Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-07 / 188. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek!' SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. július 7., szombat 50 tillér IX. évfolyam, 188. szám Jó, ha tudja minden földműves vajon mi ,a feladata a következő évre, mik a kötelezettségei államunk, népi demokráciánk iránt. Régi dolog, hogy a földműves már az aratás idején töri a fejét, tervezget, számítgat, miként ossza be földterületét, milyen növényeket vessen, hogy .fedezze saját szükségletét, s a piacra olyan terméket juttasson,, amely, legtöbb hasznot hoz. Mint ahogyan a múlt esztendőben, az idén is most az- aratás előtti napokban írják szét a járások, a helyi nemzeti bizottságok a földművesek 1957. évi feladatait. Az előző' években az volt a gyakorlat, hogy a járási, illetve a helyi nemzeti bizottság kész termelési tervet adott át az illető földművesnek. E tervben foglaltatott, hogy a földműves gazdaságában ennyi és- ennyi hektár búzát, rozsot, kukoricát stb. köteles termelni. Beadási kötelezettségét pedig aszerint állapították meg, hány hektár a búzavetés, rozsvetés stb., s mennyi állatot tart. Tehát hiába tervezgetett, hiába vette tekintetbe a föld minőségét, hiába gondolkozott azon, hogy a „megszabott" búza helyett inkább több cukorrépát vagy burgonyát, esetleg több kukoricát vet, hisz olyan fekvésű a íöldje, ahol az utóbb említett növény jobb termést hoz, mert a régi szétírási rend úgyszólván „megkötötte" a termelő kezét, gátolta , a kezdeményezést. Nem egy példa tanúskodik róla, hogy a múlt években kénytelen volt mondjuk a szécsénkei szövetkezet nagy területen cukorrépát termelni,. bár az ottani határ aligha kedvező e növény termesztésére. E helytelen módszer következtében fordulhatott elő aztán az az áldatlan helyzet, hogy az illető falu határában igen alacsony hektárhozamot értek el cukorrépából jóllehet a kukorica bő termést hozott volna. Az ideá terv szétírásában sok a változás, s a párt országos konferenciája 'határozatainak eredményeként az idén a gyakorlatban egészen más elvek szerint igazodnak mind a szétírásban, mind a beadási normák meghatározásában, mint az előző években. Ahogyan címünkben írjuk: jó, ha tudják a földművesek a jövő évi feladataikat, de . csakis olyan formában, ahogyan ezt az idén bevezetjük s megvalósítjuk. Mi a különbség a két módszer között, azt már az elején nagy vonalakban fejtegettük, de szükséges, hogy részletezzük a dolgokat. A múlt .években a kerületek, a járások, a községek és minden mezőgazdasági üzem megkapta az irányszámokat, a mezőgazdasági növények előre kiszámított pontos vetésterületét, az állatok számát. Az idén csupán az ipari növényeknél, len, cukorrépa, repce és az állatoknál a szarvasmarháknál, juhoknál és malacoknál tartjuk be . ezeket az elveket. Ez annyit jelent a gyakorlatban, hogy a szövetkezeteknek vagy az egyénileg gazdálkodóknak nem határozzuk meg, hogy hány. sertést, szárnyasbaromfit köteles tartani, hiszen ezt a gazdaságához mérten saját. felfogása szarint úgy oldja meg, ahogyan a földterülete, annak fekvése és gazdálkodásának viszonyai megengedik, s hogy emellett mindennemű beadási kötelezettségének eleget' tegyen és minél több mezőgazdasági terméket adhaisson el az állami. felvásárlás keretében előnyös árakori. Egyszóval a mezőgazdasági üzem megkapja az irányszámokat az említett ipari növényekre; a zöldség hat fajtájára, a szarvasmarhákra, a juhokra, malacokra, és ezzel együtt az egész gazdaságra a beadási normákat. Eszerint nincs megszabva, mennyi kukoricát vessen, hány lovat, sertést és szárnyasbaromfit tartson. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy elhanyagoljuk az ország és a termelő szempontjából is igen értékes növény, a kukorica termelését. A szétírás új módszerének nem az a- célja, hogy csökkentsük egyes növények termesztését, ellenkezőleg, szabad kezet.adunk a termelöknek, hogy minden községben, minden szövetkezetben, s az egyéni parasztgazdaságokban a természeti adottságoknak. • a föld termőképességének megfelelően gaz dálkodjanak. szem előtt tartva az ország érdekeit, az ötéves tervnek a mezőgazdaságra...háruló feladatait. Egy pillanatra sem téveszthetjük szem elől, hogy az ötéves terv irányelvei szerint Szlovákiában az 19o7-es évben. 3 százalékkal kell növelni a cukorrépa vetésterületét és Kelet-Szlovákiában bővíteni kell az olajos magvak vetésterületét. Nem kis feladat az sem. hogy a jövő'.éVbén 10 ezer hektárral kell növelni a szántóterületet. Az állattenyésztésben a szarvasmarhaállomány feltöltésére kell helyezni a fősúlyt, legkivált a szövetkezetekben. A nyitrai kerületben pl. a szarvasmarhaállományt 8 százalékkal kell növelni, a bratislavai kerületben szintén 8 százalékkal, a besztercebányai kerüíetberrpedig 6 százalékkal. Až'állattenyésztési termelés fokozására mégvan minden lehetőség, csupán arról van szó, hogy bőséges takarmányalapot biztosítsunk a jószág részére. Az új szétírási módszer gyakorlati megvalósítása nem egyszerű dolog. A földműveseknek tisztában kell lenniök azzal, miért szükséges e módszereknek a bevezetése, s üdvös, ha a jövő évi tervek átadásakor minden egyes termelőnek világosan megmagyarázzák, hogy ez az új, egyszerűbb forma hasznosabb, előnyösebb a mezőgazdasági termelés fokozására mind a termelő," mind az állam szempontjából. Meg kell szüntetni a hibákat a községi tervek szétírásánál A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal dolgozói az 1957. évi mezőgazdasági termelési terv Szlovákia egye* községeire történt szétírásának ellenőrzésénél több hibát észleltek. Habár a járási nemzeti bizottságok július 3-ig átadták az egyes községek tervének irányszámait, a helyi nemzeti bizottságok eddig még nem tették meg a szükséges intézkedéseket a termelési és beadási feladatoknak az egyes földművesekre való szétirására. A breznói, ružomberoki, Dolný A csehszlovák kormányküldöttség megérkezett Lengyelországba Kubin-i stb. járásokban és más községekben még az első intézkedéseket sem tették meg, melyektől függ a? 1957. évi terv idején való helyes szétírása. A közelgő aratás és utána a cséplés sok munkát követel a földművesektől. Ha most nem használjuk ki a kedvező alkalmat a földművesekkel való beszélgetésre* úgy lemaradunk a szétirási munkában és a földművesek nem készülhetnek fel időben a jövő évi feladataik teljesítésére. Július 6-ára virradó éjszaka éjfélkor a csehszlovák kormányküldöttség, amely a Lengvel Népköztársaság kormányának meghívására Varsóba utazott, Lichnovnál átlépte a csehszlovák-lengyel határt. Délelőtt 10 óra 45 perckor a csehszlovák kormányküldöttséget vivő különvonat megérkezett az ünnepélyesen feldíszített varsói főpályaudvarra. A küldöttséget Czyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke, Zenon Nowak, a miniszterelnök első helyettese, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának és Államtanácsának tagjai, valamint a varsói kulturális és közélet számos képviselője szívélvesen üdvözölték. A varsói gyermekek a miniszterelnöknek és a küldöttség tagjainak virágcsokrokkal kedveskedtek. A/után felhangzottak a csehszlovák és lengyel álian>h:innuszok ütemei. Viliam Široký miniszterelnök szemlét tartott a díszszázad fölött, majd a Lengyel Népköztársaság külügyminisztériumának diplomáciai protokollfőnöke bemutatta V. Široký miniszterelnöknek a lengyel kortnánv jelenlévő képviselőit. V. Široký miniszterelnök a mikrofonhoz lépett és üdvözlő beszédet intézett a lengyel néphez: Tisztelt miniszterelnök elvtárs, drága barátaim! Engedjék meg, hogv fővárosuknak, a hősi Varsónak földjén küldöttségünk nevében, teljes szívből köszönetet mondjak a kedves és meleg fogadtatásért. Nem először vagyunk itt. Varsóba érkezésünk mindig meghatottságqal tölt el. Az önök keze nyomán a romokból és