Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-07 / 219. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek l SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁ8TJÄNAK NAPILAPJA 1956. augusztus 7. kedd 30 fillér IX. évfolyam, 219. szám Több figyelmet d termelési önköltségeknek Az első félévi tervet a legtöbb üzem nagyon jól teljesítette. Szép eredményeket értek el az észak­csehországi bányászok, akik már félmillió tonna szenet termeltek terven felül. Ez valóban jó kezde­tét jelenti a második ötéves terv­nek. * Az első félévi eredményekkel kapcsolatban szeretnénk rámutat­ni azokra a mutatószámokra, ame­lyeknek még nem szentelnek any­nyi figyelmet, mint amennyit a termelés mennyiségi mutatószá­mainak. Az üzemekben, a műhe­helyekben, a munkahelyeken fon­tos, hogy a terv teljesítésével egyidejűleg felbecsüljük, mennyi­be is kerül nekünk mindaz, amit termeltünk. Azt akarjuk, hogy or­szágunk egyre gazdagabb legyen, új gyárak, kulturális és lakóépü­letek épüljenek, hogy gyorsan fej­lődjék népgazdaságunk és emel­kedjék népünk életszínvonala. Mindez megköveteli nemcsak azt, hogy többet fjérfrréljünk, hanem azt is, hogy a Iéhétő legkevesebb költséggfel téffnéljümk. Minél ki­sebb'ék a termelési Önköltségek, annál több pénz folyik az ígazgar tói alapokba, amelyekből az üzem­ben eszközölt különféle javításo­kat, a lakásépítés és a szociális intézmények létesítését fedezik. A szocialista űzetnek tervezett nyeresége képezi a forgalmi adó mellett az állami költségvetés be­vételéinek legnagyobb részét. És hogy ezt az összeget mire fordít­juk, az mindenki előtt ismeretes, ha másból nem, a nemrégen le­zajlott nemzetgyűlési vitából-, amely az állami költségvetést tár­gyalta. A költségvetésnek ezek a milliárdjai szolgálják a további vállalatok építését, technikánk korszerűsítését, az egészségügyi gondoskodást, a kultúra és az is­kolák, a mezőgazdaság fejleszté­sét. Mindezeket a kiadósokat szi­gorúan tervezzük. Természetes, hogyha a költségvetés kisebb, mint ahogyan eredetileg számítót- i ták, akkor e kiadásokra is keve- I sebb összeget fordítanak. Az önköltségek közé kell szá­mítanunk a nyersanyag, tüzelő­energiafogyasztást, a bérekre és a termelési berendezésekre fordí­tott költségeket. A termelési ön­költséget képezi továbbá az alap­vető termelési eszközök — a gépek és berendezések — kopása; é-s hogy a vállalat pontosan tisz­tába legyen azzal, hogy mi a hely­zet e téren, az önköltségek közé kell számítania az , úgynevezett ntem termelési kiadásokat is, a különféle kereskedelmi összegeket, a selejtért fizetett büntetést, a szállítási határidők be nem tar­tásáért, a termékek elromlásáért fizetett pönálékat stb. Az önköltségeket tehát azért lé­pik túl, mert a fent felsorolt té­nyezőkkel nem számolnak kellő­képpen, nem gazdálkodnak mindig eléggé takarékosan velük. Az építészetben nemcsak a fon­tos objektumok és lakások fel­építésének tervé késedelmeskedik. Vannak olyan ágazatok iš, ame­lyek a légnagyôbb mértékbéh. túl­lépik az önköltségeket, ahol ugyan emelkedik a munka termelékeny­sége, de a többi költségek is nö­vekednek, míg ennek az aránynak fordított mértékben kell alakulnia.. Az önkölfeég'ek csökkentésének jelentőségét nem értelmezik kellő­képpen a kotíó- és gépipari elv­társak. Kdhóink már a múlt év­ben rossz példát mutattak e téren a többi iparágazatnak. Az idén sem más a helyzet, magasan