Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-26 / 207. szám, csütörtök

KÖZLEMÉNY A KORMÁNY ÜLÉSÉRŐL További 10 000 fővel csökkentik a csehszlovák hadsereg létszámát. Intézkedések a miniszterek, helyetteseik, a főosztályok és vállalatok igazgatói jogkörének és felelősségének fokozására, a nemzeti bizottságok végrehajtó szerve hatáskörének és felelősségének bővítésére. Gazdaságosabbá teszik az adminisztrációs munkákat (Folytatás az 1. oldalról) szóló beszámolót. E tárgyalások jelen­tős lépéssel viszik előre a Csehszlovák Köztársaság és a Lengyel Népköztár­saság kölcsönös gazdasági és kulturá­lis együttműködésének további elmé­lyítését. A kormány jegyzőkönyvet hagyott jóvá a két kormányfő által aláírt tár-­gyalási eredményekről. A csehszlovák kormány a csehszlo­vák és a lengyel nép testvéri érzésére támaszkodva mindent megtesz, hogy a csehszlovák—lengyel barátság és együttműködés további szilárdítására és fejlesztésére felhasználják a ren­delkezésre álló gazdag lehetőségeket mindkét ország felépítése, az európai békés együttműködés érdekében. * * • A kormány további tárgyalása fo­lyamán • határozatot hozott olyan in­tézked'sekről, amelyekkel a CSKP or­szágos konferenciájának határozatai alapján fokozza a miniszterek, a mi­niszterhelyettesek, a főosztályok és vállalatok igazgatóinak jogkörét és fe­lelősségét, bővíti a nemzeti bizottsá­gok végrehajtó szerveinek jogkörét, felelősségét és hatáskörét. Ezek a ren­delkezések kitűzik továbbá az össze­függő intézkedések biztosításának és egyes adminisztratív munkák gazdasá­gosabbá tételének feladatait. Az egyes intézkedéseket, amelyek­ből néhányat a továbbiakban közlünk, fokozatosan valósítják meg, meghatá­rozott időponton belül. • » * Az 1956-os év második félévétől kezdve a miniszterekre hárul az a jog, hogy saját ügykörükben jóváhagyják az állami tervfeladatoknak a nyerster­melés egész évi térfogatából megálla­pított terjedelemben való változtatá­sait. az árutermelés, az építési és szerelési munkák rendezését, valamint a terv többi részei feladatainak megfe­lelő módosításait is. A miniszterek jó­váhagyhatják az állami terv valameny­nyi részének bizonyos apró és vitán feiül álló módosításait a megállapított mértékben. E módosításokat vagy sa­ját maguk eszközlik, vagy pedig fon­tosabb esetekben a miniszterrel — az Állami Tervhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel való megegyezés alapján hajtják végre. Ez év augusztus 1-től a miniszte­rek jogkörébe tartozik az is, hogy változtatásokat eszközöljenek a mi­nisztériumok szervezetében, valamint az alárendelt költségvetési szerveze­tekben és a dolgozók bizonyos szá­mánál átcsoportosításokat végezzenek a minisztérium vagy a költségvetési szervezetek egyes alakulatai között. Azonnali hatállyal a miniszterekre ruházzák át típusos prémiumrendsze­rek kiadását az Állami bérbizottság által kiadott típusos prémiumrendsze­rek kivételével. A miniszterek jogkörének további bővítése céljából a kormány azonnali hatállyal megszünteti a rendszeresí­tést a gazdasági szervezeteknél, vala­mint a közigazgatási apparátus nyil­vántartását és a nemzeti bizottságok rendszeresítő felügyelői által való el­lenőrzéstt, a költségvetési és egyéb szervezeteknél pedig megszünteti a közigazgatási apparátus nyilvántartá­sát. • * * A kormány a miniszterek feladatá­vá tette, hogy i rájuk bízott gazda­sági ágazat sajátosságaibői származó konkrét irányítás szükségleteit tekin­tetbe véve megszabják helyetteseik, a főosztályok és trösztök igazgatói­nak és a többi alárendelt szervek vezetőinek jogkörét és felelősségét s megvizsgálják az egész ágazat vala­mennyi fokán a szerkezeti felépítést a közbeeső felesleges adminisztrációs részek megszüntetése céljából. A vállalati igazgatókat illeti az a jog, hogy változtatásokat eszközölje­nek az 1956. évi vállalati tervben és jóváhsqyják a következő évekre sző­2 11 J S Z 0 !»