Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-08 / 220. szám, szerda

A mérleg az EFSZ javára billen pelsőci EPSZ-ben a munka menete és az egész gazdálkodás azt mutatja, hogy jó úton haladnak és a tagok elégedettek. Ez annak az eredménye, hogy a szövetkezeti gazdálkodás minden szakaszán rátértek az érdem szerinti jutalmazásra. Öröm nézni azt a nagy igyekvést, amit a szövetkezeti tagok tanúsítanak. Míg a múlt években állandóan brigádosoknak kellett segítségükre jönni, A Tatra 111 két új változata Az építészet gépesítésével foglalkozó brnói kutatóintézet több új gépet szerkesztett építészetünk számára. Az ismert Tatra 111 korszerű tehergépkocsink módosításával nagy segítőtársat adtak építészeti dolgozóinknak a földmunkák elvégzésében. Az új gépeket kiállítják a brnói gépipari kiállításon is. A DC 5 típusú nagy dömper, amely a Tatra 111 alvázának lerövidítésével kapta új formáját. A rakomány kiszórása irányítható, ami azt jelenti, hogy az egész rakományt a kocsivezető 14 másodperc alatt, vagy menet közben (például útjavításnál) 240 másodperc alatt szólhatja ki. Ä D 030 gépkocsira szerelt kotrógép. Nagy mozgékonysága különösképpen előnyös. Első sorozatát már gyártják. addig az idén a legsürgősebb és legnehezebb munkákat is saját erejükből és a gépállomás segítségével végezték. A szövetkezet most bátran néz a tél elé, fiiért a szénát mind egy szálig betakarították. Most 24 vagon takarmány áll rendelkezésükre, ezenfelül silótakarmányuk is lesz bőven. A szövetkezet az aratást már elvégezte és most javában folyik a cséplés. A kicsépelt gabonát a géptől egyenesen az állam raktárába szállították, beadási kötelezettségüket már 100 százalékra teljesítették. A cséplés további eredményeitől függ, mennyi gabonát adnak még terven felül. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy terven felüli eladásra is jut bőven, mert árpából 23,2 mázsás, búzából pedig 23 mázsás átlaghozamot értek el. A fő súlyt azonban az állattenyésztés fellendítésére helyezik. Szép jövedelmet biztosít a szövetkezetnek a tyúkfarm is. Tojásbeadási kötelezettségüket már magasan túlteljesítették. A kötelező beadáson felül pedig 10 000 tojás terven felüli beadására vállaltak kötelezettséget, amit rövidesen teljesíteni is fognak. A sertésgondozók is érdekeltek benne, hogy minél több állatot választhassanak el és minél nagyobb legyen a napi súlygyarapodás, mert eszarint részesülnek jutalmazásban. A súlygyarapodás pl. július hónapban 0,98 kg volt, és így Nagy Jánosné sertésgondozó 62,5 munkaegységet szerzett, aminek pénzértéke 2872 korona. A szövetkezet az állati termékekből is példásan teljesíti beadási kötelezettségét. Az első félévi sertéshűsbeadási kötelezettségüket 117,8 százalékra teljesítették. A kötelező sertéshúsbeadáson felül még 50 mázsát is adnak terven felül. A szabad eladásra tervezett sertéshúsból eddig 27,5 mázsát adtak be. zekből láthatjuk, hogy a pelsőci szövetkezet jól gazdálkodik és a jó gazdálkodásnak az eredménye megmutatkozik a jutalmazásban is. Pulen András pl., aki még csak az idén lett szövetkezeti tag, meg van elégedve sorsával. Feleségével együtt dolgozik és júliusban 120 munkaegységet szereztek, melyeknek értéke pénzbe átszámítva 4200 korona. Pulen Andráséknak, míg egyénileg gazdálkodtak, nem volt ilyen jövedelmük. Azok a szövetkezeti tagok, akik még csak az idén dolgoznak a szövetkezetben, most nyugodtan vethetnek számot és meggyőződhettek arról, mikor volt nagyobb bevételük, a múltban-e, vagy most, amikor szövetkezeti tagok. De számot vethetnek azok a pelsőci földművesek is, akik még ma is a szövetkezeten kívül állnak. A mérleg biztosan a szövetkezet javára billen. Jánosdeák László, Pelsőc IEPORTALAN FURAS Lapunkban már hírt adtunk róla, hogy az ostrava-karvinai bányakörzet Petr Cirtgr-bányájában a Br. Ochman- ský Munka érdemrenddel kitüntetett gyorsfejtő csoportja bevezeti a portalanított fúrást. Ez- a módszer főleg egészségügyi szempontból jelenti a munka további megjavítását, mely kedvezően hat bányászaink egészségére. Ezzel megszűnik az a káros hatás, melyet a kőpor okoz a bányászok tüdejé ben (sziliszkóza — tüdőporosodás). Ismeretes, mily pusztítóan hatott ez a kapitalista időkben és a fiatal bányászok százait tette tönkre. 