Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-09 / 221. szám, csütörtök

Németország Kommunista Pártja elnökségének 25. iíSésszaka Düsseldorf, augusztus 7. (ČTK) — Németország Kommunista Pártjának elnöksége augusztus 4. és 5-én tartotta 25. ülésszakát. Az ülésen Max Reimann, Németország Kommunista Pártja első titkára „A néptömegek harca a hadkötelezettség bevezetéséről szóló törvény elfogadása után a Szövetségi Köztársaságban — a . párt intézkedései a személyi kultusz és káros következményei kiküszöbölésére" címen megtartotta az elnökség titkárságának beszámolóját. A zárónyilatkozat közli, hogy a vita után, amelyben 21 szónok vett részt, a titkárság jelentését egyhangúlag elfogadták. Az ülés résztvevői üdvözlő táviratot küldtek a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának. A tokiói nemzetközi értekezlet határozata Peking, augusztus 7. (TASZSZ) — A japán fővárosban hétfőn megnyílt az atom- és hidrogénfegyverek betiltása érdekében összehívott nemzetközi értekezlet; megnyitó ülésén különböző országok képviselői kértek szót. Kozsevnyikov, a szovjet küldöttség vezetője felszólalásában azt mondotta, hogy a szovjet nép a japán néppel vállvetve küzd azért, hogy a világ országai betiltsák az atom- és hidrogénbombát. A Kínai Népköztársaság képviselője közölte, hogy Kína pénzügyi segítségben részesíti az atom- és hidfogénbombakárosult japánokat. Az értekezlet hétfői ülésén a következő nyilatkozatot fogadták el: „Az atom- és hidrogénfegyverek betiltására irányuló mozgalom egyben az emberiség életének és boldogságának megvédésére irányuló mozgalom is. A nemzetközi helyzet az atom- és hidrogénfegyverek betiltásának irányában fejlődik. Küzdeni fogunk az atom- és hidrogénfegyverek gyártásának és az e fegyverekkel végzett kísérleteknek a betiltásáért. Ugyanakkor nemzetközi kampányt indítunk az atom- és hidrogénbomba által kárt szenvedett személyek megsegítésére", Az egyiptomi csehszlovák nagykővet átadta megbízólevelét Kairó, augusztus 8. (ČTK). — Egyiptom és Csehszlovákia diplomáciai misszióinak nagykövetségekké való átszervezésével kapcsolatban Gamal Abdel Nasszer, az Egyiptomi Köztársaság elnöke augusztus 6-án fogadta dr. Arnošt Karpišeket, a Csehszlovák Köztársaság egyiptomi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki az elnöknek átadta megbízó levelét. A nyugati hatalmak katonai intézkedései London, augusztus 7. (ČTK) — Londoni és párizsi hírek a nyugati hatalmak további katonai intézkedéseiről számolnak be, amelyek növelik a feszültséget a Közép-Keleten és megkísérlik Egyiptom megfélemlítését. A Reuter ügynökség közölte, hogy augusztus 7-én az Óceán brit repülőgépanyahajó kifutott a devonporti kikötőből. A katonákat trópusi felszereléssel látták el. A Bulwark és Theseus után ez már a harmadik brit repülőgépanyahajó, amely a legutóbbi három nap folyamán katonákkal és hadifelszereléssel a Földközi-tenger térségébe távozott. A Reuter ügynökség beszámol arról, hogy a Dél-Walles-i Newport kikötőben a katonai teherautók, hadikocsik és páncéloskocsik sorai vonulnak fel. A kikötőbe lőszert szállító vonatok is befutottak. A hadianyagot a Földközitenger térségébe irányítják. Halálra ítéltek három polgárt Ciprusz-szigetén London, augusztus 7. (ČTK). — Ä Reuter hírügynökség jelentése szerint D. Harding, Ciprus kormányzója megerősítette három ciprusi polgár halálos ítéletét, akik közül kettőt azzal vádoltak, hogy részt vettek abban az akcióban, amelynek következtében múlt év decemberében egy angol katona életét vesztette. A hírügynökség közlése szerint a halálos Ítéletet 48 órán belül végrehajtják. Szíria háborút indít, ha Izrael megváltoztatja a Jordán folyását Damaszkusz, augusztus 