Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-05 / 217. szám, vasárnap

A Szuezi-csatorna a világ figyelmének középpontjában A Szuezi-csatorna Társaságnak nincs nemzetközi jetlege Kairó, (ČTK) — A kairói rádió augusztus 3-án közvetítette Ali Szabrinak, az Egyiptomi Köztársaság elnöki irodája politikai osztályvezetőjének a három nyugati hatalom Szuezzel kapcsolatos londoni értekezletéről kiadott nyilatkozatát. A Francé Presse hírügynökség jelentése szerint Szabri a következőket mondotta: „A londoni nyilatkozat azzal vádol bennünket, hogy veszélyeztettük a Szuezi-csatornát érintő nemzetközi érdekeket. Erre azt válaszoljuk, hogy semmi ellentét sem áll fenn az egyiptomi nemzeti érdekek és a csatornának, mint fontos tengeri útnak jelentősége között. A londoni nyilatkozatot fenyegetések légkörében tették közzé, azzal fenyegetőztek. hogy katonai erőt alkalmaznak. E fenyegetések célja, hogy Egyiptomra elviselhetetlen nyomást gyakoroljanak." A probléma jogi szempontjával kapcsolatban Szabri azt mondotta, hogy „a Szuezi-csatorna Társaság nem nemzetközi jellegű, mert egyiptomi részvénytársaság". Szabri emlékeztetett arra, hogy „az 1954. évi angolegyiptomi egyezmény 8. cikkelye megállapítja, hogy a Szuezi-csatorna az egyiptomi terület elválaszthatatlan része" és hozzátette, hogy „a SzueziSzíriai és libanoni miniszterek a három nyugati hatalom nyilatkozatáról Bejrut, (ČTK.). — Amint a Francé Presse hírügynökség jelenti, Szaed Szalam, libanoni államminiszter a Szuezi-csatornával kapcsolatos nyugati nyilatkozathoz a következőket mondotta: „A Szuezi-csatorna problémája július 26-án, az államosítás naoján véget ért. Libanon határozottan és következetesen támogatja Egyiptomot mindazokban a lépésekben, amit tenni szándékozik és kész minden téren segítséget nyújtani neki. * * • Szalah ed-Din Bitar, szíriai külügyminiszter, a Francé Presse hírügynökség tudósítójának a következőket mondotta: „Véleményünk szerint semmi sem menti azt a mesterséges izgalmat, amelyet egyes körök a Szuezi-csatorna államosításával kapcsolatban keltenek, mert Nasszer elnök már kijelentette, hogy az államosítás semmiképpen sem érinti a szabad hajózást." Szíria következetesen, szilárdan és feltétlenül támogatja Egyiptomot az ország szuverenitása és függetlensége megőrzésének érdekében. Pineau beszéde Szuezről a francia nemzetgyűlésben Párizs, (ČTK.) — A francia nemzetgyűlés augusztus 3-án meghallgatta Christian Pineau külügyminiszter beszédét, amelyben beszámolt a Szuezí-csatornáról lefolyt londoni háromhatalmi értekezletről. Pineau megemlékezett arról a javaslatról, amelyet a szuezi kérdésben tartandó nemzetközi konferencia elé terjesztenének és azt mondotta, hogy „a csatorna igazgatását bizonytalan időre egy nemzetközi szervre bíznák, amelyet a nagyhatalmak határoznak meg". Pineau azt mondotta, hogy a Szuezi-csatornának nemzetközi igazgatására teendő javaslatot a konferencia valószínűleg jóváhagyja és bejelentette, hogy az értekezlet összeül akkor is, ha a meghívottak nem jelennek meg teljes számban. Fenyegetőleg hozzátette: „Ha Nasszer nem hajt fejet, bármilyen intézkedést alkalmazni kell. hogy engedelmességre kényszerítsék". A külügyminiszter továbbá bejelentette, hogy a francia kormány határozata alapján a francia hajózási