1945 és különösen 1948 óta intézkedéseket teszünk a kőporveszedelem ellen. Már néhány módszert kipróbáltak a bányaművek portalanításának csökkentése érdekében. Kipróbálták a tajtékkal való fúrást és a védőálarcok használását. Az ostravai bányákban főleg a fölyósóvágásnál a vízzel való portalanítást alkalmazzák, mely ártalmatlanná teszi a kőport. Ochmanský elvtárs kollektívája a Petr Cingr-bányában azonban megAmikor Ochmanský kollektívája elérte a legnagyobb teljesítményt a íolyosók vágásánál, a , pionírok is eljöttek, hogv gratuláljanak. Köztük volt Gyuri és Ilonka, Ochmanský gyermekei. Bronislav Ochmanský, a Munkaérdemrend viselője munka közben. A fúrásnál keletkezett port a kép bal oldalán látható tartályba szivattyúzza a módosított fúró. Ochmanský munkahelyén így kevesebb a por, mint nyáron az országúton kezdte az új portalanított módszerrel a fúrási próbákat. Az ostrava-kärvini bányakörzet radvanicei kísérleti intézetében Oldrich Oboda technikus egy újfajta fúrási javaslattal a kőpornak a fúrólyukból filtrációs edényekbe való közvetlen elszívásával kísérletezett. Ochmanský gyorsfejtő élmunkás csoportja átvette ezt a módszert és gyakorlatilag kipróbálta a munkahelyen. A próbák beváltak, a munkacsoport elégedett, mert a pormennyiség minimumra csökkent. Elemzéssel megállapították, hogy a fenti fúrási módszerrel a folyosővágásoknál a levegőben kevesebb por van, mint nyáron az országutakon. A továbbiak folyamán azonban bizonyos nehézségekbe, — éspedig a különleges fúróacél hiányába ütköztek. Az eddig használt fúróacél belső nyílásának átmérője 6 mm, mely a kőpor elszívásával csupán a kemény felsőrétegnél alkalmas, míg a palakőnél ez a kis átmérő nem elegendő, a nagyobb porszemecskéket nem képes elnyelni és a szerkezet bedugul. Ochmanský elővájár és Oboda technikus májusban személyesen elutaztak a kladnói Poldina Kohóba, ahol Chalupa mérnök és Hasik főmérnök készségesen megígérték 10 mm átmérőjű belső nyílású különleges fúróacél gyártását. így nemcsak ebben a kollektívában, hanem a többi gyorsfejtési munkacsoportokban is felhasználhatják ezt a fúrási módszert, mely egyáltalán nem akadályozza a bányafolyosók gyorsfejtésének napi menetét, de igen nagy hozzájárulás dolgozóink egészségvédelméhez. Ochmanský elvtárs csoportja ebben az évben jelentős sikereket ért el. A kollektívának 30 tagja van és egy elővájár vezetésével három vájatban dolgozik Boriszkin módszeréhez hasonló munkaszervezéssel. A kollektíva á meghatározott előrehaladás napi túlteljesítésével teljesítette, sőt túl is teljesítette a CSKP országos konferenciája tiszteletére tett kötelezettségvállalást. (Svét v obrazech nyománj Knoška Štefannal a múlt év Ryarán találkoztam először. Sokáig beszélgettünk, helyesebben mondva csak ültünk az udvaron a ház árnyékában, mert kevés szó esett közöttünk. Emberem gyanakvó pillantásokat vetett rám. Kérdéseimre kitérő yálaszt adott. Hosszabb hallgatás után iegyszerre csak ő veszi át a szót és jízt kérdi: — Miért jött hozzám, engem mindenki kerül. Egyesek úgy néznek rám, akár a bélpoklosra. Jaj annak js, aki velem szóba áll. Nem tudja, Jiogy kulák vagyok? Kuláknak bélyegeztek, de nem tudom, miért? Amíg így beszél mosolyogni prófcál, de a világoskék szemeiben apró Villámok futkároznak, majd harmat lil a szempillákra. Keskeny ajka reszketni kezd. Felkel, kezét nyújtja 'jelezve, hogy nincs több mondanivalója számomra. Egv év. egy eseményben gazdaa év Jelt el azóta. Most