Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-25 / 237. szám, szombat

Csakis a tagsággal együtt Négy óra ahg mult el, pár perccel, az ember árnyéka még olyan hosszú, hogy gyárkéménynek is beillenék, de a tiszta hajnali levegőben már messze hallik a cséplőgéphez siető garamkis­sallói szövetkezeti tagok éneke. Hogy­ne örülnének, hogyne szorgoskodná­nak most, hajnaltól napestig, hiszen a föld di'isan jutalmazta fáradtságu­kat. Egynéhány óra, de legfeljebb fél­napi munka és a múlt évihez viszo­nyítva majdnem egy egész héttel rö­vidítették le a cséplés idejét. Bárki­vel áll szóba az ember, mindenki az eredményekről beszél. A kommunisták helyt álltak az ara­tás és a cséplés ideje alatt. Sokat fej­lődött és javult a pártszervezet mun­kája. A szövetkezeti tagok okulva az előző évek hibáiból, megtanulták, hogy nem várhatnak sült galambra, hanem elsősorban a maguk erejére, és a gépállomás segítségére kell támasz­kodnio'k. Most miután a cséplést ha­táridő előtt elvégezték, az államnak szánt gabonát is elszállították, telnek a szövetkezeti tagok kamrái is, és büszkén tekintenek vissza mindazokra a nehézségekre, amelyeket a csúcs munka idején közös erővel leküzdöt­ték. — Megértették a kommunista és pártonkívüli öntudatos szövetkezeti tagok, hogy a szorgalom, a kitartó munka a gazdasági sikerek titka, — mondja Klimaj János elvtárs, a párt­szervezet elnöke, közben megsimogat­ja galambszürke szépen gondozott szakállát, aztán tovább beszél, de már nem az eredményekről, hanem a múlt hibáiról, amikor az EFSZ veze­tősége sokszor súlyosan megsértette a szövetkezeti demokráciát. Nem ne­velték személyes felelősségre a tago­kat, nem ösztönözték őket arra, hogy a taggyűléseken maguk döntsenek a szövetkezet ügyeiben, így például ab­ban is, hogy hogyan védjék és gya­rapítsák a közös vagyont. Már pedig a szövetkezet boldogulásának, virág­zásának fő mozgató ereje éppen az, hogy a szövetkezeti parasztok vala­mennyien gondos gazdái legyenek a közösségnek, hogy felelősséget érez­zenek munkájukért. Ök hozzanak ha­tározatokat a gazdasági, persze a be­ruházási kérdésekben is, hogy ne menjen az a szövetkezeti tagok meg­érdemelt jövedelmének rovására. Nem is éppen az a baj, hogy igen sokat, hanem az, hogy igen drá^n építkeztek. Például a tyúkólak szinte nem is ólak, hanem valóságos tyúk­paloták, minden „kényelemmel" be­rendezve. Pedig sokszor a szerényebb, olcsóbb épületek éppúgy megfelelnek a célnak, mint a drágábbak. S ha már téglábSl építették, legalább a domb oldalába építették volna, nem pedig a laposba, ahol szeptember derekától a tyúkokat alig látni, olyan köd takar­ja a farmot, ami természetesen, a te­nyésztés hozamának és a tagok bevé­telének rovására megy. Hiba történt a sertésól építésénél is. Nyáron be­esik az eső, télen p^dig jégcsapok lóg­nak benne. Tehát nem csoda, hogy a ssrtésgondozók lelkiismeretes munká­jának ellenére is több mint száz ma­lac nem érte. meg a tavaszt. És így terven felül szabadeladásra bizony alig maradt. A szövetkezeti tagok világosan látják, hogy senki mástól nem függ, csakis tőlük, hogy az előző évek balsikereit sikerre változtassák, szorgalmas mun­kával, felelősségük fokozásával növel­jék az egy munkaegységre esö része­sedést, s ezért most a gabona beta­karítása után a kapásnövények továb­bi gondos ápolására fektetik a fő súlyt. A pártszervezet minden erejével azon van, hogy pótolja a mu!asít3So T kat. Mert mindenekelőtt a tömegek­kel való kapcsolatok meglazulása volt az elkövetett hibák forrása. Életképes pártbizottság híján majdnem senki sem végzett igazi nevelő munkát a szövetkezeti és még