Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-25 / 206. szám, szerda

EDEN

: Remélem, hogy a Szovjetunió és a Nyugat között újabb tanácskozások kezdődnek London, július 23. Eden angol miniszterelnök hétfőn megnyitotta nz anijol alsóház kétnapos külügyi vitáját. A miniszterelnök beszédének nagy részét a nemzetközi feszültség enyhülésének szentelte. A szocialista táborban bekövetkezett fejleményeket elemezve Eden arra a következtetésre jutott, hogy: „1. az európai háború, vagy az egész világra kiterjedő háború veszélye csökkent és továbbra is csökkenőben van; 2. olyan befolyások érvényesülnek, amelyek elősegíthetik a feszültségnek ezt az enyhülését; 3. a jelenlegi helyzet nagy türelmet igényel. A diplomáciának lépésről lépésre kell haladnia." Eden részletesen foglalkozott a hidrogénfegyver kérdésével is. Rámutatott, hogy senkisem kételkedik többé a hidrogénfegyver megsemmisítő, pusztító erejében. „Bizonyos, hogy jelenleg egy ország sem vállalkozik arra, hogy agressziót kíséreljen meg ezzel a fegyverrel — mondotta —, azonban senki sem. tudná megmondani, vajon így lesz-e örökké? Mindenesetre: egy világháború nem képzelhető el a hidrogénfegyver bevetése és ennek szörnyű következményei nélkül. A jövőre nézve reménytkeltö — mondotta a mimin-ztereln: k —, hogy a szovjet vezetők csak úgy, mint Nagy-Britannia, tudatában vannak a nukleáris fegyverek megsemmisítő erejének. Eden ezután a hidrogénbomba-robbantási kísérletekről beszélt. „Mi a magunk részéről helyesebbnek tartanánk, ha a nukleáris fegyverekkel végzett kísérleti robbantások számbeli korlátozásának kérdése egy átfogó leszerelési egyezmény keretében találna megoldást, de most készek vagyunk arra, hogy ezt a kérdést külön "is megvitassuk. Véleményem szerint az illetékes hatalmaknak meg kell kísérelniök javaslatok kidolgozását a hidrogénbombarobbantási kísérletek számbeli korlátozására és ellenőrzésére" — mondotta. Anglia külpolitikájának fő vonalát Eden így foglalta össze: „Az angol politika továbbra is a brit nemzetközösséggel, az Egyesült Államokkal és a Nyugat-Európával való legszorosabb szövetségen alapul. Sohasem vetődött fel annak lehetősége, hogy olyan váratlan vagy különleges döntést hozzunk, amely felborítaná nyugati egységünk teljes katonai gépezetét." A miniszterelnök hozzátette azonban, hogy e szövetség hatékonyságának fenntartása érdekében „alkalmazkodnia kell a változó világhoz." Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy Anglia szövetségeseivel „a ma stratégiai szükségleteinek újraértékelésére törekszik." „Remélem — mondotta Eden —, hogy a Szovjetunió és a Nyugat között újabb tanácskozások kezdődnek majd a feszültség csökkentése céljából és a tanácskozások lépésről lépésre Németország újraegyesítéséhez vezethetnek." A. Eden miniszterelnök bevezető beszéde után Alfréd Robens munkáspárti képviselő szólalt fel, aki az ellenzék fő képviselője külpolitikai kérdésekben. Azzal vádolta a brit kormányt, hogy meggátolja a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli jogainak elismerését és kijelentette: „Nyilvánvaló, hogy a távol-keleti helyzet megoldásának Kína a kulcsa. A brit ellenzék szilárdan vallja, hogy Kínát fel kell venni az ENSZ-be. A kormánynak e kérdésben kezdeményező lépéseket kellene tennie és nem volna szabad törődnie azzal a kockázattal, hogy az USA Kína felvétele ellen fog szavazni vagy pedig tartózkodik a szavazástól." Robens a továbbiakban elutasította a bagdadi szerződést, amelyet — mint mondotta — egyáltalán nem lehet a Közép-Keleten folytatott politika alkalmas -eszközének tartani. Robens kijelentette: „Nem szabad a Közép-Keletre brit fennhatósági területként tekinteni. E kérdésben az egyedüli helyes megoldást az ENSZ-ben való tárgyalások útján érhetjük el." A munkáspárt értekezlete előtt London, július 24. (TASZSZ) — Londonban nyilvánosságra hozták az Angol Munkáspárt Blackpoolban október 1-én kezdődő 