Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)
1956-08-23 / 235. szám, csütörtök
Sarki fény a Vénuszon Atomerőkí-érletek Lengyelországban Jobboldali képünk a Lengyel Tudományos Akadémia Greinacherféle atam-akcelátorát mutatja be, amely a intézet csarnokában van elhelyezve. Itt végzik a lengyel tudósok kísérleteiket. Lenti képünk a lengyel atomvillanyerőmü modelljét mutatja be. A modellt a va-íói ľ'iltúra és Tudomány Palotájában állították ki. Házak habbetonból A Szovjetunióban igen kiterjedt kísérleteket folytatnak a habbeton felhasználási lehetőségeinek kiterjesztésére. A habbeton az általánosan hisznált betontól abban különbözik, hogy a kavicsból és a cementből készült betonkeverékbe nagy felületű levegő buborékokat fúvatnak. Ennek következtében a habbetonból készült szerkezetek súlya lényegesen kisebb, hőszigetelő képességük viszont jobb s emellett könnyebben megmunkálhatok. Habbetont eddig is használtak már az építőiparban, de csak kizárólag tetőszerkezeti elemek készítésére. A Szovjetunióban a közelmúltban adták át rendeltetésének az első, mindössze 38 nap alatt épített nyolc lakásos teljesen habbetonból készített lakóépületet. Külön érdekesség, hogy az épület lég kondicionálását a habbeton falakba épített csövek segítségével oldják meg. A csövekbe télen forró vizet vezetnek, s ezzel fűtik a lakásokat, nyáron pedig folytonosan hideg vizet áramoltatnak s ezzel a hűtést oldják meg. A PERLON és a JŐrbetegséqek A nylonból ós perionból készült ruházati tárgyak némely embernek jelentéktelen bőrbántalmakat okoznak A poliamio szálak által okozott ekcémákat eleinte túlérzékenységgel magyarázták. E nézet tarthatatlansága azonban hamarosan kiderült. A perionnal végzett kísérleti munkálatok kimutatták, hogy a savanyú kén'iatású szövet vizáteresztő képességű. A viselés során azonban bőrfaggyúval itatódik át, aminek következtében a hajs..álcsövesség csókken, úgyhogy a szövet csaknem viz át nem eresztővé válik, Uyenfntmin az izzadság felgyülemlik a nylon vagy perion szövíi mögött, ami gombás vagy baktériumos ekcémák okozója léhet. Az érzékeny bőrű egyéneknél tehát valószínűleg a poliamid zsírszívó képessege j' szik főszerepet a bőrbántalmak keletkezésében. A nylon és perien holmiknak naponta való mosása tehát -emcsak tartóssági szemportból, har.em egészségi okokból is igen fontos. TUDOTT DOLOG, hogy a sarki fény naphatás. A sarki fény eredetére vonatkozólag jelenleg általában a korpuszkuláris elmélet látszik a legelfogadhatóbbnak. Ezt az elméletet több kutató dolgozta ki, illetve fejlesztette tovább. Az elmélet lényege egészen röviden az, hogy a Napból előtörő korpuszkulák a Föld felső légkörébe jutva sűrűn ütköznek az ott levő gázmolekulákkal és ilyen módon világításra gerjesztik azokat. Mind ez ideig saját bolygónk volt a naprendszer egyedüli objektuma, amelynek a légkörében a sarki fény jelensége szemmelláthatóan megnyilvánult. A csillagászok azonban már régóta hangoztatják, hogy ez a szép jelenség más bolygók légkörében is létrejöhet. Nemrégiben azután híre érkezett annak, hogy a Vénusz légkörében közvetett és közvetlen úton egyaránt sikerült a sarki fényt kimutatni. A VÉNUSZ légkörének az összetételéről ez ideig aránylag keveset tudtunk. Mindössze azt tudtuk biztosan Adams és Dunham 1932. évi vizsgálatai óta, hogy a bolygó légkörében nagymennyiségű széndioxid (COj) található. A két kutatónak a széndioxidot erős abszorpciós sáv jelentkezése révén sikerült kimutatnia. Az azóta lefolyt vizsgálatok során mind ez ideig még nem sikerült vízpárát, szabad hidrogént és oxigént kimutatni a Vénuszon. Az utóbbi években Bnrabasev és Ezerszkij szovjet kutatók arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a bolygó légkörében nagymennyiségű poranyag van, ami jól összeegyeztethető a vízpára hiányával. Ez azonban csak feltevés. Komoly problémát jelentett napjainkig a kutatók számára az a kérdés is, hogy van-e szabad nitrogén a bolygó légkörében. Az ez irányú kutatások hosszú időn keresztül teljesen eredménytelenek voltak. 