társaságok nem hajlandók az egyiptomi szerveknek hajózási illetményeket fizetni, hanem kizárólag A HARKOVI TRAKTORGYÁR Egyiptom, Szíria és Libanon részére elküldte a DT—54-traktorok első szállítmányait. (ČTK) RADFORD TENGERNAGY, az USA v.zérkari főnöke Toklóban kijelentette, hogy távol-keleti amerikai katonai támaszpontok számát nem csökkentik. (ČTK) FRANTIŠEK KRAJČÍR belkereskedelmi miniszter vezetésével Rejkjavikból, Izland fővárosából hazautazott a csehszlovák küldöttség. (ČTK) SVÁJC LAKOSAINAK száma 5 004 000. Az országban öt olyan város van, melynek több mint 100 000 a lakosa. (ČTK) K. J. VOROSILOV, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke augusztus 3-án fogadta a pakisztáni parlamenti küldöttséget. amellyel barátságos beszélgetést folytatott. (ČTK) SVÉD HADIHAJÓK' érkeztek augusztus 3-án Riga kikötőjébe baráti látogatásra. A svéd hajók augusztus 7-ig maradnak Rigában. A hajók legénysége megtekinti a város műemlékeit. üaemeit s találkozik a szovjet tengerészekkel és a rigai dolgozókkal. (ČTK) BUDAPESTEN a helyőrségi katonai Mróság előtt augusztus 3-án befejeződött az imperialista kémszolgálat ügynökei, Mező Sándor, Pathy Lajos és 10 társa elleni eljárás. Mező Sándort életfogytiglani Pathy Lajost 13 évi fogházbüntetésre ítélték. A többi vádlottat 1—6 évig teriedó fogházbüntetéssel sújtották. (ČTK) A TEHERÁNE KCONOMIST közlése szerint az Irán részér; az USA-ban vásárolt búza férges. A lap hozzáfűzi, hogyha ezt a búzát nem adták volna el Iránnak, Amerikában mint használhatatlant megsemmisítették volna. (ČTK) A KlNAI TUDOMÁNYOD AKADÉMIA dolgozói Jünan délnyugati tartományban két dinoszaurusz nem teljes csontvázát találták, amelyek korát 100 millió évre becsülik. (ČTK) a régi Szuezi-csatorna Társaságnak fizetik a hajóik átkeléséért járó illetményeket. Christian Pineau beszéde után Guy Mollet szólalt fel, akinek beszédét szintén ellenséges hangnem jellemezte Nasszerrel és az egyiptomi kormánnyal szemben. Guy Mollet beszéde után a nemzetgyűlés ülése véget ért és újból október 2-án ül össze, a nyári szünidő után. csatorna Társaság Kairóban nyilvántartott egyiptomi társaság, amely egyiptomi törvények alá tartozik és vitás kérdései az egyiptomi törvényszék elé tartoznak." Szabri végezetül hangsúlyozta, hogy a hajózás a Szuezicsatornán teljesen normálisan folyik. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának nyilatkozata a Szuezi-kérdésről London, augusztus 4. (ČTK) — Nagy-Britannia Kommunista Pártjának politikai irodája augusztus 3-án nyilatkozatot adott ki a Szuezi-csatorna Társaság államosításával kapcsolatban. A nyilatkozat rámutat arra, hogy Nagy-Britanniának nincsenek olyan törvényes érdekei, amelyeket nem lehetne megoldani békés tanácskozás útján. A nyilatkozat rámutat, hogy egy szocialistának sincs joga a Szuezicsatorna Társaság államosítása ellen állást foglalni. Megtagadni az egyiptomi kormánytői az államosítás jogát annyit .jelentene, mint feladni szuverenitását. A Szuezi-csatorna államosítása haladó szellemű cselekedet, amely megfelel a nemzeti függetlenség érdekeinek és a Közép-Kelet békéjének. A magyar bányászok sikerei Budapest, augusztus 4. (ČTK) — A magyar szénipar, amelyet a népi kormány éveiben átszerveztek és kibővítettek, ez idén nagy sikereket ért