Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)
1956-07-06 / 187. szám, péntek
Aláírták a kmml Királyság és a Csehszlovák Köztársaság közötti barátsági szerződést és kereskedelmi egyezményt Csütörtökön, július 5-én 12,30-kor a Külügyminisztérium prágai Cserniiípalotai épületében aláírták a Jemeni Királyság és a Csehszlovák Köztársaság közötti barátsági szerződést és a kereskedelmi egyezményt. Az aláírásnál jelen voltak a két kormányküldöttség tagjai. A Jemeni Királyságot őfensége Sajf ul Islam Mohammed al-Badr trónörökös, miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter, Abd úr-Rahman as-Sajjall pénzügyminiszter, dr. Hasan Bagdadi, a kormány politikai tanácsosa, Abd űrRahman Ibn Abd us-Sámid Abú Tálib, a Kairóban működő jemeni követ képviselték. Csehszlovák részről jelen volt Viliam široký miniszterelnök, Karel Poláček. a miniszterelnök helyettese, Václav Dávid külügyminiszter, Richard Dvorák külkereskedelemügyi miniszter, dr. František Kahuda, iskola- és kultúrügyi miniszter, Karel Kurka, a külügyminiszter helyettese, Jaroslav Kohout mérnök, a külkereskedelemügyi miniszter helyettese és Františék Zachystal, a Külügyminisztérium osztályvezetője. A Jemeni Királyság vészéről a nagy jelentőségű okmányok aláírásánál további hivatalos személyek és a kereskedelmi körök képviselői vettek részt. Az ünnepélyes aktuson csehszlovák részről részt vettek Václav Kopecký, miniszterelnökhelyettes, Ladislav Novák, a köztársasági elnöki iroda vezetője, Richard Hradec, a miniszterelnöki hivatal vezetője, dr. Dobromil Ječný, a Külügyminisztérium diplomáciai protokollfőnöke és a központi hivatalok dolgozói. A Mutavakilijszki Jemen Királyság és a Csehszlovák Köztársaság közötti barátsági szerződést és a két ország közötti kereskedelmi egyezményt Ő Fensége Sajf ul-Islam Mohammed al-Badr, trónörökös, miniszterelnökhelyettej és külügyminiszter, valamint Viliam Široký, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke írták alá. A barátsági szerződés és a kereskedelmi-egyezmény aláírása után Viliam Široký és ő Királyi Fensége Sajf ul-Islam Mohammed al-Badr trónörök is beszédet mondott. A Mutavakilijszki Jemen Királyság és a Csehszlovák Köztársaság küldöttségei közötti tárgyalásokról, amelyek július 2—5-ig tartottak, közös közleményt adtak ki. Csahszlovák-femeni közlemény Sajf uf-lsian® Mohammd al-Badr jemeni trónörökös! minfsztereInökh@Sf@!f@s és külügyminiszter csehszlovákiai tartózkodásáról 1956, július 2-tól a Csehszlovák Köztársaság kormányának meghívására látogatáson van Csehszlovákiában Ő Fensége Sajf ul-Islam Móhammed al-Badr, jemeni trónörökös, miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter, a miniszterekből, hivatalos személyekből, valamint a jemeni kereskedelmi körök képviselőiből álló küldöttséggel. A trónörökös és a küldöttség tagjai prágai tartózkodásuk idején beszélgetést folytattak Viliam široký miniszterelnökkel, Karel Poláček mlniszterelnökhelyettessel, Václav Dávid külügyminiszterrel, Richard Dvoŕák külkereskedelemügyi miniszterrel és dr František Kahuda iskola- és kultúrügyi miniszterrel. A beszélgetések a szívélyes barátság és megértés légkörében folytak és résztvevőik kicserélték nézeteiket a Csehszlovák Köztársaság és a Mutavakilijszki Jemen Királyság kölcsönös kapcsolataira vonatkozó kérdésekről, valamint a legfontosabb nemzetközi problémákról, amelyek mindkét felet érdeklik, beleszámítva a Közel- és Közép-Kelet problémíit. Mindkét fél