Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-13 / 194. szám, péntek

J Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956, július 13. péntek 30 fillér IX. évfolyam. 194. szám A kollektív munka alapja Való igaz, hogy a taggyűlés a pártszervezet működésének a tükre. Példák ezreivel lehet bizonyítani, hogy az az alapszervezet, melynek gyűlései jól előkészítettek, a beszámolók az illető munkahelyek égető kérdéseivel foglalkoznak. a tagok pedig aktívan bekapcsolódnak a vitába és aprólékosan elemezve megtalálják a problémák megoldásának útját — annak a pártszervezetnek tagjai a taggyűlésen kívül is élő, eleven pártmunkát végeznek. Érthető ez, hiszen a kommunisták a taggyűléseken közösen megvitatott és elfogadott határozatokban világos célt tűztek maguk elé, amely javaslataikat, hozzászólásaikat tartalmazza. Természetes, hogy az ilyen határozat teljesítésére — amelynek helyességéről meg vannak győződve a párttagok — a pártszervezet tagjai teljes lelkesedéssel mofzgósítják a tömegeket. Ennek éppen az ellenkezője érvényesül ott, ahol a gyűléseket csak azért tartják meg, mert tervben vannak, mert az alapszabályzat szerint egybe kell azokat hívni, vagy pedig mert a felsőbb pártszervek ellenőrzik a gyűlések megtartását. Hány esetben találkozunk a taggyűlések ilyen formális gyakorlatival. Taggyűlésekkel, amelyeken a tagok unottan, ásítozva hallgatják a járási instruktor, vagy az elnök általános beszámolóját, amelyeknek vajmi kevés közük van ahhoz, amivel a párttagok mindennapi munkájukban találkoznak. Csoda-e, ha az ilyen taggyűléseken vérszegény a vita, az emberek egymásra nézegetnek, mindenki a másiktól várja a hozzászólást, mert végeredményben senki sem tudja, miről kellene beszélnie. Pártunk országos konferenciájának határozata hangsúlyozza, hogy a pártmunka súlypontjának a munkahelyeken, a dolgozó emberek között kell lennie. E határozat teljesítése feltételezi minden alapszervezet munkájának nagymértékű aktivizálódását, valamennyi munkahelyen az eleven pártélet megteremtését, a pártmunkában a lenini elvek mindennapos érvényesítését. A taggyűlések, mint a párton belüli demokrácia legjellegzetesebb kifejezői, nagy jelentőségűek egész pártmunkánkban és minden alapszervezet működésében. A taggyűlés, amely az alapszervezet legfelsőbb szerve, az a fórum, ahol a legnagyobb lehetőség nyílik a párttagnak jogai érvényesítésére, a pártpolitika minden kérdésének megvitatásában, bírálati jogának érvényesítésében, a választásokban, az alapszervezet feladatainak megvitatásában és a határozathozatalban való részvételben. A taggyűlésen nyílik a legjobb alkalom arra, hogy minden helyes gondolatot megvalósítsunk a gyakorlatban és a kollektívában,győződjünk meg elgondolásaink, nézeteink helyességéről, alaposságáról. A taggyűlés hatalmas jelentősége megköveteli, hogy előkészítésére a legnagyobb gondot fordítsuk. Mit kell ennek a gyakorlatban jelentenie? Semmiesetre sem csak azt, amit a rozsnyói járási pártbizottság egyik — munkájában feltétlenül lelkiismeretes dolgozójától hallottunk, hogy neki minden körülmények között kint kell lennie az alapszervezetben jóval a gyűlés megkezdése előtt, mert különben megtörténik, hogy a taggyűlést nem tartják meg. Tévedés ne essék, nem azt hibáztatjuk, hogy az illető elvtárs tűzönvizen keresztültöri magát a sokszor egymástól távoleső helyeken megtartandó gyűlésekre. Ez neki, mint instruktornak legalapvetőbb kötelessége. A hiba az, hogy az instruktor meg nem jelenése kétségessé teszi a taggyűlés megtartását. Ma, amikor egész pártunkban a pártélet nagyfokú aktivitása megy végbe, nem lehet megtűrni az alapszervezetek ilyen önállótlan tevékenységét. A taggyűlések jó előkészítésénél az alapszervezetek bizottságainak alaposan át kell gondolndok a gyűlés programját. Éppen itt, a gyűlés előkészítésében kell a legjobban megnyilvánulnia a bizottság jelentőségének. . A taggyűlés