Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-19 / 262. szám, szerda

( Kína Kommunista Pártjának VIII. kongresszusa ) Á MÄ^XISTA-LENIN !STA ESZMÉK ragyogó győzelmet arattak Kínában Peking, (ČTK) — Kína Kommunista Pártja VIII. kongresszusának harmadik Ülése szeptember 17-én délután két órakor kezdődött. Az ülés elnöke Ten Jin-csao, a kongresszus jelölő bizott­sága elnökének, Tun Pi-vuo-nak adta át a szót, aki a bizottság nevében be­számolt a kUldöttek mandátumának felülvizsgálásáról. Tun Pi-vuo bejelentette, hogy a kongresszusra összesen 1026 döntó szavazattal és 107 tanácskozási sza­vazattal rendelkező küldöttet válasz­tottak meg. A mandátumbizottság je­lentését a kongresszus egyhangúlag jóváhagyta. Ezután Csu Te, Kína Kommunista Pártja politikai irodájának tagja és a Központi Bizottság titkára szólalt fel. Csu Te elvtárs után az egyes tarto­mányok pártszervezeteinek képviselői szólaltak fel. Kína belső helyzetében a VII. pártkongresszus után beállott vál­tozásokról a Senszi tartománybeli Je­nán járás pártszervezetének titkára beszélt. Rövid szünet után az ülés elnöke Ten Jin-csao A. I. Mikojannak, az SZKP küldöttsége vezetőjének adta át a szót. (Beszédének rövid kivonatát ugyanezen az oldalon közöljük.) A. I. Mikojan elvtárs beszédét, amelyben üdvözölte Kína Kommunista Pártjának VIII. kongresszusát gyakran félbesza­kította a jelenlevők lelkes tapsa. Kína Kommunista Pártja VIII. kong­resszusának héttői ülésén Edward Ochab, a Lengyel Egyesült Munkáspárt küldöttségének vezetője üdvözlő üze­netet olvasott fel a lengyel munkások, parasztok és katonák nevében. Felszólalt az ülésen Walter Ufbricht, Németország Szocialista Egységpártja küldöttségének vezetője is. Walter Ulbricht méltatta azt az elméleti mun­kát, amellyel Kína Kommunista Pártja hozzájárult a marxizmus-leninizmus gazdagságához. „Minden szocialista nagy érdeklődéssel tanulmányozza azt a módot, ahogyan Kína Kommunista Pártja a proletárdiktatúra formáinak kérdését, különösen a demokratikus forradalomból a szocialista forradalom­ba való átmenet kérdését felvetette — mondotta. Ugyancsak a hétfői ülésen szólalt fel Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Ro­mán Munkáspárt küldöttségének veze­tője. Kína Kommunista Pártja kongresz­szusának hétfői ülésén továbbá Li Csi­sen felolvasta a demokratikus pártok és a demokratikus érzelmű pártonki­vüliek 'közös üdvözlő üzenetét. Li Csi­sen, a demokratikus pártok nevében egy elefántcsont faragványt ajándéko­zott a kongresszusnak. Kína Kommunista Pártja VIII. kong­resszusának negvedik ülése szeptem­ber 18-án délután Lin-Tieh-nek, Ho­pej tartomány pártbizottsága első tit­kárának beszédével kezdődött. Ezután Jacques Duclos elvtárs, a Francia Kommunista Párt nevében üd­vözölte a kongresszust. Hangsúlyozta, hogy a francia nép rokonszenvvel vi­seltetik a kínai dolgozók iránt, majd beszélt az SZKP XX. kongresszusának jelentőségéről és rámutatott, hogy va­lamennyi kommunista párt hálás a Szovjetunió Kommunista Pártjának. Rámutatott továbbá, mily fontosak azok a tapasztalatok, amelyeket a kí­nai munkásosztály és parasztság szö­vetségéből szűrtek le, valamint ki­emelte a marxizmus-leninizmus alkotó módon való alkalmazásának erejét. Utána az Olasz Kommunista Párt nevében Scoccimarro, elvtárs üdvözöl­te a kongresszust. „A kínai nép már soha sem fog visszafelé haladni — ez olyan tény, amelyet az egész világnak tudomásul kell vennie." Valamennyi részvevő lelkes ünnep­lése mellett ezután Csehszlovákia Kommunista Pártja küldöttséqének ve­zetője, dr. Václav Kopecký elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja üdvözölte a kongresszust. Kopecký elvtárs után Pen-Teh-huai elvtárs, Kína Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodá­jának tagja mondott beszédet. Mikojan elvtárs beszéde Peking, szeptember 17, (Oj Kína) A. I. Mikojan, a Szovjetunió' Kommunista Pártja küldöttségének ve­zetője, Kína Kommunista Pártja kongresszusának hétfői, szeptember 17-1 ülésén a Szovjetunió Kommunista Pártjának szívélyes és testvéri üdvözle­teit továbbította a kongresszushoz és Kína Kommunista Pártjához. Mikojan a többi között megállapí­totta: „Mi, a Szovjetunió kommunis­tái különösen nagy örömmel látjuk, hogy a marxista-leninista eszmék ilyen ragyogó győzelmet arattak Kí­nában. A (marxizmus-leninizmus legyőzhetetlen, hatalmas erővé vált, amely Kína egész dolgozó népét át­hatotta. Kína I^ommunista Pártja, annak Központi Bizottsága és Mao Ce-tung elvtárs, ez a kiváló marxis­ta-leninista, sok kérdésben gazda­gította a marxizmus-leninizmus el­méletét és gyakorlatát. A pártkong­resszus is bizonyítja, hogy Kína szo­cialista forradalma döntő győzelmet aratott a szocialista építés minden fontosabb szakaszán." „A marxizmus-leninizmus alkotó alkalmazása Kína gyakorlati viszo­nyaira, lehetővé tette, hogy sok olyan új formát és módszert al­kalmazzanak sikerrel Kínában, amellyel más országokban nem kí­sérleteztek " — mondta Mikojan, Ezzel kapcsolat­ban rámutatott, hogy a kínai kom­munisták találták meg azokat a for­mákat és módszereket, amelyekkel a nemzeti érzelmű tőkések vállalatait fokozatosan alakítják át szocialista Vállalatokká, az államkapitalizmus útján Kína mezőgazdasági termelő­szövetkezeti mozgalma viszont annak újabb bizonyítékát szolgáltatta, hogy a szövetkezeti mozgalom lenini el­gondolása nemcsak a -Szovjetunióban alkalmazható, hanem olyan nagy or­szágban is, mint Kína, éppenúgy, mint a világ más országaiban. Mikojan kifejtette, hogy a Szov­jetunió, Kína és a szocializmus útján haladó többi ország határozottan tö­rekszik a világbéke megóvására és szembeszáll az agresszív erőkkel. Ennek a törekvésnek egyre érezhe­tőbb a befolyása a világhelyzetre és a béke megszilárdulására. „Kina a bé­ke megóvásának nagy jelentőségű tényezője lett és semmiféle erő sem akadályozhatja meg, hogy a Kínai Népköztársaság elfoglalja méltó he­lyét a nemzetközi politikában." A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XX. kongresszusa — mondta Mikojan — nagy figyelmet szentelt a nemzetközi kommunista és munkás­mozgalom helyzetének. Az ezzel kap­csolatban levont következtetéseket az egész világon kedvezően fogadták. .,A XX. kongresszus felborította a ka­pitalista osztályok, különösen az ame­rikai kapitalista osztály minden, a szocializmus ellen harcra kidolgozott tervét." Mindent elkövetnek, hogy a kongresszuson elsősorban a személyi kultusszal kapcsolatban elhangzott önbirálatot felhasználják a munkás­ság egységének megbontására, a kü­lönféle országok kommunista pártjai közötti testvéri szolidaritás aláakná­zásáre. „De, mint a múltban annyi­szor, most is hiába igyekeztek." „Különösen az szolgált nagy meg­elégedésünkre,' hogy a nagy Kína Kommunista