelentette, hogy Nagy-Britannia és Franciaország, valamint Egyiptom képviselőinek előzetes véleménycseré­je folyamán „bizonyos haladúst értek el", de „még mindig jelentós nézetel­térések állanak fenn", A brit külügyminiszter végül utalt arrp, hogy ha Egyiptom új javaslato kat terjesztene elő a szuezi kérdés megoldására, „a csatorna használói gondosan átvizsgálnák. Hozzátette azonban, hogy e javaslatoknak „hason­ló hatékony biztosítékokat kellene tartalmazniok a csatornahasználók számára, mint a 18 állam javaslatai." Párizs (ČTK) — Október 15-én New Yorkból repülőgépen Párizsba érkezett D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügymi­nisztere, aki most tér vissza Moszk vába az ENSZ Biztonsági Tanácsának üléséről. Elleniétek a Csatornahasználók Szövetségének tagjai között Washington (ČTK) - Október 17-én tartják Londonban a Csatornahasználók Szövetsége végrehajtó bizottságának további ülését. Az előkészületek folya­mán azonban további nehézségek me­rültek fel. A Francé Presse hírügy­nökség tudósítása szerint Washington London és Párizs között diplomáciai tanácskozások folynak azon ellentétek áthidalására, amelyek az előzetes tár­gyalások során merültek fel a csator­na használatáért járó illetékek fizeté­sének módjáról. Washington állítólag az amerikai hajóknak csak abban az esetben rendeli el az illetékeknek a Csatornahasználók Szövetségének való fizetését, ha a brit és francia kormány hasonló utasítást ad hajóinak. A hír­ügynökség hozzáfűzi, hogy a legna­gyobb nehézségek abban rejlenek hogy az amerikai cégek tulajdonát ké­pező hajók többsége panamai vagy li­béria'' Icbogó alatt közlekedik, és így az USA kormányának nincsen felettük jogi hatalma, hogy kényszeríthesse őket az illetéknek az új szerv javára történő fizetésére. A Magyar Dolgozók Pártja és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége képviselőinek belgrádi tárgyalásai Belgrád, (ČTK) — A Tanjug saj­tóiroda jelentette, hogy október 15­én délelőtt Belgrádban tárgyalások kezdődtek a Jugoszláv Kr nmunisták Szövetsége képviselői, akiket Tito fő­titkár vezet, és az MDP küldöttsége között, amelyet Gerő Ernő az MDP KV első titkára vezet. A Jugoszláv Kommunisták Szövet­sége részéről a tárgyaláson részt vett A'exander Rankovics, a végre­hajtó bizottság tagja, Mosa Pljade, Svetozar Vukmanovics-Tempo és má­sok. A Magyar Dolgozók Pártja részéről Hegedús András, Kádár János, Apró Antal, Kovács István, az MDP KV politikai bizottságának tagjai, vala­mint Münnich Ferenc, a Magyar Nép­köztársaság belgrádi nagykövete. A délelőtti tárgyalások után, ame­lyek elvtársi, baráti légkörben folytak le, J. Broz-Tito a magyar vendégek tiszteletére ebédet adott. A tárgyalá­sok tervszerű program szerint foly­nak tovább. A Nemzetközi Atomügynökség ellenőrzési jogköréről tárgyalnak New Yorkban New York. (ČTK) — A Nemzetközi Atomügynökség alapszabályairól tár­gyaló new-vorki szervezet most az ügynökség nemzetközi ellenőrzési jog­köréről tárgyal, amelynek az volna a célja, hogy megakadályozza a hasadó anyagokkal való visszaélést és a ka­pott segítségnek katonai célokra va­ló felhasználását. Az október 15-i délutáni ülésen e kérdéssel kapcsolatban felszólalt dr. P. Winkler. a csehszlovák küldöttség vezetője. Kijelentette, hogy a cseh­szlovák küldöttség már ez év tava­szán a washingtoni értekezleten ki­fogásokat emelt azon eljárási javas­lat ellen, amely szerint az ügynökség Az izraeli kormány továbbra is „megtorló" politikát folytat Jeruzsálem, (ČTK) — Ben Gurion izraeli miniszterelnök a parlamentben beszédet