Új Szó, 1956. július (9. évfolyam, 182-212.szám)

1956-07-16 / 197. szám, hétfő

ml Bscílek elvtárs, Szlovákia KommenHta Pártja Központi Bizottsága első titkárának záróbeszéde az SZLKP KB telies ülésén A Központi Bizottság vitá.ia nagy fi­gyelmet szentelt a mezőgazdasági problémáknak. Ez helyénvaló s. Szlo­vákiában a mezőgazdasági termelést csaknem 40 százalékkal kell fokoznunk. He általánosságban szólunk a mező­gazdasági termelésnek 40 százalékkal való növelése feladatáról, ellenvetések merülhetnek fel, hogy Szlovákia egyes területein nehéz lesz magas hozamokat elérni. Ezen ellenvetések a termelés gé­pies szétírásának eddigi hibás gyakor­latából erednek, mert a feladatokat nem bontották föl az egyes terüietek szerint. A bratislavai és nyitrai kerü­letek a kenyérgabona teljes termelé­sének 56 százalékát, a kukorica 85 százalékát és a cukorrépa 90 százalé­kát adjáik Szlovákiában. Ezért, a nö­vénytermelésben a fő figyelmet e ma­fiashozamú kerületeknek szenteljük, abban a tudatban, hogy e magashoza­mú kerületekben, tekintettel a talaj jó minőségére és a kedvező éghajlati vi­szonyokra a hozamokat tovább lakoz­hatjuk. Azok az eredmények, amelyeket 8z Ifjúsági Faluban elértünk, mutat­ják. milyen hatalmas arányban fokoz­hatjuk termelésünket, ha áttérünk a belterjes gazdálkodásra és ha a mező­gazdasági termelésben érvényesítjük a tudományos technika legkorszerűbb is­mereteit. így például a cukorrépa át­lagos hozama mintegy 260 mázsa. Az Ifjúsági Faluban hektáronként 700 mázsa cukorrépát és 1200 mázsa ta­karmányrépát érnek el. A kenyérga­bonánál az átlagtermés 21 mázsán adui marad, az Ifjúsági Faluban viözont eléri a 49 mázsát és a magkukoricánál a 62 mázsát. Azt mondják erre, hogy az Ifjúsági Falu kivételt képez. Egy dolgot el kell ismernünk az Ifjúsági Falunak, a kezdeményezést, azt, hogy az elvtársak az Ifjúsági Faluban szor­galmasan áthidalják a legnehezebb problémákat. nem félnek a beruházás­tól. szorgalmasan és lelkiismeretesen dolgoznak. Részletes tanulmányozást érdemel az Ifjúsági Falu öntözőrend­szere. Az If júsági Faluban a vízellátást javarészt maguk a dolgozók vezették bf. A nagy esőzések idején lehetősé­Hűk van a felesleges vízmennyiséget csatornába vezetni, másrészt szárazság esetén lehetőségük nyílik a csatorná­zás segítségével elárasztani a földek egy részét vízzel, ami biztosítja a ma­gas hektárhozamot. Ha az Ifjúsági Falut a 1árás más községeivel hason­lítjuk össze a hektárhozam és a föld minősége dolgában, azt látjuk, hogy a föld minősége nem jobb, mint más közséqekben. Ezt azért mondom, hogy rámutassunk azokra a lehetőséqekre, amelyek elősegítik mezőgazdaságunk­ban az olyan nagy feladatok teljesíté­sét. amilyeneket a második ötéves terv ró reánk. A Földmüvelésügyi Megbí­zotti Hivatalnak és valamennyi tudo­mányos dolgozónak át kellene tanul­mánvozniok e szövetkezet termelési módszerét, hozamait, munkaszervezé­sét és az ott végrehajtott intézkedések sorát és elő kellene segíteniök ezen tapasztalatok megvalósítását az egész Csallóközben és más kerületekben, a sík vidéken s Szlovákia egvéb helyein is. Kelet-Szlovákiát sem véve ki. Ter­mészetes. hogv ez bizonyos beruházá­sokat igényel. Ügy qondolom azonban, hoci" ezek a beruházások aránylaq