Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-24 / 205. szám, kedd

A második ötéves tervben nagy kórház épül Dunaszerdahelyen Ilyen lesz az elsó korszerű csallóközi kórház / A MÁSODIK ÖTÉVES TERVBEN Az idén még termést ad az a föld, amelyen 1960-ig hatalmas korszerű kórház épül fel. Egyelőre a kórháznak kijelölt telek mellett az egészségügyi dolgozók számára építik a lakásokat, de rövid időn belül megkezdik a kór­ház építését is. A lakások építésénél három mű­szakban folyik a munka. Az építkezés dolgozói igy akarják behozni az „ob­jektív" okok miatt bekövetkezett le­maradást. Azért mondom „objektív" okoknak, mert sem az építkezési vál­lalat, sem pedig a beruházó nem 'smeri el hibájának, hogy az építkezést csak június 20-án, két hónappal a megha­tározott időpont után kezdték meg és még most sem tudják biztosítani a folyamatos munkát. Az elsó „indok" az, hogy a volt kertészet telkén, melyen a lakások épülnek, egy kis öreg ház áll. A 712. építkezés vezetősége általuk beikta­tott szerződési pont értelmében nem akarta megkezdeni az építkezést ad­dig, amíg e háznak lakója van. Závod­ský elvtárs, az építkezési iroda ve­zetője, mikor meglátogattuk, rendelet­re hivatkozott, amely szerint az épít­kezésen biztonsági okokból nem tar­tózkodhatnak Idegen személyek. De nem is kellett volna. Varga kertészék az építkezéssel ellentétes irányban járhattak volna be házukba. Hogy ez nem volt ok az építkezés megkezdé­sének elodázására, arról meggyőződ­hettünk. A házat ugyanis még lakják, de az építkezést már megkqzdték. A másik „indok" a transzformátor hiánya. Mikor a tervek készültek, a rendelet szerint az építkezési válla­latnak kellett volna ezt beszerezni. Mire az építkezés megkezdődött, mér olyan rendelet volt érvényben, hogy a transzformátort a beruházónak kell beszerezni, Két hónappal az építkezés megkezdése után még nem helyezték üzembe a transzformátort. így csak egy betonkeverővel dolgozhatnak, mert ha kettőt kapcsolnak be a há­lózatba, kiégnek a biztosítékok. * ELFOGADHATÓ INDOK Kevés a kőműves. A kórházzal egy­időben épül egy tizenegyéves Iskola is Dunaszerdahelyen. Ott Is, meg má­sutt is nagy szükség van kőműve­sekre, építkezési szakemberekre. Kö­zülük sokan Bratlslavába és más vi­dékre járnak munkába, a kórház épí­tésénél ezek hiányoznak. Részben úgyis megoldódnék a helyzet, ha a nem alkalmazott kőművesek a jövő­ben keresetük forrását nem a magán­munkáknál keresnék, hanem elmenné­nek oda, ahol nemcsak állandó kere­sethez, hanem a kórház felépítésére váró csallóközi polgárok megbecsü­léséhez is jutnának. A járási nemzeti bizottságon a pódafai Pócs és Havel kőművesek, ki­váló szakemberek nevét említették, akik már büntetést fizettek azért, mert feketén vállalt munkákból éltek. Azt is beszélik, hogy Vásárúton Meny­hárt elvtársnak hasonló vétség nyom­ja a lelkét. Ugyanitt Vörös elvtárs sem akar alkalmazásba menni, mit azzal indokol, hogy 1953-ban tüdő­bajra kezelték. Azóta nem kért orvosi bizonyítványt, hogy ne kelljen állandó níunkát vállalnia. Ilyen kőművesek többen is vannak. Lehet, hogy néhá­nyan közülük, főleg azok, akiknek az Agroprojekt vállalatnál munkalehető­ségük nincs teljesen kihasználva, megértik maguk is, hol a helyük. Hisz az ö érdekük is, hogy a 290 ágyas csallóközi nagykórház mielőbb fel­épüljön. MILYEN LESZ A KÓRHÁZ? A járás' egészségügyi intézet épü­letében Cséfalvay elvtárs tervrajzok alapján ismertette előttünk a terve­ket. Az egészségügyi dolgozók szá­mára 16 kétszobás, nyolc háromszo­bás és 57 nőtlen alkalmazott számára építenek lakásokat. Legalul lesznek a központi sterilizációs helyiség, az* al­kalmazottak ruhatára, tanterem, la­boratóriumok, villany- és vizgyógy­kezelés. A földszint központi szár­nyában helyezik el az elsősegélyt és a Röntgent, a balszárnyon lesz a cse­csemőosztály, a másik oldalon az am­bulancia és a fertőző gyanús bete­geket kivizsgáló osztály. Az első emeleten a sebészeti osz­tálynak 68 ágy és hatalmas műtő­terem áll majd a rendelkezésére. A belgyógyászatnak ezen az emeleten 30 ágyat szánnak. Itt lesz még a bőr­betegségek osztálya és az egészség­ügyi központ. A második emeletre kerül a nő­gyógyászat 20 ággyal. 