Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-22 / 234. szám, szerda

GYERMEKÜDÜLŐ A csúcsokat még köúruha takarja, /i de a fenyőfák hegye már röt napsugárban fürdik. Könnyű 'szellő muzsikál az erdőben s a fenyő­rigó pici torkát köszörüli. A völgyben fekvő, csinos villa ablakán bekukucs­kál a nap s szerteszórja fénypászmáit. Ébred a természet, vele ébred az ember. A Tátra Lomnic-i Jesenský János-gyermekotthonban is megindul a nyüzsgés. Az apró legénykék, leány­kák kitörülik szemükből az álmot, ru­hát kapnak magukra s kifutnak a sza­badba egy kis csontropogtató tornára. Heccelődés, friss jókedv, ugrabugráló öröm jellemzi ezt a korai nekilendü­lést. Néhány perc múlva nagy csata­kiáltások közepette a fiatalok bero­hannak az otthonba mosdásra, regge­lire. Sietnek, mert ma hosszabb kirán­dulást tesznek, átrándulnak a lengyel oldalra. A Jesenský János-gyermekotthon mesébe illő helyen áll. Ennél szebb, jobb helyet bizony alig találhatnának. Örülnek is a fiatalok, kipirosodnak a friss, tátrai levegőtől. A Jesenský J ónos-gyermekotthon /A az iskolás ifjúság nyári üdülő­je. Az ország minden részéből idejárnak az iskolások, de nem csak üdülnek, szórakoznak, tanulnak is, megismerik a természetet, a termé­szetben előforduló növényeket és ál latokat. Gyakorlott pedagógusok ta­nítják itt az ifjúságot. Jelenleg a kassai építőipari dolgozók fiai, lányai töltik itt vakációjukat. Pataky András vezető kalauzol vé­gig a villában s megmutat mindent: a csinos éttermet, a könyvtárat, für­dőt, hálószobákat. Megjegyzi, hogy a könyvtárban több, mint 3000 könyv szolgálja a fiatalok igényét. Az iskolá­sok szórakozását ezenkívül különféle társasjátékok szolgálják. A gyermekek ötször étkeznek nap- j jában. Az étvágyra bizony nincs pa- ; nasz, mert a gyomor nem érzékeny- ; kedik itt a Tátrában. Az éles, tiszta levegő meghozza az étvágyat, kigöm - . bölyíti az arcocskákat. Tó a gyermekotthonban? — kér­J dezem egyik, másik gyerektől. *J — Jó, nagyon jó — felelik őszinte lelkesedéssel. A reggeli napsugár felszippantotta : a ködöt, felitta a gyöngyharmatot a fákról, virágokról. Az üdülő fiatalok felsorakoznak, készek az indulásra. Ai egyik fiú szájharmonikát vesz elő s fújja, cifrázza rajta a nótát. Szőke ha­ja a homlokába hull, arca nekitüzese­dik. A többiek is belecsapnak a nótá­ba. Vígan ércesen száll a dal, telezen­gi a hegyeket, telezengi a szívet, lel­ket. A csapat elindul a Tátra derűsen At kék ege alatt, a szemek csü­^ lógnak, mint a gyémánt, mint a karbunkulus. Nézek utánuk és felsóhajtok: — De jó volna tíz évesnek lenni. —d. AZ ADRIA KEK TÜKRÉNÉL Nyaralási jegyzetek Jugoszláviából Ha valaki most megkérdezné tőlem, hogy éreztem magam az Adrián, így válaszolnék: az első nap elragadó volt, > vagy még annál is több A harmadik | nap unalmas — felhős volt az ég, I esett az eső, — negyedik nap pedig t gyönyörű volt — egésznapos kirán­\ duláson voltunk, az ötödik naptól i kezdve pedig nagyon szép, kellemes j volt az üdülés. Kár, hogy az utolsó [ napok olyan gyorsan elröpültek. Egy­i szerré csak azt vettük észre, hogy bú­' csúzni kell a tenger sós vizétől, a * tengerparti strandtól, ami pedig miň­te dennapos velejárója volt itt töltött te napjainknak. * *** J Otunkon 12 óra leforgása alatt két M ország határát léptük át. Reggel Ko­M márnonál — Komáromnál a magyar ha­te tárt. délután Murakeresztúrnál—Kötö­tt ribánál pedig a jugoszláv határt. " Bratislavában vonatraszállásunk után feljebb kevesebb eleganciával. Elég sok jellegzetes