Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-18 / 261. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÄRTJÄNÄK NAPILAPJA 1956. szeptember 18. kedd 30 tillér IX. évfolyam, 261. szám, Lehetőségek és a valóság szilárdításában bizonyos ösztönösség uralkodik. A föld-művesek nagy része meg van győződve a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Hiszen ezeket az előnyöket csak az nem látja, meg, aki a fától nem látja az erdőt. Csaknem mindfen faluban vannak olyan gazdák, akik egyetértenek az új szövetkezet azonnali megalakításával és a belépéssel. Igaz, maguk nehezen vetnek véget a régi szokásoknak, az eddigi életmódról és munkamódszerekről nehezen mondanak le. De csak jó szervezőre van szükség, aki segítene a dolgokon. A szövetkezetek tagalapja kibővítésének és új szövetkezetek alapításának e lehetőségeit a járási pártszervezetek, a járási nemzeti bizottságok, a falusi pártszervezetek és a helyi nemzeti bizottságok gyakran nem használják ki. Az aprólékos szervezési ritunka, az agitátorok élő szava és a nem egészen világos problémák megmagyarázása hiányzik. A szövetkezet alakításának és megszilárdításának nagy lehetőségeit bizonyítják a prešovi kerületben elért eredmények is, ahol az utóbbi időben 13 új EFSZ-t létesítettek. Ez az eredmény örvendetes, mivel olyan kerületről van szó, ahol a szövetkezeti gondolatot a múltban komolyan elhanyagolták. Igaz, hogy a hibákból tanultak és ma ez az egyedüli kerület, ahol szüntelenül folyik az agitációs munka, ahol a szövetkezetek megalakításának kérdése nemcsak a járási tényezők ügye, hanem a helyi funkcionáriusoké is. Szlovákia számos járásában a szövetkezetek megalakítása tervszerűtlenül, ösztönszerűen folyik, így van ez például az aranyosmaróti járásban és másutt is, ahol a szövetkezetet egyik napról a másikra akarják megteremteni, ahol a jelszó: „Ne gondolkodj, lépj pe!" Vagyis másképp mondva: „Húnyd be a szemedet és ugorj a vízbe." Ez az eljárás helytelen és nem járhat sikerrel. A szövetkezetek megalakításában és megszilárdításában szükséges a meggyőzés elveinek betartása, az önkéntesség és az, hogy a politikai munkát elsősorban a középparasztokra irányítsák. A funkcionáriusoknak példát kell mutatniok, mivel a személyes példa nagy jelentőségű és gyakran a szövetkezet megalakításáról dönt. így történt ez néhány nappal ezelőt a hlohoveci járásban Sasinkovo községben, ahol a földművesek csak akkor alakították meg a szövetkezetet, amikor 9 kommunista funkcionárius aláírta a belépési nyilatkozatot. Kiküszöbölni a hibákat, megindítani az agitációt, teljes lendülettel hozzálátni az új szövetkezetek alakításához, a már meglevő szövetkezetek tag- és földalapjának bővítéséhez: ez most a legfőbb feladatunk. Hiszen az ősz a legkedvezőbb időszak a mezsgyék felszántására, lehetővé teszi a kö-. zös vetést, a takarmányaláp biztosítását és a közös gazdasági berendezések építését. Mindez biztoték anra, hogy az ősszel alakított szövetkezetek mindjárt kezdettől erős gazdasági alapokon állnak majd. Áz év eleje óta köztársaságunkban ezerszáz szövetkezet alakult, amelyeknek nagy része a cseh országrészekben létesült. Az utóbbi időben a rádióban és a napisajtóban híreket közölnek azokról a szlovákiai községekről is, amelyekben újabb földművesek szánták u?