Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-14 / 165. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. június 14. csütörtök 30 fillér IX. évfolyam, 165. szám, A CSKP országos konferenciája Június I 2-i délutáni és esti ülés A CSKP országos konferenciája június 12-i délutáni ülésének első felszólalója Oldŕich Urban elvtárs volt, a Šumperki „Első ötéves terv" Müvek küldötte (olomouci kerület). Felszólalásában bírálta a tervezés rendszerének hibáit és rámutatott a termelés túlságos felaprózottságára. A délutáni ülés elnöke, Václav Pašek elvtárs ezután bejelentette, hogy több küldött kérésére a konferencia elnöksége úgy döntött, hogy ezután Viliam Široký elvtárs számol be Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának irányelvtervezetéről a második ötéves terv kidolgozásával kapcsolatban, hogy a konferencia mindkét beszámoló alapján folytathassa a vitát. Ezt követően Viliam Široký elvtárs emelkedett szólásra, akit viharos taps fogadott. Az esti ülésen Zdenék Fierlinger elvtárs elnökölt. A vita mindkét beszámolóról folytatódott. Az egységes földművesszövetkezetek problémáiról a pardubicei kerület küldötte, Krčil František elvtárs és Špicar Rudolf elvtárs, a hvozdnicei (Ilr. Králové-i kerület) EFSZ elnöke beszélt. Alojzia Holková elvtársnő ostravai küldött felszólalásában az állami és szövetkezeti kereskedelem munkájával foglalkozott. Otakar Stárek elvtárs, a prágai kerületi gépállomás dolgozója a pártmunka kérdéseivel foglalkozott. Az esti ülés Marié Matoušková elvtársnőnek, a plzeni V. I. Lenin Művek küldöttének felszólalásával ért véget, aki a dolgozó nők problémáit boncolgatta. Az egész köztársaságból üdvözlő táviratok és levelek érkeznek a konferencia címére. Számos gyár, szövetkezet, a munkások és parasztok dolgozó kollektívái köszöntik forró szavakban a konferenciát, jelentik, hogy teljesítették a CSKP országos konferenciájának tiszteletére vállalt kötelezettségeiket, és újabb szocialista felajánlásokat tesznek. A szeretet és hűség szavaival fordulnak a párthoz a táviratok és levelek százai, amelyek országépítésünk minden munkaszakaszáról érkeznek. Dolgozóink minden üzenetükben, köszöntésükben kifejezésre juttatják elszántságukat, hogy minden részében teljesítik az ötéves tervet a konferencia által jóváhagyandó irányelvek szerűit. Június I 3-i délelőtti ülés A CSKP országos konferenciája szerdán, június 13-án reggel 9 óraker Bruno Köhler elvtárs elnökletével folytatta tanácskozását. A vitában Antonín Novotný és Viliam Široký elvtársak beszámolóihoz Ján Dqží elvtárs, az SZLKP zsolnai kerületi bizottságának titkára szólalt fel, ki a pártmunka kérdéseivel foglalkozott és megemlítette a kerület néhány népnevelési és közoktatásügyi problémáját. Jindŕiph Pešak elvtárs, a CSKP jihlavai kerületi bizottságának titkára az egységes földművesszövetkezetek fejlődésével foglalkozott, és rámutatott a beruházási építkezések, valamint a mezőgazdasági termelés tervezésével kapcsolatos hibákra. A délelőtti ülésen felszólalt Zdenék Fierlinger elvtárs is. František Vodslon elvtárs, a Prágai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke hozzászólását a nemzeti bizottságok munkájának szentelte, elsősorban e bizottságok ama kötelességével kapcsolatban, hogy megismerjék, tisztázzák és megoldják a nép munkájának és életének különféle égető kérdéseit. Rámutatott annak szükségességére, hogy bővítsék a nemzeti bizottságok hatáskörét, ami lehetővé teszi számos hiba cselekvőkész és kezdeményező orvoslását. Stanék Jindrich elvtárs, a vágújhelyi gépipari kutatóintézet dolgozója a tudományos kutatóintézetek munkájával foglalkozott és azt követelte, hogy lényegesen rövidítsék le a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásának időhatárát. Szünet után az elnöklő Jirí Hendrych elvtárs dr. Jaromír Dolanskýnak adta át a szót. Ezután Kovács