Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-20 / 263. szám, csütörtök

| KÍNA KOMMUNISTA PÁRTJÁMAK Vili. KONGRESSZUSA ] A párt helyes vezetése, szoros kapcsolat a tömegekkel — a győzelem záloga Kopecký elvtárs a CSKP nevében üdvözölte a kínai pártkongresszust Peking. (CTK) — Peng Tö-huai be­széde és egy rövid szünet után Kí­na Kommunista Pártjának VIII. kong­resszusát Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt küldöttségének vezetője üdvözölte. Hangsúlyozta Kína Kom­munista Pártja VIII. kongresszusának jelentőségét és a kongresszus rész­vevői előtt ismertette hazájának or­szágépítési sekereit. Ezután B. Damba, a Mongol Forra­dalmi Néppárt Központi Bizottsága nevében köszöntötte a kongresszust. Kijelentette, hogy a forradalom győ­zelme Kínában ösztönzően hat vala­mennyi ázsiai és afrikai nemzetre, és köszönetét fejezte ki azért a se­gítségért, amelyben a Kínai Népköz­társaság Mongóliát részesíti. Ezután V. Damba a mongol jiép barátsága jeléül a kongresszusnak átadta az MFN Központi Bizottságának ajándé­kát — egy vörös zászlót. Az ülés további részében a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsá­ga nevében Anton Jugov üdvözölte Peng Tö-huai Peking, szeptember 18. (Üj Kína) — Kína Kommunista Pártja kongresz­szusának keddi ülésén Peng Tö-huai 1 tábornagy, a Központi Bizottság po­litikai bizottságának tagja, a Kínai Népköztársaság nemzetvédelmi mi­nisztere beszédében kijelentette: Kína hajlandó tovább csökkenteni fegyveres erőinek létszámát, ha megegyezés jön létre a nemzetközi leszerelésre vonatkozó szovjet ja­vaslat alapján, amely Kína teljes támogatását élvezi. Peng Tö-huai a kongresszuson el­mondott beszédében közölte, hogy a kínai népi felszabadító hadsereg tiszt­jeinek és harcosainak száma az újon­cokkal együtt, ma 2,7 millióval keve­sebb, mint a felszabadító háború ide­jén. A leszerelt és a békés építés mun­kájába beállított katonáknak száma elérte az öt milliót. A katonai kiadá­sokat az 1956-os költségvetésben az összes kiadások 19,98 százalékára szál­lították le, míg 1951-ben még az ál­lam kiadásainak 48 százalékát tették ki. — A kínai népnek a szocialista épí­téshez a tartós béke környezetére van szüksége 1 és ugyanakkor korszerű a kongresszust és a kínai kommunis­tákat. Kiemelte a VIII. kongresszus jelentőségét és rámutatott, hogy va­lamennyi kommunista örül a kínai dolgozók országépítési sikereinek. A kínai kapitalista ipar és kereskede­lem átépítésének formáit A. Jugov a marxizmus-leninizmus alkotó módon való alkalmazása példaképéül állítot­ta. Kádár János, a Magyar Dolgozók Pártja és az egész magyar dolgozó nép nevében üdvözölte a kongresz­szust. Kína Kommunista Pártja VIII. kongresszusának negyedik ülésén Po Ji, az Állami Népgazdasági Bizottság elnöke rriondott beszédet, amelyben azon töke akkumulációjának kérdé­sével foglalkozott, amely a szocializ­mus felépítése nehéz feladatainak teljesítéséhez szükséges Kínában. Utolsóként Sziao Huej-na, a Kínai Demokratikus Nőszövetség vuhani szervezetének elnöke szólalt fel. Be­szédében a lakosság életszínvonala emelésének kérdéseivel foglalkozott. A nyugati hatalmak veszélyeztetik a békét Az egyiptomi kormány jegyzéke a Biztonsági Tanács elnökéhez Omar Lutfi Egyiptom ENSZ-beli képviselője szeptember 17-én átadta a Biztonsági Tanács elnökének az egyiptomi kormány jegyzékét, amely így szól: „Az egyiptomi kormány békés és engedékeny