Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-12 / 163. szám, kedd

A Jelenlegi helyzet és a párt feladatai (Folytirtás az 5. oldalról) előtt tartani a gyakorlatban. Az eddigi sok százezer főnyi elburjánzott gazdasági és adminisztrációs apparátus elviselhetetlen terhet jelent társadalmunk számára, mind fenntartási költsé, geivel, mind pedig azzal, hogy nagyszámú munkaerőt von el az anyagi termelés területéről. Ez áldatlanul hat ki népgazdaságunkra és csökkenti a tömegek életszínvonala emelkedésének lehetőségeit. Ezért feltétlenül meg, keli valósítani a gazdasági és igazgatási apparátus lényeges csökkentését és alkalmazottainak jelentős részét az anyagi termelés munkájába kell bekapcsolni. Emellett óvakodnunk kell az apparátus lineáris csökkentésének útjától. Ne áltassuk magunkat azzal, hogy rendeletekkel egyszer s mindenkorra megszüntetjük a bürokráciát. Még hosszú ideig találkozunk majd visszaesésekkel, az apparátus újra elburjánzásának jelenségeivel, a bürokratikus munkastílus megnyilvánulásaival. Ezért a bürokratizmus elleni harc legyen rendszeres és kitartó, ami megköveteli az alulról jövő kezdeményezést, az apparátus célszerű és gazdaságos elrendezésére irányuló javaslatokat, a tömegek szüntelen ellenőrzését. Sok értékes ösztönzést nyújtott a bürokratizmus elleni harcban és sok javaslatot hozott az apparátus leegyszerűsítésére, a CSKP KB márciusi plenáris ülésének vitája. Teljes mértékben ki kell használni a tárgyilagos javaslatokat és általánosítani kell eredményeiket. Emellett természetesen meg kell gátolni az államapparátussal szembeni anarchikus tendenciákat, melyek elhamarkodott kispolgári elképzelésükkel valamely állami szerv feleslegességéről beszélnek. A bürokratizmus elleni rendszeres és eltökélt harcot össze kell kötni az olyan trockista nézetek elleni harccal, amely nézetek szerint a bürokratizmus jelenségei megváltoztatták államberendézésünk szocialista osztályjellegét. Nem lehetünk meg egyszerű, olcsó, a dolgokhoz értő, jól működő és a tömegekkel szoros kapcsolatban álló állami apparátus nélkül. Ezért mind nagyobb figyelmet kell szentelni kiépítésének, ellenőrzésének és nevelésének. * * * Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága márciusi plénuma eredményeinek megtárgyalásánál a pártszervezetekben nagy figyelmet szenteltünk a közbiztonság és az igazságszolgáltatás kérdéseinek. Azokat a hiányosságokat és komoly hibákat, melyekre a márciusi ülés beszámolójában és határozatában rámutattak, helyesen széleskörű bírálatnak vetették alá. A párt már számos konkrét intézkedést hozott, a helyzet megjavítására és további új javaslatokat terjeszt a konferencia elé. Egyúttal azonban helytelen liberális tendenciák is megnyilatkoztak, melyek a közbiztonsági szervek jelentőségének és feladatainak lebecsüléséről tanúskodnak. Államunkban jelentékeny feladat hárul a biztonsági szervekre, az ügyészségre és bíróságokra, melyek népi demokratikus rendünk megvédésére hivatottak. Teljes mértékben megbecsüljük eddig végzett érdemes munkájukat. Azok az intézkedések, melyeket az országos konferencia elé terjesztünk, arra irányulnak, hogy megerősödjék ezen állam szerveknek nevelő hivatása és biztosítsák a szocialista törvényesség sérthetetlenségét. Ez bizonyos változások megvalósítását követeli a büntető perrendtartásunkban, büntető törvényünkben és az ügyészségről szóló tárvényben. Továbbá a közbiztonsági szervek, az ügyészség és a bíróság kölcsönös ellenőrzésének és célszerű munkamegosztásának érvényesítéséről van sző. E tekintetben az egyik legfontosabb intézkedés a vizsgálóbírók intézményének bevezetése lesz. Fentemlített szerveinknek jövőbeni munkájukban ama új határozat szerint kell eljárniuk, hogy a vádlott beismerése nem mentesíti őket az