kevésbé az egyé­nileg gazdálkodó parasztok között. A szövetkezetben dolgozó kommunisták jóformán minden segítség nélkül dol­goztak, nem bírálta őket a pártbizott­ság s a tömegek bírálata sem jutott el így hozzájuk. Csakis így történhe­tett meg, hogy Kiiment Kálmán, a szövetkezet volt elnöke megfeledke­zett arról, hogy vezető helyét nem valami felsőbb hatalom rendeltetésé­nek köszönheti, hanem az EFSZ tag­jainak megbízásából került a földmű­ves szövetkezet élére, s ennélfogva felelősséggel tartozik a szövetkezeti parasztoknak. Ha a pártszervezet bi­zpttsága . idejében figyelmeztette vol­na hibáira és meggyőzte volna arról, hogy egyetlen szövetkezeti elnök sem nélkülözheti a parasztok gazdag gya­korlati tapasztalatait — amely, ha él­nek vele, a kollektív gazdaság fölé­nyének egyik tényezője, mert több szem többet lát, több fej többet tud, bizonyára nem kellene a pártból való kizárásával foglalkozni a helyi és já­rási pártbizottságnak. A pártmunka javulásának eredmé­nye, hogy a szövetkezetben dolgozó kommunisták már nagyobb gondot fordítanak a munkák jó és idejében való megszervezésére. Bálint János­nak. a szövetkezet mostani elnökének nagy segítségére van Verlik elv­elvtárs. a pártbizottság egyik tagja, aki az állami birtokon sokéves politi­kai és szakmai munkában szerzett tapasztalataival új életre kelti a nép­neve'ö munkát. Még, komolyabb erő­feszítésekre buzdítja nemcsak a szö­vetkezeti parasztokat, de még az egyénileg gazdálkodókat is. Ellensé­geskedés helyébe a bizalom lépett, ami kölcsönös segítség nyújtásában tükröződik vissza. A szövetkezet, il­letve a traktorosbrigád nem fukarko­dik, ha segítséget kérnek. De az egyé­nileg gazdálkodó parasztok is fokozott kötelességtudással viszrnozzák a szö­vetkezet figyelmességét és munkaerő­vel segítették az EFSZ-t a cséplés idején. Verlik elvtárs ezzel előmoz­dítja, hogy a szövetkezet és az egész falu az elsők közé kerüljön a zselízi járásban. Becsületes, iparkodó, sok mindenhez értő munkájáért szeretik is a faluban. De neki kellett volna észrevenni azt is, hogy az óvoda ajta­ja éppen a csúcsmunka idején lakat­ra van zárva. Pedig a többi hónapok­ban majdnem harminc gyerek talál második otthonra az óvoda helyisé­geiben. De akkor is csak reggel 8—12-ig és 14—16 óráig. Neki kellene Friss gyümölcs és zöldség egész éven át Látogat is a bratislavai fagyasztó-üzemben, amely e'nyerte az Élelmiszeripari Minisztérium vörös zászlaját re a kérdésre az egyik elvtársnő ezt válaszolja: „Bizony, jól érezzük itt magunkat, mert nem nehéz a munka. Itt nem kell súlyosabb terhet emelni, mert még a tartályokban lévő termést is gép segítségével öntjük a katlanok­ba!" Láthattuk, hogy szebbnél szebb árut dolgoznak fel, amiről egyébként a fogyasztó is meggyőződhet, ha fa­gyasztott gyümölcsöt vagy főzelékfélét vásárol. Hogyan történik a fagyasztás? A feldolgozásra kerülő termést előbb gépek segítségével megtisztítják, osz­tályozzák, aprítják, azután katlanok­ban forralják, majd automatikusan kis dobozokba csomagolják. Ezek a dobozok kerülnek azután a „Birdsey" nevű fagyasztó szekrényekbe. Lelki­ismeretes munka folyik itt; a géppel megtisztított gyümölcsöt és zöldségfé­léket még egyszer ellenőrzik, amikor a futószalagon van. Jelenleg nagyban folyik az uborkasaláta fagyasztása. Itt nagy teljesítményt érnek el, mert — eltekintve- az uborka hámozásától — minden munkát gép végez. Az üzemben mindennemű gyümöl­csöt és főzelékfélét fagyasztanak a legújabb eljárás szerint, nevezetesen Csutkih, Parhomenko és Korabelnyiko­va híres szovjet szakemberek módsze­re alapján. Természetesen, fagyaszta­nak