Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)
1956-08-11 / 223. szám, szombat
Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. augusztus 11. szombat 30 tillér IX. évfolyam, 223. szám. Az igazságosság és a béke nemes elveinek szellemében Az Egyiptomi Köztársaság kormánya ez év július 26-i törvényével államosította a Szuezi-csatorna Társaságot és annak minden tulajdona, elsősorban a Szuezi-csatorna és a berendezés az egyiptomi nép tulajdonába ment át. Csehszlovákia egész népe rokonszenvvel üdvözölte az egyiptomi kormány e történelmi határozatának hírét, amely kiküszöbölte a hosszú éveken át tartó gyarmati kizsákmányolásnak ezt a jelentős csökevényét, amely még mindig Egyiptomnak az imperialista erők által a múltban történt elnyomását hirdette. Viliam Široký elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke július 30-i kormánynyilatkozatában a nemzetgyűlésben kijelentette: „Csehszlovákia, amelynek oly keményen kellett harcolnia szabadságáért és függetlenségéért, mély megértéssel és rokonszenvvel viseltetik azon népek világtörténelmi mozgalma iránt, amelyek a gyarmati rendszer végleges megszüntetéséért harcolnak, azért küzdenek, hogy minden nemzetnek joga legyen az életre, a szabadságra és a függetlenségre." Az .egyiptomi kormánynak ez a cselekedete, amely őszinte egyetértésre talált népünk és valamennyi békeszerető nemzet körében, haragot és gyűlöletet robbantott ki két ország uralkodó köreiben, azokban az országokban, ahol a volt Szuezi-osatorna Társaság részvénytulajdonosainak többsége él. Ezek a körök az ideges fenyegetőzés, Egyiptom megtámadásával való ijesztgetés kampányát indították meg és ezzel egyidejűleg egészen jogtalanul és indokolatlanul igyekeztek tagadni Egyiptomnak szuverén államhatalmi joga gyakorlására való jogát saját állama területén. A két említett hatalom azt a nézetet hangoztatja, hogy „nem lehet egy ország ellenőrzésére bízni" Szuezt és hogy az államosítás veszélyezteti a csatornán való szabad hajózást. Mint ismeretes, Egyiptom teljesen védelme alá helyezte a csatornát és a hajózás szabadságát a csatorna egész vonalán még az 1954. évi brit—egyiptomi egyezmény alapján. A legnagyobb részvénytulajdonosok csupán most, a társaság államosítása után kezdenek rámutatni arra, hogy Egyiptom nem teljesítheti ezt a feladatát és hogy a csatornán való hajózás szabadsága veszélyben forog. Ez az állítás semmiképpen sem felel meg a valóságnak. A hajózás szabadságát a csatornán a múltban nem a Szuezi-csatorna Társaság részvénytulajdonosai biztosították, hanem az 1888. évi nemzetközi egyezmény. Az Egyiptomi Köztársaság kormánya egyértelműen kijelentette, hogy ezt az egyezményt és a benne megállapított hajózási rendszert elismeri és biztosította a csatornán való szüntelen és zavartalan hajózást. A Szuezi-csatorna Társaság államosítása kérdésének megítélésénél tekintetbe kell venni azt, — amit a nyugati hatalmak nyilvánvalóan nem akarnak beismerni —, hogy a csatorna egész hosszában egyiptomi területen fekszik. Az egyiptomi kormánynak ezért teljes joga volt a csatornát államosítani és - megteremteni az előfeltételeket ahhoz, hogy a csatorna üzeméből folyó bevételek az egyiptomi nép érdekeit szolgálják. Egyiptom eljárása teljes összhangban áll az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának rendelkezéseivel, valamint az ENSZ 1952. december 21-i fontos közgyűlési határozatának álláspontjával. A jelenlegi feszült helyzetet