mondott, amelyben külpoli­tikai kérdésekkel foglalkozott. Beszé­dében azt a politikát igyekezett men­tegetni, amelyet Izrael az arab/or­szágokkal szemben folytat. Ben Gurion rámutatott, hogy az izraeli kormány továbbra is „megtor­ló" politikát fog folytatni, ami nyil­vánvalóan azt jelenti, hogy tovább iolytatja katonai támadásait a szom­szédos arab államok ellen. Az izraeli miniszterelnök beismerte, hogy az utóbbi időben az izraeli hadse­reg ereje és fegyverzete nyu­gati fegyverszállítmányok következté­ben jelentősen növekedett. Kijelen­tette, hogy Franciaország, Kanada és Nagy-Britannia az USA egyetértésével fegyvereket szállított Izraelnek, mert az USA „felhívta szövetségeseit" erre. Ben Gurion a fegyverszállítás folyta­tása melj|tt foglalt állást, s első­sorban amerikai fegyvereket óhajt. az általa nyújtott segítség felhaszná­lását ellenőrzi. A csehszlovák kül­döttség már atíkor felhívta a, figyel­met arra, hogy ennek az ellenőrzés­nek összhangban kell állnia az álla­mok szuverén jogaival. Dr. Bhabh indiai küldött után, aki azt javasolta, hogy ne nyújtson az ügynökség semmilyen segítséget azok­nak az országoknak, amelyek katonai célokra akarják felhasználni az atom­erőt, J. Wadsworth amerikai küldött szólalt fel. Beszédében azt javasolta, hogy messzemenő ellenőrzést gyako­roljanak az ügynökség által nyújtott segítség elosztása felett. Ez az ellen­őrzés méreteinél fogva közvetlen be­avatkozást jelentene azon országok belügyeibe, amelyek a segítségben ré­szesülnek. Végül a főbizottság egyhangúlag el­fogadta a húsz latin-amerikai ország javaslatát, amely szerint az atom­ügynökség segítséget nyújt minden egyes tagnak vagy a tagok csoport­jának, az atomerő békés felhasználá­sára. A szövetségi parlament elnöke az SS-tisztek toborzása ellen Köln (ČTK) — A kiváló nyugatnémet művészek és írók kölni gyűlésén dr. Gestenmaier, a szövetségi parlament elnöke állást, foglalt az SS tiszteknek a hadseregbe való felvétele ellen. A gyűlésen határozatot fogadtak el, amely rámutat arra, hogy az SS fegy­vernemek „az igazságtalan nácista ál­lam megtestesítői" voltak, és ezért a nyugatnémet Grünwalder Kreis szer­vezetben tömörült művészek és írók határozottan állást foglaltak az ellen, hogy a volt SS tisztek ismét szolgálja­nak a hadseregben. A szovjet-japán kapcsolatok felújítása megnyitja a széleskörű gazdasági és kultur ális együttműködés útját és hozzájárul a távolkeleti béke megszilárdításához A Szovjetunió és Japán közötti kapcsolatok rendszeresítésével foglalkozó tanácskozások > N. A. Bulgaayin, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének és Hatojama, Japán miniszterelnökének beszéde Moszkva, (ČTK) — Október 15-én kezdődtek Moszkvában a Szovjetunió és Japán kormányküldöttsége között a tanácskozások a két ország közötti kapcsolatok rendszeresítésére vonatkozólag. Az első ülésen N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet kormányküldöttség vezetője mondott megnyitó beszédet. Beszédében a többi között ezeket mondotta: A szovjet kormány nevében üdvöz­löm önt, miniszterelnök úr és a japán kormányküldöttséget nálunk Moszkvá­ban, a Szovjetunió fővárosában. Elsősorban hangsúlyozni szeretném, mily magasan értékeljük azon törek­vést, amelyet önök a két ország kö­zötti békés kapcsolatok felújításáért kifejtenek. A japán kormányküldöttségnek Moszkvába jövetelét megelőzte a tár­gyaló felek közötti békeszerződés meg­kötéséről szóló londoni és moszkvai tanácskozás, és a levélváltás 1956. szeptember havában, amikor is meg­egyeztünk abban, hogy tanácskozásra ülünk