Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-30 / 242. szám, csütörtök

Ernest Sýkora megbízott beszéde HAZANK NEPE ÜNNEPI! A SZLOVÁK NEMZETI FELKEIES 12, évfordulóját Tevékeny munkával teljesítjük a felkelés hagyatékát Az ünnepélyesen feldíszített Kultúra és Pihenés Parkjában kedden este a bratislavai dolgozók ezrei gyűltek egybe, hogy itt megemlékezzenek a szlovák dolgozó nép történelme legdicsőbb fejezetének kezdetéről, a Szlovák Nemzeti Felkelés 12. évfordulójáról. A bratislavai üzemek és hivatalok dolgozói, a Fasisztaellenes Harcosok Szövetségének tagjai és Szlovákia fővárosának ifjúsága az utolsó helyig betöltötték a hatalmas esztrádcsarnokot, melynek első soraiban helyet foglaltak Ľudovít Benada és Pavol Dávid, az SZLKP KB irodájának tagjai, Jozef Kríž, az SZLKP KB titkára, Ján Marko pénzügyi megbízott, a Megbízottak Testületének alelnöke, Karol Fajnor, Jozef Gajdošík, Miloš Hrušovský, Ján Marcelly és Vojtech Török megbízottak, Emília Janečková-Murínová, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának titkára. Egyúttal helyet foglaltak itt a bratislavai konzuli testület tagjai V. D. Karjakín, a Szovjetunió főkonzulja, Dimitrij Chadzsiev, a Bolgár Népköztársaság főkonzulja, Stanislav Ogorek, a lengyel konzulátus képviselője és Bényi József, a Magyar Népköztársaság alkonzulja. A csehszlovák és szovjet himnuszok elhangzása után Ján Račkay, a Bratislavai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke megnyitotta a Szlovák Nemzeti Front KB-ja és a Fasisztaellenes Harcosok Szövetsége által rendezett ünnepi estet. A Szlovák Nemzeti Felkelés 12. évfordulójáról megemlékező ünnepi beszédet Ľudovít Benada, az SZLKP KB irodájának tagja, a Fasisztaellenes Harcosok Szövetsége elnökségének tagja mondta. Az ünnepi est első részének befejezésekor felhangzott az Internacionálé. Az est második részében értékes kultűrprogram keretében felléptek a valašskói VSACAN ének- és táncegyüttes és a bratislavai „Technik" főiskolai művészegyüttes. ĽUDOVÍT BENADA ELVTÁRS BESZÉDE Összegyűltünk, hogy ünnepélyesen I kifejezzük hűségünket a Szlovák j Nemzeti Felkelés hagyatéka iránt és határozottan megvalósítsuk a szocia- j lista építés tettrekész munkájával ha- | zánkban. A Szlovák Nemzeti Felkelés ; 12. évfordulójának ünnepségei a CSKP országos konferenciája nagy jelentőségű határozatai által ösztönzött viharos munkaütem időszakába, közéletünk demokratizálása további elmélyítésének, az irányítás decentralizálásának, a szlovák nemzeti szervek jogköre kibővítésének időszakába esnek. Ezzel összefüggésben tudatosítani kell, hogy a szlovák nemzeti szervek jogkörének kiterjesztése tulajdonképpen egy hosszúéves történelmi folyamat eredménye, melybe a Szlovák Nemzeti Felkelés szervesen beleilleszkedik, sőt abban történelmi helye van. Csehszlovákia Kommunista Pártja volt az, mely népünket harcba vezette a kapitalista hóhérok aljas tettei ellen. Keményen és megalkuvás nélkül harcolt mind a benesi úgynevezett csehszlovák nemzet fikciója, mindpedig a Tiso-.Tuka-, féle fasiszta önálló szlovák állam ellen. E tény szemszögéből nézve szüntelenül emlékezni kell arra, hogy azon kiterjedt nemzetiségi jogok, melyekkel Szlovákia rendelkezik, a nemzetiségi kérdésnek a párt által kidolgozott lenini alapelvek szerinti megoldásából fakadnak, és