alól a kötelességük alól, hogy bizonyítékokat terjesszenek elö a vádlott bűntevékenységéröl. A büntevékenység értékelését egyes esetekben új szempontok szerint végzik. Emellett meg kell szüntetni mindent, ami a szocialista építés jelenlegi időszakában nem megfelelő és helytelen. Népi demokratikus alapelveink értelmében ismételten megkülönböztetik majd a tényálladékot, hogy következetesebben üldözhessék a társadalomra nézve veszedelmes bűntetteket. Törődni fognak a szocialista tulajdon védelmének további megerősítésével. Mindezen intézkedések a népi demokratikus rendszer, a szocialista törvényesség megerősítéséhez, az állam nevelő feladatának növeléséhez, éberséghez és óvatossághoz vezetnek. Ennek előfeltétele az államapparátus dolgozói politikai és gazdasági színvonalának emelése ezeken a szakaszokon. Tevékenységüket illetően a legnagyobb politikai igényességet támasztunk és törődni fogunk azzal, hogy ne merüljenek fel helytelen módszerek vagy a törvényes intézkedéstől való legkisebb eltérések. Ezen alapelvek érvényesítésénél nagy jelentőségű lesz a pártszervezetek aktív politikai tevékenysége. A múlt megtanított bennünket arra, hogy a pártszerveknek hatékonyabban és rendszeresebben kell foglalkozniok a szocialista törvényesség betartásának kérdéseivel, a biztonsági szervek, ügyészségek és bíróságok munkájával. Ezért a pártszervezetek feladata széleskörűen megmagyarázni ezeket a kérdéseket, hogy a szocialista törvényesség aktívan elősegítse a szocialista építés és a polgárok nevelése feladatainak teljesítését. * * * A párt X. kongresszusa után a politikai iroda egyes időszakok szerint fokozatosan és következetesen foglalkozn kezdett a csehszlovákiai politikai bünperek kérdéseivel. •' Központi Bizottságra érkező levelek és panaszok s egy . esetek felülvizsgálása, továbbá egyes elítéltek vallomásai me

; mutatták, hogy itt valami nincsen rendben. Főleg az 1948 1951. évek közötti időszakról volt szó, amikor még Sláni!. volt a párt főtitkára, és azután 1952-ről, amikor még fenn állottak a biztonsági szerveinkbe Slánský által bevezetett mód szerek. Idővel és az új tények alapján a CSKP KB bizottságot létesített, melynek tagjai Barák, Hruška, Bakuľa, Innemann és MIejnek elvtársak voltak, akik hozzáfogtak a politikai bünperek felülvizsgálásához. 1954 óta a főállamügyészség összesen 481 személy ügyét vizsgálta félül, egyeseknek közülük megerősítette büntetését, másoknak leszállította a büntetést és további személyeket szabadlábra helyezett. Ezenkívül idők folyamán az elítéltek egy részét kegyelemben részesítették. OJ SíO 1956. június 12. Az 1952 évből származó esetek felülvizsgálatánál új körülmények kerültek felszínre, melyek még v'lágosabbS tették Slánsky és társainak ügyét. Ezért elhatározták, hogy ezt a bünpert is felülvizsgálják és az eredményekről jelentést tesznek pártunk Központi Bizottságának. A fenti feladattal megbízott bizottság még folytatja munkáját. Itt egy aránylag igen bonyolult és kiterjedt anyag felülvizsgálásáról van szó, melynek tanulmányozása időt követel. Főleg egyes tanúk további kihallgatásáról és számos okmány felülvizsgálásáról van szó. A bizottságnak 150 000 oldalas okmányanyag elemzésével kell foglalkoznia. A bizottság munkáját kezdettől fogva a Slánský tevékenységének időszakából való bűnperek felülvizsgálatára összpontosította és az új ismeretek és összpontosított anyag alapján tevékenységét Slánsk.v szerepének megvilágítására irányította. Bűncselekményének felülvizsgálásával megállapítást nyert, hogy a bűnperből ki kell zárni mindazt, ami Jugoszláviát és a jugoszláv elvtársakat illeti. Slánskýnak és társainak a jugoszláv felelős tényezőkkel szemben való tevékenységét teljesen hamisan jellemezték. Ez csupán a Jugoszláviával való áldatlan