Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-21 / 202. szám, szombat

A Francia Kommunista Párt XIV. kongresszusa SZUSZLOV: A kommunista pártokat eggyéforrasztja a marxizmus-leninizmus, a munkásmozgalom legfőbb eszményeihez | és a proletár nemzetköziség elveihez való hűség - A IX. NEMZETKÖZI FILMFESZTIVÁL Csalódások és balsikerek Le Havre, (TASZSZ) — Le Havreban ünnepi hangulat uralkodik: az összes utcákat a Francia Köztársaság lobogói és címerei díszítik. A városháza épü­letét este ünnepélyesen kivilágítják. Július 19-én délután tovább folyt a Francia Kommunista Párt XIV. kong­resszusának ülése Etienne Fajon elnökletével. Az ülés folytatta Maurice Thorez beszámolójának megvitatását. A moseli és nordi megyék pártszer­vezeteinek küldöttei elmondották, hogy a tőkések hogyan zsákmányolják ki a dolgozókat, konkrét példákon mutattak rá a kommunisták és a szocialisták közös eljárására a legfontosabb politikai és szociális kérdésekben. A francia parasztság helyzetéről, jogaiért és a dolgozókkal való közös érdekeiért ví­vott harcáról beszélt az Aisne megye küldötte. Rámutatott, hogy a francia falvakon egyre több párt sejt alakul és emelkedik a tömegek körében vég­zett pártmunka színvonala. A paraszttömegek egyre tevékenyebben vesz­nek részt az algériai kérdés békés megoldásáért vívott harcban. Jean Kana­pa párizsi küldött felszólalásában hangsúlyozta, hogy az SZKP XX. kong­resszusának határozatai valamennyi békés erök akcióegységének széles le­hetőségét nyújtották nemzetközi méretben. 3 Előrelátható volt, hogy a fesztivál 3 filmjeinek színvonalában jeletékeny eltérések lesznek; akadnak olyan fíl­3mek, amelyeket kár volt elhozni Kar­Slovy Varvba, mert semmi tekintetben 3 sem reprezentálják az illető országok Szuszlov elvtárs beszédének további 3 filmművészetét, részében behatóan foglalkozott a hato- = Számolni kellett a félsikerekkel, dik ötéves tervvel, majd pedig így 3 sőt a nem vitatható jószándék' mel­folytatta: S lett a teljes félresikjásokkal is. Drága elvtársak, engedjék meg, hogy a Francia Kom­munista Párt XIV. kongresszusa kül­dötteinek, valamennyi kommunistának, dolgozónak, a nagy francia népnek az SZKP KB megbízásából tolmácsoljam a Szovjetunió Kommunista Pártjának és az egész szovjet népnek szívélyes testvéri üdvözleteit, további sikereket kívánjak önöknek a békéért, demokrá­ciáért és a szociális előrehaladásért ví­vott harcban. Köszönetemet fejezem ki továbbá azért, hogy küldöttségünket meghívták kongresszusukra. Elvtársak! Az önök kongresszusa je­lentősen megenyhült nemzetközi lég­körben folyik. Ez az enyhülés a békés erők áldozatkész harcának eredménye, annak a harcnak, amelyet az „erőpoli­tika" hívei ellen, az új háború előké­szítése ellen vívnak. Ebben a helyzetben világszerte to­vább erősödnek a demokrácia és a szocializmus erői, megerősítik azo­kat a vívmányokat, amelyeket a dolgozók hosszas, szívós harcban vívtak kl, abban a helyzetben, ami­kor mindenütt előretör az elnyomott népek nemzeti felszabadító mozgal­ma. Ha visszatekintünk látjuk, mily nagy, hősies és dicső utat tett meg a Francia Kommunista Párt fennállásá­nak három és fél évtizede alqtt, mily fáradhatatlanul harcolt és harcol a munkásosztály, a parasztság és vala­mennyi francia dolgozó boldogságáért, hazájának nemzeti érdekeiért. Ezután a Francia Kommunista Párt történetéről beszélt behatóan. Rámu­tatott: Franciaország adta a világnak a Párizsi Kommünt, melynek