össze Moszkvában. A szovjet kormány a Szovjetunió és a Japán közötti kapcsolatok rendszere­sítésével foglalkozó tanácskozások megkezdésekor a béke és együttműkö­dés következetes politikájából, a kü­lönböző társadalmi berendezéssel ren­delkező államok békés egymás mellett élésének politikájából indult és in­dul ki. A szovjet kormány úgy véli, hogy az államaink közötti békés és jó kapcso­latok felújítása nemcsak megszlintetl a Szovjetunió és a Japán között fenn­álló hadiállapotot, hanem a két ország népeinek érdekében megnyitja a szé­leskörű gazdasági és kulturális együtt­működés útját és hozzájárul a távol­keleti béke megszilárdításához. A Szovjetunió, amely őszintén törek­szik a békére és tekintettel van a ja­pán követelésekre, megértést muta­tott a múltkori békeszerződési tanács­kozások alkalmával Japánnal szemben a területi kérdésben is. Japán azonban •nem volt hajlandó aláírni a békeszer­ződést és azt javasolta, hogy a szov­jet-japán kapcsolatokat békeszerződés megkötése nélkül már most azzal sza­bályozzuk, hogy a békeszerződés meg­kötéséről szóló tárgyalás, beleértve a területi kérdés megvitatását is, majd az országaink közötti diplomácia kap­csolatok felújítása után folytassuk. Egyetértettünk a japán fél ezen kí­vánságával. A londoni és moszkvai találkozások alatt a békeszerződés megkötése ügyében mindkét fél vilá­gosan kifejtette álláspontját a meg­vitatott kérdésekben, és a szerződés csaknem valamennyi cikkelyére vonat­kozólag megegyezett. Levélváltásunk ez év szeptemberében arra mutatott, feltételezhetjük, hogy közöttünk köl­csönös megértés uralkodik. Lefektet­tük a Szovjetunió és a Japán közötti diplomáciai és jó kapcsolatok felújítá­sának alapját. Mindez megkönnyíti a ránk váró feladatok teljesítését, és re­méljük, hogy a mostani tanácskozások sikeresen fognak befejeződni. Ezután Icsiro Hatojama japán mi­niszterelnök, a japán kormányküldött­ség vezetője beszélt. A többi között kijelentette: Állandó törekvésem, hogy hozzá­járuljak a Távol-Kelet békéjéhez és a világbéke megerősítéséhez a Japán és a Szovjetunió között fennálló hadi­állapot mielőbbi megszüntetése és a kapcsolatok felújítása alapján. A Szov­jetunió kormánya azt javasolta, újít­suk fel a normális kapcsolatokat Japán és a Szovjetunió között a mindkét félnek megfelelő feltételek alapján, amit nagy örömmel fogadtam. Azóta Japán és a Szovjetunió kormányainak megbízottai tanácskoztak Londonban és Moszkvában. A tanácskozások során a tárgyaló felek több kérdésben egy­séges nézetre jutottak, azonban — mivelhogy nem egyeztünk meg a terü­leti kérdésben — nem sikerült felújí­tanunk a rendszeres kapcsolatokat. Hogy kiutat találjunk ebből a helyzet­ből, 1956. szeptember 11-i levelem­mel önhöz fordultam, elnök úr. Leve­lemben a többi között kértem, hogy a szovjet kormány értsen egyet a te­rületi kérdésre vonatkozó további tár­gyalással a jövőben, és értsen egyet a további 5 ponttal. E pontok a követ­kezők: 1. A két ország közötti hadi­állapot megszüntetése, 2. a diplomáciai képviselők kicserélése nagyköveti szín­vonalon, 3. a Szovjetunióban tartózko­dó japán állampolgárok azonnali haza­térése, 4. az 1956. május 14-én aláírt halászati konvenció érvénybe lépteté­se, 5. a Szovjetunió támogatni fogja Japánnak az ENSZ-be való felvétele iránti kérelmét. Örömömre szolgált, amikor ön, elnök úr, szeptember 13-i levelével egyet­értett javaslatommal. Macumoto úr, Japán teljhatalmú megbízottja és Gro­miko úr, a Szovjetunió külügyminisz­terének elsc helyettese szeptember 29­én ennek alapján levelet váltottak a