szakítás hátterének megvilágítása, s Berija társainak leleplezése után derült ki. A bűnperben továbbá olyan személyek is szerepeltek, akiknek valójában semmi közük sem volt Slánskýhoz és ellenséges tevékenységéhez. Itt főleg a Field testvérekről és Kona Zilliacusnak perbeni szerepéről van szó. Ezek a személyek nem vettek részt Slánský bűnös tevékenységében. Ezzel szemben — anélkül, hogy megelőznénk a zárójelentést és a kellő intézkedések megtételére vonatkozó, javaslatot — a tények eddigi felülvizsgálásával megállapítást nyert, hogy nincs ok Slánsky rehabilitására. ' A felülvizsgálat folyamán kitűnt., hogy Slánsky még számos további büntettet követett e'. melyek nem szerepeltek a vádiratban. Azért követte el őket, hogy magához ragadja a hatalmat a pártban és az államban. E célból szándékosan megsértefte a pártélet normáit. Mindenekelőtt a párt és a gazdasági élet fontos szakaszaira saját embereit állította. Jelentős helyekre a hozzá hü, önállótlan, vagy valamiképpen kompromittált személyeket állított, különféle olyan elemeket támogatott, akik gazdaságilag és politikailag ártottak köztársaságunknak. Slánský funkicójában beleegyezését adta és tudatosan megtűrte, hogy törvényellenes eszközökkel és büntetést érdemlő módon csehszlovák kapitalisták külföldre vigyék vagyonukat. Számos olyan tényt, mint például a törvényellenes módszerek felhasználását a vizsgálatnál, nem tüntettek fel a Slánský elleni vádiratban csupán azért, mert nemcsak öt, hanem olyan embereket is érintettek, akik maguk is részt vettek tevékenységében. Például olyan személyeket, akik az ő parancsára végezték az ilyen kivizsgálást és természetesen nem állt érdekükben olyasvalamivel vádolni Slánskýt, amiben ők is részt vettek és amiben ők is bűnösök voltak, voltak. Ez főleg egyes vádlottak, mint például Pavel Smrkovský, London, Hajdú és több más vádlottak kivizsgálásánál nyilvánult meg. Slánský utasítására ezeket'az embereket már'1950— 1951-ben letartóztatták és törvényellenes módszerekké! vallatták. Ebben az időben Slánský volt az, aki

: ténylegesen- irányította a biztonsági szerveket és Sváb, majd később Taussigová közvetítésével' utasításokat adott fizikai erőszak alka'mazására. Hasonlóképpen meg kell mondani, hogy számos olyan személyt, akiket nem tartóztattak le és nem vizsgáltak ki, Slánsky utasítására eltávolították a közéletből, miután olyan elvtársakról volt szó, akik kételyeket támasztottak módszerei helyességével szemben vagy pedig útjában álltak. Slánský e bűntette nem szerepel a vádiratban, azonban kiegészíti egész tevékenységét és rámutat arra a veszedelemre, mely pártunkat és köztársaságunkat fenyegette volna, ha Slánskýnak sikerül eltávolítani az akkori pártvezetoséget és a hozzá hü és elvtelen emberek segítségével megához ragadni a hatalmat a pártban és az államban. Slánský és társai bünperének felülvizsgálata megmutatja, hogy Slánský egész tevékenysége bűnös volt. A pártból gépies eszközt akart teremteni, mely karrierista érdekeit szolgálta volna. Alapjában véve Slánský egész tevékenysége világosan népünk érdekei ellen, a népi demokratikus rend ér'dekei ellen irányult. Ha Slánskýnak sikerül megvalósítani céljait, ez pártpolitikánk céljairól és alapelveiről való letérést, fordulat előkészítését jelentette volna országunkban. A Központi Bizottság keretében kinevezett bizottság még nem fejezte be munkáját. Slánský szerepének felülvizsgálása után fokozatosan a vele együtt elítélt további személyekkel is foglalkozni fog. Zárójelentését a CSKP Központi Bizottsága eié terjeszti. * * * A CSKP KB márciusi plénuma és a pártszervezetekben való megtárgyalásának egyik jelentős eredménye, hogy hozzájárult a hadseregünk építésével összefüggő számos kérdés megvilágításához. A vita kimutatta, hogy