emlékét V. I. Lenin szavai szerint nemcsak a francia munkások, de az egész világ proletariátusa is nagy tiszteletben tartja. A második világháborút megelőző években a kommunista párt a dolgozók érdekeiért, a francia nép jogaiért, a fasizmus és a háborús veszély ellen vívott harc élére állott. A második vi­lágháború évei alatt a franctireurok és a partizánok az egész francia néppel együtt derekasan védelmezték hatá­rukat a hitlerista betolakodók ellen és e harcban a párt legjobb fiainak és leányainak tízezreit vesztette el. A kommunista párt egész háború utáni tevékenysége szemléltető pél­dáját adja annak, hogy szívósan és következetesen védelmezi a francia dolgozók érdekeit, demokratikus jo­gait és szociális vívmányait. E harc jelentősége ma, amikor Fran­ciaország keleti határain baljós árnyé­kot vet az új német Wehrmacht, minden békeszerető ember előtt vilá­gos. A francia népnek éppúay, mint a szovjet és a többi népeknek létér­deke, hogy elősegítsék a béke és az európai biitonság biztosítását, és e nemes műben számíthat a szovjet nép segítségére és együttműködésére! A francia k9mmunisták jól tudják, hogy a franciaországi munkásmozgalom további sikerei a munkásosztály akció­egységétől függnek. Az egységért ví­vott harc gazdag tapasztalatai, melye­ket a francia kommunisták gyűjtöttek, nagyon tanulságosak. Arról tanúskod­nak, hogy mihelyt a dolgozók egységes front­ban lépnek fel, mihelyt maguk köré tömörítették a nemzet valamennyi egészséges erőit, nagy szociális vív­mányokat értek el és egyben emel­kedett Franciaország nemzetközi te­kintélye. Ezzel szemben, ha a munkásosztály egységében szakadás állott be, ezen mindig a dolgozók ellenségei, Francia­ország ellenségei nyerészkedtek. Az a tímy, hogy ma Franciaország­ban a kommunisták és a szocialisták egyre gyakrabban lépnek fel a közös érdekeikért vívott harcban, az a tény, hogy a Francia Kommunista Párt mai kongresszusa oly nagy jelentőséget tulajdonít az akcióegységnek, a fran­cia dolgozók akaratáról és elszántságá­rój tanúskodik, hogy le akarják küzde­ni a nehézségeket és a leggyorsabban meg akarják találni e feladat megvaló­sításának útjait. Közelebb kell hozni egymáshoz a kommunista és a szocialista pártok ál­lásfoglalását a különböző országokban olyan kérdésekben, mint az atomfegy­verek eltiltása, a fegyverkezés csök­kentése, a különböző társadalmi rend­szerek békés egymás mellett élése, A népek gazdasági és kulturális kap­csolatainak bővítése és a gyarmati rendszer elleni harc. Ez a közeledés megmutatja, hogy a munkásosztály akcióegysége iehető­ségeinek kibővítésére szükség van. A kommunista pártokat egybefor­rasztja a marxizmus-leninizmus ideológiája, a munkásmozgalom leg­főbb eszményeihez és a proletár nemzetköziség elveihez való hűség. Természetes, hogy a jelenlegi körül­mények között is meg kell őrizni és meg kell szilárdítani a kommunista pártok kapcsolatait és együttműködé­sét. A kommunisták kapcsolatainak meg­szilárdítása szükséges és természetes, annál is inkább, mert a különféle or­szágok monopóliumai már régen olyan szövetségbe és szervezetekbe tömö­rültek, amelyek megkönnyítik számuk­ra a munkás- és nemzeti felszabadító mozgalom elleni harcot­Szuszlov elvtárs a továbbiakban az SZKP dicső győzelmeiről beszélt, majd így folytatta: Teljes tudatában vagyunk annak, hogy még sok megoldatlan feladat áll előttünk. Meggyőződésünk, hogy nincs messze az a nap, amikor a Szovjetunió