Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-13 / 164. szám, szerda

Számoljunk, gazdálkodjunk 'A csallóközcsütörtöki traktorállomást már többször kitüntették. Nemcsak a somorjaf járásban van jó hírneve, hanem azon túl is, az egész országban. A traktorállomás dolgozóinak, jó munkájuknak oroszlánrésze van abban, hogy a járás földterületének majdnem 100 százalékán a szocialista szektor az úr. Amellett, hogy a pártszervezetek, a kommunisták lelkesen dolgoztak és dolgoznak a mezőgazdaság szocialista átépítéséért, mint egyik döntő tényezőt számításba kel! venni azt a tényt, hogy a gépállomás — hála egyre fejlődő nehéziparunknak, évről évre egyre több és jobb géppel gyarapítja a gépparkot, javítja, gazdaságosabbá teszi a gépi munkát, megszeretteti a szövetkezeti tagokkal, dolgozó parasztokkal. Párhuzamosan a szántóterület gyarapodásával (ma kb. 31 ezer hektár) gyarapodott a gépállomány, még pedig megfelelő arányban. 1952-ben a traktorállomásnak öszszesen 135 kerekes és lánctalpas traktora" volt, ma több mint 180 trakto

r ruk van. A szfimszerinti növeksVéfs azonban nem fejezné ki teljes mértékben a gazdaságosságot. Itt több szempontot is figyelembe kell venni.' Elsősorban is a vetésterület változó helyzetét és aztán a jövedelem, s nem utolsó sorban az önköltség alakulását. Ezt azért fontos figyelemmel kísérni, mert a szocialista gazdálkodás alapelve a mezőgazdaság átépítése, dolgozóink nevelése mellett mint mozgató erőt, mint a gazdálkodás mérlegét, a gazdaságosságot, a jöve. delmet kell figyelemmel kísérni, ami végeredményben alapja az életszínvonalnak. A megdolgozott szántóterület 1951ben ötvenegyezer hektárt tett ki (nem a terület közvetlenül, hanem a rajta elvégzett többszöri munka szorzata a területtel). Ezen a már fent említett 135 traktor dolgozott: ezzel szemben 1956-ban a megdolgozandó szántóterület 125 000 hektárra emelkedik, ugyancsak a fentebb jelzett mód szerint számítva. A gépek arányos növekedése a szántóterülettel, rrjagában véve még nem fejezné ki az eredményt. Számításba kel|,

rv,anni a "hektárhozamot és az önköltséget,, s, így tudunk tiszta képet alkotni a gazdálkodásról. Nézzük a hektárhozamot s vele párhuzamosan az önköltséget. Mint főterményt vegyük alapul a búzát és abraktakarmányként az árpát: 1951-ben a búza átlagos hektárhozama 18,8 mázsa volt, ez idén 22,5 mázsát terveznek hektáronként, árpából 13,5 mázsa volt s 23 mázsát terveznek. Ez a helyzet az egységes földmüvesszövetkezetekben. Az állami gazdaságokban sajnos gyengébbek az Qjedmények s még nem mutatják «zt a példát, amit tőlük elvárunk. Fontos ipari növényként említsük meg a cukorrépát is, amelynek hektárhozama így alakul: 1951-ben a szövetkezetekben 120 mázsa volt az átlag hektáronként, ez idén 222 mázsát terveznek. Az állami gazdaságok e téren is hátrányban vannak s a lemaradás nem kis gondot okoz a népgazdaságnak. Második ötéves tervünk azonban neny sak a vetésterület növekedésével, sőt elsősorban nem is ezzel számol, hanem a hektárhozamok növekedésivel, olyan áron is, hogy az egyes termékeknél csökken a szántóterület. de emelkedik a hektárhozam. Itt már belterjesebb gazdálkodás, a gépesítés jobb és alaposabb kihasználása kell, hogy Jobban előtérbe lépjen. Példával is bizonyítjuk ezt az áliítast a somorjai járásban az árpa terméshozama 22,6 mázsáról 26,29-re emelkedik, ami hektáronként 16 százalékos emelkedést jelent. A cukorrépa vetésterülete is emelkedik. Vegyük számításba a gazdaságosság szempontjából először is a gépesítés kihasználását és vele párhuzamosan az önköltséget: A traktorok kihasználása: re. 1951-ben egy hektárra átlag 103,4 korona volt az önköltség, 1956-ban pedig 93,3 korona. A rezsiköltség is csökken, 6,7 százalékról 4,4 százalékra. E számok lefelé vagy felfelé kanyarodása nem elemi jelenség; a dolgozók céltudatos, tervszerűbb munkájának következménye. És nem utolsósorban annak az eredménye is, hogy szakképzettségük napról -napra