újból ott vagyok K faluban. Benézek a szövetkezet irodájába. Az elnökkel szeretnék befc'zélni, de mással találkozom. Knoška Stefánnal találom szembe magam. Rögtön megismerem tiszta kék szefnéről. Tekintete vidám, bizakodó, arca is teltebb. Ő "iem ismer meg. — A szövetkezet gazdája vagyok, püutatkozik be. Meglepődtem, hisz tavaly még ... most meg szövetkezeti tag, sőt fontos poz'ciót tölt be. — Csodálkozik? — kérdi mintha kitalálta volna gondolatomat. Négy évig voltam kulák. Üldöztek, semmibe sem vettek. Pedig nem volt más bűnöm csak az igazságot akartam. Azért neveztek kuláknak egyes vezetők, hogy elhallgattassanak. Mert félnek az igazságtól. Kilenc évvel ezelőtt hagyta él régebbi otthonát, a korponai járásban lévő Pliešovce községet. Otthagyta szülőfaluját, 11 hektár földjét, melyet verejtékével tett termékennyé, mert állami érdekek így kívánták. Egy percig sem habozott, indult, akár akkor, amikor a- fasiszták El TAIA1KOZA ellen kellett fegyvert fogni. Magyarbélen, az otthonhagyott 11 hektár föld helyébe tizenegy és fél hektár földet kap. Megbarátkozik a falu magyar lakosaival. Kicserélik tapasztalataikat. Jó tanácsokkal segítik egymást. Knoška tizenegy és fél hektár földje szépen jövedelmez. A szövetkezeti gondolat rövidesen Magyarbélre is eljut. Egyre többen írják alá a belépési nyilatkozatot, csak Knoška vár. Sajnálja a földjét, szép jószágát. A belépők is hívják a soraikba. Ö csak a fejét rázza. Még nem, még vár, A szövetkezet élére Kiss Sándor kerül. Nagy ember ő a faluban. Pártelnök, a nemzeti bizottság titkára, a Nemzeti Front °lnöke. Most pedig már elnöke a szövetkezetnek is. Kiss Sándor ki is akar tenni magáért. Szép akar lenni a járás előtt is. Elhatározza, hogy mindenkit megnyer á szövetkezetnek. Knoška Šte- fan is személyesen keresi fel. Knoska azonban csak a fejét rázza. „Még nem". Az elnöknek nem tetszik, hogy az ő akaratának ellenszegül. Dühösen otthagyja, de az ajtóból még visszaszól. — Majd másképpen beszélek még magával. A szövetkezet kezdetben látszólag jól működik. A járás elégedett Kiss Sándor munkájával, s elismerésüket fejezik ki a jó szervezőképességért, örülnek annak, hogy jő a szövetkezet. Azt azonban már nem látják, hogy Kiss Sándor milyen rohamosan gazdagodik. Kastélyt épít, autót vásárol. A tagok panasza pedig egyre több. Panaszukra a járáson keresnek orvoslást. Jeletik hogy, az.elnök megcsalja őket. Magánik naponta 7—ő munkaegysóget is ír. A járás intézkedik, levelet küld a faluba. A pártszervezet a helyi nemzeti bizottság véleményét kéri ki az üggyel kapcsolatban. A válasz gyorsan meg is érkezik. Rágalom az egész. Itt minden rendben van. Ez elég a járásnak, azzal már nem törődik, hogy az irta a választ, akit éppen vádolnak. No de térjünk vissza régi ismerősünkhöz. Knoška Štefanhoz is eljut a hír, mi minden játszódik le aszövetkezetben. A tagok is panaszkodnak. ő pedig egy alkalommal szemére veti az elnöknek, hogy nem jól cselekszik. Kiss nincs szokva a b'ráló szóhoz, felpattan. — Ne avatkozzék a szövetkezet dolgába — vágja a szót Knoškának. A szövetkezet ügyébe csak a tagok szólhatnak bele. Maga pedig tizennégy és fél hektáros kulák, a szövetkezetre ne is gondoljon. Knoškának erre felforr a vére. Fut a járásra, hogy ott tegyenek igazságot. Előadja panaszát. Mosolyogva hallgatják végig. Papírokat vesznek elő a fiókból. — A faluból érkezett levelek mind azt bizonyítják, hogy maga kulák, kizsákmányoló. Dohányost tartott. A szövetkezet elnöke pedig jól mondta: kuláknak nincs helye a szövetkezetben. A rideg elutasításra Knoška megremeg. Tudja már, honnan fúj a szél. Tudja, hogy Kiss Sándor áll a háttérben. Kuláknak mondotta öt. így akarja megbosszúlni, amiért az első szavára nem lépett a szövetkezetbe, így akarja távoltartani a szövet.kezettről, mert fél, hogy nem engedelmeskedik, sőt talán még bele is szól a