Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-13 / 256. szám, csütörtök

Fenyegető brit-francia intézkedések Egyiptom ellen A szuezi kérdés további fejleményei London (ČTK) — Az Egyiptom el­leni katonai és gazdasági szankcióval való fenyegetőzések, a Szuezi-csator­nán való hajózás szabotálása és a nemzetközi légkörben uralkodó fe­szültség mesterséges fokozása, ezek az angol-francia tanácskozások és a volt Szuezi-csatorna Társaság igaz­gató tanácsa ülésének eredményei. Nagy-Britannia és Franciaország miniszterelnökeinek és külügyminisz­tereinek londoni tanácskozása után közleményt adtak ki, amely a helyze­tet nagyon komolynak minősíti és Nasszer elnökre akarja hárítani a fe­lelősséget azért, hogy nem volt haj­landó a nyugati feltételek alapján tár­gyalni. A közlemény fenyegetően mutat rá arra, hogy az államférfiak további intézkedésekről tárgyalnak és hogy ebben teljes megértés uralko­dott köztük. Sem a közleményben, sem Mollet­nek a sajtóértekezleten elhangzott nyilatkozatában említés sincs a meg­beszélt intézkedések lényegéről, vagy olyan határozatról, hogy az ügyet az ENSZ elé terjesztik. Nyilvánvalóan megegyeztek abban, hogy a további részleteket Eden brit miniszterelnök parlamenti beszédében közli. Diplomáciai körök értesülése sze­rint az USA kormányát teljes mérték­ben tájékoztatták az angol-francia tanácskozásokról. Az angol-francia intézkedések lé­nyegéről nyilvánosságra jutott egyes hírek beszámolnak azokról a gazdasá­gi szankciókról, amelyeket a nyugati hatalmak foganatosítani akarnak a révkalauzoknak, a technikai és admi­nisztratív személyzetnek a Szuezi­csatorna övezetéből való visszahívásá­val egyidejűleg. Ezekkel a szankciók­kal akarják EiyiHomot megtörni és arra kényszeríteni, hogy elfogadja az angol-francia feltételeket. A további gazdasági szankciók közé tartozik az égyiptomi gyapot vásárlásának be­szüntetése, amely az egyiptomi gaz­dasági élet fő kiviteli cikkét képezi. *** Eden brit miniszterelnök az angol­francia tanácskozások befejezése után összehívta a kabinetet, amelynek ülé­sén elhatározták, hogy a szuezi kérdés parlamenti vitája két napig, a szuezi kérdés tárgyalása egy napig fog tar­tani. A parlament rendkívüli ülésén nem fognak szavazni a kormány poli­tikájáról és a parlament folytatja szünidejét az október 23-i -endes ülésszakig. Menzies ausztráliai miniszterelnök az ötös bizottság kairói tanácskozásá­ról a sajtóértekezleten az újságírók kérdésére ezt válaszolta: „A beszél­getések teljesen nyugodt és ésszerű mederben.' folytak. Teljesen nyíltan beszéltünk a különböző kérdésekről. Nem kívánhattam jobb légkört az ér­tekezlet számára." Menzies közölte, hogy Ausztriliába Washingtonon keresztül utazik, ahol Dullessel és valószínűleg Eisenho­wer elnökkel is tanácskozni fog. * * * Guy Mollet francia miniszterelnök londoni látogatásakor igyekezett rá­venni a munkáspárt vezetőségét, hogy támogassa Eden és kormányának Egyiptom ellen folytatott politikáját. A képviselők között a közvélemény nyomására olyan hangulat uralkodik, amely élesen szembe száll a katonai kalanddal. Amennyiben a munkáspárt parlamenti csoportjának bizottsága nem foglal el határozott álláspontot, több képviselő a parlamenti csoport plenáris ülésén követelni fogja, hogy az