elé elsősorban a legfontosabb helyi problémákat kell terjeszteni megvitatásra. Természetesen emellett nem feledkezhetnek meg az üzem, a járás problémáiról sem, ugyancsak nem hagyhatják figyelmen kívül az országos jelentőségű kérdéseket. Hatalmas hozzájárulást jelent a taggyűlések sikeréhez, ha a megbeszélésre kerülő kérdéseket már a pártcsoportok gyűlésein megvitatják. Kettős eredményt érünk el ezzel: a színvonalasabb taggyűlést és a pártcsoportok aktívabb munkáját. A harmadik eredmény pedig az lesz, hogy a taggyűlés felkelti a tagok érdeklődését, nagy számban jelennek meg rajta és -vesznek részt a feladatok megbeszélésében, a párttagokat áthatja az elvhűség, felvér teződnek a tömegek között végzett munkára. Ily módon a taggyűlés a párttagságot felvillanyozza, aktivizálja, fellendül az egész alapszervezet munkája. A taggyűlés legfontosabb része a vita, ahol legjobban ki kell domborodnia a kollektív munkának. A párttagok véleményét, hozzászólásait figyelembe véve lehet igazán helyes határozatot hozni, amely az egész kollektíva véleménye és amely mögött az egész tagság egy emberként áll. Ez pedig a legnagyobb kezesség arra, hogy a taggyűlés határozata a gyakorlatban minden pontjában valóra válik. Tengerjáró hajóink nyersanyagot hoznak hazánkba A háború után a „Lidice" lesz az első csehszlovák hajó, mely Fiume partjain köt ki. Kínából és Vietnamból egyéb nyersanyagon kívül vasércet hoz Csehszlovákiába. A Lidice az első külföldi hajó, mely árut rakott le az újonnan felépített kínai Tsanken kikötőben. A Július Fučík csehszlovák teherhajó, mely még ebben a hónapban a romániai Constanza kikötőben vet horgonyt, Kínából és Vietnamból érkezett. Constanzában a kínai és vietnami termékeken és kukoricán kívül állatokat is kirak a prágai állatkert számára. A Republika nevű tengerjáró hajónk csehszlovák cementet szállít a kanadai Montrealba s visszafelé gabonarakományt hoz hazánkba. A csehszlovák kormányküldöttség visszatért a Lengyel Népköztársaságból Csütörtökön, július 12-én délután visszatért Prágába a csehszlovák kormányküldöttség, mely Viliam Široký miniszterelnök vezetésével csaknem egyhetes látogatáson a Lengyel Népköztársaságban tartózkodott. A küldöttség tagjai Karel Poláček miniszterelnökhelyettes, Julius Ďuriš pénzügyminiszter, dr. Emanuel Šlechta, az Állami Építészeti Bizottság elnöke, Antonín Pospišil, közlekedésügyi miniszter, dr. Jozef Kyselý, helyi gazdálkodásügyi miniszter, dr. Ladislav Šimovič, külügyminiszterhelyettes, Karel Vojaček, Csehszlovákia varsói nagykövete, dr. Karel Krejci, egyetemi tanár, a Károly egyetem prorektora, dr. Jiŕi Kotatko, a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia levelező tagja, Miroslav Svoboda, a plzeni V. I. Lenin-üzem igazgatója és Ladislav Buter, a vitkovicei Klement Gottwald vasmű üzemi szakszervezeti bizottságának elnöke voltak. Az ünnepélyesen feldíszített főpályaudvar előtti térségen felsorakozott a prágai helyőrség díszegyséqe harci zászlajával. A pályaudvar épülete előtt számos prágai polgár gyülekezett a küldöttség üdvözlésére. A csehszlovák kormányküldöttség üdvözlésére a párt és kormány vezetői Rudolf Barák, Zdenék Fierlinger, Antonín Novotný, Ottakár Šimunek, továbbá Bruno Köhler, a CSKP KB titkára. Václav Dávid külügyminiszter, a kormány többi tagjai, a nemzetgyűlés képviselői, a Nemzeti Front szervezeteinek küldöttei és a miniszterelnökségi hivatal és külügyminisztérium vezető dolgozói jelentek meg a pályaudvaron. Az üdvözlésben részt vett Eufrozyna Paduchová, a Lengyel Népköztársaság ügyvivője, a lengyel nagykövetség tagjaival. Jelen voltak a prágai diplomáciai testület tagjai is. Délután 3 óra előtt megérkezett a különvonat Varsóból. Viliam Široký miniszterelnök és a csehszlovák kormányküldöttség többi tagjai szívélyesen üdvözölték egymást az összes megjelentekkel. A csehszlovák és lengyel államhimnuszok elhangzása után