álláspontjától eltérően a brit miniszterelnök szeptember 12-i alsóházi beszédében bejelentette, hogy a brit kormány más kormányokkal együtt elhatározta, hogy haladéktala­nul olyan szervezetet létesít, amely lehetővé tenné a csatorna használói­nak jogaik gyakorlását. A csatorna használóinak ez a társasága révkalau­zokat alkalmaz és felelős lesz a csa­tornán folyó közlekedés egybehango­lásáért. A csatornán való átkelésért járó illetményeket nem az egyiptomi hivataloknak, hanem a csatornát hasz­nálóknak fizetnék. A brit miniszter­elnök továbbá óva intett attól, hogy ha az egyiptomi kormány beavatkoz­na e társaság működésébe, vagy pedig megtagadná az együttműködés nélkü­lözhetetlen minimumát, ezzel újból megsértené az 1888. évi egyezményt. Az egyiptomi kormány úgy véli, hogy a Szuezi-csatornát használók javasolt társaságának felállítása összeegyez­tethetetlen Egyiptom szuverén .jogai­val és durván megsérti az Egyesült Nemzete^ alapokmányának intézkedő­a kínai pártkongresszuson forradalmi hadseregre, amely készen áll minden eshetőségre és Kína szocia­lista építőmunkájának védelmére — hangsúlyozta Peng Tö-huai. Peng Tö-huai elmondta, hogy bár a nemzetközi feszültség enyhült, az amerikai imperializmus vezette agresz­szív csoport nem ejtette el a katonai támadás tervét, továbbra is ellenséges politikát folytat a kínai néppel szem­ben, megszállva tartja a Kína területé­hez tartozó Tajvant, katonai tömböket szervez Kína szomszédságában, kato­nai támaszpontokat létesít és ezeket korszerű fegyverekkel látja el. Ebben a helyzetben a kínai népi fel­szabadító hadsereg első és legfontosabo feladata az imperialista agresszió elleni védekezés és az ország békés építő­munkájának megóvása. Ha a támadó tömbök háborút indí­tanának Kína ellen, akkor Kína népe és a kínai fegyveres erők elszánt csa­pásokkal megsemmisítenék őket — mondotta Peng Tö-huai. A kínai népi felszabadító hadsereg győzelmei elválaszthatatlanok a népi tömegek támogatásától. Hadseregünk és a nép érdekei és követelései azonosak. A tömegek saját tapasztalatukból tud­ják, hogy a hadsereg nem másért har­col, mint a nép felszabadulásáért és boldogulásáért. Ezért volt az, hogy a nép egymással versenyezve állt be a hadsereg soraiba, önként és lelkesen elégítette ki a hadsereg szükségleteit, alakított népi miliciát a hadsereg har­cának támogatására. A párt helyes vezetésének lelkiisme­retes követése, szoros kapcsolat a tö­megekkel és azoknak a lényeges ele­meknek állandó fenntartása, amelyek a népi forradalmi hadsereget alkotják — ez a megbízható záloga annak, hogy hadseregünk továbbra is győzelemről győzelemre fog haladni. Peng Tö-huai így fejezte be beszé­dét: A népi felszabadító hadsereg a párt­kongresszus sikerén fellelkesülve el fogja végezni dicső feladatát, s kor­szerűsítést, Tajvan felszabadítását, ha­zánknak az eddiginél is erélyesebb védelmét. Mindig együtt fogunk ha­ladni a nagy szovjet hadsereggel, a testvéri országok fegyveres erőivel és a világ békeszerető népeivel a világ békéjének megóvására törekedve. seit, valamint az 1888. évi egyezményt. A >§zuezi-csatorna használóinak tár­sasága, amint azt a brit miniszterel­nök nyilatkozatában javasolta, arra fog törekedni, hogy egy szuverén ál­lam területén, amely az Egyesült Nem­zetek Szervezetének tagja, példátlan szervezési úton saját jogkörrel ala­kuljon meg ezen állam beleegyezése ellenére. A csatorna ügyébe való be­avatkozás