Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-23 / 204. szám, hétfő

A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepe Z. Novák: Az ötéves terv kucsfeícdata az éietszfnvonal emelése N. A. Bu'ganyin. A szocializmus országainak ereje egységükben, testvéri együttműkö* désükben és önzetlen kö csönös baráti segítségükben van Szombaton, július 21-én, a lengyel államünnep előestéjén a varsói Nem­WSti Tanács elnöksége és a varsói Vajdasági Nemzeti Tanács elnöksége ünnepi ülést rendezett. A varsói dolgozók ezrei az utolsó helyig megtöltötték a Tudomány és Kultúra Palota kongresszusi termének hatalmas helyiségét. A lengyel állami zászlóval díszített emelvényen helyet foglaltak az elnökségben a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a lengyel kormány vezetői: Eduard Ochab, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Ale­xander Zuwadsky, az Ailaml Tanács elnöke, Jozef Cyrankiewicz, a minisz­tertanács elnöke, a LEMP Központi Bizottsága politikai irodájának további tagjai, a kormány tugjai, a nemzeti tanács tagjai, a varsói élmunkások és a lengyel hadsereg képviselői. Viharos tapssal üdvözölték a jelenlevők a szovjet küldöttséget Bulga­nyin elvtárssal az élén és a Német Demokratikus Köztársaság kormány­küldöttségét dr. L. Bolz külügyminiszter, miniszterelnökhelyettessel az élén. Jelen voltak még a varsói diplomáciai testület tagjai. A Lengyel Népköztársaság himnuszának elhangzása után J. Zarzicki, a varsói Nemzeti Tanács elnöke megnyitotta az ünnepi akadémiát. Szívélyes szavakkal üdvözölte a jelenlevőket. Utána Zenon Novák, a LEMP KB-a po­litikai irodájának tagja, a minisztertanács elnökének első helyettese emelkedett szólásra. Z. Novák elvtárs beszéde Terjedelmes beszámolójában foglal­kozott azokkal a változásokkal, me­lyeket a lengyel népi kormány 12 év alatt megvalósított, foglalkozott a Lengyel Népköztársaság jelenlegi po­litikai és gazdasági helyzetének kér­déseivel. Emlékeztetett arra, hogy az ötéves terv feladatai a hatéves terv­ben elért eredményekre támaszkod­nak, melyekre valóban minden lengyel hazafi büszke lehet. Egyúttal azon­ban megemlítette, hogy e kétségtelen sikerek mellett a Lengyel Egyesült Munkáspárt nem titkolhatja a nyil­vánosság előtt az elkövetett hibákat és a fennálló hiányosságokat. A párt Központi Bizottsága élesen bírálta és részletesen foglalkozott a lengyelor­szági életszínvonal emelési terve nem teljesítésével. E bírálat és elemzés alapján a Központi Bizottság intéz­kedéseket dolgozott ki a gazdasági nehézségek leküzdésére.. Az ötéves terv kulcsfeladata — mondta — a dolgozók életszínvona­lának emelése. Ezután részletesen beszélt a lengyel gazdaság irányítási módszereinek elő­készített változásairól. „A Központi Bizottság teljes Ülése gazdasági poli­tikánk módszerei és irányítása meg­változtatásának merész programját készíti elő. E program célja egész népgazdasá­gunk megjavítása; megvalósítja mindazokat a javaslatokat és kö­vetelményeket, melyeket a dolgozók milliói az utóbbi időben lefolytatott széleskörű vitában előterjesztettek. E változtatások célja jelentékenyen emelni dolgozóink közvetlen anyagi érdekeltségét vállalataik gazdálkodá­sában. Ez hozzájárul a munkáskollek­tívák aktiyizálásához és a vállalat jö­vedelmezőségének emeléséhez. E program feltétele és zaloga a politikai és gazdasági élei további és tökéletes