Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-11 / 223. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. augusztus 11. szombat 30 tillér IX. évfolyam, 223. szám. Az igazságosság és a béke nemes elveinek szellemében Az Egyiptomi Köztársaság kor­mánya ez év július 26-i törvényé­vel államosította a Szuezi-csatorna Társaságot és annak minden tu­lajdona, elsősorban a Szuezi-csa­torna és a berendezés az egyiptomi nép tulajdonába ment át. Csehszlo­vákia egész népe rokonszenvvel üdvözölte az egyiptomi kormány e történelmi határozatának hírét, amely kiküszöbölte a hosszú éve­ken át tartó gyarmati kizsákmá­nyolásnak ezt a jelentős csökevé­nyét, amely még mindig Egyip­tomnak az imperialista erők által a múltban történt elnyomását hir­dette. Viliam Široký elvtárs, a Cseh­szlovák Köztársaság miniszterel­nöke július 30-i kormánynyilat­kozatában a nemzetgyűlésben kijelentette: „Csehszlovákia, amelynek oly ke­ményen kellett harcolnia szabadsá­gáért és függetlenségéért, mély megértéssel és rokonszenvvel vi­seltetik azon népek világtörténelmi mozgalma iránt, amelyek a gyar­mati rendszer végleges megszün­tetéséért harcolnak, azért küzde­nek, hogy minden nemzetnek joga legyen az életre, a szabad­ságra és a függetlenségre." Az .egyiptomi kormánynak ez a cselekedete, amely őszinte egyet­értésre talált népünk és vala­mennyi békeszerető nemzet köré­ben, haragot és gyűlöletet robban­tott ki két ország uralkodó köreiben, azokban az országokban, ahol a volt Szuezi-osatorna Tár­saság részvénytulajdonosainak többsége él. Ezek a körök az ide­ges fenyegetőzés, Egyiptom meg­támadásával való ijesztgetés kam­pányát indították meg és ezzel egyidejűleg egészen jogtalanul és indokolatlanul igyekeztek tagadni Egyiptomnak szuverén államhatal­mi joga gyakorlására való jogát saját állama területén. A két em­lített hatalom azt a nézetet han­goztatja, hogy „nem lehet egy ország ellenőrzésére bízni" Szuezt és hogy az államosítás veszélyez­teti a csatornán való szabad hajó­zást. Mint ismeretes, Egyiptom telje­sen védelme alá helyezte a csa­tornát és a hajózás szabadságát a csatorna egész vonalán még az 1954. évi brit—egyiptomi egyez­mény alapján. A legnagyobb rész­vénytulajdonosok csupán most, a társaság államosítása után kezde­nek rámutatni arra, hogy Egyip­tom nem teljesítheti ezt a felada­tát és hogy a csatornán való ha­józás szabadsága veszélyben forog. Ez az állítás semmiképpen sem felel meg a valóságnak. A hajózás szabadságát a csatornán a múlt­ban nem a Szuezi-csatorna Társa­ság részvénytulajdonosai biztosí­tották, hanem az 1888. évi nem­zetközi egyezmény. Az Egyiptomi Köztársaság kormánya egyértel­műen kijelentette, hogy ezt az egyezményt és a benne megálla­pított hajózási rendszert elismeri és biztosította a csatornán való szüntelen és zavartalan hajózást. A Szuezi-csatorna Társaság ál­lamosítása kérdésének megítélé­sénél tekintetbe kell venni azt, — amit a nyugati hatalmak nyil­vánvalóan nem akarnak beismer­ni —, hogy a csatorna egész hosszában egyiptomi területen fekszik. Az egyiptomi kormánynak ezért teljes joga volt a csatornát államosítani és - megteremteni az előfeltételeket ahhoz, hogy a csa­torna üzeméből folyó bevételek az egyiptomi nép érdekeit szolgálják. Egyiptom eljárása teljes összhang­ban áll az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának ren­delkezéseivel, valamint az ENSZ 1952. december 21-i fontos köz­gyűlési határozatának álláspont­jával. A jelenlegi feszült helyzetet Egyiptom nem