mindezt alapjában véve már az első Csehszlovák Köztársaság idején tervezték, és a felkelés idején a szlovák nemzeti szervek keletkezésekor konkretizálták. A szlovák nemzeti szervek a nemzetiségi kérdés lenini megoldásának tanújelei gyakorlatunkban. Nem lenne helyes természetesen, a Szlovák Nemzeti Felkelés csupán nemzetiségi szempontból értékelni. A szlovák nemzeti felkelés nemzetközi kihatásban is hallatlan jelentőségű. Számtalan tény egyértelműen arról tanúskodik, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés első napjaitól kezdve proletár nemzetközi jellegű volt és e jellegével a fasizmus elleni közép-európai ellenállási harc láncolatába tartozott. A Szlovák Nemzeti Felkelés nemzetközi jellegét húzza alá az a tény is, hogy a szlovák partizánok soraiban harcoltak, sőt előkészítésében is segítettek szovjet polgárok, csehek, magyarok, .franciák, románok, olaszok, jugoszlávok és más népek fiai. Partizán parancsnokaink tanúskodhatnának arról, hogy milyen nagyjelentőségű volt az ukrán partizán vezérkar segítsége, ami intenzív instruálásban és anyagi támogatásban nyilvánult meg. A Szlovák Nemzeti Felkelés politikai jelentőségét aláhúzó politikai tény annak osztályjellege. A Szlovák Nemzeti Felkelésben a fasiszta Németország ellen, mint a kapitalizmus szlovákiai fő támasza, mint a kapitalizmus legállatiasabb formáját képviselő irány ellen harcoltak. A Szlovák Nemzeti Felkelés a szlovákiai nemzeti felszabadító harc kicsúcsosodását és mindkét népünk harcának betetőzését jelentette. Egyúttal a nemzeti demokratikus forradalom kezdetét jelenti Csehszlovákiában, melynek eredménye a csehek és szlovákok nemzeti szabadsága, állami önállósága, és a társadalmi kapcsolatok demokratikus változása hazánkban. A Szlovák Nemzeti Felkelésben ismételten bebizonyult azon marxistaleninista tanítás helyessége, hogy a történelmi fejlődés hajtóereje, a társadalmi változások és fordulatok alkotója a nép. Népünk kezdeményezése, eltökéltsége és öntudatossága megnyilvánult a felkelés előtti és felkelés alatti harci akciók előkészítésében és lefolyásában. Erről tanúskodik a nép, a szabadság és haladás iránti szeretetből és céltudatos önfeláldozásból fakadó megszámlálhatatlan tömeges hőstett. A harc tüzében születtek meg a nemzeti bizottságok, mint a széles tömegek forradalmi kezdeményezése érvényesítésének fórumai. A nemzeti bizottságok kezükbe ragadva a politikai hatalmat, azt a forradalom törvényei alapján használták fel. Ezek olyan tények, melyek egyértelműen jellemzik a Szlovák Nemzeti Felkelés politikai jelentőségét. De a Szlovák Nemzeti Felkelés politikai jelentőségén kívül szem előtt kell tartani annak hatalmas katonai, szociális és kulturális jelentőségét is. Oszmolov tábornok, a partizán vezérkari főnök, egyik beszédében megállapította, hogy a felkelés katonai szempontból valóban közelebb hozta a fasiszta német hadsereg vereségét. Hiszen a felkelők sok 6záz kilométer hosszúságban ellenőrzésük alatt tartották a vasutakat és országutakat és nem nyújtottak lehetőséget a németeknek olyan stratégiailag fontos utak kihasználására, mint például a Žilina—Poprád—Kassa vasútvonal. 