demokratizálása, a széles tömegek megnyerése az állam irányításában és a szocializmus építésében való ak­tív részvételre. * * * Még nem ült el a tapsvihar Novák elvtárs beszéde után, amikor viharos üdvözlés és taps közepette N. A. Bul­ganyin, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnöke emelkedett szólásra, hogy a Szovjetunió Kommunista Párt­jának, a szovjet kormánynak és az egész szovjet népnek nevében üdvö­zölje a lengyel népet állami ünnepe alkalmából. Bulganyin elvtárs^ beszéde Bulganyin elvtárs beszédének beve­zetőjében rövid áttekintést nyújtott a 'e.igyel nép szabadságharcának és .háború utáni a szocializmushoz vezető útjának történetéről. Nagy elismerés­sel nyilatkozott azokról a sikerekről, melyeket a lengyel nép a párt és a kormány vezetésével a háború utáni nehézségek leküzdésében elért a há­borúban megsemmisített mezőgazda­ság és ipar fejlesztésében. Nagy súlya van a népi Lengyelor­szágnak nemzetközi téren, ahol ak­tívan harcol a népek békéjéért és biztonságáért. A lengyelországi szocialista Válto­zások hatására a dolgozó nép jog­talan és elnyomott rabszolgából ha­zájának urává vált a független Len­gyel Népköztársaságban — folytatta tovább N. A. Bulganyin. Az elért sikerek azonban csupán a kezdetet jelentik. Hiszen eddig eze­ket a sikereket a háborúból és annak következményeiből eredő hatalmas akadályok leküzdésével harcolhatták ki. Most ezeket az akadályokat már jelentős mértékben leküzdötték. Ez annyit jelent, hogy a termelőerők és a nép jóléte sok­kal gyorsabban fognak fejlődni, hogy mind szélesebb mértékben és teljesebben kihasználhatják a népi demokratikus rendszerbon rejlő le­hetőségeket. A jelenlegi lengyelországi életszínvo­nal, habár nagyjából túlhaladja a há­ború előtti színvonalat, még nem tudja teljes mértékben kielégítani a lakosság szüntelenül növekvő szük­stgletait. Ezért kl kall használni a szocialista rendszer előnyeit, hogy a dolgozók anyagilag sokkal jobban le­gyenek biztosítva már most és a jö­vőben túlhaladják a legfejlettebb ka­pitalista államokat. Éppen erre tö­rekszik a Lengyel Egységes Munkás­párt, a kommunista és a munkáapár­vezetése alatt érték el. Meggyőző- • désünk, hogy e párt vezetésével a lengyel nép újabb sikereket ér el. Az összes országok kommunistái­nak hősi harca, — köztük a lengye' kommunistáké — a fasiszta megszál­lók elleni nagy felszabadító háború­ban megmutatta az egész világnak, : hogy a kommunista pártok valamenyi i nép nemzeti szabadságának legkövet­kezetesebb és loghüségesebb védel­mezői, hogy soraikba tömörítik a dolgozó nép legjobb képviselőit. A munkáspárt marxista-leninista vezető szerepe még jobban megnöve­kedett Lengyelország felszabadítása után, a népi hatalom magszilárdítá­sáért és az új élet kiépítéséért foly­tatott harcok éveiben. Az ellenség tudja, hogy a szocializ­mus országainak ereje egységükben, testvéri egyetértésükben és önzetlen kölcsönös baráti segítségükben van. Ezért szívesen likvidálnák, vagy legalább meggyengitenék a szocializ­mus táborát, mely napról napra erő­södik. Viszályt akarnak kelteni kö­zöttünk, hogy azután az összes szo­cialista államokat egymás után meg­semmisítsék. De a szocializmus el­lenségei bármennyire is igyekeznek,, provokáló terveik szappanbuborékként szertefoszlsnak. Mint szemünk fényét kell öriznUnk a szocialista tábor országainak és népeinek egységét és testvéri