á magukat, hogy a kis termelésről áttérnek a szövetkezeti nagytermelésre. A nyári munkák ddejéní és az őszii mezei munkák kezdetén összesen 34 új szövetkezet alakult Szlovákiában. Igaz, hogy az eredmények nem felelnek meg a lehetőségeknek, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy abban az időszakban érték el őket, amikor a földművesek az új gazdasági év küszöbén állnak, amikor felteszik azt a kérdést, hogy régi vagy új módra gazdálkodjanak-e. A mezőgazdaság kollektivizálásának lassúbb ütemét a nemzeti bizottságok és a párt funkcionáriusai közül sokan azzal okolják még, hogy a földművesgazdaságok egy része, elsősorban a középparasztoké. ökonómiai szempontból szilárdabbakká válnak és hogy ezért nem lépnek a földművesek a szövetkezetbe. Igaz, hogy a párt és a kormány szüntelenül törődik az egész nép anyagi és kulturális színvonalának emelkedésével, hogy teljes mértékben támogatja a mezőgazdasági termelés fejlődését. Ezt bizonyítják a gép- és traktorállomások gépesítési eszközei, a kutatóintézetek és iskolák széles hálózata, a műtrágyák alacsony ára, az agro- és zootechnikai szolgálat, az előnyős begyűjtési és felvásárlási árak. De éppen az egyénileg gazdálkodó földművesek irányában folytatott politikának, amely rendszerünk lényegéből ered, kellene minden földművest a szövetkezeti gondolatra vezérelnie. Hiszen a földművesek abból, hogy az államtól a legnagyobb támogatásban részesülnek, a legjobban meggyőződhetnek arról, hogy a jobb élet lehetősége elsősorban a "szövetkezetben van, mivel a kisgazdaságokon a termelést csak bizonyos mértékig lehet növelni, míg a szövetkezetben ennek óriási lehetőségei vannak. Az utóbbi három év piaci termelése beszél erről legjobban, ami a földműveseknél 8—10 százalékkal, a szövetkezeti tagoknál pedig 20— 25 százalékkal növekedett. A legközelebbi években pedig a szövetkezetekben a piaci termelésnek 60—70 százalékkal kell emelkednie. A földművesek közül sokan tudják, hogyha mindannyian úgy gazdálkodnának mint a legjobbak, akkor sem tudnának lépést tartani a szövetkezetekkel, amelyek az ötéves terv végén minden hektárról egyharmadával többet fognak eladni, mint most. Ezért a magánszektor „stabilizálásáról", arról, hogy az egyénileg gazdálkodók nem lépnek be a szövetkezetbe, szó sem lehet. Hiszen nem belépni a szövetkezetbe, azt jelenti, hogy a magam kárát akarom! A szövetkezetek fejlődése lassú ütemének okát másutt kell keresni. Elsősorban a gyenge politikai, szervezési munkában falvai nkon, egyes funkcionáriusok határozatlanságában, abban, hogy a szövetkezetek megalakításában és megNagy az érdeklődés a helyi gazdálkodás kiállítása iránt A helyi gazdálkodás második országos kiállítását vasárnap, szeptember 16-án, megnyitásának napján 80 ezer ember nézte meg. A látogatók között köztársaságunk különböző részeiből érkezett csoportok is voltak. A feelyi gazdálkodás elárusítóhelyein több mint százezer korona értékű árucikket' adtak el. A kongresszusi palota baloldali termeiben egész délután folyt az országos fodrászverseny. A fodrászok munkáját szakbizottság értékelte, amelynek tagjai között magyarországi és NDK-beli Szakemberek is voltak. Jó a burgonyatermés Mindamellett, hogy az idei száraz időjárás nem nagyon kedvezett a kapásnövényeknek, a szövetkezetek jó talajműveléssel elérték azt, hogy az átlagosnál jobb termésük lett. Jó eredméHyekröl számolnak be a zselízi járás egyes szövetkezetei. A hölvényi szövetkezet burgonyabeadáSsi kötelezettségét még a korai burgonyából teljesítette. Az őszi burgonyát természetbeni járandóságok fejében kiosztják a tagok között, éspedig minden ledolgozott munkaegység után 2.5 kg-t. A még megmaradó ínennyiséget részben eladják, részben megetetik az állatokkal. K. E. AJtó

J > t. / f njtfčM

M.

t

m.nŕi.t.ti..;'.

«Aii/i VTVVO'VV '/ÍTVWÍ v vvvvVv* »v?vvO Í V7V?Í'?