János, a rudňanyi bányamüvek küldötte (kassai kerület) foglalkozott a kelet-szlovákiai ércbányászat helyzetével. A délelőtti ülés utolsó felszólalója Oldŕich Burda elvtárs, a Hradec Králové-i kerület küldötte volt, aki főként a párt ideológiai és politikai tömegmunkájának egyes kérdéseivel foglalkozott. A CSKP KB javaslata népgazdaságunk 1956—1960. évi második ötéves tervének irányelveiről Viliam Široký elvtárs beszámolója a CSKP országos konferenciáján június 12-én Elvtársak! A párt Központi Bizottsága széleskörű országos vita után egész pártunk és egész dolgozó népünk számára rendkívül fontos javaslatot terjeszt sí országos pártkonferencia elé, — a népgazdaság második ötévei fejlesztési tervének (1956—1960) kidolgozására szolgáló irányelvtervezetét. Annak eredményeképpen, hogy e javaslatot mélyrehatón megvitatták a gyárakban, a falvakon, a tudományos és kutató intézetekben, hivatalokban. megvitatásához annál negyobo biztonsággal foghatunk hozzá, hogy irányelveinkben nem esünk lényeges tévedésbe. * * * Ezék az irányelvek alapvetők, programszerű jellegűek, öt esztendőre előre hivatottak megszabni gazdasági és kulturális országépítésünkben törekvéseink célkitűzéseit és fő irányvonalát. Mindez megköveteli, hogy a jelenlegi helyzet tüzetes ismeretére, az elért eredmények és a még meglevő hibák mélyreható elemzésére támaszkodjunk, figyelembe vegyük 3 rendelkezésünkre álló lehetőségeket és tartalékokat és ennek alapján a dolgozó nép szükségleteivel minél teljesebb összhangban szabjuk meg gazdasági és kulturális fejlődésünk további vonalát és ennek megfelelően — kellőképpen figyelembevéve a szocialista gazdaság objektív törvényszerűségeit és teljesebben kihasználva előnyeit — népgazdaságunkat és kultúránkat a második ötéves tervben a termelőerők fejlődésének, a nép anyagi és kulturális szükségletei kielégítésének újabb, magasabb fokára emeljük. Az elmúlt tíz • esztendő alatt nagy munkát végeztünk és figyelemre méltó eredményeket értünk el. E munka nem volt könnyű. Hisz arról volt szó, hogy bebizonyítsuk magunknak és az egész világnak, dolgozó népünk nemcsak akar, hanem tud is jobban gazdálkodni a csehszlovák fejlett gazdasági élet viszonyaival, mint a tőkések, arról volt szó, hogy bebizonyítsuk magunknak és az egész világnak a szocializmus és csakis a szocializmus, képes megoldani a tőkés Csehszlovákia belső ellentéteit, ellentmondásait, idült bajait és előmozdítani a termelés új, szüntelen gyarapodását, csakis a szocializmus képes megoldani az éles társadalmi ellentéteket, magasabbra emelni az egész dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalát és biztosítani állandó további emelkedését. Fő feladatunkul, a szocialista országépítés fő irányvonalául pártunk a szocialista iparosítás programját, az egész ipar szerkezetének a nehézipar javára történő megváltoztatását tűzte ki és e programot fáradhatatlanul valóra váltotta. Pártunk abból indult ki, hogy a gépipari termelés az egész népgazdaság számára elsőrendű jelentőségű, fejlesztésére kedvező előfeltételeink vannak országunkban, lehetőségünk nyílik gyártmányainak tartós elhelyezésére a külföldi piacokon, és ezért a gépipar fejlesztését egész gazdasági fejlődésünk tengelyébe állította. Mivel a szocialista országépítés tartósan nem támaszkodhatik egyfelől korszerű nagyiparra, másfelől felaprózott mezőgazdasági kistermelésre, amely keveset termel piacra, pártunk IX. kongresszusán irányelvül tűzte ki az egységes földmüvesszövetkezetek szervezését. Pártunk az egységes földmüvesszövetkezetekben, amelyekben önként fognak össze a dolgozó parasztok, látta és látja ma" is a műszakilag nagy fejlettségű, érett kulturájú szocialista mezőgazdasági nagytermelés építésének legfőbb előfeltételét, a mezőgazdasági termelés tartós és rohamos fejlődéséhez szükséges feltételek biztosításának, valamint az ipar és a