Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-08 / 189. szám, vasárnap

Á csehszlovák kormányküldöttség Varsában Varsó, július 6. (ČTK) — A cseh­szlovák kormányküldöttség Viliam Širokýval, a miniszterelnökkel az élen, július 6-án délután látogatást tett A. Zawadzkinál, az államtanács elnöké­nél és J. Cyrankiewicznél, a minisz­tertanács elnökénél. A küldöttség tagjai ezután felke­resték a powonszki temetőt, hogy Bo­leslaw Bierut emlékének áldozzanak. A csehszlovák küldöttséget a Lengyel Népköztársaság külügyminisztériumá­nak képviselői, M. Naszkowszki küi­ügyminiszterhelyettessel az élen, a lengyel tábornoki kar képviselői, va­lamint J. Zarzycki, a Varsói Nemzeti Tanács elnöke kísérték. Jelen voltak a varsói csehszlovák nagykövetség tagjai és a varsói üzemek küldöttsé­gei is. A gyászinduló hangjai mellett lép­tek a küldöttség tagjai a Boleslaw Bierut 1892—1956 feliratot viselő ! egyszerű szarkofághoz. A heves szél­! btn magasra lobogott a görögtűz, I ámig a küldöttség tagjai elhelyezték a piros rózsákból készült koszorút, . amelynek szalagján csehszlovák ál­lami színekben a következő szavakat olvashattuk: „A lengyel munkásosz­tály nany fiának a csehszlovák kor­mányküldöttség". Egy percig tarli csönd állt be. amellyel a csehszlovák küldöttség a Népi Lengyelország nagy építője emlékezetének áldozott. Ez­után Boleslaw Bierut sírjánál fel­hangzottak a lengyel és csehszlovák államhimnusz hangjai. A csehszlovák vendégek ezután beírták nevüket az emlékkönyvbe. A powonszki temetőből a csehszlo­vák küldöttség a lengyel főváros meg­tekintésére indult. Varsó építészeti emlékműveivel, újjáépítésének hagy művével a csehszlovák vendégeket J. Zarzyczki, a Varsói Nemzeti Tanács elnöke és a kiváló . varsói építészek ismertették meg. A küldöttség tagjai felkeresték a bielanyi kerület kultúr­parkját, áthaladtak a Zoliborzin, amely egyike a legszebb varsói vá­rosnegyednek és innen a Tíz év-sta­dionjába mentek. Viliam Široký mi­niszterelnök részletesen érdeklődött e hatalmas sportstadion építésének folyamatáról és nagyon dícsérőleg nyilatkozott a stadion elhelyezéséről és az építési munkálatokról. Küldött­ségünk ezután megtekintette a vá­rost és megismerkedett a lengyel fő­város építészeti emlékműveivel, va­lamint az új szocialista Varsó hatal­mas építkezési ütemével. A csehszlo­vák vendégek lelkesedését és csodá latát váltotta ki az Övárosi tér, ame lyet a lengyel nép a romokból épített fel újra eredeti alakjában. A kormányküldöttség látogatása a Harcé! Nowoika üzemben A csehszlovák kormányküldöttség lengyelországi látogatásának szomba­ti programja a Marcel Nowotka Üzem megtekintésével kezdődött. Az üzem, melyet a második világháború után újonnan építettek és szüntelenül hő­vítenek, a Wola munkásnegyedben van. Ez a negyed az 1905. évi esemé­nyek óta dicső forradalmi múltra te­kint vissza. A kormányküldöttség tag­jait az üzem megtekintésénél az üzem igazgatója vezette. A több mint két óráig tartó látogatás után V. Široký miniszterelnök az üzemi klub termé­ben beszédet intézett a dolgozókhoz A dolgozók viharos tapsa közepette a küldöttség tagjai helyet foglaltak az elnöki asztal mellett, ahol a dol­gozók képviselői virágcsokrokat nyúj­tottak át. nekik. Az ünnepélyesen fel­díszített terem homlokzatán lengyel és csehszlovák állami lobogók mel­lett „Üdvözöljük drága barátainkat és vendégeinket!" felirat olvasható. Az üzemi zenekar eljátszotta a két állam himnuszát, majd pedig az üzem dolgozóinak és Varsó dolgozó népé­nek nevében a Lengyel Szakszervezeti Szövetség területi bizottságának tit­kára üdvözölte a kományküldöttséget. Meleghangú beszédében hangsúlyozta, mily jelentős a csehszlovák kormány­küldöttség látogatása a lengyel