Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)
1956-09-12 / 255. szám, szerda
Ottó Grotewohl : Szilárd meggyőződésünk, hogy szocialista rendszerünk győz! Ebben a harcunkban nagy támaszunk lesz az országaink közötti baráti kapcsolat! Fogadás a prágai Černin-palotában az NDK kormányküldöttségének tiszteletére . Viliam Široký miniszterelnök feleségével hétfőn, szeotember 10-én a Német Demokratikus Köztársaság •kormányküldöttsége tiszteletére ünnepi fogadást rendezett a prágai Čer- nín palota reprezentációs termeiben. A fogadáson jelen voltak az NDK kormányküldöttségének tagjai Ottó Grotewohl, miniszterelnök vezetésével. Részt vettek továbbá Rudolf Barák, 'Jaroslav Dolanský, Antonín Novotný, 'Antonín Zápotocký és Ľudmila Jan- kovcová, a párt és kormány képviselői. Továbbá jelen voltak Jiŕi Hendrych és Bruno Köhler, a CSPK KB titkárai, dr. Emanuel Šlechta, és dr. Josef Plojhar miniszterek, a Nemzeti Front pártjainak elnökei, Václav Dávid külügyminiszter, Richard Dvoŕák. külkereskedelmi miniszter, a kormány további tagjai, a miniszterhelyettesek. Adolf Svoboda, Prága főpolgármestere, a csehszlovák néphadsereg tábornoki kara és a tömegszervezetek képviselői. A* vendégek között voltak a nemzeti művészek, az államdíjasok, érdemrendek, kitüntetések viselői, a belföldi és külföldi sajtó képviselői, továbbá politikai és kulturális életünk számos tényezője. A fogadáson részt vettek a Német Demokratikus Köztársaság práaai nagykövetségének tagjai és a prágai diplomáciai testület egyes tagjai. Az esten jelen volt a ceyloni kormányküldöttség két tagja is: Pedru Hewa William de Silva, iparügyi és halászati miniszter, valamint Maithripala Senanayake, közlekedésügyi és közmunkaü'-yi jminiszter. Viliam Široký miniszterelnök és Ottó Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke beszédet mondtak. A fogadás szívélyes és baráti légi őrben folyt le. Viliam Široký miniszterelnök - pohárköszöntője Tisztelt Miniszterelnök elvtárs, drága elvtársak és barátaink, tisztelt vendégek! A Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének Ottó Grotewohl miniszterelnök elvtárs vezetésével tett jelentős és kedves látogatásának eddigi menete népünk részéről a Német Demokratikus Köztársaság iránt megnyilvánuló őszinte szeretet, rokonszenv és szilárd barátság számtalan megnyilvánulásának jegyében folyik. A csehszlovák nép a Német Demokratikus Köztársaság képviselőiben őszinte és hű barátjait, az új Németország képviselőit, a német munkások, földművesek és értelmiség képviselőit üdvözli, akik véglegesen lerázták magukról a monopolisták és az agresszív militarizmus önkényuralmát és lerakták szilárd alapjait a német nemzet új, dicső történelmének, a béke és a többi országokkal való együttműködés történelmének. A múltban nem egyszer előfordult, hogy a német népet a német militaristák érdekeire, a más országok elleni agresszió céljaira használták fel. Ma, amikor a Német Szövetségi Köztársaságban az uralkodó körök újból minden módon igyekeznek feleleveníteni ezt az áldatlan örökséget, annál nagyobb jelentősége van annak, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban a nemzet egészséges erői más irányba fordultak: a béke megtartásának és megszilárdításának, az egész német nép boldogságának és felvirágoztatásának biztosítása irányában, az országokkal való baráti kaposolatok megszilárdításának és fejlődésének irányában. A Német Demokratikus Köztársaság biztosítéka annak, hogy földje már sohasem válik a militarizmus, agresszió, fasizmus alapjává. A Német Demokratikus Köztársaság — a békés építés, demokrácia, humanizmus Németországa, olyan Németország, amely tiszteletben tartja más nemzetek, országok jogait és érdekeit. Ezért a Német Demokratikus Köztársaság nemcsak a német nemzet, hanem az egész világ közvéleményének egyre