Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-29 / 210. szám, vasárnap

A Szuezi-csatorna Társaság államosításának visszhangja Az egyiptomi kormány határozata teljesen megfelel Egyiptom nemzeti érdekeinek Párizs. (ČTK) — A francia jobboldali sajtó lármás propagandakampányt indított az egyiptomi kormány határozata ellen, amellyer államosította a Szuezi- csatorna Társaságot. Az Aurore, a Francé Sóir és egyes más lapok élesen támadják az egyiptomi kormányt és igyekeznek nyomást gyakorolni rá, azzal fenyegetőzve, hogy a nyugati hatalmak különféle szankciókat alkalmaznak Egyiptom ellen. Ezzel szemben a francia főváros demokratikus körei beismerik, hogy az egyiptomi kormány határozata Egyiptom nemzeti érdekeinek teljesen megfelel és hogy az egyiptomi kormány elleni fenyegetőzésnek nincs kilétása semmilyen sikerre. A Liberation hangsúlyozza, hogy az angoloknak és az amerikalaknak ama mesterkedések hogy az asszuáni gát építésére ígért hitel megtagadásával meghiúsítsák e nagy mű felépítését, Nasszer kormányét nem kényszerítették térdre. Pineau francia külügyminiszter az egyiptomi kormány e határozatával kapcsolatban kijelentette, hogy a francia kormány fenntartja magának a jogot, hogy áttanulmányozza az egyiptomi kormány határozatát és tanácskozzék az érdekelt országok kormlnyaival, elsősorban Nagy-Britannia kormányával. Nagy megrendülés brit kormánykörökben A brit sajtó a haladó sajtó kivételével, amely azt írja, hogy az egyiptomi kormány határozata megmutatja, hogy Egyiptom kész mind politikailag, mind pedig gazdaságilag felszabadulni, felhívja július 28-án a brit kormányt, hogy „tegyen erélyes intézkedéseket a Szuezi-csatorna övezetének egyiptomi alakulatoktól való megszállása ellen". A Reuter ügynökség jelentése szerint az egyiptomi kormány határozata „a Szuezi-csator-i na Társaság londoni igazgatói, valamint a brit kormány köreiben nagy megrendülést okozott". A hírügynökség véleménye szerint Egyiptom határozatáról fognak tárgyalni azokon a megbeszéléseken, amelyekre július 30-án Londonban kerül sor Selwyn Lloyd és Christian Pineau francia külügyminiszter között. A Francé Presse hírügynökség jelenti, hogy a brit külügyminisztérium a londoni egyiptomi nagykövetségnek július 27-én tiltakozó jegyzéket adott át a Szuezi-csatorna Társaság Egyiptom által való államosítása ellen. Szíria és Libanon feltétlenül helyesli Egyiptom határozatát A Francé Presse szerint Sabri Asali szíriai miniszterelnök július 27-én a, damaszkuszi rádióban mondott beszédében kijelentette, hogy Egyiptomnak a Szuezi-csatorna államosításával kapcsolatos határozata összhangban áll a nemzetközi joggal és jókívánatait fejezte ki Egyiptom népének és elnökének. Bejrutból érkezett jelentések szerint Abdaia Jafi libanoni miniszterelnök a Francé Presse hírügynökség tudósítója előtt kijelentette, hogy Libanon feltétlenül egyetért az egyiptomi kormánynak a Szuezi-csatorna Társaság államosításáról hozott határozatával. A libanoni miniszterelnök hozzátette, hogy számos kis- és nagy nemzet már megkezdte az államosítást, ha ez érdekeit szolgálta, majd így folytatta: „A nyugati hatalmak jogtalanul tulajdonítanak politikai jelleget Egyiptom ezen határozatának. Reméljük, hogy ha e hatalmak meg akarják nyerni az arab országok bizalmát, revidiálniok kell politikájukat. Az arab országok elutasítanak minden olyan politikát, amely leigázásukra irányul." Eisenhower elnök a kormány tagjaival tárgyalt a Szuezicsatorna államosításáról A Reuter jelenti Washingtonból, hogy Eisenhower július 27-én Herbert Hoower államtitkárhelyettessel és az amerikai kormány tagjaival a Szuezi-csatorna államosításával kapcsolatban keletkezett helyzetről tárgyalt. James Hagerdy, a Fehér Ház sajtótitkára bejelentette, hogy Hoower telefonösszeköttetésben áll Dulles államtitkárral, aki