« ---."iic •>(? ló vállalati terveket és azokat az esetleges módosításokat, amelyeket az évi, esetleg negyedévi mutatószámok alapján eszközölnek az állami terv szétírása alapján és a terv egyes ré­szeiben megfelelő tartalékokat bizto­sítsanak s e tartalékokkal az illeté­kes miniszterek utasításai szerint rendelkezzenek. Azonnali hatállyal a vállalati igaz­gatókra megy át a vállalatok szerve­zeti alakulatai vezetői kinevezésének, felmentésének, valamint fizetésük megállapításának jogköre. 1957. janu­ár 1-től az Állami Bérbizottság által megállapí'.ott elvek alapján elismer­hetnek rendkívüli egyszeri jutalma­kat (prémiumokat) a létrejött tarta­lékokból a rendkívüli feladatok sike­res teljesítéséért. A kormány továbbá elhatározta, hogy ez év augusztus 1-i hatállyal a vállalati igazgatók jogkörébe megy át a projekciós és költségvetési doku­mentáció az illetékes miniszter fel­hatalmazásának keretében. A vállalati igazgatók jot,a továbbá az igazgatói alapból és a terven felüli nyereség­ből pénzelt, valamennyi beruhá-ás dokumentációja, és az ésszerűsítő intézkedésekre nyújtott hitelekből fedezett dokumentációk. Azonnali ha­tállyal jóváhrgyhatják az anyagok és közvetett szállítmányok szállítási ha­táridejében eszközölt változtatásokat, átvehetik és elkészíthetik az átvevő nyersanyagaiból, anyagaibői vagy hul­ladékaiból készü't készítmények gyár­tásának megrendelését. A vállalati igazgatók jogkörének növelése megnyilvánul egyéb esetek­ben a tervezés,'.a pénzellátás, a be­ruházási építkezés, az ellátás, az ér­tékesítés stb. szakaszain. * * * A kormány intézkedéseket hozott a nemzeti bizottságok végrehajtó szervei jogkörének és felelősségé­nek bővítésére a gazdasági és kul­turális országépítés egyes szaka­szain. A kormány elhatározta, hegy a ke­rületek 1957: évi fejlesztési tervében a mutatószámok csupán az alapvető mutatószámokra szorítkozzanak, ame­lyek a kerületek gazdaságfejlesztési tervének a népgazdaságfejlesztési al­lami tervhez való kapcsolódását biz­tosítják, úgy, hogy a nemzeti bizott­ságok döntsenek a beruházási és anyagi eszközök, valamint a munka­erők felhasználásáról a megállapított mutatószámok keretében. A határo­zat a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak feladatává teszi annak biztosítását, hogy a járások és váro­sok gazdaságfejlesztési terveiben a kitűzött feladatokról a lehető legna­gyobb mértékben a járási nemzeti bizottságok, esetleg a nagyobb vá­rosok helyi nemzeti bizottságai dönt­senek. A kormány egyben az Állami Terv­hivatal elnökének — miniszterének fel­adatává tette, hogy módszeres uta­sításaiban és űrlapjain, valamint a következő évekre szóló terv összeál­lítása módjainak és határidejének megállapításánál főleg az iskolaügy és a kulturális ügyek terén, a helyi gazdálkodásban és az egészségügyben biztosítsa, hogy a terv erre vonatko­zó része (a beruházási építkezés ter­ve. a munkaterv, az anyagi-műszaki ellátás terve, a pénzügyi terv) a nem­zeti bizottságoknak lehetővé tegyék, hogy döntsenek az anyagi, a beruhá­zási és a pénzeszközök s munkaerő felhasználása terén a népgazdasági feladatok biztosítására a kerületek­ben, járásokban és helységekben a sürgősségi sorrend, a helyi feltételek és szükségletek alapján és lehetővé tegyék, hogy a nemzeti bizottságok e tevékenységükben teljes mértékben felhasználhassák a helyi forrásokat. Az állami gazdaságok termelésének operatív irányítása azonnali hatállyal a kerületi nemzeti bizottságok taná­csainak mezőgazdasági osztályaira száll át. 1956. szeptember 30-ig pon­tosan megszabják az