jobb; kevesebb fáradsággal nagyobb eredményt érnek el, ésszerűbben dolgoznak. Ez persze előnyükre válik. Emellett még a takarékosság is előmozdítja a munkatermelékenység növekedését. Hozzájárul ehhez az üzemanyag-szükséglet csökkentése is. Míg 1951-ben egy hektárra 12,09 liter üzemanyagra volt szükség, addig ez idén már csak 10 literre. A gazdálkodásnak csak ilyen, egyoldalú szemszögből való nézése szocialista rendszerünkben helytelen lenne, ezért tekintetbe kell venni, még pedig elsősorban, a dolgozó embert, mint a legfőbb értéket. E termelési szakaszon, mint közvetlen dolgozókat, a GTÁ dolgozóit értjük, s végezetül, de nem utolsó sorban, a szövetkezetek tagjait, akiknek jövedelme, életszínvonaluk alakulása szorosan összefügg a GTÁ-k munkájával, s egyidejűleg a népgazdaság fejlődésével. A traktorállomáson 1951-.ben 224-en dolgoztak, ma több mint 346-an. A megoszlás így alakul: 1051-ben 1956-ban 1951-ben 1956-ban traktorosok 151 188 műszakiak 30 80 javítók adminisztráció 41. 22 43 36 A műszakiak száma több mint másfélszeresére emelkedett. Ez a számszerű emelkedés előnyére vált a GTÁ-nak, mert a műszakiak tudása egyúttal közvetve és közvetlenül Is kihat az eredmények növekedésére. Ezt a hektárhozamok emelkedése, s nem utolsó sorban a szövetkezeti tagok jövedelmének emelkedése is bizonyítja. ' Emelkedett egyúttal a GTÁ-k dolgozóinak keresete is, mégpedig a következőképpen: műszakiak 1951-ben 1956-ban 1,710.000.— korona 2,477.000.— korona traktorosok 511.000.— korona 1.517.000.— korona Ez a traktorállomás dolgozóinak évi keresete. Emellett azonban nem feledkezhetünk meg a GTÄ vagyoni alapjáról, amely elsősorban is az egyén boldogságát támogatja, segíti. Számítsuk ide a termelési eszközöket, lakást, kulturális és szociális berendezést. E téren a helyzet a következőképpen alakul. 1951-ben 6,410.000.— korona 1956-ban 27,719.000.— korona Elértünk egy bizonyos pontig és di.'héjban megmutattuk a fejlődés egyik oldalát. Most azonban nézzük meg a dolgozó parasztság helyzetét, a szövetkezeti tagok életszínvonalának emelkedését. Végeredményben e szemszögből kell mérlegelni a GTÄ-k dolgozóinak egész évi munkáját. Ha teljesebb képet akarunk nyerni anyagi gyarapodásukról figyelemmel kell kísérnünk a szövetkezeti tagság számának alakulását s ezzel párhuzamosan a ledolgozott munkaegységek mennyiségét, mint a munkaerkölcs egyik mutatószámát, s végül pedig a legfontosabbat, a munkaegység ellenértékét koronában számítva. Az EFSZ-ek dolgozóinak száma: 1951-ben 1956-ban 2745 3198 Ledolgozott munkaegység. 631.023 1,973.269 A munkaegység ellenértékének alakulása 1951 1953 1956 2,12 korona 12,59 korona 18,— korona A népgazdaság fejlesztése a második ötéves terv keretében a mezőgazdaság vonalán több intézkedést kívánt meg. Erre vonatkozólag a GTÁ már tervet dolgozott ki. A tervet az egész üzemi gyűlés megvitatta. Több egészséges hozzászólás volt p gyűlésen. Szóvá tették többek között, hogy trágyaszórót utoljára 1954ben kaptak, kevés a trágyaléhordótartály és saraboló. Mindezekre pedig szükség van, mert feladataik nem kisebbek, hanem egyre nagyobbak. Fmelni kell a búzatermés hektárhozamát 15 százalékkal, s 1960-ra a GTÁ mezőgazdasági munkájának részesedése 60 százalékról 90 százalékra emelkedik, a sorközi kultivációs ÚJ NAGYO

LV

ASZ

TÓT HELYE7NEK ÜZEMBE mxjzsvg *< T^mmmmm. Az ötéves terv a nyersvastermelést nagymértékben emeli a jelenleg működésben lévő nagyolvasztók jobb kihasználásával és új nagyolvasztó létesítésével. Ez nagyon jelentős lépés, mert hatalmas léptekkel fejlődő iparunk egyre több nyersanyagot dolgoz fel, ami már magas életszínvonalunkat tükiözi vissza. Több száz tonna acél terven felül munka 62 szazáléKröl 76 'százalékra,' világon. Exportálnak India, Burma, a répaszedés 90 százalékról 98 százalékra, stb. Olyan írás ez, amely hemzseg a számoktól. E számok azonban rengeteg munkát, gondolkodást fejeznek ki. Végeredményben arra késztetnek, hogy ceruzával