rö­vid időn belül visszatérülnek. Az állattenyésztési termelés A takarmánvalap hatalmas tartalékát képezi a kuikoricakóró is. A kukonca­kóró silózásával 140.000 hektárnyi te­rületről 270.000 szarvasmarha számára nyerünk silótakarmányt egy fél évre. Sok egységes földmúvesszövctkezet biztosította ugyan a silózott kukorica­kórót cukorrépafejjel és szelettel való megfelelő keveréssel, azonban gyak­ran hallhatjuk, hogy egyes földmű­vesszövetkezetekben azt mondják: „Elegendő takarmányunk van. annyit silöztunk. amennyire nekünk szüksé­günk van. másról nem gondoskodunk.'' Azonban látniuk kell, hogy vannak olyan területeink, ahol nincs elegendő takarmány. Naav tartalékok állnak rendelkezé­sünkre a kiterjedt leqelökben .nagas­fekvésü hegyvidékünkön. Sokan arra hivatkoznak, hogy a rétek öntözése a hegyvidéken nehezen eszközölhető, azonban a múltban ezt megtettük. Az állatok nyári legeltetése a magas hegyvidéken az utóbbi időben elma­radt. holott azelőtt a földművesek, például Porubkáről egész nyárra ki­hajtották az állatokat a hegyi lege­lőkre és csak őszre terelték őkei visz­sza. A magasan fekvő hegyvidékben réüö tartalékok ndncseneik kellő mér­tékben kihasználva. Komoly figyelmet kell szentelni e tartalékoknak és lel­kiismeretesen áttanulmányozni a hegy. vidéki mezőgazdasági termeléssé ösz­szefüuqő problémákat. O J S 7 č) 1956. július 16. A magas hegyvidéken a fő kérdés az állattenyésztés lesz. Emellett azonban minden járásban tekintettel kell lenni a helyi viszonyokra, hogy jó eredmé­nyeket érjünk el. A második ötéves terv teljesítésé­nek kérdése lelkiismeretes mérlegelés és elemzés dolga. A Földművelési Megbízotti Hivatalnak a tudományos dolgozók, a szakkáderek segítségével meg kellene állapítania, mit. hol, mi­lyen körzetben lehet legelőnyösebben termeszteni. Ezért helyes, ha a hatá­rozatok javaslatában gondolnak arra, hogy a mezőgazdasági ágazat tervtelje­sitésének és e kérdések megoldásának a Központi Bizottság külön ülését szenteljék a tudományosan feldolgo­zott anyag alapján. A szlovákiai nemzeti szervek hatáskörének kibővítése Az alkotmány megváltoztatásara irá­nyuló, előkészületben lévő javaslat bi­zonyára nemcsak a dolgozók, hanem népi demokratikus rendszerünk ellen­ségei érdeklődését és vitáját kelti fel. Valószínűleg megszólalnak a népi de.­mokrácia emigrációban élő ellenségei is. Hozzájuk csatlakozik az otthoni reakció, amint azt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. konqresz­szusát követő vitában is láttuk. Aki a szlovákiai nemzeti bizottsáaok hatáskörének kibővítéséről szóló ja­vaslathoz valamilyen hasonlót ke­resne, olyat nehezen találna. A java­solt változások a Csehszlovák Köztár­saságban lévő viszonyokból erednek. Teljes mértékben megfelelnek a szo­cializmus további építése szükségletei­nek. biztosítják a cseh nép további kiadós támogatását Szlovákia párosí­tásában és Szlovákia további szociáüs és kulturális fejlődését. A szlovákiai szervek hatásköre az első csehszlovák köztársaság idejéből, a szabadság, az egyenjogúsítás iránti küzdelem nagyo­mányából és egyszersmind a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyományaiból ered. Az első csehszlovák köztársaság alatt Csehszlovákia Kommunista Párt.ia volt