Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-28 / 209. szám, szombat

T ÍJ R J Ol ÜJ ÉRTÉKKEL gyarapodott a szlovákiai magyar írás. Tűrj üllő címmel inegjelent Egri Viktor regénytrilógiájának második kötete. Az első kötet „Márton elindul", a múlt mélyében fogamzott. Márton anyátlan, apátlan árvaként indul egy csallóközi major béresvilágából. „Kemény ember" — ezzel a tömör jellemzéssel válunk el töle az éiőö kötet végén. Közben Mártcn ifjúvá, férfivé, kommunistává nőtt. Márton é"lete a szlovákiai munkásmozgalom története, amelynek mág csak első harmada tárul elénk az első kötetben, a „Márton elindul"-ban. Nem véletlen, hogy Egri Viktor regényciklusba kezdett. A felszabadulás után rohamosan és viharosan lejátszódó események indították az írót arra, hogy megpróbálja művészete mérlegére tenni a nép és saját maga együttes tapasztalatát a múltról: megkeresni ennek a fejlődésnek történeti eredőit. De abban, hogy a múlt felmérését kezdi, más tényező is közbe játszik: A fordulat éve (1948). illetve a forradalmi munkásmozgalom elméletével és gyakorlatával való találkozás. Ez Egri Viktor számára is komoly megrendülést jelentett. Azonban a megrendülést nem kisérték forradaimi élmények, s éppen e forradalmi élmények felfedezésére indul a múltba. Hogy Egri a felszabadulás utáni első nagyobb prózai művében a múltba indul, ebben természetesen közrejátszanak az alkotás természetrajzának más összetevői is. Átélte az elmúlt évtizedeket, s e korról kialakult véleménye van. A marxizmus segítségével, s a közelmúlt eseményeinek fényénél véleményét érthetően rendszerezni akarja. Mielőtt mérlegre tennénk a regényt, egy fontos tényről kell röviden szólni. A Tűrj üllő megírása és megjelenése között változtak, módosultak a szocialista realizmus esztétikai, elméleti kritériumai. Eljárt az idő az elvont kritizálás, az eredmények és hibák gépies arányosítása felett. Értelmét vesztette a humunkulus pozitív hős, a preparált ellenség, a gépies konfliktus magyarázata. Üres szofizmává vált a témák és témakörök fontossági sorrendje. Röviden: a politikai vezetés valóságszemléletét egyre inkább a realizmus alkotásbeli törvényei váltják fel'. Változott, módosult életszemléletünk, ennek megfelelően az irodalmi művekkel szemben támasztott igényességünk is. A Tűrj üllő hat évet mutat be Márton életéből. 1938-tól, a második világháború előjátékaitól a felszabadulás évével bezárva 1945-ig. A XX. század legterhesebb hat esztendeje ez, melyben népek, nemzetek tragédiáján keresztül nyújtózkodik a német csizma kelet felé. Milliók és tízmilliók utolsó útja ez a hat év a gázkamra, a lövészárok. a koncentrációs tábor poklába. A BÁLINT család békéjébe is betör a háború előszele. A 38-as mozgósítás Mártont is elszólítja családjától, s mint katona Prágába, majd a csehnémet határra kerül. Szakaszában már az első napokban megismerkedik Müller német'tanítóval és egy Novák nevű cseh nyomdásszal. Meleg emberi közelség alakul ki köztük. Aggódva figyelik az események alakulását. Hitler a Szudeta-vidéket követeli: a szlovák nacionalisták autonómiát akarnak. A köztársaság egysége forog kockán. A háború a levegőben lóg. Fegyverrel állnak ellent a németnek, vagy meghátrálnak? Ez a kérdés vibrál az idegekben. Ugyanekkor Münchenben Chamberlain és Daladier a pillanatnyi b:*ke kedvéért magára hagyják a köztársaságot. Eleget tesznek Hitler követelésének és ezzel a nácizmus tovább terjeszkedhet kelet felé. Müllert, a szudetavidéki tanítót halálba kergeti a fasizmus réme — öngyilkos lesz. Márton