55. évzáró értekezletének előzetes tárgysorozati programját. A program 402 határozati javaslat megvitatását foglalja magában. A párt helyi szervezetei által javasolt határozatok legnagyobb része a külpolitikai kérdésekre vonatkozik. A határozati javaslatok túlnyomó többsége elismeri, hogy a Szovjetunió nagy mértékben járult hozzá a nemzetközi feszültség enyliüléséhez és felszólítja a Munkáspárt vezetőségét, tevékenyen törekedjék a béke további megszilárdítására, a fegyverkezés csökkentésére, valamint az atóm- és hidrogénfegyverek betiltására. Huszonhét határozati javaslat elítéli a brit hatóságok megtorló intézkedéseit a maláji, ciprusi, kényai néppel, valamint a gyarmatokon és függő viszonyban levő államokban élő lakossággal szemben. A gépipari munkások egységes szakszervezete követeli, hogy Ciprus lakosságának önrendelkezési jogot adjanak. A javaslatok a Délafrikai Unió kormányának faji megkülönböztetési politikája ellen tiltakoznak. A javaslatok harcra szólítanak a dolgozók életszínvonalának leszállítása, a növekedő munkanélküliség veszedelme ellen. A Munkáspárt több szervezete követeli a népnevelés és a brit nyugdíjasok helyzetének megjavítását. A Lengyel Egyesült Munkáspárt teljes ülése Varsó, július 24. (ČTK) — A Lengyel sajtóiroda közlése szerint a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának VII. plenáris ülése július 23-án folytatta munkáját. A politikai- és gazdasági helyzetről, a párt fő feladatairól, valamint az ötéves tervnek az 1956. évre szóló irányelveiről szóló beszámoló vitájában részt vettek Marian Rybicki, Jeleňa Kozlowska. Jozef Machno. Ladislav Matwin, Edmund Pszczőlkowski és mások. < Sigemicu a japán politikáról Tokio. (ČTK) — Tokiói sajtójelentések szerint Mamora Sigemicu japán külügyminiszter július 13-án a japán alsóház külügyi bizottságában mondott beszédében kijelentette, hogy a Szovjetunióval folytatott tárgyalásokat a japán kormány politikájának megfelelően vezeti, vagyis a békeszerződés megkötésére fog törekedni. Sigemicu hozzátette: kérni fogja, hogy a Szovjetunió „juttassa haza a vissztartott japán állampolgárokat" és „adja vissza" Japánnak Habomai, Sikotan, Kenasiridzsimu és Iturup szigeteket. A japán szocialista párt július 23án az alsóház külügy bizottságának ülésén felhívta a kormányt, hogy ne engedjen az amerikai nyomásnak és törekedjék a diplomáciai kapcsolatok felvételére a Szovjetunióval. A szovjet kormányküldöttség Lodzsban Lodzs, július 24. (ČTK) — A szovjet kormányküldöttség N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének vezetésével július 23-án meglátogatta Lodzs városát, a Lengyel Népköztársaság textiliparának központját. A szovjet küldöttséget Varsóból Lodzsba vezető útján lelkesen üdvözölték a lengyel dolgozók. A nyitoU autóban utazó N. A. Bulganyint, a küldöttség vezetőjét, G. K. Zsukovot, a Szovjetunió inarsallját, valamint a szovjet kormányküldöttség többi tagját a lengyel nép szívélyes fogadtatásban részesítette. A küldöttség tagjai megtekintették a Május 1. textilgyár műhelyeit, ahol N. A. Bulganyin elbeszélgetett a mesterekkel és munkásokkal és további sikert kívánt munkájukban. Lodzs legnagyobb sportcsarnokában tízezer dolgozó részvételével gyűlést rendeztek, amelyen N. A. Bulganyin beszédet mondott: Hangsúlyozta, hogy az orosz proletariátus nagyrabecsülte azt a segítséget, amelyben őt a lodzsi proletariátus részesítette az 1905. évi első orosz forradalom nehéz napjaiban, amikor Lodzs barrikádjain harcolt a cárizmus és a kapitalizmus ellen. Az a fogadtatás, melyben a szovjet nép képviselőit részesítették — mondotta — a lengyel nép szilárd és felbonthatatlan barátságáról tanúskodik a Szovjetunió népe iránt. N. A. Bulganyin ezután a Szovjetunió külpolitikájának egyes kérdéseivel foglalkozott. Rámutatott arra, hagy a Szovjetunió Kommunista Pártja es a szovjet kormány minden erejükkel arra törekszenek, hogy biztosítsák a békét