Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-09 / 160. szám, szombat

* w rr INDIA ELETEBOL India első ötéves tervében főként az ipari növények termelésére fektettek nagy súlyt. A gyapottermés az 1950 —1951, évi 2,9 millió báláról 1954— 1955-ben 4,3 ^illió bálára emelkedett úgy, hogy a Tervfeladatokat nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyal­ták. Képünkön egy gyapotfésülö in­diai lányt látunk. Malenkov Franciaországba látogat 1955-ben India ipari termelésének indexe 167-et mutatott az 1946. évi 100-zal szemben. Ezt a növekedést fő­ként a három fő iparágazat — az acél-, cement- és textilgyártás ha­talmas fejlődése tette lehetővé. Csu­pán az 1955-ös évben az indiai tex­tilüzemek 5 milliárd yard szövetet gyártottak. Képünk egy bangalori óriási szövődét mutat. ^ M HIt mt M HW Mt HMMMWMMWHWMW Tüntetés Le Havreban az algériai háború ellen Le Havre, június 8. (ČTK) — Amint a Reuter jelenti, csütörtökön délelőtt Le Havre észak-franciaországi kikö­tő állomásán a város lakosai feltartóz­tatták azt a vonatot, amelynek újon­nan behívott tartalékosokat kellett volna Algériába szállítania. A tüntetés több mint kétezer részvevője és az erős rendőr- és csendőralakulatok között összetűzésre került sor. Több személy megsebesült.* A katonákat szállító vonat csak egyórás késéssel tudott nagynehezen elindulni, miután á rendőrség és csendőrség könnyfa­kasztó-gázzal szétszórta a tüntetőket az állomásról. E NAPOKBAN Belgrádban a lengyel Metalexport és a jugoszláv Invesztin­por társaságok szerződést kötöttek egymással, melynek alapján Lengyel­ország az 1957—1958-as években 1250 tehervagont és 600 alvázat szállít Ju­goszláviának 26,5 millió rubel érték­ben. (ČTK). A HINDUSTAN TIMES című lap je­lentette, hogy Tanka Praszad Acsarja, nepáli miniszterelnök egy sajtóérte­kezleten Birgandzsi városában az új­ságírók előtt kijelentette, hogy még az idén ellátogat a Kínai Népköztár­saságba. A látogatás pontos időpont­ját még nem állapították meg. (ČTK). SZERDÄN, JÜNIUS 6-ÄN délután re­pülőgépen Párizsba érkezett a moszk­vai Sztaniszlav és Nemirovics Dan­csenko Színházak 27 tagú tánccsoport­ja. A szovjet művészeket a repülőtéren hivatalos francia tényezők és a mű­vészkörök képviselői üdvözölték. (ČTK) AZ AT-TAHRIR című egyiptomi he­tilap jelentette, hogy a legutóbbi sta­tisztikai adatok szerint Egyiptom la­kossága 23 899 000 fő. Kairónak, Egyip­tom fővárosának, több mint 2 720 000 lakosa van. (ČTK). 4 0J SZÖ 1956. június 9. Párizs, június 7. — Az AFP és a Reuter egybehangzó jelentése sze­rint a Francia Gazdasági Tanács szó­vivője csütörtökön bejelentette, hogy Georgij Malenkov, a Szovjetunió vil­lamoserőműveinek minisztere elfogad­ta a tanács meghívását, hogy ven­dégként Franciaországba látogasson. A francia külügyminisztériumban később megerősítették, hogy Malen­kov a gazdasági tanács vendégeként hamarosan Franciaországba érkezik. A látogatás időpontját még nem tűz­ték ki, de valószínű, hogy — ugyan­úgy, mint angliai utazása — közvet­lenül megelőzi majd Bulganyin és Hruscsov érkezését, akiket Guy Mol­let miniszterelnök hívott meg Fran­ciaországba legutóbbi moszkvai láto­gatásakor. Lemondott a szingapúri kormány A voit föminiszter el akar látogatni a népi .Unaba Dávid Marsall szingapúri föminisz­ter és kormányának tagjai csütörtö­kön benyújtották lemondásukat Ró­bert Blacknak, Szingapúr kormány­zójának, aki a lemondást elfogadta. A kormány azért mondott le, mert a Marsall föminiszter vezetésééi nemrég Londonban járt küldöttség nem tudott megegyezni Angliával Szingapúr függetlenségének kérdésé­ben. Marsall szerdán közölte, hogy le­mondása után délkelet-ázsiai utazást tervez. Ennek során szándékában áll ellátogatni Kínába is. „Mint a mun­káspárti front elnöke, ha alkalmam adódik, szívesen megbeszélnék Csou En-lajjal sok problémát, köztük a Szingapúrban élő kínaiakét is". Ez a megjegyzés azzal kapcsolatos, hogy Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság mniszterelnöke néhány nappal ez­előtt egy ausztráliai újságírónak nyi­latkozatot adott Pekingben. A nyilat­kozatban érintette a Szingapúrban és Malájföldön élő kínaiak kettős ál­lampolgárságának kérdését iá. Csou En-laj hangoztatta, hogy ezzel a két állammal folytatott