Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-01 / 244. szám, szombat

Újra Hitfer árnyékában ILSE KOCH MEGDÍCSÖÜLESE A fasizmus a tegnap és ma egy­forma bomlási terméke. A fasizmus tegnap és ma egyformán csak a faj­demagógia elsejével, az antiszemitiz­mussal kezdöhet. Ez, ennyi történelmi filozófiájának alfája és ómegája, ez gyakorlatának elkerülhetetlen szok­ványmenete. A fasizmus mindent a ha­zugságra alapoz és az antiszemitizmus a buták szocializmusa. Nyugat-Németországban és Berlin nyugati övezetében száz antiszemita szervezetet tartanak nyilván, köztük 43 ifjúságit. Az eredmény: eddig három­száz imaházat és temetőt dúltak fel. Mázsás temetőköveket cipelnek el és törnek szét és a rendőrség nem moz­dul. És ha mozdul, akkor éretlen gye­rekcslnyről beszél. De például a Man­chester Guardian ezt az egyszerű^ ma­gyarázatot nem akarja megérteni és azt kérdezi, hogy „játszadozó gyerek­kezek miként áshatnak ki mázsás sír­köveket és mivel törhetik össze daťa­bokra". Ma még csak a hullagyalázásnál tar­tunk. de az élők egyre-másra kóstolót kapnak a tegnap gyakorlatából. Ste­phan Hermlin, kinek József Attila Tho­mas Mann-köszöntésének kitűnő német fordítását köszönhetjük, már érlelődő emberi tragédiákról tudósít, amikor semmi különösebb és riasztóbb dolog nem történik, csak egy asszony, egy zsidó asszony lesz öngyilkos. Ez az asszony végigjárta a Hitler által előírt kálváriák minden fokát. Egyedül maradt és egy kis városkában üzletet nyitott. Egy szép nap arra döbben, hogy vevői elmaradnak, a boltajtó nem mozdul, az utcán nem köszöntik többé, az emberek szemében szégyen és za­var: a megfélemlített emberek árul­kodó jelei... 1933-ban SA-posztok álltak a zsidó üzletek előtt: jaj volt annak, aki át­lépte küszöbét. Most nem látni ho­rogkeresztes posztokat, de a terror láthatatlanul már elfoglalta őrhelyét: mindenkit figyelnek, mindenkit figyel­meztetnek. Mindenki figyelmeztetve van. Az egész világ! Mert ne felejtsük el: a tegnapi nácizmus zsidóbojkottal és zsidóveréssel kezdődött, de többel végződött. A zsidók után mások jöt­tek: mindenki, az egész világ! Mi kö­ze volt a lengyeleknek, franciáknak, angoloknak, oroszoknak, szerbeknek, cseheknek és magyaroknak a zsidók­hoz? És ugyanúgy pusztultak: házaik elégtek, fiaik elhulltak, gyermekeiket a falhoz kenték, legjobbjaikat kon­centrációs táborok gyilkolták. A német fasizmus fajdemagógiája .nem ismer kivételt: aki az útjába kerül — ellen­ség, tehát eltaposandó, kisemmizendő, kiirtandó! A próbamenet elsőségének kétes di­csősége azonban mindenképpen a zsi­dóké. A legújabb hírek ugyanakkor már a színesbőrűek ellen foganatosí­tott intézkedésekről is tudnak: Ham­burg két legelőkelőbb szállodája szí­nesbőrű művészeket nem tűr meg fa­lai között! Amerika befolyása immár új gyümölcsöket érlel: a német neofa­sizmus rokona csak a Iynch-mentalitás lehet. Egymástól tanulnak: egymást tanítják. És ez az új az egészben: a náci- és yankee-fasizmus szimbiózisa, írta FÁBRY ZOLTÁN elválaszthatatlansága, „vértestvérisé­ge"! , Ma még a csendes bojkottok idejét éljük, de a zsidók tegnapi gyilkosai — mintha semmi sem tör­tént volna — újra ott ülnek a legfon­tosabb nyugatnémet kulcspozíciókban. Bräutigam, aki a zsidók