Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-30 / 242. szám, csütörtök

fĽ I— ijl A Sztálingrádi Traktorgyár új gépe A Sztálingrádi Traktorgyár konstruktőrjei egy új típusú lánctalpas trak­tort szerkesztettek, amelynek a DT-57 jelzést adták. A traktor a rásze­relt ekékkel a meredek lejtőkön ia jól dolgozhat. A szerszám a gep elüisőrészére is rá van szerelve, úgyhogy meg se>m kell fordulnia. Az új traktor visszafelé ugyanolyan sebességgel haladhat, mint előre. A napenergia felszabadítása rakétával az ionoszférában Ez év március 14-én az új-mexikói sivatag felett kb. 100 000 méter ma­gasságban sikerült egy rakéta útján a magas légrétegekben „felhalmozott" napenergiát vegyi hatással felszaba­dítani. A felszabadított energia olyan hatalmas fényjelenség alakjában mu­tatkozott, amely négyszerese a teli­hold nagyságának Kb. a húszas évek óta tudjuk, hogy a 80—400 km magasságú légrétegeket a nap ionizálja. Ezek az ionoszítra-ré­tegek a rádiósugarakat visszaverik és lehetővé teszik a drótnélküli hír- és músorközvetítést a Földön. A napsu­gárzásnak egy másik hatása az, hogy a kétatomos oxigénmolekulákat két különálló oxigénatomra bontja. A napenergiának ez a része tehát az oxigénmolekulák szétválasztására hasz­nálódik el. Hogy ez az energia azon­ban mennyire nem tekinthető „elve­szettnek''. azt a mo6t lefolyt sikeres kísérlet tökéletesen igazolja. A kísérletnél alkalmazott „Aerobee" típusú rakétát, amely külön tartály­ban — igen nagy nyomás alatt — nitrogénoxidot vitt magával, pontosan 96 kilométer magasba lőtték fel. Mi­előtt a rakéta visszaesett volna, a ben­Az alkalmazott magfizika legújabb eredményei az NDK-ban A Német Demokratikus Köztársaság Technikai Kamarája az elmúlt év de­cemberében tartotta I. kongresszu­sát. A kongresszuson nagy érdeklődést váltott ki Manfréd von Ardenne Sztá­lin-díjas német tudós, az NDK Tudo­mányos Akadémiája, valamint az Atomerő Bizottság tagjának beszámo­lója, aki az alkalmazott magfizikának az NDK-ban az utóbbi években történt gyors fejlődéséről beszélt. Az eredmények egy része azoknak a kutatásoknak továbbfejlesztése, ame­lyeket több német fizikus — köztük M. von Ardenne is — végzett néhány évvel ezelőtt a Szovjetunióban való tartózkodásuk idején, ahol az élenjáró szovjet fizikát tanulmányozták. A következőkben, e beszámoló nyo­mán, röviden ismertetjük azokat a legfontosabb újtípusú kutatási eszkö­zöket, amelyek szélesebbkörú alkal­mazása és gyártása is megkezdődött már az NDK-ban. Tökéletesített ionforrások Minden részecskegyorsítással dolgo­zó atomátalakító berendezés legfon­tosabb elemei közé tartoznak az ion­források, amelyek nagy intenzitású, kis átmérőjű nyalábban haladó ion­sugarakat állítanak elő. Az ionok atomi, vagy molekuláris nagyságrendű, elektromosan töltött részecskék (pl. protonok vagy deutériumok: az előbbi esetben az elektromos töltés egység­nyi, az utóbbiban kétszeres), amelyek az ionforrásból a részecskegyorsítóba kerülve kellő sebességre tesznek szert és valamilyen bombázandó < anyagban magreakciókat váltanak ki. A külön­böző gyorsítókban többféle típusú ion­forrást alkalmaznak. Az NDK-ban nemrég felfedezett új ionforrások: az „unió"' és a ..duoplazmatron" alkalma­zása az összes eddig ismert ionforrá­sokénál sokkal előnyösebbnek mutat­kozik. Míg az eddig általánosan használt ionforrásoknál ui. az ionokat a kisülési csőből (keletkezési helyükről) elektro­mos és mágneses tér segítségével ki kellett „szívni", ami sok anyagot igénylő (több tonna