délszláv típussal lehet ta­lálkozni az utcákon, barna arcú holló­fekete hajú. fekete szemű, keskeny ba­juszú férfiakkal. A fiatal nők nagy ré­sze rövid nadrágot, vagy háromnegye­des kék nadrágot visel, ami szerintem legésszerűbb viselet ebben a hőségDen. A többség egyszerű, olcsó nyári anyag­ból készült ruhát hord. Az öregasszo­nyok szinte kivétel nélkül feketében járnak, még a legforróbb nyári napo­kon is. Tetőtől-talpig feketében. Fe­kete cipő, fekete harisnya, fekete ruha, fekete sálszerű kendő, amelyet kétoldalt hátrafelé vetnek át a vál­lukon. A piacra is fekete szatyorral járnak bevásárolni. Azt mondják, hogy a fekete szín nyáron nagyon meleg. Én még nem próbáltam feketében jár­ni 40—45 fokos hőségben, de ha így van, akkor e vidéken az öregasszo­nyoknak nagyon melegük lehet. ANYA Hajlongó füzek árnyában ruháját mossa egy asszony. Tegnap Is e tájban láttam görnyedő háttal a parton, s ott kapta szegényt az alkony. Máskor ő nem ér rá mosni, kell otthon a pénz, a kenyér, tegnap se volt csak maroknyi liszt, s mit szóljon, ha enni kér hat éhes száj — és ő henyél. Öh, mire képes az anya! Példa erre száz sem elég, nincs egy nyugodt pillanata, s ha faggatnád, ha kérdenéd miért, miért?... a gyermekért... Azóta, ha mosni látok, eszembe jut a kis patak, meg az apró habvirágok ahogy nézte, mint rohanták. — S a gondjai csak maradtak. TÖRÖK ELEMÉR. Napfényes délelőtt a cirkvenicai strandon KULTURÁLIS HÍREK India művészegyüttes nagy siker­rel mutatkozott be a moszkvai Nagy Színház kamaraszínpadán. A bemu­tatkozó előadáson jelen voltak a szovjet kormány és a párt vezetői. A. TASZSZ jelentése elragadtatott hangon számol be az indiai művé­szek kiváló szerepléséről. A Szovjetunióval közösen akarják a nyugatnémetek elkészíteni az új Peer Gynt-filmet. A háború alatt készült német filmben a címszerepét Hans Albers játszotta. A németek most Sztrizsenov szovjet művészt kérték fel Peer Gynt szerepére. mat indított a 50 ha-on felüli és az egyházi földbirtokok kisajátítására. Ennek a követelésnek nagy vissz­hangja volt a parasztok között és újabb követelések, az úgynevezett Hradeci Program alapjául szolgált. E program szerint meg kellett való­sítani ezt a jelszót: „Azé a föld, aki megműveli." A burzsoá miniszterek persze ezt a törvényjavaslatot sem akarták elfogadni, de végül a töme­gek nyomására ráfanyalodtak erre is. Ekként a pártnak a parasztság érde­kében folytatott harca teljes sikerrel járt. 1947-ben rendkívül súlyos aszály sújtotta az országot. A nyugati kapi­talista hatalmak nem voltak hajlan­dók élelmiszert eladni az országnak; a burzsoázia azt remélte, hogy most a fenyegető éhség segítségével sike­rül majd a népet a kommunista párt ellen fordítania és magához ragad­nia a hatalmat. De tévedett. A kom­munista párt a Szovjetunióhoz for­dult segítségért és a Szovjetunió kész­ségesen bocsátotta az ország rendel­kezésére a szükséges élelmiszermeny­nyiséget. A Szovjetunió baráti segít­ségével sikerült elhárítani az éhség veszélyét és keresztülhúzni a burzsoá­zia számításait. A -párt — noha a burzsoázia erélyesen ellenezte — még azt is keresztülvitte, hogy az aszály­sújtotta parasztok hathatós segítséget kapjanak, és az ahhoz szükséges anyagi fedezetet a milliomosok meg­adóztatása útján megszerezzék. A burzsoá miniszterek erős ellenállást fejtettek ki a milliomosok megadóz­tatása ellen, de a párt mozgósította a tömegeket és ezek nyomása oly nagy volt, hogy a burzsoá miniszte­rek végül Is megszavazták a parasz­tok