alsóházban határozati javaslatot terjesszenek elő, mely a kormánynak bizalmatlanságot fejez ki szuezi poli­tikája miatt. A parlamenti csoport egyben kifejezi azt az óhaját, hogy a szuezi kérdést terjesszék az ENSZ elé. Jordánia, Szíria és Afganisztán egyetértenek az egyiptomi javaslattal Kairó, (ČTK). — A Reuter hírügy­nökség közlése szerint az egyiptomi kormány megbízottja szeptember 11­én este jelentette, hogy Jordánia, Szí­ria és Afganisztán egyetértenek a?. egyiptomi kormány szeptember 10-i jegyzékében foglalt javaslatával arra nézve, hogy tanácskozó szervet léte­sítsenek, ameiy az 1888. évi konstan­tinápolyi konvenciót a jelenlegi idők követelményeinek megfelelően átdol­gozná. A marokkói hadsereg vezérkari főnöke a francia egységek távozását követeli Rabat (ČTK) — Mulaj Hasan trón­örökös, a marokkói hadsereg vezérkari főnöke az El Alam című lapnak, az Istiklal marokkói párt sajtószervének tudósítójával folytatott "nterjúja fo­lyamán kijelentette, hogy Marokkó a francia egységek azonnali kivonását követeli Marokkó területéről. Mulaj Hasan ezzel kapcsolatban utalt az 1956. március 2-i francia­marokkói szerződésre, amely a fran­cia hadseregnek biztosítja előző sta­tútumát és hangsúlyozza, hogy a szer­ződést nem lehet érvényesnek tekinteni, mert a francia egységek olyan cselekményekre vetemednek, amelyek meg nem engedhetők a füg­getlen Marokkó földjén. „A francia hadsereg — mondotta Mulaj Hasan — a valóságban megszálló hadseregnek tartja magát, ami összeférhetetlen a mi önállóságunkkal." Az egyiptomi hadiflotta gyakorlata Kairó, (ČTK) — A MEN hírügynök­ség közlése szarint az egyiptomi hidi­flotta szeptember 12—15-e között hadgyakorlatokat tart. A Szovjetunió hosszúlejáratú hitelt nyújt Indonéziának Vorosilovot meghívták Indonéziába « Szovjet-indonéz közös nyilatkozat Szukarno moszkvai tárgyalásairól Moszkva, szeptember 11. (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének meghívására Szu­karno, az Indonéz Köztársaság elnöke 1956. augusztus 28-tól szeptember 12-ig a Szovjetunióban tartózkodott. Szukarno elnök és kísérete ellátogatott Moszkvába és a Szovjetunió más városaiba, s tanulmányozta a szovjet ipar, mezőgazdasáa és kultű-: ra eredményeit, valamint a dolgozók helyzetét. A tárgyalásokról kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy a látogatás meg­erősítette a két ország közötti barátságot és elmélyítette a" kölcsönös megértést. A szovjet—indonéz tárgyalások a szívélyesség, a kölcsönös megértés és a kölcsönös megbecsülés légkörében folytak le és egyes nemzetközi kérdé­seket, valamint a Szovjetunió és az Indonéz Köztársaság együttműködé­sének kérdéseit érintették. A tárgyalások eredményeképpen a felek a következőket jelentik ki: 1. Mindkét ország a területi integ­ritás és szuverenitás kölcsönös tisz­teletben tartása, a belüg; .kbe való kölcsönös be nem avatkozás, a köl­csönös meg nem támadás, az egyen­lőség és a kölcsönös előnyök, vala­mint a békés egymás mellett élés el­veire alapozza egymáshoz fűződő kapcsolatait. 