el. Határidőn belül teljesítette az első félévi tervet, sőt túlszárnyalta több mint 350 000 tonna szénnel A párt és a kormány most új feladatot tűzött ki, hogy 1956 második felében további 300 000 tonna szenet termeljenek és így biztosítsák a fejlődő népgazdaság folyamatos ellátását tüzelőanyaggal. A párt és kormány felhívása a bányászok körében nagy visszhangra talált. A magyar bányászok júliusban 22 000 tonna szenet fejtettek terven felül. A békevédők brit bizottsága elítéli az Egyiptom elleni akciókat London, augusztus 4. (ČTK) — A Békevédök brit bizottsága nyilatkozatot adott ki, amelyben elítéli az Egyiptom elleni katonai akciókra való felhívást a Szuezi-csatorna államosításával kapcsolatban. A nyilatkozat rámutat, hogy „fegyveres akció követelései, vagy ezen akció felhasználásával való fenyegetőzés — amely a parlamentben és a sajtóban elhangzott — a helyzetet csak elmérgesítheti és a probléma megoldását megnehezíti. Itt nincs helye erőszaknak és a vele való fenyegetőzésnek. A partementben elhangzott uszító beszédek, a tartalékosok behívása, a bombavető repülőgépek, a szárazföldi és tengeri egységek átcsoportosítása a Földközitenger térségére ellentétben állanak azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket Nagy-Britannia vállalt az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányában és alááshatják az országuk tekintélyét a világ szemében. Szovjet-japán tárgyalások Moszkva, augusztus 3. (TASZSZ) — A szovjet külügyminisztériumban pénteken folytatták a Szovjetunió és Japán kapcsolatainak rendezését célzó tárgyalásokat. A japán külügyminiszter kifejtette álláspontját a büntetésüket a Szovjetunióban töltő japán alattvalók hazaszállításának kérdéséről. Szovjet részről közölték: a legközelebbi időkben 114 embert szállítanak haza Japánba, és hogy a szovjet-japán kapcsolatok teljes rendezése során megoldást nýer a Szovjetunióban büntetésüket töltő összes japán alattvalók hazaszállításának kérdése is. A szovjet külügyminiszter kifejtette a Szovjetunió álláspontját a területi kérdésekben, a két ország gazdasági együttműködésének, diplomáciai é.s konzuli kapcsolatainak helyreállítása, Japánnak az ENSZ-be való felvétele és a halászat kérdésében. A Szuezi-csatorna Társaság államosításának további sajtóvisszhangja KAIRÓ, Az egyiptomi sajtó bírálja Anthonv Eden brit miniszterelnök az alsóházban a Szuezi-csatorna Társaság állomosítflsáról tett nyilatkozatát. A lapok azt írják, hogy az egyiptomi közélet elutasítja a nyugati hatalmak azon törekvéseit, hogy Egyiptomra a Szuezi-csatorna nemzetközi ellenőrzését rákényszeríti. A sajtó egyöntetűen kijelenti, hogy a Szuezicsatorna Egyiptomé és Egyiptom nem engedi meg, hogy megsértsék szuverenitását és külföldi ellenőrzést vezessenek be. A cikkek hangsúlyozzák, hogy Egyiptom abban a helyzetben van, hogy biztosíthatja a Szuezi-csatornán a zavartalan közlekedést. Az Al Ahram egyiptomi lap hangsúlyozza. hogy Anthony Eden angol miniszterelnök szándékosan félrevezette az angol alsóházat, amikor azt állította, hogy a Szuezi-csatorna Társaság nemzetközi vállalat, mert ez nem felel meg a valóságnak. A Szuezi-csatorna Társaság egyiptomi vállalat és teljes mértékben az egyiptomi kormány fennhatósága alá esik. Damaszkusz. Szíria sajtója foglalkozik a három