az. amely a munkásosztály felszabadí­tása iránti harcát egybekapcsolta a szlovák nép egyenjogúsításáért vívott küzdelmével. E harcban teljesen vilá­oos volt, hoqv a szlovák nemzet sorsa szorosan összefüqq a cseh nép sorsá­vá'. Gottwald elvtárs nagyon világo­san állította be a Csehszlovák Köztár­saságnak. mint két nagyon közeli ro­konnemzet természetes állami alaku­latának kéa-dését. Ez népeink nyelvé­neik, kultúrájának közelségéből és a létért folyó közös küzdelem hagyo­mányaiból ered. Ez a megismerés vörös fonalként vonul végig nemzeteink történelmén. Ez a tény nagyon világosan nyilvánult meo a Szlovák Nemzeti Felkelésben. A felkelés idején a Szlovák Nemzeti Ta­nács a valóságban a nép egyedüli kor­mánya volt a csehszlovák köztársaság területén. Eltekintve sok fogyatékos­ságtól és hibától, a Szlovák Nemzeti Tanács becsületesen teljesítette köte­lességét. Hiszen nemcsak Husák és Novomeekv volt. hanem a forradalmi dolgozók és harcosok százai küzdöttek a front különböző szakaszán. A Szlo­vák Nemzeti Tanács előtt Šverma elv­társ adta elő a párt KÖToonti Bizott­ságának üzenetét. Besztercebányán a Szlovák Nemzeti Tanács megbízottja elnevezés olvan értelemben iött létre, hoqv a nép meobízottját jelenti és ebben az értelmezésiben kezdett mű­ködni a Szlovák Nemzeti Tanács is Kassán, ahol a jó törvényeik egész so­rát foqadták el. Tekintetbe kell venni a forradal­mi helyzetet és azokat a körülmé­nyeket, amelyek között a Szlovák Nemzeti Tanács működött. 1945 ele­jén csak Kelet-Szlovákia szabadult fel. Valamennyi felszabadult falun és városban, annak ellenére, hogy nagy hiányosságok, éhség, általános nyomor uralkodott, mégis nagy volt a felszabadulás feletti öröm, s for­radalmi szellem uralkodott. Kassára tértek vissza a partizánok és a for­radalom katonái, „mindent a fron­tért, mindent a fasizmus feletti győzelemért" jelszó alatt beléptek a miliciákba és a felszabadító hadse­regekbe. Ilyen körülmények között a szlovákiai reakció sem tehetett mást, mint hogy elfogadta a forra­dalmi törvényeket. Abban az időben még a burzsoá nacionalisták, a szlo­vákiai reakció sem tudták meggá­tolni olyan forradalmi törvények létrehozását, amilyen a fasiszta úgynevezett Szlovák Állam fegyveres erőinek feloszlatásáról és a Népi Hadsereg megteremtéséről szóló tör­vény volt. Törvénybe iktatták a nagybirtokosok földjének elkobzását, amikor is a nép szerveire, a helyi és járási földművesbizottságokra nagy és döntő hatáskört ruháztak. Ebben az időben Lettrich és Kvetko reakcionárusok nem merészeltek szembeszállni a forradami hullám­mal és szövetségeseik, a burzsoá nacionalisták egyetértettek az új törvényekkel abban a reményben, hogy majd később sikerülni fog e törvényeket megcsonkítani és áru­lást készítettek elő. Ezt az árulást Husák es szövetségesei 1945. április 4-ke után valósították meg. Husák visszaélt azzal a hatalommal, ame­lyei mint belügyi megbízott rendel­kezett és azzal a teljhatalommal, melyet a Szlovák Nemzeti Tanács­tól és a köztársaság kormányától nyert. Bratislavába érkezése után önkényesen és törvényellenesen fel­újította az úgynevezett Szlovák Állam állami apparátusának hatalmát. A néppárti tisztviselőket és járási főnököket meghagyta helyükön és egy dekrétummal