Egyiptom nem jogos szuverén tettével idézte elő, hanem mindezért a feszültségért a három nyugati hatalmat, főleg Franciaország és Nagy-Britannia kormányait terheli a felelősség. Ezek a kormányok az egyiptomi magántársaság államosítására Egyiptom elleni fenyegető katonai akciókkal válaszoltak és egyben július 29-én és augusztus 2-án külön háromoldalú megbeszéléseket tartottak. Ezek a megbeszélések, amelyeken részt vettek Franciaország, Nagy-Britannia és az USA képviselői, világos példáját adták az Egyesült Nemzetek Szervezete megkerülésének. De még ennél is tovább mentek: a londoni megbeszéléseken egyhangúlag elhatározták, hogy ez év augusztus 16-ra nemzet-közi konferenciát hívnak egybe Londonba, ahol ismét az ENSZ háta mögött akarnak olyan kérdésekről tárgyalni, amelyek teljesen nyilvánvalóan egy függet-. len állam — az Egyiptomi Köztársaság szuverenitásának jogkörébe esnek. Ezzel egyidejűleg Franciaország és Nagy-Britannia kormánya fokozott katonai előkészületeket tesz Egyiptom ellen, s részben mozgósította fegyveres erőit. Az ENSZ alapokmánya világosan meghatározza, hogy az ENSZ valamennyi tagja békés eszközökkel rendezi nemzetközi ellentéteit és hogy az ENSZ összes tagjai nemzetközi kapcsolataik során elkerülik az erőszakkal, vagy az erőszak alkalmazásával való fenyegetést. Vajon nem . nyilvánvaló-e, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének a három nyugati hatalom által való megkerülése abból származik, hogy cselekedetük már első tekintetre is szöges ellentétben áll az ENSZ alapokmányának elveivel? Nagyon fontos tény az, hogy a Szuezi-csatorna Társaság részvényeseinek azt a törekvését, hogy bármilyen zavaros módszerekkel is megakadályozzák az egyiptomi kormány államosítási határozatát, a világ közvéleménye nem támogatja. sőt nem támogatja ezt a törekvésüket Franciaország és Nagy-Britannia közvéleménye sem. A nyugat-európai hatalmak álláspontjának igazságtalansága annyira nyilvánvaló, hogy ellentétek keletkeztek a háromoldalú londoni megbeszéléseken is. A konferenciára való meghívást ugyan már számos állam elfogadta, de túlnyomó részük zavarában és minden lelkesedés nélkül tette ezt, sokan közülük, mint pél dául az Indiai Köztársaság, a konferencián való részvételét nagyon komoly kikötésekhez fűzte. Sajtónk ma közli a szovjet kormány nyilatkozatát e kérdésről, amely behatóan elemzi az egész helyzetet, valamint a szovjet kor mány állásfoglalását a londoni konferenciához. A szovjet kormány nyilatkozata a legfontosabb nemzetközi dokumentum, amely a szuezi-problémával kapcsolatban július 27-e óta napvilágot látott. A szovjet kormány ebben a nyilatkozatában megmutatja a vészé lyes zsákutcából kivezető világos utat, abból a zsákutcából, amelybe egyes kormányok kerültek és az egész kérdés megoldásának az (Folytatás ä 2. oföalönj A szovjet kormány nyilatkozata: A Szovjetunió részt vesz a londoni értekezleten, de nem vállal Egyiptom jogait sértő kötelezettségeket Moszkva, augusztus 9. (TASZSZ) W. Hayter, Anglia moszkvai nagykövete 1956. augusztus 3-án átnyújtotta D. T. Sepilovnak, a Szovjetunió külügyminiszterének az angol kormány jegyzékét, valamint ehhez mellékelten Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok kormányának nyilatkozatát a Szuezicsatorna Társaság egyiptomi részről történt államosítását érintő kérdésekről'. Az angol kormány erre a három-; hatalmi nyilatkozatra hivatkozva, meghívta a szovjet kormányt, vegyen részt azon az értekezleten, amelynek összehívását. 