túllépik az önköltségeket. Ugyanígy rámu­tathatnánk e hibákra a Gépipari Minisztériumban is. Abból, hogyan gondozzák gépü­ket egyesek, amely közös tulaj­don, megítélhetjük, mennyire nem tartják tiszteletben a mások mun­káját. Teljesen jogosult volt Šnajdr elvtársnak, a Vysočany üzem karbantartójának felháboro­dása, amikor a Í0. alapszervezet taggyűlésén elmondotta, hogyan bánnak egyes alkalmazottak gé­peikkel. Annak ellenére, hogy nagy táblák hirdetik, hogy az il­lető gép „szocialista gondoskodás­ban" részesül kezelőjétől, hagy­ják — amint Šnajdr elvtárs mond­ja —, hogy gépük piszkosan, ola­jozatlanui maradjon és munka közben úgy bánnak vele, mint va­lami idegen tulajdonnal. A tervezett önköltségek részét alkotják a bérek is. A berek fejlő­dése az év kezdete óta a munka termelékenységéhez viszonyítva május végéig kedvező volt. De ebben a hónapban valamennyi vállalatnak csaknem 35 százaléka túllépte béralapját. Ha a vállala­tok túllépik béralapjukat, ez azt jelenti, hogy drágán termelünk, ami kedvezőtlenül tükröződik vissza a pénzügyi gazdálkodásban. Már számtalan ízben hangsú­lyoztuk, mily nagy eredményeket akarunk második ötéves tervünk­ben elérni. Mennyit akarunk épí­teni. mennyivel akarjuk javítani a nép életszínvonalát. A jövő hó­napokban megkezdjük azoknak a fontos intézkedéseknek megvalósí­tását, mint a 46 órás munkahét bevezetése, előkészítjük az aggsági járadékok és a nemzetbiztosítás rendezésének javítását. Minden bi­zonnyal mindenki egyetért azzal, hogy ezeket az intézkedéseket meg kell valósítanunk. De mindez száz milliárdokba fog kerülni. Ezt a pénzt pedig nem nyerhetjük más­honnan, csak munkánk eredmé­nyéből. Ezért fordítsuk valameny­nyi dolgozónk figyelmét a terme­lési önköltségek kérdésére. Nem engedhetjük meg, hogy évi 100 milliókat pazaroljanak el az anyag fecsérlésével, a gépek gon­datlan kezelésével, nem engedhet­jük meg, hogy a munkaidőt ne használjuk ki. Az önköltségek csökkentésének kérdését alaposan meg kell tár­gyalniok a termelési értekezletek­nek, vitáknak és gyűléseknek. Itt kell megkeresni azokat az utakat, amelyek az önköltségek csökken­téséhez vezetnek mind az anyag­megtakarítás, mind pedig a gépek fokozott karbantartása, az úgyne­vezet élő munka megtakarítása ál­tal. Ezen utak egyike a vállalaton belüli önálló elszámolás rendsze­re. Kár, hogy az utóbbi időben ezt nehezen érvényesítik. ílelyes vol­na bírálni a felesleges papírhábo­rút, amely a hozraszcsot beveze­tése körül sok helyütt elburján­zott. Nem szabad azonban semmi esetre sem megengedni, hogy gyengüljön az érdeklődés általá­ban a hozraszcsot iránt. A gazdaságosságot továbbá elő­segíti az a tény is, ha a szocialista munkaversenyben szem előtt tart­ják azt, hogy ne csak darabszám­ért versenyezzenek, hanem minden egyes korona megtakarításáért is. Ha e kérdésnek a legnagyobb fi­gyelmet szentelik dolgozóink a termelési gyűléseken, a munkahe­lyeken folytatóit beszélgetéseken, ha erre nevelik őket személyes meggyőzéssel a kommunisták, ak­kor minden bizonnyal elérjük azt, hogy egész iparunk teljesíti má­sodik Ötéves tervfeladataink meg­valósításának legfontosabb előfel­tételeit. (Rudé právo.) Vaclav Kríž első a brnói kerület kombájnosai közöít A brnói kerületben e napokban szünet nélkül foly­tatják az aratási munkákat. A leggyorsabban a déli körzetben haladnak, ahol a gip- és traktorállomá­sok július 29-ig