Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-18 / 261. szám, kedd

NASSZER

: „A szuezi válság egyesítette az arab világot" Kairó, (ČTK) — Gamar Abdel Naszszer, Egyiptom elnöke szeptember 16-án este interjút adott a Press Trust of India hírügynökség tudósítójának. „Mi egyiptomiak biztosítjuk a zökkenésmentes hajózást a csatornán. Ha a csatornát használók szövetsége ennek ellenére kikényszeríti a Szuezicsatornán áthaladást, ez agressziót jelent — mondotta többek között Nasszer. Az elnök ismét hangsúlyozta, hogy Egyiptom visszautasítja a nyugati hatalmaknak a csatornát használó szövetség megalakítására vonatkozó tervét. Hozzáfűzte még, hogy Egyiptomnak nincsen támadó szándéka, de ha megtámadják, elég ereje lesz szembeszállni az agresszióval. Nasszer elnök a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Nyugat dühe nemcsak a Szuezi-csatorna kérdéséből, hanem elsősorban az arab világban elfogult hatalmi presztízsének csökkenésebői ered. A Nyugat arra gondol, hogy ha elveszti a Szuezi-csatorna kérdésében a harcot, kikergetik az arab világból. Az elnök megjegyezte még: „Ogy vélem, hogy a jelenlegi szuezi válság jobban egyesítette az arab világot, mint azelőtt, és a Nyugat ezt nagyon jó! tudja." Az elnök foglalkozott Egyiptom sterling • számláinak zárolásával, amelyeket a nyugati hatalmak hajtottak végre. Hozzátette, hogy ez a cselekedet felnyitja az ázsiai és afrikai országok szemét. Az elnök nézete szerint az ázsiai és afrikai országoknak létre kellene hozniok az ázsiai-afrikai pénzügyi uniót, hogy megszabaduljanak a Nyugattól való gazdasági függőségtől. Az indiai ipar fejlesztésének terve Delhi, szeptember 17 (ČTK) — Az indiai ipar India második ötéves terve folyamán ovors fejlődésnek indul. Amint azt Reddy termelésügyi miniszter a szeptember 15-i sajtókonferencián közölte, a széntermelés a második ötéves terv végén az edd.gi 38 mii. tonnáról 60 mii. tonnára emelkedik. Az állami bányák Madhja-Prades és Bihar államokban négy bányamedencében kezdik meg a fejtést. Reddy bejelentette. hogv októberben Indiába szovjet szakemberek jönnek, akik segítséget nyújtanak a Madhja-Prades állam szénipari fejlesztésében, A szovjet szakemberek egy másik csoportja az indiai kormánvt szaktanáccsal látja el a bányaberendezés termelésének gyártásában. Áz új londoni értekezletnek nemigen sikerül reális kiutat találni a zsákutcából London, (ČTK) — Londonban nagy izgalommal és nyugtalansággal fogadták azt a hírt, hogy az úgynevezett Szuezi-csatornát használók szövetségének megalakítására vonatkozó angol—francia—amerikai-tervet szerteszét a világon, sőt még azokban az államokban is kedvezőtlenül fogadták, ahol a brit állam támogatásra számított. Az USA, Nagy-Britannia, és Franciaország külügyminisztereinek szeptember 18-i londoni tanácskozása fő pontjainak egyike lesz a kedvezőtlen helyzet megvitatása. A brit kormány előreláthatólag felkéri J. F. Dulles amerikai államtitkárt, hogy gyakoroljon nyomást a vonakodó kormányokra. A Szuezi-csatornát használók szerdai értekezlete elé a londoni körök nagyon szkeptikusan tekintenek, mert rájuk nézve kedvezőtlen hírek érkeznek azon 18 állam fővárosaiból, amelyek a londoni értekezleten támogatták az angol—francia—amerikai augusztusi javaslatokat. Ezen államok többségének jellemző álláspontja Irán állásfoglalása, amely ugyan elfogadta a Londonba szóló meghívást, azonban Alikuli Ardalan iráni külügyminiszter ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a meghívás elfogadása nem jelenti azt, hogy Irán teljesen egyetért a három nyugati nagyhatalom álláspontjával. Az iráni miniszter hangsúlyozta, hogy Irán hisz A brit közvélemény elítéli Eden kormányának Egyiptom-ellenes politikáját London, (ČTK) — Nagy-Britannia egész területén a munkáspárt, a kommunista párt és a