Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-06 / 249. szám, csütörtök

Az uruguayi parlamenti küldöttség elutazott Csehszlovákiából Szerdán, szeptember 5-én délután az uruguayi parlamenti küldöttség tagjai, akik látogatáson voltak ha­zánkban, elbúcsúztak fővárosunktól, Prágától. A búcsúzásnál az Alcron szállóban jelen voltak Anežka Hodi­növá-Spurná, a nemzetgyűlés elnök­helyettese, dr. Gertruda Sekaninová­Čakrtová, a külügyminiszter helyet­tese, a nemzetgyűlési képviselők és a Külügyminisztérium irodájának ve­zető dolgozói. Luis Alberto Troccoli szenátort és Alberto Mana Garzont, a szenátus külügyi bizottságának tit­kárát, akik Stockholmba mentek, a ruzyňi repülőtéren Anežka Hodinová­Spurná, a nemzetgyűlés alelnöke, a képviselők, a Külügyminisztérium és a nemzetgyűlési iroda vezető dolgo­zói kisérték ki. Továbbá jelen volt Francisco de Vega, Argentína rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere. Angelo Mária Cusano szenátor, dr. Luis Hierro Gambardella, a képvise­lőház pénzügyi bizottságának elnöke, dr. Glauco Segovia, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke és dr. Jošef Luis Morales Arrillaga, a bi­zottság elnökhelyettese Bécsbe uta­zott. A főpályaudvaron indulás előtt dr. Gertruda Sekaninová-Čakrtová, a külügyminiszter helyettese, a nem­zetggyúlés képviselői, dr. Dobromil Ječný, a Külügyminisztérium diplomá­ciai protokollfőnöke és a nemzetgyű­lési iroda képviselői búcsúztak el a vendégektől. A búcsúzásnál jelen volt Carlos A. Ferro, Argentína prágai nagykövetségi tanácsosa is. Német mezőgazdasági tudósok érkeztek hazánkba • Kedden, szeptember 4-én megérke­zett Csehszlovákiába, dr. Kurt Neuf­• fer, a német Mezőgazdasági Tudomá­• nyos Akadémia tudományos dolgozója • és Joachim Nöckler, a berlini Német Mezőgazdasági Tudományos Akadémia előadója. Három hétig tanulmányozzák hazánkban a szarvasmarhaállomány, főleg a törzsállomány tenyésztését. i Az imelyi szövetkezet a fejlődés útján Sajtóértekezlet az uruguayi parlamenti küldöttség tagjaival Szerdán, szeptember 5-én a cseh­íszlovák külföldi újságírók az Alcron szálló fogadóhelyiségeibem sajtóér­tekezletet rendeztek az uruguayi par­lamenti küldöttséggel. A küldöttség nevében, amely szenátorokból és kép­viselőkből — a különböző politikai pártok tagjaiból tevődik össze, Luis Alberto Troccoli szenátor kijelentet­te, hogy mindannyian megegyeznek abban, hogy Csehszlovákia fejlett ipa­rú, magas kultúrájú ország, gazdag természeti szépségekkel és olyan néppel, amely szereti hazáját és jó­létéért dolgozik. A küldöttség tagjai kijelentették, hogy Uruguay és Cseh­szlovákia között megvannak a gaz­dasági együttműködés további elmé­lyítésének lehetőségei. Hazájukba va­ló visszatérésük után e kapcsolatok továbbfejlesztésére fognak törekedni. Angel Mária Cusano szenátor kije­lentette, hogy a két állam közötti ba­rátság megerősítésében nem akadály a társadalmi rendszerek különböző­sége. Dŕ. Jose Luis Morales Arrillaga képviselő azt mondotta, hogy Cseh­szlovákiában úgy érezte magát, mint otthon. Ez azért volt így, mivel min­denütt a hivatalos tényezőkkel foly­tatott beszélgetés során, valamint az egyszerű emberekkel való találkozá­sokkor a küldöttség barátságos és szívélyes fogadtatásban részesült. „Hiszek ez ország jövőjében — mon­dotta. — Meg vagyok győződve arról, hogy az ilyen nép a haladó erők él­osztaga lehet az egész világon." Dr. Luis Hierro Gambardella kép­viselő értékelte országunkban a szo­ciális és gazdasági haladást. Ahol járt, mindenütt meggyőződött arról, hogy a nép teljes szabadsággal ren­delkezik. A