leszerel. Itthon: a párt illegalitásba vonult. A gyárban: a nácik, nünkások, kellerek, robicsekek, papok dölyfös öntetsze'-gése fogadja. Szlovákia a Führer jóvoltából „önállóságot" kapott. Tiso és kormánya mintegy háláját igyekszik leróni Hitlernek azzal, h-gy Szlovákiából kiutasítják a cseheket és napirendre kerül a zsidókérdés. Megrendezett merényletek, provokációk, zsarolások követik egymást. Megkezdődik a földalatti pártmunka. — Élesszük, tartsuk ébren a hitet — száll a jelszó embertől emberig. Az események villámgyorsan követik egymást. Hitler hadserege megrohanja Lengyelországot. Létrejön a német-szovjet megnemtámadási szerződés. Ez utóbbi tanácstalanságot vált ki a párttagok soraiban. De ez csak egy pillanatig tart. Hírt ad magáról a párt pozsonyi központja. Összekötő keresi fel Mártont. Röplapokat hoz. S a kiszáradt erekbe visszatér az élet. A nyílt ellenállás értelmetlen lenne. Ezért eqyelőre a sejtekbe tolódik áta munka súlya. EGRI VIKTOR regénye Csendőrök törtek be Bálint házába. Mártont elviszik, becsukják — Illavára. Tiso és kormánya nagyobb biztonságban érzi magát, ha lllaván tudja a kommunistákat. Illaváról amnesztia szabadítja ki Mártont. Közben kitör a finn-szovjet háború. A nácihadsereg lerohanja Dániát, talpa alá gyűri Norvégiát. Göring stukái bombazáport zúdítanak Londonra. Hollandia, Belgium és Luxemburg behódolt. A* GYÁRBAN Robicsek és Keller szelleme diktál. Győzelmi mámorban, véget nem érő vacsorákon éltették a Führert. Fokozódik a zsidó értelmiség üldözése. Menekülnie kell Wachmann doktornak — állás nélkül marad a liberális Goldmann gyárigazgató, nehéz hónapok következnek a párt tagjaira, Mártonékra is. A náci haderő 1941 júniusában hadüzenet nélkül megtámadja a Szovjetuniót. A terror fokozódik. Márton ismételten megjárja Illavát. Előkerül a sárga Dávidcsillag. s a Tiszo-rendszer valamennyi vazallus állam közt elsőnek szerkeszti meg a zsidókódexet és az árja törvényeket. E törvények alapjaiban rázzák meg a Bálint-családot. Helént, Márton feleségét elhurcolással fenyegetik — testvérének, az orvos Lajosnak, távoznia kell a városból. Ez volt a kezdet. „Március végén megjelentek a figyelmeztető felhívások: valamennyi zsidó készüljön fel az elszállításra". Nemsokára hosszú sorokban kígyózik az emberáradat a lengyel- és németországi koncentrációs táborok felé. „Márton a gyárból jövet nézte a furcsa menetet. — Szeretett volna odakiáltani: „Emberek, ne hagyjátok magatokat!" Esztelen gondolat volt, mégis beleette magát a vérébe." Tragédia színhelye a Bálint-család. Egy halált jelentő távirat Helén anyja, nagymama halálát okozza. És jönnek a hírek a koncentrációs táborok állati borzalmairól. Majd egy nap betoppan Mártonékhoz a pokol élő tanúja, Lajos fia, Gyuri. A hadihelyzet megfordul, vereséget szenvednek a tengely csapatai Egyiptomban és Sztálingrádnál megindul a szovjet ellentámadás. Itthon lehűl a Hitler-imádók lelkesedése. De egyben szerveződik az ellenállás is. A lőszergyárban elromlik egy gép. Megszűnik az áramszolgáltatás, s megjelennek az első szovjet partizánok. Szlovákiaszerte fellángol a harc. Márton családjával együtt a hegyekbe költözik, s a fegyveres harc sorkatonájaként küzdi végig a felkelést. Minden órában életét teszi kockára. Párt és ember iránti hűségének legnagyobb próbáját éli át „menni, menni, menni előre... az élet egyetlen örök és igaz célja ... az ember felé ... a tántorgó lelkekről leoldani a bilincseket ..." Ez tölti ki Márton életét, ez életének célja és irányítója a fasizmus és az ellenállás