:.VV7» »V. • vW. A Bratislavai Nemzeti Színház új idényének első bemutatója Verdi Rigoletto című operája volt. A közönség megelégedéssel fogadta az opera felújítását a Nemzeti Színház színpadán. Képünkön Oľga Hanáková és Ján Hadraba az opera egyik jelenetében. A' látogatók szeme iáuára készíti a cigarettákat a plzeňi gépgyár által, kiállított gép, amely iránt nagy érdeklődés mutatkozik külföldön. Több mint félmillió látogatója volt a brnói kiállításnak Vasárnap, szeptember 16-án könyvelhették el a brnói gépipari kiállításon a legnagyobb látogatottságot. Délelőtt 10 óra tájt a kiállítás területén levő látogatók száma meghaladta a hatvanezret. Vasárnap lépte át a brnói kiállítás küszöbét az ötszázezredik látogató. Az aznapi látogatók számát 130—150 ezerre becsülik. Vasárnap folyamán a kiállítást háromszáz külföldi tekintette meg. Több autóbusz érkezett Ausztriából, az NDK-ból. Tegnapelőtt látogatták meg a kiállítást a francia és német újságírók is. A külföldi látogatók között 40 kereskedő volt. Az eddigi átlág szerint arra lehet következtetni, hogy 2—3 nap alatt a külföldi látogatók száma felülmúlja a tavalyi kiállításon 5 hét alatt elért számot. Vasárnep í&ggel a brnói főpályaudvar e'őtt. A látogatók száma aznap] 130—150 ezer k'zött mozgott. Miért nem alszik a naprágyi agronómus? A naprágyi szövetkezet agronómusa már hetek óta nem alszik. Azt mondhatná valaki, bizonyára fáj a foga. Ugyanis a parasztember nagy munka idején nem nagyon ér rá, hogy fájós fogával két hónapon át az orvosi rendelőbe járjon, amíg sor kerül rá. A fájós fogra egyszerűen türelemfüvet tesz és legfeljebb éjszakánkint nem alszik miatta. De hát a naprágyi szövetkezet agronómusa fiatalember, a foga sem fáj még senkire, nem is fogfájás miatt nem tud aludni, hanem amiatt, hogy megkésett a vetés. Annak pedig az az oka, hogy a tornaijai gépállomás által a naprágyi szövetkezethez beosztott, vagy jobban mondva kiosztott lánctalpas traktor pontosan augusztus 15-én üzemképtelen lett. Szolnoky Lajos agronómus még aznap jelentette az esetet a gépállomáson. A gépállomás a traktort már másnap, azaz augusztus 16-án bevitette a javítóműhelybe. Ebben tehát nem volt semmi hiba. A baj ott kezdődött, hogy a gépállomás műhelye a traktort csak két hét múlva, pontosan szeptember l-re javította ki. Az agronómus mindennap telefonált a gépállomásra, hogy készen van-e már a traktor. Onnan meg azt telefonálták vissza: „Csak türelem!" így aztán a munka két hétig szünetelt. A traktoros pedig, ifjabb Orbán Lajos, két héten át egyebet sem csinált, minthogy fiával, a legifjabb Orbán Lajossal játszadozott. Pedig a tarlóhántás még hátra volt. Végre aztán szeptember 1-én megérkezett a megjavított traktor. Megy is a munka azóta lóhalálában. A repcét, meg az őszi árpát már elvetették, de még hátra van a rozs, meg a búza. A rozsnak már a földben kellene lennie. Mikor lesz elvetve a 10 hektár rozs és az 50 hektár búza? Ezért nem tud aludni az agronómus. Attól fél, hogy megkésik a vetés és hibás lesz, ritka lesz! Nagy Lajos, Naprágy. A 46 ÓRÁS MUNKAHÉTRŐL VAN SZÓ MA z országos pártkonferencia határozatai értelmében kormányunk szeptember 6-án jóváhagyta a munkaidő lerövidítéséről szóló törvényjavaslatot. S ez csak a kezdet. A 46 órás munkahét bevezetése csak kezdet, iskolát, előkészítést, tapasztalatok szerzését jelenti a második ötéves terv folyamán a hétórás munkanap bevezetésére. „Míg a kapitalista államokban — mondja a kormány üléséről kiadott közlemény — a munkaidő lerövidítése maga után vonja a kereset csökkenését, esetleg az életszükségleti cikkek