Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-26 / 207. szám, csütörtök

Uj módszerek szerint építenek A második ötéves terv a beruhá­zás terén igen nagy feladatot ró épí­tőiparunkra. A X. pártkongresszus határozataihoz ''.íven a júniusi párt­konferencián elfogadott irányelvek­alapján a lakóházak 35—40%-át elő­gyártott tömbökből és panelekből kell építenünk. Ez ugyanis egyik legalkal­masabb eszköz ahhoz, hogy építő­iparunk termelekenységét növeljük, az egyes építkezéseket lényegesen meggyorsítsuk és a minőséget meg­javítsuk. Vállalatunk — tudatában e nehéz, de ugyanakkor szép feladatnak — nekilátott ezen irányelvek megvalósí­tásához. Kassán, Szlovákiában első­nek kezdtek egy félönmükodő, tégla­tömböket gyártó üzem építéséhez, amelyből ez év tavaszán kerültek ki az első gyártmányok. A gyártás lé­nyege, hogy gyárilag, védett helyen, közvetlenül a kassai téglagyár terü­letén az egyes téglákból nagy, egy másfél tonna súlyú téglatömbidomo­kat gyártanak. Ezeket az időjárás vi­szontagságaitól függetlenül állandóan, télen-nyáron tudják készíteni. A gyártáshoz nem szükséges szakkép­zett munkaerő. Két műszak alatt 14 munkás 48 m 3 téglatömböt készít Ezeket azután emelődarú segítsé­vel teherautókra rakják és közvetle­nül a Komenjký utcai lakóház épít­kezésre szállítják. Az autóról egy Wolf daru leemeli a tömböt, és daru segítségével mindjárt beépítik azt.' Ilyen módon feleslegessé válik az ide­iglenes raktározás. Az építkezésen, akárcsak a gyárban, két meghosszabított műszakban dol­goznak. Az első műszakban 6 munkás dolgozik. Egy szerelő és három kise­gítő munkás. Egy további munkás az odaszállított tömböket a daru emelő­részéhez erősíti. Ez a munkás egy­úttal a gépekkel végzett habarcské­szítésre is felügyel, egy gépész pedig a Wolf-darut kezeli.. Ez a hattagú csoport 55—66 köbméter téfntöm­böt épít be naponta. A második műszakban öt munkás dolgozik, a tömbfalakra helyezi az előgyártott ko­szorúkat és a mennyezeteket, hogy másnap az első csoport folytathassa a további tömbök beépítését. Már az első hetekben nyolcszoro­sára emelkedett a termelékenység, és ha a még fennálló szervezési hibá­kat kiküszöböljük, tovább növekedik a termelékenység. Ebből is láthatjuk, ­mit jelent ez a módszer építkezésünk meggyorsítása szempontjából. S ami a legfontosabb, a falazásnál nincs szük­ség kőművesekre, akikből hiányunk van. A kőműveseket n s építkezések­re, — amelyeken még a régi mód­szer szerint dolgozunk, —, tudjuk összpontosítani. ' Sok nehézséget, kell kiküszöböl­nünk főleg a szállítás terén, amely nem győzi a gyártott és szükséges mennyiséget elszállítani. Azonkívül még egy Wolf-darura lenne szüksé­günk. A legfontosabb, hogy az egyes mennyezet-paneleket és áthidalókat idejében kapjuk meg. Ezeket a Vei­ké Leváre-i és a Krásna n/H-i Prefa n. v. gyártja. Sajnos, nem kapjuk azokat idejében és nem a megtelelő méretben. Ezért egy panel helyett hármat kell elhelyeznünk, mert d szállított panelek kisebbek. Reméljük, hogy ezeket a nehézségeket is csak­hamar kiküszöbölik és megjavítják a panelek minőségét is. így elérhetjük majd a brnói és ostravai testvérvál­lalatok színvonalát. Jelenleg 80 lakás­egység építkezését végezzük eszerint a módszer szerint, s jvábbi 70 la­kás építését kezdjük el harmadik negyedévben. Jövőre pedig 300 la­kásegység építését vettük tervbe. A kassai építészek elhatározták, hogy pártunk irányelvei szerint fele idő alatt sokkal jobb minőségű laká­sokat fognak építeni és így hozzájá­rulnak dolgozóink életszínvonalának áilandó