jogos szuverén tet­tével idézte elő, hanem mindezért a feszültségért a három nyugati hatalmat, főleg Franciaország és Nagy-Britannia kormányait terhe­li a felelősség. Ezek a kormányok az egyiptomi magántársaság álla­mosítására Egyiptom elleni fenye­gető katonai akciókkal válaszoltak és egyben július 29-én és augusz­tus 2-án külön háromoldalú meg­beszéléseket tartottak. Ezek a megbeszélések, amelyeken részt vettek Franciaország, Nagy-Bri­tannia és az USA képviselői, vi­lágos példáját adták az Egyesült Nemzetek Szervezete megkerülé­sének. De még ennél is tovább mentek: a londoni megbeszélése­ken egyhangúlag elhatározták, hogy ez év augusztus 16-ra nem­zet-közi konferenciát hívnak egybe Londonba, ahol ismét az ENSZ háta mögött akarnak olyan kér­désekről tárgyalni, amelyek tel­jesen nyilvánvalóan egy függet-. len állam — az Egyiptomi Köz­társaság szuverenitásának jogkö­rébe esnek. Ezzel egyidejűleg Fran­ciaország és Nagy-Britannia kormánya fokozott katonai előké­születeket tesz Egyiptom ellen, s részben mozgósította fegyveres erőit. Az ENSZ alapokmánya világo­san meghatározza, hogy az ENSZ valamennyi tagja békés eszközök­kel rendezi nemzetközi ellentéteit és hogy az ENSZ összes tagjai nemzetközi kapcsolataik során el­kerülik az erőszakkal, vagy az erőszak alkalmazásával való fe­nyegetést. Vajon nem . nyilvánva­ló-e, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének a három nyugati hatalom által való megkerülése abból származik, hogy cselekede­tük már első tekintetre is szöges ellentétben áll az ENSZ alapok­mányának elveivel? Nagyon fontos tény az, hogy a Szuezi-csatorna Társaság részvé­nyeseinek azt a törekvését, hogy bármilyen zavaros módszerekkel is megakadályozzák az egyiptomi kormány államosítási határoza­tát, a világ közvéleménye nem tá­mogatja. sőt nem támogatja ezt a törekvésüket Franciaország és Nagy-Britannia közvéleménye sem. A nyugat-európai hatalmak álláspontjának igazságtalansága annyira nyilvánvaló, hogy ellen­tétek keletkeztek a háromoldalú londoni megbeszéléseken is. A konferenciára való meghívást ugyan már számos állam elfo­gadta, de túlnyomó részük zava­rában és minden lelkesedés nélkül tette ezt, sokan közülük, mint pél dául az Indiai Köztársaság, a kon­ferencián való részvételét nagyon komoly kikötésekhez fűzte. Sajtónk ma közli a szovjet kor­mány nyilatkozatát e kérdésről, amely behatóan elemzi az egész helyzetet, valamint a szovjet kor mány állásfoglalását a londoni konferenciához. A szovjet kor­mány nyilatkozata a legfontosabb nemzetközi dokumentum, amely a szuezi-problémával kapcsolatban július 27-e óta napvilágot látott. A szovjet kormány ebben a nyi­latkozatában megmutatja a vészé lyes zsákutcából kivezető világos utat, abból a zsákutcából, amelybe egyes kormányok kerültek és az egész kérdés megoldásának az (Folytatás ä 2. oföalönj A szovjet kormány nyilatkozata: A Szovjetunió részt vesz a londoni értekezleten, de nem vállal Egyiptom jogait sértő kötelezettségeket Moszkva, augusztus 9. (TASZSZ) W. Hayter, Anglia moszkvai nagykövete 1956. au­gusztus 3-án átnyújtotta D. T. Sepilovnak, a Szovjet­unió külügyminiszterének az angol kormány jegyzékét, valamint ehhez mellékelten Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok kormányának nyilatkozatát a Szuezi­csatorna Társaság egyiptomi részről történt államosítá­sát érintő kérdésekről'. Az angol kormány erre a három-; hatalmi nyilatkozatra hivatkozva, meghívta a szovjet kormányt, vegyen részt azon az értekezleten, amelynek összehívását. 