ba­rátságát. A szabad népek, melyek közé a lungyel nép is tartozik, tudják, hogy összes nagy sikereiket a szocialista országok szövetkezésének köszönhe­tik és mint szemük fényét fogják továbbra is őrizni, megszilárdítani és fejleszteni a szocialista országok e legyőzhetetlen szövetségét a dolgozó emberiség jóléte és boldogsága érde­kében. A személyi kultusz következményei tok általában, de mindenekelőtt a I és a megállapított hiányosságok le­szocialista világ összes országai eb­ben szent kötelességüket látják. E feiadat megoldására azonban szük­séges, hogy a népi állam és az összes dolgozók szívósan és kitartóan fej­lesszék gazdaságukat. Az életszínvonal emelését, tehát a fogyasztásét is, csupán a szüntele­nül növekvő munkatermelékenység, a termelés szüntelen fejlődése alapján lehet elérni. A lengyel népnek a nemzeti füg­getlenség biztosításában és a szo­cializmus építésében elért sikereit a Lengyel Egyesült Munkáspártnak, a lengyel dolgozók tapasztalt vezérének küzdése ellen folytatott harc a szocia­lista tábor országaiban már meghozta a maga eredményét. Ezt Lengyelország példája is szemléltetően mulatja, ahol a dolgozók egységes munkáspártjuk vezetésével merészen feltárják a hiá­nyosságokat. Egyúttal azonban hiba lenne nem látni, hogy a személyi kultusz elleni harccal összefüggésben nemcsak ellen­séges és opportunista elemek éledtek fel, hanem saját sorainkban is ingado­zó emberek mutatkoznak. Ezek az ellenséges propagandától megtévesztett emberek helyemként helytelenül ma­gyarázzák a személyi kultuszba vonatkozó helyes tanulságokat és ez megnyilvánul a szocialista országok egyes újságjaiban, köztük Lengyelor­szágban is. Ismertek azok az esetek, mikor az ellenséges elemek kihasználták a szo­cialista országok sajtóját, hogy mérges magjaikat elszórják. Ezeknek az újsá­goknak egyes vezető dolgozói ellensé­ges befolyás alá kerültek és elfeled­keztek arról, hogy a pártsajtónak mindenekelőtt a marxizmus-leninizmus eszméinek következetes hirdetőivé és a szocialista építésért folytatott harc propagálóivá kell válniok. Mi marxisták és leninisták úgy ítél­tük és ítéljük meg a dolgukat, hogy minden ország valami újat hoz a szo­cialista épités történelmi gyakorla­tába, hogy ezen építés érdekében sokoldalúan fejleszteni kell a szocia­lista demokratizmust. Meg kell látnunk azonban azokat a kísérleteket, melyek leple alatt igye­keznek meggyengíteni „nemzeti külön­legességek" zászlaja alatt a szocialista tábor nemzetközi kapcsolatait, megkí­sér'ik a népi demokratikus állam hatalmának megbénítását, a demokrá­cia elterjesztésének hazug leple alatt. Ha az ilyesmivel kísérletező emberek szubjektíve jóhiszeműen cselekednek is, mégis éles ellentétbe kerülnek né­peink érdekeivel, a szocializmus és demokrácia nagy ügyének kárára. Ezért a kommunista és munkáspártok igen fontos feladata alapvetően és eltö­kélten harcolni a marxista-leninista tanítás tisztaságáért, az opportunista Ingadozás leküzdéséért, soraik ideo­lógiai és szervezeti megszilárdítá­sáért. • A Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalataiból állithatjuk; hogy a pártsajtó a kommunista és munkáspár­tok hatalmas és hatékony fegyvere. Ha a sajtó helyes marxista álláspontot foglal el, akkor becsülettel teljesiti a párt eszméi kollektív propagálójának, ezen eszmék megvalósításáért harcoló tömegek kollektív szervezőjének fel­adatát. A