Pártja is teljes megér­téssel fogadta és '•amogatja a Szov­jetunió Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága által hozott intézke­déseket. Ismét csalódás érte azokat, akik azt kiáltozták, hogy a komimu­nisták soraiban pánik tört ki. A kom­munisták szolidaritását, ideológiai egységét, a proletár nemzetköziséget soha senki sem ingathatja meg." Mikojan rámutatott arra, hogy Kína Kommunista Pártja most folyó kongresszusán is megjelennek a kü­lönféle országok testvéri kommunis­ta pártjainak küldöttei. Ez — mond­ta — igen fontos megnyilvánulása a kapcsolatoknak, a b-.rátságnak, a ta­pasztalat- és eszmecserének. Mikojan ezután felolvasta a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi B'zottságának Kína Kommunista Pártja országos kongresszusához in­tézett üdvözlő levelét. Mikojan beszédét többször is fél­beszakította a küldöttek viharos, él­jenzése. A NYUGATI HATALMAK TERVE ZSÁKUTCÁBAN London (ČTK) — A Press Associa­tion brit hírügynökség tudósítója a jelenlegi helyzetet Londonban „za­varosnak és kissé aggodalmasnak" minősítette. Ezt a helyzetet két fő momentum idézi elő — az egyik a Szuezi-csatorna használói társasá­gának megalakítására irányuló terv csödbejutása még a konferencia előtt. A Imásik momentum "az újabb gaz­dasági válság előjele, amely a brit kormány szuezi politikájának követ­keztében áll be. Hétfőn, amikor Londonba érkez­tek az értekezletre az első küldött­ségek, egyre világosabban látszott, hogy a csatornát használók társasá­gának megalakítására irányuló nyu­gati terv még megszületése e'ótt csődöt mond. Az értekezlet részve­vőinek számos küldöttsége — eddig 10 ország <ép viselői: Olaszország, Nyugat-Németország, Spanyolország, Norvégia, Dánia, Svédország, Pakisz­tán, Irán, Etiópia és Törökország — kijelentették, hogy nézetük szerint a nyugati terv megvalósítása hábo­rúhoz vezetne és inkább bojkottálnák a csatornát, ha az USA hajlandó vol­na finanszírozni azokat a nagy gaz­dasági veszteségeket, amelyek ezáltal keletkeznek. Dulles külügyi államtitkár Was­hingtonból való elutazása előtt nyil­vánvalóan a nyugati tsrvvel szemben mutatkozó általános ellenkezés kö­vetkeztében kijelentette, hogy a lon­doni értekezleten hajlandó a csator­nát használók társaságának tervében eszközlendő lényeges változtatásokról tárgyalni. A brit és a francia kormány e tervnek ma már állítólag csak azt a szerepet szánják, hogy ezzel bizo­nyítsák Egviptomnak az együttmű­ködéssel szamben táplált ellenszenvét. Az Egyiptom ellen javasolt gazda­sági megtorló intézkedések és főleg a Szuezi-csatorna bojkottálása azt je­lenti, hogy körül kellene hajózni Afrikát, ami nagy költségekkel jár­na, úgyhogy ez a terv na számos bíráló megjegyzést váltott ki. At utóbbi napokban Londonban olyan hírek terjednek, hogy küszööönáll a gazdasági válság éš hogy az őszi „áll-.mi költségvetés" az adók, bé­rek és- járadékok emelkedését hozza. A gazdasági kilátások még gyá­szosabbak az amerikai államtitkár­nak azon kijelentése után, miszerint az USA-nak nincs semmilyen terve a Szuezi-csatorna esetleges megke­rülésével kapcsolatos fokozott költ­ségek fedezésére. Az értekezlet napirendjén a kö­vetkező három pont szarepei: 1. a Menzies-bizottság beszámoló­ja, mely nemrégen megbeszéléseket folytatott Nasszer elnökkel; 2. az egyiptomi kormánynak a kairói megbeszélések után kiadott és 69 államhoz intézett