22 ágyas szü­lészeti osztály, valamint a szem- és fülosztály. A belgyógyászati osztály­nak a második emeleten még 30, a harmadik emeleten pedig 38 ágya lesz. Az egész kórház, amely a dunaszer­dahelvi, nagymegyeri, galántai és so­morjai járás betegeit fogja kezelni, korszerű berendezést kap. A GYERMEKORVOS VÉLEMÉNYE Dr. Záturecký gyermekorvos, aki jónéhány éve dolgozik a szakmájá­ban, dicsérőleg nyilatkozott erről az építkezésről. A tervek áttanulmányo­zásánál arra a véleményre jutott, hogy a gyermekosztályt máshová kel­lene elhelyezni. Javaslatát benyújtja a kormánybizottságnak, amely az építkezési tervezetet jóváhagyta és ellenőrzi a kórház építését. Dr. Zá­turecký törődik azzal, hogy jó kör­nyezetben kezelhesse a beteg gyer­mekeket. Lelkiismeretesen áttanulmá­nyozta azt a tervezetet is, amely sze­rint- szeptemberig egy egészségügyi épületet átalakítanak és 25 ággyal miniatűr járási gyermekkórházzá bő­vítik. Ez csak ideiglenes megoldás addig, amíg a kórház felépül. SZÜKSÉG LESZ A LAKOSSÁG SEGÍTSÉGÉRE Ilyen nagyarányú építkezést nem le­het máról-holnapra megoldani. Szük­ség lesz a lakosság segítségére is. Kö­telezettségvállalások már százával vannak. A járási egészségügyi Inté­zet irodájában azonban nem tudnak sokat róluk. Pedig a brigádmunkások részére már előkészítették az új la­pátokat, ásókat. CSéfätvay elvtárs mér több irodában kereste a kötelezett­ségvállalásokat tartalmazó jegyzö­könyveket, többek közt a járási nem­zeti bizottságon is. Sandal elvtárstól, a Nemzeti Front funkcionáriusától még nem kérte, pedig ott megkap­hatná. Beszélgettem emberekkel, akik sza­bad ideiükben készséggel segítenének a kórház építésénél. Az építkezésen dolgozó emberek is szívvel-lélekkel végzik munkájukat, hogy megvalósít­sák ezt az ötéves tervünkbe foglalt feladatot. Drábek Viktor. Példás dolgozónők a Spišská Belá-i dohánygyárban " A Magas Tátra alatti Spišská Bela-i dohánygyárban túlnyomórészt asszo­nyok dolgoznak. A dolgozók százszáza­lékosan be vannak kapcsolva a szocia­lista munkaversenybe, .és az üzemen belüli önálló elszámolásba is. A dolgo­zók figyelmüket főleg a qvártmanvok minőségének megjavítására irányítják, A félévi tervet 102.6 %-ra teljesítet­ték. Az üzemen belüli önálló elszámo­lás alapján havonta átlag 40 ezer koronát takarítanak meg. A személyes megtakarítási számlák bevezetésével 0.2 %-kal csökkentették a hulladékot. A megtakarított anyag után a dolgozók jutalmat kapnak. Az üzem legjobb dolgozói közé tar­toznak Gustáv Dúbravský karbantartó, Jozef Lisy és František Krupiak. A dohányelökészítőben a legjobbak között találjuk Alžbeta Frintovat, Má­ria Füdolyovát. A legjobb dohányvágó Ján Nalepka elvtárs. A cigarettagyár­tásnál a -legjobbak František Vojček, Helena Kovačikova, Mária Solcová. A cigarettacsomagolóban Mária Bahu­Iova, Kata Kolesárova, Mária Dubrav­ska, Margita Vojčikova és Helena Čajkova tűnnek ki. I. M. Mária Solcová már öt éve dolgozik a dohánygyárban. Normáját 120—130 százalékra teljesíti. Helena Čajková új munkamódszerrel dolgozik, Az ö gondjaira van blzfa a cigarettagyártó­gép és ezenkívül csomagol is. Nor­máját 112,1 %-ra teljesiti. Helena Kovalčikova normáját 125 %-ra teljesiti. A dohány­gyárbajj tiz éve dolgozik. 