árának emelkedését, addig hazánkhan a munkaidő lerövidítése a kereset eddigi színvonalának megőrzése mellett történik és megteremtődnek annak feltételei, hogy a munkatermelékenység további emelkedésével a kereset is növekedjék." Most már csak rajtunk múlik, hogy ez újabb szocialista vívmányunkat győzelemre vigyük és megmutassuk ezzel is a világnak, hogy a mi szocialista rendszerünk — amelyben az ember a legfőbb érték — sokkal magasabb fokon áll, mint a kapitalista rendszer. A 46 órás munkahét bevezetésével — talán sokan nem is számoltak vele, — egy év alatt minden egyes dolgozónál 104 órával, négy és egy harmad, nappal, vagyis 13 műszakkal, munkanappal nyerünk több szabad időt. Ez az újabb vívmány, a rólunk való gondoskodás azonban kötelez bennünket. Mindezt nem valósíthatjuk meg karbatett kézzel. Küzdenünk, harcolnunk kell azért, hogy a technika jobb kihasználásával, a technológia további tökéletesítésével a lerövidített munkahét alatt a munkatermelékenység szüntelen növelésével biztosítsuk, sőt túlszárnyaljuk az eddigi termelési színvonalat, s egyúttal növeljük keresetünket is. |em kis dologról van szó. S ez minden üzemben arra jndítson bennünket, hogy állandóan tökéletesítsük a munkaszervezést, kiküszöböljük a sok időveszteséget, feltárjuk a tartalékokat, hogy oktober 1-től fennakadás nélkül térhessünk át a munkaidőnek heti két órával való csökkentésére. A Nyitra vidéki téglagyárak aranyosmaróti igazgatóságára napról napra egyre több müszaki-szervezési intézkedés fut be a hozzájuk tartozó üzemekből. Az üzem vezetősége helyesen járt el, amikor a munkaidő lerövidítése céljából épp a műszaki-szervezési intézkedésekre összpontosította a dolgozók figyelmét. Ezek az intézkedések meggyorsítják a termelési eljárást, s egyúttal az időveszteségek kiküszöböléséhez is vezetnek. Ezek közé tartozik: a léghuzam fokozására szolgáló ventillátorok felszerelése, a szénnek a kemencékbe való automatikus szerkezettel való szórása, a felvonók meghosszabbítása az agyagbányába. Az igazgatósághoz tartozó több üzemben ugyancsak példamutatóan használják fel a kisgépesítésekre nyújtott állami kölcsönt, amivel szintén elősegítik a lerövidített munkahétre való könynyebb áttérést. A Surányi Téglagyárban például a kisgépesítésekre fordított állami kölcsönből tökéletesítik a téglarámákat, Veľká Máňán pedig a gőzkatlant átépítik villamos áramra valő használatra, összüzemi mértékben a kölcsön alapján fél millió koronát fordítanak a kisgép.esítésre. De a gazdasági vezetők, sajnos, nem használják ki mindenütt ezeket a lehetőségeket. Losoncon például az állami bank fiókintézetének igazgatója azt panasz üzem, így az apátfalusi Poľana és az Ipolymenti Téglagyárak elégtelenül használják ki a kisgépesítésre a rendelkezésükre álló pénzösszeget. nnál örvendetesebb hírt kaptunk a Lónyabányai Magnezitüzemből, itt újra szerelik, gépesítik a kemencéket. — Az utóbbi száz év alatt — mondja Trnka mérnök, az üzem igazgatója, — a kemencék technikáján nálunk, és a külföldön is alig hajtottak végre alaposabb változtatást. Reméljük azonban, hogy tervünket, bár nincs ebben semmi tapasztalatunk, sikeresen megvalósítjuk. Dolgozóink szívügye a munkaidő csökkentése, s ezért minden törekvésünket arra irányítjuk, hogy terveinket valóra váltsuk és a munkatermelékenységét növeljük. Iqaza van Trnka elvtársnak. Csakis a dolgozók közös akaratán múlik a győzelem, a siker, a 46 órás munkahét bevezetése és ami a legfőbb: a munkatermelékenység állandó növelésével, a technika további fejlesztésével, második ötéves tervünk sikeres teljesítése. <-it)