küldöttségnek a fővárosban szer­zett benyomásairól Angel Mária Cu­sano szenátor beszélt. A küldöttség tagjainak Prága ősrégi szépségével és nyugodt életével nagyon tetszett. „Prága Közép-Európa drágaköve" — mondotta. Látni lehet, hogy nagy tör­ténelmi múlt van mögötte és hogy Prága mai népe folytatja a múlt ha­ladó hagyományait. Karel Poláček miniszterelnökhelyettes a csehszlovák gépipar II. brnói kiállításáról 1958-ban nemzetközi vásár lesz Brnóban • Ha valaki Ógyalláról Imely felé uta­jzik, tekintete önkénytelenül megakad jazon a gazdag takarmányalapon, ame­• lyet a Szövetkezeti tagok szorgalmas j munkájukkal állatállományuk számára : biztosítottak. A hozzáértő utasnak : megnyugtató látványt nyújt a 86 va­: gon jóminőségű szálastakarmány, : amelynek 45 százaléka lucerna és he­:refű, és amely szépen szakértelem­mel kazalba van rakva. Mindez a jó ; munkamegszervezésnek és főleg annak ; köszönhető, hogy megfogadtuk pártunk : és kormányunk tanácsát, a rétek és : legelők feljavításával kapcsolatban. • Ezzel a takarmánnyal nemcsak a : szövetkezet állatállománya számára •biztosítottuk a takarmányt, de a ház­•j táji gazdálkodásban lévő tehenek ré­: szére is. • A kukorica 90 százalékát négyzete­: sen vetettük el és gondosan megmű­• véltük. A nagy szárazság ellenére a : szövetkezeti tagság bizalommal tekint : a jövőbe. A szövetkezetnek most 450 : sertése van az előhizlaldában, 400 da­rab pedig a hizlaldában. Ami pedig á sertésszaporulatot illeti, a jelek azt mutatják, hogy elérik a 12 malacos szaporulatot egy kocától. Szarvasmar­haállományuk is elég fejlett. Átlagos tejhozamuk egy tehéntől napi 6 és fél liter. Mindezt azzal érték el, hogy az állatgondozókat elért eredményeik alapján jutalmazzák. Az imelyi EFSZ 1949 őszén alakult, gazdasági területe 511 hektár, állat­állománya pedig 18 szarvasmarha és egy ló volt. Ma a területe 1640 hek­tárra növekedett és 82 szarvasmarhá­ja, ezenkívül 517 sertése van a terve­zett állatállományon felül. A juh és baromfiállomány ugyancsak túlhaladta a tervet. Hosszú és küzdelmekkel teli út volt eddig. Sok még a tennivaló, hogy valamennyi hibát kiküszöbölje­nek, amelyek gátolják a szövetkezet fejlődését. A további fejlődés érdeké­ben rendkívül fontos, hogy a legkor­szerűbb módszereket alkalmazzák a szövetkezeti gazdálkodás minden te-i rületén. Vrábel Károly, Imely |Jutalomban részesültek A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítója a II. csehszlovák gépipari kiállítás megnyitása előtt, amelyet szeptem­ber 8.—30. között rendeznek meg Brnóban, néhány kérdést intézett Ka­réi Poláček miniszterelnökhelyettes­hez: Arra a kérdésre, mi a célja a brnói kiállításnak, a miniszterelnökhelyet­tes így válaszolt: „A brnói gépipari kiállításnak az a célja, hogy a külföldi és belföldi lá­togatók előtt bebizonyítsa gépiparunk hatalmas lehetőségeit a külföldi meg­rendelők követelményeinek és gaz­daságunk továbbfejlesztése szükség­leteinek kielégítésére. Az idei kiállítás azt a célt tartja szem előtt, hogy bemutassa gépipari dolgozóinknak az új, nagy teljesítő­képességű gépeket és az új, nagy­mértékben produktív termelési mód­szereket. A kiállítás feladata, hogy a gép­ipari dolgozókat, főleg a technoló­gusokat és mestereket megismertesse a haladó termelési módszerekkel. Az idei gépipari kiállítás eredmé­nyeitől az új gépek és berendezések szerkesztésében a leghaladóbb tech­nika még bátrabb érvényesítését, a gépipari termelésben, |mint pl. a for­mázásban, hegesztésben, villanyáram­mal való megmunkálásban és hason­lókban a haladó módszerek még kö­vetkezetesebb bevezetését, továbbá