népünk erős hadsereget akar, hogy sikeresen megvédelmezhesse békés építésének eredményét. A párt és a kormány szüntelen figyelmet és nagy anyagi esz- j Elvtársak, a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusából eredő következtetéseink megtárgyalása a szervezetek túlnyomó többségében a figyelmet a pártmunka komoly kérdéseire, főleg párt vezető szerepének helyes érvényesítésére irányította. Ez b:zonyítja, ' hogy nagyobb lett a kommunisták felelősségérzet* a párt politikájával és munkájával szemben általában. A vitában helyesen rámutattak arra, hogy meg kell szüntetni az adminisztratív-bürokratikus munkamódszereket, megjavítani az összes szervek munkáját a Központi Bizottságtól kezdve, növelni a pártszervezetek önállóságát és kezdeményezését, lényegesen meg kell javítani a párt öntudntosító és szervező munkáját felülről lefelé, megszilárdítani kapcsolatát a dolgozó tömegekkel. Pártunk X. kongresszusa óta figyelemmel kísérte a kongreszszuson kitűzött irányelveket, mely szerint az eszmei színvonal emelésével együtt a párt egysége és akcióképessége szempontjából döntő jelentőségű a lenini alapelvek és szabályok szigorú betartása és fejlesztése pártéletünkben. Kétségtelen, hogy a X. kongresszus óta már erre az útra léptünk, de csupán az SZKP közöket szentel hazánk védelmi képessége megszilárdítására és megjavítására, amint azt a jelenlegi nemzetközi helyzet fejlődése megköveteli. Államunk védelmi képessége megszilárdításának fő tényezői népünk szocialista építésének sikerei, megbonthatatlan egysége és békés külpolitikánk eredményei. Itt fontos küldetése van néphadseregünknek, mely megvédelmezi dolgozóink legfontosabb érdekeit. Ebben van ereje és legyőzhetetlensége. Ezért a pártnak és az egész népnek komoly érdeke, hogy hadseregünk jól fel legyen fegyverezve és a harcra politikailag is fel legyen készülve. A hadsereg építésének megbonthatatlan alapelve centralizált vezetése és irányítása felülről lefelé. A hadsereg szilárdan szervezett és összeforrt harci egység, melyben a;z alsóbb alakulatok vagy egységek parancsnoka a magasabbrangú parancsnok alá van rendelve és köteles teljesíteni parancsait. A hadsereg feladatainak természetére való tekintettel nem épülhet a demokratikus centralizmus elvén, hanem az oszthatatlan parancsnoklási jog slapján. Ez lehetővé teszi, hogy a hadsereg mint egész teljesítse azokat a feladatokat, melyeket a haza védelme érdekében a párt és a kormány reája ró. Ez egyetlen, szervezetileg szilárd és egy célnak alávetett egésszé tömöríti a hadsereget. Az oszthatatlan parancsnoki jogkörnek nincs semmi köze ä személyi kultuszhoz. Másrészt természetesen egyesek politikai rövidlátása, a politikai munka formális volta és főleg az oszthatatlan parancsnoki jogkör helytelen felfogása lehetővé tette a hadseregben a személyi kultusz tenyésztését.. Sok elvtárs a Központi Bizottság márciusi és áprilisi plénuma után megkérdezte, vajon a párt tudott-e már azelőtt Čepička elvtárs hibáiról és bírálta-e őt ezekért. Meg kell mondani, hogy a politikai iroda már a múltban gyakran bírálta Čepička elvtárs munkáját. Nemcsak a X. kongresszus után, amikor bíráltuk őt a, hadsereg sikereinek politikailag helytelen értékeléséért, a hadsereg-sport és a testnevelés általános értelmezése kérdéseiben elfoglalt álláspontjáért, melyekért Čepička elvtárs már hosszabb idő óta felelős volt a kormányban. Bírálták Čepička elvfársat a hadseregben folyó politikai s kulturális munka helytelen felfogásáért, a hadsereg helytelen fölérendelésének jelenségeiért és a rossz gazdálkodásért. A politikai irodát az a törekvés vezette, hogy a bírálat segítsen Čepička elvtársnak abban, hogy hibáit kiküszöbölje. Kitűnt, hogy Čepička elvtárs kevés érzéket mutatott a kollektivizmushoz s