szakszervezeti szövetség tagjai a dolgozók széles tömegeivel együtt tüntetést rendeztek a kormány eddigi Egyiptom-ellenes politikája ellen. A tüntetők követelték, hogy a szuezi problémát tanácskozások útján oldják meg és hogy azt terjesszék az ENSZ elé. A leghatalmasabb arányú tüntetést a londoni Trafalgar Squaren tartották. Vasárnap a kora délelőtti óráktól a szakszervezetek és a békevédők zászlaival hatalmas néptömegek vonultak fel. A népgyűlésen a jelenlevők érdeklődéssel fogadták a hat munkáspárti képviselő beszédét. Rokonszenvvel fogadták dr. Abdel Anis egyiptomi küldött, a gyarmati nemzetek szabadságmozgalma tagjának szavait, aki hangsúlyozta, hogy Egyiptom népe annak ellenére, hogy szomorú emlékek fűzik a brit imperializmushoz, meleg érzelmekkel viseltetnek Nagy-Britannia demokratikus erői iránt. Nagy tüntetést tartottak Skóciában a villanyerőmüvek dolgozói, a bányászok, a bútoripar munkásai, a swanseai bányászok, valamint Glasgow, Lancashire, Leicester, Manchester és más városok dolgozói. Nehru üzenete a nyugati államférfiakhoz Delhi. (ČTK) — A Press Trust of India hírügynökség közlése szerint D. Nehru, India miniszterelnöke további két személyes üzenetet intézett A. Edenhez, Nagy-Britannia miniszterelnökéhez. D. Nehru külügyminiszteri tisztségében S. Lloyd brit külügyminiszterhez és J. F. Dulles amerikai államtitkárhoz jegyzéket intézett, amelyben hangsúlyozza India azon álláspontját, hogy a Szuezi-csatorna kérdését békés eszközökkel oldják meg. a szuezi konfliktus békés megoldásának lehetőségében és továbbra is az erőszak ellen van. A skandináv országok is, amelyek hajói gyakran haladnak át a Szuezicsatornán, kételkednek a csatornát használók szövetsége tervének • hasznosságában. Svédország, Dánia és Norvégia külügyminiszterei Stockholmban tanácskozásra jöttek össze. A miniszterek elfogadták ugyan a londoni értekezletre szóló meghívást, azonban egyöntetűen azt a nézetet vallják, hogy az ügyet az ENSZ elé kellene terjeszteni. A kormánypárti svéd szociáldemokrata párt sajtószerve, a Morgen Tidningen így ír: „Feltételezhető, hogy a skandináv államok arra határozzák el magukat, hogy nem csatlakoznak a csatornát használók szövetségéhez, amennyiben olyan intézkedéseket kellene megvalósítani, amelyek háborúval fenyegető fejleményekre vezetnének." Ankarai diplomáciai körökből származó hírek arra mutatnak, hogy Törökország a tervet nem tartja reálisnak. Nyugat-Németországban él a kommunista párt Hamburg, szeptember 17. (ČTK) — A hamburgi dolgozóknak a közelmúlt napokban munkába vezető útjukon kézbesítették a Hamburger Volkszeitung-ot, Németország Kommunista Pártjának lapját, melynek kiadását a Németország Kommunista Pártja elleni törvény hatálybaléptekor betiltották. A Hamburger Volkszeitung illegális példányt sokszorosító géppel nyomják és több oldal terjedelmű. A lap első száma a betiltás után si címmel indult: „A betiltás és elkobzás ellenére itt vagyunk!" A hamburgi .lakossághoz intézett felszólításában a lap megállapítja, hogy Aden-í auer a militaristákkal és milliomo-' sokkal a pártot betilthatja és a lap szerkesztőségét bezárhatja, azonban nem tudta elhallgattatni Németország Kommunista Pártját és rpegakadáiyozni a lap megjelenését. A nyugatnémet szakszervezetek kongresszusai Bonn, (ČTK) — E napokban Nyugat-Németországban tartják a szakszervezetek szövetségei részleg-kongresszusait, amelyeknek küldöttei készülnek a Német Szakszervezeti Szövetség országos kongresszusára. Az országos kongresszus október elején lesz Hamburgban. A nyugatnémet vasutasok müncheni szakszervezeti kongresszusán H. Jahn, a szövetség elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a szövetség szilárdan áll a szakszervezeti szövetségek akciós programja mellett, amely a többi között elítéli Nyugat-Németország