emelkedéséhez. Janovic Sándor, Pozemné strvby n. p. Košice. A komáromi hajóépítők az év végén megkezdik a háromfedélzetes személyszállító-hajók gyártását A komáromi Steiner Gábor Hajógyár dolgozói 1952-től—1956. június 30-ig 29 vontatóha.iót és 21 személyszállító hajót adtak át a megrendelőknek. Ezeket a gyönyörű úszó palotákat megtekintve láthatjuk, hogy nem kis feladatot kellett megoldaniok a ko­máromi hajóépítőknek. Ez év végén még nagyobb feladatok és problé­mák előtt állnak a komáromi hajó­fedélzétes személyszállítóhajó jelzése. MOL 1200 Bizonyára mindenkit ér­dekelnek ennek az új, a modern technika minden vívmányával fel­szerelt hajónak egyes fontosabb ada­tai. Az úi típusú MOL 1200-as íelzésü személyhajónak - három hajtócsavarja van. Teljesítőképessége - 1350 lóerő A hajó elejét acéllemez fedi, hogy építők az új megrendeléssel Kap­csolatban.* A Szovjetuniónak hatal­mas háromfedélzetes, 1200 lóerős motoros személyszállítót hajókú fog­nak gyártani. A gyártás; alapokat a Navika nemzeti vállalat dolgozói Pe­šula, Oliberius és Jedlička tervezők. Vrabec mérnök fejtervező vezetésé­vel sikeresen kidolgozták. A harom­Terven feiül 600 ezer korona értékű árut gyártanak A második negyedévi kötelezettségvállalás teljesítése és túlteljesítése után a sviti Chemosvit-üzem dolgozói a Szlovák Nemzeti Felkelés 12. évfordulója tiszteletére új egészüzemi kötelezettséget fogadtak el, mely szerint" a harmadik negyedévben 662 110 korona értékű árut gyártanak terven felül. A polyamid- és viszkóza-fonalból készített gyártmányok minőségét két százalékkal túlszárnyalják és az 1. osztályú selyem gyár­tását a tervezett 59,2 százalékról 60,3 százalékra emelik, s emellett a hulladékot 1 százalékkal csökkentik. A termelés gazdaságossá tételével az önköltségeken 92 ezer koronát takarítanak meg, a normán felüli tar­talékokat 437 505 koronával csökkentik és 700 ezer koronával meggyor­sítják a forgóeszközök forgását. Szabad a pályatest — mehet a szerelvény! A MÁSODIK ÖTÉVES TERV az ál­lamvasutakkal szemben is fokozott követelményeket támaszt. Főleg a teherforgalom lebonyolítása okoz nagy gondot vasutasainknak. A vasúti dol­gozók előtt a forgalom gyors és biz­tos lebonyolítása áll. E feladat megol­dásának egyik módja a vágányok gyorsabb szabaddá tétele. Ez az elv az útirány' relé-rendszeren alapszik, amelynek alapgondolata a központból irányított önműködő vágányellenőrzés. Ennek az új módszernek kiegészítő része az elektromágnes-hálózat, amely a relé-rendszert működésbe hozza. A vágányok ellenőrzése és szabad­dá tétele azelőtt váltóátállítással, kézi erővel történt. A fő váltókezelő tele­fonjelentések alapján értesült a vágá­nyokon végbemenő változásokról. A szomszédos váltóőrök értesítést adtak a szerelvények helyzetéről, ha tolatás­ról, vonatbefutásról, késésről, vagy közlekedési zavarról volt szó. A befu­tott jelentések alapján a fő váltóke­zelő átállította a váltókat. Ez az el­járás hosszadalmas és bizonytalan volt. Sokszor előfordult, hogy a szom­szédos váltó őre elfelejtette, vagy későn jelentette be a vonat áthaladá­sát és a fő váltókezelőnek nagy óva­tossággal, körültekintéssel kellett el­járnia, hogy szerencsétlenség ne kö­vetkezzék be. A legnagyobb nehézsé­geket a kézi váltóátállítás okozta té­len, havazás, fagyok idején, amikor a váltók átállítása a pályatesten nyugvó hó és jégréteg következtében nem volt biztos és számos vonatké­sést idézett elő. A bratislavai főpályaudvaron épül most köztársaságunkban az első úti­irány relé-rendszer. Ellátogattunk