a világ leggazdagabb or­szága lesz. A legrövidebb történelmi idő alatt meg akarjuk valósítani azt, amit a Szovjetunió legl'öhb gazdasági feladataként fogalmazunk mtfl: elérni és túlszárnyalni az egy lakosra eső termelésben a legfejlettebb tőkés országokat. Nem becsüljük le e feladat megoldásá­nak nehézségét, főként ha tekintetbe vesszük országunk lakosainak számát, melynél fogva a világon a harmadik helyen állunk. Tekintetbe kell venni, hogy a nyugati országok olyan iparok­ra támaszkodnak, amelyek évszázado­kon át épültek, míg a Szovjetuniónak a forradalom előtt nem volt számotte­vő ipara és csak azután kezdett har­colni ipara fejlődéséért. A szovjet rendszer nem egj- egyén | „ félsi k, rnrK min6sithető a k ü_ találmanya. A tomeflek forradalmi s lönös cfm ű , án D éH alkonyat, a koto tevékenysegenek tolyamata­s , * f . 3 . ' ban, három orosz forradalom tüzé-3 8™ 1? való tények alapján a ja­ben alakult ki, magának a népnek = P á n rendőrség brutális vallatás! mód­méhéből született és valóban népi S szere felett tar pálcát, nem hat rendszer. 3 meggyőzően, nem vág az eleven hús­Az utóbbi években a Szovjetunió-5 ba, mert a téma feldolgozása nélkü­ban nagy intézkedések történtek S z lözi az igényességet és művészit. Egy szovjet demokrácia fejlesztésére, = tekintetben egyébként hasznosnak Erélyesen jóvátették a szovjet tör- = bizonyult a film: megmutatta, meny­vényesség megsértését, és megte-| nyire e!öbbre tart és menn yj v ei hu­remtették valamennyi awjet polgár | mánusabb a szoviet é!et ah o, a rpn d. joga, teljes b.ztos.tasanak elofelte- g ^ ^^ ^^ ^ ^ lgazsá g . . ... .„... . „ 3 elkenése hanem az ártatlanul meg­A part egyenesen es nyíltan feltárta 3 hurcolt vádlott igazának kiderítése egyes partszervek munkájanak komoly ~ a fogyatékosságait és ezeket kiküszöböli. 3 A norvég hajósak hősies, önfelál­Muňkálatok folynak az adminisztratív £ dozó munkáját bemutató háborús apparátus létszámának csökkentésén 3 film is csupán kor-dokumentumként és olcsóbbá tételén, ezen apparátus 3 ] iat és ei vé sz a 2 ii ye n dokumentfil­valamennyi láncszeme működésének 3 mek te ngerében, mert központjában megjavításán. Következetesen felszá- 3 , ... . „ . molják a személyi kultusz összes kö- 3 » e m ^ tette, jelleme, erzes­vetkezményeit és megteremtik a szűk- 3 é s gondolatvilága ál hanem a kulso séges biztosítékait annak, hogy a jö- 3 események, vőben ehhez hasonló jelenségek ne £ tűnhessenek fel. A M a c ka című spanyol panorá­3 más film megerősítette a már ki­Pártunk Központi Bizottsága nemré- 3 m 0ndott véleményemet, hogy rechni­gen hozott határozatában marxistarkában a cinemascope hoz ugyan újat, módon megvilágította azokat az okokat ~ de mQvészj teiUntet ben cs a, ó d.­t,, k e!t. ki­és körülményeket, amelyek Sztálin „ a tragikus érzelgőséggel személyi kultuszához vezettek, amely = sz0r ei m l történet -em tud idegen világnézetünknek és a szocía- = , cs ,, en ö° szerelmi történet -em tud lista rendszer lénveaének. Az eaész 3 ,e l«* m- Romantikája hamis, eletigaz­llsta rendszer lényegének. Az egész _ világ kommunista és munkáspártjai 5 s á9 a helyesen értékelték e határozat jelen- 3 főszereplője kétséges és noha két jól játszik, alakításuk tőségét. A reakciós körök számításai, 3 elmosódik a banális történetben. Nem amelyek a Sztálin személye kultusza­r tagadható, hogy szépek azok a képek, nak kérdéseit arra akarták felhasznál- E amelyekben a táj panorámája széle­ni, hogy aláaknázzák a kommunista 3 sen kitárul, agonban a húsz méteres pártok befolyását és zavart okozzanak = vetítő feliratra írott szöveg elolva­e pártok soraiban, aláássák a szovjet | säsa a lehetetlenséggel határos és az szocialista ország iránti bizalmat, mind 5 hiábavalóak voltak. 