kezünkben számot vessünk a gazdálkodásról, s a tervteljesítést is ceruzával a kezünkben ellenőrizzük. G. Ä. A CSKP országos konferenciája tiszteletére lendületes munkaverseny fejlődött ki a pod- brezová! Šverma Vasművek kohászai között. Felajánlasukat, hogy június elsejéig 520 tonna nyersacélt termelnek terven felül, 336 tonnával szárnyalták túl. Képünkön: Štefan Zabka olvasztár, aki 17,1 százalékkal teljesítette túl tervét. BEHOZZÁK AZ EĽV5AR \DAST A slavošovcei papir ismert az egész Törökország, Dél-*Amerika, valamint a népi demokratikus államok részére. A jó minőségi munka, valamint az üzem dolgozóinak áldozatkészsége jó hírnévre tett szert hazánkban. Egyegy hét alatt 10—15 vagon jóminőségű különféle papírárut ad ki az üzem, sőt van rá eset, hogy 20 vagon a heti termelés. S mégis az év elejétől nagy lema„Nekünk kommunistáknak kell az élen járni..." mezei munka szállítás javítás A tolmácsi Kirov-üzembe a CSKP KB-nak a második ötéves tervhez kiadott irányelvtervezetéről folyó vita idején látogattunk el. Az üzemben elsőnek egy öreg kommunistát kerestünk fel. Kíváncsiak voltunk, hogyan néznek az öreg harcosak 'e nagy tervekre, amelyekért egykor harcoltaik, s amelyek tulajdonképpen harcaik gyümölcséből fakadnak. Elsőnek Hlaváč Józseffel beszélgettünk. Hlaváč elvtárs 1930-tól tagja a pártnak, és sóikat próbált, tapasztalt ember. Sokat harcolt egyikor, s ma hogy e harc eredményes volt, büszikén gondol a múltra. Ha elégedetlenekkel találkozik, sosem felejti el az intést: gondoljatok csak vissza a régi időkre. Elfelejtettétek honnan indultunk? Az út, amelyet megtettünk, nagy! Ezt észre kell venni. Ahogy beszélgettünk, nem felejtette el most sem idézni a múltat. Elmondta, hogy élt, milyen harcokat vívott. Ogy beszélt, mintha a mát és azt, amit ezután mond csak úgy érthetjük, ha megismerkedünk a múlttal és tudjuk, mennyit szenvedett egy kommunista, míg idáig jutott. Hlaváč elvtárs meggyőzően beszélt a múltról, de meggyőzően beszélt a jelenről is. Szavai erőt és hitet sugároztak, ahogy ezeket mondta: — Az egész országnak, de különösen 1951-ben 1960-ban i a kommunistáknak, akiké a vezetés, 39 % 8,4% 17 % 51% 10% 8% A gépek jobb kihasználása, az álló idő s az álló gépek számának csökkentése, s ahogy a táblázatból látjuk, a jobb gépkezelés, karbantartás: (a javítás 17 százalékról 8 százalékra csökken) mindez kihat az önköltségnagy dicsőség, hogy egy olyan nagy or-zágépítő terv után, mint az első ötéves terv volt. hozzákezdhetünk a második népqazdaság-fe.ilesztési ötéves terv teljesítéséhez. Az • irányelvtervezet amelyet most vita/tunk, újabb feladatokat ró az ország minden dolgozójára, de különösen nagy feladatokat ró ránk. kommunistákra. Nekünk, kommunistáknak kell az élen járni. — Az irányelvtervezet minden iparágnak megszabja jövőbeni munkáját, s ezzel együtt a mi munkánkat,, kommunisták munkáját is, A mi feladatunk az, hogy mindenben biztosítsuk azokat a feladatokat, amelyeket az irányelvtervezet számunkra kitűz. — Saját üzemükben hogyan biztosítják, hogy az irányelvtervezetet mindenki megértse és javaslatokkal járuljon hozzá? — Ezzel kapcsolatban a munka oroszlánrészét mi kommunisták végeztük és végezzük most is. A feladatokat pártgyűlésen alaposan megtárgyaltuk és ott jelöltük ki, hogy milyenek lesznek kötelességeink a dolgozók között. Min. den kommunista kapott megbízatást. A legnagyobb súlyt arra helyezzük, hogy a közösen tartott gyűléseken kívül is foglalkozzunk a dolgozókkal. Minden párttag kötelességének tartja, hogy a személyi felvilágosító munka keretében beszéljen egy-egy dolgozóval és megértesse, az irányelvtervezet nagy célkitűzéseit. — Az eredmények? — Csak azt mondhatom, hogy az eredmények nem maradtak el. A helyzetet úgy jellemezhetem, hogy üzemünkben a CSKP irányelvtervezetét a második ötéves tervre mindenki ismeri, és számosan járultak hozzá értékes javaslatokkal. Arra a kérdésünkre, mi volt eddig és mi most üzemükben a terv