segélyezéséről és a milliomosok megadóztatásáról szóló törvényt. A XVII. Nemzetközi Filmfesztivál augusztus 16-án kezdődött a velen­cei filmpalotában. A tizenkét napig tartó fesztiválon többek között be­mutatják a „Halhatatlan garnizon" című szovjet, az „Erősebb az életnél" című amerikai, a „Köpenicki kapi­tány" című nyugatnémet, a „Tor­reádor" című mexikói, a „Párizsi át­kelés" című francia, l rAz athéni pán­cél" című görög, a „Letícia nővér'* című olasz filmet. Anglia még nem döntött, hogy milyen filmmel vesz részt a fesztiválon. Magyarország hat dokumentumfilmmel vesz részt. A belpolitikai helyzet közben még jobban kiéleződött. Míg a kommunista párt újabb és újabb követeléseket tá­masztott és valósított meg a dolgo­zó nép érdekében, addig a burzsoázia törekvése arra irányult, hogy elgán­csolja a kommunisták javaslatait, megakadályozza a kormány munkáját és végül olyan fordulatot idézzen elő, mely lehetővé • teszi régi hatalmuk visszaszerzését. Ebből a célból 1948. február 20-án lemondott a 12 burzsoá miniszter, hogy kormányválságot előidézve, Be­neš új kormányt nevezzen ki a kom­munisták nélkül. De a kommunista párt résen volt, kiadta a jelszót, hogy a miniszterek lemondását el kell fogadni és új kormányt kell kinevez­ni a kassai kormányprogramhoz hű képviselőkből. E követelés támogatá­sára február 22-re Prágába összehív­ták az üzemi tanácsok és szakszerve­zetek országos értekezletét, melyen 8000 küldött túlnyomó töbosegben magáévá tette a párt követelését és elhatározta, hogy február 24-én egy­órás általános sztrájkot szervez. A párt kiadta a jelszót a Nemzeti Front akcióbizottságainak megalakítására, melyek megkezdték a reakciós elemek eltávolítását a közintézményekből. A szabadkozó Beneš végül a tömegek ilyen nyomására kénytelen volt elfo­gadni a burzsoá miniszterek lemondá­sát és olyan kormányt kinevezni, melynek tagjai hűek maradtak a kas­sai kormányprogramhoz. Ilyen körülmények között megala­kult az új kormány a reakciós elemek kizárásával. Ez lehetővé tette, hogy — most már az 1945 forradalmon túl­menően — megkezdjük a szocializmus gyorsabb ütemű építését. Balogh-Dénes Arpád. í nem egészen 24 óra múlva elértük az | Adria-tenger kék tükrét, beleszámítva 4 a Rjekából—Cirkvenicába vezető autó­í buszutat is. Milyen kicsi a világ. Ná­* lünk szárazföldi országban sokan tá­p volinak tudják a tengert, pedig szinte ' a „kert alatt" mossa örökösen homo­J kos, sziklás, kavicsos partját. i Az idevezető út legszebb élménye ' kétségkívül a „magyar tenger", a Ba­lt laton volt. Vonatunk többszáz főnyi' ' utasa egy pillanatra el nem mozdult , az ablaktői attól kezdve, ahogy Siófok > előtt feltűnt a Balaton hófehér vitór­' Iákkal tűzdelt széles tükre. Az étkező­, kocsi derék vezetőjének a legnagyobb j igyekezettel sem sikerült az utasokat j a* terített asztalok mellé csábítania i mindaddig, amíg a vonat 83 kilométe- ' I ren keresztül a tó mellett futott. Pe­j dig a mi kocsinkra, amely a legtávo­Í labb esett az étkezőkocsitői, már meg­' lehetősen későn került az étkezési \ sorrend. ! A késésért azonban pazarul kárpő­1 tolt a gyönyörű táj, amely annyi szív­í bőljövő elragadtatást váltott ki a i csehszlovák utasokból. Nagyszerű kép (a Balaton vonatból nézve. A végtelen [ hosszúnak tűnő széles ecélszürke víz­( tükör, a távoli túlsó part. ame.y újra •meg újra előbukkan az innenső oldal | fasorainak lombkoronája mögül, még a ŕ legprózaibb ember figyelmét is leköti. | Ezerszámra integettek vonatunk felé a ( vízben lubickoló, a változatos nevű kü­i lönféle-lakok, meg az egyes üzemek i tulajdonában lévő üdülők körül heve­* résző barnára sült magyar és külföldi í dolgozók. 