állami gazdasá­gok irányítása decentralizálásának módját' a Földművelésügyi és Erdő­gazdasági Minisztérium új szerveze­tének, valamint alárendelt szerveze­teinek javaslatában. Ez év augusztus 1-től az egységes földművesszövetke­zetek felépítését szolgáló műszaki­tanácsadó tevékenységet a: Agropro­jekttől a kerületi és járási nemzeti b zottságok tanácsainak mezőgazda­sági igazgatóságai, illetve szakosztályai veszik át. A mezőgazdasági építkezé­sek fő beruházói a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak földművelés­ügyi igazgatóságai lesznek. • Ez év augusztus 1-től a miniszté­riumok által igazgatott ágazatokban is biztosítják a kerületi nemzeti bi­zottságok hatékony részvételét a he­lyi beruházások egybehangolása szem­pontjából fontos építkezések terve­zésében. A kormány a helyi gazdálkodás­ügyi miniszter feladatává tette, hogy kezdje meg és 1956-ban fokozatosan fejezze be a lakosságnak fizetett szolgáltatásokat nyújtó vállalaton és intézmények irányításának decentra­lizálását és ezek ügykörét a városi és heh,. nemzeti bizottságok ügykö­rébe vigye át. Ez év szeptember 1-től megvalósul az iskolai igazgatás naoymérvű de­centralizálása, beleszámítva a sze­mélyzeti kérdéseket is. A kormány a pénzügyminiszter fel­adatává tette, hogv a kerületek és járások gazdaságfejlesztési tervének összetételével összhangban ez év vé­géig olyan intézkedéseket foganato­sítson, amelyek leegyszerűsítik a költségvetést, s így lehetővé teszik a nemzeti bizottságoknak, hogy a rá­juk bízott pénzeszközökkel a helyi szükségleteknek megfelelően gazdál­kodjanak és megszűnjön ezen pénz­eszközök merev, öncélú kötöttsége. Ez az intézkedés lehetővé teszi a nemzeti bizottságoknak, hogy célsze­rű költségvetési átcsoportosításokat eszközöljenek. 1957-től kezdve a költségvetési kap­csolatokat a minisztériumokról a ke­rületi nemzeti bizottságokra és a ma­gasabb fokú nemzeti bizottságokról az alacsonyabb fokú nemzeti bizottsá­gokra decentralizálják. 1957-től kezdve a nemzeti bizottsá­gok költségvetéseibe bekapcsolódnak a következő vállalatok és szervezetek gazdálkodásának eredményei: a ČSAD közúti automobilközlekedési nemzeti vállalat üzemei — beleszámítva a kis­és középjavító munkákat — az eddigi útiforgalmi vállalatok, a vízellátási és csatornázási szervezetek, a vendéglők és éttermek vállalatai, a film kerületi igazgatóságai és a gyógyszertárak ke­rületi igazgatóságai. 1957. január 1-től ezenkívül hatály­ba lépnek a következő intézkedések: A ČSAD közúti automobilközlekedési nemzeti vállalat közvetlen irányítása — beleszámítva a kis- és középjavítá­sokat és az útiforgalmi vállalatokat — a kerületi nemzeti bizottságok taná­csainak közlekedésügyi osztályaira száll át; a vízellátási és csatornázási kerületi szervezetek a kerületi nem­zeti bizottságok tanácsai alá fognak tartozni és növekedik a kerületi nem­zeti bizottságok tanácsainak ügyköre a folyók és a talajjavító munkák irá­nyításában és szervezésében. A ven­déglők és éttermek közvetlen irányí­tása a kerületi nemzeti bizottságok ta­nácsainak kereskedelemügyi szakosz­tályai ügykörébe megy át; fokozódik a nemzeti bizottságok befolyása és el­lenőrzése a kiskereskedelmi vállalatok felett. A kormány az elfogadott határoza­tokkal összefüggő további feladatokat is kitűzött. * # * A kormány további tárgyalásai fo­lyamán elhatározta, hogy intézkedé­seket tesz az adminisztratív munkák gazdaságosabbá tételére, főleg az anyagi-műszaki ellátás szakaszán megszünteti az évi részletes anyag és készítmény kimutatásokat az egyes fajták szerint (specifikáció), ezt az in­tézkedést már az 1957. évi terv elő­készítésének időszakában megteszi. Leegyszerűsíti a gazdasági szerződé­sek és az arbitrázs-eljárás rendszerét