újrafeifegyverzését. A nyugatnémet fémmunkások kongresszusa élesen bírálta a bonni kormányt, hogy a szociális biztosítás kérdésében nem teljesítette a munkásságnak adott ígéretét. A kongresszus követelte a munkásbiztosítás javítását és a munkaidő csökkentését. A dolgozók határozati javaslatban tiltakoztak az atom — és hidrogénfegyverekkel való kísérletek ellen. A svédországi parlamenti választások eredményei Csehszlovák mezőgazdaság sikere Jugoszláviában Belgrád, (ČTK) —-Szeptember 15én Újvidéken megnyílt a III. Nemzetközi mezőgazdasági kiállítás. A kiállítást Szlavko Komar, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Szövetségi Végrehajtő Tanácsának tagja nyitotta meg. Jelen voltak Szvetozar Vukmanovics-Temponak, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnökének vezetésével a jugoszláv kormánytényezők is. Az állattenyésztési termelés terén az újvidéki nagyvásáron Csehszlovákia nagy sikert aratott: több aranyés ezüstérmet nyert. Stockholm, (ČTK) — Svédországban szeptember 16-án tartották meg a Riksdag, a svéd parlament alsóháza tagjainak választását. A választás nem hozott nagy változásokat. A svéd Szociáldemokrata Párt, amely már 25 év óta a legerősebb kormánypárt, lényegében megőrizte vezető szerepét. Száznyolc mandátumot kapott az előző 110-el szemben. A második kormánypárt, az Agrár Szövetség 20 mandátumot kapott az eddigi 26 helyett. Svédország Kommunista Pártja, amelynek eddig öt képviselője volt a parlamentben, javított helyzetén, 6 mandátumra tett szert. A konzervatív párt (jobboldali ellenzéki) 39 mandátumot nyert (eddig 31 volt) és a liberális párt (ellenzéki) 58 mandátumot kapott, ugyanannyit, mint amennyivel eddig rendelkezett. Az eddigi kormánykoalíció, amely a Szociáldemokrata Pártból és az Agrár Szövetségből állt, a két párt elnökeinek nyilatkozata szerint megmaradt. E koalíciónak a- 231 tagú parlamentben 128 mnadátumtöbbsége lesz. Katonai megtorlás helyett gazdaságit Angol sajtóvélemény a szuezi kérdésről London, (ČTK) — Az angol sajtó, szeptember 17-én figyelmét a katonai fenyegetések politikája feletti növekvő elégedetlenségre és a gazdasági nehézségekre fordítja, amelyek NagyBritanniára a szuezi kérdésből háramlanak. A sajtó figyelmet szentel Anglia függő helyzetének a USA-val szemben. A News Chronicle írja: „A szuezi kérdés e héten új fázisba jut. A nyugati hatalmak a gyors katonai lépés helyett hosszantartó gazdasági akciót készítenek elő". A lap hozzáteszi, hogy az akció fegyvere a dollár lesz. A Manchester Guardian diplomáciai tudósítója foglalkozik a londoni konferencián a Dulles-tervet támogató országok szerdai ülésével. A lap rámutat, hogy az értekezlet fő célja, hogy részletes tervet dolgozzon ki a csatornát használók szövetség számára és elhatározza, milyen úton kézbesítsék ezt Nasszer elnöknek. A Manchester Guardian vezércikkben A gyarmati rablás politikája veszélyezteti Közel- és Közép-Kelet békéjét A moszkvai Pravda vezércikke Moszkva, szeptember 17. (ČTK) — A moszkvai Pravda szeptember 17-i számában „A gyarmati rablás politikája veszélyezteti a Közel- és Közép-Kelet békéjét" címen vezércikket közöl. A vezércikk a többi között így szól: „Minden ország közvéleményének figyelme Nagy-Britannia, Franciaország és az USA provokációira irányul, amelyeket Egyiptom ellen folytatnak. A nyugati hatalmak a hajózás biztosításának és honfitársaik érdekei védelmének hazug ürügye alatt Egyiptom elleni erőszak alkalmazásával fenyegetőznek és betörést készítenek elő Egyiptom területére. Ezért Egyiptom határai közelébe szárazföldi, tengeri és légi katonai erőket összpontosítanak. Ismeretes, hogy Egyiptom elutasította az úgynevezett ötös bizottság ultimatív követeléseit, amely bizottság a londoni értekezleten előterjesztett Dulles-tervvel összhangban ragaszkodott a