1956. augusztus 16-ra tűzték ki Londonba, „hogy megvizsgálja a csatorna további működésének biztosítására szolgáló intézk.déseket, úgy, amint azt az 1888. október 29-i konvenció szavatolta". A Szovjetunió kormánya ezzel kapcsolatban szükségesnek tartja kijelenteni a következőket: A szovjet kormány nem érthet egyet azzal az értékeléssel, amelyet a három hatalom nyilatkozata . a Szuezi-csatorna övezetében uralkodó helyzetről ad. A nyugati hatalmak kormányai, jóllehet elismerik, hogy Egyiptomnak mint teljesen szuverén és független államnak jogában áll a fennhatósága alá tartozó vagyont államosítani, mégis megpróbálják kétségbe vonni az egyiptomi kormány lépésének, a Szuezi-csatorna Társaság államosításának törvényességét. A nyilatkozatban olyan teljesen megalapozatlan állítások vannak, hogy ez a társaság „nemzetközi intézmény", amelynek státusát nem változtathatja meg az egyiptomi kormány. Ennek kapcsán figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a Szuezi-csatorna Társaságot alapításától fogva, még az Egyiptom szempontjából megalázó 1866-os egyezmény szerint is egyiptomi társaságnak tekintették, amelynek igazgatása az egyiptomi törvényeknek és szokásoknak megfelelően történik. A Szuezi-csatorna Társaság államosításának semmi köze sincs a Szuezicsatornán lebonyolódó hajózás szabadsága biztosításának kérdéséhez, amelyet az 1888. évi külön konvenció_ szabályoz. Jogilag teljesen alaptalanok azok a kísérletek, hogy úgy állítsák be a dolgot, mintha az egyiptomi törvényeknek alárendelt ma,gántársaságot valamiféle nemzetközi szervnek kellene tekinteni, amely biztosítja a hajózás rendjét a Szuezicsatornán. Az egyik vagy másik állam területén levő vállalatok tulajdonának államosítása a nemzetközi jog általánosan elismert elvei szerint az illető állam belügye. Minden ország (Folytatás a 3. oldalon) •iiit.t.:i<:ti n,«::i iiit:ir,>i.« i f i i 111 •iiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiitiiiüniiiiiiiiiiiilM iiiiiliiiiitnai:>»iiiiiii!iiiiininitttli>i:riiiiiiiiiiiiiiii|i:i • t r-mit MOZGOMUHET Y A bratislavai traktorállomáson az gjs idén elsöizben állították munkába a mozgóműhelyeket. E műhelyeket komplett javítófelszereléssel látták el, úgy, hogy ha valamely kombájn, vagy egyéb gép elromlik, nyomban a határban kijavítják a hibát, s pár órán belül a gép üzemképes. Képünkön a mozgóműhely dolgozóit láthatjuk egy lánctalpas traktor javítása közben. A bányásznapig 300 vagon szenet fejtenek az új kettős falról A pótori Bukovec-bányában új kettős falat készítenek elő. Rudolf Špring elővájár munkacsoportja már előkészítette a 110 méter hosszú kettős falat, úgyhogy František Janek karbantartó csoportja már megkezdhette a nehéz szállítóberendezés szerelését. Az új folyosón is, amelyen át szállítják a kifejtett szenet az új munkahelyről, már 350 méter hosszúságban lerakták a síneket. Jövő hétfőtől kezdve Rudolf Špring vájár kollektívája először fog fejteni az új kettős falról. Szeptember 1-től, mikor megkezdik a teljes fejtést, a kézi fejtést a szovjet Donbasz kombájnnal pótolják és a kettős falon Ondrej Dulaj munkarenddel kitüntetett elővájár tapasztalt bányászai fognak dolgozni. A pótori bányászok ily módon a bányásznapig a Bukovec-bánya új munkahelyéről 300 vagon szenet fejtenek. Új munkamódszerek az építkezéseken „Az új technikával a lakásépítés meggyorsításáért a második ötéves tervben" jelszó jegyében augusztus 