A kormány a pénzügyminiszter fel­adatává tette, hogy 1956. július 31-ig adja ki a költségvetési szervezetek ez évi könyvelési nyilvántartásának egy­szerűsítésére irányuló irányelveit és 1956. november 30-ig adjon ki irány­elveket az 1957. évi költségvetési nyil­vántartás további egyszerűsítésére. Még az 1956. első és második negyed­évére korlátozni kell a könyvelési ki­mutatások összefoglalását, felül kell vizsgálni a vállalatok könyvelési nyil­vántartására eddig érvényes irányelve­ket és e felülvizsgálás alapján ez év október 10-ig megfelelő irányelveket kell kiadni e vállalatok 1957. évi könyvelési nyilvántartásának leegy­szerűsítéséről. Irányelveket kell kiad­ni a saját rezsiben végzett építkezési munkák számlázásáról és egyben le kell egyszerűsíteni a fő javítások ki­számlázását. 1957. január l-ig kidolgozzák az építkezési eljárások, a területi terve­zés és a községek felépítésére vonat­kozó új előírások javaslatát, úgyhogy mind a kölcsönös összhang szempont­jából történő helyi beruházásoknál, mind pedig közvetlenül a minisztériu­mok által irányított ágazatokban nö­vekedjék a kerületi nemzeti bizottsá­gok és végrehajtó szerveik befolyása a beruházási felépítés megvalósítására. A kormány valamennyi miniszter és azon vezető központi szervek felada­tává tette, amelyek alá a gazdasági szervezetek tartoznak, hogy 1956. ok­tóber 31-ig vizsgálják felül a hivata­laik által kiadott irányelveket és e fe­lülvizsgálás alapján 1957-ben egysze­rűsítsék le a vállalatokban történő nyilvántartást, főleg hogy a különféle kimutatások, táblázatok, jelentések, kommentárok, beszámolók és elemzé­sek méreteit korlátozzák, amelyeket a vállalatok a fölérendelt szervekhez nyújtanak be. Ezt a leegyszerűsítést főként úgy végezzék, hogy a jóváha­gyott kimutatásokon kívül ne követel­jenek állandóan adatokat s a beszámo­lók kommentárjaikból és az elemzé­sekből küszöböljenek ki minden is­métlődést. » * * A felsorolt határozatok részét alkot­ják a már megvalósított és tovább ter­vezett intézkedéseknek, amelyek a CSKP országos konferenciája jelentős határozatainak alapján fokozatosan valósulnak meg. * * • A kormány által jóváhagyott rende­let alapján megszüntetnek néhány Megbízotti Hivatalt. Megszűnik az Állami Gazdaságok Megbízotti Hivatala, valamint az Er­dészeti és Faipari Megbízotti Hivatal. A Földművelésügyi Megbízotti Hi­vatalból Mezőgazdasági és Erdőgaz­dálkodási Megbízotti Hivatal letesül, mely alá tartozik a Szlovákiai Víz­gazdálkodási Igazgatóság. Megszűnik a Kulturális Ügyek Meg­bízotti Hivatala és az Egyházi Ügyek Szlovákiai Hivatala. Az Iskolaügyi Megbízotti Hivatalból Iskola- és Kul­turálisügyi Megbízotti Hivatal létesül. Az Élelmiszeripari Megbízotti Hiva­tal Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Terménybegyűjtési Megbízotti Hivatal­lá alakul át. A Könnyűipari Megbízotti Hivatal­ból a Közszükségleti Cikkek Megbí­zotti Hivatala létesül. A kormány továbbá rendeletet ha­gyoft jóvá, melynek alapján Helyi Tüzelőanyagügyi és Kőolajipari Meg­bízotti Hivatal létesül, melynek tevé­kenysége főként a kőolajfejtés elő­készítésére irányul Dél- és Kelet­Szlovákiában. A Megbízotti Hivatalok új szerve­zete a szlovák nemzeti szervekről szóló alkotmánytörvénnyel egyidejű­leg lép érvénybe, amelyet a nemzet­gyűlés a Nemzeti Front képviselői csoportjának, kezdeményező javaslata alapján tárgyal meg. * * * A kormány tárgyalásának további részében a bérek ez év januártól má­jusig való fejlődésével foglalkozott. Az első negyedévben és áprilisban '•Italában kiolénitö fejődés után ez év májusában komoly rosszabbodás ál­lott be a béralapokkal való gazdál­kodás terén, főleg a nehézgépipari, az automobilipari és mezőgazdasági gépipari, az építészeti és