Szuezi-csatorna igazgatásának egy nemzetközi szervezet kezébe adásához. Az egyiptomi kormány nem volt hajlandó lemondani szuverén jogairól. Az egyiptomi kormány szeptember 10-i jegyzékében ismét megerősítette, hogy hajlandó -az 1888. évi konstantinápolyi konvenciót aláírt többi állammal részt venni egy értekezleten, amely revízió alá venné a konvenciót és a szabad hajózást megerősítő egyezményt kötne. Az egyiptomi kormány ez irányban közvetlen lépésként javasolja egy szerv létesítését, amelyet megbíznának a tanácskozás vezetésével, és amelyben képviseletet nyernének a Szuezi-csatornát használó államok. A nemzetközi értekezlet összehíváséra vonatkozó egyiptomi javaslatot hivatalosan már 20 állam jóváhagyta. Ezek között van a Szovjetunió, India, Kína, Indonézia, Pakisztán, Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, az arab országok és további államok. Nehru indiai miniszterelnök parlamenti beszédében hangsúlyozta, hogy az egyiptomi javaslat utat nyit a szuezi kérdés békés megoldására. A tények azonban arra mutatnak, hogy a nyugati hatalmak nem kívánják e kérdés békés megoldását. A nyugati hatalmak politikája gyarmatosító lényegének legnyíltabb kifejezője a szuezi kérdésben az úgynevezett Szuezi-csatornát haszánlók szövetsége létrehozása. A Szuezi-csatornát használók szövetségének szervezői — Nagy-Britannia, Franciaország és az USA — kijelentik, szándékukban van átvenni a Szuezi-csatorna hajózásának irányítását, a révkalauzok felvételét és alkalmazását, valamint a szállítási illetékek beszedését. Ez a program világosan mutatja, hogy a szövetség szervezőinek szándékukban van eltulajdonítani Egyiptom szuverén jogait és önkényesen gazdálkodni az ország területén. Mindenki előtt világos, egy állam sem engedheti meg, hogy oly mértékben .avatkozzanak belügyeibe, mint ahogy a három nyugati hatalom kívánja ezt Egyiptomtól. A nyugati hatalmak eljárása nagy felháborodást kelt az egyiptomi népben, melynek szilárd elhatározása, hogy megvédje szabadságát, tiszteletet és csodálatot érdemel. Nasszer elnök szeptember 15-i beszédében kijelentette: „Azalatt, amíg Franciaország fegyvert csörtet, az egyiptomi nép nevében, amely sikerrel küzdött a külföldi uralom és agresszió ellen, kijelentem, hogy minden erőnkkel megvédjük szuverenitásunkat. A nagy államok nem félemlíthetnek meg minket összeesküvési tervükkel és fenyegetésükkel. Jogainkat az utolsó csepp vérünkig megvédjük." A jelenlegi komoly helyzet élőidé zésében Nagy-Britannia, Franciaország és az USA politikai tényezőire hárul a felelősség. Ismeretes, hogy ezen országok békeszerető erői, amelyek élén a kommunisták haladnak, bátor harcot folytatnak a gyarmatosítók intrikái ellen. Természetes, hogy ezen küzdelmek sikere nem csekély mértékben attól függ, milyen álláspontra helyezkednek a szocialisták, annál is inkább, mert pl. Franciaországban a szocialista párt van kormányon. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy Nagy-Britannia és Franciaország szocialista pártjainak véleménye eltér egymástól. Amíg Angliában a Munkáspárt, tekintetbe véve országa dolgozóinak hangulatát és óhaját, mindinkább ellene fordul a kalandos politikának, addig a francia szocialista pártnak vezetői, mellőzve brit elvtársaik álláspontját, inkább az angol konzervatívokkal szövetkeznek. A Szovjetunió álláspontját a szuezi kérdésben teljesen világosan kifejtette a szovjet kormány szeptember 10-én közölt nyilatkozatában a szuezi kérdés békés rendezésének szükségességéről. A Szovjetunió azt a nézetet vallotta és vallja, hogy a szuezi kérdést igazságosan keli megoldani tanácskozások útján, tiszteletben tartva Egyiptom törvényes jogait és tekintetbe véve a Szuezi-csatornát használó államok érdekeit. A szovjet küldöttség a londoni értekezleten az indiai javaslathoz csatlakozott