Limában, Peru fővárosában tartózkodik. A SZUEZI-CSATORNA EGYIK NAPRÓL A MÄSIKRA a Szuezi-csatorna újra a világpolitika kczsppo tjába került. Nasszer köztársasági elnök bejelentése, hogy Egyiptom államosítja a Szuezi-csatornát, a nyugati hatalmaknál bombarobbanásként hatott. S ez érthető. A Szuezi-csatorna nyugati részvényeseinek óriási hasznot hajtott ez a zseniális létesítmény, és ezenkívül nagyon fontos szerepet játszott az oly szorgalommal és szívóssáciqal összetókolt katonai tömörülésekben. Azon a helyen, ahol 2500 évvel ezelőtt Neko fáraó már víziöfszeköttetés létezésével kísérletezett, 1859-ben Lesseps mérnök Szaid egyiptomi pasa jóváhagyásával és a franciák segítségével megkezdte a csatorna építését. Tíz évig tartott ez a nehéz munka és Egyiptomnak 400 000 arany frankján kívül az építkezésre kényszerített többszázezer jobbágy közül 120 000 egyiptomi életébe került. Végre 1869-ben áthaladt az első hajó a Szuezi-csatornán. A létrehozott Szuezi-csatorna Nemzetközi Társaság részvényeinek 45 százaléka az egyiptomiak kezében volt, A brit gyarmatosítók eleinte ellenezték és igyekeztek megakadályozni a Szuezi-csatorna felépítését. Ez nem sikerült nekik, s amikor kész volt a csatorna, arra törekedtek, hogy megszerezzék a csatorna részvényeinek többségét. Nagy-Britannia Egyiptom pénzügyi nehézségeit kihasználta és 300 millió arany frank veszteséggel Egyiptorrf» eladta Nagy-Britanniának, a csatorna részvényeinek 44 százalékát. A Őrit birodalom urai azonban nem elégedtek meg ezzel. Többet akartak. Láttôk a csatorna rendkívüli gazdasőgi és stratégiai fontosságát. Hiszen az Európából Ázsiába vivő tengeri utat csaknem felére rövidítette le a Szuezicsatorna. A gazdag Kelet kincse ezen a csatornán ét vándorolt a gyarmatosítók zsebébe. A hatalmas forgalom illusztrálására elég megemlíteni, hogy csupán 1956. májusában 1404 hajó haladt ét rajta. A csatorna részvényesei bizony nem nagyon szemérmesek, alaposan megkövetelik az átkelés árát. Utasonként és tonnánként 8 sillinget kértek. így aztán nem csoda, ha a társaság jövedelme 1870-től 1930-ig három és félmilliárd arany frank volt. A haszon a háborús években és a háború után még több lett. » A brit gyarmatosítók hadserege 1882-ben erőszakkal leigázta Egyiptomot. Ez a megszállás minden „függetlenségi" látszatszerzódés ellenére ez év június 13-ig tartott, amikor is a Szuezi-csatornát az egyiptomi nép következetes harcának eredményeként elhagyta az utolsó brit katona is. Formálisan Ugyan a Szuezi-csatorna Egyiptomhoz tartozott, a fő részvényesek azonban az angolok és franciák voltak, s a hollandok és főleg az amerikaiak is részesedtek a búsás haszonból. Az USA 1948-ban a római pápától megvásárolta a részvények egy részét, aki II. Napoleontól kapta őket ajándékba. A fenti rövid történelmi áttekintésből könnyen megérthetjük azt a zavart, melyet a Szuezi-csatorna államosítása a nyugati hatalmaknál kiváltott. A nemzeti függetlenség útjára lépett Egyiptom azonban nem ijed meg a fegyverkezésektől és a rosszindulatú jóslatoktól, határozottan halad a nemzeti függetlenség és az ország gazdasági megszilárdításának útján. Nasszer elnök felszámolta az imperializmus utolsó ! maradványait Egyiptomban Az Albar című egyiptomi lap örömét fejezi ki a Szuezi-csatorna Társaság államosítása felett és rámutat: „Egyiptom most a gyarmati elnyomás hosszú évei után a csatorna urává vált és a társaság összes bevételei országunk gazdasági terveinek megvalósítását, elsősorban az asszuáni gát felépítését fogják szolgálni." Az As-Saab című lap a .következőket Írja: Nasszer elnök felszámolta az imperializmus utolsó maradványait Egyiptomban. Az AI Tahira című lap hangsúlyozza, hogy a Szuezi-csatorna Társaság államosításának napja Faruk király elüzetésének évfordulója után -Egyiptom második ünnepe. Az A1 Gunhurija