csaknem 15 ezer hektár gabonát ka­száltak. A brnói kerület kombájnosai között az elsősé­get Vaclav Kfiž, a pohofelicei GTA dolgozója tartja, aki 82 hektárról már 235 tonna magot csépelt. Augusztus l-ig már S0 hektárról kaszálta le a gabonát és még töb­bet végzett volna, ha Karel Cermák, a pohofelicei EFSZ raktárosa gondoskodna a kicsépelt gabonának a kom­bájntól idejében való elszállításáról. Képünkön: Václav Kfii kombájnos S-4 kombájnjával a pohofelicei EFSZ héthektáros szövetkezeti földjén. A királyhelmeci járásban már jóformán nem " látni learatatlan • / gabonát. A cséplő- * gépek teljes gőzzel dolgoznak; a trak­torosok és szövet­kezeti tagok nagy figyelmet szentel­nek a kombájnara­tás utáni szalma ­gyűjtésnek és kaz­Iazásnak is. A járásban 9 gyüj­tőgép és 22 legkor­szerűbb szalmaprés dolgozik. Képünk Kovács András traktorost ábrá­zolja, aki legkor­szerűbb gyártmá­nyú szalmapréssel szalmát gyűjt a királyhelmeci. EFSZ földjén. A kombájnnal ľearatott 71 rületböl már csaknem 50 hektárról gyűjtötte be a szalmát hektárnyi földte­A kombájnok Szlovákiából a cseh országrészek termésének aratására indulnak Az idei aratási munkáknál Szlová­kiában 450 kombájn segített a cseh országrészekből, melyekkel a cseh kombájnisták több ezer hektár ga­bpnát arattak és csépeltek a brati­slavai és nyitrai kerületekben, ahol e napokban ért véget az aratás. Most a kombájnisták a cseh országrészek­ben akarják viszonozni a segítséget a gabonabeg'yűjtésben. Augusztus 4-ig Szlovákiából 536 kombájnos ment a cseh országrészekbe. 270 a bratislavai és 66 a nyitrai kerületből. Az egyes GTÄ-ból a legtöbb kombájnos Szenc­ről ment 76. Csallóközcsütörtökről 57 és Dunaszerdahelyről 46 kombáj­nos indult Csehországba. A SĽUK-nak tapsoltak Béaben A „Volksstimme" nyári ünnepségein a bécsi Práterban vasárnap fellépett az államdíjas SĽUK népművészeti együttes. Együttesünk «und a dél­utáni, mind pedig es*i fellépésével nagy sikert aratott. Az előadásokat 150 000 néző tekintette meg/ Á nyitrai kerület a gabonabegyűjtésben már csupán 1.6 százalékkal maradt Bratislava mögött A múlt hét végén Szlovákiában m gabonatermést és szombatig, augusz már begyűjtötték. Az utolsó napon let 4,2 százalékkal haladt előre és í tislavai kerület közötti különbséget, növekedés csupán 3,8 százalékos volt. rendje a gabonabegyűjtési terv telje százalék, Nyitra 39,2 százalék, Bansk ár 63 jrásában begyűjtötték az idei tus 4-ig az évi terv 28,1 százalékát a gabonabegyűjtésben a nyitrai kerü­gy 1,6 százalékkal csökkentette a bra­miután a bratislavai kerületben a napi A szlovákiai első három kerület sor­sítésében a következő: Bratislava 40,8 í Bystrica 23 százalék. A rozsnyói bányászok a bányásznapra A rozsnyói bányászok és ércpörkölők, akik az év eleje óta a Gömöri Vasércbányák üzemeinek legpéldásabb tervteljesttői közé tartoznak, ünnep­fí napjukat, a bányásznapot flj? új munkasrkerekkel akar­^ ják megünnepelni. A példás júliusi fejtés után, melyben terven felül 1397 ton­na vasércet adtak kohóinknak, a bá-. nyász-munkacsoportok új kötelezett­ségvállalásokat tettek. A szadlovszki szakaszon, ahol a rozsnyói üzemek legjobb fejtői és folyosóvágói, Jozef Farkas, Alexander Albert, Peter Flóra és mások dolgoznak, terven felül 280 tonna vasércet fejtenek és 24 folyó­méterrel több folyosót vágnak. A Rud­nik bányaszakasz dolgozói terven felül 200 tonna vasércet, a