néphatalomnak: nagy figyelmet kell szentelnie az ifjúságnak — foly­tatta N. A. Bulganyin. Gondoskodni kell róla, hogy testileg és szellemileg egészségesen nőjön fel és hü legyen a marxizmus-leninizmus nagy eszméi­hez. A nemrégen lezajlott poznani ese­ményed, melyeket ellenséges ügynökök provokáltak, újabb bizonyítékát adják annak, hogy a nemzetközi reakció még mindig, nem adta fel a kapitalizmus visszaállítására irányuló örült terveit a szocialista országokban. Erről egy pillanatra sem szabad megfeledkez­nünk. Ebben a helyzetben a könnyelműség megengedhetetlen dolog. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy míg a népi demokratikus országokban ellenséges kapitalista elemek és ügynökségük lé­teznek, mindon lehető alkalommal ak­tivan fel fognak lépni a népi demokra­tikus rendszer ellen és különféle hiá­nyosságokkal fognak spekulálni, me­lyek közé tartoznak az államapparátus munkájának bürokratikus túlkapásai és a dolgozók szükségletei iránti elég­telen figyelem. Ebben a helyzetben a kommunista és munkáspártok, a nép­hatalom és az összes dolgozók legfon­tosabb kötelessége magasfokú politikai éberséget tanúsítani, szívósan htreolni a hiányosságok ellen, tartósan megja­vítani az államapparátus munkáját, a legszorosabb kapcsolatot biztosítani a munkásosztállyal és a dolgozókkal és eltökélten megszilárdítani a proletár­diktatúra összes szerveit. A szocializmus legyőzhetetlen vi­lágrendszerré vált. a szocialista épí­tés legnagyobb nehézségeit már ma­gunk mögött hagytuk. Büszkék lehetünk arra, amit elértünk és örülünk annak, amit a legközelebbi időben el fogunk érni. A jelen a szo­cializmusé, a jövő is az övé lesz. Ez az emberiség legnagyobb reménysége. Edward Ochab elvtárs beszámolója a LEMP Központi Bizottságának teljes ülésén Varsó, július 21. (TASZSZ) A varsói lapok július 20-i számuk­ban közölték azt a beszámolót, ame­lyet Edward Ochab, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára tartott a LEMP Központi Bizottságának VII. teljes ülésén A politikai és gazdasági hely­zetről és a párt döntő feladatáról címmel. Az előadó rámutatott, hogy a plé­numnak határozatot kell hoznia az ötéves gazdasági terv irányelveiről, a további pártmunka . kérdéseiről, vala­mint a társadalmi élet demokratizá­lási folyamatának elmélyítéséről, * a párt és a tömegek közötti kapcsolatok fokozottabb megszilárdításáról, a tö­megek alkotó kezdeményezésének fejlesztéséről, a pártmunkában mu­tatkozó hibák és elhajlások kiküszö­böléséről és minden tekintetben kö­vetkeztetéseket kell levonnia az SZKP XX. kongresszusának történel­mi határozataiból. — AZ SZKP XX. kongresszusával — mondotta Ochab — minden kom­munista párt foglalkozik. A kong­resszus határozatait a dolgozók száz­milliói tárgyalják meg és e határoza­tok útmutatásait válasznak tekintik az emberiséget foglalkoztató döntő kérdésekre, ezekben az útmutatások­ban a marxizmus-leninizmus elvei­nek alkotó alkalmazását látják az új történelmi helyzetre, világos pers­pektívát a békéért, a demokráciáért, a kommunizmus újabb győzelmeiért folyó további harcban. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XX. kongresszusa újabb fon­tos ösztönzést jelentett a szocialista építőmunka minden területén kifej­tett tevékenységünk bíráló elemzésé­hez. Pártunk a XX. kongresszus óta gyümölcsöző korszakát éli, sorai, úgy­szintén a aöikrmlllós dolgozó töme­gek politikai öntudata és aktivitása rohamos fejlődésének korszakát. A nemrég lezajlott poznani esemé­nyekről szólva Ochab éberségre szólította fel a mun­kásosztályt és az összes dolgozó­kat a földallati ellenforradalmi mesterkedésekkel és azok sugal­mazóival szemben. Ochab utalt a továbbiakban Len­gyelország eredményeire és kiemelte, hogy a hatéves tervnek nem minden előirányzott feladatát teljesítették, Az olyan alapvető fontosságú cikkek ter­melésében, mint amilyen a szén és a cement, nem érték el a tervhen meg­jelölt színvonalat. A mezőgazdaság­ban — ahol a termelés 50 százalékos fellendülését irányozták elő — tény­legesei) nem érték el a kitűzött szin­vonalat. , A LEMP első titkára ezután meg­jelölte azokat a feladatokat, amelyek a tékozlás ellen, valamint az iparban mutatkozó aránytalanságok felszá­molásáért, az összes termelési kapa­citások maradéktalan kihasználásá­nak biztosításáért folyó harcban a pártszervezetekre hárulnak. Ez — hangsúlyozta — elengedhetetlen fel­tétele az Ipari termelés 53—57 száza­lékos növelésének az úi ötéves terv­ben, amely biztosítja a dolgozó tö­megek életszínvonalának emelését. A mezőgazdasági termelés fellen­dítésére kidolgozott programot végrehajtva egy percre sem fe­ledkezhetünk meg fő feladatunk­ról, nevezetesen annak szükséges­ségéről, hogy végrehajtsuk a falu további szocialista átalakí­tását földműves termelőszövet­kezeti alapon. Ochab behatóan foglalkozott a párt­munka megjavításának és kiszélesí­tésének feladataival, a pártélet lenini normáinak széleskörű bevezetésével, a személyi kultusz következményei­nek határozott kiküszöbölésével. — Jelenleg — mondta befejezésül Ochab — a párt és a munkásosztály erőit, a nép összes erőit öszponto­sitanunk kell programunk, de min­denekelőtt gazdasági programunk köré, az ötéves terv feladatai és a munkásosztály életszínvonalnak meg­javítására irányuló feladatok köré. Ezzel a programmal kell az egész társadalom elé lépnünk és fel kell őt vérteznünk a szóban forgó prog­ram realitásába és helyességébe vetett hittel. Ez megköveteli a párt tömörülését a központi bizottság ko­ré és megköveteli a központi bizott­ság teljes belső konszolidálódását. Sepilovot és Sigemicut nevezték ki a szovjet-japán tárgyalások vezetésére Szovjet-japin nyilatkozatváltás Moszkva, július 21. (TASZSZ) H. Nisi londoni japán nagykövet július 18-án japán kormánynyilatkozatot nyújtott át Malik szovjet nagykövet­nek. A nyilatkozat többek közt így szól: „A japán kormánynak a folyó év május 14-én Moszkvában közzétett japán—szovjet közlemény értelmében van szerencséje a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányát arról tájékoztatni, hogy a japán kormány készen áll azoknak a tárgyalásoknak az újrafelvételérc, amelyek a közelmúltban Londonban a két ország képviselői között foly­tak a japán—szovjet kapcsolatok rendezéséről. A japán kormány ennek megfelelően elhatározta, hogy Mamoru Sigemicu külügyminiszter urat Moszfkvába kül­di. Sigemicura fontos felelősség hárul Japán nemzetközi kapcsolatai tekinte­tében —, hogy Japán teljhatalmú megbízottaként tárgyalásokat folytas­son. Ez a határozat a japán kormány­nak arról a szándékáról tanúskodik, hogy a lehető legnagyobb erőfeszítése­ket tegye a tárgyalások sikere érde­kében. A japán kormány reméli, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya figyelemmel lesz