1954-ben becsületes munká­jáért a Munkaér­demrenddel tlintet­ték kJ. Miért nem teljesítik a tojásbeadást A tojásbegyűjtésben a királyhel­meci járásban nagy a lemaradás. Ez év eleje óta 244 148 tojással adósak. Ugyanakkor a szövetkezetek és az állami gazdaságok 100 százalékra tel­jesítették a beadást. Kik hát a nem teljesítők? Az egyénileg gazdálkodók. ÉS pedig Csarnahón, Nagybáriban, Zétényben, Kis és Nagykövesden. Mi ennek az oka? Egyrészt a tervsze­rűtlen gazdálkodás, a nemtörődömség valamint az individuális, primitív terme lési feltételek is. s nem utolso sor­ban a HNB, valamint a felvásárló szervek hanyag munkája. Például a szentesi szövetkezetnek az átadott tojásért két hónapig nem fizettek. Hasonló a helyzet a falusi felvásár­lókkal. A zempléni tojásbegyüjtő már 16 ezer tojást vásárolt fel, amiért még semmi jutalmat nem kapott. Feltesszük a kérdést: van az ilyen embernek kedve a tojásbegyűjtéshez, * ha munká.fát nem jutalmazzák? Nem akarjuk a lemaradás okát kizárólag a baromfiüzenjekre hárítani, de ne feledkezzenek meg arról, hogy ha az EFSZ valamivel megkésik önhibáján kivűl, a késedelmi díjat szigorúan meafizettetik velük. Mit szólnak OK ahhoz, ha a szövetkezetek ugyanezt tennék velük is. Pedig megérdemel­nék! (-ki-) A vranovi traktorosok és kom .ájnosok nyári munkaverienye A vranrvi GTÁ dolgozóinak 2900 ha gabonafélét kell learatniok, ebből kombájnnal 550 hektárt. A tarlóhán­tást is 2900 hektáron kell elvéyez­niök, 17142 tonna gabonát pedig ki­csépelnek. Az aratógépeket pontos terv szerint osztották el. A legna­gyobb súlyt azonban a kombájnnal végzett aratásra helyezték. A gépek kezelésére, karbantartására megfele­lő számú' munkaerőt tanítottak be. Főleg a cséplőgép-kezelők iskolázá­sára fordítottak nagy figyelmet. Az aratás és cséplés gyors elvég­zésére szocialista munkaverseny in­dult. Kilenc kollektív és 47 egyéni váPalás született. A vállaiások értéke 76 750 korona. A GTÁ ' párosvérseny­ben van a szobránci GTÁ-val. Wágnerová Milena, Bratislava. Újból az Agroprojekt A nagyfödémes! szövetkezeti tagok K-98 típusú tehénistállót építenek. Ilyen Istálló a szenei járásban még nincs. Az épületet saját erejükből akarják felépíteni. Szükség van az is'állóra, mert a marhaállományuk egyre szaporodik. Eddig az állomá­nyuk kétharmad része több istálló­ban volt s így egy kiló hús fts egy liter tej termelési költsége 30 száza­lékkal a tervezett fölé emelkedett. Az Aoroproielkt fordítva csinál sok mindent. A szövetkezetnek először is a cserepet meg a meszst biztosította, a téglát, meg más fontos építőanya­got meg várhatják. Már tavaly szep­t mberfől várják. Ki tudja meddig? Klapúch L. Szene 7V aponta sokszázezer ember veszi * ki tárcájából a cigarettát, hogy rágyújtson egy finom Lipára, Bystricára, vagy DÍunkára. Kevésnek jut azonban az eszébe, mennyi fárad­ságos munkába kerül, hogy a cigaret­ta dobozba — üzletbe kerüljön. Mert nem olyan egyszerű ám jó dohányt kitermelni. Sok szaktudás, sok munka és fáradság kell hozzá, amíg cigaret-. ta lesz a dohányból. A pusztafalvi állami birtok dohány­ültetvényein ezekben a napokban már javában folyik a törés. A derékig érő zöld dohány köpött 30 felsöszemerédi leány és asszony halad, gyorsan cso­móba izedve a leveleket. Már kora reggel kijöttek az ültetvénybe, mert reggel könnyebb fl szedés. Július ele­jén kezdték meg ezt a fárasztó és mondhatjuk eléggé maszatos munkát, mert a zöld nikotintól ragadós levelek munkaközben kezüket, ruhájukat be­piszkolják. A 26 hektár gyönyörű do­hányültetvény jórészét már letörték az ügyes kezek. A termés olyan, ami­lyet csak ritkán láttunk és arról tesz bizonyságot, hogy jó szakember vezeti itt a munkát. A háromszori kapálás, a munka jó megszervezése tehát meghozta