Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)
1956-08-07 / 219. szám, kedd
Világ proletárjai, egyesüljetek l SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁ8TJÄNAK NAPILAPJA 1956. augusztus 7. kedd 30 fillér IX. évfolyam, 219. szám Több figyelmet d termelési önköltségeknek Az első félévi tervet a legtöbb üzem nagyon jól teljesítette. Szép eredményeket értek el az északcsehországi bányászok, akik már félmillió tonna szenet termeltek terven felül. Ez valóban jó kezdetét jelenti a második ötéves tervnek. * Az első félévi eredményekkel kapcsolatban szeretnénk rámutatni azokra a mutatószámokra, amelyeknek még nem szentelnek anynyi figyelmet, mint amennyit a termelés mennyiségi mutatószámainak. Az üzemekben, a műhehelyekben, a munkahelyeken fontos, hogy a terv teljesítésével egyidejűleg felbecsüljük, mennyibe is kerül nekünk mindaz, amit termeltünk. Azt akarjuk, hogy országunk egyre gazdagabb legyen, új gyárak, kulturális és lakóépületek épüljenek, hogy gyorsan fejlődjék népgazdaságunk és emelkedjék népünk életszínvonala. Mindez megköveteli nemcsak azt, hogy többet fjérfrréljünk, hanem azt is, hogy a Iéhétő legkevesebb költséggfel téffnéljümk. Minél kisebb'ék a termelési Önköltségek, annál több pénz folyik az ígazgar tói alapokba, amelyekből az üzemben eszközölt különféle javításokat, a lakásépítés és a szociális intézmények létesítését fedezik. A szocialista űzetnek tervezett nyeresége képezi a forgalmi adó mellett az állami költségvetés bevételéinek legnagyobb részét. És hogy ezt az összeget mire fordítjuk, az mindenki előtt ismeretes, ha másból nem, a nemrégen lezajlott nemzetgyűlési vitából-, amely az állami költségvetést tárgyalta. A költségvetésnek ezek a milliárdjai szolgálják a további vállalatok építését, technikánk korszerűsítését, az egészségügyi gondoskodást, a kultúra és az iskolák, a mezőgazdaság fejlesztését. Mindezeket a kiadósokat szigorúan tervezzük. Természetes, hogyha a költségvetés kisebb, mint ahogyan eredetileg számítót- i ták, akkor e kiadásokra is keve- I sebb összeget fordítanak. Az önköltségek közé kell számítanunk a nyersanyag, tüzelőenergiafogyasztást, a bérekre és a termelési berendezésekre fordított költségeket. A termelési önköltséget képezi továbbá az alapvető termelési eszközök — a gépek és berendezések — kopása; é-s hogy a vállalat pontosan tisztába legyen azzal, hogy mi a helyzet e téren, az önköltségek közé kell számítania az , úgynevezett ntem termelési kiadásokat is, a különféle kereskedelmi összegeket, a selejtért fizetett büntetést, a szállítási határidők be nem tartásáért, a termékek elromlásáért fizetett pönálékat stb. Az önköltségeket tehát azért lépik túl, mert a fent felsorolt tényezőkkel nem számolnak kellőképpen, nem gazdálkodnak mindig eléggé takarékosan velük. Az építészetben nemcsak a fontos objektumok és lakások felépítésének tervé késedelmeskedik. Vannak olyan ágazatok iš, amelyek a légnagyôbb mértékbéh. túllépik az önköltségeket, ahol ugyan emelkedik a munka termelékenysége, de a többi költségek is növekednek, míg ennek az aránynak fordított mértékben kell alakulnia.. Az önkölfeég'ek csökkentésének jelentőségét nem értelmezik kellőképpen a kotíó- és gépipari elvtársak. Kdhóink már a múlt évben rossz példát mutattak e téren a többi iparágazatnak. Az idén sem más a helyzet, magasan