területi kérdés további megtárgyalá­sát illetően. Moszkvába éppen azért jöttem, hogy a fentiek alapján személyesen fejthes­sem ki nézetemet és elősegítsem a Japán és a Szovjetunió közötti kapcso­latok felújítását. Őszintén hiszem, hogy mindkét felet kielégítő határo­zatokat hozunk baráti tanácskozások alapján. Ezt az alkalmat arra szeretném fel­használni, hogy köszönetet mondiak a szívélyes fogadtatásért. Hosszabb eszmecsere után a tárgyaló felek megállapodtak, hogy mindkét küldöttség teljhatalmú megbízottat je­löl ki, akik előzőleg megvitatják és a Szovjetunió, valamint Japán kor­mányküldöttségei elé terjesztik az il­lető okmányokat. Szovjet részről A. A. Gromikót, Japán részről S. Ma.cumo­tót bízták meg. A tanácskozás baráti légkörben, a kölcsönös megértés szellemében folyt le. A felek megegyeztek abban, Iwgy a Szovjetunió és Japán kormánykül­döttségeinek további ülését később tű­zik ki. Szovjet-japán tárgyalások Moszkvában mikor hétfőn délután az újság­írók Moszkvában sajtóértekez­letre gyűltek össze, L. F. Iljicsov, a szovjet külügyminisztérium kollégiu­mának tagja, ismertette a szovjet és a japán küldöttség első ülésének le­folyását. Kiemelte, hogy a tárgyalá­sok baráti légkörben, a kölcsönös megértés szellemében folytak le, mindkét fél arra igyekezett, hogy hamarosan elérjék a két ország kap­csolatainak normalizálását. Hasonló volt a légkör az ebéden is, amelyet N. A. Bulganyin I. Hato­jama és a japán küldöttség többi tag­jának tiszteletére adott. Ezt megerő­sítette T. Macumoto az újságírókkal folytatott beszélgetés során, amikor azt mondotta, hogy a mostani tár­gyalások légköre sokkal jobb, mint az előző londoni és moszkvai tárgya­lásokon volt. Természetes, hogy a moszkvai lap­tudósítókat érdekli a kérdés, milyen lesz a tárgyalások további lefolyása és mik a tárgyalások kilátásai. Meg­hökkentő volt ugyanis, amikor T. Ma­cumoto japán szóvivő szombaton be­jelentette, hogy Hatojama területi követeléseket támasztott és hangsú­lyozta, hogy ez a tárgyalások legké­nyesebb pontja lesz. Macumoto ma az újságírók előtt újból megismételte ezt az állítását. Mivel magyarázható oz? Hisz a ja­pánok jól ismerik a szovjet állás­pontot az előző tárgyalások hosszú hónapjaiból. Felmerül tehát a kérdés: Vajon a japánok, akik ismerik a szov­jet álláspontot és már három ízben saját hibájukból sikertelenül jártak, most ugyanígy járnak-e el? Olyan követeléseket és feltételeket támasz­tanak-e, amelyek teljesíthetetlenek és veszélyeztetik a tárgyalásokat ? Az "a bejelentés, hogy Hatojama mégis területi követeléseket támaszt, azzal magyarázható, a japánok arra számítanak, hogy már most, a jelen­legi tárgyalásokon sor kerül a béke­szerződés megkötésére, jóllehet ezt a kérdést eredetileg nem tűzték na­pirendre. Amikor ugyanis Macumoto válaszolt az újságíróknak a tárgyalá­sok kilátásaival kapcsolatos kérdései­re (ami alatt a hadiállapot megszün­tetését és a diplomáciai kapcsolatok felvételét értik), lehetségesnek tar­totta azt is, hogy a tárgyalásokon „sikereket" érnek el. Egyes megfi­gyelők úgy vélik, hogy Macumoto itt a békeszerződés megkötésére gondol. Ezzel kapcsolatban beszélnek a ha­lászati kérdésekről is, amelyekben már május 14-én megegyezés jött létre. Ez az egyezmény a békeszer­ződés megkötése után lép érvénybe. Kono japán miniszter Moszkvába való utazása előtt kijelentette, hogy ha­lászati támpontokat kér nemcsak a déli Kurilly-szigeteken, hanem az északi Kurilly-szigeteken is. Vajon nem tartozik-e ez is Hatojama kö­vetelései közé? Egyelőre még nehéz választ adni erre a