itt húst is, sőt hatalmas hütőter­mekben raktározzák el az egyes élel­miszervállalatok tartalékait. Fagyasztott gyümölcskrém Az üzem kezdeményezését dicséri, hogy újfajta fagyasztott gyümölcskré­met hoz forgalomba, amely rendkívül tápláló gyermekek részére. Előnye, hogy nem olyan hideg, mint a fagylalt. A gyümöicskrémet ízléses csomagolás­ban hozzák forgalomba. A kereslet e készítmény iránt rendkívül nagy. Fagyasztott szilvásgombóc Az üzemnek van egy újítási javas­lata is, amit a közeljövőben próbálnak ki. Bizonyára nagy örömmel veszik a hírt a háziasszonyok, hogy az üzeni fagyasztott szilvásgombőcot fog előál­lítani és dobozokban csomagoíva főzés­re készen forgalomba hozni. Nagy idő és munkamegtakarítást jelent ez min­den háztartás részére, mert a fa­gyasztott szilvásgombőcot csak meg kell főzni és kész az ebéd. Az újítási javaslatot Vacula elvtárs, az üzem igazgatója nyújtotta be. És hogyan teljesítik a tervet? A bratislavai fagyasztó-üzem dol­gozói 1955-ben 157 százalékra teljesí­tették a tervet, 30 százalékkal jobban, mint az előző évben. Az idei terv tel­jesítésének eddigi eredménye máris olyan, hogy annak sikere nem kétsé­ges. Az utolsó években a közélelmezés terén elért egyik legnagyobb ered­mény, hogy a friss zöldségféléket és gyümölcsöket fagyasztással konzervál­ják. Ezzel lehetővé vált, hogy bár­mely évszakban friss epret, cseresz­nyét vagy egyéb idénygyümölcsöt fo­gyaszthassunk és friss zöldbabból, bor­sóból vagy egyéb konyhanövényből főzeléket készíthessünk. Gazdaasszo­nyaink azt kellően értékelik is, mert az élelmiszerboltokban kapható fa­gyasztott gyümölcs és zöldség gyorsan elfogy. Az élelmiszerek fagyasztása a kon­zerválás legtökéletesebb formája. A fa­gyasztott hüvelyesek és gyümölcsök ugyanis megőrzik frissességüket. Ez a megállapítás márcsak azért is helvén­való, mert a zöldségfélék és a gyü­mölcsök szállításuk és bolti raktározá­suk során jelentékeny vitaminveszte­séget szenvednek. A fagyasztott árunál a vitaminveszteség lényegesebben ki­sebb, mivel a fagyasztásra kerülő zöld­séget vagy gyümölcsöt órák alatt fel­dolgozzák. A köztársaság legnagyobb fagyasztó üzemében Hol és hogyan fagyasztják a friss­hüvelyest és gyümölcsöt? Munkatár­sunk felkereste a bratislavai fagyasz­tó-üzem központját, ahol készséggel válaszoltak kérdésére. Néhány évvel ezelőtt nálunk még nem alkalmazták az élelmiszerek fagyasztási eljárását, ma azonban egyedül Szlovákiában már négy fagyasztó üzem van. Ezek közül a bratislavai a legnagyobb, amely egy­ben az egész köztársaság legnagyobb fagyasztó üzeme. A bratislavai fagyasz­tóüzeni pompás, modern gyárépület a Miletič utca melletti Rózsavölgyben. Az épületnek már a külseje is meg­nyeri a látogató tetszését. A gyár .elő­csarnokában nagy tábla tájékoztat, hogy az üzem dolgozói a második ne­gyedévben elnyerték az Élelmiszeripari Minisztérium vörös zászlaját, amire jo­gosan büszke a vállalat valamennyi dolgozója. Ahol gumikesztyűkkel dolgoznak A gyárban Pospíšil elvtárs, az üzem főmérnöke kalauzolt bennünket. Al­kalmunk volt megtekinteni az üzem egyes részeit. Az első kellemes benyo­mást valamennyi munkahelyen észlelt páratlan tisztaság kelti a látogatóban. Nagy és magas, világos és jól szellőz­tetett helyiségekben korszerű gépek. Valamennyi dolgozón tiszta fehér mun­karuha, kezén gumikesztyű. Puszf:a kézzel itt senki sem nyúl a megtisztí­tott terméshez. És milyen a dolgozók hangulata ? Er­* bratislavai Bazár aug. 20-től 51-ig nagy­vásárt start a Le- ningradská és Ha­lászkapu sarkán. Gazdag és olcsó itt a választék ruhafé­lékből, fehérne­műkből és