teljesítésével a helyzet, Hlaváč elvtárs is és a többi elvtársak nem a legrózsásabb képet festették. A helyzet az, hogy a tervteljesítéssel bizony gyakran lemaradnak. Mi az ok? Számos, termelést gátló körülményre hivatkoznak. A gyártási cikkek megváltoztatása, anyaghiány, felkészületlenség, stb. stb. Ezek azonban nem olyan hibák, melyek nem küszöbölhetők ki. Az anyaghiányon, a technikai felkészültségen és a többi említett hibákon lehet segíteni. Ezt felismerték az üzemben is, s ma már a követelményeknek megfelelően irányítják a munkát. Terveik szerint ebben az évben nagyobb mennyiségben megkezdik a trágyaszóró gépek gyártását. A'gyártást már végezni is keltene, de itt nem készítették el idejében a technológiai eljárásokat. Ennek a szakdolgozók hiánya az oka, amelyen most úgy segítenek, hofly más szakosztályok dolgozóinak segítségét Is igénybe veszik, a tervezett gépek gyártásának megkezdéséhez szükséges technológia kidolgozásánál. HOQV milyen eredményekben bíznak, a választ az elvtársak így adták meg; — Nemcsak bízunk benne, hanem azt akarjuk, hogy üzemünkben a hibákat kiküszöbölve, terveinket végre mindenben következetesen teljesítsük. Mi ezt úgy akarjuk biztosítani, hogy az eddigieknél is szélesebb alapokra fektetjük a szocialista munkaversenyt, és a lehetőségeknek megfelelően alkalmazzuk a munka minden frontján az új technikát. Üjra a Központi Bizottság irányeltervezetére terelődik a szó, s az elvtársak annak a véleménynek adnak kifejezést, amelyet a CSKP Központi Bizottsága a kiadott irányelvtervezetben így szövegezett meg: „A szocialista termelési viszonyok kiterjesztésével és szilárdításával, a társadalmi munkatermelékenyséjg alapján a termeles növelésével lényegesen tovább emeljük a nép anyagi és kultúrális színvonalát mind a reáI jöve jelem és a személyes fogyasztás növelése útján, mind pedig a csökkentett munkaidő folyamatos levezetése segítségével, hogy így további kifejező bizonyítékát adjuk a szocialista társadalmi rend fölényének". (b.) radás állt bp az ÜZSJTJ. termelési tq/rj vében. A lemaradást a februári kemény fagyok okozták, melynek következtében, — továbbá szénhiány miatt is — egyes gépeket leállítottak. Ez az időszak — bár nem tartott hosszú ideig — az üzemnek 296 tonna elmaradást jelentett. Mindez nem ejtette kétségbe az üzem dolgozóit. Felajánlást tettek a CSKP országos konferenciájára, hogy október végéig minden lemaradást behoznak. Komoly feladatot vállaltak ezzel, azonban a megvalósítás előfeltételeit is megteremtették. A kötelezettség által meghatározott munkát szétosztották üzemrészlegenként, minden gépre külön és megkezdték a harcot. Az üzem dolgozói egy emberként láttak a munkához. Nem sajnálják szabad idejüket, még vasárnap is dolgoznak. A gépeket teljes mértékben kihasználják. Május végéig 24 tonna papírral gyártottak többet, mint ahogy azt felajánlották. Ez a példa fényesen igazolja, hogy a lemaradást behozzák s a II. ötéves terv első évében nem maradnak adósak a papírgyártásban. A szép eredmények elérésében sokat segít a szocialista verseny, amelyet a harmaneci testvérüzemmel folytatnak. K. J. A CSKP országos konfercnciájának tiszteletére A prágai Potrubí vállalat szerelői a Žiari nad Hronom-i kohóüzem építésén dolgoznak. Mikor április elején értékelték munkájukat, megállapították, hogy azok közé tartoznak, akik az első negyedévben nem teljesítették feladataikat. Termelési .tanácskozásaik eredményeként a Josef Kočík vezetése alatt álló hattagú munkacsoport kötelezettségvállalást adott, hogy a CSKP országos konferenciájáig 500 méter csővezetéket helyeznek el. Egyúttal a többi szerelőket is hívták. František Vavŕin* munkacsoportja elfogadta a felhívást és kötelezettséget vállalt 600 méter csővezeték lehelyezésére. A napokban mindkét munkacsoport bejelentette, hogy kötelezettségvállalásaikat nemcsak teljesítették, hanem kölcsönös versengéssel csaknem kétszereseri túlhaladták. versenyre c héttagú OJ SZÖ 1Ä*. iürfuT 5