a munkálatok irányítójához, Holubica mérnökhöz, aki a következő felvilágo­sítást adta: — „Az útirány relé-rendszer ellen­őrző tábla segítségével lehetőséget nyújt bármely. a bratislavai főpályaudvar közelében levő útszakasz megvizsgálására. A táblán feltüntetett útszakaszok ellenőrzése gombnyomás­sal történik, amikor is a kívánt vonal villanyjelzökészülék segítségével meg­jelenik a táblán. Ha fehér jelzést mu­tat az útszakasz, ez azt jelenti, hogy a vágány üres, ha vörösen égnek az irányjelzö lámpácskák, úgy a vágány foglalt, ha pedig sárga fény gyullad ki, akkor szerelvényt várnak erre a vágányra, a befutandó vonatnak meg kell állnia és várnia kell a további fényjelzést. A NYÍLT PÁLYÁN ez úgy történik, hogy a sínek szakaszokra vannak be­osztva. Az útszakasz hossza szerint minden 25, 50, 100, 200 egészen 1500 méter távolságig fényjelző-készüléke­ket helyeznek el. Ezt úgy kell érteni, hogy az állomások közelében minden 25 méteren áll egy fényjelzőkészülék, nyílt pályán ezek nagyobb távolságra vannak felállítva. A mozdonyvezető­nek figyelnie kell a fényjelzéseket, amelyek tulajdonképpen a régi sze­maforokat helyettesítik. A vágányszakaszokat úgy rendezik be, hogy a relé táblát, a talpfát és a sínt villanydróttal kötik össze egészen a fényjelzőkészülékig. A jelzőkészü­lék minden a vágányon lejátszódó mozgást jelez. Abban az esetben, ha a vágány foglalt, a fényjelző-készülék vörös lámpái gyulladnak ki, ha nincs elektromos érintkezés, a készülék zöl­det mutat, ha ugyanarra a vágányra más szerelvény befutását .várják, a fényjelző-készüléken sárga lámpák gyulladnak ki. Előfordulhat az is, hogy a moz­donyvezető nem veszi észre a tilosra állítást. Az esetleges összeütközések elkerülésére a mozdonyokat önműkö­dő fékberendezéssel látják el. Ha a mozdony az „állj"-t jelző fényjelző­készülék mellett elhalad és nem áll meg, úgy az önműködő fékberendezés hang-vészjelet ad. Ha ekkor sem áll meg a mozdony, úgy az önműködő fékberendezés munkába lép és a moz­donyt 1000 méteren belül lefékezi. Ezt a rendellenességet az útirány relé­kezelője is látja s még idejében meg­teheti a kellő óvóintézkedéseket a pá­lya szabaddá tételére. Az útirány relé-rendszer előnye nem csupán az, hogy a szerelvény jelenlétét mutatja, hanem az is, hogy jelzi azt is, ha valamilyen akadály áll a vonat útjában. A régi berende­zésekkel ezt nem tudták mindjárt megállapítani, a hibát az egész útsza­kaszon keresni kellett. Az új rendszer segítségével a relé-táblán rögtön, két­séget kizáróan megállapítható, melyik részen állt be a zavar. A régi kézi váltóátállításnál a vágány szabaddá tétele 20 percnyi időt vett igénybe — beleszámítva a telefonálásokat és a váltóátállítást. Az útirány relé-rend­szernél ez 10 másodpercig tart. A BRATISLAVAI 'útirány-relé ellen­őrzési lehetősége egyik irányban La­macsig, másik irányban pedig Récséig terjed. Ez azt jelenti, hogy csakis ezeken a távolságokon belül látja a relé kezelője a pályatestet, ami ezen kívül történik, azt már a főpályaud­var központjából nem lehet ellenőriz­ni. A távlati terv szerint minden egyes nagyobb állomást hasonló ellenőrző relé-rendszerrel szerelnek fel, s a re­lé-rendszerek összeköttetésben fognak állani egymással. A relé-rendszertípu­sok különfélék, asszerint, hogy milyen célra használják azokat. Azokon az állomásokon, ahol főleg tolatásokat végeznek, más típusú relé-rendszert alkalmaznak, mint azokon, ahol a 6zemél.v- és teherszállításon van a hangsúly. Az új útirány relé-rendszer építé­sénél egy szovjet mérnök