és a csehszlovák nép barátságának el­mélyítése szempontjából. Hangsúlyoz­ta Csehszlovákia és Lengyelország népeinek együttműködését a béke­harcban, a gazdasági és kulturális or­száaéiítésben és kiemelte, hogy a lengyel nép a becses látogatásban e kapcsolatok további elmélyítésének lehetőségét látja. Zárószavait: „Éljen a lengyel-csehszlovák barátság", az üzem dolgozóinak viharos tapsa kö­vette. Ezután Viliam Široký miniszterel­nök emelkedett szólásra a csehszlovák küldöttség nevében. Beszédét gyak­ran félbeszakította a hallgatók viha­ros tapsa. Beszéde után a gyűlés részvevői lelkesen tüntettek a lengyel­csehszlovák barátság mellett. „Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja" hangzott a teremben, vala­mennyi részvevő viharos egyetértésé­től kisérve. Az üzemből a küldöttség egy gyö­nyörű 40 emeletes épületbe — a Kul­túra és Tudomány Palotába — ment. A délután folyamán megbeszélések folytak a csehszlovák kormánykül­döttség és a lengyel vezető tényezők között, este pedig Czyrankiewicz mi­niszterelnök ünnepi fogadást adott a csehszlovák kormányküldöttség tiszteletére. A kormányküldöttség éjjel külön­vonaton Oswiecimbe és utána K»ak­kóba utazott. A L'Humanité és az amerikai Daily Worker az SZKP Központi Bizottságának határozatáról Az SZKP Központi Bizottságának a személyi kultuszról hozott határozata a nemzetközi érdeklődés előterében áll. André Stíl, a ĽHumanité főszerkesz­tője vezércikkben foglalkozott a ha­tározattal. Cikkében rámutatott, hogy az SZKP Központi Bizottságának ha­tározata súlyos csapást mért a Szov­jetunió rágalmazóira és az SZKP XX. kongresszusáról szóló különböző ki­találások szerzőire. A határozat egyik legfontosabb té­tele — írja Stil —, hogy a helytelen cselekedetek és a hibák — az okozott kártól eltekintve — nem változtatták meg és nem változtathatták meg a Szovjetunióban létrejött legmagasabb­rendü társadalmi rendszer, a szocia­lista rendszer jellegét. így tehát nem igaz az az állítás, hogy a bajt maga a rendszer szülte. A szocializmus győzelmes fejlődése nem teremtette meg a feltételeket a személyi kul­tusz megerősödéséhez, söt ellenke­zőleg, szemünk láttára e kultusz meg­szüntetésére vezetett és újabb lépést NINCS RÁ SZÓ... (Varsói tudósítás.) — A lenyugvó nap utolsó sugarai aranyos fénnyel vonták be Varsó házait. A Sugár­útat, amely M. Novotkovnak, az ille­gális kommunista mozgalom kiváló ; dolgozójának nevét viseli, betöltik a Muranov-üzemből és a hivatalokból hazasiető dolgozók. A Powazke-horin fekvő katonai te­metőben két örökláng ég. A jobbolda­lon a Wojszka Polszkiego díszőrsége áll. Baloldalon a legnagyobb varsói üzemek zászlait lengeti a szél. Az elő­térben egy 1892—1956 felírású tábla azt hirdeti, hogy itt v-.i eltemetve a lengyel nemzet nagy fia, Boleslaw Bie­rut elnök. Tizenkét óra harminc perc. A kato­nai temető elé gördül a csehszlovák kormányküldöttség kocsija. V. Široký miniszterelnök, a küldöttrég vezetője dobpergés közepette „A lengyel mun­kásosztály nagy fiának a csehszlovák kormányküldöttség" felirattal koszo­rút helyez a szarkofágra. Este háromnegyed nyolc. A kor­mányküldöttség tagjai a Varsói Nem­zeti Tanács elnökének és a Varsó újjáépítésében részt vett kiváló épí­tészeknek kíséretében útra kelnek, hogy megtekintsék a várost. Nincs rá szó, ami kifejezné a vá­ros hősiességének nagyságát, amely a fasiszták elleni harcban több mint 800 000 embert veszített. Ez a város a második világháborúban nagyobb veszteséget szenvedett, mint az USA és Nagy-Britannia együttvéve. Ott,'ahol 1942 telén még az úgy­nevezett varsói gettó állt, a következő év tavaszán a nácik bestiális dúlása után kő kövön nem maradt. És ma? Amikor azokon a helyeken járunk, ahol néhány nap alatt 