3 intim képeknél elvész minden ben­"" " U H ; •, . .. , . 3 sőséqes hangulat. Gerő, a Ludas Ma­A szovjet demokracia novekedese- 3 . . .. , ., .. ,, nek legszembeszokőbb megnyilvánulása 3 ­v l rajzolója kituno karikatúrát kö­az az új politikai és termelési lendület, 3 szitett f irrol a nanorámás filmről; amely most a Szovjetunió dolgozóit át- 3 a nézőtér egyik sarkából a másikba ro­i hatja. Az SZKP XX. kongresszusának 3 han a néző, hogy a hősnő feltett határozatai óriási ösztönzést adtak a 3 kérdésére a választ a fiútól meghall­tömegak kezdeményezésének kibonta-3 gassa. A valóságban, ha nem is ró­kázására alkotó tevékenységükre, 3 hun, de a szeme ' -mytelen így ugrál­azon tudatuk megszilárdulására, hogy s ni, ha követni akarja a film törté­ök az ország gazdái. 3 néseit, Elvtársak! Korszakunk fő jellegze- 3 A Kőhorizont érdekes kör­tossége, hogy a szocializmus túllépte = nyezetrajza és poézise után csalódás egy ország keretet es világrendszerre 5 a masik argentin fil m_ Az utols ó — kutya. Nem látunk semmiféle hq­^ ^ah^mus orszaga^untelen g sie sséget az indiánusokkal harcba Sj szálló tilepesekban, ahogy nem tu­3 dunk felháborodni azcn, 1 ogy az in­és le­OJ SZÔ 1956. július 21. növekedése azt jelenti, hogy egyre szilárdabbá válik a béke megőrzésé nek biztosítéka, egvre jobban meg- = " . , m ogy erősödnek a munkásmozgalom vala­s d,anu£o k felégetik a telepeket mennyi békeszerető erői, nemzetközi 5 mészárolják lakóikat. Elvégre ők ' • r • ••/-»! f 11I, n ťnl >1 : í _ I - > pozíciói. r voltak a föld urai és ha véresen és A Szovjetunió külpolitikájában min-3 keqvetlenül is. de voltaképpen csak den erőfeszítést megtesz, hogy meg-3 védekezésL ontottak vé-t. Nem lát­akadályozzon egy új világháborút, hogy 3 juk, hogyan és miből éltek ezek az a nemzeteknek szilárd és tartós békét 3 első telepesek, az indiánusokat is csak biztosítson. Ez a politika kifejezésre 3 nyargalva, gyilkolás és ég ( tés közben juttatja az egész szovjet nép akaratát 3 látjuk, minden jellegzetes arcél és és megfelel az egész világ népei leg-3 jellemzés nélkül. És ezer. az sem 3 segít, hogy Dél-Amerika egyik leg­— 1 Az SZKP Központi Bizottságának üdvözlete | a kongresszushoz főbb létérdekeinek Szuszlov elvtárs ezután felolvasta a 3 h ir e sebb enekase, színésze"" rende SZKP KB üzenetet: Hygo d e, Caril l j Ŕtfisža a fil m 3 főszerepét. Maga Carill egyébként itt van Karlovy Varyban. A film vetítése 3 előtt mélyzengésü férfias baritonján 3 három arytjitín népdalt énekelt gi­3 t.árkisérettel, és ez lényegesen na­A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága forró testvéri 3 gyobb élmény volt, mint maga a szé­iidvözletét küldi a Francia Kommunista Párt XIV. kongresszusának. 