megelégedésének adott kifejezést afölött, hogy a két ország közötti hagyományos hosszúéves barátság kapcsolatai sikerrel fejlődnek mindkét állam hasznára. E baráti kapcsolatok kifejezője az a két szerződés is, amelyet 1956. július 5-én a tárgyalások befejezéseképpen aláirtak, mégpedig a Csehszlovák Köztársaság és a Mutavakilijszki Jemen Királyság közötti barátsági szerződés és kereskedelmi egyezmény. A barátsági szerződés aláírásával kapcsolatban, amely megújítása a két ország között néhány évvel ezelőtt kötött barátsági szerződésnek, beszélgetés közben megegyeztek abban, hogy a Csehszlovák Köztársaság és a Mutavakilijszki Jemen Királyság legközelebbi időben kicserélik diplomáciád képviselőiket. A kereskedelmi egyezmény utat nyit a két ország közötti árucsere lényegesen nagyobb terjedelemben való megvalósítására, és mindkét félnek jelentős gazdasági előnyöket biztosit. Ennek az egyezménynek megkötése alkalmából a Csehszlovák Köztársaság kifejezésre juttatta azt a készségét, hogy támogatni fogja a tudományos és technikai együttműködést a két ország között azon feltételek alapján, amelyekben minden egyes esetben megegyeznek. Jemen ezt a javaslatot örömmel üdvözölte. Mindkét félnek az a véleménye, hogy az országaik közötti mostani baráti kapcsolatok a barátsági szerződés és kereskedelmi egyezmény megkötésével még jobban megerősödnek. Meg vannak győződve arról, hogy barátságuk és együttműködésük megmarad és még gyümölcsözőbben fog fejlődni, mivel megbízható alapelveken nyugszik, amelyeket az afrikai és ázsiai országok bandungi értekezletén fogadtak el, beleszámítva az egyenlőség, a területi sérthetetlenség és függetlenség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a békés egymás mellett élés alapelveit. Beszélgetés közben hangsúlyozták a Csehszlovák Köztársaság és a Mutavakilijszki Jemen Királyság kormányainak elhatározását, hogy továbbra is tántoríthatatlanul folytatják az összes nemzetekkel való békés baráti együttélés és együttműködés politikáját. Meg vannak győződve arról, hogy a békét nem lehetne megtartani minden nemzet szabadságra, függetlenségre és teljes fennhatóságra való jogának szigorú tiszteletben tartása nélkül. Megegyeztek abban ls, hogy a nemzetközi helyzet további javulását főleg a leszerelésről szóló általános egyezmény megkötésével és a tömegpusztító fegyverek föltétlen betiltásával lehetne elérni. Mindkét fél meggyőződése, hogy a Csehszlovák Köztársaság és a Mutavakilijszki Jemen Királyság közötti baráti kapcsolatok megszilárdítása a bandungi értekezleten kitűzött alapelvek alapján ragyogó és még virágzóbb jövő előhírnöke és nagy hozzájárulás a világbéke megtartásához. Prága, 1956. július 5. A csehszlovák Köztársaság kormánya nevében: Viliam Široký, a Csehszlovák, Köztársaság miniszterelnöke, A Mutavakilijszki Jemen Királyság kormánya nevében: Sajf ul-Isiám Mohammed al Badr jemeni trónörökös, miniszterelnökhelyettes, a Mutavakilijszki Jemen Királyság külügyminisztere. Közlemény a kormány üléséről Szerdán, júliüs 4-én tartotta meg a kormány plenáris ülését. A nemzeti bizottságok jogköre kibővítése kérdésének megoldásával kapcsolatban a lakásépítés szakaszán a kormány elhatározta a komplex lakásépítés fő beruházója intézményének létesítését. A lakásépítés szakaszán biztosítani kell számos kiegészítő építkezés előkészítése és megvalósítása között a tökéletes összhangot, amelyek elkerülhetetlen részét képezik a komplex lakásépítésnek és amelyek közé tartozik