halálkoncent­rálásának rosenbergi eszméjét oly si­keresen vitte keresztül Hitlernél, ma a bonni külügyi hivatal egyik vezetője, aki lassan maga köré gyűjti tegnapi társait. Dr. Georgy Leibbrandot pél­dául, ama hírhedt „Wannsee-konferen­cia" egyetlen élő és szabadon levő részvevőjét, ahol elhatározták a „vég­megoldást", azaz a zsidók teljes fizi­kai likvidálását. Oszwiencsim spiritus rektorai ma miniszteriális'bársonyszé­keken ülnek: a tegnapi hóhérok új je­lenésre várnak. Oszwiencsim egyik életbenmaradott­ja ül velem szemben. Nő, asszony, anya. Karján az SS-ek sütötte letörölhetetlen karperec: a számmá, senkivé, semmi­vé bélyegzett ember gyalázata. Nem most először hallom a történetet, so­kan mondták már el élőszóval és sok­szor olvastam könyvekben és láttam filmekben, de most mintha végszóra a közvetlen mába dobbant volna a teg­nap tragédiája: az eszméltetö emlékez­tetést nyomon követte a folyamatos­ságra-döbbenés: az aktualitás lehető­sége. Oszwiencsim nem tett pontot, mert Oszwiencsim után nem tettek pontot. A tengeren inneni és tengeren túli neofasizmus szimbiózisa szinte kí­sérteties sorsszerűséggel Oszwiencsim­ben és Oszwiencsimmel kezdődött Vád­ként egyetlen név tanúságra bizonyítja Ilse Koch. íme a történet, mely a kassai téglagyárban kezdődik és nem éppen Oswiencsimmel végződik. A kassai zsidó deportáltakat a vagonok a téglagyárból egyenesen Oszwiencsimbe vitték. A me­séiőt is, férjét, anyját, nővérét. Férjét, aki többé egy falatot nem vett magá­hoz, anyját, akiből szállt a lélek és nővérét, kiben ő tartotta a lelket. Mennyi életboldogságot, mennyi csa­ládot zúztak össze lassan kilométerről kilométerre a kattogó vonatkerakek. Sokan épp csak hogy betántorogtak a halál torkába, többre ez életből már nem futotta... A film a szelektálás ismert képét pergeti: Mengerle int jobbra és balra: barakkokba vagy gáz­ba. Mellette Ilse Koch, a gyönyörű sző­ke amazonbestia lovaglókorbáccsal. A gázkamrákban egészségügyi feliratok vigyorognak: „Vigyázat: egy tetű ha­lált okozhat". A tetű és nem a gáz! Az állat és nem az emberbestia! A barakkokba az élőkhöz-kerültek, új ru­hát kapnak: zsákot vagy estélyiruhát, alacsonytermetúek hosszú hálóinget, a röhej kosztümjeit, de nevetni senki se tud. Egy rettenetes hosszú éjszaka ön­gyilkos fantáziákkal, utána reggeltől a végtelenig a hírhedt Appell: várni, vár­ni, várni... És ekkor történt a borza­lom. A merev sorokban állók előtt idő­sebb asszonyokból összeállított kemen­ce-rakomány halad — a halálba, ők sem tudják és az életbenhagyottak sem tudják, mit jelent ez a vonulás. És ek­kor e görcsbemeredt sorokból villám­gyors futással egy fiatal lány válik ki és már ott csüng anyja nyakán. Őrök, kápók ütik, verik, tépnék le, de a lányt nem lehet leszakítani az anyai testről. Ilse Koch is közbelép. Korbáccsal. Nem használ. Pillanatnyi gondolkodás után lecsatolja övét és a lány nyakába veti. A hurok összeszorul, a kezek enged­nek, Ilse Koch — micsoda gyönyörű ápolt haja van — maga után vonszol­ja, aztán megáll. A test nem mozdul, a gyilkos leoldja az övet, visszacsa­tolja a derekára, és elindul a kantin felé, majd kezében habzó sörrel — óh német sörkedélyesség! — kijön és a hőségtől tikkadt foglyok szemeláttára egyhajtásra