súlyú) mágnesek alkalmazását tette szükségessé, addig most az ionok minden segédmágneses tér nélkül kijutnak a kisülési csőből. Azonkívül az eddigi, általában 30 szá­zalékos kihasználási fok helyett, az új ionforrásokkal 100 százalékos kihasz­nálási fokot sikerült elérni, ami azt jelenti, hogy az új készülékek sokkal több iont szolgáltatnak, mint a régiek. A duoplazmatron ionforrás — amelynek ipari előállítását már meg­kezdték Drezdában — mindenfajta részecskegyorsítónál (Van der Graaf­genera torok, kaszkád-generátorok, rezonancia-gyorsítók) alkalmazható. Az ionforrás által szolgáltatott ion­sugár erőssége egy bizonyos határig tetszés szerint változtatható. Meg kell jegyezni, hogy az uno- és duoplazmatron is csak egyszeresen vagy kétszeresen töltött ionokat szol­gáltat, de már kifejlesztették egy olyan fontos változatát is, amely többszörö­sen töltöt ionok előállítására szolgál. Ennek a változatnak a rezonancia­gyorsítók (lineáris gyorsító, bevatron, kozmotron) területén van különös je­lentősége. Ui. három vagy négyszere­sen töltött ionok alkalmazásával a gyorsító berendezés maximális ener­giája megháromszorozódik vagy meg­négyszereződik. Ez a tény a modern gyorsító berendezések óriási költségei miatt igen nagy horderejű. Az új ion­források lehetővé tették további új eszközök kidolgozását is. Kis tömegkiilönbségű részecskék szétválasztása Az unoplazmatron kedvező ion­emisszióját felhasználva M. von Ar­denne és munkatársai a Szovjetunió­ban egy új precíziós tömegspektrog­ráfot dolgoztak ki. A tömegspektrog­-= © =­A kozmikus sugarak segítsége az alagútépítkezéseknél A közelmúltban érkezett híradás szerint Ausztráliában érdekes mérési eljárást vezettek be egy alagútépít­kezés során. Az építkezést vezető mérnökök ui. a Geiger Müller-féle számlálócsővel mérték az alagút mé­lyében, hogy milyen vastag fölöttük a földréteg. Ez a mérési eljárás a következő elgondoláson alapul. Tudjuk, hogy a Geiger-Müiler-féle számlálócső a koz­mikus sugárzás kutatásának egyik eszköze. Ez a műszer nemcsak a cső belsejébe érkező elektromos töltés­sel rendelkező részecskék (pl. a = ré­szecskék) kimutatását, hanem az egyes részecskék megszámlálását is lehetővé teszi. Ezért is nevezik szám­lálócsőnek. Ez a műszer jó tájékoztatást nyújt arról, hogy miképpen változik a koz­mikus sugárzással a Főidre étkező részecskék száma. Természetes azon­n i s z O 1956. augusztus 50. ban, hogv ha a műszert vastag föld­réteggel „leárnyékoljuk", egyre ke­vesebb részecske jut a belsejébe, mi­vel a föld- vagy vízréteg a részecskék b'zonyos hányadát elnyeli. Ezek szerint a számlálócső felett elhelyezkedő ré­teg vastagsága és a műszer belsejé­be behatolt részecskék száma között egyenes összefüggés mutatkozik. Ennek a meggondolásnak az alap­ján Ausztráliában számlálócsöveket vittek a mérnökök egy készülő alag­út mélyébe, A műszer révén minden esetben kielégítő pontossággal meg tudták határozni, hogy milyen mé­lyen járnak a föld felszíne alatt. A mérnökök egybevetették a mérések során nyert eredményeket a _ nagy méretarányban készült térképek ma­gassági adataival és tovább fokoz­ták a föld mélyében való tájékozódá­suk pontosságát. Igy egészítik ki egymást a gya- j korlatban az alagútépítő mérnökök, j a topográfusok (telepfelmérők) és a ! kozmikus sugárzás kutatásával fog­lalkozó fizikusok eredményei. rammokat — amelyekre ludományos kutatási célokból, pl. egy elem külcn­bözö izotópjainak meghatározásánál van szükség — eddig csak fényérzé­keny lemez segítségével