a nagytermelékenységű automatagépek, félautomaták, valamint az egy célt szolqáló építészeti gépek Haszná­latát várjuk." Arra a kérdésre, hogy a jövő évek­ben a kiállításon a külföld is részt vehessen a miniszterelnökhelyettes ezeket mondotta: „Már döntöttünk arról, hogy felújítjuk a hagyományos árumintavásárokat, amelyeken a kül­föld is részt vesz. Brnóban rendezzük meg ezeket, brnói árumintavásár cí­men, ahol a kiállítási hely módosí­tása és kibővítése után erre a célra megfelel és a további fejlődés lehető­sége is meglesz. Az első nagyvásárokat Brnóban 1958-ban rendezik meg." A csehszlovák gépipari termelés to­vábbfejlesztésének, az árucikkek ki­vitelének lehetőségeiről a miniszter­elnökhelyettes így nyilatkozott. „A gépipari termékek kivitelének feltételezett növekedése a második ötéves terv fontos feladatainak egyi­ke. Az első ötéves tervben megterem­tődtek a reális feltételei a gépipari termelés továbbfejlesztésének. Nem­csak erős termelési alap létesült, hanem a speciális kutatóintézetek, kísérleti munkahelyek épültek és működnek, igaz, hogy még nem min­Ruha teszi az embert... Ez a szólás-mondás különösen a dicstelenül kimúlt, álszent világban i árt a. Akkor, amikor nem a tiszta jel­lemnek, példás szorgalomnak, törvény­tiszteletnek, hazaszeretetnek, munka ­eredménynek, szóval nem az állampol­gári erényeknek volt meg a becsülete, hanem a hamis csillogásnak. Amikor az uralkodó osztályok érdekeinek és az „uralkodó közhangulatnak" font o ­sabb volt a borotvaélesre vasalt nad­rág, a borotvaélen táncoló, vakítóan, (elvakítóan) fehér gallérú szélhámos, mint a makulátlan jellem. És ugyan­akkor, amikor az elmúlt években hoz­záláttunk az új, szocialista erkölcs, a dolgozó tömegek magasabb erkölcsé­nek megteremtéséhez, valahogy elha­nyagoltuk az öltözködést, a ruházko­dást, a külcsínt. Egyesek akkoriban — nagyon helytelenül — még olyan „el­méleteket" is kiagyaltak, hogy az iga­zibb híve a szocialista erkölcsnek, aki vasalatlan inget, sáros cipót és múltat borító „kádersapkát" visel. Ennek az időnek vége. Ha nem is a ruha és a cipő teszi az embert, mégis fontos, hogy ruhánk, cipőnk rendben legyen, tiszta legyen. Ezt ma már mindenki tudja, a hamis elméleteknek nincsen követője. 0 1 S 7 Q 1956. szeptember 6. Furcsa, kivételes helyzetek azonban előadódhatnak, főleg ha az ember más városba kerül. Az utóbbi időben mind többször ka­pott hangot a kívánság, hogy a szál­lodák vezessék be a ruhavasalást, fe­hérneműmosást és cipótisztítást a ven­dégek részére. Nem ördöngös refor­mokról, korszakalkotó újításokról len­ne szó, hisz ezek a hagyományos ven­déglátóipari szolgáltatások azelőtt ma­gától értetődőek voltak, csak valahogy megfeledkeztünk róluk. Vannak még ma is elsőosztályú szállodák, ahol problémát okoz, ha egy külföldi (vagy belföldi) vendég kiteszi éjszakára ci­pőjét kitisztítás céljából. Még jó, ha nem tulajdonítják el. Kétségbeesésre azért nincs ok. Fo­kozatosan minden fogyatékosságot el­távolít a vendéglátóipar is. A napokban Hodonínban jártam. Kisebb város ez a gottwaldovi kerületben. A Centrál­szállodában háltam. Jól esik feljegyez­nem — hátha példát vesz róla néhány szlovákiai szálloda —, hogy a hodoníni Centrálban reggelre kitisztítják az ajtó elé kitett cipőt. A vendég kívánságára — szerény díjazás ellenében — kiva­salják azonnal a ruháját, 24 órán belül pedig kitisztítják öltönyét és kimos­sák, kivasálják fehérneműjét. Ilyen szálloda is van már. Tőlünk iš függ, hogy mind ilyen legyen. JŐ SÁNDOR den fogyatékosság nélkül. Ezekben az • intézetekben a tapasztalt mérnökök­mellett a fiatal