2. Olyan nemzetközi kérdések tekin­tetében, mint a leszerelés, a gyar­mati rendszer elleni harc, az atom Németország Kommunista Pártjának betiltása támadás a demokrácia ellen Bonn, szeptember 12. (ČTK) — A Németország Kommunista Pártjának betiltása elleni tiltakozó mozgalom a legerősebb főként azokban a nyugat­európai országokban, amelyek a második világháború alatt a német fasisz­ták megszállása alatt sínylődtek. Pierre Cotan, francia nemzetgyűlési képviselő, aki 1936-bap. a francia kormány légügyminisztere volt, a Neues Deut.schland c. lapban cikket közöl, amelyben állást foglal az NKP betiltásával kapcsolatban. Összeha­sonlítja a németországi helyzetet az NKP 1933. évi betiltása után előállott helyzettel. A képviselő bírálja a szö­vetségi kancellárt, aki „ebben a kér­désben semmivel sem viselkedik job­ban, mint Hitler és hívei. Az emberi­ségre nézve szerencse, — írja P. Cot, — hogy a német népnek, Goethe, Áz eg yi ptomi javaslat jel entős lépés a szuezi kérdés békés megoldására Az a kudarc, amellyel Menzies, az ötös bizottság elnöke egy heti kairói tárgyalásai után kénytelen volt Lon­donba utazni, és az egyiptomi kormány kezdeményezése a szuezi válság meg­oldására, áll a világ közvéleménye fi­gyelmének középpontjában. A Menzies és Nasszer elnök közötti levélváltást illetően számos lap egyetért abban, hogy Menzies dicstelen visszatérése Londonba, bezárja a szuezi válság első fordulóját, amely a gyarmatosító kö­rök és erőszakos módszereik csődjével végződött, amjg az egyiptomi javaslat a Szuezi-csatorna kérdésének békés megoldására a második szakasz kezde­tét jelenti. A szuezi kérdés békés megoldásá­ra irányuló további egyiptomi javaslat nagy horderejű. Az egyiptomi javaslat lényege: tanácskozások útján megol­dást elérni az egyiptomi szuverén jo­gok és valamennyi a hajózásban érde­kelt ország érdekeinek tiszteletben tartásával s az ENSZ alapokmányával összhangban. Mit javasol Egyiptom ? Az egyiptomi kormány első lépés­ként egy szűkebb körű tárgyaló szerv összehívását javasolja, amely szervben képviseletet nyernének a Szuezi-csa­tornát használó országok, amelyek kü­lönböző álláspontot vallanak a szuezi kérdésben. (pl. Nagy-Britannia, a Szovjetunió, Spanyolország, India, Etió­pia, Egyiptom). Éz a szerv megállapí­taná a szélesebb körű nemzetközi ér­tekezlet összeállítását, tanácskozásának helyét, idejét és programját. Ez a szélesebb körű nemzetközi értekezlet jóváhagyná a szuezi válság megoldá­sának módját. Az egyiptomi kormány szilárdan hi­szi, hogy ezen az úton jóakarattal meg lehet oídani a függő kérdéseket — a szabad hajózást, a hajózás biztonságát a csatornán, a csatorna további tech­nikai fejlesztését, az igazságos, egy­forma illetékek és vámdíjak megálla­pítását — anélkül, hogy ezzel megsérte­nék Egyiptom szuverén jogait. A Reu­ter hírügynökség közlése szerint az egyiptomi kormány megbízottja kije­lentette, hogy Egyiptom a nemzetközi ellenőrzés kivételével kész elfogadni ezen értekezlet határozatait. 4 0 J szö 1956. szeptember 13. Az egyiptomi javaslat általános ér­deklődést és természetesen eltérő visszhangot keltett. Zavar Londonban és Párizsban A Nyugat gyarmatosító köreire, de különösen Angliára és Franciaországra nézve az egyiptomi javaslat érthetően kellemetlen. Összehasonlítva a londoni értekezlet kezdeményezőinek és szer­vezőinek eddigi eljárásával, még job­ban kitűnik a 18 állam londoni szövet­sége Egyiptom ellen, zátonyra jutott akciójának provokatív jellege és az a tény, hogy az akció figyelmen