1 A barátságos integetés különben * egész utunkra jellemző. Magyarorszá­gon és Jugoszlávián keresztül, ahogy t feltűnt a csehszlovák zászlókkal díszí­•tett szerelvényünk, mindjárt szívélyes * integetésre lendültek a karok. t Vonaton az utazás, bár ha állandóan J új meg új tájak bukannak is fel a ! kíváncsi szem előtt, idővel fárasztóvá ü válik, őszintén megvallva, féltem is * az utazástól, mert voltam már olyan \ kiránduló vonaton, amely hosszú őrá­»kig vesztegelt az egyes állomásokon. [ Ezen az úton azonban a csehszlovák, > magyar és jugoszláv vasutasok jóvol­U táből a két határállomást Komáromot t és Murakeresztúrt leszámítva sehol 1 sem állottunk hosszabb ideig. Percnyi (késés nélkül futottunk be Rjekába, ! amelynek állomásán először csapta | meg orrunkat a tenger jellegzetes, sós jszaga. *•* Cirkvenica szép fekvésével, bájos ' környezetével egyike a legszebb felső­2 adriai üdülőhelyeknek. Nincs annyira í nagyvilági jellege mint mondjuk Opa­Jtijának, azonban nekünk sokkal ott­t honosabbnak, eredetibbnek tűnt. A vá­é rosnak mintegy 5 ezer lakosa van. Há­? zai nem sokban különböznek a mi kis­, városi, általában egyemeletes házaink­t tői, legfeljebb annyiban, hogy egy «ré­j szük a tengerparttól állandóan emel­t kedő hegyoldalon meglehetős magas­* ságban tapad a sziklás hegyoldalhoz. ^Lakosai is általában úgy öltözködnek, * mint a hazai kisebb városokban, leg­Az itteniek nagy része halászatból él, meg az idegenforgalomból. Szántó­föld alig tartozik a városhoz, bozót­tal, alacsony fákkal benőtt köves hegy­oldal annál több. A város kis kikötőjében nagyobb ha­jók nem igen vetnek horgonyt. A tengernek ezen a részén nem is láttam nagyobb tengerjáró hajót. Halászbár­kák, motoros teherhajók szelik a kék vizet, kirándulőhajók, fehér vitorlások-, kisebb-nagyobb csónakok, meg a nap­jában délről és északról szabályosan közlekedő utasszállító • hajók, amelyek háromszor, négyszer lehetnek nagyob­bak, mint a mi dunai Pionírunk, no meg persze jóval magasabbak, dupla­fedélzetűek. iftsszú füstfelleget hagy­va maguk után, ott vetnek horgonyt a parttól mélyen a tengerbe nyúló be­tonmóló végén. Mély, rekedt kürthang­hoz hasonló jelzésük nem egyszer vert fel legédesebb ebédutáni álmomból. Néha egy-egy regényes külsejű kétár­bocos teherszállító hajó is kiköt a móló mellett. Egyikük, a Barbarica me­lászok munkája távolról sem olyan re­gényes, mint azt a halászhistóriák után gondolnánk. A tenger nem adja ingyen a kenyeret, derekasan meg kell dol­gozni érte. Külőrij kell megemlékeznem a cirk­venicai piacról. Nem azért, mintha nagy lenne, hanem éppen azért, mivel kicsi, de nap, nap után bő választékú áruval volt tele. A piac a kikötő szom­szédságában bújt meg néhány lombos fa árnyékában. Csaknem minden nap ellátogattunk ide. Érdekes volt nézni kivált délelőtt, meg hetipiac idején az itt zajló életet. A piac sok mindent elárul egy helyiség környékéről. Néz­zük csak meg, miről mesélt a cirkve­nicai piac. Legelőször is arról, hogy a közelben sok — és ami fő — jó bor terem, s ezt elég olcsón árusítják. Nem mondok nagyot, ha azt állítom, ho'gy itt inkább kifizetődik a borivás, mint az alkohol­mentes üdítő italok fogyasztása. A piacon egy liter bort 140—150 di­nárért lehet venni, a közeli szigeten még ennél is olc.