észlelték. A képátalakító világító ernyőjén szabad szemmel is lehet figyelni a különDóző tömegű izotópoknak megfelelő spekt­rumvonalakat. Segítségével lehetséges­sé vált továbbá a spektrográfok oeái­lítási idejének jelentős megrövidítése, s a spektrogrammok kiértékelésének leegyszerűsítése. A duoplazmatron rendkívüli ielen­tőségű alkalmazási területe az egy­szerűsített mágneses izotóp-szétvá­lasztó. Mint ismeretes, mind a stabil, mind a rádioaktív izotópok felhaszná­lása a biológiában, orvostudományban, kémiában, fizikában és teo'mikában igen nagy, és az izotópszükséglet a jövőben növekedni fog. Az izotópok mágneses szétválasztással történő eló'­állításánál (a szétválasztás az azonos sebességű, de különböző tömegű vnok mágneses térben való különböző pá­lyagörbületén alapszik), viszont hatal­mas, kb. 200 tonnás mágneseket kell alkalmazni. Nagy mennyiségek szét­választásához több mint 100 db ilyen 200 t-ás berendezés volna szükséges. Az izotópszétválasztónál viszont kb. olyan mennyiségű izotóp kiválasztásá­hoz, mint amennyit egy 200 „-ás be­rendezés választ ki, csak 19 t -úlyú mágnest alkalmaznak. Ez az új szet.­választóberendezés kb. 40—200 mA ionáramot fog szolgáltatni. (Természet és Társadalom) A VILÁG ELSŐ LÖKHAJTÁSOS HAJÓJA sugárhajtóművek korszakal­kotó bevonulása a repülő­technikába az elmúlt évtizedek fo­lyamán nyilvánvalóvá tette, hogy az új géptípust majd más terü­leteken is alkalmazni igyekeznek. A közelmúltban ebben az irányban több kísérlet történt. Ezt a ver­senyt — legalábbis a hajóépítés terén — a szovjet tervezők nyer­ték meg. Az idei tavaszi lipcsei vásáron egy 9 méter hosszú, 30 lóerős motorral felszerelt hajót állítottak ki, amelynek nem pro­pellere, hanem egy ún. vízsugár­hajtóműve volt. A vízsugárhajtómü felépítése igen egyszerű. Egy szivattyú a ha­jó elején vizet szív be és azt két vékony csövön át a hajó végén kinyomja. A hajót a vékony csö­veken kinyomuló vízsugár vissza­ható (reakciós) ereje hajtja előre. A sugárhajtómúnél nincs szükség kormánylapátra, mivel az egyik cső teljes vagy részleges zárásával a sugárhajtás, és így a hajó iránya is változtatható. Ha a vízsuga­rakat előre irányítják, a hajót me­netközben 1,5 méteren belül le le­het fékezni, sőt hátrafelé is lehet járatni. Ezzel a BPK 30 típusú hajóval már eddig is igen jó ta­pasztalatokat szereztek. Ez idő sze­rint egy 18 méter hosszú vízsugár­hajtású hajó van építé- alatt. A tervek szerint elsősorban a sekély, nehezen hajózható szibériai folyók mentén elhelyezett fakitermelő te­lepek ellátására alkalmazzák majd. ne elhelyezett nitrogénoxidot egy ön­működő készülék szétszórta a leve­gőben. Ezzel a környező — egyébként is rendkívül ritka — atmoszféra nit­rogéntartalma pillanatok alatt az ere­detinek több milliárdszorosára emel­kedett. A levegő hirtelen megszapo­rodott nitrogénje odafent katalizátor­ként hatott, és a szétszórt oxigénato­mok rohamosan kétatomos normális oxigén-atommá alakultak vissza. A visszaalakulás során azonhan felsza­badult az a napenergia, amelynek ha­tására korábban szétválni kényszerűi­tek. Az éjjeli kísérlet során a megfigye­lők végigkísérték ennek a „mester­séges természeti jelenségnek" lefolyá­sát. Először úgy látszott, mintha egy új csillag tűnt volna fel az égen. Na­gyon fényes volt, legalább kétszer olyan erősen világított, mint a Vénusz. A „csillag" rohamosan növekedett és percek alatt a holdtányér négyszere­sére nőtt. Fénye ekkor kb. a fele le­hetett a Hold fényerejének. További