rámutat, hogy Egyiptom két gátat épít — az aszszuáni duzzasztógátat és „méltóságának és büszkesége védelmének még magasabb gátját". Az egyiptomi kormány bátor és jelentős lépése A Reuter jelenti, hogy a szudáni politikai tényezők egyhangúlag egyetértenek Egyiptom július 27-i határozatával, amellyel államosította a Szuezi-csatorna Társaságot. Abdulla Halil miniszterelnök kijelentette, hogy az egyiptomi kormánynak ez a határozata merész és jelentős lépés, mely Egyiptomnak nagy hasznára válik. L. Aszhari volt miniszterelnök Egyiptomnak a Szuezi^-csatornát államosító határozatát az egyiptomi forradalmi kormány legnagyobb tettének minősítette, amely lehetővé teszi Egyiptomnak, hogy az asszuáni gátat felépítse. Azt a reményét fejezte ki, hogy Szudán és Egyiptom megegyeznek a Nílus vizének felhasználásában a két ország kölcsönös hasznára és jólétére. Ali Abd Er-Rahman, a népi demokrata párt elnöke kijelentette, hogy a Szuezi csatorna államosítása megszilárdítja Egyiptom függetlenségét Nasszer elnök határozata , megerősítette valamennyi ázsiai és afrikai nemzet i öntudatát A Francé Presse jelenti, hogy India fővárosának politikai körei pozitív álláspontot foglalnak el az egyiptomi kormány azon határozatához, amelylyel államosította a Szuezi-csatorna Társaságot. Erre a lépésre véleménye szerint azért került sor, mert az USA és Nagy-Britannia kiprovokálta ezt az asszuáni gát finanszírozásának elutasításával. India politikai körei úgy vélik, hogy a Szuezi-csatorna Társaság államosítása az egyedüli válasz, amelyet oly kevéssé fejlett ország, mint Egvtptom, nemzeti becsületének és méltóságának megsértésére adhatott. Delhi politikai köreiben hangsúlyozzák, hogy Nasszer elnök határozata, amely szerint az asszuáni gátat egyiptomi eszközökből építik fel, megerősítette valamennyi ázsiai és afrikai nemzet öntudatát. A szovjet kormányküldöttség hazaérkezett Lengyelországból Varsó, (ČTK). —: A szovjet kormányküldöttség N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének vezetésével július 27-én a Lengyel Népköztársaság honvédelmi miniszterének meghívására meglátogatta K. Rokosszowszki honvedelmi minisztert. A találkozón részt vettek továbbá: E. Ochab, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkôra, E. Zawadski, a Lengyel Népköztársaság Államtánácsának elnöke, J. Cyrankiewicz, a Minisztertanács elnöke, Sz. Poplawski, a honvédelmi miniszter helyettese. A talőlkozó alkalmából beszédet mondott G. K. Zsukov. a Szovjetunió marsallja, honvédelmi miniszter. Többek között a következőket mondotta: — Pártunk nyíltan és erélyesen lénett fel a személyi kultusz ellen — mondotta a továbbiakban Zsukov. — A személyi kultusz . olyan jelenség, amely idegen a marxizmus-leninizmustól. A személyi kultusz elleni harc azonban nem jelenti azt, hogy tagadnánk a vezető dolgozók és általában a tekintél. szerepét. Egyes helyeken a személyi kultuszt összetévesztik az oszthatatlan parancsnoki jogkör kérdésével a hadseregben. Ez komoly, tévedés. G. K. Zsukov ezután hangsúlyozta, hogy a szocialista tábor hadseregeinek harci együttműködése az azono/ nemzetközi feladatokon, ! önzetlen testvéri barátságon, a népek szövetségén alapul. A szovjet kormányküldöttség, egyheti lengyelországi tartózkodás után N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének vezetésével elutazott Lengyelországból. A lengyel nép és a varsói lakosság nevében a szovjet kormányküldöttségtől Cyrankiewicz, a lengyel minisztertanács elnöke vett búcsúi. Hangoztatta, hogy lenovelorszégi útjuk sörön meggyőződhettek arról, mi J lyen szívélyes kaocsolatok fűzik a lengyel népet a Szovjetunióhoz Uruguayi parlamenti küldöttség utazott a Szovjetunióba és Csehszlovákiába Montevideo, (ČTK) — Július 27-én Montevideóból egy uruguayi parlamenti küldöttség utazott el, hogy eleget tegyen