«'bban. Két deci cit­romos szörpért viszont 55 dinárt fi­zettem a vendéglőken. Azt is elárulja a piac, hogy sok zöldség, paradicsom, paprika, dinnye meg különféle korán­érő nyári gyümölcs, alma, szilva, barack, szőlő, körte, terem a környéken. A piac megmutatja azt is, hogy az itt lakók ki tudják használni a tenger nyújtotta sokféle lehetőséget. Ezerféle csillogó kagylókkal művészi módon díszített csecsebecsék, kazetták, cigarettaszip­kák, hamutartók, fényképalbumpk, le­leményesnél leleémenyesebb áruk. vá­zák láthatók a sátrakban. A külföldiek körében nagyon kelendők ezek a dísz­tárgyak. Égy remek külsejű doboz csábításának én sem tudtam ellent­állni. Háziszőttes szőnyegek, csipke asztalterítők nagymennyiségben talál­hatók a piacon. Alkudoznak is rájuk elegen, ami azt bizonyítja, hogy a vi­lágnak ezen a részén is megbecsülik az emberek a szépet. Otthon főzött rákiját, tengeri csillagot, kilós súlyú kagylókat kínálgatnak az árusok. A piaci napokon meg fazekasok, ká­dárok, gyermekjáték-készítők rakják szét áruikat a földön. Halat nem árul­nak a piacon, de a közeli halvendéglő kirakata felér egy tanulságos kis ak­váriummal. Mindennap másfajta halak, tengeri rákok, — ujjnyi nagyságú pa­rányi haltól egészen méter hosszú mélytengeri halig, félméteres langusz­táig — jelennek meg a kirakatban. ' 1 Cirkvenicának mint általában min­den nyaralóhelynek tekintélyes részét elfoglalják a szállodák és a kii onféle üdülők. Néhány gyermeknyaraló is van itt, és itt van a horvát tanítók üdülő­otthona is. Az egész évi munka fáradt­ság á* pihenik ki benne az ország kü­lönböző tájairól érkezett pedagógusok. A szállodák nagyon tiszták, gondozot­tak. A csehszlovákiai vendégeket a legnagyobb hotelben, a Therápiában helyezték el. A szállodára csak jót mondhatunk. Az ellátás kitűnő, aki fogyni akart a nyáron, az minden bi­Hófehér vitorlások a tenger kék tükrén zitlábas legénységével olyan benyo­mást tett rám, mint egy múltszázad­beli tengerésztörténet vitorlása. A kikötőben nagyobbára halászhajók horgonyoznak. A Skarpocs, Brusznyik, Kocsár, Tunolovac, meg a társai. Nem túlnagyok ezek. Űrtartalmuk aligha haladja meg egy dunai uszályét, csak sokkal magasabbak. Valamennyi ha­lászhajó motorral van felszerelve. Voltam egy ilyen bárkán, nem sok lát­nivaló van rajta. A fedélzeten alig fér­ni az összecsomózott hálóktól, parányi kabin, tartály, kormányosfülke, motor, néhány kötélcsomő, meg hordó egész „berendezésük", no meg a liliputi konyha, amelyben alig van hely az apró fekete tűzhely számára. A városi lakosok szük, konyháira panaszkodó háziasszonyok bizonyára el sem hiszik, hogy egy ilyen négyzetméternyi helyen a tízfőnyi, jól megtermett emberből álló legénység számára mindig pontos időre elkészül az ebéd. Kemény lehet az élet ezeken a halászhajókon. A ha­zonnyal csalódott számításában. A ki­adós reggelig, ebédek, vacsorá < aligha járultak hozzá még az egésznapos für­dőzés mellett, sem a testsúly csökke­néséhez. A szálloda szobái otthonosan berendezettek, a pincérek udvariasak és nagyon gyorsak. A gyors felszolgálás terén egyes hazai pincéreink példát vehetnének horvát kollegáiktól. *** A strandolás a legtöbb embernél el­ső helyen szerepel a nyár nyújtotta örömök között. A fürdés nyáron any­nyira megszokott dolog, hogy nem is igen szoktak újságcikket Írni róla. Te­kintve azonban, hogy az olvasók közül sokan valószínűleg még nem fürdöttek az Adriai-tenger hullámaiban, illő hogy néhány sorban beszámoljak róla. GÄL LÁSZLÓ (Folytatjuk.) 0 J SZÖ 1956. augusztus 22. 5

Next

/
Thumbnails
Contents