nyugati nagyhatalom nyilatkozatával. Az Ar-Raj al-Amm lap azt írja, hogy a Nyugat összeesküvést készít elő Egyiptom szuverenitása ellen. Az An-Nur hangsúlyozza, hogy a Szuezi-csatorna Egyiptom birtokába került és semmilyen erő sem bírja azt tőle elvenni. Bármilyen Egyiptom ellen irányuló támadás — írja a lap — támadást jelent valamennyi arab állam ellen. Kabul. Mohammed Nain afgán külügyminiszter a Bachtar hírügynökség tudósítójának adott interjújában azt mondotta, hogy a Szuezi-csatorna Társaság államosítása Egyiptom törvényes cselekedete. Hozzáfűzte, elérkezett az ideje annak, hogy a nagyhatalmaknak fel kell hagyniok fenyegetéseikkel és figyelmesen tanulmányoznak kell azokat a problémákat. amelyek életbevágóan fontosak a kis államokra. Dzsakarta. A Pia indonéz sajtóügynökség közlése szerint Suwirjo, Indonézia Nemzeti Pártjának elnöke a hírügynökség tudósítójával folytatott beszélgetése során kijelentette, hogy Egyiptom elhatározását ésszerűnek tartja, mert Egyiptom népeinek érdekeiből ered és az ország gazdasági fejlődésének meggyorsítására irányul. London. A New Statesman and Nation, az Economist és a Manchester Guardian angol hetilapok elővigyázatosságra intenek a Szuezi-csatorna kérdésében. A New Statesman and Nation így ír: .feltűnően szembeötlő, hogy Nasszer elhatározta a csatorna nyltvahagyását, míg Anglia el akarja zárni. A tromf most Nasszer kezében van. A Machester Guardian úgy véli, hogy az előkészületben lévő értekezlet próbára teszi a brit és francia diplomáciát. Hozzáfűzi, hogy gazdasági kérdések legkevésbé sem indokolhatják a fegyveres erők alkalmazását. Párizs. A Figaro nézete szerint S Szuezi-csatorna Társaság államosítására az egyedüli helyes válasz volna a Szuezi-csatorna övezetének fegyveres erővel való megszállása. Hasonló álláspontra helyezkedik az Aurora is. Stockholm. Az Aftonbladet svéd tap hangsúlyozza, hogy a Szuezi-csatorna kérdésében Egyiptomot jogi szempontból nem lehet elitélni. Jugoszlávia. A Borba augusztus 4-i számában felszólítja Nagy-Británniát és Franciaországot, vonják vissza valamennyi katonai és gazdasági intézkedéseiket Egyiptommal szemben. A Borba rámutat arra, hogy Nagy-Britannia az 1919. évi békekonferencián, amikor védnökséget gyakorolt Egyiptom felett, elutasította a csatorna nemzetközitését azzal, hogv tzáltal megszegné Egyiptom szuverén jogát, most pedig éppen Nagy-Britannia az, amely nem akarja elismerni Egyiptomnak ezt a jogot. A Zsenminzsibao elítéli a bomlasztó kísérleteket Peking, augusztus 4. (ČTK) — A Zsenminzsibao augusztus 4-i száméban közölte a barmai kormány nyilatkozatát az úgynevezett „határmenti öszszetüzéssel" kapcsolatban és egyszersmind hírmagyarázatát „Hiúsítsuk meg a Barma és Kína közötti kapcsolatokat elmérgesítő kísérleteket" címmel. A cikk rámutat arra, hogy a barmai Nation lap által a k'nai csapatoknak Barma területére történt állítólagos behatolásáról terjesztett hírek minden alapot nélkülöznek. Az igazság az, hogy Barma és Kína között rendszeres kapcsolatok állnak fenn és a kínai határmenti helyőrségek ugyanott vannak, ahol aaelőtt. A Zsenminzsibao szemleírója az amerikai propaganda azon kísérletét, hogy éket verjen Kína és Barma közé és Barmát a SEATO-ba vonja, élesen elítéli. A lap hozzáfűzi: „Az ázsiai és világhelyzet