hatályon kívül he­lyezte a Szlovák Nemzeti Tanács forradalmi törvényeit, elárulta a forradalom hagyományait, valamint a SzloHrák Nemzeti Tanács forradalmi hagyományait. Törvényellenesen visz­szaállította az úgynevezett Szlovák Állam csendőrségének hatalmát és a régi csendőrök segítségével elvi­tette a forradalmi \ arcosoktói jés partizánoktól a fegyvert. Valamennyien láttuk a „Falu a hegyek között' c. filmnek azt a je­lenetét, amely szemléltetően mutatja be a -Szlovák Nemzeti Felkelésen elkövetett árulás'.. Mindnyájan, akik azelőtt Kassán voltak, tudják, mi­lyen hatást gyakorolt rájuk, amikor Bratislavába érkezésük után a utcá­kon csendőr- és rendőregyenruhákat láttak. H. sonlóan csorbították meg a nemzeti bizottságok jogait is. Fel­újították a jegyzők rendszerét. Arra törekedtek, hogy szabotálják a föld­reformot is. Ez az árulás az egész nép előtt ismerete^s, általánosan ismert tények ezek. Azonban azt is látni kell, hogy Husák ilyen áruló módon do'gozott a további időszak­ban is. A szlovákiai nemzeti szervek hatásköre kibővítésének hamis jel­szava alatt korlátozta a szlovákiai nemzeti szervek jogait, szabotálta a törvények végrehajtását, a vállalatok államosítását, miáltal lehetővé tette a kapitalistáknak, hogy hatalmas ér­tékeket vigyenek ki külfödre. Szabo­tálta a lakosság élelmezését és a begyűjtést és így történt, hogy Szlovákia ipari területein kenyér­hiány és éhínség ütötte fel a fejét. E tevékenységnek komoly követ­kezményei lettek a kommunista párt iránti bizalom elvesztésében is és így történt, hogy a szlovákiai re­akciónak a fasiszta klérussal való szövetsége révén az 1946. évi válasz­tásokon a demokrata párt a Szlovák Nemzeti Tanácsban a mandátumok 66%-át kapta. A Szlovák Nemzeti Tanács jogai kibővítésének követelése ilyen körülmények között annyit je­lentett, mint követelni a reakció jogainak kibővítését, vagvis Szlová­kiát kiadni az agrár nagybirtokosok és néppárti fasiszták kezeibe, akik az állam apparátusában maradtak és a Szlovák Nemzeti Tanácsban magas tisztségeket folglaltak el. Pártunk éberségének köszönhető, hogy ennek az árulásnak megvalósí­tása teljes mértékben meghiúsult. Há­la a munkásosztály 1948 februári győzelmének, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja egységes politikájának, az egységesen irányított gazdaságnak és a tömegszervezetek egységének, Szlovákia fejlődésében e korszak után lényeges változás állott be. A cseh kerület,ek egyes üzemeinek áthelyezé­se által a kétéves terv folyamán, az ipar hatalmas kiépítése folytán az el­ső ötéves tervben, a kultúra hatal­mas fellendülésével Szlovákia nemcsak külsőleg, de belsőleg is megváltozott. Oj, erős munkásosztály nőtt fel, a fal­vakon a földműves szoros szövetség­ben a munkásosztállyal megszűnt a reakció támasza lenni és ma jövőjét népi demokratikus rendszerünkben látja. A munkásosztályból a vezető dolgozók új, tapasztalt káderei lép­tek elő, az értelmiség soraiból sok ingadozó szakember szilárdan a mun­kásosztályhoz csatlakozott. Az értel­miség tüj káderei nőttek fel. Növek­szik • és erősödik a nép erkölcspoli­tikai egysége. Ma bátran mondhatjuk, hogy Szlovákia dolgozó népe a cseh néppel együtt szilárdan áll őrt a köz­társaság védelmében, készek nemcsak