1956. augusztus 16-ra tűzték ki Londonba, „hogy megvizsgálja a csatorna további működésének biztosítására szolgáló intézk.déseket, úgy, amint azt az 1888. október 29-i konvenció szavatolta". A Szovjetunió kormánya ezzel kap­csolatban szükségesnek tartja kije­lenteni a következőket: A szovjet kormány nem érthet egyet azzal az értékeléssel, amelyet a három hatalom nyilatkozata . a Szuezi-csatorna övezetében uralko­dó helyzetről ad. A nyugati hatalmak kormányai, jóllehet elismerik, hogy Egyiptom­nak mint teljesen szuverén és füg­getlen államnak jogában áll a fenn­hatósága alá tartozó vagyont álla­mosítani, mégis megpróbálják két­ségbe vonni az egyiptomi kormány lépésének, a Szuezi-csatorna Társa­ság államosításának törvényességét. A nyilatkozatban olyan teljesen meg­alapozatlan állítások vannak, hogy ez a társaság „nemzetközi intéz­mény", amelynek státusát nem vál­toztathatja meg az egyiptomi kor­mány. Ennek kapcsán figyelmen kí­vül hagyják azt a tényt, hogy a Szuezi-csatorna Társaságot alapításá­tól fogva, még az Egyiptom szem­pontjából megalázó 1866-os egyez­mény szerint is egyiptomi társaság­nak tekintették, amelynek igazgatása az egyiptomi törvényeknek és szo­kásoknak megfelelően történik. A Szuezi-csatorna Társaság államosítá­sának semmi köze sincs a Szuezi­csatornán lebonyolódó hajózás sza­badsága biztosításának kérdéséhez, amelyet az 1888. évi külön konven­ció_ szabályoz. Jogilag teljesen alap­talanok azok a kísérletek, hogy úgy állítsák be a dolgot, mintha az egyip­tomi törvényeknek alárendelt ma,­gántársaságot valamiféle nemzetközi szervnek kellene tekinteni, amely biztosítja a hajózás rendjét a Szuezi­csatornán. Az egyik vagy másik állam terü­letén levő vállalatok tulajdonának államosítása a nemzetközi jog álta­lánosan elismert elvei szerint az il­lető állam belügye. Minden ország (Folytatás a 3. oldalon) •iiit.t.:i<:ti n,«::i iiit:ir,>i.« i f i i 111 •iiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiitiiiüniiiiiiiiiiiilM iiiiiliiiiitnai:>»iiiiiii!iiiiininitttli>i:riiiiiiiiiiiiiiii|i:i • t r-mit MOZGOMUHET Y A bratislavai traktorállomáson az gjs idén elsöizben állí­tották munkába a mozgóműhelyeket. E műhelyeket komplett javítófel­szereléssel látták el, úgy, hogy ha valamely kombájn, vagy egyéb gép el­romlik, nyomban a határban kijavítják a hibát, s pár órán belül a gép üzem­képes. Képünkön a mozgóműhely dol­gozóit láthatjuk egy lánctalpas traktor javítása közben. A bányásznapig 300 vagon szenet fejtenek az új kettős falról A pótori Bukovec-bányában új ket­tős falat készítenek elő. Rudolf Špring elővájár munkacsoportja már előké­szítette a 110 méter hosszú kettős falat, úgyhogy František Janek kar­bantartó csoportja már megkezdhette a nehéz szállítóberendezés szerelését. Az új folyosón is, amelyen át szállít­ják a kifejtett szenet az új munka­helyről, már 350 méter hosszúságban lerakták a síneket. Jövő hétfőtől kezdve Rudolf Špring vájár kollektívája először fog fejteni az új kettős falról. Szeptember 1-től, mikor megkezdik a teljes fejtést, a kézi fejtést a szov­jet Donbasz kombájnnal pótolják és a kettős falon Ondrej Dulaj munka­renddel kitüntetett elővájár tapasztalt bányászai fognak dolgozni. A pótori bányászok ily módon a bányásznapig a Bukovec-bánya új munkahelyéről 300 vagon szenet fejtenek. Új munkamódszerek az építkezéseken „Az új technikával a lakásépítés meggyorsításáért a második ötéves tervben" jelszó jegyében augusztus 9. és 10-én a bratislavai