7. (MTI). — Szabri Asszali szíriai miniszterelnök hétfőn újságírók előtt kijelentette, Szíria háborút indítana, amennyiben Izrael megkísérelné, hogy megváltoztassa a Jordán folyását — jelenti az AP. Mint mondotta, „ez könyörtelen háború lenne Szíria szuverenitásának és törvényes jogainak védelmében"', Asszali a külföldi sajtónak azokkal a jelentéseivel foglalkozott, amelyek idézték Izrael egv hivatalos szóvivőjének azt a bejelentését, hogy Izrael elhatározta a gátépítkezés megkezdését a folyó vízének eltérítésére. A londoni értekezletnek a csatorna nemzetközi jellegének elvéből kell kiindulnia London, augusztus 8. (ČTK) —' A brit külügyminisztérium augusztus 7ón nyilatkozatot adott ki, amelyben kategórikusan megállapítja, hogy a Szuezi-csatorna kérdéséről szóló augusztus 16-i londoni értekezleten csak olyan javaslatokat kell megtárgyalni, amelyek a csatorna nemzetközi jellegének elvéből indulnak ki és teljesen kizárt dolog az olyan javaslatok mérlegelése, amelyek más jellegűek lennének. Mint ismeretes, a nemzetközi jellegre vonatkozólag a nyugati hatalmak a londoni tanácskozáson egyeztek meg Egyiptom nézetének tiszteletbentartása nélkül, Egyiptom természetesen ezt az önkényes határozatot, mint szuverenitásának meg nem engedhető megsértését és belügyeibe való beavatkozást visszautasítja. A brit külügyminisztérium nyilatkozata, amglyet a katonai előkészületek fokozásával támasztanak alá, azt igazolja, hogy a brit kormánykörök Egyiptomra rá akarják erőszakolni a három hatalom londoni tanácskozásának határozatát. Egyes munkáspárti képviselők elítélik az angol kormány katonai intézkedéseit London, augusztus 7. (ČTK). — A munkáspárti képviselők között ellenséges hangulat kelt lábra a brit kormánynak Egyiptommal szemben elfoglalt álláspontját illetően. Egyes képviselők elítélik H. Gaitskell munkáspárti vezetőnek a kormányt az egyiptomi kérdésben támogató álláspontját. Annak ellenére, hogy a parlament nyári szünidőt tart, S. Silverman és F. Brockway augusztus 12-ére 12 munkáspárti képviselőt ülésre hívtak össze, hogy tiltakozó memorandumot dolgozzanak ki až Egyiptommal szemben folytatott brit politika ellen. S. Silverman képviselő kezdményezésére deklarációt dolgoztak ki, amely elitéli a brit katonai akciókat a Szuezi-csatornának az egyiptomi kormány által történt államosításával kapcsolatban és hangsúlyozza Egyiptom jogát az államosításra. A deklarációt elküldik valamennyi munkáspárti képviselőnek I aláírás végett. Az amerikai és brit lapok elítélik az USA kormányának álláspontját az amerikai újságírók kínai látogatásával kapcsolatban New York, augusztus 8. (ČTK) — A New York Times augusztus 7-i vezércikkében elítéli az USA kormányának elutasító álláspontját az amerikai újságírók látogatásával kapcsolatban a Kínai Népköztársaságban. Az amerikai hatóságok megtagadták az engedély kiadását. A New York Times helyteleníti az amerikai kormány eljárását és így ír: „Nem hisszük, hogy azok az amerikai újságírók, akik a Szovjetunióba, vagy más kommunista államba látogatnak, ezzel ártanának Amerika ügyééül. Mindig azt hittük és ma is azt valljuk, hogy minél többet fogunk tudni a világról, annél többet tehetünk a szabadság és igazság érdekében." A New Chronicle angol liberális napilap rámutat arra, hogy sem a határozat, sem azok az argumentumok amelyekkel az amerikai kormány határozatát indokolja, nem ésszerűek. Az állami departement arra utal, hogy az USA nem tart fenn diplomáciai kapcsolatokat Kínával, és hogy ezt a meghívást propagandának kell minősíteni. A News Chronicle ezt a nézetet élesen elítéli. | KÜLPOLITIKAI ÖSSZEFOGLALÓNK 9 EGY HET A NAGYVILÁGBAN A „szuezi kérdés" A múlt héten a