éveiben. TŰRJ ÜLLŐ a Márton elindul folytatása. Az első kötet 1923-ig vezeti Márton életét. A második 1938ban folytatódik tovább. Míg az első kötetben a cselekményvezetés túlságosan Márton alakján nyugszik, addig a Tűrj üllőben a történeti események egymásutánjából áll össze a /egény cselekménye. Következésképpen szélesebb a mű társadalmi képe, de sokrétű az alakok galériája is. Az első kötet Mártonénak és a regény többi alakjainak megformálásában az utánérzés, a visszavetítés dominál. A második kötetben viszont az író már élményre, átélt események rögzítésére támaszkodik. A Tűrj üllő gerincét a történelmi események egymásutánja adja. Az események sodrába ágyazza be Egri Márton és a többi szereplő életét oly módon, hogy előbb közli a történet fejleményeit, majd a Bálint-család életébe vetíti ezek hatását. Igy a Bálint-család életében az események tükörképét kapjuk. A nácizmus borzalmai érzéseken, gondolatokon, rettegéseken, féltésen, helytálláson keresztül hatnak közvetlenül az olvasóra. A történelmi regény kiemelkedő alkotásai mindig hordozói voltak szerzőjük legbensőbb lírai mondanivalójának, amelyet az elsősorban történeti körülmények közöt tudott kifejezni. Ez aaott történeteiknek, eseményeiknek kioldhatatlan belső túzet. Ez a mély emberség, ez a belső tüz hevít a Bálint-családban is. A háború rettenetes poklában az ember eldurvul, kivetkőzik önmagából, megtagadja magát, meghasonlik, megszűnik ember lenni. Retteg, csak a saját életét félti. Mártont csábítják. Polcra ülhetne, gondtalanul élhetne. De mennél nagyobb a csáb, a- veszély, annál mélyebbről szól a család szeretete, az élettárs féltése. Helén anyja halálakor sem szűnik meg hinni Márton meggyőződésének igazában. Márton fia, Péter a halálveszély idején sem szakad el a zene bűvös világától, gyermeki képzelete komponál, kincskereső András meséjét szövi. De Márton embersége nemcsak a magáéit övezi melegséggel, hisz az illegális pártmunkában való részvételével milliók terhében osztozik. Küzdelmében egy ország fájdalmával azonosul. Tetteit nem a vagyon, a karrier féltése, hanem szellemi meggyőződése vezeti. Amit tesz, emberségből és meggyőződésből teszi. S ezáltal kerül közel az illavai börtönben Márfy tanár mélységes emberi alakjához. De ezáltal emelkedik felül a regény polgári alakjain is. A szellemi meggyőződés, mint a kommunista cselekvés rugójának bemutatása — a regény nagy pozitívuma. AZ ÍRÓ TELJES történelmi kép megkonstruálására törekszik. De szándéka a regény első felében a jellemábrázolás és cselekményvezetés rovására érvényesül. A történetek gyors egymásutánisága és az író mindent közölni akarása krónikaszerűséget eredményez. Inkább a nemzetközi események krónikus felsorolása ez a rész, mintsem regény. Nem a jellemek logikájára épül a cselekmény, hanem fordítva, a szereplők válnak a történtek tudomásulvevőivé, függvényeivé. Ez a krónikaszerűség megszűnik, amint a regény Szlovákia zsidósága tragédiájának ábrázolásába szélesül. Megkapó írásmüvészettel lelentcti meg Egri az elhurcolás, a rettegés, az élethez való ragaszkodás, az állatias kínzás, a bujdosás felejthetetlen emlékképeit. Itt már nem elégszik meg az események külsődleges leírásával, a lélek mélyére hatol. (Gondolok itt Helén testvérére, Bélára és feleségére, Alizra, Vejmann mészáros isteni csodákban hívő groteszk alakjára, vagy Goldmann gyárigazgató minden tőkést kiszolgáló liberáli figurájára.) Ezek a típuáok életük veszélyes pontjain természetszerűen közel kerülnek a regény kommunista alakjaihoz. Szinte kapaszkodnak