a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és Csehszlovákia nemzetgyűlése meghívásának. Az uruguayi parlamenti küldöttség Lauco Segoviából, a parlament külpolitikai bizottságának elnökéből, dr. Jósé Luis Morales Arrillagából, a parlament pénzügyi bizottságának elnökéből, Angel Maria Cusaní) szenátorból és Luis Troccoli szenátorból áll. A küldöttséget a repülőtérre kikísérték az uruguayi politikai élet képviselői, valamint a Szovjetunió uruguayi követe és a Csehszlovák Köztársaság uruguayi ügyvivője. Egy Pekingben tanuló csehszlovák diák 30 pekingi embert mentett meg a vízbefulladástól Peking, (ČTK) — Jiri Chlapík csehszlovák diák, aki Pekingben végzi tanulmányalt, a külkereskedelmi intézete ben 30 pekingit mentett meg a vizbefulástól. Amint a Pekinzsibao pekingi lap július 28-i számában jelenti, a Nyári Palota felett a Nyugati hegyeknél július 25-én hirtelen vihar kerekedett, amelyet jégeső és nagy orkén kisért. A vihar következtében a kumini tavon számos kirándufőesönak veszélybe kerül. A lap jelentése szerint Chlapík elvtárs a vízbe ugrott és tíz veszélyben forgó csónakot a partra vontatott. A csónakokban összesen 30 kiránduló ült, akinek nagy része nem tudott úszni. Megmentett két olyan személyt is, akik már fuldokoltak. A MAGYAR UTASSZÁLLÍTÓ repülőgép, amelyet 14 nappal ezelőtt band'ták Nyugat-Németországba hurcoltak, a Magyar Távirati Iroda jelentése szerint július 27-én visszatért hazájába. (ČTK). A francia nemzetgyűlés bizalmat szavazott a- kormánynak Párizs, (ČTK) — A francia nemzetgyűlés szombaton, iúlius 28-án s bizalmi kérdésroi szavazott, amelyet pénteken J. Mollet kormánveinök a katonai költségvetési összegek felemelésére tett kormányjavaslat megtárgyalásával kapcsolatban felvoiett. A nemzetgyűlés a kormánynak 273 szavazattal 163 ellenében bizalmat szavazott és ezz 1 jóváhagyta a költségvetési katonai összegek felemelését és állást foglalt az algériai háború folytatása meľ tt is. Mint már jelentették, a kommunista képviselők, akik az algériai kérdés békés megoldását követelik, a kormányjavaslat ellen szavaztak. A Román Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a mezőgazdaság szocialista átépítéséről Bukarest (ČTK) — A Román Munkáspárt július 16-i és 17-1 plenáris ülése határozatot hozott, amelyet a sajtó iúlius 28-án közölt. A hatarozat hangsúlyozza a pártszervezetek munkájának rendkívüli jelentőségét a mezőgazdaság szocialista átépítésében s emellett különös figyelmet szentel a közénparasztoknak. Megállapítja a Román Munkáspárt 1955 decemberében lezajlott II. kongresszusa után beállt szocialista átalakulások nagy fejlődését Ez év < Lső felében a szocialista aazdálkudásban részt vevő parasztcsaládok száma 51 százalékkal növekedett. A határozat hangsúlyozza, hogv minden előfeltétele megvan a román mezőgazdaság további g.vors felemelkedésének és főleg a szocialista szektor növekedésének olyan módon, hoiy 1960-ban az egész mezőgazdasági piaci termelés 60—70 százalékát már a szocialista szektor szolgáltathatja. A határozat ezután több irányelvet és feladatot állapít meg az alapvető feladat keretében — a szövetkezetek gazdasági és szervezeti megszi'iirditásában és új szövetkezetek alapításában. A Szuezi-csatorna Egyiptomé asszer egyiptomi elnök csütörtökön, e hó 26-án az Alexandriában tartott nagygyűlésen bejelentette a Szuezi csatorna államosítását. Az elnök három pontban foglalta össze az államosítás megindokolását: 1. Egyiptomnak erkölcsi joga van a Szuezi-csatornára, amennyiben annak építésén az egyiptomi nép 120 000 fia vesztette életét; 2. A Szuezi-csatorna elejétől végéig Egyiptom területén halad át, ami azt jelenti, hogy Egyiptom függetlenül rendelkezik a csatorna felett; 3. Az egyiptomi kormány elhatározásához nagyban hozzájárult az amerikai és az angol kormány döntése, amely