világ közvéleményének középpontjában továbbra is 9 szuezi kérdés állott. Készakarva írjuk úgy, hogy szuezi kérdés, mert az Egyiptomi Köztársaságnak ezt az egyszerű belpolitikai ügyét, egy területén fekvő és jogilag az ő tulajdonában levő társaság államosítását a nyugati imperialista hatalmak egyre jobban „kérdéssé" fújják fel. Sőt mi több, a három hatalom, Nagy-Britannia, Franciaország és az USA nemzetközi értekezleten akarják megtárgyalni, s természetesen a saját szájuk íze szerint rendezni ezt a „problémát". A nyugati hatalmak, elsősorban Nagy-Britannia és Franciaország, amelyeket a legérzékenyebben sújt a Szuezi-csatorna államosítása, a leghangosabban hirdetik a csatorna nemzetközi ellenőrzése alá való helyezését, de ezt a követelést azzal igyekszenek támogatni, hogy hadihajóikat a Földközi-tengerre vonultatják, csapatokat tartanak készenlétben és katonai intézkedéseket tesznek. Amint a napokban Galal ed-Din el Hamamsz, a Middle East News Agency hírügynökség főigazgatója kijelentette: az augusztus 16-i londoni értekezlet „az agresszió konferenciája és nem a békéé lesz". Egyre élesebben hangzik a- kérdés, ha már nemzetközi fórum elé akarják vinni ezt az ügyet, miért nem utalják azon szerv elé, amely a nemzetek közötti vitás kérdések megoldására hivatott, miért nem az ENSZ dönt e fontos probléma megoldásában? És mire valók a britek és franciák fegyvercsörtetése, a katonai készenléti intézkedések, mikor az ENSZ alapokmánya világosan leszögezi, hogy a Biztonsági Tanács beleegyezése nélkül nem szabad fegyveres erőt alkalmazni. Tehát, mint látjuk, a múlt hét a nyugati imperialista hatalmak lázas diplomáciai tevékenységének, katonai fenyegető megmozdulásának, és éles Egyiptom ellenes sajtóhadjáratának jegyében zajlott le. A londoni értekezleten figyelemre méltó szerepet játszott a sebtében odahívott Dulles. A megbeszéléseken s ezután televíziós beszédében is ellenezte az „elhamarkodott intézkedéseket". Visszatérte után hangsúlyozta, hogy az USA nem vállal kötelezettséget „esetleges katonai" konfliktus esetén. Ennek oka nem az, mintha Dulles igazságosabb, jogszeretöbb volna a brit és francia vezetőknél, itt is a monopóliumok érdeke a döntő. Minek „exponálja" magát az USA, mikor a volt Szuezi-csatorna Társaság főrészvényesei brittek és franciák? A fenyegetődzéstől azonban ő sem riad vissza. Az arab félsziget gazdag olajforrásaira már régen pályázik Amerika, a közép-keleti tá-maszpontok kérdésében pedig épp olyan érdekelt fél, mint nyugat-európai szövetségesei. így hát kézenfekvő, hogy nem akarja elrontani dolgát Közel- és Közép-Keleten azzal, hogy a régi gyarmati urak, Nagy-Britannia és Franciaország nyílt cinkosaként lépjen fel. Ez — legalább is úgy véli — hátrányos volna számára abban a játszmában, amelynek célja, hogy ezeket a „partnereket" eltávolítsa a Közel-, Közép- és Távol-Kelet húsos fazekai mellől. Mi a helyzet ezzel szemben Egyiptom, s a vele szolidáris arab országokban? Egyiptom kormánya nyugodt, megfontolt magatartást tanúsít, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy egy jottányit is enged jogaiból. Nasszer egyik beszédében határozottan kijelentette: „Mind az a lárma, amelyet most a nyugati hatalmak a Szuezi-csatorna körül támasztanak, nem érdekel bennünket. A csatorna mindig egyiptomi volt." — Majd hangsúlyozta: „Egyiptom tiszteletben tartja a szabad hajózást a csatornán, de szabadságunkat, szuverén jogainkat utolsó csepp vérünkig megvédelmezzük." Mint várható volt, az arab országok sem maradtak tétlenül e mozgalmas napokban: hisz róluk, az ő sorsukról is szó van. Az Arab Liga országai értekezleten vitatták meg a kérdést és egymás után nyilvánítják szolidaritásukat