veszélyezteti e víziút köz­lekedési szabadságát, és ez nemcsak a csatornát használó országok érde­keivel ellenkezik, hanem veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. Az 1888. évi egyezmény, amely biztosítja a csatornán való hajózást, semmikép­pen sem fosztja meg Egyiptomot a csatorna igazgatásának jogától. A Szuezi-csatornát használók tervezett társasága törvényellenességen kívül bonyolult és ellentétes helyzetet' te­remt két egymással szemben álló szerv létesítése következtében, ame­lyek közül az egyik törvényes, a má­sik törvénytelen, az egyik jogerős, a másik pedig bitorló szerv. Mindenki előtt világos az e helyzetből eredő ve­szély. E javaslat teljesen jogosulatlan, különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy a csatornán rendszeresen és zökkenőmentesen folyik a közlekedés már csaknem 60 napja — mindazon nehézségek ellenére, amelyeket Fran­ciaország, az Egyesült Királyság és a volt Szuezi-csatorna Társaság támasz­tanak. Ezt bizonyítja, hogy július 26-a, az államosítás napja óta a csatornán 2216 hajó haladt át azzal a 2103 ha­jóval szemben, amelyek az 1955-ös év ugyanezen időszakában haladtak át a csatornán. A Szuezi-csatorna Társaság államom sítása óta a csatorna üzemében elért nyilvánvaló sikereket a különféle aka­dályok és szabotázsok ellenére értük el. E sikereket annak köszönhetjük, hogy az egyiptomi kormány tisztelet­ben tartja a csatornán való hajózás szabadságát, annak köszönhetjük, hogy áldozatkészen, fáradhatatlanul műkö­dik az a szerv, amelyet az egyiptomi kormány a csatorna igazgatásával bí­zott meg. A fent felsorolt tények fé­nyében az egyiptomi kormány hang­súlyozni óhajtja, hogy minden egyes hajónak, amely át akar kelni a csa­tornán, tiszteletben kell tartania a csatornán való hajózás szabályait és meg kell fizetnie az előírt illetékeket. Az egyiptomi kormány kész minden téren a Szuezi-csatorna kérdésének békés megoldására törekedni Egyip­tom törvényes és szuverén jogainak elismerése alapján, összhangban az Egyesült Nemzetek alapokmányával, úgyhogy a csatorna tovább viruljon és fejlődjék valamennyi nemzet javára, az egész világ a béke és a biztonság érdekében. Ezért feltétlenül szükséges véget vetni annak a fent említett eljárás­nak, amelyhez főleg Franciaország és Nagy-Britannia folyamodik és amely­nek célja valóban az, hogv hatal­mukba kerítsék a csatornát és mag­semmisítsék Egyiptom függetlenségét. íz az eljárás, amely felháborítja az egész világot és aggodalmat kelt valameny­nyi nemzetben, komolyan veszélyezte­ti a békét és biztonságot, legdurváb­ban megsérti az ENSZ alapokmányát. Ezért éber figyelemmel kel! követnie az ENSZ-nek a helyzetet. Kérem jut­tassák el e levél másolatát az ENSZ főtitkárához is, hogy azt elküldje az ENSZ tagállamainak." Václav Kopecký elvtársnak, Kína Kommunista Pártja VIII. kongresszusán elhangzott beszéde Peking, szeptember 18. (ČTK) — Kína Kommunista Pártja VIII. kongresz­szusának ülésén Pekingben szeptember 18-án Václav Kopecký, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodájának tagja, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja küldöttségének vezetője a következő üdvözlő beszédet mondotta: Drága elvtársak! Engedjék meg, hogy legelőször is személyes örömömet fejezzem ki afö­lött, hogy újból lehetőség nyílt arra, hogy meglátogathassam az önök gyö­nyörű országát, amelyet előbbi itt-tar­tózkodásom során őszintén és teljes szívvel megszerettem és amely iránt szeretetet érzek és egyben mély cso­dálatomat fejezem ki a nemes kínai nép nagyszerű építősikerei felett. Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy jelenlegi látogatásom alkalmából az " a feladat jutott osztályrészemül, hogy pártküldöttségünk vezetőjének szerepét töltsem be Kína Kommunista Pártja, a kínai nép nagy sikerei élcsa­patának és szervezőjének VIII. kong­resszusán. Mi, Csehszlovákia Kommunista Párt­ja küldöttségének tagjai örömmel vet­tünk részt a több ezer kilométeres re­pülőúton, hogy Pekingbe, a Kínái Nép­köztársaság nagyszerű fővárosába ér­kezzünk és hogy részt vegyünk ezen a dicső kongresszuson és teljesítsük örömteli küldetésünket és átadjuk önöknek azokat a forró szavakat, ame­lyeket pártunk Központi Bizottsága helyezett a következő szövegű üdvözlő üzenetbe: Drága elvtársak! Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a párt és az egész csehszlovák nép nevében forró elv­társi üdvözleteit küldi Kína Kommu­nista Pártja VIII. kongresszusának. Népünk Kína Kommunista Pártjában a kínai nép bátor vezetőjét látta hősi küzdelmében, amelyet az imperialista elnyomás és kizsákmányolás ellen, a kínai nép szabadságáért és a kínai dol­gozók szebb életéért folytatott. A népi felszabadító küzdelem ezen korszaka a kínai nép nagyszerű győzelmében érte el tetőfokát, amely valamennyi afrikai és ázsiai nép buzditója és támogatója lett a gyarmati elnyomás alól való felszabadulásért folyó küzdelemben. A szocialista építés a Kínai Népköz­társaságban, a Kínai Népköztársaság nemzetközi helyzete és befolyása a marxizmus-leninizmus további nagy­szerű győzelmét jelenti. Megmutatja a gyarmati és függő államok felszabadí­tó mozgalmának útját és támogatja a népek igazságos küzdelmét a nemzeti függetlenségért. Népünk rokonszenvvel kíséri a kínai nép ezen történelmi harcát, őszintén örül a szocialista építés sikereinek Kí­nában és bennük látja a béke, de­mokrácia és haladás erői hatalmas előretörésének kezességét. A csehszlo­vák és a kínai nép baráti szövetsége, — amely a két állam előnyére sokol­dalúan fejlődött — felbonthatatlan, mert közös érdek vezeti a szocializmus építésében és a világbéke megőrzésé­ben. A baráti szövetség a proletár inter­nacionalizmus nemes elveiből, a mar­xizmus-leninizmus halhatatlan tanítá­sából fakad. Csehszlovákia Kommunista Pártja ez idén ünnepelte forradalmi tevékenysé­gének 35. évfordulóját. Pártunk törté­nelmi útját, a nehéz küzdelmekkel teli utat győzelem koronázta. Országunk­ban szuverén úrrá lett a nép, amely szilárdan tömörülve pártja, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja körül, a szo­cializmust építi. Munkánk célja az em­berről, a mindinkább szebb és boldo­gabb életéről való gondoskodás. E cél elérésére sokat tettünk ha­zánkban. Csehszlovákiában a népi de­mokratikus rendszer 11 éve alatt az ipari termelés a háború előtti színvo­nalhoz viszonyítva több mint kétsze­resére emelkedett. Köztársaságunk a termelés több ágazatában az egy főre eső termelésben a világ első országai között foglal helyet. Az ország gaz­dasági és kulturális építése terén elért eredmények lehetővé tették, hogy az 1956—1960-as években a második csehszlovák ötéves terv keretében nagy célokat tűzzünk ki. Országunk híven kitart a szocialista rendszer országai mellett, amely rend­szer élén olyan hatalmak haladnak, mint a Szovjetunió és a Kínai Népköz­társaság. Ez