túllépik az önköltségeket. Ugyanígy rámutathatnánk e hibákra a Gépipari Minisztériumban is. Abból, hogyan gondozzák gépüket egyesek, amely közös tulajdon, megítélhetjük, mennyire nem tartják tiszteletben a mások munkáját. Teljesen jogosult volt Šnajdr elvtársnak, a Vysočany üzem karbantartójának felháborodása, amikor a Í0. alapszervezet taggyűlésén elmondotta, hogyan bánnak egyes alkalmazottak gépeikkel. Annak ellenére, hogy nagy táblák hirdetik, hogy az illető gép „szocialista gondoskodásban" részesül kezelőjétől, hagyják — amint Šnajdr elvtárs mondja —, hogy gépük piszkosan, olajozatlanui maradjon és munka közben úgy bánnak vele, mint valami idegen tulajdonnal. A tervezett önköltségek részét alkotják a bérek is. A berek fejlődése az év kezdete óta a munka termelékenységéhez viszonyítva május végéig kedvező volt. De ebben a hónapban valamennyi vállalatnak csaknem 35 százaléka túllépte béralapját. Ha a vállalatok túllépik béralapjukat, ez azt jelenti, hogy drágán termelünk, ami kedvezőtlenül tükröződik vissza a pénzügyi gazdálkodásban. Már számtalan ízben hangsúlyoztuk, mily nagy eredményeket akarunk második ötéves tervünkben elérni. Mennyit akarunk építeni. mennyivel akarjuk javítani a nép életszínvonalát. A jövő hónapokban megkezdjük azoknak a fontos intézkedéseknek megvalósítását, mint a 46 órás munkahét bevezetése, előkészítjük az aggsági járadékok és a nemzetbiztosítás rendezésének javítását. Minden bizonnyal mindenki egyetért azzal, hogy ezeket az intézkedéseket meg kell valósítanunk. De mindez száz milliárdokba fog kerülni. Ezt a pénzt pedig nem nyerhetjük máshonnan, csak munkánk eredményéből. Ezért fordítsuk valamenynyi dolgozónk figyelmét a termelési önköltségek kérdésére. Nem engedhetjük meg, hogy évi 100 milliókat pazaroljanak el az anyag fecsérlésével, a gépek gondatlan kezelésével, nem engedhetjük meg, hogy a munkaidőt ne használjuk ki. Az önköltségek csökkentésének kérdését alaposan meg kell tárgyalniok a termelési értekezleteknek, vitáknak és gyűléseknek. Itt kell megkeresni azokat az utakat, amelyek az önköltségek csökkentéséhez vezetnek mind az anyagmegtakarítás, mind pedig a gépek fokozott karbantartása, az úgynevezet élő munka megtakarítása által. Ezen utak egyike a vállalaton belüli önálló elszámolás rendszere. Kár, hogy az utóbbi időben ezt nehezen érvényesítik. ílelyes volna bírálni a felesleges papírháborút, amely a hozraszcsot bevezetése körül sok helyütt elburjánzott. Nem szabad azonban semmi esetre sem megengedni, hogy gyengüljön az érdeklődés általában a hozraszcsot iránt. A gazdaságosságot továbbá elősegíti az a tény is, ha a szocialista munkaversenyben szem előtt tartják azt, hogy ne csak darabszámért versenyezzenek, hanem minden egyes korona megtakarításáért is. Ha e kérdésnek a legnagyobb figyelmet szentelik dolgozóink a termelési gyűléseken, a munkahelyeken folytatóit beszélgetéseken, ha erre nevelik őket személyes meggyőzéssel a kommunisták, akkor minden bizonnyal elérjük azt, hogy egész iparunk teljesíti második Ötéves tervfeladataink megvalósításának legfontosabb előfeltételeit. (Rudé právo.) Vaclav Kríž első a brnói kerület kombájnosai közöít A brnói kerületben e napokban szünet nélkül folytatják az aratási munkákat. A leggyorsabban a déli körzetben haladnak, ahol a gip- és traktorállomások július 