mezőgazdaság színvonala között fennálló lényeges különbség fokozatos felszámolásának útját. A szocialista gazdasági élet építésének pártunk ÍX. kongresszusán kitűzött fő irányvonalát, amely már első ötéves tervünkben kifejezésre ju- i tott, igazolták eddigi gyakorlati tapasztalataink, a gazdasági fejlődés és a szocialista* országépítés eredményei, bebizonyosodott, hogy ez az irányvonal helyes, és hiánytalanul megfelel hazánk és népünk alapvető érdekének és szükségleteinek. A szocialista országépltés elmúlt esztendeiben rohamosan fejlődött az ipari termelés, elsősorban a nehézipar termelése, és fnélyreható változások következtek be köztársaságunk társadalmi és gazdasági szerkezetében. A szocialista iparosítás, az ipar építésének és szerkezeti átépítésének folyamán jelentősen megszilárdultak a szocializmus pozíciói és tovább erősödött országunk ipari jellege. Az ipari termelés 1955-ben 143 százalékkal volt nagyobb, mint 1937-ben. A termelőeszközök termelése 172 százalékkal, a közszükségleti cikkek termelése 112 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés részesedése a társadalmi termelés összességében az 1937. évi 57 százalékról 1955-ben kereken 70 százalékra emelkedett. Az állami és szövetkezeti vállalatokat magába foglaló szocialista szektor ma gyakorlatilag kizárólagos helyzetet foglal el az iparban, közlekedésben, kereskedelemben és építőiparban. Részesedése a mezőgazdasági termelésben tovább emelkedik és ez év elején már az egész megművelt terület több mint 40 százalékára terjedt ki. Az ipar rohamos fejlődése következtében lényegesen emelkedett a munkásosztály súlya társadalmunkban, a szocializmus pozícióinak .győztes előrehaladása folytán új alapra, a szocializmus alapjára helyeződik a munkálok és parasztok szövetsége, megszilárdul a nép erkölcsi-politikai egysége. Számbelileg és jelentőségében megnő és rohamosan tovább nő értelmiségünk, amelyen egyre szembetűnőbben nyilvánulnak meg az új, szocialista értelmiség jellemző vonásai. Biztosan haladunk előre a szocialista társadalom építésének útján, amely mentes lesz kiengesztelhetetlen osztályellentétektöl. Nos, amennyiben be kellett bizonyítani, hogy a szocialista országépítés útja a fejlett csehszlovákiai gazdaság viszonyaiban is lehetséges, sőt nemcsak lehetséges, hanem ^z egyedüli helyes, úgy ezt a bizonyítékot meghoztuk. Amennyiben akadtak emberek, akik a burzsoá ideológia és propaganda hatására aggódtak gazda-i ságunk sorsáról, üzemeink, egész óriási nemzeti vagyonunk jövőjén, amely egy csapással új gazda, a dolgozó nép kezébe került, úgy ezek az emberek meggyőződhettek róla, hogy aggályaik fölöslegesek voltak. Gazdasági életünk helyzete hasonlíthatatlanul jobb, mint a kapitalizmus idején Volt. Nemcsak lényegesen emeltük és évről évre növeljük a termelést, és ezzel karöltve a nép anyagi és kulturális színvonalát is, hanem a nemzeti vagyon a népi demokratikus rend esztendei alatt a múltban elképzelhetetlen mértékben gyarapodott. A dolgozó nép gondos és jó gazdaként nemcsak a maga jólétének gyarapításával törődött, hanem új, állandó értékeket is teremtett, növelte a kezébe vett vagyont. Öröm látni, mennyire megerősödött hazánk tíz esztendő alatt. Száz számra építettük fel az új gyárakat, lényegesen kibővítettük iparunk termelési kapacitását. Az első ötéves terv kezdetétől felépített, kibővített vagy korszerűsített gyárak kapacitása nyersvasban összes termelési kapacitásunknak a fele, nyersacélban kb. egyharmada, kőszénben kb. egynegyede, elektromos energia termelésében több mint egyharmada, cementgyártásban több mint egynegyede, kénsavgyártásban több mint a fele stb. Teljesen új iparágakat is felépítettünk, ilyenek például a piritbányászat, a vasércpörkölők és az alumíniumgyártás. A gépipar szakaszán jelentéktelen kezdeti stádiumból széleskörűen kifejlesztettük az armatúra-gyártást és a