nagyobb becsülését váltja ki. Egyes nyugati körök minden módon igyekeznek lebecsülni a Német Demokratikus Köztársaság egzisztenciáját. De ez hiábavaló igyekezet, és amellett az illető körök rövidlátásáról tanúskodik. Nem vitás, hogy az állam léte nem attól függ, hogy valaki „akrja-e" vagy pedig ellenzi. Mi érthetően egyáltalán nem értünk egyet azzal, hogy Nyugat-Németországban militarista, demokrataellenes állam fejlődik. A Német szövetségi Köztársaság létét azért nem tagadjuk, mivel abból indulunk ki, hogy a politikának tényekre kell támaszkodnia. Az a tény, hogy ma két német állam létezik: tiszta igazság. Egyedül ezen az alapon lehet megvalósítani a realista politikát. Egyedül ezen az alapon vezet reális út Németország egységéhez, megújításához. Ezért szilárdan meg vagyok győződve arról, hogy a jövőben fokozatosan az összes nyugati országok is, de főleg a Német Szövetségi Köztársaság képviselői beismerik a német kérdésben elfoglalt eddigi álláspontjuknak nem reális voltát. A Német Demokratikus Köztársaság, amelynek politikája kifejezi a német nép érdekeit, tovább fog fejlődni, napról napra erősebb támasza lesz a német hazafiaknak az egységes, demokratikus és békeszerető Németország megteremtéséért folytatott harcukban. Népe boldogságára, a béke, demokrácia és szocializmus érdekei, az összes békeszerető európai nemzetek érdekei szem előtt tartásával fog fejlődni ellenségeinek ellenére. Ottó Grotewohl miniszterelnök pohárköszöntője Tisztelt Elnök elvtárs! Miniszterelnök elvtárs! Kedves Barátaink és Elvtársaink! Köszönetet mondok Önöknek a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége nevében azért a szívélyes és baráti fogadtatásért, amelyben gyönyörű hazájuk népe részesített. A Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság dolgozói között, ugyanúgy mint a két ország kormányai között ma már baráti kapcsolatok vannak. Az országaink kormányképviselői között Prágában folyó tanácskozások újabb lépést jelentenek baráti és testvéri együttműködésünk útján, azon az úton, amely a béke és haladó erők megerősítésére irányul. Németországban ma két állam létezik: a Német Demokratikus Köztársaság és a Nyugatnémet Szövetségi Köztársaság. A Német Szövetségi Köztársaság területén a militaristák és monopolisták újították fel hatalmukat, akik a német nemzetet és a világ nemzeteit több ízben szörnyű háborúba sodorták és ma fegyverkezésükkel újból veszélyeztetik a békét. De Németország egyharmadrésze kívül van a német militaristák és monopolisták hatáskörén. Ellenkezőleg, a Német Demokratikus Köztársaságban a szocializmus alapjait építjük. Nyugat-Németország dolgozói a Német Demokratikus Köztársaság szocialista vívmányaiban olyan példát látnak, amely bátorságot ad nekik harcukhoz. Ezek a vívmányok gyűlöletet váltanak ki a militaristákból és monopolistákból a Német Demokratikus Köztársaság ellen. Szeretnék megsemmisíteni köztársaságunk dolgozóinak sikereit. Mi is azon a véleményen vagyunk, hogy Németország újraegyesítését békés úton, közeledéssel és fokozatos megértéssel kell megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy békés versenyt akarunk kulturális és gazdasági téren a Nyugatnémet Szövetségi Köztársasággal. Szilárd meggyőződésünk, hogy szocialista rendszerünk gyöp. Ebben a harcunkban nagy támaszunk lesz az országaink közötti baráti kapcsolat. Az ilyen politika az európai béke megtartásét szolgálja. A csehszlovák kormánynak a Német Szövetségi Köztársasággal való normális diplomáciai kapcso'atok felvételére és megnemtámadási sz erződés megkötésére irányuló javaslatai a nemzetközi feszültség további enyhülését és ezáltal a német probléma békés megoldását szolgálják. A Német Demokratikus Köztársaságnak, a munkások és földművesek első német államának nemzetközi tekintélye megalakulása óta állandóan