és két tech­nikus segít a szerelöknek, akiket szakszerű tanácsokkal látnák el. A gépi berendezéseket a Szovjetunió bo­csátotta rendelkezésünkre, s a szov­jet szakemberek a legnagyobb kész­séggel avatják be technikusainkat en­nek az ágazatnak titkaiba is. A korszerű technika nagymérvű ha­ladásával kevés beruházással többszö­rösen meggyorsíthatjuk a vasúti vá­gányok szabaddá tételét. Ezt a nagy jelentőségű újítást csak akkor fog­iuk igazán értékelni, ha maid kimu­tatják, mennyi szenet, időt, takarítot­tak meg az új rendszer segítségével. H. T. a jeges vizén jégtörőként is alkal­mazhassák Személy- és teherszállí­tására használják a Szovjetunió vi­zein Moszkva—Rosztov, Moszkva— Asztrahán és más víziutakon. A hajó személyzetével egvütt, körülbe.ui 500 utast szállíthat, melynek súlya — üzemanyaggal és a csomagokkal együtt — közel 260 tonna. Hosszú­sága 96,51 méter, szélessége 12,80 méteres, magassága 14,84 métert tesz ki. Közepes merülésnél 1480 tonna a vízkiszorítása. Az eddigi készített személy- és von­tatőhajóknál a hajócsavarokat vil­lanymotorok hajtották, melyeket die­selmotorok által hajtott dinamó táp­lált. A MOL 1200 ú.i típusú hajónál diesel­motorok hajtják majd közvetlenül a hajócsavarokat. A hajó dieselmotorja ugyanolyan mint az eddigi hajóknál, de a Büchy turbokompresszor lehe­tővé teszi a dieselmotorok 1200 ló­erőről 1575 lóerőre való fokozását. Sebessége 25 kilométer óránként A kormányműrendszernél jelentős vál­tozásokat foganatosítottak, mivel az ilyen hatalmas hajótestet iem lehet­ne kellőképpen forgatni szük helyen, különösen a kikötésre való tekintet­tel. A hajótest elején a víszint alatt kétoldalt cső van kivezetve és szi­vattyúgépekkel összekötve, melyek gombnyomásra szívó és nyortVD erőt fejtenek ki a kívánt irányban, s így nagyon megkönnyítik a hajó gyors fordulását. * A hajó szállításánál nagy problé­ma merült fel, az alacsony hidak alatt nem tud átjutni a Duna szakaszán. Ezt úgy oldották meg, hogy a har­madik fedélzetet és a kapitány fel­építményt szétszerelhetően készítik el A hajó átadása után ezeket a tel­jes belső berendezéssel külön uszály­ra teszik és így szállítják le egészen az Aldunáig, ahol végleges helyére fe'szerelik. Mind az előkészítő, mind a szerelő munkáknál pontos munkát kell majd végezni a komáromi ha­jóépítőknek, hogy minden felmerül­hető hibát előre kiküszöbölve, siker koronázza ügyüket. Meg kell még azt 's említenünk, hogy a Német Demokratikus Köz­társaságban gyártott hasonló mintá­jú hajók már közlekednek a Szovjet­unió vizein. Tehát figyelembe kell vennünk, hogy a megrendelőknek már vannak e téren bizonyos tapasztala­tai és a komáromi hajóépítőknek is meg kell tenni mindent azért, hogy a meqrendelö teljes bizalmát és tnege­léqedést kivívják. A MOL 1200 jelzésű, háromfedél­zetes személyhajó minta példányá­nak gyártását 1956. november 1-én kezdik el. Elkészítésének határideje: 1958. november 1. Minden lehetőség meg van arra, hogy a kétéves határidőt — mely mintapéldány elkészítésére adva van — be lehessen tartani. Ismételjük, hogy mindez a jó munkaszervezés következtében valóra is váltható. A komáromi hajógyár dolgozói már több ízben megmutatták, hogy nem riadnak vissza a feladatoktól és a .fogyajAosságokat le tudják győzni, csakjpT vezetők összmunkája a dol­gozókkal legyen biztos, szilárd ala­pokra helyezve. Szénássy. Komárom Érckutatók munkája nyomában U ' j bányák feltárása egyik leg­fontosabb feladata második ötéves tervünknek. A bányaipar to­vábbi fejlesztése >iztosítja gépipa­runk, kohászatunk, energetikánk s az ország egyéb iparágainak nyersanyag­készletét. Fokozott mértékben in­dultak meg a földtani kultatások munkálatai, amelyek új üzemek épí­tését alapozzák meg. Az ásványi lelőhelyek készleteinek megállapítását végzik a Keletszlová­kiai Érckutató dolgozói a Szepes­Gömöri Érheaységben. 