hegesztés* technikát. Újonnan építettük f^ az energetikai és vegyipari folyamatok önműködő szabályozását_ intéző készülékek gyártását, bevezettük a gdlyóscsapágyak készítését, a gyöngeáramú elektrotechnikát és a radiofoniát, televíziót stb. A kohászat, a vegyipar és más iparágak területén számos további munkaigényes új termelési ágat vezettünk be. Dolgozó népünk joggal lehet basz"ke iparára, új vízierőmü telepeire, kulturális és testnevelési létesítményeire, nagyszerű építkezéseinkre. Nagy nemzeti vagyon rejlik bennük. Iparunkat és egész nemzeti vagyonunkat óvnunk, védenünk és gyarapítanunk kell. Szlovákia iparosításának politikája, amelyet pártunk követett, s amely a szlovák nép áldozatos erőfeszítéseivel a cseh országrészek dolgozóinak őszinte együttműködésével és támogatásával vált valóra, hallatlan mértékben fejlesztette Szlovákia termelőerőit, és forradalmi fordulatra vezetett az ország gazdasági életében. Szlovákia gazdaságilag gyönge, iparilag fejletlen országból olyan országgá fejlődött, amelynek népgazdaságában a "korszerű szocialista ipar vezető helyre került. Ugyanakkor megváltozott a lakosság osztályösszetétele is, megnőtt, erősödött és öntudatra érett a szlovákiai munkásosztály. A Szlovákia iparosításában elért eredmények lényegesen szilárdították népi demokratikus ailamrendünket, megerősítették a cseh és a szlováik nemzet testvéri kötelékeit, gyarapították köztársaságunk gazdagsági erejét. • » * A rohamos sodrú ipari fejlődés és társadalmi változások mellett az első ötéves terv utolsó esztendeiben azonban komoly aránytalanságiok jelentkeztek a népgazdaság egyes ágazatainak fejlődésében. Ez aránytalanságok legkomolyabbikára, a mezőgazdasági termelés elmaradására az ipari termelés mögött, valamint a lassan gyarapodó tüzelőanyag-, nyersanyag- és energetikai alap s a gyorsan növekvő feldolgozó iparágak közötti arányta'anságra már pártunk 1952. évi országos konferenciáján rámutatott Gottwald elvtárs beszámolójában. Annak érdekében, hogy elejét ve-' gyük azoknak a komoly következményeknek, amelyek a népgazdaság egyes ágazatainak arányos fejlődését követelő törvény megsértéséből erednek, pártunk 1953-ban komplex intézkedéseket dolgozott ki, hogy meggyorsítsuk a népgazdaság lemaradó ágazatainak fejlődését, és biztosítsuk a lakosság életszínvonalának gyorsabb emelkedését. Pártunk X. kongresszusa igazolta és hangsúlyozta ez^iiek az intézkedéseknek a helyességét. Népgazdaságunk fejlődése 1954-ben és 1955-ben teljes mértékben igazolta a helyességét ezeknek az intézkedéseknek, amelyek célja pártpolitikánk fő vonalának következetes valóra váltása volt. Miről is volt szó 1954-ben és 1955-ben? Arról, hogy megszilárdítsuk az első ötéves terv hozta fejlődés eredményeit, ezekre az eredményedre támaszkodva a népgazdaság továbbifejlesztése során fokozatosan kiegyenlítsük a mezőgazdaság, valamint až alapvető nehézipari ágak lemaradását, hogy népgazdaságunk fejlődése így biztos alapra helyeződjék és lehetővé tegye a lakosság anyagi és kulturális igényeinek még teljesebb kielégítését. Arról volt szó továbbá, hogy az ipari termelés további gyarapociásának. különösen pedig a mezőgazdasági termelés meggyorsított fejlődésének és až életszínvonal lényeges emelésének alapján tovább szilárdítsuk a munkások és parasztok szövetségét. Végül arról volt szó, hogy a gazdasági fejlődéssé! és a lakosság életszínvonalával kapcsolatban hozott intézkedéseket kiegészítsük népi demokratikus államrendünik demokratikus elveinek további lényeges elmélyítésével, amihez különösen a nemzeti bizottsági és nemzetgyűlési választások járultak hostzá. Az elmúlt két esztendő időszaka tehát fontos korszak pártunk és a szocialista országépítés történetében A gazdaság fejlesztésében, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésében elért eredmények és a (Folytatás a 2. otóalooS -<

:WF>