szakképzett dolgozók: ezrei fejlödnek. : A gépipari termékek kivitelének: bővítése és megvalósítása megköve- j teli, hogy a gépipari termelés irányi- j tásában és szervezésében mutatkozó i hibákat kiküszöböljük, kezdve a ku- : tató, és kísérleti intézetektől, egészen i az elárusítóhelyekig. A technikailag tökéletes gyártmány • mindig érdeklődésre talál. Eddig gép- j iparunkban van egy komoly hiányos- i Ságunk, ami miatt joggal bírálnak: a : kutatás, a kísérletek, de főleg az új: technikailag tökéletes gépek beveze- • tése hosszú ideig tart. i Hogyan küszöböljük ki ezeket a: fogyatékosságokat, azt, a CSKP orszá-: gos konferenciájának irányelvei mu-: tatják meg. Minőségileg meg kell ja- • vítani és rugalmasabbá kell tenni a • tervezési munkákat, az anyagtechni-: kai ellátást, a pénzügyi intézkedése-: ket, a jogkör és felelősség decentra- • lizálását~a vállalatokra és intézetek-­re. _ i A gépipari vállalatokban és inté- i zetekben a leghaladóbb technika és j technológia érvényesítése, tudósaink, j mérnökeink, technikusaink, mestere- • ink és munkásaink alkotó kezdemé- • nyezésének fejlesztése és kihasznála- i sa, minden haladó gondolatnak a gya- : korlati termelésben való gyors ír-j vényesítése lesz biztosítéka annak, • hogy gépipari termékeink minőségük- • kel és technikai tökéletességükkel i elérik a világszínvonalat. Ezzel meg-; teremtődik annak alapfeltétele, hogy a: csehszlovák kivitelben egyre nagyobb • részük lesz. : Éppen az idei brnói gépipari kiállí- i tás mutatja az új, haladó megoldások ] egész sora mellett árufajtáink nagy • választékát, ami lehetővé teszi a kül- • kereskedelem további bővítését és i azt, hogy új megrendelőket nyerjünk i meg azokra a gépekre és berendezé- : sekre is, amelyeket eddig nem szál- j lítottunk külföldre. a kiváló traktorosok i Augusztus 30-án 15 órakor délután nagy sürgés-forgás volt a Dunaszer­; dahelyi Gép- és Traktorállomáson. I Ezen a napon értékelték a gépállomás i félévi munkáját. Az értékelés bebizo­nyította, hogy a gépállomás dolgozói jszép munkát végeztek és ezért a má­• sodik negyedévben kiváló munkájukkal i kerületi méretben a második, országos : viszonylatban a harmadik helyre ke­rültek. Kitűnt például Csomor Béla, ;a nemesabonyi traktorosbrigádból, aki ;DT 54-es traktorával 173 százalékra, : Vajas István ugyancsak DT 54-es trak­i torával 170 százalékra, Csánó János [pedig 169 százalékra teljesítette elő­irányzott tervét. ; A kerekes traktoroknál szép ered­i ményt ért el Nagy Sándor az eperjesi ; traktorsbrigádból, aki Skoda 30-as gé­ipén 315 százalékra. Botló Béla pedig i a hodosi traktorosbrigádból 301 szá­jzalékra teljesítette a tervét, j A ZETOR traktorokon dolgozók kö­jzül Gányovics Kálmán, a kürti bri­i gádból 289 százalékra, továbbá Pálfy •Mihály ugyancsak ZETOR 25-ös gépé­ivel 247 százalékra teljesítette a ter­ivét. | Jó munkaeredményeket értek el a • dunaszerdahelyi GTÁ dolgozói a többi i munkaszakaszokon is. Pénzes István, i a diósförgepatonyi brigád vezetője, el­isőnek teljesítette a tervét az önkölt­jségcsökkentésben. Horváth Vince, ba­lkai traktoros alapos szervező- és el­i lenőrző munkájával ugyancsak szép i eredményeket ért el az üzemanyag­i fogyasztás csökkentésében, j A traktorosbrigádok gazdasági fele­•lősei közül kitűnt Bódis Erzsébet, a i királyfiakarcsai brigád gazdasági veze­: tője és Varga László diósförgepatonyi : traktoros, akik szép eredményeket ér­tek el a hozrascsot bevezetésében. A diósförgepatonyi brigádból még ki kell emelnünk Gáspár Imre agronómust, aki nagy gondot fordított az agrotech­nikai idők pontos