a helyi gaz­dálkodási minisztériumok vállalatai­ban. Ez év májusában a munkatermelé­kenység és az átlagbérek közti vi­szony kedvezőtlen volt, sőt az átlagos keresetek növekedése fél százalékkal meghaladta a munkatermelékenység tervének teljesítését. Különösen kedvezőtlen fejlődés mu­tatkozott májusban a Nehézgépipari Minisztérium vállalataiban, ahol a munkatermelékenység tervét csupán 97,7 százalékra teljesítették, míg az átlagkeresetek a terv 102,1 százalékát érték el. Hasonló helyzet keletkezett az automobilipar és a mezőgazdasági gépipar vállalataiban, ahol a munka­termelékenység tervének teljesítése 2 százalékkal elmaradt az átlagkere­setek növekedése mögött. A második ötéves tervhez kiadott és jóváhagyott irányelvek alapján az ipari termelés növekedését csaknem kilenctized százalékban a munkater­melékenység növelésével kell elérni. A munkatermelékenységnek eddigi fejlődése az iparban azt bizonyítja, hogy jelentős tartalékck vannak, amelyeket fel lehet használni jó mun­kaszervezéssel, a technika fejleszté­sével, stb. Ezért nem engedhető meg, hogy a bérezés szakaszán gyengüljön az állami fegyelem, mint ahogy ez az idén májusban mutatkozott. Ez a fejlődés veszélyeztethetné az ország­építési feladatok és a lakosság élet­színvonala növekedésének teljesítését. Ezért valamennyi dolgozónak szünte­telenül meg kell magyarázni az el­végzett munkáért adott igazságos ju­talmazás elveinek fontosságát és va­lamennyi szakaszon be kell tartani a bérfegyelmet. A kormány a dolgozó nép iránti felelősség érzésétől vezettetve, főleg a nehézgépipari, az automobil- és mező­gazdasági gépipari, a tüzelöanyagipari, az építészeti és a helyi gazdálkodási minisztereknek hangsúlyozta azt a kötelességüket, hogy gondosan, a bé­rek tervszerű fejlődéséhez kell iga­zödniok a hatáskörükbe tartozó szer­vezetekben. » * » A kormány megtárgyalta és jóvá­hagyta azt a törvényjavaslatot, amely megváltoztatja és kiegészíti a főis­kolákról hozott 58/1950 Zb számú tör­vényt, amely jelentős mértékben elő­segítette a főiskolák további fejlődé­sét hazánkban. Az új rendelkezések e törvény végrehajtásában nyert ta­pasztalatokból indulnak ki és az ösz­szes intézkedést megtárgyalják vala­mennyi főiskolai dolgozóval. A törvény novellája főként újon— nan és részletesen rendezi a Főisko­laügyi Állami Bizottságnak, mint az iskola és kulturális ügyek minisztere tanácsadó testületének hatáskörét a főiskolákat érintő elvi kérdésekben. Megváltoztatja a főiskolai tudományos tanácsok és fakultások szervezetét és munkájuk tartalmát a főiskolák szervezeti felépítése kérdésében, lé­nyeges változást hoz a tanszékek szer­vezetében. A tanszékeket a jövőben a főiskolákon folyó pedagógiai és tu­tományos munka alapvető szervezési egyeségeiként szervezik meg. Az új rendezés bővíti a főiskola rektorának jogkörét. Megállapítja a főiskolák azon dolgozóinak kategóriáit, akiknél meg­vannak az előfeltételek főiskolai pro­fesszorrá és tanársegéddé való kineve­zésre. A főiskolai tanárok helyének betöltésénél bevezetik az állásokra való pályázatot és végül a tanársegé­dek kinevezésénél bevezetik a tan­székfoglalási eljárást. A tervezetet megtárgyalás céljából a nemzetgyűlés elé terjesztik, úgy­hogy az 1956/1957-es tanév kezdetétől érvénybe lépjen. Ezzel egyidejűleg a kormány a kö­vetkező módosításokat hagyta jóvá a főiskolák szervezetében: az 1956/ 1957-es tanév kezdetétől az eddigi Brnói Építészeti Főiskola a Brnói Technikai Főiskola nevet fogja viselni. Egyben e főiskolán energetikai fakul­tás létesül. A Brnói Építészeti Főisko­la erdészeti fakultása szervezetileg betagozódik a Mezőgazdasági Főisko­lába, amelynek neve Brnói Földmüve­'SífilV* f"- <S«!70+ : CS'-V^'T 1„C7

Next

/
Thumbnails
Contents