ezért nem szabadult meg hibáitól. A CSKP KB áprilisi plénuma a politikai iroda javaslatára elmozdította Čepička elvtársat a politikai irodai tagságának funkciójából, va-' lamint mini6zterelnökhelyettes; és nemzetvédelmi miniszteri funkciójából. i A hadseregben mutatkozó helytelen jelenségek szolgáljanak: tanulságul nekünk arra, hogy jobban igazgassuk a hadsereget és egyáltalában többet foglalkozzunk a hadsereg kérdéseivel. Jelenleg legfontosabb feladat lesz a hadseregben a politikái és nevelőmunka alapvető megjavítása. E feladat teljesítése céljából emelni kell az alakulati pártszervezetek politikai és szervezeti tevékenységét. Meg kell szüntetni a rutinosság, formaiasság, sablonszerüség és az ország jelenlegi életétől való elszigetelődés jelenségeit. E feladat teljesítésében fontos szerepük van a hadserég politikai dolgozóinak. Munkájukat magasfokú eszmeiségnek és pártosságnak kell áthatnia és szilárd szakmai ismeretekre kell támaszkodniok. A politikai dolgozóknak látniok kell, hogy a hadseregbeli politikai munkát nem lehet parancsokkal végezni, hanem annak kizárólag meggyőzésen alapuló mindennapi rendszeres tevékenységnek kell lennie az egységekben. Ilyen tevékenységet csupán azok a politikai dolgozók végezhetnek sikeresen, akik magasfokú politikai öntudattal rendelkeznek, gazdag ismereteik és mélységes élettapasztalataik vannak. Mind a parancsnoknak, mind a politikai dolgozónak a legnagyobb tekintéllyel kell rendelkezniök alárendeltjeik és munkatársaik előtt. Ezt azzal érik el, hogy helyesen fognak dönteni és lényegileg megkövetelik a feladatok teljesítését. Egyúttal legyenek figyelmes tanácsadója, atyja és elvtársa mindenkinek, akihez szívesen és bizalommal fordulnak alárendeltjeik. A parancsnoknak tudnia kell, hogy a harci feladatok teljesítése és a politikai felkészültség magasfokú katonai szakismereteket és magas politikai színvonalat igényel. A feladatok politikai felfogása lehetővé teszi a parancsnoknak, hogy a parancsnoksága alá tartozó kollektíva, melyért teljes felelősséggel tartozik, jobban teljesítse katonai kötelességét. Minden parancsnoknak látnia kell, hogy a parancsokat emberek teljesítik, akiknek megvannak a maguk gondjai, örömei, hibái és hiányosságai. Ezért sok függ attól, hogy mennyire ismeri az embereket és hogyan bánik velük, hogyan mutat példát nekik. Nem egy ilyen parancsnokunk van a fegyveres erőknél. Jobban kell felhasználni tapasztalataikat és elérni, hogy valamennyi parancsnok ilyen legyen. Tisztikarunknak szerényen kell fellépnie és óvakodnia minden feltűnéstől. Szükséges, hogy a CSKP KB. a fegyveres erők összes kommunistái és parancsnokai gondoskodjanak róla, hogy fegyveres erőnk harcképessége szüntelenül növekedjék és mindjobban fel | legyen készülve a haza védelmére. XX. kongresszusa mutatta meg a lenini normák pártéletünkfién való következetes érvényességének fontosságát. A ^SKP KB márciusi plénuma rámutatott arra, hogy a lenini alapelvek párti inkában való érvényesítése kérdéseiben nem volt meg miniig a szavak és tettek feltétlenül szükséges egysége és nem volt meg mindig a feltétlen eltökéltség a hibák megszüntetésére. Ennek az állapotnak megváltoztatása bizonyos időt és nagy igyekezetet igényel. Ezeket a hiányosságokat bíráljuk a Központi Bizottságtól kezdve és helyes az a követelés, hogy mindenekelőtt a Központi Bizottság járjon elöl a hiányosságok megszüntetésében. Ez már most folyamatban van. Ebben az irányban indult előre a párt, a pártszervek és szervezetek. Azonban minlnyájunknak szüntelenül szem előtt kell tartanunk, mint a márciusi plénum határozata hangsúlyozta, hogy itt a pártmunkában bekövetkező alapvető fordulatról van szó. „Nem tanulhatjuk meg feladataink új módszerekkel valómeg(Fölvtátás ä 7. öldsíón.5 III. J