3 pen lotografált, de együgyű mesé­Pártunk, a Szovjetunió minden dolgozója ismeri és szereti a Franciam j 1 6^ 1 és durV Ö aturalizmusával qsa­Kommunista Pártot, a francia munkásosztály kipróbált vezetőjét, Francia- 3 lo <­last kelt ö í'ln ország nagy népének és dicső forradalmi hagyományainak méltó képviselőjét. — A csalódások soráha számítom a A Francia Kommunista Párt ereje és életereje abban rejlik, hogy szoros - magyar Bartók filmet ts, amely kötelékek fűzik Franciaország dolgozóihoz és népéhez, hü a munkásosztály 3 nem hozza ki korunk legnagyobb ze­ügyéhez, a marxizmus-leninizmus tanításához. A kommunista párt egészžž neszerzőjének nagyságát. Egy-egy tevékenysége azt bizonyítja, hogy bátran é! mindvégig következetesen vé- 3 jelenet a Kékszakállú herceg várá­delmezi a munkásosztálynak, Franciaország dolgozóinak érdekeit. Eltökélten = ból, a Fából faragott királyfiból, harcol a békéért és a szocializmusért, a marxizmus-leninizmus nagy eszméd 3a Csodálatos mandarinból 'lényegesen jének tisztaságáért, a proletár iriternaciunalizmifs szellemének és a marxis,> 3 többet mondott volna, mint a min­ta munkáspártok testvéri szolidaritásának erősítéséért. 5 den nagyobb művészi ige n y nélkül A Francia Kommunista Párt lelkes bajnoka a világ minden népe barátsá- 3 összehordott dpkumeritanyag. A hiba gának és együttműködésének. A francia kommunisták nagy hozzájárulással £ unnál feltűnőbb, hogy a Bartók-film segítették a francia és a szovjet nép baráti viszonyának megszilárdítását. 3 elíjtt jóval jelentéktelenebb belga Gretryről hoztak kitűnő rövid doku­Frariciaország és a Szovjetunió népeinek létfontosságú érdeke, hogy meg- fc Andre-Modeste akadályozzák az új háborút és biztosítsák a tartós és állandó békét. Ha belgák egy A kommunista párt a munkásosztály ukcióegységének eltökélt és aktív S nientumfllmet. amely meglepett ere­híve, mindent megtesz, hogy egyesítse a kommunisták, a szocialisták, Fran- S deti ötleteivel és hangulatos képeinek ciaország minden dolgozóját és demokratikus erőit a társadalmi haladás, § varázsával. a béke és hazájának nemzeti nagysága megvalósításáért, 3 A kommunista párt az ország minden demokratikus és békeszerető ere- 3 jével együtt síkraszáll a nemzetközi feszültség további enyhítéséért és az 3 Az a ng 0] 0 k j s nem e gy filmet ké­li; háború veszélyének elhárításáért, a még meglevő katonai konfliktusok 3 szjtetteki am ely tárgyát ,1 háborúból békés rendezéséért, a dolgozók jobb életéért, Franciaország szocialista jö- " vőjéért. Alica, az álmok városa 3 merítette. A tegnap bemutatásra ke­3rü!ő és osztatlanul nagy sikert ara­Oj sikereket kívánunk önöknek, kedves elvtársak, dicső bátor harcukban ^ tot t ^ angol film a Rank társaság és munkájukban. 3 alkotása — al- >an különbözik ezektől Éljen a Francia Kommunista Párt, Franciaország munkásosztályának és 3 a háborű s f nmektől, hogy nem hoz­dolgozóinak élcsapata! Éljen Franciaország és a Szovjetunió népeinek ba- » za a szűkQt t tömegjelsneteket, tank­rátsága és együttműködése! -- —mh.a——1—* 3 csatákat és repülőtámadásokat, ha­A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK 3 n em egy Malájföldön japán fogságba KÖZPONTI BIZOTTSÁGA esett kis csapatnak, néhány asszony­nak és gyereknek szenvedését, hő­siességét ecseteli. Rokorsztnv s a film meséje is, egy angol lány és ausztráliai hadi­fogoly szerelmének története. Joe Harmann, az ausztrál fiú élelmiszert lop az éhhalál küszöbén álló asszo­nyoknak és gyerekeknek. A lopást felfedezik és a kegyetlen japáB ka­pitány Jeana és a többi nő előtt keresztre feszítteti a tettest. Jeaňa évek múlva ^rtesül arról, hogy Joé nem szenvedett kínhalált, a kapitány levétette a áról és b nnszülöttek megmentették. Nem vagyok a romantika ellensége, sőt a mai müvész-Hünk erős megter­mékenyítőjének vallom, de ennek az angol filmnek (a romantikája mér ér­zekjősségbe esik, és ezért elveszíti hitelét. Ugyanúgy hiányolom, hogy a szörnyű megpróbáltatásokat és szenvedéseket átélő nőknek csak hő­siességét tanúsítja, a film és egyet­lenegy kockájában sem mutatja meg, hogy a nagv hősiességek mellett em­beri gyarlóságok is jellemzik az em­bert, ahogy ezt például a lengyel Drapinszká Oswieczim filmje oly ki­tűnően dokumentálta. Az angol film nyers vádirat a ja­pán katonák embertelensége ellen, amit részben en '.