Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-23 / 235. szám, csütörtök

Sarki fény a Vénuszon Atomerő­kí-érletek Lengyel­országban Jobboldali ké­pünk a Lengyel Tudományos Aka­démia Greinacher­féle atam-akcelá­torát mutatja be, amely a intézet csarnokában van elhelyezve. Itt vég­zik a lengyel tudó­sok kísérleteiket. Lenti képünk a lengyel atomvil­lanyerőmü modell­jét mutatja be. A modellt a va-íói ľ'iltúra és Tudo­mány Palotájá­ban állították ki. Házak habbetonból A Szovjetunióban igen kiterjedt kí­sérleteket folytatnak a habbeton fel­használási lehetőségeinek kiterjeszté­sére. A habbeton az általánosan hisz­nált betontól abban különbözik, hogy a kavicsból és a cementből készült betonkeverékbe nagy felületű levegő buborékokat fúvatnak. Ennek követ­keztében a habbetonból készült szer­kezetek súlya lényegesen kisebb, hő­szigetelő képességük viszont jobb s emellett könnyebben megmunkálhatok. Habbetont eddig is használtak már az építőiparban, de csak kizárólag tető­szerkezeti elemek készítésére. A Szovjetunióban a közelmúltban adták át rendeltetésének az első, mindössze 38 nap alatt épített nyolc lakásos tel­jesen habbetonból készített lakóépü­letet. Külön érdekesség, hogy az épü­let lég kondicionálását a habbeton fa­lakba épített csövek segítségével old­ják meg. A csövekbe télen forró vizet vezetnek, s ezzel fűtik a lakásokat, nyáron pedig folytonosan hideg vizet áramoltatnak s ezzel a hűtést oldják meg. A PERLON és a JŐrbetegséqek A nylonból ós perionból készült ru­házati tárgyak némely embernek je­lentéktelen bőrbántalmakat okoznak A poliamio szálak által okozott ekcé­mákat eleinte túlérzékenységgel ma­gyarázták. E nézet tarthatatlansága azonban hamarosan kiderült. A perionnal végzett kísérleti mun­kálatok kimutatták, hogy a savanyú kén'iatású szövet vizáteresztő képes­ségű. A viselés során azonban bőr­faggyúval itatódik át, aminek követ­keztében a hajs..álcsövesség csók­ken, úgyhogy a szövet csaknem viz át nem eresztővé válik, Uyenfntmin az izzadság felgyülemlik a nylon vagy perion szövíi mögött, ami gom­bás vagy baktériumos ekcémák oko­zója léhet. Az érzékeny bőrű egyé­neknél tehát valószínűleg a poliamid zsírszívó képessege j' szik főszere­pet a bőrbántalmak keletkezésében. A nylon és perien holmiknak naponta való mosása tehát -emcsak tartóssági szemportból, har.em egészségi okok­ból is igen fontos. TUDOTT DOLOG, hogy a sarki fény naphatás. A sarki fény eredeté­re vonatkozólag jelenleg általában a korpuszkuláris elmélet látszik a leg­elfogadhatóbbnak. Ezt az elméletet több kutató dolgozta ki, illetve fejlesz­tette tovább. Az elmélet lényege egé­szen röviden az, hogy a Napból előtörő korpuszkulák a Föld felső légkörébe jutva sűrűn ütköznek az ott levő gáz­molekulákkal és ilyen módon világítás­ra gerjesztik azokat. Mind ez ideig saját bolygónk volt a naprendszer egyedüli objektuma, amelynek a légkörében a sarki fény jelensége szemmelláthatóan megnyil­vánult. A csillagászok azonban már régóta hangoztatják, hogy ez a szép jelenség más bolygók légkörében is létrejöhet. Nemrégiben azután híre ér­kezett annak, hogy a Vénusz légköré­ben közvetett és közvetlen úton egy­aránt sikerült a sarki fényt kimutatni. A VÉNUSZ légkörének az összeté­teléről ez ideig aránylag keveset tud­tunk. Mindössze azt tudtuk biztosan Adams és Dunham 1932. évi vizsgála­tai óta, hogy a bolygó légkörében nagymennyiségű széndioxid (COj) ta­lálható. A két kutatónak a széndioxidot erős abszorpciós sáv jelentkezése ré­vén sikerült kimutatnia. Az azóta le­folyt vizsgálatok során mind ez ideig még nem sikerült vízpárát, szabad hid­rogént és oxigént kimutatni a Vénu­szon. Az utóbbi években Bnrabasev és Ezerszkij szovjet kutatók arra az ál­láspontra helyezkedtek, hogy a bolygó légkörében nagymennyiségű poranyag van, ami jól összeegyeztethető a víz­pára hiányával. Ez azonban csak fel­tevés. Komoly problémát jelentett napjain­kig a kutatók számára az a kérdés is, hogy van-e szabad nitrogén a bolygó légkörében. Az ez irányú kutatások hosszú időn keresztül teljesen ered­ménytelenek voltak. 