betartására. A bősi traktorosbrigád dolgozói ugyancsak di­cséretet érdemelnek, és elsősorban Puha elvtárs brigádvezetö, aki az ér­tékelés alapján az elsők közé került. Legjobb segítőtársa Svajger Ferenc szakaszszerelő, a kiváló gépszakértő, aki minden tudásával odahatott,, hogy az előforduló hibákat a helyszínen ki­javítsa. Szente József, ugyancsak a példás szerfelők közé tartozik. A gép­állomás szerelőműhelyében dolgozik és szaktudásával segítséget nyújt mun­katársainak. A gépállomáson még több ilyen dolgozó is van, amit az a tény bizonyít, hogy az értékelésnél 35 leg­jobb dolgozót részesítettek pénzjuta­lomban. Jó munkát végeztek a kombájnosok közül Maár Ferenc, aki 120 hektáron és Vajas István kombájnos, aki 94,5 hektáron végezte el az aratást és cséplést. Rajtuk kívül még jó munkát végezték Varga Nándor, Gódány Lajos, Horváth Dezső, Katona Dénes és Var­ga Lajos, akik a júliusi értékelésnél az első helyre kerültek. E kintüntetett dolgozók mellett a dunaszerdahelyi gépállomáson olyanok is dolgoznak, akik bizony gyenge mun­kát végeznek. Szükséges ezért, hogy az üzemi tanács foglalkozzék ezeknek a munkájával is és odahasson, hogy őket jobb munkára serkentse. Ha ez a törekvés sikerrel jár, akkor minden remény meg van arra, hogy a jövőben nemcsak a kerületi vándorzászlóval, hanem a kormány vándorzászlajával díszíthessék a dunaszerdahelyi gépál­lomást. Adamik Pál A nagykaposi járás hírei Naay őszi vásár Trnaván = Szeptember 21, 22 és 23-án nagy j= őszi vásár lesz Trnaván. Ezen a vá- E sáron az állami és szövetkezeti ke- E reskedelem, a szövetkezeti iparválla- E latok, a közélelmezési és könnyűipari E vállalatok, a mezőgazdasági szövet- E kezetek és a kis- és középparasztok E élelmiszert és iparcikkeket fognak ki- E állítani és árusítani. E A trnavai őszi vásárt nagy mező- j gazdasági kiállítással, divatbemutató- • val, motorkerékpár-kiállítással kötik I egybe, amelyen mosógépet, varrógé- : peket, silon fehérneműt és egyéb új- ; donságot is fognak kiállítani és gya- i korlatilag bemutatni. A vásáron kul- • túr- és szórakoztató rendezvények is i lesznek, úgyhogy a vásár látogatói-: nak bő programban lesz részük. : TEGENYÉN, ebben a kis ungparti faluban július végén alakult meg a szövetkezet. Tizenkilenc gazda hatá­rozta el a cséplés alatt, hogy k^zös gazdálkodásba kezdenek, Az akadá­lyok ellenére nagy alapossággal fogtak hozzá, hogy szövetkezetük szilárd ala­pokon épüljön. Ötven sertést, 10 fejős­tehenet és 200 juhot vásároltak, s ősszel már közösen vetnek a szövet­kezeti táblákon. i A PÄLÔCI szövetkezeti tagok nagy : gonddal készítették elő a talajt az idei i évre. Mélyen felszántották a földet s i hét ezer liter trágyalét hordtak egy i hektárra. Tavasszal a kultivációt és a i vetés utáni boronálást is elvégezték, : de nem feledkeztek meg a vetés ilőtti : műtrágyázásról sem. Ennek a gondos talajelőkészítésnek 1 tudható be e szép terméseredmény Pálócon: egy hektárról átlagosan 33 mázsa tavaszi árpát takarítottak be. A JÄRÄSBAN Budaháza község tel­jesítette elsőnek a kenyérgabona be­szolgáltatását. A falu 107 százalékra tett eleget beadási kötelezettségetek. Az eredményben nagy része van a falu szövetkezetének, amely 46 százalék­kal tetézte beadását. BÉSEN kacsafarmot létesítettek. Kétezerkétszáz kacsát vásárolta':, s három hét alatt 70 deka átlagos súly­gyarapodást értek el egy-egy kacsá­nál. A kacsák eladását akkor kezdik meg, amikor súlyuk eléri a 3 kilogram­mot. 80 ezer korona tiszta jövedelem­re számítanak. A kacsák gondozását Volosin Ilona és Szakái Hona végzik.

Next

/
Thumbnails
Contents