1945. április l-ig a felkelők több mint 40 000 fasiszta katonát és tisztet semmisítettek meg. 283 rajtaütést valósítottak meg és 160 vasúti és országúti hidat felrobbantottak. A Szlovák Nemzeti Felkelésben napnál világosabban bebizonyult, hogy nem vagyunk olyan nemzet, mely ellenállás nélkül aláveti magát az idegen önkényuralomnak. Népünk hősiesen harcolt a betolakodók ellen, a müncheni árulás idejétől, és főleg Szlovákia tényleges megszállásától, 1939 márciusától egészen a felszabadulásig, vagyis 1945-ig. Hallatlanul nagy a Sziovák Nemzeti Felkelés jelentősége. Ezért valóSVIDNIK LAKÖI A HÄLA KOSZORÚIT HELYEZIK EL A Szlovák Nemzeti Felkelés 12. évfordulója alkalmából Svidniken a Fasisztaellenes Harcosok Szövetségének járási bizottsága és a Szlovák Nemzeti Front járási bizottsága a a szovjet hadsereg hatalmas emlékműve előtt tartott nyilvános oyűlést, melyen a polgárok megemlékeztek a felszabadítási harcban életüket feláldozó szovjet hősökről. Vaszil orobl, a Fasisztaellenes Harcosok Szövetsége járási bizottsága titkárának beszéde után Svidnik üzemeink és hivatalainak dolgozói koszorút helyeztek az elmlékmüre. A svidníki polgárok küldöttsége ezután a Duklára ment, ahol a duklai hősök emléke előtt tisztelegtek és koszorúkat helyeztek a sírokra. 2

1' I S / ft 1956. augusztus 30. PRÁGA Augusztus 28-án Prága főváros központi nemzeti bizottsága városi népkönyvtárában ünnepi estet rendeztek a Szlovák Nemzeti Felkelés 12. évfordulójának tiszteletére. Dr. Karol Bedrna az iskola- és kulturális ügyek miniszterének helyettese bevezető beszédében megemlékezett a szlovák nép hősi harcáról a fasizmus ellen, mellyel megszilárdította a cseh és szlovák nép közötti barátságot. BANSKÁ BYSTRICA Augusztus 28-án a Szlovák Nemzeti Felkelés 12. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek során szovjet küldöttség látogatott el Banská Bystricára. A küldöttséget A. V. Budakov, a prágai szovjet nagykövetség tanácsosa vezeti, tagjai pedig I. A. Taranenko vezérőrnagy, a Szovietunió hőse, Bratislava város díszpolgára, a Szlovák Nemzeti Felkelés résztvevője. A. K. Zjubcsenko vezérőrnagy, a prágai szovjet nagykövetség katonai beosztottja és Sz. N. I Guszarov, a bratislavai szovjet konban szánalmasak azok a törekvések, melyek le akarják kicsinyelni a Szlovák Nemzeti Felkelést azért, mert abban Golian-Viest típusú árulók is résztvettek, és mert annak folyamán a benesi soviniszták és a Husák-féle burzsoá nacionalisták is érvényesítették zavaros tendenciájukat. Jellemtelen dolog egyesek garázdálkodásai miatt elhomályosítani a felkelés fényes hagyatékát. Ezt azok teszik, akik a piszkos vízzel a gyereket is ki akarják önteni és a gaz m att a magot is félredobják. A történelem objektív és lapjaira arany betűkkel írja fel a Szlovák Nemzeti Felkelés nevét. Nem értenénk meg azonban teljes mértékben a Szlovák Nemzeti Felkelés jelentőségét, ha elkülönítenénk azt pártunk és kormányunk politikájától, melyet a felkelés óta mindmáig megvalósítunk. Hiszen ebben van azon harc folytatása, mely a Szlovák Nemzeti Felkelésben kezdődött. Pártunk keresztülvitte, hogy a felszabadulás utáni első hazai kormány programjába, a kassai kormányprogramban bevegyék azt az alapelvet, hogy a szlovákok maguk fognak kormányozni Szlovákiában és hogy a Csehszlovák Köztársaság a csehek és szlovákok egvenjogú népeinek közös állama lesz. Nehéz volt népünk útja a szabadsághoz, de a felszabadulás utáni építés évei sem voltak könnyűek. A