beléjük, segítséget várnak tőlük. De nem meggyőződésükből, hanem helyzetükből kifolyólag teszik ezt. Csak saját érdeküket, életüket féltik. Nem képesek vállalni a harc, az ellenállás terhét és veszélyét. Ennek meglátása és bemutatása Egri éles megfigyelőképességének bizonyítéka. De a negativértékü alakok mellett meglátja., az jró a zsidó értelmiség pozitív típusait is. Ilyén például Wachmann doktor mélyen humánus alakja. Egri a zsidó értelmiség és a polgári életszemlélet képviselőiben maradandót alkotott. Az író szándékosan törekszik arra, hogy egy-egy alakrajzában tisztán, világosan kimutassa az osztályerök működését: azt lehetőleg kristályos állapotban konstruálja meg, figurái útjában, életében. Ennek azonban kettős hátránya van: az osztály erő az embernek a termelési folyamatban elfoglalt helye, döntően meghatározza ugyan tudatát és cselekvését: azonban egy osztály magatartása, a valóságban csak mint az. osztály tagjai magatartásának matematikai középarányosa jelentkezik. Az egyén, az egyes ember cselekedetei alapvonalában ehhez igazodik is — tetteiben, gondolatában el is tér ettől a legkülönbözőbb gondolati, érzelmi, környezeti hatások következtében. Ha ez az irodalmi műben nem jut kifejezésre, ha az alak egyetlen funkció, egyetlen gondolat hordozója, akkor sem önmagában, sem összefüggéseiben nem tudja az élet tükrözésének érzetét kelteni. Hanem csak az elvont képlet talán tanulságos, de irodalmilag értéktelen szintjén maradó alak lesz. Ilyen egy funkció, egy gondolat illusztrálását szolgáló alakok a Tűrj üllőben is előfordulnak, mint például Manner doktor, vagy Pap úr. AZ ÉRTÉKES, nevet érdemlő irodalmi művek mindig azért születtek, mert írójuk számára az élet valamilyen megrázkódtatást adott. Nem kétséges, hogy Egri Viktor számára is meg volt ez az alapmegrázkódtatás: Egri esetében ez a felszabadulás ténye volt, összekapcsolódva a marxizmussal való találkozással. A Márton elindul fejlődés-regény. Vajon tovább fejlődik-e Márton a második kötetben? A szó dogmatikus értedmében nem. Egri Viktor a Tűri üllőben eltér a sematikus jellrmfejlődés vonalától. Mártonról, emberségéről minden fejezet végén többet tudunk. Az előállott helyzetek komolysága és súlya szerint, Márton egyre több jellembeli tulajdonságával ismerkedik meg az olvasó. De ezzel alakja, értéke állandóan nő a szemünkben. Hozzánk melegszik, féltjük, aggódunk érte. S ezzel az író elérte célját. Végigvezette az olvasót hazánk történetének legválságosabb évein. Elkerülve a politikai valóságszemlélet sematizmusra csábító buktatóit. MARTON meggyőződésében megerősödött. magasabb életcélok felé haladó ember lett. Gazdagabb lett a szlovákiai szocialista írás. Dobos László. Abbahagyom a halászkodást és eladom a citerámat Tgy hallottam. Nem adok hozzá, nem veszek el belőle. Nem tipikus prágai történet. Megtörténhetett volna bárhol másutt. Oj igazgató került az üzemünk élére. Egy szép vasárnap délután Skopik főkönyvelő családjával együtt a szokásos sétájára indult. A folyó felé tartottak. Bár elég hűvös volt, a parton horgászbottal a kezében, erősen bámulva a vizet egy férfi" állott. — Nézd csak, Mária, ezt a csendes bolondot. Még hogy ilyesmi szórakoztasson valakit! — figyelmeztette halkan Skopik a feleségét. A halász minden különösebb előkészület nélkül megfordult és a főkönyvelő mélyen megemelve kalapját tiszteletteljesen köszöntötte. Csak mikor már jóval odébb voltak, magyarázta meg a helyzetet: — Az új vállalati igazgatónk volt. Nézzük csak, miben leli kedvét... Hétfőn délután