harcolni, hanem áldozatkészen dolgoz­ni a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyo­mányainak és üzenetének teljesíté­sért, Szlovákia és az egész köztársa­ság dolgozóinak boldogságáért. Ebben az időben a szlovákiai nemzeti szer­vek — a Szlovák Nemzeti Tanács és a Megbízottak Testülete — hatáskö­rének kibővítését úgy kell érteni, mint a fejlődés ésszerű következmé­nyét, mint nagy bizalmat, mint Szlo­vákia gazdaságának és kultúrájának fejlődését szolgáló további lehetősége­ket. Több jog több kötelességet és fe­lelősséget jelent. Minden megbízott­nak tudatosítania kellene, hogy a nép megbízottja, akit megbíztak azzal, hogy jól gazdálkodjon a rábízott sza­kaszon, hogy felelős a népnek a terv­bevett feladatok teljesítésének bizto­sításáért. » Az építkezést, a közlekedést, a fo­gyasztási iparcikkek gyártását, az is­kolák fejlődését irányító funkcióval való megbízatást úgy kell értelmezni, mint a népnek tett szolgálatot, mint nagy bizalmat, amellyel a nép meg­bízottját megtiszteli. És így kell értelmezniök hivatásukat a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői­nek is. Az eddiginél fokozottabb mér­tékben kell fenntartani kapcsolataikat választóikkal, bírálólag figyelmeztetni a hiányosságokra, amelyekkel válasz­tási körzetükben találkoznak, figyel­meztetni az egyes megbízottak hibáira és választ szorgalmazni a feltett kér­désekre, valamint követelni a fo­gyatékosságok kiküszöbölését, ame­lyekkel munkájuk során találkoznak. Ez irányban várjuk a Szlovák Nem­zeti Tanács elnöksége tevékenységé­nek javulását és a képviselők műkö­dése, irányítása színvonalának emelé­sét Is a párt szervezetei által. A pártmunka Az országos konferencia előkészí­tésével és megtartásával kapcsolat­ban fellendült a nép széles rétegeinek kezdeményezése. Az ötéves terv irányelveivel kapcsolatban fél millió hozzászólás, a gyűlések ezrei és 150 000 vitázó — mindez hatalmas tevékenységről tanúskodik és azt igazolja, hogy a szocializmus építésé­nek gondolata mélyen hatolt népünk elméjébe. Ez pedig hatalmas tőke. Csakis tőlünk függ, hogy megfelelő módon tudjunk e tőkével gazdálkodni. Az országos konferencia befejezésével feladataink nem érnek véget. Hason­ló energiával kell megindítani az or­szágos konferencia határozatai nép­szerűsítésének széleskörű kampányát. Az egész pártnak, Szlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságától kezdve a párt kerületi és járási ap­parátusain keresztül az eddiginél hatékonyabb mértékben keli támogat­nia az egyes üzemeket, a közlekedést, a falvak alapszervezeteit, tovább kell fejleszteni a tömegek kezdeményezé­sét, hogy a dolgozók újító javasla­taikkal, találmányaikkal, szocialista munkaversenyükkel és az üzemveze­tőséggel karöltve a munka jobb meg­szervezésével, a technikai színvonal fokozásával biztosítsák a munkater­melékenység és ez által keresetük állandó növekedését. Csakis így tud­hatjuk az országos konferencia je­lentőségteljes határozatait az üzemek területén érvényesíteni. Az országos konferencia elhatároz­ta, hogy széleskörű decentralizációt hajt végre, kezdve a kormánytól, a minisztériumokon és a megbízotti hi­vatalokon át a helyi nemzeti bizott­ságokig és az egyes üzemekig. A termelés tervezésének