mindinkább felenged. Azonban az ellenség egyenetlenséget szít azzal a céllal, hogy kettéossza és uralma alá hajtsa Ázsiát. Kína és Barma együttesen komoly felelősséget viselnek az ázsiai béke megőrzésében. Ezért fokozni kell éberségüket, barátságukat és egységüket, hogy meghiúsítsák a békebontók kísérleteit. DuUes televíziós beszéde a szuezi kérdésről Washington (ČTK) — John Foster Dulles, az USA államtitkára augusztus 3-án a három nyugati nagyhatalom Szuezről tartott londoni értekezletéről visszatérve televízión keresztül beszélt az amerikai néphez. Dulles államtitkár beszédében foglalkozott „a szuezi válsággal" és azt mondotta „megengedhetetlen", hogy Szuezt Egyiptom „tisztán *önző célokra" használja fel. Dulles a Nasszer egyiptomi elnök államosításával szemben kifejtett ellenállást igyekezve indokolni azt állította, „hogyha a Szuezi-csatornát Egyiptomnak hagynák, fennáll az a veszély, hogy összeomlik az a nemzetközi építmény, amelytől valamennyi nemzet biztonsága és jóléte függ ... Nem arról van szó, hogy kell-e valamit tenni Egyiptom ezen cselekedete ellen, hanem arról, hogy közbe kell lépni az államosítás ellen". Beszéde további részében Dulles a 24 állam küszöbön álló Szuezről tartandó konferenciájáról beszélve hangsúlyozta, hogy meggyőződése szerint ez a konferencia kidolgozza a Szuezi-csatorna nemzetközi irányításának tervét. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy az USA a konferencia sikertelenségének esetére „nem vállalt semmilyen kötelezettséget". Moszkva, (ČTK) — A moszkvai Pravda augusztus 4-i számában közli a szemleíró cikkét a szovjet-japán tárgyalásokról. A cikk a többi között a következőket írja: A napokban négyhónapos szünet után Moszkvában újra felvették a Szovjetunió és Japán kapcsolatainak normalizálásáról folytatott szovjet-japán tárgyalásokat. E fontos kérdés megtárgyalását, amely 1955. júniusában kezdődött Londonban, mint ismeretes, 1956. március 20-án a japán küldöttség óhajára félbeszakították. Egészen természetes, hogy a szovjet-japán tárgyalások ma újból nagy figyelmet keltenek a közvéleményben. A tárgyalások eredményétől függ e megoldatlan nemzetközi probléma rendezése, ami elkerülhetetlenül fontos a világbéke megszilárdítása, a feszültség további enyhítése érdekében. A továbbiakban a szemleíró rámutat, hogy a Szovjetunió és Japán kapcsolatainak rendezése megnyitja a két ország szélesebbkörű gazdasági együttműködésének útját, ami főleg Japánnak fontos, mert a japán gazdasáy súlyos nehézségekbe került a kívülről diktált egyoldalú irányzat miatt. A Szovjetunió és Japán kereskedelmének nagyméretű fejlesztésére igen kedvezők a feltételek. Elsősorban az a tény, hogy a két ország szomszédos egymással, azután pedig számos olyan termékük van, amelyek elősegíthetik az egyenjogúságon és a kölcsönös előnyökön alapuló kereskedelem fejlődését. A szovjet-japán tárgyalások A szovjet-japán kapcsolatok teljes normalizálásának útjában levő akadályokról írva a szemteíró rámutat például arra, hogy a japán fél indokolatlan területi igényeket támaszt Miben rejlik e kérdés lényege? Ismeretes, hogy már az 1943. évi kairói deklarációban meghatározták a területi kérdés megoldásának általános feltételeit. Később. 