1954-ben azonban fordulópont kö­vetkezett be ezen a téren. Ebben az évben N.Vl. Kozirevnek sikerült kimu­tatnia a nitrogén emissziós színkép­vonalait. Kozirev ezt a spektrogram­mot a krimi asztrofizikai obszervató­rium 50 hüvelykes (122 cm) reflekto­rának a segítségével készítette. KOZIREV felfedezése két szempont­ból jelentős. Mindenekelőtt ez volt áz első eset, hogy minden kétséget ki­záró módon sikerült észlelni a hosszú időn keresztül kutatott szabad nitro­gént a Vénusz légkörében. Nem kevés­bé fontos azonban a felfedezés abból a szempontból is, hogy ilyen módon va­lószínűvé v|lt, miszerint a Vénusz lég­körében is létrejön a sarki fény. Ko­zirev határozottan leszögezte, hogy az említett emissziós nitrogén vonalakat a Vénusz légkörében felvillanó sarki fény kétségtelen bizonyítékának te­kinti. Megerősítette öt ebben a meg­győződésében az is, hogy a Vénusz emissziós nitrogénvonalai kb. 50-szer intenzívebbeknek mutatkoznak, mint a földi sarki fény színképében feltűnő nitrogén vonalak, Kozirev színkép­felvétele azonban még mindig nem szolgáltatott közvetlen bizonyítékot a Vénusz sarki fényére vonatkozólag. Közben érdekes híradás érkezett Hollandiából. Houtgast holland csilla­gásznak sikerült kimutatnia a- Vénusz mágnességét. Houtgast ugyanis 1848­ig visszamenően vizsgálta a' földmág­neses elemek értékaiaku'í'ának mene­tét. Feltűnt neki, hogy a Vénusz alsó együttállásának az idejében (amikor a Vénusz a Nap és a Föld között tar­tózkodik) mindig mágneses „nyuga­lom" uralkodott az elmúlt több mint száz év folyamán a Földön. Houtgast ezt azzal magyarázta, hogy a Vénusz erős mágneses tere ilyenkor eltéríti a Napból a Föld felé tartó elektromos töltésű részecskéket. Számításokat végzett a Vénusz mágneses térerőssé­gére vonatkozólag is és azt az ered­ményt kapta, hogy a Vénusz mágneses tere legalább kétszer olyan erős, mint a Földé. HOUTGAST eredményei újabb köz­vetett bizonyítékokat szolgáltattak a Vénuszon feltűnő sarki fényre vonat­kozólag. Tudjuk, hogy a Föld mágne­ses tere jelentős szerepet tölt be a sarki fény létrejöttében. A Napból ér­kező korpuszkulák ugyanis bolygónk mágneses erővonalait követve „gyüle­keznek" a két mágneses sark térségé­ben. Ezek szerint a mágnesség, illetve a mágneses erővonalak léte ugyancsak a sarki fény létrejöttének egyik kri­tériuma. Eközben — Kozirewel és Houtgast­tal egyidejűleg — ugyanezt a kérdést vizsgálták Post és Tombaugh amerikai csillagászok is. ők vörös színszűrőn ke­resztül végzett vizuális megfigyeléseik közben közvetlenül is észlelték a Vé­nusz északi félgömbjén a sarki fényt. Ez az első eset a csillagászat történetében, hogy az impozáns lég­köri fényjelenségeket egy idegen égi­test légkörében is sikerült közvetlenül észlelni. (Természet és társadalom) NAGY FENYEROSSEGU TELEVÍZOR ? < Televízió és a meglepetés. (•„Tveet^iika molodezsi") A General Elektric :ég röntgen-televízió részére egy új berendelést szer­keszte't, amely lehetővé teszi a röntgenfelvétel tízezerszer erősebb felvé­telét, mint a normális I fényellenző. Ezzel kibővül a röntgen-televízió hasz­nálata az iparban, főleg az ellenőrzés ts technikai kísérletek szakaszán. A berendezés kiváló fény­erőségének titka až ér­zékeny ólomsav bevonat, amivel a televíziós kama­ra optikai rendszere b«s van >onva és amely le­hetővé teszi, a röntgenkép közvetlen váltását az elek­tromos impulzusban .A .mi­szar további előnye, hogy ezeket az elektromos im­pulzusokat magnetikus szalagon f Ijegvezheti, vagy pedig a vetített ké­pet a képsíkon fényké­oezheti, úgyhogy a meg­figyelt jelenségeket ál­landóan lehet regisztrálni. A Német Demokratikus Köztár­saságban levő Carl Zeiss Jena, a világ legnagyobb finommechani­kai és optikai vállalat kivizsgáló intézetének dolgozói a legkorsze­rűbb ultrahang-vizsgálatok elyén alapuló „hang-kép" műszert állí­tottak elől. Ez a képeken látható műszer, lemezek belső hibáinak vizsgálására _ szolgál. Mérhetetlen nagy előnye, hogy nemcsak a hi­bát jelzi, hanem annak formája is észlelhető vele, mert a különleges, szinte