500 000 embert gyilkoltak le, és megcsodáljuk azokat a porno* lakóházakat, egész lakótöm­böket, nmelyek most emelkednek, nem találunk szavakat annak a népnek szívós akaratára és áldozatkészségé­re, amely szinte lehetetlent alkotott. A lengyel dolgozóknak ezt a hihe­tetlen áldozatkész akaratát nemcsak Muranow, ez az új negyed hirdeti, amely a volt gettó helyén emelkedik. Itt van még az ismert W—Z (Kelet­Nyugat) sugárút, amelyen szüntelenül hullámzik az autók és a munkából és munkába ígypkezö emberek áradata. A W—Z sugárút állandóan lüktető ütőér, amely kettészeli Varsót és egybeköti Praga elővárost a többi ne­gyedekkel. A W—Z vonal egy részét képezi a Slezsko-Dombrowsky-híd, amely re­kordidő alatt — rövid 75 napon belül — épült fel. Ma ezen a hídon napon­ta 320 000 ember közlekedik. Csodálkozva állunk meg a régi vá­ros piacterén. Ott, ahol a háború után Varsó történelmi negyedének üszkös romjai meredeztek, ma a régi műem­lékek, az ősrégi házak hű másolatai állnak. A szürkületben szinte világí­tanak a különféle színű tetők, ame­lyek a prágai Malá Stranára emlékez­tetnek bennünket. Az ablakok mögött kigyullad a fény. A kormányküldött­ség tagjai kiszállnak az autókból. „Nagyon szép ez — mondja Viliam Široký miniszterelnök elvtárs —, de bizonyára nagyon sok pénzbe kerül". Amikor az ember ezt a sok-sok fá­radságos munkát és áldozatot látja, amelyet a varsói lakosság az egész lengyel nemzet fővárosának újjáépí­tésére szentelt, minden csodálata mellett felteszi a kérdést: mennyi pénz kellett mindehhez? Ojból meggyőződünk r lengyel nép óriási képességeiről és látjuk, nincs olyan nehézség, amit szívós szorgaT­mávat, buzgó igyekezetével ne küz­dene le. BOHUMIL KVASNlCKA eredményezett a szocialista demokrá­cia megszilárdításának útján. Az amerikai Daily Worker közli Dennis elvtársnak, a Kommunista Párt főtitkárának nyilatkozatát az SZKP határozatéról. A nyilatkozat megállapítja, hogy az SZKP határozata helyesen értékeli azoknak a reakciós köröknek céljait, amelyek a XX. kongresszus óriási eredményeit a Sztálin átértékelésére vonatkožó feltevések halmaza alá szeretnék eltemetni. Ez az értékelés egybeesik azon véleményünkkel, hogy az amerikai és más országokbeli reakciós körök ki akarják forgatni és arra akarják felhasználni Hruscsov­nak Sztálinról szóló külön beszámo­lóját, hogy szétzúzzák a munkásosz­tály nemzetközi mozgalmát. A nyilat­kozat rámutat, hogy ez a törekvés egyre kilátástalanabb. A leng/el sajtó a csehszlovák kormányküldöttség látogatásáról Va'amennyi lengyel lap július 6-án cikkeket közöl, melyekben üdvözlik a csehszlovák kormányküldöttséget Lengyelországban. A lapok közlik Vi- liam Široký miniszterelnöknek, a küldöttség vezetőjének életrajzát és arcképét. A lapok továbbá közzétet­ték Široký elvtárs beszélgetését A. Krup^nszkával, a Lengyel Sajtóiroda •prágai tudósítójával. A Trybuna Ludu „Üdvözöljük cseh­szlovákiai barátainkat" című vezér­cikkében többek között a következő­ket írja: „A csehszlovák kormánykül­döttség lengyelországi látogatásának az a célja, hogy a lengyel kormánnyal megtárgyalja azokat az intézkedése­ket, amelyek a két ország együttmű­ködésének és barátságának elmélyíté­séhez szükségesek." „A Trybuna Ludu továbbá a cseh­sz'ovák-Iengyel kapcsolatok második világháború utáni fejlődésével foglal­kozik és hangsúlyozza, hogy mindazo­kat az akadályokat amelyeket valaha a burzsoázia mesterségesen támasz­tott, kiküszöbölték. Az SZKP XX. kongresszusa által felkeltett életadó áramlatok érdemébő' mindkét ország nehéz küzdelmet folytat a fejlődés útjában álló összes akadályok leküz­déséért, életünk demokratizálásáért, a dolgozók életkörülményeinek megjaví­tásáért — írja a Trybuna Ludu. 0 Átlagosan 14,5 