nyilatko­zata; 3. a „Szuezi-csatornát használók társasága" megalakításának terve. A Szuezi-csaiornán zavartalanul folyik a ha ;ózés Kairó. (ČTK) — A Szuezi-csatornán szeptember 16-án ismét zavartalanul, változatlanul folyt a hajózás. A szep­tember 17-i lapok rámutatnak, hogy a csatornán a régi Szuezi-csatorna Társaság külföldi alkalmazottainak távozása óta egyiptomi és görög rév­kalauzok vezetésével összesen 78 ha­jó haladt át. A csatorna hajózásának teljes sza­badságáról tanúskodik az a tény, hogy csupán szeptember 16-án 12 brit és 5 francia hajó haladt át mindkét irányban a csatornán. A lapok rámu­tatnak, hogy a csatornán áthaladó ha­jók Egyiptomot hajókürtjeik hangjá­val üdvözlik. Az államosított csa­torna-igazgatóság hivatalos képvise­lője kijelentette, hogy a hajózás új rendezése lehetővé teszi a csatorna üzemének megkönnyítését és kellő pi­Á Szovjetunió Kommunista Pártjának üdvözlete Kína Kommunista Pártja kongresszusához Peking, szeptember 17. (Üj-Kína) A. I. Mikojan, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­nak nevében a következő üzenetet ol­vasta fel Kína Kommunista Pártja kongresszusának hétfői ülésén: Kedves elvtársak, Kína Kommunis­ta Pártja VIII. kongresszusának kül­döttei! A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága pártunk és az egész szovjet nép nevében szívé­lyes testvéri üdvözletét küldi önök­nek, minden kínai kommunistának és a nagy kínai népnek; sikert kíván a kongresszus munkájának! Az önök kongresszusa igen nagy jelentőségű időszakban ült össze, amikor a kínai nép milliói határtalan lelkesedéssel munkálkodnak annak a szocialista átalakításnak elvégzésén, amely mérhetetlen jelentőséggel fog bírni nemcsak Kína, hanem az egész emberiség számára. Kína Kommunista Pártja, amely a hősies forradalmi harc hosszú és dicső útját tette meg, történelmi je­lentőségű győzelmeket aratott. A Kí­nai Népköztársaság megalapítása, ami a nagy népi forradalom diadalá­nak eredménye volt, új korszak kez­detét jelentette a kínai nép életében. A kínai népi forradalom és a Kínai Népköztársaság megteremtése a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom óta a világtörténelem legna­gyobb eseménye. Felbecsülhetetlen hatással volt ez az esemény a Kelet országainak szabadságmozgalmára és a világtörténelem egész meneté­re. A kínai nép a kommunista párt vezetésével a forradalom győzelme óta eltelt rövid idö alatt sikeresen hajtotta végre a legnagyobb jelentő­ségű demokratikus reformokat, be­fejezte a nemzet gazdasági életének helyreállítását és minden útjába ke­rülő akadályt legyőzve teljes önbi­zalommal lépett a szocialista építés útjára. A kínai nép önfeláldozó hő­sies munkával teljesítette az első öt­éves tervet és ezzel megteremtette mindazokat a feltételeket, amelyek a párt által kitűzött gigászi feladat­nak, Kína szocialista ipari nagyha­talommá való kiépítésének elvégzé­hez szükségesek. A népi Kína ragyogó eredményei bizonyítják a kommunista párt poli­tikájának helyességét, tanúsítják a győzelmes munkásosztály, a paraszt­ság és az egész kínai nép építő lel­kesedésének óriási fellendülését és ugyanakkor ragyogóan igazolják a nagy Lenin előrelátását, aki tánto­ríthatatlanul bízott a nemzeti felsza­badító mozgalom kimeríthetetlen erőiben, Kína és az összes keleti or­szágok népének teremtő erejében. Kína Kommunista Pártja, annak központi