előfeltételeket teremt ar­ra, hogy viszonylagosan rövid idő alatt emelhessük lakosságunk életszínvona­lát, megszilárdíthassuk országunk helyzetét és ezáltal hozzájáruljunk a tartós békééért és a szocializmusért folytatott harchoz. Munkánkban felmérhetetlen segítség volt a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XX. kongresszusa, amely meg­mutatta a munkásmozgalom további fejlődésének széles lehetőségeit és táv­latait. A fejlődés jelenlegi szakaszának mély marxista-leninista elemzése se­gítségére volt az egyes országok kom­munista és munkáspártjainak a helyes tájékozódásban. Habár a XX. kongresz­szus óta még csak rövid idő telt el, gondolatainak hatása megnyilvánult a kommunista és munkáspártok növekvő tevékenységében, fokozottabb tömö­rültségében és alkotó együttműködé­sében a szocializmus építésében, s a béke megszilárdításában. A további békés építés előfeltétele a nemzetközi kapcsolatok terén uralko­dó feszültség enyhülése és a békés egymás mellett élés gondolatának mind szélesebbkörű érvényesítése, amelyet elsősorban a Szovjetunió Kommunista Pártja követ. Pártunk és egész né­pünk értékeli a. Kínai Népköztársaság jelentőségteljes kezdeményezését és hozzájárulását a békés egymás mellett élés és a békés versengés politikájá­hoz, amely most sikeresen érvényesül, mint az államok közötti kapcsolatok békés rendezésének útja. A Kínai Nép­köztársaság nemzetközi tekintélye nö­vekedésének jelentőségteljes bizonyí­téka volt a bandungi értekezleten be­töltött szerepe és helyzete, amelyen döntő mértékben járult hozzá az ázsiai és afrikai országok békefrontjának megszilárdításához. A Kínai Népköztársaság az imperia­listák ellenállásának ellenére elismert világhatalommá lett. Kudarcra vannak A három nyugati miniszter szuezi tárgyalásain komoly ellentétek mutatkoznak London, (ČTK) — Szeptember 18-án Londonban Nagy-Britannia, az USA és Franciaország külügyminiszterei megbeszéléseket folytattak a Szuezi­csatorna használói értekezletének terveiről. Ez az értekezlet szerdán délelőtt kezdődött Londonban. J. F. Dulles és Ch. Pineau kedden, reggel rögtön Londonba való érkezésük után a külügyminisztérium épületében ösz­szeültek Selwyn Lloyddal és egyórás megbeszélés után a tárgyalásokat Eden brit miniszterelnökkel, a miniszterelnök hivatalos székhelvén adott ebéd fo­lyamán folytatták. Délután a minisz­terek ismét a minisztériumon tár­gyaltak. A „nagy hármas" tárgyalásait -r- amint politikai körökben hangsú­lyozzák — erősen befolyásolták az utób­bi napok eseményei, amelyex ked­vezőtlenek a nyugati tervekre. Ked­vezőtlen tény elsősorban, hogy a Szuezi-csatorna üzemét sikeresen'el­látják az egyiptomi hivatalok és a révkalauzok, az európai személyzet visszahívása után is. Ez a nyugati ha­talmakat megfosztja attól az ürügy­től, amellyel „igazolni" akarták in­tervenciójukat. Egy másik tényező az értekezletre meghívott számos állam húzódozó vagy elutasító álláspontja. Az ingadozó álláspont tipikus meg­nyilvánulásának tartják H. C. Hansen dán miniszterelnök és külügyminisz­ter óvatos nyilatkozatát. Hasonló hangnemben nyilatkozott 0. Unden svéd külügyiminiszter is . M. Artajo spanyol külügyminiszter kijelentette, abban a reményben ér­kezett Londonba, hogy „megyőz­heti az értekezlet többi részvevőit, hogy a béke érdekében fogadják el az egyiptomi kormány szeptember 9-i meghívását az 1888, évi szuezi konvenció felülvizsgálásáról tartandó