felkelés óta eltelt 12 év a számos akadályokkal telített kemény küzdelem kora volt. Munkánk eredményei azonban kárpótolnak bennünket az összes áldozatokért. Eddigi győzelmeink annak bizonyítékát nyújtják, hogy teljesíteni tudjuk a második ötéves tervben reánk váró nagy feladatokat is. A második ötéves terv feladatai minőségileg nagyobbak, mint az első ötéves terv feladatai voltak. Ma, mikor a Szlovák Nemzeti Felkelés 12. évfordulóját ünnepeljük, és önkéntelenül az égő falvakra és városokra, a fasiszták által részünkre felállított akasztófákra gondolunk, megfogadjuk, hogy: „soha, soha többé nem akarunk fasizmust!" Nőjön ki ezen eltökéltségünkből a nyugat-németországi nép támogatása, ahol a fasiszta sárkány ismét felüti a fejét, nőjön ki ezen eltökéltségünkből az egyiptomi nép támogatása, mely hősiesen levágta a gyarmatosítás sárkányának egyik fejét. Nőienek ki ezen eltökéltségünkből az ötéves terv nagy építkezései, a kultúra nagy művei, a szocializmus hatalmas építkezései. Tanúskodjék munkánk arról, hogy azok, akik életüket adták értünk, nem ontották vérüket hiába a dicső Szlovák Nemzeti Felkelésben. žulátus alkonzulja. A szovjet vendégek részt vettek a Szlovák Nemzeti Felkelés téren levő emlékmű megkoszorúzásán. Nagyszámú közönség előtt Pavel Tonhauser elvtárs, a Banská Bystrica-i kerületi pártbizottság vezető titkára beszélt. Ezután I. A. Taranenko vezérőrnagy üdvözölte Banská Bystrica dolgozóit. KASSA „Meg fogjuk szilárdítani a békét, az egész világ népei közötti szöveiséget és barátságot" — ennek jegyében folyt le Kassán a Szlovák Nemzeti Felkelés 12. évfordulójának ünnepi estje. Kedden 18. órakor a Nemzeti Front szerveinek képviselői koszorút helyeztek a Felszabadítók terén lévő emlékműre. Egy órával később a város dolgozói a városi amfiteátrumban gyűltek össze, ahol Ján Mockovčiak, a Szlovák Neimzeti Tanács képviselője, a kerületi nemzeti bizottság elnöke mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszéd után a Mongol Néphadsereo ének- és táncegvüttese mutatta be a kassai dolgozóknak a testvéri mongol nép művészetét. (Folytatás az 1. oldalról) zetünkbe idézzük azt a leírhatatlan lelkesedést, mely városainkban és falvainkban uralkodott, amikor a dicső szovjet hadsereg Csehszlovákia határaihoz közeledett. A szovjet partizánok jelenléte és hőstettei még jobban megszilárdították mélységes hitünket a szovjet nép győzelmében. Minden nappal növekedett a széles tömegek bizalma a kommunista pártban. Megszületett a nép forradalmi lelkesedése, melyből 1944. augusztus 29-én fellobogott a nép óriási haragja — a Szlovák Nemzeti Felkelés. Minden nappal szilárdul és erősödik a cseh és szlovák nép és a többi nemzetiségek barátsága és ezzel együtt az egész Csehszlovák Köztársaság ereje is. A szocialista építésben az utolsó betűig teljesítjük a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyatékát. Egyetlen áldozat sem volt hiábavaló. A Szlovák Nemzeti Felkelés különösen fontos hagyatékának tartjuk mindenekelőtt azon népekkel való barátságunk és kapcsolataink megjavítását, akiknek tagjai 12 évvel ezelőtt közösen ontották vérüket a közös ellenség elleni harcban. Csehszlovákia és FranFrancois Tanguy-Prigent miniszter beszédének bevezető részében felemlítette, hogy a strečnói hegyekben 12 évvel ezelőtt lefolyt harcokat