bizottsága és Mao Ce-tung elvtárs, a kiváló marxista—leninista, nagymértékben gazdagította a tudo­mányos szocializmus elméletét és gyakorlatát. Kína Kommunista Párt­ja alkotó módon oldja meg a szo­cializmusba való átmenet problé­máit, a marxizmus—leninizmus ta­nításának alapján és a Szovjetunió történelmi tapasztalatait felhasznál­va. Elméletileg kidolgozta azokat a formákat, amelyeknek segítségével a kisparaszti gazdaságok tízmillióit lehet a szövetkezeti mozgalom útjá­ra vezetni és amelyek alkalmazkod­nak Kína különleges viszonyaihoz: azokat a formákat, amelyek segítsé­gével a magántőkés ipart szocialista iparrá változtatja át; valamint más fontos kérdéseket, amelyek a szocia­lista elveken nyugvó társadalom ki­építésével függnek össze. És ezeket a nagyszabású szociális változtatáso­kat gyakorlatban is végrehajtja. Az ország történelmi jellemvonásainak és hagyományainak mély ismerete és hozzáértő felhasználása, a nép ja­váról való szüntelen gondoskodás, az ősi kulturális hagyomány ápolása — mindez megerősíti azt a bizal­mat és szeretetet, amellyel a kínai nép tömegei a kommunista párt iránt viseltetnek. A Kínai Népköztársaság nemzetkö­zi tekintélye szakadatlanul növek­szik. Kínának a szocialista államok családjához való csatlakozása dön­tően megváltoztatta az erőviszonyo­kat a szocializmus és a kapitalizmus között; mérhetetlenül megerősítette a béke, a demokrácia és a haladás táborát. Az imperialista csoportok hiába mesterkedtek, nem tudták megakadályozni a Kínai Népköztár­saság nemzetközi helyzetének állan­dó erősödését, nem tudták megaka­dályozni, hogy a Kínai Népköztársa­ság az ázsiai és távol-keleti béke szi­lárd bástyája, a gyarmatosítás és az imperialista agresszió kitartó és kö­vetkezetes ellenfele, a népek barát­ságának és békés egymás mellett élé­sének lelkes bajnoka legyen. A Kínai Népköztársaság történelmi győzelmei örömmel és büszkeséggel töltik el a Szovjetunió dolgozóit, akik barátuknak és testvérüknek tekintik a nagy kínai népet. A Szovjetunió és Kína népének testvéri szolidaritásá­ban annak zálogát látjuk, hogy a szo­cialista világrendszer tovább fog erő­södni, a tartós béke úrrá lesz a vilá­gon. Az önök kongresszusa nagy fontos­ságú, bonyolult feladatokat vitat meg, amelyek a kínai népre és kommunis­ta pártjára várnak. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bi­zottsága annak a szilárd meggyőző­désének ad hangot, hogy a kínai nép a kommunista párt vezetése alatt be­csülettel meg fog felelni ezeknek a feladatoknak, legyűr minden nehézsé­get és további ragyogó győzelmeket arat a szocialista építés minden sza­kaszában. Kína Kommunista Pártja a nemzet­közi kommunista mozgalom egyik nagyerejü osztaga. A marxista pártok életének és tevékenységének törvénye mindig is a proletár internacionaliz­mus és a célok azonossága elvein alapuló testvéri együttműködés, köl­csönös segítség és támogatás volt. A Szovjetunió Kommunista Pártjának központi bizottsága nagy megelége­déssel állapítja meg, hogy a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért világszerte folyó küzdelemben a Szovjetunió Kommunista Pártja és Kína Kommunista Pártja eddig is és ezután is vállvetve halad előre és azonos nézeteket vall a ma égető problémáiról. A két marxista—leninis­ta párt nézeteinek azonossága és ak­ciójának egysége biztos kezesség ar­ra, hogy közös ügyünk diadalt