százalékkal emelik a fizetéseket Kínában Peking, VII. 6. (Üj-Kína) — A pe­kingi lapok részletesen foglalkoznak azzal a határozattal, amelyet a kínai államtanács hozott az ország bérrend­szerének megváltoztatására. A hatá­rozat értelmében, amelyet az állam­tanács június 16-i ülésén hozott, április elsejétől visszamenőleg or­szágszerte 14,5 százalékkal emelik a béreket, illetve a fizetéseket. A határozat ismerteti, hogy a Kínai Népköztársaság 18 510 000 bérből élö dolgozója nagy részének bérét eme­lik. A határozat előírja, hogy a nehéz­iparban és a nagyobb építkezéseken dolgozók, valamint a szakképzett munkások nagyobb béremelést kap­nak. A viszonylag alacsony fizetésű ele­mi iskolai tanítók, a beszerző és értékesítő (szövetkezeti alkalmazot­tak), valamint a falusi közigazgatási szerveknél dolgozók bérét is na­gyobb mértékben emelik. A fizetésemelésen kívül létfenntar­tási pótlékot is folyósítanak azokon a területeken dolgozóknak, ahol a közszükségleti cikkek árai a rendes­nél magasabbak. A szakképzett mű­szaki dolgozók rendkívüli járulékot kapnak. A határozat a darabbérrendszer ki­1 szélesítésének szükségességét han­goztatja. Előírja, hogy ahol csak le­hetséges, 1957-ig ezt a bérrendszert kell bevezetni. Előírja a határozat azt is, hogy á reálbérek szilárdsága érdekében biz­tosítani kell, hogy a központoktól tá-: voleső ipari és bányavidékek megfe­lelően legyenek ellátva fogyasztási éá elsősorban élelmiszercikkekkel. A határozat ismerteti, hogy az el­múlt évek során a Kínai Népköztár­saságban a bérek jelentős mértékben emelkedtek, de az emelkedés nem volt egyenletes, 1953-ig gyorsabb, 1954-ben és 1955-ben lassúbb ütemű volt és sok iparágban nem állt össz­hangban a munka termelékenységé­nek emelkedésével. Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának levele Németország Szociáldemokrata Pártja kongresszusához Berlín (ČTK.) — Németország Szo­cialista Egységpártjának Központi Bi­zottsága Erich Ollenhauerhez, Német­ország Szociáldemokrata Pártja elnö­kéhez levelet intézett, amelyet egy­idejűleg eljuttatott a Szociáldemokra­ta Párt elnökségéhez és a párt július 10—11-ke között Münchenben tartan­dó kongresszusának küldötteihez. Né­metország Szocialista Egységpártjának Központi Bizottsága levelében a kö­vetkezőket javasolja a Szociáldemok­rata Pártnak: 1. Indítsanak közös tárgyalásokat a két párt képviselői a béke biztosítása, a leszerelés, a németországi feszült­ség enyhítése és az európai kollektív biztonság biztosítása érdekében; 2. a két párt vezetőségének hivata­los küldöttségei látogassák meg egy­mást és vizsgálják meg Németország mindkét részében a dolgozók hely­zetét, a gazdasági és állami viszonyo­kat; valósítsanak meg küldöttségcse­rét a két párt részéről az üzemekben, kerületekben és járásokban; 3. a Német Szociáldemokrata Párt és a Németország Szocialista Egység­pártja tagjai tartsanak gyűléseket, amelyeken a két párt képviselői ki­fejtenék álláspontjaikat a béke biz­tosításához és intézkedéseket javasol­nának a hidegháború megszüntetésé­re, a békeszerető és demokratikus Németország megalakítására. A levél végül a következőket írja: „Németországot csak akkor lehetne békés, demokratikus állammá egyesí­teni, Németország mint szuverén és haladó állam csak akkor játszhat ve­zető szerepet a népek körében, ha a munkásosztály veszi kezébe az egész nemzet ügyét." A Lengyel Vöröskereszt elutasította az amerikai f l segély"-javaslatot Az Egyesült Államok külügyminisz­tériuma ez év június 30-án megbízta az Amerikai Vöröskeresztet, juttasson Lengyelországnak adomány formájá­ban bizonyos mennyiségű gabonát, lisztet és egyéb élelmiszereket. Az amerikai külügyminisztérium azt kö­vetelte, hogy a segély elosztásánál