olyan emberek vezették, akik elszántan meg akarták védelmezni népeiket a barbárság és rabszolgaság ellen. A partizánokká vált francia katonákról beszélve, akik Georges de Lannurien parancsnok köré tömörültek, elmondta, hogy nem szabad leértékelni a hős címet. A valóságban a francia katonák száz százalékban önkéntesek voltak. Német fogságban voltak, de megszöktek, és elhatározták, hogy életük kockáztatásával inkább tovább harcolnak a közös fasiszta ellenség megsemmisítéséért. Átlépték a határt és Szlovákiában hozzácsatlakoztak a csehszlovák és szovjet partizánokhoz. És mikor idejöttek, bátran és megértéssel harcoltak, amiről önök ilyen hallatlanul megható módon ezen emlékmű felállításával adnak tanúbizonyságot. Ezután Francois Tanguy-Prigent miniszter a francia kormány, a Köztársasági Tanács, a francia parlament és a volt francia partizánok és hozzátartozóik nevében köszönetet mondott a Csehszlovák Köztársaság kormányának és nemzetgyűlésének ezen emlékmű felépítéséért. Beszédének további részében ezt mondta: Hajtsunk fejet barátaink ezen emléicműve eiótt. mely örökre emlékeztetni fog bennünket azokra, akik nem élték meg a szabadságot. Azt hiszem, ciaország között már régen fennáll ä hagyományos barátság. Azon 107 halott harcos, kiket ma is kegyelettel megemlítünk, és a felkelést átélő többi harcosok hőstettei mélyreható érzelmi tartalmat adnak Franciaország iránti kapcsolatainknak. A háború utáni évek meggyőztek bennünket arról, hogy Franciaország és Csehszlovákia népeinek továbbra is közös érdekeik vannak, éspedig a béke utáni vágy és a fasizmus iránti gyűlölet. Azt hiszem, hogy ez elég szilárd alapot képez a kölcsönös megértés elmélyítésére, a mind szorosabb gazdasági és kulturális kapcsolatok megkötésére. Engedjék meg, hogy szavaimat egy volt francia partizán megjegyzésével fejezzem be, mely mindnyájunkat mélységesen megindított. Ezt mondotta Bratislavában: „Ez az én második hazám!" Kérem önöket, mondják meg otthon, hogy milyen magasra értékeli a szlovák nép Franciaország fiainak áldozatát, milyen nagy tiszteletet érez a francia nép iránt, amellyel a béke és a barátság közös útján kívánunk haladni. ők mindnyájan továbbra is élnek emlékezetünkben. Sokan közülünk ismerték és szerették őket, és ma, mikor a világ ismét szabaddá vált, főleg azért, mert ők és sokan mások megértették, hogy az emberiség szabadsága éppen olyan szükséges, mint a mindennapi kenyér. Mától kezdve ez az emlékmű emlékeztetni fogja a jövő nemzedékeket ezekre az utolsó áldozatokra, melyeket az igazságot és szabadságot szerető emberek önként hoztak. Egyúttal emlékeztetni fog a nehéz feltételek között felújított barátságra az ugyanazon célért harcoló emberek között. Miért ne folytatnánk és szilárdítanánk meg ezt a barátságot? Miért ne keresnénk békét, mely lehetővé tenné számunkra, hogy közösen élvezzük a mások élete árán megszerzett szabadságot? Ehhez nem szükséges az, hogy ugyanolyan társadalmi rendszerben éljünk, nem szükséges az, hogy ugyanolyan társadalmi berendezésünk legyen. Azt hiszem, hogy néhány kevés feltétel elegendő ezen együttműködés megszilárdítására. Ezek pedig: a barátság, a kölcsönös tisztelet, becsület és bizalom a népek és egyének függetlensége és becsülete iránt. Népeink ismerik ezeket a feltételeket, és ez fontos ok arra, hogy