Magasépítészeti Vállalat dolgozói megrendezték az új technika napjait. A kiállításon az építészeti dolgozók előadások és be­mutatók keretében megismerkedtek építészetünk legkorszerűbb munka­módszereivel. A bratislavai Steiner Gábor utcán épülő lakóházaknál bemutatták a be­tonozó munkálatok komplex gépesí­tését és a szabadon tárolt cement gé­pesített feldolgozását. A Malinovský utcai építkezésen bemutatták a példás folyamatos munkamódszert, amelyet diszpécser irányít. Ezen az építkezé­sen volt látható az előregyártott cső­állványok, ereszek, vasbetontetők és lépcsők alkalmazásának módszere. Itt mutatták be a szabad térben való sze­relést is. A különböző gépek, kompresszorok, hordozható fűrészgépek, parkett f é­nyesítők stb bemutatását a Miletič utcai építkezéseken mutatták be. A Stavomontáže kísérleti csoportjá­nak dolgozói bemutatták a homlokzat­vakolat ejőregyártásának munkame­netét, a parkettpaneleket, az építő­kockás hab szilikát okból való gyártá­sát és más újdonságokat. (Tudósítónktól). 1959-ben televíziós adás a Holdról A Szovjetunió Tudományos Akadé­miája még az idén felveszi a kapcso­latot a világ összes televíziós adóállo­másaival és Vladiszlav Likov profesz­szor javaslatára felhívja valamsnnyit, hogy vegyenek részt a Holdról adan­dó első közvetlen televíziós adás elő­készítésében. A felhívás szerint a köz­vetlen adás a Holdról már 1959-ben megvalósulna — írja a World News július 28-i száma. A szovjet Tudomá­nyos Akadémia rendkívüli ülésszakon vitatta meg a kérdést, lhinov profesz­szor elmondotta, hogy az első rakéta juttatja el a tankot a kezdő magas­ságba, majd 20 mérföldnél működni kezd a második rakéta. Ez túlrepíti a a szerelvényt a Föld vonzási körén, s végül a harmadik rakéta — amelyet radarral irányítanak a Földről — viszi a tankot a Holdra. A tank mozgását a Holdon radarral irányítják niajd a Földről. Lezuhant a D 80C-as nagybáger Néhány nappal ezelőtt az északcseh­orszáqi Roosewelt felszíni bányában komoly üzemzavar történt. Több mint 20 méter hosszú földsáv az utolsó vá­lásnál elmozdult és vele együtt az 1200 tonna súlyú D 800 nagybáger is. A hatalmas gép kiemelésénél az ostra­vai kohószerelő dolgozók is segítenek a bányászoknak. A mentőmunkálatok terve szerint a nagybágert október 11-én szilárd talajra állíthatják. A bá­nyászok és szerelők az augusztus 8-i termelési tanácskozáson elhatározták, hogy a hatalmas gép kiemelésének munkáját már szeptember 9-ig, az idei bányásznap ünnepségéig befejezik. Hogy az észak-csehországi bánvakörzet ne lássa kárát egyik legnagyobb gé­nének, a D 800-as báger a bányakörzet többi bányái üzeméből való kivonásá­nak, átvették tőlük a földeitakarítási munkákat a javítás idejére. A kiai Személygépkocsikat szólítunk az Elbán vranovi átrakóban a Csehszlová­Elba-Odera-i hajózás alkalma­zottai a napokban felraktál* négy uszályra azokat a személygépkocsikat, melyeket folyamhajózásunk törté­nelmében először szállítanak vízi úton. 230 Škoda 1200 és Škoda 440 jelzésű személygépkocsit szállítanak Finnországba. Egy uszályba 68 gép­járművet raktak be. Mivel - az uszá­lyoknak nem volt eléo terhelésük, az uszályok fenekére vasúti sineket is raktak be. melyeket Indiába irányíta­nak. Hamburgban mindkét szállít­mányt átarkják tengerjáró hajókra, krpelanyi, povcei gátakat torna köti össze, melyet előre gyártott betonlapokkal fednek be. Ezt az új módszert a Szov­jetunióban és Franciaországban nyert tapasztalatok alapján ve­zették be.

Next

/
Thumbnails
Contents