kívül hagyta az ENSZ alapokmányát. Az egyiptomi javaslat zavart keltett a brit sajtóban. A liberális Manchester Guardian tartózkodóan jóváhagyja, hogy Nasszer elnök javaslatairól köz­vetlenül az ENSZ-el, vagy annak vé­delme alatt kellett volna tárgyalni. A lap hozzáfűzi, hogy most már nem le­het Nasszert visszatartani és meg­jegyzi: „Hogyha most Nasszert vissza akarnánk tartani, ezzel az arab nem­zeti érzés olyan tömörülését idéznénk elő, amelyet ugyanúgy lehetetlen volna visszatartani, mint a Nílus folyását." A londoni Times, amely eddig azt a nézetet vallotta, hogy Egyiptom ellen a leghatározottabban, sőt még katonai erő alkalmazásával is fel kell lépni, szeptember 11-én arról írt, hogy még mindig remélni lehet a további ta­nácskozásokban. Azonban más brit lapok, így pl. a Daily Telegraph továbbra is kitartanak azon álláspont mellett, hogy a brit kor­mánynak most minden lehető eszközzel arra kell törekednie, hogy a Szuezi­csatornát kiragadja Egyiptom kezéből és nemzetközi ellenőrzés alá helyezze. A jobboldali francia sajtó többsége hasonlóképpen ellenségesen viseltetik az egyiptomi javaslattal szemben. Az amerikai sajtó békés hangon ír. így pl. a New York Times szeptember 11-i számában rámutat, hogy Nasszer elnöknek az új, széleskörű értekezlet összehívására vonatkozó javaslata a szuezi kérdésben alkalmat ad további tanácskozásokra. „Meg kellene kísérel­ni az új értekezlet összehívását — ál­lapítja meg a New York Herald Tribú­ne. Eisenhower elnök bizalmatlan az egyiptomi javaslattal szemben. India rokonszenvez az egyiptomi javaslattal A demokratikus közvélemény egy­öntetűen, őszintén fogadja az egyip­tomi kezdeményezést és megelégedés­sel értékeli nemcsak reális távlatát, hanem békeszerető jellegét is. Habár a 68 állam legtöbbjének még nem volt alkalma részletesen" áttanulmányozni az egyiptomi javaslatot, s egyesek, így pl. India kormánya már bejelentették, hogy állást foglalnak a szuezi kérdés­ről tárgyaló további értekezlet össze­hívása mellett, és támogatják az egyip­tomi javaslatot. — Ügy véljük — írja a Hindustan Standard —, hogy az ötös bizottság kudarca a nyugati hatalmakat annak megértésére kényszeríti, hogy nem le­het olyan határozatot elfogadni, ame­lyet Egyiptom részvétele nélkül hoz­nának. Ügy véljük, hogy előbb-utóbb egy második értekezletet kell tartani, ezúttal azonban Egyiptom részvételé­vel." Londonban ezalatt szeptember 10­és 11-én angol-francia tanácskozások folytak a Menzies-misszió kudarca után beállott új helyzetet követő közös eljárásról. A sajtó értesülése szerint a tanácskozáson megvitatták az Egyip­tom elleni angol-francia akciókat, ki­vált a francia és angol révkalauzok visszahívását. Megvitatták annak le­hetőségét is, hogy a kérdést az ENSZ elé terjesztik. Rábírja-e a brit parlament a kormányt, hogy lemondjon az erőpolitikáról ? A londoni tanácskozásokat figye­lemmel kísérő brit és francia sajtó mérlegeli a kormánykörök további el­járásának lehetőségeit, elítéli a Dulles­terv egyiptomi visszautasítását és jobb bizonyítékok hiányában egyes lapok, habár óvatosabban, mint azelőtt, to­vábbra is fenyegetőznek. A Daily Sketch úgy véli, hogy Anthony Eden nagy akciót készít elő, amellyel arra akarja kényszeríteni Nasszer elnököt, hogy beleegyezzen