az úgynevezett polgári felszerelés (az iskolák, egészségügyi és szociális berendezések, üzletek, vendéglők és hasonluk esetében), továbbá a különféle technikai berendezések (vízvezeték, csatornahálózat, kommunikáció, tereprendezés, villanyáramhálózat, közvilágítás stb.). A kormány ezért elhatározta Hogy a kerUletl nemzeti bizottságok 1957. január 1-től ott, ahol ezt hatáskörükben a komplex lakásépítés jobb biztosítása érdekében célszerűnek és gazdaságosnak tartják és ahol erre megteremtik a feltételeket, folyamatosan megszervezhetik a komplex lakásépítés fő invesztorának saját intézményét, amelynek segítségével központilag végzik majd a beruházók minden funkcióját. A kerületi nemzeti bizottságok jóváhagyhatják a főberuházók intézményének létesítését a nemzeti bizottságok alacsonyabb fokán fs, mégpeOJ SZO 1956. július 6, dig elsősorban azokon a helyeken, ahová kiterjedtebb lakásépítés összpontosul. A kormány elvárja, hogy a lakásépítés szakaszán a beruházási tevékenységnek a nemzeti bizottságokra való összpontosításával lehetővé válik azok tapasztalatainak és a helyi körülmények ismeretének kihasználása és elérik a komplex lakásépítés rugalmasabb irányítását és nagyobbfokú gazdaságosságát. A kormány a továbbiakban elhatározta, hogy a miniszterekre ruházza a további beruházási feladatok és nyitótervek jóváhagyásának jogkörét és azonnali intézkedésként jóváhagyta azon építkezések kiterjedt névjegyzékét, amelyeknek dokumentációját már nem a kormány hagyja jóvá, hanem közvetlenül és végleges hatállyal a miniszterek és a központ' hivatalok vezetői. Ezzel egyszerűbbé válik a fontos építkezések terveinek előkészítésével kapcsolatos jóváhagyási folyamat. A kormány jóváhagyta az* a rendeletet, amely szerint Karlovy Varyban, Marianské Láznében, és Františkove Láznében városi nemzeti bizottságokat létesítenek, amelyek közvetlenül a kormány irányítása alá tartoznak. Ezzel az Intézkedéssel ezek ben a felsorolt világhírű fürdővárosokban módosul a nemzeti bizottságok és azok végrehajtó szerveinek helyzete és szervezése oly módon, hogy lehetővé váljék az, hogy elsősorban a fürdővárosok fejlődésével és a látogatókra fordított gondoskodással kapcsolatos feladatok teljesítésére fordítsák a fő figyelmet. A mezőgazdasági főiskolák szakaszán a hatáskör megváltoztatására vonatkozó rendelet alapján, melyet a kormány jóváhagyott, azok a mezőgazdasági főiskolák, amelyeket eddig a Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Minisztérium irányított, az egységes, valamint a fokozottabb eszmei és pedagógiai irányítás érdekében az Iskola- és Kultúrügyi Minisztérium hatáskörébe mennek át. A légi közlekedésre vonatkozó új törvény, amelynek tervezetét a kormány jóváhagyta, módosítja polgári repülőjárataink kérdéseit, ahogyan ezt a jelenlegi színvonal és a légi közlekedés küldetése megköveteli. A csehszlovák és indonéz kulturális küldöttség tárgyalásainak befejezése Gépek atomkutatóink számára A Bratislava! Elektrotechnikai Üzemben meggyorsítják a nyolc különleges elektromotor gyártási munkálatait, amelyek az újonnan épülő csehszlovák atomfizikai intézetben a szivattyúk hajtását szolgálják. „Eredetileg a gépeket június végén kellett volna szállítaniuk, de hiányoztak egyes anyagok" — mondja Bedrich Horák, az Üzem igazgatója. „Most a motorokon dolgozunk és e hónapban elkészítjük." A bratislavai Elektrotechnikai Üzemben hat transzformátort is gyártanak az atomfizikai intézet részére. Szerdán, július 