6 ennek az országrésznek többi helyein. Mi ezút­tal a rozsnyói üzemet kerestük iel, amely olyan helyen végzi kutató­munkáját, ahol a bányászat az itt élő lakosság ősfoglalkozása volt, s ahol a vasérobányászat ma is a nép­gazdaság jelentős tényezője. A rozs­nyói érckutatók különösen jó ered­ménnyel végzik ezt a munkát. Ez évben az érckutatás munkája az ed­diginél sokkal gyorsabb ütemű, amit elsősorban a fúrógépek számának növelésével értek el. Tavaly csak két fúrógéppel dolgoztak, ma már tizenegy a gépek száma. Az azelőtti 35—38 méteres havi fúrási teljesít­ménnyel szemben ma a 82—84 mé­tert is elérik, de egyes helyeken en­nek a kétszeresét is. Igy például Vlachovon, ahol Bélé Václav kollek­tívája két fúrógéppel szünet nélkül dolgozik. Ez a munkacsoport 176 méteres teljesítményével csaknem eqy harmadával szárnyalja túl a töb­bi üzemrészleg fúrási eredményeit. A rozsnyói üzemben egy új mód­szert vezettek be. Ez lehető­vé teszi a fúrásokat olyan helyeken is, ahol azelőtt az nagyon nehezen ment, vagy egyáltalán nem sikerült. Itt a Sajó völgyében ugyanis horda­lékos és kavicsos a talaj. Az eddigi vízöblítéses fúrásokat akadályozták a beomlások. Most a szovjet kuta­tók módszerei nyomán bevezették a sűrűagyagos öblítést, ami a talajt ösz­szetartja, s kiküszöböli a beomláso­kat. A berzétei aQvag. ami <tt van a közelben, nagyon jól bevált erre a célra. Sok minden hozzájárult az ércku­tatók rozsnyói üzemének munkasi­keréhez. Például a dolgozók jobb munkaerkölcse, a technológiai folya­mat tökéletesítse. Bevezették a 4­oszlopos fúrótornyokat, a már em­lített agyagöblítéses fúrást, megket­tőzték az ülepítő edények számát s hasonló újításokat eszközöltek. Ez a fejlődés tette lehetővé, hogy fél­évi tervüket jóval túlszárnyalták, s a munkatermelékenységet a tava­lyival szemben 13 százalékkal nö­velték. Az eddig elért eredmények további munkasikerekre serkentik őket. A rozsnyói érckutatók munkájának nagy eredménye, hogy három helyen: Vlachovon, a rozsnyói Rákostetőn, és a rakovnicai Mnich lelőhelyeken nemsokára új bányák nyílnak s a bányászok megkezdhetik a fejtést Nagy érdemük van ebben az üzem dolgozóinak. Bár iskolázásuk nin­csen a kellő színvonalon, sok min­dent elsajátítottak technikusaiktól, mestereiktől, jó szaktudású vezető­iktől, a sajóházi részlegen Bartu­ňektôl, Vlachovon Rusnačkótól, no meg Bélétől, Vasektől és a többiek­től. És fejlődik az utánpótlás, a 30 ügyes és szorgalmas fiatal tanuló, a szakiskola neveltjei, akikből mes­terek lesznek, s akikre a földtani kutatómunkában az elkövetkező évek­ben nagy feladat vár. eglévő bányáink kiépítését, fej­' ' lesztését s új t írnák nyi­tását eddig főleg a kutatómunka le­maradása késleltette. Ezért nagy jelentőségű az országos pártkonfe­rencia határozata, mely a távlati és fejlődési tervek 10—15 évre való előkészítését, a földtani kutatómun­ka döntő szerepét hangsúlyozza. A Keletszlovákiai Érckutatók rozs­nyói üzemének dolgozói elhatároz­ták, hogy évi tervüket határidő előtt, .december 15-ig teljesítik. Szép táv­latok állanak előttük. Kutatómun­kájuk további kilátásai viszik őket előre szebb, nagyobb eredmények eléréséhez... (mgy) ÜJ^ SZÖ 1956. július 26.

Next

/
Thumbnails
Contents