és konkrét javaslatokkal állt elő a rendszeres hajózás biztosítására. A Szovjetunió ugyancsak támogatja a jelenlegi egyiptomi tervet, mert ennek megvalósítása megfelel a szuezi kérdés békés megoldása céljainak. A Szovjetunió hajlandó részt venni azon a nemzetközi értékezleten, amelyet Egyiptom javasol és annak a szervnek munkájában, amely a szuezi kérdésről tárgyalna. Teljesen világos, hogy a Közel- és Közép-Keleten uralkodó helyzet kiéleződésének pillanatában, amelyet a nyugati hatalmak idéztek elő, nem maradhat tétlenül az Egyesült Nemzetek Szervezete sem. Az, amit most Nagy-Britannia, Franciaország és az USA űz, éles ellentétben áll az ENSZ alapokmányának békés elveivel, amelyek elrendelik e szervezet valamenynyi tagállamának, tartózkodjék a nemzetközi kapcsolatok terén az erőszakkal való fenyegetőzésektől és az erőszak alkalmazásától bármely állam területi sérthetetlensége vagy politikai függetlensége ügyében. A béke érdekei és a nemzetek biztonsága megkívánják, hogy valamenynyi érdekelt állam a szuezi kérdés elintézéséhez józanul és ésszerűen fogjon. A- problémának csakis ilyen reális megoldása, amely tekintetbe veszi Egyiptom törvényes jogait és valamennyi érdekelt ország érdekét és nem támaszkodik az Egyiptom elleni erőszak alkalmazásának kalandos terveire, biztosíthatja a szuezi kérdés igazságos, békés megoldását. Minden békeszerető nép egyöntetűen elítéli a nyugati hatalmak gyarmatosító akcióit. A békeszerető közvélemény napról napra mind határozottabban támogatja Egyiptomot és szót emel az agresszióra buzdító kalandos tervek ellen. Minden becsületes ember kötelessége, hogy bátran útját állja az imperialista rablóknak. hívja fel Edent, kötelezze magát, hogy nem alkalmaz erőszakot és hozzáteszi, hogy azok a lapok, amelyek ezelőtt nyíltan támogatták az erőszak alkalmazását, most haboznak és visszahúzódnak. A Daily Telegraph arra szólítja fe! a kormányt, hogy Nasszer ellen gazdasági nyomást alkalmazzon. A Daily Herald, munkáspárti lap „Költségvetés a válságban", címú. cikkében foglalkozik azokkal a gazdasági nehézségekkel, amelyek Nagy-Britanniára háramlanak a szuezi kérdésben folytatott politikája miatt. Kínában új egyelem nyílt meg Peking, (ČTK) - Az Üj Kína hírügynökség jelentése szerint Csen Csouban, Honan tartomány közgazdasági székhelyén, szeptember 15-én új egyetem nyílt meg. Az egyetem, három fakultására — matematikai, fizikai, és kémiai fakultásra — több mint 700 diákot véttek fel. A leqközelebbi három év során az egyetemen megnyílik még a biológiai, történelmi, irodalmi és a kínai nyelv fakultása. Az egyetemi hallgatók száma eléri majd az 5000-et. A MOSZKVAI TELEVÍZIÓBAN A. de Rosenzweig Diaz, a moszkvai mexikói nagykövet, szeptember 16-án Mexiké függetlensége kikiáltásának 145. évfordulóján beszédet mondott. (ČTK) HAAKON LIONNAK, a Noryég Munkáspárt főtitkárának vezetésévél Belgrádba érkezett a Norvég Munkáspárt küldöttséqe. (ČTK) A BÉCSI PRÁTERBEN szeptember 16-án véget ért az őszi nemzetközi nagyvásár, amelyen Európa és d tengerentúli országok 4100 kereskedelmi vállalata és qvára 367.000 négyzetméternyi területen állította ki cikkeit és gyártmányait. Az 1500 négyzetméternyi csehszlovákiai kiállítási területet az utolsó napon 30.000 látogató kereste fel. (ČTK) PÄL, qörög király és Frederika királynő néhány napi látogatásra Nyuqat-Németországba érkezett. (ČTK) BUDAPESTEN aláírták az 1956-57. évre szóló osztrák-magyar kereskedelmi eqvezményt, amely' a múit évi forqalommal szemben a két ország közötti áruforgalmat 10 százalékkal emeli. (ČTK) MAGYARORSZÁGON ez év első felében 132.044 újítási javaslatot adtak be. Ezek közül 63 638 javaslatot már elfoqadtak és alkalmaztak. A magyar népgazdaság ezzel több mint 380 millió forintot takarított meg. (ČTK) OJ SZO 1956. szeptember 18. 3