29-ig csaknem 15 ezer hektár gabonát kaszáltak. A brnói kerület kombájnosai között az elsőséget Vaclav Kfiž, a pohofelicei GTA dolgozója tartja, aki 82 hektárról már 235 tonna magot csépelt. Augusztus l-ig már S0 hektárról kaszálta le a gabonát és még többet végzett volna, ha Karel Cermák, a pohofelicei EFSZ raktárosa gondoskodna a kicsépelt gabonának a kombájntól idejében való elszállításáról. Képünkön: Václav Kfii kombájnos S-4 kombájnjával a pohofelicei EFSZ héthektáros szövetkezeti földjén. A királyhelmeci járásban már jóformán nem " látni learatatlan • / gabonát. A cséplő- * gépek teljes gőzzel dolgoznak; a traktorosok és szövetkezeti tagok nagy figyelmet szentelnek a kombájnaratás utáni szalma gyűjtésnek és kazIazásnak is. A járásban 9 gyüjtőgép és 22 legkorszerűbb szalmaprés dolgozik. Képünk Kovács András traktorost ábrázolja, aki legkorszerűbb gyártmányú szalmapréssel szalmát gyűjt a királyhelmeci. EFSZ földjén. A kombájnnal ľearatott 71 rületböl már csaknem 50 hektárról gyűjtötte be a szalmát hektárnyi földteA kombájnok Szlovákiából a cseh országrészek termésének aratására indulnak Az idei aratási munkáknál Szlovákiában 450 kombájn segített a cseh országrészekből, melyekkel a cseh kombájnisták több ezer hektár gabpnát arattak és csépeltek a bratislavai és nyitrai kerületekben, ahol e napokban ért véget az aratás. Most a kombájnisták a cseh országrészekben akarják viszonozni a segítséget a gabonabeg'yűjtésben. Augusztus 4-ig Szlovákiából 536 kombájnos ment a cseh országrészekbe. 270 a bratislavai és 66 a nyitrai kerületből. Az egyes GTÄ-ból a legtöbb kombájnos Szencről ment 76. Csallóközcsütörtökről 57 és Dunaszerdahelyről 46 kombájnos indult Csehországba. A SĽUK-nak tapsoltak Béaben A „Volksstimme" nyári ünnepségein a bécsi Práterban vasárnap fellépett az államdíjas SĽUK népművészeti együttes. Együttesünk «und a délutáni, mind pedig es*i fellépésével nagy sikert aratott. Az előadásokat 150 000 néző tekintette meg/ Á nyitrai kerület a gabonabegyűjtésben már csupán 1.6 százalékkal maradt Bratislava mögött A múlt hét végén Szlovákiában m gabonatermést és szombatig, augusz már begyűjtötték. Az utolsó napon let 4,2 százalékkal haladt előre és í tislavai kerület közötti különbséget, növekedés csupán 3,8 százalékos volt. rendje a gabonabegyűjtési terv telje százalék, Nyitra 39,2 százalék, Bansk ár 63 jrásában begyűjtötték az idei tus 4-ig az évi terv 28,1 százalékát a gabonabegyűjtésben a nyitrai kerügy 1,6 százalékkal csökkentette a bramiután a bratislavai kerületben a napi A szlovákiai első három kerület sorsítésében a következő: Bratislava 40,8 í Bystrica 23 százalék. A rozsnyói bányászok a bányásznapra A rozsnyói bányászok és ércpörkölők, akik az év eleje óta a Gömöri Vasércbányák üzemeinek legpéldásabb tervteljesttői közé tartoznak, ünnepfí napjukat, a bányásznapot flj? új munkasrkerekkel akar^ ják megünnepelni. A példás júliusi fejtés után, melyben terven felül 1397 tonna vasércet adtak kohóinknak, a bá-. nyász-munkacsoportok új kötelezettségvállalásokat tettek. A szadlovszki szakaszon, ahol a rozsnyói üzemek legjobb fejtői és folyosóvágói, Jozef Farkas, Alexander Albert, Peter Flóra és mások dolgoznak, terven felül 280 tonna vasércet fejtenek és 24 folyóméterrel több folyosót vágnak. A Rudnik bányaszakasz dolgozói terven felül 200 