egyedülálló berendezés az anyagon áthatoló rezgést fényké­pezhető képpé alakítja át, és egy segédberendezés a hiba helyét is megjelöli. (A technická práca nyomán) Autóút a Mont Blancon keresztül A közeljövőben állítólag valósággá válik a már régen kigondolt terv, meg­épül áz alagút a 4880 méter magas Mont Blancon keresztül. Az Európa leg­magasabb hegységén keresztül vezető alagút építésének terve mindenesetre nem új dplog. Már a genfi természet­kutató De Saussure, a hegyóriás első megtnászója 1787-ben sürgette az alag­út megépítését. Száz évvel ezelőtt Va­geur francia mérnök foglalkozott a feladattal és 1900 körül az ugyancsak francia Manód 1935 után végre meg­kezdték a kísérleti fúrásokat, amelyek azonban többször félbeszakadtak és végül elakadtak. Miután most Franciaország és Olasz-, ország, mint a két közvetlenül érde­kelt ország megegyezett a terv ke­resztülvitelében, a közeljövőben meg­kezdik az építkezést. Körülbelül 12 000 méter sziklát kell átfúrni. A becslések szerint az émtkc-' •*•»« nér-i-öt évre van szükség. Eleinte vasúti alagutat akartak épí teni. De ma a motoros jármüvek vilá­gában egy négy és fél méter magas autóalagút, két egyenként hat méter széles autóúttal, keskeny gyalogjáróval célszerűbbnek látszik Az'alagút bejá­-ata az 1200 méterre a tengerszint felett fekvő francia Chamowx mellett kezdődik. A hegy belsejében az út mintegy 200 métert emelkedik, hogy aztán Entreves-nél, egy olasz "falucs­kánál 1380 méter magasságban vég­ződjék. Az alagút bejáratainál tiuolc óriási ventillátort szerelnek fel. A ke-' reszthuzatot létrehozó berendezésre azért van szükség, mivel mint isme­retes, a gépkocsik motorjai mérgező széngázt termelnek, amelyet nitrogén ­••el 2500-szorosára kell ritkítani, hogy ártalmatlan legyen. Ha feltételezzük, hogy óránként 350 gépkocsi halad át az alaaúton, akkor másodpercenként 450 köbméter friss levegőt kell az alagútba belepréselni. Az alagút legma­gasabb pontján külön vezetékkel a gázokat elvonják. Az autóutat Rout Blanctviak neve­zik el. A Párizs—Róma közötti utat több száz kilométerrel fogja megrövi­díteni és egyidejűleg egyenesvonalú összeköttetést teremt London—(Calais, Párizs, Dijon, Genf. Chamonix, Turin, Genova) Róma között. HíREK A TECHNIKA VILÁGÁBÓL A Szovjetunióban teleszkópikus televíziós vevőantennát szerkesztettek, mely tökéletesebb vételviszonyokat biztosít. Az új antenna segítsé­gével már 200 km-en túl is tökéletesen vehető az adás. Ez óriási eredmény, mert így a vételkörzet csaknem kétszeresére emelkedik. Maga az antenna ót részből áll és egy különleges berendezés segítségével változtat­ható magassága és iránya a legmegfelelőbb vételviszonyoknak megfelelően. A közelmúltban jelentette be a washingtoni patológiai intézet munka­biztonsági felfedezését oly dolgozók "biztonságának védelmére, kiket fűrészeknél, ?ajtolóknál és hasonló gépeknél dolgozva baleset veszé­lyeztet. A felfedezés lényege egy rádiőaktív anyagot tartalmazó gyűrű, me­lyet a dolgozó a veszélyeztetett testrészén visel. A gyűrű automatikus beren­dezés segítségével, mely a rádióaktiv kisugárzásra érzékeny, a gépet leállítja, mielőtt a dolgozót baleset érné. E gy külföldi rádiógyárban új fajta miniatűr rádióvevő készülék szer­kesztésével kísérleteznek. Az újtjpusú zsebrádió a beépített parányi akkumulátoron kívül a napfény energiájával is működtethető. A su­gárzási energiát a készülék dobozára épített kis szeléncellák alakítják át elektromossággá Borús időben vagy éjjel a mintegy 500 üzemóra élettarta­mú akkumulátor táplálja a készüléket. A négy tranzisztorral működő vevő súlya mindössze 30 dkg. M egszületett a felfújható gitár. Egy fiatal francia feltaláló új hangszert szerkesztett, amelynek az a lényege,, hogy az eddig fából készült hangdoboz felfújható gumipárnával helyettesíthető. A hangszer így sokkal könnyebben szállítható és használaton kívül sokkal kisebb helyet fog­lal el. Szakértők véleménye szerint a régi és az új gitár hangszíne között nincs lényeges különbség. ZEISS ÚJDONSÁGA

Next

/
Thumbnails
Contents