növekedése során lassanként elborí­totta majdnem az egész látóhatárt, ds közben fényereje egyre csökkent és kb. 10 perccel később kialudt. Érzé­keny műszerekkel azonban még jóval később is látható volt. A megfigyelések és műszeres ada­tok alapján a szakértők annak a véle­ményüknek adtak kifejezést, hogy ez a kísérlet új utat nyithat az emberi­ség számára a napenergia hasznosít tásában. Arról van szó, hogy a raké^ ták vagy űrhajók az atmoszférában á leírt módon tárolt vegyi energiát va-: lamilyen módon hasznosíthatják. Az izgalmas kísérletet megelőző na-> pon egy kisebb próba folyamán szintén igen érdekes eredményt értek el. Egy rakéta segítségével ionizált nitrogén­oxid gázt szórtak szét a magas légré-í tegekben. Ez a rövidéletű „mesterséJ ges" ionoszféra, amint az várható is! volt. ugyanúgy visszaverte a rádió-' hullámokat, mint a természetes iono-í szféra rétegei. Korszerű halászhajókat építenek Lengyelországban Nemrég kezdték meg Lengyelországban új típusú korszerű halászhajók gyártását. A halászhajók 500 tonna rakományt szállíthatnak. Képünk a hajó törzsének építését mutatja be az egyik lengyelországi hajógyárban; HÍREK A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA VILÁGÁBÓL BESZÉLGETŐ-gépet szerkesztett a süketnémák számára Kleber New York-i mérnök. A készülék leadó- és felvevő részből áll. A leadó billentyű­zete pontosan megfelel az írógép bil­lentyű rendszerének. A felvevő részen hat kis szemölcs van, melyek külön­böző kombinációkban nyomást gyako­rolnak a süketnéma kezére. Az egész készülék könnyen elfér az aktatás­kában is. * * • A PENICILLIN felfedezése óta vi­lágméretben háromszor kevesebben haltak meg tüdőgyulladásban, mint azelőtt. Az aureomycin és terramycin nevű gyógyszerek — amelyek még penicillinnel szemben érzéketlen kór­okozókra is hatnak — a halálesetek számát azóta még jobban leszorítot­ták. Ma már hatszor kevesebben hal­nak meg ebben a betegségben, mint húsz évvel ezelőtt. FAHULLADÉKBÓL, fűrészporból, forgácsból készítene^ vasúti talpfákat a bécsi technikai főiskolán. A fahul­ladékot kevés kötőanyaggal összepré­selik és hőkezelik. Az új talpfák sok­kal tartósabbak és szilárdabbak, mint az eddig használt impregnált tölgy. SZOVJET tapasztalatok alapján fejJ lesztik a 120 kilowattos adók gyártá­sát a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban. Az adócsövek az eddigi egyenáramú fűtés helyett Váltóáramú fűtésre térnek át. A CHICAGÓI autókiállításori új autómodellt mutattak be. Érdekessé­ge, hogy a működéséhez szükséges energiát a nap szolgáltatja. A „nap­mobilt" elektromotor hajtja, melyet 12 fotocella lát el árammal. * * * A RÄKOS daganatok gyógyításárS a röntgenbesugárzást rendkívül óva­tosan kell adagolni, nehogy a meg-* engedettnél hosszabb ideig tartó ke-: zelés során az egészséges szövetek is megroncsolódjanak. Csehszlovákiá­ban olyan kisméretű' ellenőrzőberen­dezést szerkesztettek, mely könnyen bevezethető a testüregekbe, így a tes­ten belül a szövetek között ellenőriz­hető a sugárzás intenzitása. EGY AMERIKAI rádiógyár Regency néven kisméretű tranzisztoros rádió­készüléket hozott forgalomba. A mi­niatűr rádió 75 mm magas, 125 mm hosszú és 30 mm széles. A súlya 300 gramm. étéé 3700 km hosszúságú országút A második öfc éves terv alatt ä. forgalom tökéletes sebb biztosítása érdekében 1960-ig összesen 3700 kari hosszú új ország­utat építenek, ezenkívül a többi utak általános ja­vítását is fokozot­tabb mértékben valósítják meg. <f)"

Next

/
Thumbnails
Contents