4-én az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériumában dr. V. Václavik, a csehszlovák küldöttség vezetője, miniszterhelyettes, valamint Soemitro Reksodipoetro úr az indonéz iskola- és kulturális ügyek minisztériuma mellett működő külföldi kapcsolatok osztályvezetője között kicserélték azokat a leveleket, amelyek az elmúlt napokban a kölcsönös kulturális kapcsolatok elmélyítéséről folyó prágai tárgyalások eredményeit igazolják. Az okmányok ünnepélyes kicserélése után dr. František Kahuda, az iskola- és kulturális ügyek minisztere az indonéz kulturális küldöttség távozása előtti estén fogadást rendezett tiszteletükre. A fogadáson jelen volt V. Mucha az is-: I kola- és kulturális ügyek miniszteréi " nek első helyettese, K. Kurka, a kül-i ügyminiszter helyettese. Dr. V. Vác-i lavik, a csehszlovák küldöttség vezetője, az iskola- és kulturális ügyek miniszterének helyettese, Marzüki, až Indonéz Köztársaság ügyvivője, a KüIh ügymiinisztérium. az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériuma, a Csehszlovák Tudományos Akadémia képvi-4 selői, valamint a kiváló csehszlovák' művészek. Az indonéz kulturális küldöttség elbúcsúzott Csehszlovákiától Az indonéz kulturális küldöttség Soemitro Reksodipoetro úrnak, az tndonée iskola- és kulturátisügyi minisztérium mellett működő külügyi osztály főnökének vezetésével csütörtökön, július 5-én hazájába utazott. A ruzyni repülőtéren a kedves vendégektől dr. Vladimír Václavik, az fesi kola- éis kulturális ügyek minise terének helyettese, a Külügymimisz* térium, az Iskola- és Kulturálisügyi Minisztérium, valamint a Csehszlovák Tudományos Akadémia dolgozói bú-> ösúztak el. Ahol a fájdalom örömmé válik Csehszlovákiai képek A fiatal újságíró megérkezik Csehszlovákiába, Prágába. Élete első külföldi útjának örömét kattogják a gyorsvonat kerekei. A tavasz nyárba hajlik, az emberek kedvesebbek, mint valaha, szívélyesek, érzi, szeretik, ha ismeretlen utca nevét kérdi, mosolyognak, elkísérik az ellenkező irányba is. Prága a kedves emberek városa, ahány tornya, annyi udvarias szó, a tornyai pedig megszámlálhatatlanok. Róluk írni megtiszteltetés a tollnak, az újságírónak. Emlékképek rajzanak szemem előtt. Öreg, öreg újságárus bácsi. Vakon a semmibe tekint, kiégett szemeinek szívárványhártyáján nem tükröződik a külső világ. Ott bent a homlokcsont mögött a gondolatok, az életről, a fiatal gyermekévekről, a háborúban megtanult hiábavaló kegyetlenségről, az unokák puha, selymes hajáról, az este pihentető ágyról. A fején talán még az első világhá T borúból katonasapka, állán fehér szakáll, a karján fehér bot, az oldalán vászontáska. Nem szól, nem kérdezik, ujjai unokája kézfejét simogatják. A Vencel -tér zajos, a munkások ellepik a piros villamosokat, sűrűbb a gépkocsiforgalom, — magam körül mégis csendet érzek. A prágai embereit is szótlanok, ha újak érkeznek, a sor végére állnak, a már 30 méter hosszú sor végére. A szerkesztőségben megindultak a nyomdagépek, a legfrissebb híreket hozzák a nyomtatott betűk, itt az újság!... Üjságárus bácsim osztja a lapot. Mindenki aprópénzzel fizet. Huszonötössel, tízessel, kerek pénzdarabkákkal, a koronákat felváltatják szomszédaikkal. Az öreg végigtapogatja a domború számjegyeket, bólint s köszön. Köszönteni a türelmet, az emberséget, ez a feladatom. • * * Lidicei asszony arca rémlik elém. Középkorú. Két kisgyermekét neveli, két kisgyermekét nem felejti. Üj férje ingeit vasalja és eszébe jut