növekszik. A nemzetközi politikában való részvételének súlya és jelentősége van, annak ellenére is, hogy a Nyugat bizonyos körei nagy igyekezettel, de egyre gyengébb sikerrel próbálkoznak ezt meghiúsítani. Nem kételkedhetünk abban, hogy baráti látogatásunk eredményei államainknak és lakosságának új lehetőséget nyújtanak a szocializmus építésében arra, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok oldalán még bátrabban haladjunk előre. Kötelességemnek tartom, hogy erről a helyről köszönetet mondjak a Csehszlovák Köztársaság kormányának és az egész csehszlovák népnek azért a sokoldalú támogatásért, amelyben a Német Demokratikus Köztársaságot fennállása óta részesíti. Dávid külügyminiszter ebédet adott az NDK kormányküldöttségének tiszteletére Kedden, szeptember 11-én Václav Dávid külügyminiszter a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének tiszteletére a Csernínpalota reprezentációs helyiségeiben ebédet adott. Az ebéden részt vettek a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének tagjai Ottó Grotewohl miniszterelnök vezetésével. Csehszlovák részről jelen voltak a párt és a kormány képviselői: Rudolf Barák, Jaromír Dolanský, Antonín l Novotný, Viliam Široký és Ludmiíä Jankovcová. Továbbá jelen voltak Jifí Hendrych és Bruno Köhler, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB titkárai. Dr. Emánuel Šlechta, dr. Josef Plojhar és dr. Jozef Kiselý miniszte-i rek, a Nemzeti Front pártjainak elnö-: kei, a kormány további tagjai, a köz-! társasági elnöki iroda, a miniszter-í elnöki hivatal és a Külügyminiszté-: rium vezető dolgozói. Az ebéd nagyon szívélyes és baráti légkörben folyt le. A görög parlamenti küldöttség elutazott hazánkból Kedden, szeptember 11-én rövid csehszlovákiai itt-tartózkodása után Prágából Bécsbe utazott a görög parlamenti küldöttség. Az Alcron szállóban dr. Dionyzius Polanský, a nemzetgyűlés alelnöke és dr. Miroslav Klinger képviselő búcsúzott el a küldöttség tagjaitól. A görög képviselőket dr. Václav Hulínsky képviselő, valamint a Külügyminisztérium és a nemzetgyűlési iroda képviselői kísérték ki a főpályaudvarra. A búcsúzásnál jelen volt Jean P. Liberopoulos, a Görög Király-; ság prágai ügyvivője. A Szlovák Szakszervezeti Tanács ülése Bratislavában A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjának nagycsarnokában tartották meg szeptember 11-én a Szlovák Szakszervezeti Tanács ülését. Az ülésen, amelyen részt vett Jozef Való, a Szlovákiai Járadékbiztosítási Hivatal elnöke is, megtárgyalták a betegbiztosításról és a dolgozók szociális biztosításáról szóló törvényjavaslatot. A vita során a jelenlévők hozzászóltak a nemzeti biztosítás rendszerének javasolt módosításaihoz és az 4j törvényjavaslathoz. Ceyioni kormányküldöttség hazánkban A ceyloni kormányküldöttség — Pedru Hewa William de Silva iparügyi és halászati miniszter, Maithripala Senanayake közlekedésügyi és közmunkaügyi miniszter, E. C. Wijeyesekera, a közlekedés fejlesztési osztályának igazgatója és R. Wijeye Koch, az iparügyi és halászati miniszter tanácsadója — hétfőn, szeptember 10-én megnézték a Mariánske Lázné-i és holýšovi autóbuszjavító műhelyt. A külföldi fasisztaellenes szervezetek képviselői Szlovákiában Szeptember 9—16-ig tartjuk hazánkban a fasizmus és háború elleni harc hetét. Ez alkalomból ellátogattak Bratislavába a külföldi fasisztaellenes szervezetek küldöttségei, hogy a dolgozóinkkal folytatott beszélgetéseken megszilárdítsák a nemzetközi egységet a békeharcban. Szeptember 10-én a következő külföldi küldöttek érkeztek Bratislavába: „A háborúban részt vett katonák nemzeti szervezetének kezdeményező bizottsága" képviseletében Fjsdor Joszipovics Kravcsenko, a Szovjetunió hőse, „A republikánus Spanyolországban folytatott harcokban részt vett volt francia önkéntesek" francia