ít egv japán káp­lárnak végtelen embersége és meg­indító halála, Mint érdekességet említem meg, hjgy a Thälmann film vetítése közben, amikor a spanyol harcokat ecsetelt" a film, a bemuta­tón jelenlevő spanyol küldöttség tün­tetően kivonult a filmszínházból. A japán küldöttség nem követte a spanyol példát és ezt annak tulaj­donítom, hogy az angol filmnek si­kerűit a megszállás brutális árny­oldala mellett a japánok részéről megnyilvánult emberit is megmutatni a káplár nagyon rokonszenves és szí­nészileg is kitűnően megoldott alak­jában. Egy pikoló világos A fesztivál első magyar filmje, až Egy pikoló világos nemcsak a kö­zönség, hanem a szakemberek véle­ménye szerint i r a fesztivál egyik nagy eseménye, mert olyan kérdé­seket érint, amalyek mindenkit ér­dekelnek és mindenkiben felvetőd­nek, aki felelőssérét érez a mai fiata­lok jövőjééu. A film története út­mutató formában és igen szerencsé­sen kerülve az erkölcsi prédikáció hangját, azt az igazságot példázza, hogy a könnyelműség és léhaság jó­vátehetetlenül tönkretehet egy re­ményteljes életet. Georges Sadoul, a neves francia filmesztéta, az őszinteség nagy film­jeként jellemezte Az egy pikoló vilá­gost. Grigorij Lvovics Rosal, a Szov­jetunió érdemes művésze, a szovjet filmrendezők egyik legkíválóbbja ugyancsak elragadtatott szavakkal ecsetelte előttem azokat a mély be­nyomásokat, amelyeket az új magyar film keltett benne. Különösen azt emelte ki, milyen igényes filmszerű­séggel mu^at rá a két ellentétes életfelfogásra Kincse Ma'-ci, a film főhőse becsületességére 63 tiszta ér­zelmére, vele szemben pedig a cini­kus fiatalemberekére, akik Julikát elzüllesztik. Kiemelte a film poézisét, egyéni kifejező eszközeit, kitűnő bu­dapesti környezetrajzát, — olyan erényeket, amelyek ritkán egyesül­nek filmben. Máriássv Judit, - film forgatóköny­vének írója, a magyar filmKüldött­séq tagja'.:ént a fesztivál vendége. Arra a kérdésemre, mi ösztönözte filmje megírására, milyen élmények­ből fakadt és mit akart vele mondani, a következőket válaszolta: — Szeretnénk felrázni kissé azokat a fiatalokat, akik öreges -inizmussal, haszontalan és értelmetlen szórako­zással csapják agyon lenértékesebb, legszebb idejüket. A film hőse egy munkásíiú, aki katonéveit tölti éppen. Ha modelljét meg akarnám nevezni, igen hosszú névsort olvashatnék föl. Mert ha sok is még a céltalanul és szilárd erkölcsi nermék nélkül éló fiatalember Magyarországon, az ilyen Kincse Marcik nemesak túlnyomó többségben vannak, de ők azok, akik becsületességükkel előbb-utóbb tar­talmat adnak amazok életének is. Máriássy Judit, a már nálunk Is nagy sikerrel játszott Kis Katalin hazassága c. filmmel bebizonyította, hogy egyéni hangú, kitűnöszemű író, aki szívvel-lélekkel ti-d szólni a ma emberéről. Oj filmje, amelynek ren­dezője, élettáisa Máriássy Félix, újabb bizonyítékot adott rátermettségéről és egyenesen a magyar filmírók él­sorába állította. EGRI VIKTOR

Next

/
Thumbnails
Contents