kiissza. íme, egy gyilkosság története, egy a milliók közül: Ilse Kochot a nürnbergi törvényszék természetesen halálra ítélte, de az akasztást nem hajthatta végre: Ilse Koch, az amazonbestia, a börtönben másállapotba került. A min­dent megoldó és mindent összezavaró huszárvágás hőse: egy amerikai tiszt. Terhes nőt a törvények értelmében felakasztani nem szabad és mert az amerikai tiszt azonnal feleségül vette: Ilse Koch kiszabadult és ma egy ame­rikai baby boldog anyja — túl az Óceánon. Túl az Óperencián: mint egy mese. Mint korunk rémhistóriája. Ear, ennyi történtoszwiencsim után és Oszwiencsim ellenére, Ilse Koch, 100 ezer anya szadista gyilkosa, anya le­het! Ilse Koch, százezer gyermek kö­nyörtelen elemésztője, gügyögőn gye­reket becézhet és csókolhat! Az anya szent, a gyerek szent, de Ilse Koch anyaságánál undorítóbb és gyerekbol­dogságánál lélegzetállítőbb lehetetlen­séget ki ismerhet? Spermát és ondót, petesejtet és embriót itt szatanizmus kevert szörnyű apokalipszisé: bestiali­tás csak monstrumot szülhet a világra! Egy. anya- és gyerekgyilkos tengeren túl világra szülhette egy új katasztrófa megtestesült szimbólumát és lehetősé­gét! És te monstrum, te rettenet, te kis semmi és senki valóság, te szegény ártatlan gyerek, egy a milliók közül, aki semmiről nem tehetsz, bocsásd meg szentségtörő, káromló szavainkat, hogy hozzád és hozzánk irgalmas legyen a sors ... Játsz, futkoss társaiddal, rúgd a labdát, ha fiú vagy, ringasd, csicsij­gasd babádat, ha kislány vagy, szopo­gass cukrot, nyald a fagylaltot, ker­gesd a macskát: légy gyermek, olyan mint a többi, légy az, aki szemünkben, agyunkban nem lehetsz, mert rajtad a bélyeg, mert te vagy a világgászaba­dult bestialitás áldatlan gyümölcse, a benned láthatóvá vált szimbiózis hor dozőja. Ilse Koch, anyák gyilkosa és gyermekek fojtogatója tengerentúl megdicsőülten mosolyoghat a világ­ra... Nem értitek ? Nem halljátok ? Nem látjátok? Nem tudjátok? Meg gyalázták az anyaságot, meggyalázták a gyereket! Vigyázzatok, mert élnek, szülnek, ka­cagnak és jelenésre várnak a felmen­tett, átmentett és kiirthatatlan gyilko sok! Nyugat-Németországban új provokációra készülnek Berlin, (ČTK) — Seebohn, a Német Szövetségi Köztársaság közlekedésügyi minisztere a Lufthansa alkalmazottai előtt kijelentette, hogy a skandináv országokat és a Német Demokratikus Köztársaságot a nyugatnémet Lufthan­sa a légi közlekedési vállalat „élette­rének" tekinti, és hozzáfűzte, hogy a Német Szövetségi Köztársaság repülő­gépei az NDK területe felett az NDK kormányának beleegyezése nélkül is közlekedni fognak. Seebohn kijelentése nagy felhábo­rodást váltott ki a skandináv sajtó­ban. A skandináv lapok Seebohn nyi­latkozatát botrányosnak, oktalannak minősítik. Seebohn kijelentése nemcsak okta­lan, hanem provokatív is — állapítja meg az Information. A lap rámutat ar­ra, hogy éppen most folynak a tárgya­lások a Lufthansa és a SAS skandináv légiforgalmi társaságok között és hoz­záfűzi, e tárgyalások kísérletet képez­nek arra nézve, hogy mily mértékben hajlandó Nyugat-Németország nemzet­közi színvonalon a skandináv országok­kal együttműködni. A Politiken című lap a légiforgalom­ról szóló tanácskozás légkörét feszült­nek minősíti és a Land of Folk