1954-ben azonban fordulópont következett be ezen a téren. Ebben az évben N.Vl. Kozirevnek sikerült kimutatnia a nitrogén emissziós színképvonalait. Kozirev ezt a spektrogrammot a krimi asztrofizikai obszervatórium 50 hüvelykes (122 cm) reflektorának a segítségével készítette. KOZIREV felfedezése két szempontból jelentős. Mindenekelőtt ez volt áz első eset, hogy minden kétséget kizáró módon sikerült észlelni a hosszú időn keresztül kutatott szabad nitrogént a Vénusz légkörében. Nem kevésbé fontos azonban a felfedezés abból a szempontból is, hogy ilyen módon valószínűvé v|lt, miszerint a Vénusz légkörében is létrejön a sarki fény. Kozirev határozottan leszögezte, hogy az említett emissziós nitrogén vonalakat a Vénusz légkörében felvillanó sarki fény kétségtelen bizonyítékának tekinti. Megerősítette öt ebben a meggyőződésében az is, hogy a Vénusz emissziós nitrogénvonalai kb. 50-szer intenzívebbeknek mutatkoznak, mint a földi sarki fény színképében feltűnő nitrogén vonalak, Kozirev színképfelvétele azonban még mindig nem szolgáltatott közvetlen bizonyítékot a Vénusz sarki fényére vonatkozólag. Közben érdekes híradás érkezett Hollandiából. Houtgast holland csillagásznak sikerült kimutatnia a- Vénusz mágnességét. Houtgast ugyanis 1848ig visszamenően vizsgálta a' földmágneses elemek értékaiaku'í'ának menetét. Feltűnt neki, hogy a Vénusz alsó együttállásának az idejében (amikor a Vénusz a Nap és a Föld között tartózkodik) mindig mágneses „nyugalom" uralkodott az elmúlt több mint száz év folyamán a Földön. Houtgast ezt azzal magyarázta, hogy a Vénusz erős mágneses tere ilyenkor eltéríti a Napból a Föld felé tartó elektromos töltésű részecskéket. Számításokat végzett a Vénusz mágneses térerősségére vonatkozólag is és azt az eredményt kapta, hogy a Vénusz mágneses tere legalább kétszer olyan erős, mint a Földé. HOUTGAST eredményei újabb közvetett bizonyítékokat szolgáltattak a Vénuszon feltűnő sarki fényre vonatkozólag. Tudjuk, hogy a Föld mágneses tere jelentős szerepet tölt be a sarki fény létrejöttében. A Napból érkező korpuszkulák ugyanis bolygónk mágneses erővonalait követve „gyülekeznek" a két mágneses sark térségében. Ezek szerint a mágnesség, illetve a mágneses erővonalak léte ugyancsak a sarki fény létrejöttének egyik kritériuma. Eközben — Kozirewel és Houtgasttal egyidejűleg — ugyanezt a kérdést vizsgálták Post és Tombaugh amerikai csillagászok is. ők vörös színszűrőn keresztül végzett vizuális megfigyeléseik közben közvetlenül is észlelték a Vénusz északi félgömbjén a sarki fényt. Ez az első eset a csillagászat történetében, hogy az impozáns légköri fényjelenségeket egy idegen égitest légkörében is sikerült közvetlenül észlelni. (Természet és társadalom) NAGY FENYEROSSEGU TELEVÍZOR ? < Televízió és a meglepetés. (•„Tveet^iika molodezsi") A General Elektric :ég röntgen-televízió részére egy új berendelést szerkeszte't, amely lehetővé teszi a röntgenfelvétel tízezerszer erősebb felvételét, mint a normális I fényellenző. Ezzel kibővül a röntgen-televízió használata az iparban, főleg az ellenőrzés ts technikai kísérletek szakaszán. A berendezés kiváló fényerőségének titka až érzékeny ólomsav bevonat, amivel a televíziós kamara optikai rendszere b«s van >onva és amely lehetővé teszi, a röntgenkép közvetlen váltását az elektromos impulzusban .A .miszar további előnye, hogy ezeket az elektromos impulzusokat magnetikus szalagon f Ijegvezheti, vagy pedig a vetített képet a képsíkon fénykéoezheti, úgyhogy a megfigyelt jelenségeket állandóan lehet regisztrálni. A Német Demokratikus Köztársaságban levő Carl Zeiss Jena, a világ legnagyobb finommechanikai és optikai vállalat kivizsgáló intézetének dolgozói a legkorszerűbb ultrahang-vizsgálatok elyén alapuló „hang-kép" műszert állítottak elől. Ez a képeken látható műszer, lemezek belső hibáinak vizsgálására _ szolgál. Mérhetetlen nagy előnye, hogy nemcsak a hibát jelzi, hanem annak formája is észlelhető vele, mert a