szerint nem hajlandók anyagilag támogatni az asszuáni gát építését. így a Szuezi-csatorna Társaság jövedelmét a jövőben az asszuáni gát építésére fogják felhasználni. Nasszer beszéde további részében ismertette az angol és az amerikai kormány cselszövéseit, amelyek az egyiptomi gazdaság feletti ellenőrzést vonták volna maguk után. Egyiptom felkérte az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy az ország biztonsága érdekében szeretne tőlük fegyvert vásárolni. Egyikük sem volt hajlandó Egyiptomnak fegyvert eladni. Az USA kormánya például azt a követelményt támasztotta, hogy Egyiptom vele kölcsönös biztonsági szerződést kössön. „Ez azt jelentené — mondotta Nasszer —, hogy Egyiptomba amerikai katonai missziókat küldenének, amelyek ellenőrzése alatt tartanák az egész egyiptomi hadsereget. Az Egyesült Államok ki akarták használni azt a tényt, hogy szükségünk van fegyverre s így aka.-tak igájukba hajtani. Ajánlatukat visszautasítottuk, Oroszországtól mindennemű feltétel nélkül csupán kereskedelmi alapon kapunk fegyvereket. A Szuezi-csatorna Társaság akcióinak nagy részét (200 millió francia frank értékben) Nagy-Britannia vásárolta meg 1879-ben azzal a feltétellel, hogy kilencven év utón a Szuezi-csatorna Egyiptom birtokába megy át. A Szuezi-csatorna Társaság évente 100 millió dollár hasznot zsebel be, amiből Egyiptom csak az összeg hét százalékát kapta. „Egyiptom pénze ez s ezt a pénzt Egyiptomnak joga van visszaadni népének — jelentette ki Nasszer. A Szuezi-csatornából származó bevételeket Egyiptom a jövőben az asszuáni gát építésére fordítja. A Szuezi-csatorna államosítása alapjában megingatta az imperialisták közép- és közel-keleti pozícióit. Főleg az angol érdekeket érinti erősen. Hiszen az angol gyarmatokból szállított nyersolaj 90 szőzaléka éppen a Szuezi csatornán át kerül az anyaországba és a világpiacra. A csatorna államosításával az angol monopóliumok nehéz helyzetbe kerülnek. Az angol sajtóhangok szerint bosszút kellene állni Egyiptomon és az olajat, ha hosszabb uton is, de nem a Szuezi-csatornán kellene szállítani. Igen ám, de ezáltal az olaj egyrészt megdrágulna, másrészt pedig Angiiénak nincs annyi tartályhajója, hogy biztosíthatna a nyersolaj folyamatos szállítását. Az angol kormány nem sokkal Nasszer bejelentése után tiltakozó jegyzéket nyújtott át az egyiptomi nagykövetnek. A sajtójelentések sze-i rint Egyiptom a jegyzéket visszautasította. A nyugati sajtó sokat foglalkozik az egyiptomi kormány döntésével. A nemzetközi jogra hivatkozva elítélik a csatorna államosítását Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az egyiptomi kormôny nem szándékozik semmiféle formában korlátozni a csatornán át történő közlekedést, csupán az ebből származó bevételre tart igényt Nem egy hang a gyors katonai beavatkozás mellett foglalt állást. Mások arra hivatkoznak, hogy az egyiptomi kormány döntése nem indokolt, amennyiben a Szuézicsatornából származó bevétel nem elegendő az asszuáni gát építése kiadásainak fedezésére. Egészen bizonyos, hogy az elkövetkező napok az élénk diplomíciai tevékenység jegyében folynak le. A tény azonban az, hogy a 168 km hosszú, 130 méter széles Szuezi-csatorna nem szolgálja többé az imperialista érdekeket. Az ebből származó bevételt Egyiptom gazdaságának felvirágzására fordítják. Az arab orszägok lelkesen üdvözölték az egyiptomi kormány döntését Nasszer bejelentése szerint pedig a Szovjetunió is önzetlenül hozzájárul Egyiptom gazdaságának felvirágoztatásához. Sepilov szovjet külügyminiszter egyiptomi látogatása alkalmából kijelentette, hogy a Szovjetunió minden politikai feltétel nélkül hajlandó Egyiptomnak segítséget nyújtani. E segítség részletes megtárgyalására — Nasszer bejelentése szerint — az egyiptomi elnök ez évi moszkvai látogatása alkalmával kerül sor. Zs. t.