tonna vasércet, a rozsnyói Bisztró-akna bányászai 430 tonna vasércet fejtenek. Ezenkívül mindkét szakaszon terven felül 55 folyóméter bányafolyosót vágnak. A Rozsnyó bányában és a Nadabula bánya dolgozói is értékes kötelezettségvállalásokat tettek. A Rozsnyó bánya rendezőjének dolgozói a bányásznapig 600 tonna nyersvasércet dolgoznak fel és kipörkölik a terven felül fejtett vasércet is. F Első aratóünnepély a prešovi kerületben Vasárnap, augusztus 5-én a Szobráncr járásbeli Komoróc községben nagy vidámság uralkodott. A szövetkezeti tagok megünnepelték a nyári mezei munkák sikeres befejezését és megtartották a prešovi kerület első aratóünnepélyét. Délelőtt üdvözölték a Szovjetunió kárpátukrajnai körzetének mezőgazdasági dolgozóiból álló küldöttségét. A küldöttség vezetője Dmiter Mihajlovics Tarachonics, az ukrán kommunista párt körzeti bizottságának titkára. A szovjet vendégek megtekintették a gazdasági udvart s érdeklődtek a szövetkezeti tagok munkamódszerei és társadalmi élete iránt. Délután az egész környékből összejött mezőgazdasági dolgozók Komorócon együtt ünnepeltek a szövetkezeti tagokkal. Eljöttek a prešovi kerületi pártbizottság és nemzeti bizottság képviselői és a szobránci funkcionáriusok, és más vendégek. Michal Balajclk, a komoróci EFSZ elnöke örömmel üdvözölte a vendégeket. A szövetkezeti tagoknak valóban van miért örülniök. Határidő előtt befejezték az aratást, cséplést és tarlóhántást s teljesítették az állami beadási kötelességeket, sot még állami felvásárlásra is jutott. Becsületes munkájukért a komoróci szövetkezeti tagok szép természetbeni jutalmazást is kaptak. A komoróci szövetkezeti tagok többségének nincs is ilyen nagy mennyiségű gabonára szüksége és annak jelentős részét állami felvásárlási árokon adják el az allamnak. A komoróci örömteljes aratóünnepség azt bizonyítja, hogy a szövetkezeti közös gazdálkodás eredményesebb és a szövetkezeti tagok jobban és kulturáltabban élnek, mint amikor mindenki egyedül gazdálkodott. A pionírtáborokban több tízezer gyermek Gdiii Marié Hälbigová nővér, egyik pionírtáborunk felügyelője, olyan gondot fordított a reábízott gyermekekre, hogy azok —> mint azt a képünkön látható orvosi ellenőrzés jTiegállapította — több mint 2 kilót vettek magukra a nyaralás alatt. Francia bányászok Ostravában A BányáSzaikaímazottak Szövetsége Központi Bizottságának meghívására augusztus 5-én francia bányászok héttagú küldöttsége érkezett Ostravába. Egyhetes tanulmányi látogatásuk során a vendéaek megismerkednek az ostrava-karvini bányakörzet munkájával, megtekintenek egyes bányákat és az ostravai bányászokkal folytatott beszélgetések alkalmával ismertetik a francia bányászok életét. 150 mázsa korai burgonyát takarítottak be hektáronként A biacovcei szövetkezeti tagok e napokban szedik fel az Erstling-fajtájű két hektáron beültetett korai burgonyát. Nagyon szép hozamot — 150 mázsát értek ei hektáronként, és ily módon magasan túlszárnyalták az e fajtánál megszokott kb. 90—100 mázsás termést hektáronként. A magas hozam Ján Mydlar csoportjának érdeme, mely jól előkészítette a földet. Egy hektárra 6 mázsa műtrágyát és 150 mázsa istállótrágyát szórtak. Jövőre a biacovcei szövetkezeti tagok még jobban kiterjesztik a korai bur« gonyatermesztést, hogy a szepességi vidék is hozzájáruljon a nyári burgonyaellátáshoz.