szervezet képviseletében André Breton, „Olaszország nemzeti partizánszövetsége" képviseletében Maniera Aristodemo és Franz Willinger, az „Osztrák szabadságharcosok és koncentrációs táborok foglyai szövetsége" .képviseletében. A kedves vendégeket a délutáni órákban Karol Dolinský, a Fasisztaellenes Harcosok Szövetsége szlovákiai bizottságának főtitkára, valamint Jozef Štaudinger alezredes, a Fasisztaellenes Harcosok Szövetsége szlovákiai bizottsága elnökségének tagja üdvözölte a pályaudvaron. A vendégek kedden ellátogattak egyes üze-: mekbe és földmüvesszövetkezetekbe. A JÖVŐBEN TÖBB EZER ÚJ NÉPBlRÖ KEZDI MEG MŰKÖDÉSÉT Kedden, szeptember 11-én a sajtóértekezleten az Igazságügyminisztérium dolgozói fontos feladatot közöltek az újságírókkal az új népbírók kinevezéséről. Jelenleg ezt a funkciót kb. 16 ezer polgár végzi. December 31-től az új időszakban a népbírók testülete 50 ezerre bővül. A nemzeti bizottságok körzeteikben a yálasztókkal együttműködve új jelölteket keresnek, akik megfelelnek erre a megtisztelő és felelős funkcióra. Novemberben és decemberben a helyi, járási és kerületi nemzeti bizottságok plenáris gyűlésein hagyják jóvá az új jelölteket. A PYC.MALION ELŐADÁSA' BRATISLAVÁBAN G. B. SHAW SZÜLETÉSÉNEK ÉVFORDULÓJÁN Georg Bemard Shaw születésének' századik évfordulójának alkalmából, amelyről a Béke-Világtanács kezdeményezésére ez idén megemlékezik az egész kultúrvilág, a Békevédők Szlovákiai Bizottsága szeptember 10-én a bratislavai P. O. Hviezdoslav Színházban ünnepi előadás keretében bemutatta Shaw Pygmalion című darabját. Shaw Pygmalion című darabját, amelyben a szerző bebizonyítja az egyszerű népben szunnyadó tehetség erejét, a brnói Mrštíkov Testvérek Színházának együttese mutatta be. A brnói egüttes vendégszereplésének nagy sikere volt Bratislavában. Vajon mi mondanivalója van annak az embernek, aki a gyűlésen, összejövetelen, értekezleten szót kér, feláll és kijelenti, teljes mértékben egyetért az elhangzott beszámolóval és az előtte felszólaltak véleményével. Semmi újat nem mond, nem hogy egy önálló gondolata, javaslata vagy észrevétele volna, de jóformán egy saját szava sincs, hiszen egész mondanivalója lényegében abból áll, hogy jól megfigyelve az előtte elhangzottakat, lehetőleg minél pontosabban ismételve, minden változtatás nélkül visszaadja, szinte ezzel is kidomborítva, aláhúzva, azt, hogy a Szóban forgó kérdésről az eddig elhangzottakon kívül senki emberfia valami újat, jobbat már nem mondhat. Ne gondolja senki sem, hogy ez az „egyetértek az előttem felszólalókkaľ'-féle embef ritkaságszámba menő volna. Sajnos, nem. Nem is oly rég a gyűlések és értekezletek jelentős része csupa „egyetértésben" folyt :e. S ne gondoljuk azt se, hogy az emberek jelentős többsége valóban azért értett egyet a beszámolókkal és a felszólalókkal, mert tényleg egyezett az p véleményükkel és nekik a tárgyhoz már semmi mondanivalójuk nem lett volna. Lett volna, meg o oJ SZÖ ff Egyetértek az előttem felszólalókkal" 1956. szeptember 12. volt a szóban forgó dologról az egyéni véleményük és az sok esetben nem egyezett sem a beszámolóval, sem az előtte felszólalók véleményével, azonban ezt, a szíve szerinti véleményét csak gyűlés után otthon, „bizalmas körben" mondta el. Annak okát és gyökerét kell keresnünk, vajon mi idézte elő az emberek megnyilatkozásainak ezt a szinte uniformizált egységét, vajon mi késztette őket arra, hogy szavaikat np gondolataik kifejezésére, hanem mások mondanivalójának ismétlésére használják. Mily furcsának, szinte képtelenségnek tűnik a kérdés feltevése, pedig ki nem vett még részt olyan gyűlésen, ahol éppen így történt. Az emberek nem saját véleményüket mondták el, hanem másokét ismételték. Tették ezt mégpedig azért, mert olyan helyzet, olyan légkör alakult ki, amelyben az önálló