és megakadályozzák a háborút. A szovjet kormány kezdeményezésére elintézést nyertek a béke megőrzésének oly fontos kérdései, mint az osztrák államszerződés megkötése, a szocialista államok baráti kapcsolatainak felújítása Jugoszláviával, a koreai, indokínai háború beszüntetést stb. A szovjet kormány képviselői személyes kapcsolaA Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata Budapest. (ČTK) — A Magyar Dolgozók Pártjának központi sajtószerve, a Szabad Nép, július 23-i számában „Pártegységgel a szocialista demokráciáért" címen közölte a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1956. július 18—21-én tartott ülésén elfogadott határozatát. A határozat első része a párt és a kormány fontos intézkedéseinek egész sorát tartalmazza, amelyeket az utolsó hónapok során foganatosítottak. Ezek közé tartozik az egyes árucikkek árának leszállítása, a munkaidő lerövidítése az egyes ipari ágazatokban, valamint a legalacsonyabb fizetési fokozatba sorozott alkalmazottak béremelése. ' A határozat második része az ipari és mezőgazdasági termelés további fejlesztésére kitűzött feladatokat tartalmazza. A második ötéves terv folyamán folytatni kell az ország szocialista iparosítását és teljesíteni kell a mezőgazdaság szocialista átépítésének feladatait. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége a határozat befejező részében felhívja a munkásosztályt, a dolgozó földműveseket, a haladó értelmiséget és az egész népet, hogy tömörüljön pártja és kormánya köré, és hogy lelkes, áldozatkész munkával harcoljon a szocializmus új sikerelért, a szocializmus végső győzelméért Magyarországon. tokát hoztak létre sok állam államférfiaival. — Nagyra értékeljük a Lengyel Népköztársaság sikereit és hozzájárulását a béke ügyéhez. Egyetértünk kormányuk külpolitikájával. mely összhangban áll a Szovjetunió politikájával és teljes mértékben rrfegfelel népeink érdekeinek — mondotta Bulganyin. Végül hangsúlyozta, hogy a legfontosabb és a legszükségesebb, ami az imperialistákat visszatartja a háborútól. a szocialista tábor szabad nemzeteinek barátsága és szilárd szövetsége. Nem szabad megfeledkeznünk arról — mondotta —, hogy a béke ellenségei álnok módon arra törekszenek, hogy gyengítsék és felszámolják a béketábort. Népeink azonban, melyek a legutóbbi háború tapasztalataibői tanúiságot merítettek, meghiúsítják a béke ellenségeinek gonosz szándékait. AZ ŰJ KlNA sajtóiroda jelenti, hogy július 23-án Pekingben megnyílt az összkínai Orvoskonferencia. Az értekezleten 1000 küldött és megfigyelő vesz részt, akik a kínai orvosokat, farmatológusokat, fiziológusokat, mikrobiológusokat és anatómusokat képviselik. (ČTK) A FRANCÉ PRESSE jelentése szerint a dél-vietnami kormány elhatározta, hogy tengerésztisztjeit többé nem Franciaországba, hanem az Amerikai Egyesült Államokba küldi kiképzésre. (ČTK) Nyugatnémet miniszter az NSZK és a keleti országok kapcsolatainak rendezéséről Bonn. (ČTK) — Von Merkatz, a Szövetségi Tanács ügyeinek nyugatnémet minisztere az Aussenpolitik cíinű bonni lapban cikket közöl, amelyben ismét állást foglal a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Szovjetunió és a népi demokratikus országok kapcsolatainak normalizá'ása mellett. ..Az erőpolitika és n Szovjetunió fenyegetése nem reális" — írja von Merkatz. „A keleti szomszédainkhoz fűződő viszonyunkat tisztáznunk kell és így tárgyalnunk kell Moszkvával az egymás mellett élésről, valamint a keleti államokkal való együttműködésünkről abból a célból, hogy tiszta helyzetet teremtsünk szomszédi kapcsolatainkban." Az AFP hírügynökség jelentése szerint a cikk Bonnban „nagy érdeklődést" keltett. A ParlamentaVisch-Politische Pressedienst című bulletin a következőket írja: „Von Merkatz világos és egyértelmű kijelentései a bonni politikai körökben nagy riadalmat keltettek, mert szöges ellentétben állnak azzal az erőpoiitikával, amelyet még mindig védelmez