összpon­tosítása az első ötéves tervben szük­séges volt. Abban az időben aránylag kevés tapasztalt munkáskáder állt rendelkezésünkre, a régi szakembe­rek kádereit még nem minősítették át. Ilyen körülmények között a volt kapitalisták viszonylagosan nagy el­lenállása mellett, a nagymértékben el­terjedt spekuláció és a szabotázs ak­ciók gyakori esetei miatt a legkép­zettebb dolgozóknak a vezetőhelyeken történt összpontosítása és a vezetés centralizálása szükségesnek bizonyult. Azóta sok minden megváltozott. Oj, megfelelő káderek nőttek. A régi szakemberek munkájukkal igazolták megbízhatóságukat. Ez lehetőséget nyújt, hogy fontos és felelősségtel­jes feladattal bízhatjuk meg őiket. Másrészt a nagy centralizáció a bü­rokrácia elburjánzására vezetett, ami akadályt képezett az alsóbb szervek kezdeményezésének fellendülésében és az építés terén való előretörésben. Az országos konferencián elhatá­rozott decentralizáció ezen akadályok kiküszöbölését, az alkotó népi erök felszabadulását jelenti. Ez természe­tesen megkívánja, hogy a párt vezető feladatát ne gyöngítsük, hanem el­lenkezőleg, fokozzuk. Csakis a párt, melyet a marxizmus-leninizmus taní­tása és az egységes akarat hat át, képes hatékonyan irányítani állami gazdálkodásunkat, mozgósítani a szé­les néptömegeket a szocializmus épí­tésével összefüggő feladatok teljesí­tésére a legmesszebbmenő decentra­lizációnál is. Hogy a párt teljesíthesse ezeket a feladatokat, a szavakat tettekre kell váltani, hogy a párt minden egyes tagja aktívan küzdjön a párt politi­kájának megvalósításáért. Erre meg kell teremteni az alapfeltételeket. Hogy a párt betölthesse vezetősze­repét, ennek első alapfeltétele az, hogy helyesen valósítsa meg a X-ik kongresszus vezérelveit. A pártot a dolgozókkal számos köteléknek kel! összefűznie, a pártnak helyesen kell látnia és értékelnie a helyzetet, meg­hallgatni a tömegek szavát, teljes mértékben támogatni a bírálat és ön­bírálat kifejlődését. Szükséges továbbá érvényesíteni a demokratikus centralizmus elveit, kö­vetkezetesen érvényesíteni a kollektív vezetés elveit, mindúntalan fokozni a párt valamennyi szervének és szer­vezetének kezdeményezését. Mindez szükséges ahhoz, hogy a párt politikája, irányelve nemcsak a hatá­rozatokban és az országos konferencia határozataiban nyilvánuljon meg, ha­nem hogy azt helyesen valósítsák meg a gyakorlatban mind a párt magasabb szerveiben, mind a párt minden alap­szervezetében is. A párt feladatai teljesítésének biz­tosítására nagy jelentőségű a párt ideológiai munkája. Gyorsan le kell törni minden rutinosságot, sablónossá­got az ideológiai munkában, meg kell javítani a párt elméleti tevékenységét és ebben is megfelelő fokra kell emel­ni a pártoktatás színvonalát. A kü­lönböző intézményeknél, a pártokta­tábsan, a Szlovák Tudományos- Akadé­miában és másutt Szlovákiában 355 dolgozónk van, akik kizárólag a mar­xizmus-leninizmus oktatásával, vagy problémáinak kidolgozásával foglalkoz­nak. Felteszem a kérdést, miiyen al­kotó módon dolgozták föl e tudomá­nyos dolgozók Marx és Lenin hatalmas eszméit, hogy azokat viszonyaink kö­zött valóra válthassák? Azt hiszem, hogy nem kielégítően. Előadásaik gyakran a különböző idézetek sabló­nos, nehezen megemészthető