Viliam Široký miniszterelnök Václav Kratochvil vezérezredes, vezérkari főnök kíséretében szemlét tartott a díszőrség felett. A díszőrség elvonult a csehszlovák kormányküldöttség és a hivatalos vendégek előtt és ezzel a<. üdvözlés véget ért. A Romén Népköztársaság további 20 000 fővel csökkenti hadseregének létszámát Bukarest, július 12. (ČTK) — A Román Sajtóiroda közlése szerint a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elhatározta, hogy 1956. szeptember 1vel hadseregének létszámát további 20 000 fővel csökkenti. A haderő létszámcsökkentésére első ízben 1955. augusztus 30-án került sor, amikor 40 000 katona szerelt le. A hadseregnek a polgári életbe viszszatérő tagjait a népgazdaság — az ipari és mezőgazdasagi termelőágazataiban fogják alkalmazni. A megtakarított pénzügyi eszközöket békés építkezésekre. szociális és kulturális célokra fordítják. Az SZKP vezetőinek megbeszélése az Olasz Kommunista Párt küldöttségével Az Olasz Kommunista Párt küldöttsége — Giancarlo Pajetta, a központi bizottság titkárságának tagja, Celeste Negarville és Giacomo Pellegrini. a kommunista párt vezetőségének taqia — a napokban Moszkvába érkezett. HruscsQv. az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Poszpjelov. az SZKP Központi Bizottságának titkára és Ponomarjev, az SZKP Központi Bizottságának tagja foaaclta az Olasz Kommunista Párt kü'döttséQét és hosszas baráti megbeszélést folytatott vele. Eszmecserét folvtattak a két párt politikájáról, a munkásmozgalom helyzetéről és jelenlegi problémáiról. A beszélgetés szívélyes légkörben, a két testvérpárt közötti őszinte, barátság és kölcsönös bizalom szellemében folvt le. Indiai kulturális küldöttség érkezett Csehszlovákiába Anil Kumár Csanda külügyminiszterhelyettes, az Indiai Köztársaság kulturális küldöttségének vezetője A csehszlovák kormány meghívására Anil Kumár Csandának, az Indiai Köztársaság külügyminiszterhelyettesének vezetésével indiai kulturális küldöttség érkezett Csehszlovákiába. A küldöttség tagjai ének-, tánc- és zeneművészek, akik hazánkban magas népi kultúrájuk egyes müveit mutatják be. Szerdán, július 11-én a ruzyni repülőtéren a vendégeket dr. Gertruda Sekaninová-Čakrtová, -a külügyminiszter helyettese, dr. Vladimír Václavík, az iskola- és kulturális ügyek miniszterének helyettese, valamint politikai és kulturális életünk további képviselői fogadták. Az indiai vendégek Csehszlovákiában egy hétig tartózkodnak, művészi bemutatót rendeznek Bratislavában, Brnóban, Hradec Královéban és Prágában. KARLOVY VARYBAN MEGKEZDŐDÖTT a IX. nemzetközi filmfesztivál Tegnap 14.30 órakor kezdődött meg ünnepélyes keretek között a IX. nemzetközi filmfesztivál Karlovy Varyban. A megnyitó beszédek elhangzása után elsőnek bemutatták a versenyben résztvevő „A Rumjancev eset" című szovjet színesfilmet. A versenyben résztvevő második filmet az ALAFilm jugoszláv filmvállalat mutatta be „Nyomozás" címmel. A film a jugoszláviai illegális hazafias mozgalomból meríti témáját. Az új Karlovy Vary-i széles vetítővászonnal ellátott szabadtéri moziban 21 órakor első ízben mutattak be Csehszlovákiában széles vetítésű filmet, éspedig a „Vörös tenger kincse" című francia plasztikus hangú dokumentumfilmet. •••• Építik Szlovákia legnagyobb energetikai elosztó csomópontját A második csehszlovákiai ötéves terv éveiben további újonnan épülő energetikai művek mellett különleges jelentősége lesz a Zemianské Kostolany turbocentrále közelében épülő bystričani energetikai elosztó csomópontnak. A bystričani elosztót 1952-ben kezdték építeni. 1953 áprilisaban üzembe helyezték a 100 és 220 kilowattos rész első szakaszát. A Priemstav dolgozóinak és az elektrovod szerelőinek köszönhetően az építést sikerrel folytatják. A Priemstav dolgozói e napokban 20 méter magas vasbeton ellenőrző • tornyot építenek, melyben 100 tonnás súlyú transzfovmátorokat fognak ellenőrizni. Egyút