értekezletre". A megbeszélések során a három nyugati miniszter igyekezett megta­lálni a módját annak, hogy a többi 14 országot tervei támogatására kényszerítse. Az értekezlet lefolytatásának és a „csatornahasználók társasága" tervei­nek megbeszélésén kívül napirenden szerepelt Dullesnek az a terve, hogy amerikai kőolajat adjanak el Nagy­Britanniának és Franciaországnak. Ez a terv nyilvánvalóan elmélyíti az an­golok és amerikaiak közötti ellenté­teket. Ez a terv nagy nyereséget je­lentene az amerikai kőolajtársaságok­nak abban az esetben, ha a „társa­ság" létesítésének terve nehézségeket okozna Anglia és Franciaország kő­olajellátásában. Mint ismeretes, Dulles hétfőn Lon­donba utazása előtt kijelentette, hogy az USA nem hajlandó kárpótolni azo­kat a fokozott kiadásokat, amelyeket Szuez esetleges bojkottja okozna. Azokban a brit körökben, amelyek mindeddig éles fellépést sürgettek Egyiptommal szemben, e napokban nagy felháborodás uralkodott az ame­rikai kormány viselkedése miatt, ami megnyilvánult az USA-t és főleg Dul­lest élesen bíráló cikkekben, amelyek olyan amerikapárti újságokban jelen­tek meg, mint a Daily Express, és a Daily Mail. Diplomáciai körökből szerzett érte­sülések szerint a miniszterek továbbá megtárgyalták a Biztonsági Tanácsban való közös eljárás lehetőségét abban az esetben, ha Egyiptom elutasítja „együttműködését a "csatornát hasz­nálók társaságá"-nak tervét. Krisna Menőn, Nehru külön megbí­zottja, aki jelenleg Kairóban tartóz­kodik, e napokban Londonba repült. Indiát ugyan nem hívták meg az ér­tekezletre, mert nem értett egyet az úgynevezett 18-ak tervével, ennek el­lenére Krisna Menőn minden valószí­nűség szerint beterjeszt egy új indiai tervet. A panamai kormány egyeiért az egyiptomi javaslattal Panama, (ČTK). — A Panamai Köz­társaság elnöke nyilatkozatot tett közzé, amelyben közli a panamai kor­mány egyetértését a Szuezi-csatorna használóinak értekezlete összehívásá­ra tett egyiptomi javaslattal. A köz­lemény hangsúlyozza Panama rendü­letlen meggyőződését, amely szerint a nemzetközi ellentéteket kizárólag békés eszközökkel kell megoldani és követeli továbbá, hogy a szuezi kér-< dést oly módon oldják meg, hogy biz­tosítva legyen a csatornán való hajó­zás szabadsága és biztonsága, de emel­lett ne sértsék meg Egyiptom szuve­renitását. ítélve azok a kísérletek, amelyek arra irányulnak, hogy megtagadják azt a jogukat, hogy elfoglalják az Egyesült Nemzetek Szervezetében törvényes he­lyüket. Kudarcra vannak ítélve azok a törekvések, amelyek a Kínai Nép­köztársaságtól megtagadják Tajvan kínai sziget felszabadításának jogát. Kudarcra vannak ítélve a kapitalista világ köreinek azon reményei is, ame­lyek békevágyunkat gyengeségnek te­kintik és mindenféle eszközökkel arra akarnak bennünket kényszeríteni, hogy letérjünk a szocializmus építésének megkezdett útjáról. A proletár internacionalizmushoz híven továbbra is érvényesíteni fogjuk testvéri együttműködésünket a béke és a szocializmus érdekében. A csehszlovák-kínai barátság szelle­mében Kína Kommunista Pártjának to­vábbi nagy sikereket kívánunk a kínai nép boldog és örömteli életéért foly­tatott munkájában. Előre a marxista-leninista eszmék új győzelmei felé! Éljen Kína dicső Kommunista Pártja és Központi Bizottsága, Mao Ce-tung elvtárssal az élen! CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ÜJ SZO 1956. szeptember 20. 3

Next

/
Thumbnails
Contents