összetá­kolása volt, úgyhogy az egyes oktatók­nál a marxizmus-leninizmus tanítása a diákok réme lett, mint annak idején a latin nyelv. Sőt voltak olyan esetek is, amikor a marxizmus-leninizmus ta­nítói a XX-ik kongresszust követő vi­tában a liberalista és más helytelen nézetek követői lettek. A tudományos dolgozók között van egész sor rendkívül jó, sőt kimagasló dolgozónk. A párt szükségletei szerint, céltudatosan kell irányítani tudomá­nyos munkájukat, hogy a nagy lenini gondolatokat helyesen alkalmazzák a mai helyzetnek megfelelően, tovább fejlesszék őket mind gazdasági, mind történelmi és filozófiai irányban. Ter­mészetes, hogy ezeknek a dolgozóknak meg kel! kapniok a munkájukhoz szük­séges tényeket és statisztikai adato­kat. A párt ideológiai munkájának to­vábbra is fontos része legyen a szocia­lizmus építése égető kérdéseinek meg­magyarázása, a burzsoá nacionalizmus, liberalizmus és trockizmus elleni harc. Jelenleg elméletileg fel kell dolgozni a nemzetközi politikával, az ötéves terv feladataival kapcsolatos kérdése­ket, a mezőgazdaság problémáit, stb. A mai plénum-ülés határozati javas­lata ajánlja az ideológiai kérdések megvitatását az SZLKP KB egyik leg­közelebbi ülésén. Azonnal hozzá kell látni ennek az ülésnek előkészítésé­hez, a beszámoló és a határozatok elő­készítésében részt kellene venniök a legjobb elméleti dolgozóknak. Az SZLKP Központi Bizottságához hasonlóan a kerületekben és járások­ban is fokozott figyelmet kellene for­dítani az ideológiai munkára. Kezde­ményezően kell megoldani a helyi és kerületi kérdéseket és ha szükséges, segítséget kell kérni pártunk Közpon­ti Bizottságától is. Ettől eltekintve a kerületekben és a járásokban a poli­tikai dolgozóknak bizonyos időközök­ben megbeszéléseket kellene tartaniok, amelyek során megvilágítanák a min­dennapi politikai munkában felmerülő alapvető kérdéseket. A mindennapi politikai munkában az elméleti kérdések feldolgozását állan­dóan egybe kell kapcsolni a napi prob­lémák gyakorlati megoldásával. A veszély az, hogy a párt apparátusának dolgozói a napi munka különböző sza­kaszain elhanyagolják az elméleti kér­déseket, lélektelen prakticizmusba es­nek, másrészt pedig az, hogy az ideo­lógiai szakaszok dolgozói újra a meddő teoretizálás és sablőnosság útját fog­ják követni. Csak az elmélet és gya­korlat egybekapcsolása teszi lehetővé a pártmunka megjavítását minden sza­kaszon. Emellett nem ártana, ha a főiskolai tanárok Időközönként meglá­togatnák az üzemek és falvak tag- és nyilvános gyűléseit, segítséget nyúj­tanának olyan problémák megoldásá­nál, mint amilyenek az EFSZ-ek ala­pítása, avagy az üzemi pártszervezet munkájával kapcsolatos kérdések. Ügy vélem, hogy ez segítséget nyújtana el­méleti munkásságunkban. Azt gondolom, hogy hasznos lesz a párt vezető dolgozóinak gyakrabb kap­csolata teoretikusainkkal, s a legfon­tosabb kérdésekben a vélemények ki­cserélésének megszervezése. A párt ideológiai munkáját át W hatnia azon fogyatékosságok és hit"* ellen irányuló kritikának, amelye* akár az elmélet terén, akár a párt­politika gyakorlati megvalósítása so­rán felmerülnek. Természetesen emel­lett különbséget kell tennünk a párt (Folytatás a 4. oldalog) 4

Next

/
Thumbnails
Contents