dolgába. Igaz, hogy Knoška Štefan tartott dohányost. Kénytelen volt, mert neki is előírták a dománytermel5st. Ö pedig ahhoz nem ért, soha nem termelt dohányt. A megbántott, megbélyegezett ember elkeseredetten poroszkál hazafelé. Odahaza keményen, elszántan dolgozik. Hallani sem akart többet a szövetkezetről. így volt az egészen 1952igAz említett év nyarán, amikor a kalász már aranysárgára érett, idegenek érkeznek a faluba. Az a feladatuk, Ijogy bővítsék a szövetkezetet. Knoška Štefánt is felkeresik. Lelkére beszélnek, de ő nem is válaszol. Végre megúnja a sok szót, s az eddig elfojtott keserűség egyszerre tódul az ajkára. Szikrázó szemekkel válaszol. — Mit akarnak tőlem, mit akarnak egy kuláktól. Megélek én a magam emberségéből is. Amíg Kiss Sándor lesz az elnök Magyarbélen, nem leszek szövetkezeti tag. Ez az ember tönkreteszi a szövetkezetet, diktátor, meglopja a tagokat és hiába emelnek panaszt ellene. Ehhez hasonló válaszokat kapnak a tübbi. szövetkezeten kívülálló földművesektől is. Mégsem látják be, hogy milyen helytelen, ha az összes vezető funkció egy ember kezében összpontosul. Nincs aki ellenőrizze a munkáját. Ha a falu népe szól, lehurrogja, becsukatással fenyegeti. A járást pedig az összes szervezetek nevében hamisan értesíti a tényállásról. Pedig, hogy mennyire igaza volt már akkor Knoška Štefannak és másoknak is a faluban, azt legjobban a múlt év elején Kiss Sándor és néhány társa ellen lefolytatott bírósági tárgyalás igazolja. Visszaélt a pártelnöki, a helyi nemzeti bizottság titkári, a szövetkezet elnöki, a Nemzeti Front elnöki funkciójával. Az agitátorok azonban nem adták fel a harcot. Knoškát még a kirobbanása után is gyakran felkeresik. Hogy miről beszélgettek, hogyan folyt a meggyőzés, nem akarom részletesen leírni, de 1952 őszén mégis csak aláírja a belépési nyilatkozatot. Szövetkezeti tag lesz, de nem Ma.ivarbélen, hanem a pár kilométerre lévő Németbélen. Knoška példáját többen is követik. Akiknek határos volt a földjük, inkább csatlakoztak a németbeli, mint a magyarbéli szövetkezethez. Knoška Štefan jói érzi magát a szőr vetkezetben. Szorgalmasan dolgozik, be akarja bizonyítani, hogy nem olyan, mint amilyennek festették. Kiss Sándor alattomos mesterkedése ott is utoléri. Minden alkalmat kihasznál, hogy Vörös Lajost a németbéli szövetkezet elnökét ellene uszítsa. Csúfondárosan kérdezgeti, „no mond, hogy van a kulákod." Máskor meg: „Vigyázz, mert Knoska mindenbe beleüti az orrát." Knozka Štefan pedig otthon érzi magát a szövetkezetben. Magáénak tartja az állatokat. Örül, ha szép termést igér a határ. Jó gazda szemével" figyel mindenre, nem húny szemet a hibák fölött sem. Szóváteszi, ha valami rendellenességet lát. (pedig roszszul teszi, hogy kinyitja a száját).' Vörös Laios sem veszi .iónéven, hogy Knoška a hibákra is rámutat. A pohár megtelik, amikor 1953 derekán vezető elvtársak érkeznek a faluba. Az elnök fogadja őket. Szép beszédet tart a tiszteletükre. Sok szépet, jót mond a szövetkezetről, de a hibákról bölcsen hallgat. Knoška' úgy gondol1a. hogy a hibák elhallgatása a felsőbb szervek félrevezetése. Rámutat a hibákra is. A vendégek távozása után az elnök rátámad. Szövetkezetellenesnek, kuláknak nevezi. Üjból előkerülnek a hamis vádaskodó levelek, októberben pedig a járás jóváhagyásával kitiltják a szövetkezetből. Újból három évig hordja magán a kulák bélyegét. „Jóakarói" léptennyomon üldözték. Három ízben állították bíróság elé. A bíróság azonban csak egy esetben hoz Ítéletet. Kétszer fölmentik, mert Knoška igazsága a napnál is világosabb. Az üldözés azért tovább folyik. A túlkapások miatt Knoška a tizennégy és fél hektáros gazda négy éven keresztül nem öl disznót. Hízóját elviszik, mert nem teljesíti a rozsbeadási kötelezettségét. Nem teljesítheti, mert nem termelt. Rozstermelést neki nem írtak ,elő (Folytatás az 5. oldalon)