Szuez nemzetközi igazgatásába. A sajtó rámutat, a brit (Parlamenttől elvárják, hogy Edent bé­késebb eljárásra és kormányát sz ENSZ alapokmányának tiszteletben tartá­sára kényszerítse. A Dailv Herald azt írja, hogy „ez lesz a brit parlament legfontosabb ülésének egyike a háború befejezése óta". ALOIS WOLF Schiller, Heine és Thomas Mann né­pének más hagyományai is vannak, és más úton is járhat." Mendes-France radikális szocialista lapja, az Express azt a nézetet vallja, hogy a NKP betiltása nem akadályoz­hatja meg, hogy Németországban a kommunisták továbbra is kommunis­ták maradjanak. Sok francia lap hangsúlyozza, hogy a karlsruhei ítélet komoly támadás a nyugat-németországi demokrácia el­len. A Francé Observateur kijelentet­te, hogy ez a betiltás olyan cseleke­det, amely Nyugat-Németországot olyan rendőr-államok sorába alIítja, mint amilyen Spanyolország, Portu­gália és Görögország. A Germinal belga szocialista heti­lap felháborodik a karlsruhei bíróság ítélete felett és rámutat arra, hopy a perben vezető szerepet játszottak olyan egyének, akik a hitleri uralom alatt magas állást töltöttek be. \ Eisenhower reméli, hogy a katonai akciókat sikerül meggátolni Washington, (ČTK) — Eisenhower, az USA elnöke a szeptember 11-i saj­tóértekezletén leginkább a szuezi problémával foglalkozott. Arra a kér­désre, hogy az USA támogatni fogja-e Nagy-Britanniát és Franciaországot abban az esetben, ha ezen hatalmak erőszakot alkalmaznának Egyiptom ellen, Eisenhower azt felelte, hogy az USA elismeri mindkét állam jogát az erőszak alkalmazására abban az eset­ben, hogyha meghiúsulnának a szuezi probléma békés megoldásának lehe­tőségei, és ha Egyiptom részéről a támadás bizonyos formája forogna fenn. Eisenhower hozzáfűzte, megvan győződve, hogy a szuezi kérdést az Egyesült Nemzetek Szervezete elé terjesztik, mielőtt valamilyen katonai akcióra kerülne sor. Egyelőre — mon­dotta — az USA folytatja tanácskozá­sait nyugati szövetségeseivel a továb­bi kérdésekről. Az arab országok katonai megbízottainak tanácskozásai Kairó, (ČTK). — A sajtó közlése sze­rin Rijadeben, Szaúd-Arábia fővárosá­ban szeptember 7—9-én Szaúd-Arábia, Egyiptom, Jordánia, Szíria, Libanon és Irak katonai megbízottai tanácskozást folytattak. A nyilvánosságra hozott közlemény beszámol róla, hogy a ta­nácskozás részvevői megvitatták Jor­dánia nemzeti gárdája fokozott védel­mi képességének kérdését. A MEN hírügynökség tudósítása sze­rint a tanácskozáson elhatározták, hogy állandó al.ipot létesítenek Jordá­nia nemzeti gárdája finanszírozására. Ezen alaphoz hozzájárul valamennyi ál­lam, amelyek képviselői részt vettek e megbeszélésen. és a termonukleáris fegyver alkal­mazásának és kísérleteinek eltiltása stb. — a Szovjetuniót és az Indonéz Köztársaságot a bandungi értekezlet szelleme és elvei vezérlik. A Szovjetunió és az Indonéz Köz­társaság kijelenti, hogy a katonai paktumok nem mozdítják elő a nem­zetközi feszültség enyhítésére irá­nyuló azon erőfeszítéseket, amelyek rendkívül szükségesek a világbéke elérésére. Ezzel kapcsolatban a Kínai Nép­köztársaság törvény s ENSZ-beli he­lyének megadását nem csupán ter­mészetes lépésnek, hanem az egye*' temes békéhez való építő hozzájáru-! lásnak minősítik. A Szuezi-csatorna övezetben jelen­leg kialakult helyzetet illetően a két fél kijelenti, hogy e kérdést Egyip­tom szuverenitása és méltósága teljes tiszteletben tartásának alapján békés úton kell megoldani. 