meggyilkolt első embere, a 196 lidicei férfi közül az egyik. Minden évben, június 9-én, ha a naptárra pillant, eltorzul az arca, nem vidítja a gyermekkácaj, a kertből feltörő kiáltások, „anyuka, anyuka!". Mikor a legkisebbiket szoptatta, tejszagú volt a ház, tejszagú, édesen bódító, mint a régi, melyet egyenlővé tettek a földdel. Az Emlékek Házában a fényképsorokra mutatott: „Alulról a második a férjem, felülről a harmadik az anyám és az a meztelenke ott a fiam^" Szabad erre válaszolni? Szabad itt kérdezni? Szabad feltépni a sebeket? A fájdalom mélységes útjait megvilágítani? Lidice, Lidice, szabad-e felejteni?.,. * * • Csordultig megteltem vággyal az emberséges szóért, a szeretetért. ErI re nevelt hazám, erre nevelt Prága és Kladruby, a bratislavai villamoskalauznő, a banktisztviselőnő, második hazám lett már Csehszlovákia a háromhetes soha nem felejthető itt-: lét alatt. Kevesen, Igen kevesen voltak, akikre haragudnom kellett, — ezek a kivételek, — találkoztam velük otthon, Magyarországon is, de olyan jó érzés most a tollat kezembe venni és hírül adni: kevesen vannak, kevesen maradtak, egyre kevesebben lesznek ők, az akadályozók, a fagyottlelküek. Kladruby. Nehéz elkezdeni, nehéz, akár Lidicéről. Mégis a mondandót nem süllyeszthetjük el. A fájdalom örömmé válik, szívfájdalomból könynyeztető örömmé. Nyomorék tagokkal, életúntan, a fájdalomtól meggyötörten fekvő beteget emelnek ki a kladrubyi intézet kapujában. A valamikor ép mozdonyvezető látja az eget, a napot, az erős két férfit, az óvatosan lépegetőket, látja a mentők izmoktól duzzadó lábát... A férfi sír: mikor emelgethet ő valaha, akár gyermeket is az égnek, mikor kacag erejének az ő jövendőbeli csöpp fia ... Idegtépő, idegfeszítő munka kezdődik. Az orvos, a lélek kutatója, az önbizalmat keltegető ápoló nem alszik pihenő óráiban. Gondolkodnak, mit tehetnének, új módszereken változtatnak, újabbakon törik a fejüket. A mozdonyvezető először lép egyedül, járni tanul. Ott állnak körülötte orvosa, barátai a betegszobából, ö tétovázik, homlokát kiveri a verejték, vékonyka inge átizzad, összeszorítja a fogát... lép ... Az elsőt az ép lábával, a másodikat a műlábbal... Csikordul, biccen ... csikordul, biccen .. s Körülötte tapsolnak, ápolónője a nyakába ugrik, csókot nyom arcára, a főorvos derekára fogja karját, a férfibarátság legszebb mozdulatával megöleli. A mozdonyvezető most új szakmájában lakatos, már otthon van, ápolónője a felesége, szeretik egymást és várják a kis fiút... * * « Miért kezd magyarul tanulni egy cseh fiatalember, — erre a kérdésre kaptam választ egy este a prágai Budapest-étteremben. Együtt ültünk az asztalnál a fiatal technikussal és magyarul beszélgettünk. Egy évvel ezelőtt még egy szót sem értettem volna szavaiból, ezen az estén azonban, ha nem is kifogástalan kiejtéssel, de bőséges szókincsével ez a cseh fiú elmondott egy történetet. Ö a zenét szereti, a népzenét, a cseh és a magyar nép zenéjét, Bartókot és Kodályt, Smetanát és Dvoŕákot. A rádióban megkereste Budapestet és népzenét hallgatott. Később kottát vásárolt, kis könyvecskét, a „Mádárkát". így mondta „mádárkát" végig „á" betűkkel, kedvesen felém hajolva, figyelve arcom, nem hibáz-e valahol? A könyvecske kottafejei alatt szöveget is talált, — a szöveget is jő lenne érteni, gondolta. Ütja a nyelviskolába vitt. Egy éve vették fel, egy éve tanul. Erősek a kapcsok, a cseh madárka ' Magyarországra repült, a magyar „mádárka" ide... .á*- .Varga Ferenc^