kérdésre, mert a tulajdon­képpeni érdemleges tárgyalások ak­kor kezdődnek, mihelyt a két meg­hatalmazott képviselő: Gromiko és Macumoto, kidolgozzák és előterjesz­tik az erre vonatkozó dokumentumo­kat. Az eddigi légkör — ha továbbra is fennmarad — kedvező a tárgyalá­sokra. A tárgyalások sikeres befeje­zésének feltételei szovjet részről tel­jes mértékben biztosítottak. A Szov­jetunió álláspontja kezdettől fogva világos és szilárd, épp úg'y, mint az az óhaja, hogy elérje Japánnal való kapcsolatainaik normalizál«át. Ma, a megbeszélések kezdetén, I. Hatojama kijelentette, hogy~"ő is ezt a célt követi. A következő napok és a japán küldöttség további eljárása megmutatja majd, vajcp e szavakat igazán, komolyan és őszintén gondol­ja-e, vagy pedig a tárgyalásokon va­ló fellépése azok céljait fogja szol­gálni, akiknek szemében szálka a ja­pán—szovjet viszony normalizálása és a távol-keleti viszonyok rendezése. Emil Šíp. Géppisztolyos banditák rablótámadása a Budapest—zalaegerszegi repülőgépen A Budapest—Szombathely—Zala­egerszeg járat gépe ellen géppisz­tollyal felszerelt banditák támadást intéztek. A Budapestről hétfőn reggel 7.10-kor elindult gép utasai közé egy szervezett, négytagú banda is felszállt A gép rendben megérkezett Szombat­helyre, ott leszállt, majd ismét fel­emelkedett, hogy folytassa útját Za­laegerszegre. Mivel a lakosság ré­széről már korábban jelentették a Belügyminisztérium államvédelmi szer­vének. hogy valamelyik repülőgép el­len támadás várható, ezért az állam­védelmi szervek két tisztje is el­helyezkedett a gép utasai között. A szombathelyi felszállás után rö­videsen az államvédelmi tisztek né­hány utasnál gyanús mozgolódást vettek észre. Az események szinte pillanatok alatt játszódtak le. A gép utasterének első soraiban ülő három bandita géppisztolyt, feszítővasat, kalapácsot rántott elő táskájából. Az egyik bandita géppisztolyát az uta­sokra szegezte, a másik pisztolyával szintén az utasokat tartotta sakkban, a harmadik pedig feszítővassal a piló­tafülkébe vezető ajtót kezdte fesze­getni. Az államvédelmi tisztek erre elő­kapták fegyverüket és tűzharc fej­lődött ki, amelyben a repülőgép sze­mélyezete is igyekezett segítséget nyújtani. Rövid tűzharc után az ál­lamvédelmi tiszteknek sikerült ártal­matlanná tenniök a banda három tag- I ját, a negyedik pedig megadta ma­gát. Az államvédelmi tisztek küzdelmét nagyon megnehezítette, hogy nem tudták, hány tagú bandával állnak szemben, az utasok közül kik tartoz­nak a bűnszövetkezethez. Mégis bát­ran, határozottan és higgadtan száll­tak szembe a támadókkal. Csak azok­ra tüzeltek, akiknek fegyver volt a keeében, akik a védtelen utasokat veszélyeztették. A tűzharc alatt a repülőgép személyzete is helytállt, bár a gép személyzete is nagy ve­szélyben forgott, mert a lövedékek könnyen átlyukaszthatták volna a piló­tafülke ajtaját, de a oilóta mégsem végzett kényszerleszállást., hanem ha­son fekve megfordította a gépet és visszavezette a szombathelyi repülő­térre. A távirdász értesítette a repü­lőtér parancsnokságát és miután a gép a repülőtéren leszállt, az állam­védelmi szervek már vártált a gépet. A tűzharc során a banda tagjai kö­zül Kutassy István, aki géppisztollyal támadt az utasokra, sebeibe belehalt, Kabok Sándor, a revolveres támadó súlyosan megsérült, Necis Vasilis, a harmadik bandita könnyebben meg­sérült, Mencel Gábor, aki az államvé­delmi tisztek fellépésére megadta magát, nem szenvedett sebesülést. Az utasok közül senki sem sérült meg. OJ S 2 ^ i "IQ56 nVtóber 17.

Next

/
Thumbnails
Contents