3. A Szovjetunió és az Indonéz Köztársaság között a baráti szellem természetes fejlődéseként megegyezés jött létre arról, hogy az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján együttműködést építenek ki a ke­reskedelem, a technika területén és egyéb gazdasági területeken. Ennek kapcsán mindkét fél kifejezésre jut­tatta azt a meggyőződését, hogy a jelenleg Dzsakartában folyó tárgyalá­sok műszaki, gazdasági egyezmény megkötésével érnek véget, s hogy en­nek keretében a Szovjetunió hosszú lerájatú hitelt nyújt az Indonéz Köz­társaságnak, az Indonéz Köztársaság pedig nyersanyagokat és egyéb cik­keket szállít a Szovjetuniónak. 4. A kulturális együttműködés te­rületén mindkét fél hozzájárult a küldöttségek cseréjéhez, a diákok és kulturális szakemberek, közöttük mű­vészek, tudósok cseréjéhez. 5. Mindkét fél teljes megelégedés­sel veszi tudomásul, hogy személyes kapcsolatok jöttek létre a Szovjet­unió és az Indonéz Köztársaság ál­lamférfiai között és kifejezi azt a meggyőződését, hogy a lezajlott esz­mecsere elő fogja mozdítani a Szov­jetunió és az Indonéz Köztársaság közötti baráti kapcsolatok további elmélyülését, ami egvaránt hasznos a Szovjetunió népeinek és az Indo­néz Köztársaság népeinek, de hasz­nos a világbéke ügyére nézve is. 6. Szukarno, az Indonéz Köztársa­ság elöke meghívta K. J. Vorosilo­vot, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökét, hogy a szá­mára megfelelő időpontban látogas­son el Indonéziába. K. J. Vorosilov a meghívást köszönettel elfogadta. INDIAI katonai küldöttség utazik szeptember végén a Kínai Népköztár­saságba, hogy részt vegyen a köztár­saság kikiáltásának ünnepségein. A küldöttség a Kínai Népköztársaságban öt hétig tartózkodik s megtekinti a kü­lönböző katonai alakulatokat és beren­dezéseket. (ČTK). Visszahívták Egyiptomból az angol és francia révkalauzokat Párizs, (ČTK) — A Reuter hírügy­nökség jelentése szerint a volt Szuezi­csatorna Társaság igazgató tanácsá­nak párizsi úlésén szeptember 11­én elhatározták, hogy a társaság kül­földi (nem egyiptomi) alkalmazottai­nak üzenetet küldenek, amelyben az igazgató tanács felhatálmazza őket arra, hogy szeptember 15-én munká­jukat hagyják abba. Az alkalmazot­takat egyben felszólítják, hogy a dip­lomáciai és konzuli képviselők eset­leges támogatásával minden lépést megtegyenek hazatérésükre. A nyugati hatalmak ezen új mes­terkedése elsősorba" a révkaláuzokra vonatkozik, mert a többi alkalmazott között kevés a külföldi. A társaság párizsi székhelyén közölték, hogy a Szuezi-csatorna 205 révkalauza közül mindössze 40 egyiptomi, a többi an­gol vagy francia. Mintegy 60 révka­lauz. éppen Egyiptomon kívül tartóz­kodik. Ügy hírlik, hogy a helyüket elhúgyó révkalauzoknak további há­rom évre kifizetik fizetésüket. A Reuter hírügynökség jelentésébő kitűnik, hogy Nagy-Britannia és Fran­ciaország ettől a lépéstől a helvze­kiéleződését és a hajózás fennakadá­sát várják. VARSÓBAN a Trybuna Ludu közlése szerint a Szabad Európa további pro­vokációs léggömbje zuhant le, amely röplapokat tartalmazott. (ČTK).

Next

/
Thumbnails
Contents