a gazdag termést. Már 11 éve dolgozik itt Svarba Anton, a do­hánytermeWcsoport vezetője, aki ki­tűnő szakember és munkájával Sók százezer koronával gyarapította az állami gazdaság bevételét. — Kötelezettséget vállaltunk, hogy hetkáronként 12 mázsa dohányt ter­melünk. de az első eredmények azt mutat iák, túllépjük a tervit és a kö­telezettségvállalást is — mondja Svarba elvtárs, aki szívesen megmu­tatja az egész dohány gazdálkodást. Az ültetést nem egyszerre, hanem fokozatosan végezték. Ennek gyakor­lati előnye abban van, hogy most nem efySzerre kell megkezdeni a törést, DOHÁNYTOROK KÖZÖTT K : ^ vagyis mire az egyik táblát letörik, addigra beérik a másik. Ezenkívül nem kell egyszerre annyi idénymunkást al­kalmazni. Az első törés után, amikor csak 3—4 beCreit levelet törnek le, következik a második, harmadik, ötö­dik törés, aszerint, hogyan érnek be a dohánylevelek. A magasranött dohánylevelek kö­zött most vidáman folyik a munka. Nem messze a sor szélétől Pásztor Margit, Menyhért Ilona, Pavla Margit, Pšenica Júlia versenyeznek egymással, hogy kinek megy jobban a munka. A „marokszedöjük" Klinčok László alig győzi utánuk kihordani a nagy csomó dohányleveleket. — Ne szaladjatok már olyan gyor­san — szól rájuk mérgesen, de a fiatal lányok fülük mellett eresztik el Laci megjegyzéseit. — Igyekezz, ha legény vagy — in­cselkednek vele, de közben kezük is olyan gyorsan jár, hogy Laci jobbnak látja meggyorsítani a „marokszedést". Ha megkérdeznénk, ki itt a legjobb munkás, nehéz lenne megállapítani. Snejder Ilona, vagy Pásztor Margit, vagy Soarbová Mária mind-mind egy­formán, jól dolgoznak. — Minden éven itt dolgoznak, és már szakemberekké váltak a dohány­termelésben ezalatt a néhány év alatt, — mondja Svarba csoportvezetőjük. Benn a szárítóban is hasonló gyors tempóban megy a dohány fűzése. Ott is fiatalok dolgoznak. Mikor hozzájuk értünk,, éppen dalol­tak. Egy szép polka dallama szállt messze a lányok ajkáról, akik naponta 44 lécet is felfűznek ketten, amit bi­zony nem akármelyik dohányzó csinál­na meg. Könnyű a cigarettát elsítvni, de nehéz ám a dohányt lécre fűzni, gondoltam magamban, mikor egy Li­pára rágyújtottam. Tizenegy leány és hat fiú már 5500 lécet fűzött fel július 5. óta. Ennyi dohány elég lenne Bra­tislava dohányzóinak egy heti dohány­szükségletére — mondja Svarba elv­társ. C e r vénák Erzsike, P e ni č­ka Márta, Herjecky Mária, eldi­csekednek nekünk, hogy naponta 35— 40 koronát is. keresnek fejenként. A szünidőben tehát keresnek maguknak szép ruhára, cipőre meg másegyébre. ffent a szárítóban vagy 45—50 fokos melegben szárad a zöld dohánylevél. 25—30 óra kell ahhoz, hogy megsárguljon egészen, vagyis, hogy a nedvesség teljesen elpárologjon belőle. Fiatal CSISZ-tag itt a fűtő. Tuskó Sándor a neve és már most 17 éves korában nagy szaktudással' ren­delkezik a dohány szárításában. Tudja, A raktárban szép csomagokban leta­karva fekszik a száraz sárgatevetü do­hány, Finom, vékony levelei most már nem ragadósak. Az egész termésnek 80 százalékát elsőosztályúnak ismerték el. Ez a dohány alapanyaga a Lipa és a többi finom cigaretták gyártásának. Fínom „arany Virgínia" levélből sod­runk cigarettát. Egy kicsit durva volt, de jó. Nemsokára majd vékony ciga­rettapapírban, szép csomagolásban ke­rül az üzletbe és kezünkhöz, de akko­rára már bizonyosan mi is elfelejtjük, hány fokon szárad ki a dohány, mikor kell a tűzre rakni, vagy mikor kell csökkenteni a meleget. Elég csak egy­néhány fok meleggel több, vagy 2—3 órává! tovább szárítani és tönkre megy az egész rakomány, azért vigyáz ő any­nyira. mennyi gond is van a dohánnyal, mire gyárba kerül: feldolgozásra. HOTVÁT SANODH OJ SZÖ c 1956, "

Next

/
Thumbnails
Contents