tárgyalások után rendezni lehetne a kérdést olyanfor­mán, hogy a két ország területén élő kivándorolt kínaiak, ha akarnak, a Kínai Népköztársaság állampolgárai lehessenek. Az észak-koreai kormányküldöttség Berlinbe érkezett Berlin, június 7. (MTI) — A Német Demokratikus Köztársaság Miniszter­tanácsának meghívására csütörtökön délután Berlinbe érkezett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kor­mányküldöttsége élén Kim Ir Szénnél, a minisztertanács elnökével. A kor­mányküldöttség tagjai között van Pak Den Aj asszony, a Koreai Munkapárt elnökhelyettese és Nam Ir külügymi­niszter, valamint a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság több más ve­zető személyisége. A küldöttséget Johannes Dieckmann, a népi kamara elnöke, Ottó Grotewohl, miniszterelnök, Németország Szocialis­ta Egységpártja politikai bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának tagjai, Max Reimann, Németország Kommunista Pártja első titkára fogadta a berlini repülőtéren. A koreai kormányküldöttség láto­gatást tett Wilhelm Pieck köztársasá­gi elnöknél, Johannes Dieckmannál és Ottó Grotewohlnál. A küldöttség 12 napot tölt az NDK-ban. H talmas léptekkel halad elcre Bulgária villamosítása Szófia, június 8. (ČTK) — A szeszé­lyes bulgáriai hegyifolyó, az Arda rVientén, amely árvizeivel óriási káro­kat okozott a bolgár mezőgazdaságnak, hatalmas vízierőművek komplexuma épül fel, olyan kapacitással, amely megfelel Bulgária összes eddigi vil­lanymüvei áramszolgáltatása felének. Az Arda folyó szabályozásával egy­ben 38 ezer hektárnyi földet öntöz­hetövé tesznek. Néhány hónapon be­lül felépül az első duzzasztógát, egy 60 ezer kilowatt teljesítményű vil­lanymüvel. ' A Szuezi-csatorna — angolok nélkül övid néhány nap múlva — ér­demes megjegyezni, mert tör­ténelmi dátum — 1956. június 19-én el kell hagynia az utolsó angol kato­nának is a Szuezi-csatorna övezetét s így egész Egyiptom területét. Az egyiptomi kormány 1 ebből, az ország életében annyira örvendetes és ne­vezetes alkalomból egy hétig tartó ünnepségeket rendez. Népünnepélye­ken és felvonulásokon emlékezik meg az ország népe s velük együtt lélek­ben az egész arab és antiimperialista világ arról, hogy az egyiptomi nép következetes és áldozatos harcának eredményeképpen a földnek ezen, számos tekintetben egyik legfonto­sabb pontján, a Szuezi-csatorna kör­nyékén is megszűnik az évtizedek óta tartó idegen katonai megszállás. Ennek az ünnepi hétnek az utolsó napjain zajlik le az új egyiptomi par­lament s a köztársaság új elnökének megválasztása, amely események hi­vatottak még jobban emelni ezeknek a napoknak az ünnepélyességét és politikai súlyát. Anglia a múlt évszázad közepén hosszú ideig ellenezte a Szuezi-csa­torna megépítésének tervét. De ami­kor a csatorna, a nemzetközi töke bevonásával tíz év alatt mégis meg­épült s 1869-ben megnyílt, az angol imperialista körök is felismerték gaz­dasági és katonai jelentőségét. Ezért először pénzügyileg, a csatornaépítő vállalat részvénytöbbségének megszer­zésével, majd katonailag is, Egyiptom egész területének, de természetesen elsősorban a csatorna-övezetnek 18Ô2- ben bekövetkezett megszállásával biztosította az angol világbirodalom számára ennek a kulcsjelentőségű út­vonalnak kizárólagos birtoklását.. A Szuezi-csatorna mind az első, mind pedig a második világháború folyamán igen fontos szerepet ját­szott. Érdekes, hogy a versengő né­met imperializmusnak mindkét hábo­rúban sikerült megközelítenie a csa­torna környékét: 1916-ban a német­török, 1941-ben pedig a német-olasz csapatoknak, de mindkét esetben — világbirodalma minden megmozgatha­tó tartalékának latbavetésével —' si­került Nagy-Britanniának megvédenie ezt a sztratégiai szempontból igen jelentős állást. Már kevesebb volt a szerencséje Angliának a nemzeti öntudatra ébredő népek elleni harcában a második vi­lágháborút követó években, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom s a győzelmes kínai nemzeti felsza­badító háború következményeképpen a gyarmati világ minden sarkában — elsősorban természetesen a legna­gyobb gyarmati birodalom, az angol világbirodalom minden részében, szin­te egyidejűleg lobbant lángra az el­nyomott népek, tehát, az egyiptomi népnek