Novák, a munkabérek osztályának vezetője találkozott a városban Skopikkal Ez teljes halászfelszerelést szorongatott a markában. Nyilvánvaló volt, hogy Skopik azt sem tudta, hogyan fogják a horgászbotot, mert amidőn megkísérelte, hogy kalapl^vétellel üdvözölje, úgy hadonászott vele, hogy Nováknik majdnem kiszúrta a szemét. Végre kezet fogtak és lelkes magyarázatba kezdett. — Az orvos több nyugalmat ajánl, úgy gondoltam, hogy a víz csendes folyása valóságos ír lesz megviselt idegeimre. Különben — • az igazgató elvtárs is szenvedélyes halász. Másnap estefelé Novák, a munkabérek osztályának vezetője találkozott a városban Hanuszkával, az üzem főtervezőjével. Nováknak halászfelszerelés volt a kezében és arra a kérdésre, merre tart mindezzel, aprólékos felvilágosítást adott: — Több nyugalomra van szükségem, Az iroda már valóságos bolondokháza. Ügy gondolom, hogy a víz ... Hiszen az igazgató és Skopik főkönyvelő elvtársak szenvedélyes halászok. Hanuszka Icésöbb találkozott Winkler káderessel, Winkler a következő napon Sitikával, a termelés vezetőjével, emez Macek üzemvezetővel. Mindannyiuknak teljesen új horgászbot volt a kezükben. Az eredmény: üzemünkben megalakult a halászkör. Skopik főkönyvelő lett az elnök, Novák, a munkabérek osztályának vezetője a titkár. Egy szép napot) bejeiéntette az üzemi rádió, hogy a színjátszócsoport nagyszabású történelmi színmii előadását vette tervbe Miután olyan darabról van szó, amelyben igen sok a szereplő, felhívnak minden kultúra iránt érdeklődő személyt, hogy jelentkezzen. A vállalati igazgató elvtárs a színjátszók szükségit0:vei szemben a lehető legnagyobb meyé-tést tanúsította és elsőnek jelentkorett. TTanuszka főtervezőnek sikerült *••*• „telefonice" mindenkit megelőzve beszélnie az igazgatóval. — Éppen most hallottam az üzemi rádió felhívását, — kezdte megilletődve Hanuszka —, és ezért bejelentem, igazgató elvtárs, hogy én tulajdonképpen öreg műkedvelő színész vagyok. Mit összejátszottam már én életemben! Természetesen jelentkezem és ezenfelül kötelezem magam, hogy a színjátszócsoport számára szerzek még valakit. • Üzemünk alkalmazottai kultúremberek, akiknek meg kellene érteniök... Alig fejezfe be Hanuszka az igazgatóval folytatott beszélgetését, felhívta Skopikot és a lehető Regrövidebb időn belül megnyerte őt az eszmének. Ugyanazon a napon meggyőzte Wink-. ler káderest, ez utóbbi pedig Novák'ot, a munkabérek osztályának vezetőjét, ez Sinkát, a termelés vezetőjét, akinek a kedvéért Macek üzemvezető is jelentkezett. Macek meggyőző munkájának eredményeként jelentkezett az egyik gépírónő, az üzemi technológus és két mester. A történelmi színmű bemutatója után Hanuszka főtervező, öreg működvelő színészt megtették a színészcsoport művészi vezetőjének, titkár Sinka lett, a termelés vezetője, pénztáros pedig Skopik főkönyvelő. Megállapítási nyert, hogy a vállalati igazgató nagy turista. Hatalmas fej-, lődésnek indult hát a turistasport. Három éven át minden olyan örömteljesen szép volt. Szép volt az étet a mi üzemünkben. Mígnem egyszer — a vállalati igazgató más tisztséget kapott és új igazgatót helyeztek az 'üzemhez, ö, milyen furcsa ember: Csak sakkozni szeret Nézi, nézi, szenvedélyesen nézi a sakktáblát, a mezőnyt, a bábákat és figyelemre se méltatja a körülállókat. EJ árom év után Skopik főköny" velő családjával együtt újra stokásos sétájára mehetett a folyó felé. A parton ültek a halászok és erősen bámulták a vizet — Nézd csak, Mária, ezeket a csendes bolondokat. Még hogy ilyesmi szórakoztasson, valakit — mondta Skopik és közben eszébe jutott, hogy megvan még a cit érája. Feltétlenül eladja valakinek. A halászfelszerelést is. Mihez is kezdjen az ilyesmivel? JÔ SÁNDOR Befejezik a Rákóczi-ház helyreállítását Eperjes történelmi és művészeti emlékeit az ország minden részéből sokan felkeresik. Gazdag ez a város, nem csoda, ha müe'mlék-védterületté nyilvánították. Minden építészeti stílus képviselve van itt, a csúcsíves, a reneszánsz, a barokk és a 'többi. De a legtöbb mégis a reneszánsz. Talán Szlovákia egy városában sem látni annyi eredeti reneszánsz-épületet, mint Eperjesen. Ilyen reneszánsz építészeti emléke a városnak a Rákóczi-ház. A XVI. század második felében jött Sárosba ez a kiváló család, s itt politikai hatalomra tett szert. Ezt a politikai hatalmat Rákóczi Zsigmond, a sárosi vári ura alapozza meg. Rövid idő alatt két' házat vásárol Eperjesen. A két épü-' letet gyönyörű palotává alakíttatja. Az idehívott olasz mesterek valóban min-' den tudásukat latba vetik, hogy az ! eredetileg két gótikus házból egy szép reneszánsz-épületet varázsoljanak. A keskeny földszinti gótikus helyiségeket gazdag díszítő elemekkel, korinthoszi oszlopokkal két nagy teremmé építik át. Hasonló átalakításokat végeznek az emeleti helyiségeken is. Rákóczi Zsigmond utódai, de különösen II. Rákóczi Ferenc tovább folytatják az építkezést, s az olasz építőmestereken kívül a szomszédos Lengyelországból is hívnak ügyes mestereket. Ebből az időből származik az a titkos lépcső, amely az emeletet a pincékkel összeköti. A titkos lépcső megerősíti azt a népi hagyományt, amely a Rákóczi-háznak földalatti titkos folyosójával való összeköttetéséről szól. A Rákóczi-család mintegy két évszázadon keresztül birtokolta a házat. Ez azonban nem volt állandó tartózkodási helyük. Hosszabb ideig II. Rákóczi Ferenc, a Habsburg-ellenes ftikelés vezére tartózkodott itt a XVIII. század elején. A felkelésben KeletSzlovákia jobbágytömegei nagy számban vettek részt. A Rákócziak uralmának megszűntével az eperjesi Rákóczi-ház is veszít jelentőségéből. Üj tulajdonosa az új gazdasági viszonyok és a város megnövekedett lakossága szükségleteinek megfelelően jelentős javításokat végeztet az épületen. Később az egész házat elhanyagolják, fedélzetét nem javítják, az esőzések átáztatják a bolthajtásokat, a ház lakhatatlanná válik. Történészeink, művészeink és a műemlékek pártfogói a múltban hasztalan kérték az épület megjavítását. A kérelmek nem találtak meghallgatásra a régi rendszer hatalmasainál. Az értékes történelmi és művészeti emlék pusztulásra volt ítélve. Három évvel ezelőtt fogtak hozzá a műemlékvédelmi szervek az épület alapos restaurálásához. Habétin műépítész és Brod kőművesmester kollektívája már befejezte a helyreállítási munkálatokat. Nemsokára sor kerül az épület átadására. Itt talál otthonra az eperjesi kerület múzeuma. J. H., Prešov Zizzen a búza A halál életet szül; ó, micsoda nász! Kemény pengére dűl a fáradt kalász. Kévébe fogva zizzen a búza, áldott, áldott élet, átöleli a nagy mezőt a röghöz tapadt lélek. A nehéz föld izzadság szagú, és minden nap kemény, innen gyúl mégis, innen, innen a lángarcú remény. A földé a paraszt egészen, a szomja olthataltan, verőfényben és alkony üszkén a paraszt szeme lobban. Mozdul a tág mezőben. szemet perget az ujja. Mindenkié az öröme, mindenki

ŕ - húja. Nyomában zizeg a k-^'.sz tízezer éve, kenyér lett, fénylő béke a vére. Zümmög az aratódal a mezők felett, áldott kévébe kötik az életet — az életed. DÉNES GYÖRGY 0 .) S Z <*> 1956. július 28.