gondolat, az egyéni vélemény, a „direktívákkal" szembeni észrevétel ellenséges nézetnek és ellenséges magatartásnak számított, és mert az emberek között akadtak olyanok, akik jövőjüket és mindenkori megélhetésüket nem a munkájukra és tudásukra alapozták, hanem a „vezető kegyére", s végül akadtak jócskán olyan vezetők, síük szívesen vették, majd idővel pedig elvárták, sőt egyenesen megkövetelték, hogy személyüket, minden cselekedetüket és szavukat bódító tömjénezés vegye körül. így azután érthető, hogy az egyenes, szókimondó, „ami a szívemen, az a számon"-féle emberek is jobbnak látták, hogy „egyetértsenek" minden tettel és elhangzott szóval és passzivitásukban csatlakozzanak ahhoz is, amivel valójában semmi közösséget nem vállaltak. 1 Mennyi szó esett és esik még most is a személyi kultuszról és káros következményeiről. De elég-e csupán egyes személyek önkényes magatartásának káros következményeire rámutatni? Vajon megszüntetjük-e a személyi kultuszt és következményeit egy csapásra a kollektív munkával, a kollektív vezetéssel? Helytelen volna erre határozott igennel felelni. A személyi kultusz teremtette légkörnek az élet különféle területeire való behatolását felfedni és onnan eltávolítani nem megy egyik napról a másikra. Vagy elmondhatjuk tán azt, hogy az „egyetértek az előttem felszólalókkal"-féle megnyilvánulások a személyi kultusz elítélésével egyszeriben megszűntek? Nem hallani-e még ma is oly gyakran ezt az egyrészt paszszivitást, másrészt behódolást jelentő kijelentést? Ez persze nem jelenti azt, hogy az emberek most már ne mernék véleményüket valamiről vagy valakiről nyíltan megmondani. Nem erről van szó, hanem arról, az emberek egy része abban a téves hitben él, hogy ami volt, ahogyan volt, annak úgy kellett lennie, másképpen nem is lehetett. Ők valóban jóhiszeműen hitték és hiszik, hogyha nem értenek egyet valamely beszámolóval, gyűléseken elhangzott felszólalással, ha nekik más véleményük van, akkor ezzel „ellenséggé" válnak. Mennyi okos szó, hasznosítható ötlet és észrevétel marad még mindig benne az emberekben. Mennyi bátorításra, türelmes segítségre van szükség, hogy megszabadulva az elmúlt évek gondolatot és szót uniformizáló légkörétől, az embereknek az legyen a száján, mi a szívükön. Akadhatnak talán most olyanok, akik erre azt mondják, hogy ez a nagy bátorítás könnyen visszafelé sülhet el. Olyan szavak is elhangozhatnak, amelyek nem mondhatók éppen hasznosnak és nem mindig helytállók. Ez igaz, de. baj ez? Hol van az megírva, hogy minden ember csupa okos, helytálló dolgokat mondjon? S hol van az megírva, hogy a gyűléseken vagy bármiféle összejövetelen csak helyeselni lehet és csatlakozni a már elhangzottakhoz? Hogyan tisztuljanak a nézetek, ha az emberek nem mondják el véleményüket? Hogyan győzzelek meg nézeted helytelenségéről, ha nem ismerem? És mi a döntő? Hogy passzívan bólogassak és helyeseljek? Tán ez jelenti a t akaratot? Hát nem az jelenti-e, hogy akarok, ha kardoskodom a magamé mellett? Ha nem úgy van valami, ahogy én elképzelem, akkor magyarázzák meg, győzzenek meg az ellenkezőjéről és ha meggyőztek, akkor viszont az lesz a meggyőződésem és amellett fogok kiállni. És ki merné azt mondani, hogy nem ilyen emberekre van nekünk szükségünk? Olyan moerekre, akik meggyőződtek és neggyőződésüket nem rejtik véka alá, hanem kiállnak mellette. Egy új társadalmi rend megteremtése az embertől függ. Az emberek azok, akik — mert már nem felel meg nekik — elvetik, megváltoztatják a régit, újat kezdenek. Szebbet, jobbat, boldogabbat akarnak. S mert ez a törekvés nem egyeseket, nemcsak egy társadalmi réteget érint, hanem milliókat, szükséges, elengedhetetlenül szükséges, hogy milliók gondolata, szava és akarata érvényesüljön. Üjat, nagyot, milliókat boldogítót csak így lehet alkotni. Bátky László