különleges, szinte egyedülálló berendezés az anyagon áthatoló rezgést fényképezhető képpé alakítja át, és egy segédberendezés a hiba helyét is megjelöli. (A technická práca nyomán) Autóút a Mont Blancon keresztül A közeljövőben állítólag valósággá válik a már régen kigondolt terv, megépül áz alagút a 4880 méter magas Mont Blancon keresztül. Az Európa legmagasabb hegységén keresztül vezető alagút építésének terve mindenesetre nem új dplog. Már a genfi természetkutató De Saussure, a hegyóriás első megtnászója 1787-ben sürgette az alagút megépítését. Száz évvel ezelőtt Vageur francia mérnök foglalkozott a feladattal és 1900 körül az ugyancsak francia Manód 1935 után végre megkezdték a kísérleti fúrásokat, amelyek azonban többször félbeszakadtak és végül elakadtak. Miután most Franciaország és Olasz-, ország, mint a két közvetlenül érdekelt ország megegyezett a terv keresztülvitelében, a közeljövőben megkezdik az építkezést. Körülbelül 12 000 méter sziklát kell átfúrni. A becslések szerint az émtkc-' •*•»« nér-i-öt évre van szükség. Eleinte vasúti alagutat akartak épí teni. De ma a motoros jármüvek világában egy négy és fél méter magas autóalagút, két egyenként hat méter széles autóúttal, keskeny gyalogjáróval célszerűbbnek látszik Az'alagút bejá-ata az 1200 méterre a tengerszint felett fekvő francia Chamowx mellett kezdődik. A hegy belsejében az út mintegy 200 métert emelkedik, hogy aztán Entreves-nél, egy olasz "falucskánál 1380 méter magasságban végződjék. Az alagút bejáratainál tiuolc óriási ventillátort szerelnek fel. A ke-' reszthuzatot létrehozó berendezésre azért van szükség, mivel mint ismeretes, a gépkocsik motorjai mérgező széngázt termelnek, amelyet nitrogén ••el 2500-szorosára kell ritkítani, hogy ártalmatlan legyen. Ha feltételezzük, hogy óránként 350 gépkocsi halad át az alaaúton, akkor másodpercenként 450 köbméter friss levegőt kell az alagútba belepréselni. Az alagút legmagasabb pontján külön vezetékkel a gázokat elvonják. Az autóutat Rout Blanctviak nevezik el. A Párizs—Róma közötti utat több száz kilométerrel fogja megrövidíteni és egyidejűleg egyenesvonalú összeköttetést teremt London—(Calais, Párizs, Dijon, Genf. Chamonix, Turin, Genova) Róma között. HíREK A TECHNIKA VILÁGÁBÓL A Szovjetunióban teleszkópikus televíziós vevőantennát szerkesztettek, mely tökéletesebb vételviszonyokat biztosít. Az új antenna segítségével már 200 km-en túl is tökéletesen vehető az adás. Ez óriási eredmény, mert így a vételkörzet csaknem kétszeresére emelkedik. Maga az antenna ót részből áll és egy különleges berendezés segítségével változtatható magassága és iránya a legmegfelelőbb vételviszonyoknak megfelelően. A közelmúltban jelentette be a washingtoni patológiai intézet munkabiztonsági felfedezését oly dolgozók "biztonságának védelmére, kiket fűrészeknél, ?ajtolóknál és hasonló gépeknél dolgozva baleset veszélyeztet. A felfedezés lényege egy rádiőaktív anyagot tartalmazó gyűrű, melyet a dolgozó a veszélyeztetett testrészén visel. A gyűrű automatikus berendezés segítségével, mely a rádióaktiv kisugárzásra érzékeny, a gépet leállítja, mielőtt a dolgozót baleset érné. E gy külföldi rádiógyárban új fajta miniatűr rádióvevő készülék szerkesztésével kísérleteznek. Az újtjpusú zsebrádió a beépített parányi akkumulátoron kívül a napfény energiájával is működtethető. A sugárzási energiát a készülék dobozára épített kis szeléncellák alakítják át elektromossággá Borús időben vagy éjjel a mintegy 500 üzemóra élettartamú akkumulátor táplálja a készüléket. A négy tranzisztorral működő vevő súlya mindössze 30 dkg. M egszületett a felfújható gitár. Egy fiatal francia feltaláló új hangszert szerkesztett, amelynek az a lényege,, hogy az eddig fából készült hangdoboz felfújható gumipárnával helyettesíthető. A hangszer így sokkal könnyebben szállítható és használaton kívül sokkal kisebb helyet foglal el. Szakértők véleménye szerint a régi és az új gitár hangszíne között nincs lényeges különbség. ZEISS ÚJDONSÁGA