fog aratni és mérhetetlenül jelentős ténye­ző a nemzetközi munkás- és kommu­nista mozgalom további megerősödé­sében. Szívünk mélyéből további sikereket kívánunk a testvéri Kína Kommunis­ta Pártjának abban a harcban, ame­lyet a szocializmusért, a nemzetközi békéért és barátságért vív. Éljen a hós Kína Kommunista Pártja! Éljen és virágozzék a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság népeinek testvéri szolidaritása és együttműkö­dése! Éljen a legyőzhetetlen marxiz­mus—leninizmus diadala! henöt biztosít a révkalauzoknak. Az igazgatóság képviselője továbbá beje­lentette, hogy a régi Szuezi-csatorna Társaság nyomására összesen 212 kül-" földi alkalmazott hagyta el Egyipto­mot, köztük 92 révkalauz. Az AI Ah­ram megjegyzi, hogy az új társaság eddig 32 külföldi révkalauzt vett fel. Közöttük van 12 szovjet, 4 jugoszláv, 3 német szövetségi köztársaságbeli, 2 norvég és egy spanyol révkalauz. Ezenkívül a legközelebbi napokban 6 jugoszláv és 7 vagy 8 indiai révka­lauz érkezik Egyiptomba. A lapok továbbá közlik dr. Mo­hammed Hilmu Bahgat Badavinak, a Szuezi-csatorna egyiptomi vezetőjé­nek nyilatkozatát, aki kijelentette, hogy „az egyiptomiak büszkék elért eredményeikre és alaposan bebizonyí­tották, hogy az egyiptomiak képes­ségei semmivel sem maradnak a nyu­gati alkalmazottak képességei mögött. Az új egyiptomi társaság alkalma­zottai áldozatkészen látják el meg­háromszorozódott munkájukat, jobban mint azok a küiföldiek, akik eltávoz­tak az országból. Egyiptom felhívása a Biztonsági Tanácshoz New York. (ČTK) — Omar Lutfi, Egyiptom ENSZ-beli képviselője szep­tember 17-én átadta a Biztonsági Tanács elnökének az egyiptomi kor­mány jegyzékét, amelyben Egyiptom elutasítja a nyugati hatalmaknak a Szuezi-csatornát használó államok úgynevezett Szövetségének megalakí­tására tett javaslatát. Az egyiptomi kormány rámutat arra, hogy a brit és a francia kormány meg akarja fosztani Egyiptomot a Szuezi-csator­na igazgatására való szuverén jogától. Az egyiptomi kormány jegyzéke felhívja a Biztonsági Tanácsot, ala­pítson külön szervet Egyiptom és nyolc más állam képviselőiből, ame­lyek a legérdekesebbek a Szuezi­csatorna zavartalan használatában és ez a szerv tárgyalna a Szuezi-csa­torna kérdésének békés megoldásáról. Szíria és Libanon panasza a Biztonsági Tanács előtt London, (ČTK). — Amint a Reuter jelenti Libanon fővárosában, Bejrutban közzé tették a szíriai és libanoni kor­mány közös nyilatkozatát a Biztonsá­gi Tanácshoz, amelyben rámutatnak, hogy a francia csapatok jelenléte Cip­ruson veszélyezteti a Földközi-tenger térségének békéjét és biztonságát és ez a tény nyugtalanságot kelt Szíria és Libanon népeiben és kornu. yában. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy Nagy-Britanniának és Franciaország­nak intézkedései katonai intervenció céljait szolgálják és megsértik az Egyesült Nemzetek alapokmányát. Incidens az izrael-egyiptomi határon Kairó, (ČTK) — Az egyiptomi had­sereg vezérkari főnökének helyette­se bejelentette, hogy szeptember 15­én az izrael—egyiptomi határon in­cidensre került sor. Éjfél után egy órakor egy izraeli járőr a fegyverszü­neti határon átlépett a szinajai fél­sziget körzetében az Elatha és Gaza közötti útvonalnak kb. a közepén. Az egyiptomi járőr az izraeli behatolókat meghátrálásra kényszerítette. Ú 1956 szentpmhj" «

Next

/
Thumbnails
Contents