1945-ben a potsdami deklaráció közvetlenül kimondta, hogy „a kairói deklaráció feltételeit teljesítik és a japán szuverenitás Honsiun, Hokkaido, Kiusiu, Sikoko és egyéb felsorolt kis szigetekre korlátozódik". Japán 1945. szeptember 2-i fegyverletételével feltétel nélkül elfogadta a potsdami deklaráció feltételeit. Mint ismeretes, 1951. szeptember 8-án Japán San Franciskóban békeszerződést írt alá, amely világosan és határozottan kimondja: „Japán lemond a Kurilly szigetekre való jogáról, jogi igényeiről és követeléseiről, valamint Szahalin szigetének egy részéről és a hozzátartozó szigetekről, amelyek felett Japán az 1905. szeptember 5-i portsmouthi szerződés alapján nyert szuverenitást". A fentemlített nemzetközi egyezmények tehát véglegesen megoldották Dél-Szahalin és a Kurilly szigetek kérdését. Az is ismeretes, hogy a három nagyhatalom 1945-ben a távolkeleti kérdésben hozott krimi egyezménnyel világosan elhatározta, hogy visszaadják a Szovjetuniónak Sgahalin szigetének és a környező szigeteknek déli részét, valamint a Kurilly szigeteket. Emlékeztetni kell arra is, hogy a szovjet kormány állásfoglalását a területi kérdésben .világosan és teljesen kifejtette ez év májusában N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Icsiro Kona, a japán földművelésügyi és erdészeti miniszterrel folytatott megbeszélései során. E megbeszéléseken a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke megmondotta azt is, hogy a Szovjetunió lemondana Habomaji és Sikotan szigetekről, ami nagy engedmény a Szovjetunió részéről s ezt csupán abból a célból teszi, hogy a leggyorsabban megoldják a két ország közötti kapcsolatokat. Természetes, hogy ezt csak a kapcsolatok teljes normalizálása, vagyis a Szovjetunió és a Japán közötti békeszerződés megkötésének feltétele alatt lehet megvalósítani. A szovjet közvélemény elvárta, hogy a japán fél helyesen megérti és értékeli a Szovjetuniónak e nagylelkű lépését. A japán fél azonban ismét felvetette a területi kérdést és most Kunasiri és Ituru szigetek átadását Óhajtja, amelyek a Szovjetunióhoz tartóznak ôs a Kurilly szigetek déli részén fekszenek. A szovjet félnek az a nézete, hogy a területi kérdés, amelyet Japán képviselői a mostani tárgyalásokon ismét fel akarnak kavarni, már véglegesen meg van oldva és e kérdésekkel kapcsolatos további viták nem hozhatnak eredményt. Figyelmet kelt az a tény is, hogy egyes japán lapok irányzatos híreikkel nyilvánvalóan ártani akarnak a szovjet-japán kapcsolatok normalizálásának. E hírek a Szovjetunióban háborús gaztetteikért elítélt japán polgárok hazatérésének kérdését érintik. Amint már jelentették, a szovjet fél a moszkvai tárgyaláson folytatott véleménycsere alkalmával bejelentette, hogy még e tárgyalások megkezdése előtt elhatározta, hogy a legközelebbi időben 114 személyt, közöttük 80 olyan személyt hazatelepít, akiknek elengedték hátralévő büntetésüket. A szovjet fél kijelentette, hogy a japán-szovjet kapcsolatok teljes normalizálása megoldja azon Szovjetunióban élő Japán polgárok hazatelepítésének kérdését is, akik büntetésüket töltik le. A szovjet-japán tárgyalások Moszkvában tovább folynak. Nem kétséges, hogy ha mindkét fél jóakaratot «s őszinte törekvést nyilvánít valamennyi megoldatlan kérdés rendezésére, akkor a tárgyalások eredményesek lesznek. 0 J S Z 0 n 1956. cuouutiM «