Adenauer szövetségi kancellár." A szocialista tábor országainak gazdasági együttműködése és a további kilátások 1948 után bekövetkezett a Szovjetunió és a népi demokratikus országok egyre szorosabb együttműködésének időszaka. Ez az együttműködés nemcsak a gazdasági bojkottnak következménye, amelyet a tőkés világ a szocialista tábor országaival szemben alkalmaz és amelyben a hidegháború évei alatt számos tőkés ország részt vett. Ez a szoros együttműködés elsősorban a szocialista tábor államai kialakuló gazdasági alapjának új lényegéből fakad. Az államok, ameiyek gazdasági alapjaikat tervszerűen építik ki, nem hagyhatják hazai termelésük nagy részét a konjunktúra-befolyások véletleneitől függeni, tervszerűen megszabott nyersanyag- és ipari-.lrucikk fogyasztásukat, amelyet külföldi behozatallal fedeznek, nem elégíthetik ki ösztönszerűen. Ellenkezőleg, előre meg kell állapítaniok nemcsak a kivitelre termelt áru produkcióját, hanem tervezniök kell realizálását, vagyis az áru eladását is. Ez a tény a szocialista külkereskedelem funkciójából származik, amelynek az a hi/atása, hogy nemcsak a legnagyobb nyereséget érje el, hanem elsősorban az exportra szánt hazai termékeket a leggazdaságosabban olyan nyersanyagokra, gépekre és fogyasztási árucikkekre váltsa be, amelyeket az országban nem termelnek. Ezeknek a létfontosságú követelményeknek, amelyek az iparosítás fejlesztése és az egész népgazdaság virágzása szempontjából nélkülözhetetlenek, elsősorban hosszúlejáratú kereskedelmi egyezményekkel tehetünk eleget. Az ilyen hosszúlejáratú gazdasági együttműködést egyre mélyíteni és bővíteni lehet a szerződő felek kölcsönös előnyére. Ezt jól tudja valamennyi szocialista ország, s világosan megnyilvánul ez a tény a külkereskedelemben is, A szocialista tábor országainak kölcsönös kereskedelme az 1946. évi 30 százalékról 1955-ben az egész külkereskedelem 70 százalékára emelkedett. A gazdasági újjáépítés időszakában folyó együttműködés Az elmúlt tizenegy évet gazdasági szempontból két fő időszakra oszthatjuk. Az első időszak az 1949—1950-es évvel zárul. Ezt a sza'kaszt rövidtartamú népgazdaság-helyreállítási tervek jellemzik. Az újjáépítés időszakát Csehszlovákiában, Bulgáriában és Albániában két évre. Lengyelországban és Magyarországon három évre határozták meg. A gazdaság újjáépítési tervének fő feladata az volt, hogy az illető országok gazdasága elérje a termelés háború előtti színvonalát. E tervek feladatukat teljesítették. Az ipari termelés a népi demokratikus európai országokban 1950-ig az 1937—1938-as évekkel összehasonlítva 85 százalékkal növekedett és emellett megváltozott az ipari termelés struktű-ája is. 1949-ben Varsóban megalakult a Koicsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, amelynek feladata, hogy egybehangolja a résztvevő országok gazdasági együttműködését és a szocialista országépítésben nyújtott kölcsönös segítségüket. A népi demokratikus országok népgazdaságának az első hosszútartamú tervek időszakában elért rohamos fejlődését elsősorban a Szovjetunió kiváló és olcsó segítsége, valamint a kölcsönös segélynyújtás tette lehetővé, amelyben a népi demokratikus országok egymást részesítették. A hosszútartamú tervek időszaka A népi demokratikus tábor országainak a szocialista gazdasági alapok építése második időszakában a hoszszútartamű országépítési távlati tervek szakaszában folyó együttműködése egyre bővül és mélyül. E tervek feladata az volt, hogy átépítsék a népgazdaságot és felépítsék a nehézipart. A szocialista tábor országainak gazdasági jellege a szocializmus építésének első éveiben nem volt egyforma. Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság mellett, ahol túlsúlyban volt a fogyasztási árucikkek termelésének szektora, a keletés délkelet-európai államok túlnyomórészt mezőgazdasággal foglalkozó nyersanyagot szolgáltató országok voltak. Szükséges volt ezekben az országokban is megfelelően erős ipari alapot kiépíteni, amely képes a népgazdaságnak elegendő terméket juttatni, biztosítani a gazdaság további növekedését, lehetővé tenni a bővített újratermelés folyamatát. E fejlődési időszak meggyorsításához nagymértékben hozzájárult ezen országok tudományos és műszaki együttműködése, amely lehetővé tette, hogy rendkívül gyorsan szerkezeti változásokat eszközöljenek a gazdaságban. így 1955-ig az európai népi demokratikus országokban az ipari termelés 1937-tel szemben 260 százalékkal növekedett, a termelőeszközök átlagos növekedése háromszorosára, a fogyasztási cikkek termelése pedig két és félszeresére növekedett. Az együttműködés értékes gyümölcsei Tévedés volna azt hinni, hogy a tudományos és műszaki együttműködés csak a gazdaságilag kevéssé fejlett országoknak nyereség. Ha számszerint akarnánk felbecsülni azt az értéket, amelyet Csehszlovákiának a szocialista tábor országaival valő tudományos és műszaki együttműködés hozott, százmilliós összegeket mutatnánk ki. A tudományos és műszaki együttműködés egybehangolását a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsak végezte eddig és végzi most is. Ez a szervezet működése folyamán nagy munkát végzett a tagállamok iparának és mezőgazdaságának gyors fejlődése érdekében. Útban a szervezett nemzetközi munkamegosztás felé A szocialista gazdaság alapjait már megteremtettük és ezeken most olyan szerkezetű gazdaságot kell felépíteni, amely megfelel az egyes országok természetes feltételeinek. Ezért a legközelebb: években még szorosabb együttműködés létesül közöttük, egybehangolják hosszúlejáratú népgazdasági terveiket. Ez a tény megteremti a szervezett nemzetközi munkamegosztás elvei még teljesebb érvényesülésének előfeltételeit, bizonyos termelési folyamatok szakosításának előfeltételeit az egyes országokban. E gondolat megvalósítása rendkívül meggyorsítja a munka termelékenységét, növekedését. A Szovjetunió és a népi demokratikus államok közötti nemzetközi munkamegosztás főleg két alapvető szemponthoz fog i'-a-'-dni: 1. A termel i rentabilitásához, 2. a népgazd ^ág komplex fejlődésének követelményéhez. Mindkét szempontot egyidejűleg kell szem előtt tartanunk. A termelés szakosítása és a ~zocialista tábor egyes államai termelési programjainak munkamegosztása teljes összhang an f - állani a fentemlített alapelvekkel. Megvalósításuk meszemenő következményekkel jár, mert lehetővé teszi az üzemek termelő kapacitásának teljes kihasználását csaknem az eddiginek megfelelő termelési költségek mellett, behatóan növeli a termelés terjadelmét és minőségét. Széleskörű kezdeményezést E perspektívák megvalósítása nem hetek és nem hónapok kérdése. A nemzetközi munkamegosztás egyre teljesebb érvényesülése lehetőségeinek fejlesztése jelentős fejlődési szakasz. Ennek megszervezését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa nem valósíthatja meg egyedül, jóllehet e szervezetre 'íárul a legfőbb tevékenység ebben a munkában Szükséges, hogy alkotó kezdeményezést fejtsenek ki a külkereskedelmi vállalatok dolgozói, ötleteket adjanak arra, hogy a belföldi árukat hogyan lehet fokozott mértékben elhelyezni más országok piacain, vagy ellenkezőleg, milyen árucikkeket lehet az eddiginél sokkal előnyösebben behozni, ahelyett, hogy ezeket az árukat nagy ' ;áuual, költségesen sőt esetleg rossz minőségben hazánkban gyártanánk. A szocializmus tábora országainak munkamegosztása a gazda-ági egvüttmuködés ma sabb formáját jelenti uj szakaszt nyit a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődésében A szocialista tábor állami külkereskedelmi társaságainak valamennyi dolgozójától, technikusától, felelős termelési dolgozóitól, a minisztériumok dolgozóitól függ most, hogy aktivitásukkal. alkotó kezdeményezésükkel mennvire gyorsítiák meg a szocializmus építése e fontos szakaszának megvalósítását. IVAN DUBOVSKÝ, JAROMlR VOLNÝ. OJ SZO 1956. július 25.