rozsnyói Bisztró-akna bányászai 430 tonna vasércet fejtenek. Ezenkívül mindkét szakaszon terven felül 55 folyóméter bányafolyosót vágnak. A Rozsnyó bányában és a Nadabula bánya dolgozói is értékes kötelezett­ségvállalásokat tettek. A Rozsnyó bá­nya rendezőjének dolgozói a bányász­napig 600 tonna nyersvasércet dolgoz­nak fel és kipörkölik a terven felül fejtett vasércet is. F Első aratóünnepély a prešovi kerületben Vasárnap, augusztus 5-én a Szob­ráncr járásbeli Komoróc községben nagy vidámság uralkodott. A szövet­kezeti tagok megünnepelték a nyári mezei munkák sikeres befejezését és megtartották a prešovi kerület első aratóünnepélyét. Délelőtt üdvözölték a Szovjetunió kárpátukrajnai körze­tének mezőgazdasági dolgozóiból álló küldöttségét. A küldöttség vezetője Dmiter Mihajlovics Tarachonics, az ukrán kommunista párt körzeti bi­zottságának titkára. A szovjet vendé­gek megtekintették a gazdasági ud­vart s érdeklődtek a szövetkezeti ta­gok munkamódszerei és társadalmi élete iránt. Délután az egész környék­ből összejött mezőgazdasági dolgozók Komorócon együtt ünnepeltek a szö­vetkezeti tagokkal. Eljöttek a prešovi kerületi pártbizottság és nemzeti bi­zottság képviselői és a szobránci funkcionáriusok, és más vendégek. Michal Balajclk, a komoróci EFSZ el­nöke örömmel üdvözölte a vendége­ket. A szövetkezeti tagoknak valóban van miért örülniök. Határidő előtt befe­jezték az aratást, cséplést és tarló­hántást s teljesítették az állami be­adási kötelességeket, sot még állami felvásárlásra is jutott. Becsületes munkájukért a komoróci szövetke­zeti tagok szép természetbeni jutal­mazást is kaptak. A komoróci szö­vetkezeti tagok többségének nincs is ilyen nagy mennyiségű gabonára szük­sége és annak jelentős részét állami felvásárlási árokon adják el az allam­nak. A komoróci örömteljes aratóün­nepség azt bizonyítja, hogy a szövet­kezeti közös gazdálkodás eredménye­sebb és a szövetkezeti tagok jobban és kulturáltabban élnek, mint amikor mindenki egyedül gazdálkodott. A pionírtáborokban több tízezer gyermek Gdiii Marié Hälbigová nővér, egyik pionírtáborunk fel­ügyelője, olyan gondot fordított a reábízott gyer­mekekre, hogy azok —> mint azt a képünkön lát­ható orvosi ellenőrzés jTiegállapította — több mint 2 kilót vettek ma­gukra a nyaralás alatt. Francia bányászok Ostravában A BányáSzaikaímazottak Szövetsége Központi Bizottságának meghívására augusztus 5-én francia bányászok héttagú küldöttsége érkezett Ostra­vába. Egyhetes tanulmányi látogatásuk során a vendéaek megismerkednek az ostrava-karvini bányakörzet munká­jával, megtekintenek egyes bányákat és az ostravai bányászokkal folyta­tott beszélgetések alkalmával ismer­tetik a francia bányászok életét. 150 mázsa korai burgonyát takarítottak be hektáronként A biacovcei szövetkezeti tagok e na­pokban szedik fel az Erstling-fajtájű két hektáron beültetett korai burgo­nyát. Nagyon szép hozamot — 150 mázsát értek ei hektáronként, és ily módon magasan túlszárnyalták az e fajtánál megszokott kb. 90—100 má­zsás termést hektáronként. A magas hozam Ján Mydlar csoportjának ér­deme, mely jól előkészítette a földet. Egy hektárra 6 mázsa műtrágyát és 150 mázsa istállótrágyát szórtak. Jö­vőre a biacovcei szövetkezeti tagok még jobban kiterjesztik a korai bur« gonyatermesztést, hogy a szepességi vidék is hozzájáruljon a nyári burgo­nyaellátáshoz.

Next

/
Thumbnails
Contents