Egyiptommal, s támogatásra való készségüket. Élénk tiltakozást váltott ki, hogy az augusztus 16-i konferencia rendezői az arab országokat nem hívták meg teljes számban az értekezletre. Egyébként a meghívottak közül eddig 13 állam fogadta el a meghívást. Egyiptom valószínűleg augusztus 15én ad választ, elmegy-e, vagy sem az értekezletre. Mosszadek ismét szabadlábon Mosszadek volt iráni miniszterelnök esete arról tanúskodik, hogy a gyarmati rendszer ellen bármilyen formában folytatott harc nem könnyű és áldozatokat követel. A napokban szűkszavú, néhány soros újsághír közölte, hogy szabadlábra helyezték Mosszadeket, Irán volt miniszterelnö-: két. Mosszadek, mint ismeretes, eléggé bátor volt ahhoz, hogy államosítsa az angol-iráni kőolajtársaságot, de nem volt meg az ereje hozzá, hogy ezt a döntő lépést megvédelmezze és e vívmányt a nép szolgálatába állítsa. Harcolt az angol imperializmus ellen, de egyben saját népének munkásmozgalma ellen is küzdött. Nem vette igénybe a Szovjetunió vezette szocialista tábor segítségét. így az országát kiszipolyozó külföldi olajtársaság államosítása zátonyra futott. Mosszadek pedig a börtön falai között el-' mélkedhetett hibáin. Mosszadek esete éppen most intő példa Egyiptom vezetőinek, hogy az államosítás végső győzelmét csak az egész ország népének támogatásával, csak akkor lehet kivívni, ha szabadon alakulhatnak a dolgozók érdekeit védelmező szakszervezetek, csak akkor, ha az államosítás nemcsak a nép nemzeti öntudatára hivatkozik, hanem életfeltételeinek megjavulását szolgálja. Japán újabb területi igényei A héten tovább folytak Moszkvában a két ország kapcsolatainak rendezésére irányuló szovjet—japán tárgyalások. Ogy tűnik, a tárgyalásoknak japáni kérésre történt 4 hónapi szünetelése arra volt jó, hogy a japánok — amerikai utasításra — újabb területi igényekkel hozakodjanak elő a tárgyalások késleltetésére. Ezek a területi igények szembeötlően mesterkéltek — hisz amit most a japánok követelnek — a Kunasir és az Iturup szigetek —, minden kétséget kizáróan szovjet terület részei. Mint ismeretes, a Szovjetunió a tárgyalások folyamán messzemenő engedményeket tett: átengedte a Habomai és Sikotan szigeteket, beleegyezett, hogy Japán — tekintettel nemzetközi kötelezettségeire — beléphet más hatalmak ellen irányuló katonai tömbökbe, nagyvonalúan óhajtja rendezni a halászati kérdést, ami Japánnak létfontosságú. Mindezt a Szovjetunió a XX. kongresszus által is leszögezett, következetes békepolitikájának szellemében azért teszi, hogy elősegítse a különféle társadalmi rendszerű országok békés együttélését, s így mii)den erejéből a a nemzetközi feszültség enyhítését támogassa. Japánnak rendkívül fontos a szovjet—japán kapcsolatok rendezése, a békeszerződés megkötése, mert ez megnyitná a két ország szélesebbkörű gazdasági együttműködésének útját. Japánnak ez létérdeke, mert gazdasága súlyos nehézségekbe került a kívülről — főleg az USA-tól rákényszeritett egyoldalú kereskedelem, a gazdasági fejlődés egyenlőtlensége stb. miatt. Az a tény, hogy mindezen tények ellenére Japán hivatalos képviselői a most folyó moszkvai tárgyalásokon újabb mesterséges érvekkel alátámasztott indokolatlan területi igényekkel állnak elő, azt bizonyítja, hogy bizonyos köröknek Japánban és Japánon kívül nincs ínyükre a békés rendezés. D. T. Sepilov külügyminiszter az augusztus 6-i ülésen teljes súllyal kijelentette a szovjet kormány nevében: a Szovjetunió nem tesz többé semmi területi engedményt s a japánok minden egyéb szándékai csak késleltetik a tárgyalások sikeres és gyors befejezését. Protics Jolán. wmm:m. " - V wmrnmm„: K I Z'TFCMMMMLR^M A Szuezi-csatorna repülőgépről készült látképe.