hangsúlyozzák annak amerikai erede­tét. A Lengyel Vöröskereszt július 4-én a Vöröskereszt Társaságok Ligáján keresztül elutasította ezt a javaslatot. A csütörtökön nyilvánosságra hozott közlemény rámutat: az Egyesült Álla­mok kormánya nem arról gondosko­dik. hogy ténylegesen segítséget nyújtson Lengyelországnak, ellenke­zőleg, javaslata tisztán propaganda­jellegű, és szoros összefüggésben áll az Egyesült Államok vezető köreinek a népi Lengyelországgal szemben fo­ganatosított barátságtalan intézkedé­seivel. Lengyelországnak nincs szüksége könyöradományra, Viszont kész szé­leskörű kereskedelmi cserét lebonyo­lítani az Egyesült Államokkal és meg­vásárolni tőle a szükséges gabona­mennyiséget az egyenjogúság- és a kölcsönös előny elvei alapján. Sajtóértekezlet a magyar külpolitikáról Budapest. (ČTK) — Rubin Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tériumának képviselője, rendkívüli és meghatalmazott miniszter július 6-án tájékoztatta a magyar újságírókat a magyar külpolitikáról. Blank több mint 11 milliárd márkát kér az újrafegyverkezésre Bonn, július 7. (ČTK.) — Theodor Blank, a Német Szövetségi Köztársa­ság nemzetvédelmi minisztere, a Szö­vetségi Parlament bizottságai elé megtárgyalásra és jóváhagyásra pro­gramot terjesztett, amelyben a nyu­gatnémet Wehrmacht felfegyverzésé­re 11,4 milliárd márkát kér. Blank minisztériuma hadirepülőgé­pek vásárlására mind a légierő, mind a tengerészek számára 5,1 milliárd márkát, páncélharckocsik és autók bevásárlására 3 milliárd márkát, ka­tonai berendezésre, hajókra és lő­szerre stb. további 3 milliárd márkát kér. A DPA hírügynökség közlése sze­rint a Német Szövetségi Köztársaság 3 éves fegyverkezési tervében 400 könnyű és 10 680 középharckocsi sze­repei. Nyugat-Németország 29 nelyén 42 nagy épület felállítását tervezi, amelyeket a nyugatnémet Wehr­macht katonái számára kaszárnyáknak akarnak felhasználni. Eddig 1,5 milliárd márkát hagytak jóvá kaszárnyák és laktanyák építé­sére, 600 milliót a nyugatnémet ha­ditengerészet kiépítésére és a nyu­gatnémet légierők felállítására. To­vábbi 550 millió márkát hagytak jóvá harckocsik és más katonai motorgép­kocsik gyártására és bevásárlására. Az újságírók kérdéseire válaszolva rámutatott, hogy a magyar-jugoszláv kapcsolatok megszilárdításában szá­mos fontos politikai, gazdasági és kul­turális intézkedésre kerül sor. Rubin Péter nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a jugoszláv szakszerve­zetek baráti látogatásra hívják meg Jugoszláviába a Magyar Szakszerve­zetek Központi Tanácsának képviselőit. Továbbá reményét feje'zte ki, hogy ha­marosan közvetlen kapcsolatok léte­sülnek kulturális és politikai szerve­zetek között. A Külügyminisztérium képviselője állást foglalt Magyarország és az USA normális diplomáciai kapcsolatainak felvétele mellett és azt mondotta, hogy a Magyar Népköztársaság kor­mánya továbbra is erre fog törekedni, de szükséges, hogy hasonló törekvést nyilványítson az USA kormánya is. Rubin Péter továbbá hangsúlyozta, hogy nagyon igéretteljesen fejlődnek Magyarország és Ausztria kapcsolatai. A kezdeményezés e téren is a Magyar Népköztársaság érdeme. A Külügyminisztérium képviselője elmondotta, hogy Magyarország diplo­máciai kapcsolatokat óhajt létesíteni Görögországgal és valószínű, erre rö­videsen sor kerül. Ami a többi orszá­gokkal való kapcsolatokat illeti. Rubin bejelentette az újságíróknak, hogy még ez év júliusában Magyarországra látogat a lengyel szejm küldöttsége, és Nasszer egyiptomi elnök látogatását ez év őszére várják. Rámutatott to­vábbá, hogy megjavult Magyarország­nak a skandináv országokkal, valamint Svájccal való kapcsolata is. Ü J s z o n 1956. iúlius 8. ** N

Next

/
Thumbnails
Contents