törmelékekből úi életre kelt Varsó. A burzsoázia erre sohasem lett volna képes, sőt arra sem szánta volna el magát, hogv a várost újjáépítse. Csupán a munkásosztály az egész dolgozó nép szilárd szövetségében volt képes ilven gigantikus mű elkészítésére és arra, hogv felújítsa a város régi dicsőségét az újjáépített Varsóban. Varsó az 1 egész világ szemében a hősiesség, a lángoló hazaszeretet és a szabad nép alkotó lendületének szimbóluma. Ezért nemcsak a lengyel népnek, hanem a mi népünknek és az összes békeszerető népeknek drága. Nagy örömmel fogadtuk á Lengyel Népköztársaság kormányának meghívását Lengyelországba. Ügy_ jövünk önökhöz, mint testvér a testvérhez. Nemzeteink barátságában mindig hatalmas erő volt, am^lv Ieqvőzhetetlen akadályt jelentett az ideqen agresszorok és a belföldi elnyomó osztályok számára. Az új társadalmi rend győzelme önöknél és nálunk megteremtette e barátság szilárd és tartós alapját. Ahol a nép uralkodik, ott a barátság uralkodik. Az egvre iobb és gazdagabb életért, a szocializmusért és a világbékéért folvtatott harcban testvéri nemzeteink mindiq együtt haladnak. Népeink barátsága és egvüttműkodése nagy és fontos dolog, főleg má, mikor a világban hatalmasan megnövekedett a dolgozók százmillióinak az úi háború visszautasítására, a népek tartós békéiének és biztonságának megőrzésére iránvuló törekvése. E harc legnagyobb döntő tényezője a Szovjetunió vezette szocialista világrendszer államainak mindinkább növekvő ereje és megbonthatatlan (Folytatás a 2. oldalon) m A Donbasz-kombájn magas szénrétegben dolgozik A karvinái Csehszlovák Hadsereg Nagybányában csütörtökön, július 5-én már második napja folytatták az új típusú Donbasz-szénkombájnna! a kísérleti fejtést. A karvinái technikusok a kombájnt úgy szerkesztették meg, hogy a három méteres szénréteg fejtésére is alkalmas. A szabályozott Donbasz-kombájn az első olyan gép hazánkban, mely teljesen gépesíti a szénfejtést és felrakást a magas rétegekben-. Csütörtökön, július 5-én csupán a reggeli műszakban 27 métert tett meg és 57 tonna sz:nst fejtett a komb'ijn. # A kísérleti fejtést tovább folytatják. Kassai építkezések Learatták már a repcét c zselízi járásban A múlt héten a járás valamennyi szövetkezete learatta a repcét. Kissailón már csépelik is az őszi repcét. A zselízi járás 12 községében már az árpát is aratják kombájnnal és kévekötő arató gépekkel. Komáromi Etel,. Zselíz. Gazdaq lesz az aratás A tornaijai járás több szövetkezetében, így Abafalván, Orávkán. Szentkirályon is megkezdték az aratást. \ szentkirályi szövetkezetben az abafalvi CSISZ traktorosbrigád arat. * Jó termést várnak árpából is. Reményi József, Tornaija. Osiravában már a második ' bányában kezdték meg a vízzel való fejtést Szerdán, július 4-én az ostravai Hlubina-bányában már a második fejtésen is megkezdték a vizsugárnal való fejtést. Ostravában ez már a második tárna, ahol érvényesítik a szénfejtés leghaladóbb módszerét. A vizsugárral való fejtés megkezdésekor leszállt a Hlubina-tárnába a Lengyel Népköztársaság háromtagú bányász küldöttsége Alexander Oszuch mérnök, a Czeladz-bánya igazgatója vezetésével. A Czeladz-bánya dolgozói a Hlubina-bánya bányászaival' szövetséget kötöttek és segítettek nekik a hidromechanikus fejtés bevezetésében. 35 mázsa hektáronként A kistúri szövetkezet már learattt az őszi repcét és őszi árpát is. A szövetkezeti tagok nyomban megkezdték az árpa cséplését. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy az őszi árpából elérik az átlagos 35 mázsás hektárhozamot. Tóth Ferenc, Alsótúr A képünkön látható épületet Kassán a Komenský utcában építik. Az építkezés különlegessége, hogy téglarakás helyett előregyártott téglatömböket alkalmaznak a falazásnál. Jakab Gyula öttagú csoportja ezzel a módszerrel 25—30 köbméter falazást végez el egy műszak alatt. Az itt épülő 30 lakásegység számára a téglatömböket a kassai panelgyárban készítik, amelyet nem régen helyeztek üzembe. Zohori zöldséj Bratisla/ába Növelhetö-e a béralap ? Szlovákia fővárosát nagymértékben Zohor község látja el zöldséggel. Eddig már 17 000 korona értékben küldtek zöldséget. Képünkön a Zohnri EFSZ zöldségtermelő csoportjának egyik legjobb dolgozóját, Mária Za-jíökovát láthatjuk. yakran halljuk az üzemekben a munkásoktól, hogy a béralap igen-igen szúk valami, amit azonban nem szabad túllépni; hogy a béralap korlátozza a szocialista munkaverseny teljes kibontakozását. Ez azután abba a végletbe is átcsap, amit igy fejeznek ki: „Minek termeljek többet, hiszen nincs rá béralap, többet úgy sem kereshetek." Ráadásul jönnek a panaszok a nem kifizetett túlórákra, stb. Az ilyen helytelen elképzelések szükségessé teszik, hogy foglalkozzunk a béralap kérdésével. Mj is a béralap? Ez az az összeg, amelyet az illető üzem tervteljesítése, az alkalmazottak bérosztályokba való besorolása, a prémiumok mennyisége stb. szab meg. Nincs tehát szó semmilyen felülről diktált összegről, amelyet az üzem bérelszámolói éppen csak elszámolnának. Nem létezik olyan szerv, amely azzal foglalkozna, hogy az üzemek béralapjait az állampénztár pillanatnyi helyzete szerint állapítaná meg. Éppen az üzemek, főleg tervük teljesítésével, határozzák meg a béralapot. Ezt mindjárt elöljáróban le kell szögezni. Hogyan történhet meg mégis, hogy a béralap határvonalat képez, amely nem léphető át és gyakran az „eddig és ne tovább!"-ot parancsoló, felülről jövő valami szerepét tölti be? " Vegyük a béralap túllépésének egyik leggyakoribb példáját. Az üzemben, ahol rosszul meqállapitott normákkal dolqoznak, a legtöbb munkás túlteljesíti normáját. A norma laza és ha mindenki teljesíti is azt, a tervteijesítés mégis száz százalékon alul marad. Ez természetes. Persze a béralapot, amint mondottuk, — az egész üzem tervteljesítése, nem pedig az esetleg rossz normák teljesítése szabja meg. A termelt áru mennyisége megszabja a béralapot, a munkások által túlszárnyalt normákat ki kell fizetni — és máris túlléptük a béralapot. Hiszen a tervteljesítés száz százalékon alul, a normateljesítés pedig százszázalékon felül volt. A vállalat erre, hogy kifizethesse a béreket, egyességet köt a' Nemzeti Bankkal, azzal, hogy a különbözetet a jövő havi terv túlteljesítésével kiegyenlíti. Ez persze nem mindig sikerül és a népgazdaság megkárosodását okozza. Az a tény, hogy a terv teljesítése szabja meg a béralap magasságát, biztosítja a béralap növelhetőségét. A dolgozóknak nem a béralaptól kell félniük, hanem harcolniuk kell a laza, helytelenül megállapított normák ellen és a terv minél jobb teljesítéséért. A béralap a terv túlteljesítésének ará-v-^n bővíthető. De nemzetgazdaságunk érdekében a béralapot indokolatlanul túllépni nem szabad. Ott, ahol a béralapot korlátnak, tetőnek tekintik, ott rendszerint a helytelen normázást, a rossz tervezést, az elégtelen munkaszervezést, az öszszehanqolatlan kooperáció hibáit takargatják vele. Ott azután valóban a munkaversen.v gátlójává, a munkatermelékenység növelésének akadályozójává válik a béralap. Ezért szükséges, hogy üzemeinkben következetesen valósítsuk meg azt az elvet, hogv a bérpolitika váljék z többtermelés serkentőjévé. Második ötéves tervünk feladatait nem valósíthatjuk meg dolgozóink tömegeinek nanvméretű aktivitása, kezdeményezése nélkül. Ki tagadhatná, hogy az igazságos bérezés a dolgozók aktivitásának nagv serkentője? Mindebből következik, hogy a béralap az elmondott feltételek között igenis bővíthető és ezt a tényt nem szabad senkinek sem takargatnia. Minden munkást az elvégzett munkája szerinti bér illeti meg és éppen elvégzett munkája irányítja a béralap magasságát. Ahol ez nem így van, ott a normákban, a tervezésben kell keresni a hibát. E hibákat pedig — elsősorban üzemi pártszervezeteink ellenőrzési jogának gyakorlása tárhatja fel. VILCSEK GÉM