cipők­ből. textilárukból, porcelánból stb. Képünk a vásár iránti nagy érdek­lődést bizonyítja. SOOOOOOOOOOCX^ 3GOOGGXDOOOOOGOOGOOG A csehszlovák légiközlekedés gépszerelői között Az út, amit a tagok megtettek, nem volt zökkenőmentes, mivel tapaszta­latlanok voltak, bizony követtek el hibákat is. Persze a legnagyobb hibák közé sorolják, hogy a vezetőség nem kérte ki a tagság véleményét és így nőtt az adósság adósságra. De a kü­lönféle jóslatok, nehézségek nem kedvtelenítették el őket, hanem ta­nulva a' hibákból, még nagyobb ha­tározottsággal és nagyobb lelkese­déssel dolgoztak a szövetkezet felvi­rágoztat sán. Nehéz munkával ugyan, de mindan lehetőséget kihasználva, elérték céljukat. Ma már nemcsak a faluban, hanem az egész járásban emlegetik a szövet­kezet eddig elért eredményeit. Alig egy év leforgása alatt annyira meg­növekidett az állatállomány, hogy alig férnek el a hatalmas istállókban. Persze a takarmíny és az alomszalma betakarításáról sem feledkeztek meg az idén, mint az előző években. „Ami a legfontosabb, az adósság is egyre jobban összezsugorodik a bankban" — mondja Molnár István, az EFSZ köny­velője. Már most szemmel Irtható, hogy az idén még jobb mádban élnek majd a szövetkezet tagjai, mint tavaly. Nem véletlen, hogy valamennyien örülnek, hiszen van min osztozkodni. Bratislavában a csehszlovák légiköz­lekedés gépszerelőivel folytatott be­szélgetésen megismerkedtünk Jan Srb elvtárssál, a gépek technikai kezelésé­nek vezetőjével, aki beavatott a repü­lőgép-szerelők munkájának titkaiba. Nagyon szépen folyik a repülőtéren a szocialista munkaverseny. Minden me­chanikus bekapcsolódott a versenybe és szocialista felajánlást tett, hogy gondoskodik a rábízott gépekről. A gépszerelők főleg az akkumulátort öltő­kocsikról gondoskodnak. Ezeket a gé­peket szocialista gondozásba vették át és a csehszlovák légiköz'ekedés szerelői országos versenyében az első helyet foglalták el. A gépszerelők hosszú tartamú köte­lezettségvállalást tettek a repülőgépek­nek a parkoló helyre való vontatásá­ban. Ezenkívül a gépészek egész kol­lektívája vállalta a repülőgépek rend­behozatalát, amivel az üzem két munka­erőt takarított meg. A gépészeket is­kolázásra kiPdték és ma már könnyen végzik a rájuk bízott munkát. A bratislavai gépszerelök a repülő­téren nagy gondot fordítanak az érke­ző és távozó repülőgépekre. Amint felhívni a pártbizottságnak és a HNB kommunista tagjainak figyelmét Ca­nek Károlynénak, a szövetkezeti ker­tészet kiváló dolgozójának és a többi anyának azon jogos kérésére, hogy a JNB iskolaügyi osztálya Tamás Mag­da óvónőt, aki lelkiismeretes nevelője gyermekeiknek, ne helyezze nyári hó­napokra egy másik falu óvodájába. Sánta Gizi olvtársnő megjegyzéseit sem volna szabad semmibe venni, aki azt mondja: ..az óvodának van teljes konyhaberendezése, tehát főzhetnének is a gyermekeknek." Helytelen az olyan álláspont, hogy három évvel ezelőtt főztek, de kevés volt a „kosz­toló", azért most nem főznek. Pe­reszlényi elvtárs, mint a HNB titkára, megfeledkezik arról, hogy azóta a fa­lu dolgozói asszonyai sokat fejlődtek, megváltozott a szövetkezethez, a kö­zösséghez való viszonyuk. Ma már se­gítségnek tekintik, ha napközben az állam gondoskodik gyermekeikről és ők nyugodtan dolgozhatnak, hozzájá­rulhatnak a közös vagyon gyarapítá­sához, aminek ők és családjuk látják hasznát. Kétségtelen, a pártszervezet eddigi munkája meghozta gyümölcsét. A földműv-?sszövetkezet tagsága a jól szervezett aratási és cséplési munká­ban megedződött, még iobban 06sze­kovácsolódott. Nem szabad azonban megfeledkezni a pártcsoport jelentő­ségéről a szervező és