szeretett halottaink és családtagjaik előtt mélységes őszintességgel esküt tegyünk arra, hogy közösen fogunk harcolni az igazságos és tartós béke kiépítéséért. A diákság egységének lehetőségéről vitáznak a Nemzetkőzi Diákkongresszuson Az augusztus 28-i délutáni ülés után a IV. Nemzetközi Diákkongresszus küldöttei részt vettek az Eladott menyasszony díszelőadásán a prágai Nemzeti Színházban. A délutáni ülés ideje kevésnek bizonyult az első pontról szóló vita teljes lefolyására, s ezért a kongresszus jóváhagyta, hogy a színházi előadás után éjszakai ülésen folytassák a vitát az első napirendi pontról. A 23,30 órakor kezdődő éjszakai ülé*sen Jiŕí Pelikán, az NDSZ elnöke elnökölt. A vitában 16 felszólaló vett részt. A felszólalók többsége a gyarmati uralom alatt lévő országok diákjainak helyzetével foglalkozott. Az éjszakai ülésen megegyezésre jutottak Szíria és Izrael küldöttei, akik között a délutáni vita folyamán nézeteltérések keletkeztek, s a vita majdnem az arabizraeli viszony fejtegetésével folytatódott. Az éjszakai ülés hajnali 4 órakor ért véget s ezzel a IV. Nemzetközi Diákkongresszus befejezte az első napirendi pontot, a világ diákságának együttműködéséről és egységének megteremtéséről szóló vitát. A tegnap délelőtti ülésen Olafson úr, Izland küldötte elnökölt, a japán küldött előadta a mandátumvizsgáló bizottsáa jelentését. A mandátumvizsgáló bizottság javasolta, hogy a kongresszus fogadja el négy diákszervezet felvételét a Nemzetközi Diákszövetségbe. A négy szervezet a szudáni, chartumi egyetem diákszövetsége, a Fekete-Afrika franciaországi diákjainak szövetsége, a Nepáli Nemzeti Diákszövetség és a Szíriai Diákszövetség. A kongresszus ezeket egyhangúlag felvette a Nemzetközi Diákszövetség tagjainak sorába. A mandátumbizottság jelentése alapján széleskörű vita fejlődött, amelyben többek között az újonnan felvett diákszövetségek küldöttei köszönetüket fejezték ki a kongresszusnak a határozatért, azután az új tagszervezetek küldöttei, akik eddig mint megfigyelők vettek részt a kongreszszuson, a többi résztvevő tapsa közepette elfoglalták a küldötteket megillető helyet a kongresszus üléstermében. Tegnap délután a kongresszus tárgyalásait a bizottságokban folytatták. Megtartotta ülését az alapszabályzatról. a diákegységről, diáksajtóról, valamint az iskolai reformokról és a kulturális cseréről tárgyaló bizottság. V. G. Az uruguayi parlamenti küldöttség elutazott Szlovákiából Szerdán, augusztus 29-én, szlovákiai tartózkodásuk utolsó napján az uruguayi parlamenti küldöttség tagjai megtekintették Bratislava műemlékeit és építkezéseit. A délutáni órákban Michal Žákovič, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke és Štefan Šebesta, a Megbízottak Testületének alelnöke fogadták az uruguayi parlamenti küldöttséget, akiket üdvözöltek a szlovák nemzeti szervek nevében. Az uruguayi vendégek ezután résztvettek az ünnepi ebéden melyet František Kubač. a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke rendezett tiszteletükre. Az uruguayi parlamenti küldöttség tagjait Michal Žákovič. a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke. Štefan Šebe6ta. a Megbízottak Testületének alelnöke és Bedrich Štyndl, a képviselők kerületi szövetségének elnöke búcsúztatták. Francois Tanguy-Prigent miniszter beszéde