erre és részéről viszonzásra ta­lál .. A szovjet kormány július 21-én a londoni szovjet nagykövet útján választ juttatott el a japán kormányhoz; amelyben nyugtázza a japán kormány nyilatkozatának átvételét, s közli: A szovjet kormány készen ált a sző­banforgó tárgyalások újrafelvételérc A Vietnamra vonatkozó genfi egyezmények teljesítéséért Moszkva, július 21. (TASZSZ) — A Szovjetunió külügyminisztériuma 1956. július 21-én Nagy-Britannia moszkvai nagykövetségéhez jegyzéket intézett. A jegyzékben többek között megemlíti, hogy felülvizsgálták Dél-Vietnam kül­ügyminisztériumáriak május 22-i jegy­zékét, s úgy találják, hogy a délvietna­mi hivatalok továbbra is kerülik az együttműködést a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság hivatalaival Vietnam egyesítésének kérdésében; ez ellentét­ben áll a Vietnamról szóló genfi egyez­mények határozataival. Továbbá meg­állapítja, hogy a délvietnami hivatalok­nak a választás előtti kampányra és a választás megvalósíthatatlanságára vo­natkozó kijelentése teljesen alaptalan. És ebből ismét kitűnik, hogy igyekez­nek elkerülni a genfi egyezmény pont­jainak teljesítését. A szovjet kormány véleménye szerint mindkét elnöknek ismételten fel kellene szólítania a dél­vietnami hivatalokat, hogy haladékta­lanul jelentsék be nézeteiket az általá­nos választások megvalósításának ha­táridejére vonatkozólag. A miniszté­rium felkéri a nagykövetséget, hogy gyorsan jelentse ez ügyre vonatkozó nézetét Nagy-Britannia kormányának. és teljhatalmú képviselőjévé D. T. Sepilovot, a Szovjetunió külügymi­niszterét nevezte ki. A válasz a továbbiakban kijelenti: „A Sigemicu úr vezette japán kor­mányküldöttség számára, amelyet a szovjet kormány örömmel fogad Moszkvában, természetesen biztosítjuk a munkához szükséges feltételeket, be­leértve a diplomáciai előjogok nyújtá­sát, a rejtjeles hírközlés alkalmazását és más kényelmi intézkedéseket. Kívánatos lenne, hogy a tárgyaláso­kat az 1956. május 14-én kelt szovjet —japán közleményben előirányzott idő­pontban kezdjék meg." Az izlandi baloldali párfok új kormányt alakítottak Reykjavik, július 21. (ČTK) — Az izlandi baloldali pártok, melyek a jú­nius 24-i parlamenti választások során győzelmet arattak, új koalíciós kor­mányt alakítottak. Miniszterelnök Her­mann Jonasson, a Haladó Párt elnöke. A hat tagból álló kormányban a részvevő pártok mindegyike két miniszterrel képviselteti magát A Magyar Népköztársaság miniszter­tanácsa Budapest város tanácsa vég­rehajtó bizottságának jelentése alapján megtárgyalta a magyarországi lakás­gazdálkodási helyzetet. Megállapítot­ták, hogy a lakások építésére, rendbe­hozására és karbantartására nyújtott hitelek ellenére a lakáshelyzet nem mondható kielégítőnek. Ennek oka a lassú építési ütem. (ČTK) Az amerikai szenátus július 20-án az éjjeli órákban 2 300 000 000 dollárt szavazott meg a külföldi államok kato­nai segélyezésére, ami 700 millió dol­lárral kevesebb, mint amennyit Elsen­hower elnök követelt. (ČTK) Szombaton, július 21-én az olasz nagybirtokosok képviselői a római munka- és szociális gondoskodásügyi minisztériumban szerződést írtak alá, melyben elismer.k a mezőgazdasági munkások igényét családi pótlékra és kötelezik magukat, hogy a legközelebbi időben megkezdik a bér-zerz^ések felújítására irányuló tárgyalásokat. OJ SZÓ 1956. július 23. ? 3

Next

/
Thumbnails
Contents