nevelő munká­ban. A pártbizottságnak csak meg­könnyítené munkáját, ha a szövetke­zetben megszerveznék a pártcsvportot, hiszen a kilenc kommunista feladata az lenne, hogy az állam iránti kötele­zettség pontos teljesítésére ne csak alkalmakként' hívják fel a földműve­sek figyelmét, hanem rendszeresen beszéljenek erről, neveljék erre a munkatársaikat és segítsék őket a felmerülő akadályok leküzdésében. A párttaggyűlésen beszélnek ugyan ar­ról, hogy a kommunistáknak dolgoz­niuk kell, de csak néhányat bíztak meg kézzelfogható, ellenőrizhető párt­feladattal. Legtöbbször valahogyan úgy hallják a taggyűléseken, „minden­ki saját munkahelyén végezzen poli­tikai munkát", ebből persze még nem tudhatják meg, kinek mi a teendője. A szövetkezetben sok lehetőség van arra, hogy minden kommunista aktív katonája legyen a pártnak. De ehhez az kell, hogy a pártbizottság bízzon minden egyes kommunista tehetségé­ben és számíthasson is rájuk. Bubák elvtárs, a szövetkezet kovácsa pél­dául már a tényleges katonai szol­galat ideje alatt megismerte az agitá­ciőnak, az emberekkel való eleven kapcsolatnak jelentőségét, a nevelő szó erejét. Igaz, agitál 0 most is, de csak úgy, ösztönszerűleg, irányítás nélkül. Már pedig tartós, igazi sikert csak a tervszerű politikai felvilágo­sító munka fellendítésével érhetnek el. Csak a kommunista és a pártonkí­vüli népnevelő fokozott tevékenysége biztosíthatja a falu teljes kollektivi­zálását, a dolgozó parasztok jobb jö­vőjét. Erdosi Ede megérkezik a gép a repülőtérre, a ge­pészek kollektívája szakértelemmel, ap­rólékosan átvizsgálja az egész gépet. Ez nagyon fontos, mivel repülés köz­ben a gépen kisebb-nagyobb géphibák keletkeznek, melyeket idejében és jól meg kell javítani, nehogy szerencsét­lenség történjék. Repülés közben nagyon gyakran megsérül a gép szárnya és törzse — mondja Ján Srb elvtárs. Nemrégen az egyik gép fémburkolata megsérült. Ez főleg azért fordul elő, mivel a repülő­gép indulásakor vagy leszállásakor a kerekek alá kő kerül, amely átlukaszt­ja még a fémbevonatot is. A bratisla­vai repülőtér szerelői töké'etesen át­néznek minden gépet. Azt> ellenőrzést a gép farán kezdik, folytatják a szár­nyakon, a gép törzsével, a motorral ós a légcsavarral. A gép legkisebb alkat­részével is törődnek, megerősítik a szárnyakon és a törzsön az acéldróto­kat, törődnek a villámhárítókkal és az elektromos áram elvezetésével. A bratislavai repülőtéren a gépszere­lőkön kívül a csehszlovák légiközleke­dés repülőgépindító állomás dolgozói kötelezettségvállalást tettek, hogy to­vább javítják munkájuk minőségét a biztonságosabb utazás érdekében. ILJA MARKO. t WM mt MHH MIt tHt Wt WMUHM ttWWW Űj típusú, többféle szolgálatra alkalmas repülőgép A choceňi Orličan n. v. dolgozói eb­ben a hónapban megkezdték egy új típusú, többféle szolgálatra alkalmas L-60 jelzésű repülőgép gyártását, mely közlekedési célokon kívül érté­kés szolgálatokat végezhet a mező­gazdaságban, erdészetben és az egész­ségügy terén is. A repülőgép próbatí­pusát a kísérleti intézet dolgozói szerkesztették Zdenék Rutrtič munka­érdemrenddel kitüntetett dolgozó ve­zetésével. Az L-60 jelzésű repülőgépet Praga-Doris 220 lóerős új fajta motor­ral szerelték fel, a gép maximális gyorsasága 195 kilométer óránként, minimális gyorsasága 52 km óránként. A repülőgép teljesen fémsze Kezetű és igen rövid pályán szállhat le és fel. A sorozat első darabját már nagy sikerrel kipróbálták és a legközelebbi napokban argentínai útra indul, ahol az L-60 típusú repülőgép iránt nagy érdeklődés mutatkozik. n j s 7 r 1956. augusztus 25.

Next

/
Thumbnails
Contents