A tal kiépítik a műhelyeket, garázsokat, raktárakat és a szociális berendezéseket. Az elektrovod szerelői befejezték a 220 kW-os transzformátorok 3 fázisának és egy tartalékának szerelését és bekapcsolását. 1960-ig a bystričani csomópontban további fontos igen magasfeszültségű vezetést összpontosítanak. AIX. nemzetközi filmfesztivál íjjj" gy évi megszakítás után tegnap Karlovy Varyban ismét nemzetközi fimfesztivál kezdődött, amelynek kimondott célja: a legjobb filmekkel népszerűsíteni a népek barátságát, a nemzeti szabadságot, a haladást, az új emberért folytatott harcot. Olyan eszmények ezek, amelyeket minden filmdolgozó büszkén vallhat magáénak és az eddigi hírek alapján minden reményünk megvan arra, hogy ezek a magasrendű elvek konkrét művészi alkotásokban jutnak a fesztiválon kifejezésre és sokoldalú, gazdag ösztönzést adnak a további munkához. A szovjet film, amely idén Cannesban az Othellóval már Nyugaton is nagy sikert aratott és a rendezés első díját nyerte el, következetesen valósítja meg célkitűzéseit: mind közelebb kerülni a néphez, együtt dolgozni a néppel, hisz egész munkájának értelme, hogy olyan filmeket alkosson, amelyek tetszenek a néptiek, segítenek neki élni, megkönnyítik munkáját és pihentetöt adnak. A hazai filmeknél főleg a rajz- és bábfilmek, a történelmi tárgyúak mutattak fejlődést, különösen a Huszfilmet értékelhettük magasra, hogy monumentalitása nem volt külsőséges, és Husz forradalmi igazsága nem szokványosán, hanem emberileg mélyebben megalapozott képekben került kifejezésre. A Vörös fény Kladno felett után a jövőben szükségünk volna olyan filmekre, amelyek a munkásosztály harcait és problémáit nem a többi társadalmi osztálytól vagy rétegtói elszigetelten ábrázolják, hanem erős kapcsolatban, összefonódva velük, ahogy ezt az élet a múltban és a jelenben mutatja. Szükség van arra, hogy a mi filmjeink is közelebb kerüljenek a valósághoz, a dolgozó ember mindennapi problémáihoz, hogy jobban lekössék a nézőket és egyre több olyan alkotása akadjon filmművészetünknek. amely túléli az időt. Filmgyártásunk technikai lehetőségei ha nem is korlátlanok, de bátran állíthatjuk, hogy sok, a filmművészetben élenjáró országét messze túlhaladok. Ezt a technikai felkészültséget összhangba kell hozni a művészi törekvésekkel. Bizonyos, ha hazai filmgyártásunk javítani tud filmjei tematikájában, igényesebbé válik a forgatókönyvek megválogatásában és a rendezői munkában, akkor a jövőben több sikert könyvelhetünk el. A Karlovy Vary-i IX. nemzetközi filmfesztivál, nemcsak az új filmek seregszemléje lesz, hanem kitűnő lehetőséget ad a film dolgozóinak, hogy kicserélhessék nézeteiket. A nemzetközi helyzet enyhülésének köszönhető, hogy a fesztiválon idén több olyan ország vesz részt, amely az utolsó esztendőkben szigorúan elzárkózott szinte bojkottálta fesztiváljainkat. Ma, amikor a szovjet hadsereg kétszáztagú művészegyüttesét a londoni Empress Hallban kitörő lelkesedéssel fogadják, a népi demokráciák ének- és táncegyüttesei járják a nyugati országokat és a Nyugat művészei sűrűn járnak hozzánk, egészségesedésről, jégtörésről beszélhetünk, amely Karlovy Varyban is feltétlenül érezteti majd hatását. Néhány héttel ezelőtt, május 14-én Párizsban a filmművészek nemzetközi találkozóján Autant-Lara, a világhírű francia filmrendező előadásában igen sötét képet festett a film jövőjéről. Elmondotta, hogy veszély fenyegeti az önálló nemzeti filmgyártást, amelyet főleg az amerikai filmipar fojtogat. De a hiányos technikai felszerelés, az anyagi lehetőségek korlátai és a cinemascope is súlyosbítja a válságot. Nyugaton ez az aggály erősen indokolt, valóban sok a korlát, amely akadályozza az igazi művészi filmek megszületését. A mi filmművészeink aligha hivatkozhatnak ezekre a korlátokra, a kellő feltételek hiányára. Nem kétséges, hogy a fesztivál ezt az egész világ előtt igazolni fogja. EGRI VIKTOR