című lappal együtt arra a megállapításra jut, hogy ehhez nagy mértékben hoz­zájárul Seebohm kijelentése. Az USA felfegyverzi Kyugat-Kémetországot New York, (ČTK) — Az amerikai külügyminisztérium képviselője e na­pokban közölte, hogy a közeljövőben az Egyesült Államok és a Német Szö­vetségi Köztársaság között egyezményt kötnek a nyugatnémet hadsereg szá­mára történő amerikai fegyverszállí­tásról. Az Egyesült Államok szerződésileg a következő három év alatt 1400 mil­lió dollár értékű fegyvert ad el az új német hadseregnek. A Német Szövet­ségi Köztársaság területén levő ame­rikai raktárakból már egy milliárd dollár értékű fegyvert adtak át az új Wehrmachtnak. Thaiföld külpolitikájáról Peking, (ČTK) — Az Oj Kína sajtó­iroda közlése szerint a Siam Nikorn thaiföldi lap cikket közölt Van Vait­hajakon thaiföldi külügyminiszterre* folytatott beszélgetéséről. A miniszter kijelentette, hogy Thaiföld nem tette magáévá a nyugati hatalmak állás­pontját. Az ország a középutat, de nem a semlegességet választotta. Habár Thaiföld tagja a SEATO-nak, ennek ellenére nem vesz részt sem­miféle agresszióban más állam el­len. A békét óhatjuk, senkit sem akarunk megtámadni, de minden támadás el­len védekezni fogunk. Az Orosz SZSZSZK iskolaügyi miniszterének nyilatkozata az iskolaév kezdetén Moszkva, (ČTK) — J. I. Apanaszen­ko, az Orosz SZSZSZK iskolaügyi minisztere a TASZSZ tudósítójával folytatott beszélgetésen az új iskola­év kezdetével kapcsolatban a többi között ezeket mondotta: „Az első iskolai év a XX. kongresszus után, amely az iskoláztatás fejlesztésének nagyszabású tervét írta elő a hato dik ötéves terv keretében, a tan ügyi dolgozókra nagy feladatokat rá, A következő iskolai évben nagy figyelmet szemelünk annak, hogy az oktatás az életre jobban előké­szítsen. Valamennyi középiskolában műhelyeket és gazdaságokat léte sítünk, gyakorlatilag szervezzük meg a gép­kezelést, az elektrotechnika és a me­z"gazdaság ismereteinek elsajátítá­sát. Kibővül a tanulók termelési gyakorlata a vállalatokban, kolhozok­ban és szovhozokban. A szovjet kulturális ügyek miniszterének helyettese Egyiptomban Kairó, augusztus 31 (ČTK) — A TASZSZ közlése szerint augusztus 30­án Kairóba érkezett Sz. V. Kaftanov, a Szovjetunió kulturális ügyek mi niszterének első helyettese. A szovjet minisztert Kamal ed-Dim Huszem egyiptomi iskolaügyi miniszter hívta meg Egyiptomba, ahová szíriai és li­banoni látogatása utárj érkezett. A demokratikus közvélemény követeli Németország Kommunista Pártja betiltásának visszavonását Bonn, augusztus 31. (ČTK) — A Né­met Szövetségi Köztársaság kormá­nyához napról napra újabb tiltakozá­sokat intéznek, amelyekben egész Európa demokratikus erői követelik, hogy vonják vissza az N'KP-t betiltó hallatlan terrorista ítéletet. Az NKP betiltásának visszavonására irányuló mozgalom különösen magában Nyugat-Németországban növekszik, ahol egyre gyakoribbak azok a véle­mények, amelyek a bonni igazságszol­gáltatás és az Adenauer-kormány po­litikai rövidlátásáról beszélnek. Sokan rámutatnak Walter Ulbrichtnak, az NDK helyettes miniszterelnökének nyilatkozatára Németország Kommu­nista Pártja betiltásának kérdésében. A nyugatnémet Szociáldemokrata Párt sajtószolgálata nyíltan beismerte: „Né­metország Kommunista Pártjának be­tiltása nem válik előnyére a szövetségi kormány és a Szovjetunió közötti kap­csolatoknak". A nyugatnémet szociáldemokrata Schleswig-Holsteinische Volkszeitung ezeket írja: „A külföldön kétségkívül erősödött az a benyomás, hogy a szö­vetségi köztársaság a militarizmus es nácizmus felé halad. A legjobb akarat­tal sem lehet azt állítani, hogy ez elő­segítené Németország újraegyesítését." Azok között a tiltakozások között, amelyek e héten a szövetségi kancellár irodájába érkeztek, vannak Nagy­Britannia, Franciaország, 3elgium, Nor­végia és Finnország szakszervezeti tag­jainak tiltakozó táviratai is, akik az NDK-ban levő Oberhofban tartózkod­nak mint a német szakszervezetek üdülőközpontjának vendégei.­A brit sajtó Menzies kairói látogatásáról London, augusztus 31. (ČTK) — Nasszer egyiptomi elnöknek Menzies az ötös bizottság vezetőivel való ta­lálkozása előtt a nyugati hatalmak igyekszenek nyomást gyakorolni Egyiptomra. A Times az írja, hogy Egyiptom elnökének sok gondja lesz a „határozott tényezők csoportjával". Ewer, a Daily Herald diplomáciai megfigyelője azt írja, hogy a londoni kormánykörökben és a konzervatív pártban arról beszélnek, hogy Menzies megbízatása nem a tanácskozások elő­játéka, hanem az Egyiptom elleni há­ború bevezetése. Más brit lapok sokkal reálisabb álláspontra helyezkednek. A News Chronicle szerkesztőségi cikkében hangsúlyozza, hogy Menzies kairói útja annyit jelent, hogy a csatornát használó országok küldöttei találkoz­nak most annak tulajdonosával. A lap hozzáfűzi, a csatornát használó országok nagyon oktalanul járnának el, ha terveiket ultim-tumként ter­jesztenék elő. A családi és szövetkezeti házak építésére a lengyel kormány kétmilliárd zloty hitelt nyújt J. Cyrankiewicz miniszterelnök sajtóértekezlete Varsó, (ČTK) — Augusztus 30-án ! tartoznak a bérek és fizetések, S volt J. Cyrankiewicz lengyel minisz­terelnök szokásos sajtóértekezlete, amelyen a miniszterelnök, valamint a kormány tagjai tájékoztatták az újságírókat a kormány tevékenységé­ről és a gazdasági politika egyes fontos kérdéseiről. J. Cyrankiewicz tájékoztatta az új­ságírókat azon törvényjavaslatok elő­készítő munkáiról, amelyeket a párt 1956—1957. évi programjára és az ötéves terv egész időtartamára váló tekintettel kell kidolgozni. A kormány tagjaiból nyolc bizottságot állítottak össze, amely bizottságok a fő prob­lémák megoldására irányuló javasla­tokon dolgoznak. E problémák közé munkalehetőségek kérdései, az élel­mezés, az együttműködés az iparban, a helyiipar, a kivitel kérdése stb. Jendrichowski, a Minisztertanács alelnöke több adatot közölt, amelyek a kormány azon törekvéséről tanús-! kodnak, hogy javítsák a falusi lakosi ság ellátását, különösen az építke-í zési anyagok tekintetében. Az elő­zetes terv szerint ez évben a len­gyel falvak még 504 ezer tonna ce­mentet és 730 ezer köbméter építő­fát kapnak. A jövő évben a falvakra 850 ezer tonna cementet szállítanak. A családi és szövetkezeti házak épí­tésére a kormány az ötéves tervben tőbb mint kétmilliárd zloty hitelt nyújt. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK A tények meggyőzőbbek A nemzetközi feszültség enyhülésé­ért folytatott erőfeszítésekből az USA leginkább csak szavakkal, ígéretekkel veszi ki részét, ha éppen nem akadályozza őket. A Szov­jetunió vezette szocialista tábor már megtette az első kezdeményező konk­rét lépéseket... a válasz azonban az USA katonai költségvetésének újabb emelése lett. A most nyilvánosságra hozott adatok szerint a 69,1 milliárd dolláros keretből 40,8 milliárd dollárt fordítanak katonai kiadásokra, ami 314 millió dollárral több, mint az el­múlt évben. Kár a szép szavakért, a népek békés jövőjéről zengett ódákért — a tények meggyőzőbbek. A ktetonai támaszpon­tok építésére a világ 600 különféle he­lyén 1,9 milliárd dollárt fordítanak a következő évben. Ez hát az amerikai válasz a népek erősödő békekövetelé­sére. A szociális kiadásokra csak 3 milliárd jut és a válságban szenvedő mezőgazdaságra csak 4,7 milliárdot tudnak költeni — a hatalmas katonai kiadásoknak egy szerény töredékét. Aligha akad normális ember, aki ezt a költségvetést egyértelműen ne a to­vábbi háborús készülődés tervének te­kintse. A békés tárgyalás imperialista értelmezése Alig hozták nyilvánosságra, hogy Nasszer Kairóban fogadja a londoni értekezleten kijelölt ötös bizottságot, amikor napvilágot látott az a hír is, hogy Algériából több ezer francia ka­tonát indítottak útnak Ciprus szigetére, hogy „A Földközi-tenger térségében megvédje a francia érdekeket". Ezt úgy kell értelmeznünk, hogy fokozzák a nyomást Egyiptomra, mikor a szuezi kérdésről tárgyaló asztalhoz ül. A Pa­ris Presse Intransigeant szerint az an­gol-francia főparancsnoksághoz beosz­tott francia egységek célja „Nasszer elnök ésszerű belátásra bírása", vagyis a Dulles-terv elfogadtatása. így értelmezik hát az imperialisták a békés tárgyalások útját. Megfogal­maznak egy nekik legmegfelelőbb ter­vet, a bábkormányokkai jóváhagyatják és „meggyőzik Egyiptomot" arról, hogy legjobb, ha ő is elfogadja, mert különben.., Persze az ilyen katonai ijesztgeté­seknek csak akkor van értelmük, ha elérik céljukat. Az eddigi jelek szerint azonban Egyiptomot nem igen lehet megfélemlíteni. Így hát a katonai had­mozdulatokra kidobott összeg, amely a Szuezi-csatorna egy évi jövedelmével is felér, olyan befektetés, ami nem igen hozza meg az annyira óhajtott kamatot. Panama nem Szuez, magyarázta Dulles a legutóbbi sajtó­értekezleten egy újságírónak. „A Pana­ma-csatornára nincs semmiféle nem­zetközi egyezmény és erre egyedül az USA-nak van joga". Persze az angolok is azt hitték és sok elvakult részvényes még most is azt hiszi, hogy a Szuezi-csatornára ki­zárólagosan nekik van joguk. A pana­mai külügyminiszter, Alberti Boyd azonban, udvariasság ide, udvariasság oda, meghazudtolta Dullest és kijeleni tette, hogy a Panama-csatorna Pa­namáé volt és az is marad. Szueztől eléggé messze esik Panama, azonban a sajtójelentések szerint ctt is érik a gondolat, hogy Egyiptom pél­dáját kövessék. Dulles úr a Szuezi-csatornát szeretné elvenni az egyiptomi néptől és nemzet­közivé tenni. A Panama-csatornát pe­dig, amely Panama tulajdona, minden lelkiismeretfurdalás nélkül amerikainak tekinti. Micsoda ellentmondás! De le­het, hogy Dulles külügyminiszter még megéri, hogy a panamai nép megoldja ezt az ellenmondást. sz. b. O J szo 1956. szeptember i 3

Next

/
Thumbnails
Contents