9. és 10-én a bratislavai Magasépítészeti Vállalat dolgozói megrendezték az új technika napjait. A kiállításon az építészeti dolgozók előadások és bemutatók keretében megismerkedtek építészetünk legkorszerűbb munkamódszereivel. A bratislavai Steiner Gábor utcán épülő lakóházaknál bemutatták a betonozó munkálatok komplex gépesítését és a szabadon tárolt cement gépesített feldolgozását. A Malinovský utcai építkezésen bemutatták a példás folyamatos munkamódszert, amelyet diszpécser irányít. Ezen az építkezésen volt látható az előregyártott csőállványok, ereszek, vasbetontetők és lépcsők alkalmazásának módszere. Itt mutatták be a szabad térben való szerelést is. A különböző gépek, kompresszorok, hordozható fűrészgépek, parkett f ényesítők stb bemutatását a Miletič utcai építkezéseken mutatták be. A Stavomontáže kísérleti csoportjának dolgozói bemutatták a homlokzatvakolat ejőregyártásának munkamenetét, a parkettpaneleket, az építőkockás hab szilikát okból való gyártását és más újdonságokat. (Tudósítónktól). 1959-ben televíziós adás a Holdról A Szovjetunió Tudományos Akadémiája még az idén felveszi a kapcsolatot a világ összes televíziós adóállomásaival és Vladiszlav Likov profeszszor javaslatára felhívja valamsnnyit, hogy vegyenek részt a Holdról adandó első közvetlen televíziós adás előkészítésében. A felhívás szerint a közvetlen adás a Holdról már 1959-ben megvalósulna — írja a World News július 28-i száma. A szovjet Tudományos Akadémia rendkívüli ülésszakon vitatta meg a kérdést, lhinov profeszszor elmondotta, hogy az első rakéta juttatja el a tankot a kezdő magasságba, majd 20 mérföldnél működni kezd a második rakéta. Ez túlrepíti a a szerelvényt a Föld vonzási körén, s végül a harmadik rakéta — amelyet radarral irányítanak a Földről — viszi a tankot a Holdra. A tank mozgását a Holdon radarral irányítják niajd a Földről. Lezuhant a D 80C-as nagybáger Néhány nappal ezelőtt az északcsehorszáqi Roosewelt felszíni bányában komoly üzemzavar történt. Több mint 20 méter hosszú földsáv az utolsó válásnál elmozdult és vele együtt az 1200 tonna súlyú D 800 nagybáger is. A hatalmas gép kiemelésénél az ostravai kohószerelő dolgozók is segítenek a bányászoknak. A mentőmunkálatok terve szerint a nagybágert október 11-én szilárd talajra állíthatják. A bányászok és szerelők az augusztus 8-i termelési tanácskozáson elhatározták, hogy a hatalmas gép kiemelésének munkáját már szeptember 9-ig, az idei bányásznap ünnepségéig befejezik. Hogy az észak-csehországi bánvakörzet ne lássa kárát egyik legnagyobb génének, a D 800-as báger a bányakörzet többi bányái üzeméből való kivonásának, átvették tőlük a földeitakarítási munkákat a javítás idejére. A kiai Személygépkocsikat szólítunk az Elbán vranovi átrakóban a CsehszlováElba-Odera-i hajózás alkalmazottai a napokban felraktál* négy uszályra azokat a személygépkocsikat, melyeket folyamhajózásunk történelmében először szállítanak vízi úton. 230 Škoda 1200 és Škoda 440 jelzésű személygépkocsit szállítanak Finnországba. Egy uszályba 68 gépjárművet raktak be. Mivel - az uszályoknak nem volt eléo terhelésük, az uszályok fenekére vasúti sineket is raktak be. melyeket Indiába irányítanak. Hamburgban mindkét szállítmányt átarkják tengerjáró hajókra, krpelanyi, povcei gátakat torna köti össze, melyet előre gyártott betonlapokkal fednek be. Ezt az új módszert a Szovjetunióban és Franciaországban nyert tapasztalatok alapján vezették be.