is a nemzeti függetlenségé­ért vívott harca. A hosszú évekig tar­tó, úgynevezett csatorna-menti há­ború, amelynek központjában Izmaila városa állott, az 1954. október 19-én aláírt angol-egyiptomi megegyezéssel végződött, melynek értelmében Nagy­Britannia kötelezte magát, hogy a Szuezi-csatorna vidékét az említett időpontig, vagyis 1956. június 19-ig kiüríti. A közel százezer főnyi brit katona­ság kivonulása a Szuezi-csatorna övezetéből immár másfél év óta sza­kadatlanul folyik. A csapatokat Szin­gapúrba, Malájföldre, Adenbe, de mindenekelőtt Ciprus szigetére kül­dik, ezzel is meghazudtolva Churchill azon állítását, hogy „a Szuezi-csator­na az atombomba korában értékét vesztette". 1954-ben ugyanis, az an­gol-egyiptomi szerződés aláírása ide­jén, még Churchill volt Anglia mi­niszterelnöke, ugyanaz a Churchill, aki mint fiatal katonatiszt részt vett 1896-ban az úgynevezett „folyami háborúban", amely Szudán elfoglalá­sával ' biztosította „Egyiptom örökös birtoklását s a francia imperializmus végleges kiszorítását a Nílus völgyé­ből", amint azt a „The River War" című könyvében Churchill maga írja. így lett — milyen sorsirónia — rövid fél évszázadon belül az angol impe­rializmus egyik legnagyobb ideológu­sából és előharcosából annak egyik aktív gyászhuszárja. Sz. L. Franciaországi riportsorozatok A PÁRIZSI NEMZETKÖZI VÁSÁRON [ML últkori beszámolómban csupán a Párizsi Nemzetközi Vásár csehszlovák pavilonjáról számoltam be, úgyhogy helyénvaló a többi kül­földi résztvevővel is foglalkozni. Egé­szen természetes, hogy a leggazda­gabban és legtarkábban a francia ven­déglátók voltak a vásáron képvisel­ve. Franciaország valamennyi ipar­ága, mezőgazdasá- « ga, gyarmata a le­hető legtöbbet igyekezett kiállíta­ni, és ez teljes si­kerrel is járt. Egy rövid beszá­moló szűk keret ahhoz, hogy vala­mennyi kiállító or­szággal foglalkoz­zam. Igyekezni fo­gok legalább a leg­érdekesebbekről megemlékezni.Ter­mészetes, hogy minden résztvevő a legszebb és leg­jobb gyártmányait akarta csillogtatni, ami aztán egy pa­zar, tarka-barka összevisszaságra vezetett. A népi j demokratikus or­szágok közt kima­gaslott Kína önál­ló, kínai stílusban épült hatalmas fa­pavilonja, amely komoly érdeklő­désnek örvendett. Az egész berende­zés kínai jellegű volt, kezdve a lampionoktól és lámpáktól a sző­nyegekig. Itt meg­győződhettünk Kína rendkívüli gaz­dag lehetőségeiről. Meglepetésszerű­en hatottak a hatalmas nehézipari gépek, esztergapadok, fúrógépek a legfinomabb elefántcsontfaragások mellett. Hatalmas szerszámgépek, go­lyóscsapágyak és elektromos készü­lékek mellett a legprecízebb mérő­műszerek, analitikus mérlegek, mik­roszkópok voltak. A falak mentén üvegvitrinekben plasztikus térképek ismertették meg a látogatókat a ha­talmas kínai területekkel és az egyes folyamok mentén épített erőműtele­pekkel és duzzasztógátakkal. A láto­gató hamarjában nem is tudta, mit csodáljon meg előbb, a faragásokat, rézmetszeteket vaqy a könyveket, raj­• : A párizsi Notre Dame zokat és hatalmas gobelineket. Nem utolsó sorban említem meg a szebbnél szebb porcellánkészítményeket, csip­kéket, hímzett anyagokat, sálakat, ab­roszokat és ékszereket. Ha ehhez hoz­záképzeljük még az élelmiszer-, tex­til- és hangszeripar kiállított tárgyait, akkor nagyjából magunk elé varázsol­tuk ezt a kaleidoszkópszerű kiállítást. A csehszlovák - pavilontól nem messze volt az NDK kiállí­tása. Főleg a világhírű jenai Zeiss fényképezőgépei, optikai műszerei, fiimezőkészülékei voltak kiállítva. De láthattuk amellett a kiváló minőségű író-, valamint számológépeket, a né­met nyomdaipar közismert termékeit, könyveket, kottákat, térképeket, hogy a rádiókról, textilről ne is beszél­jünk. Lengyelország főleg szerszám-, tex­til- és élelmiszeriparát mutatta be, míg Románia textiljét és szőnyegeit állította ki. A nyugati államok közül említsük meg Hollandiát, amelynek személyzete tipikus holland népvise­letben vonta magára a látogatók fi­gyelmét. Elsősorban nagy érdeklődés­nek örvendtek az élelmiszertermékek, amelyeket lépten-nyomon ingyenes megízlelésre kínáltak a kedves hol­land leányzók. Nagyon ízletes volt a finom ital, teasütemény, csokoládé, keksz. A tejtermékek közül a hatal­mas sajt-kerekek és eidami sajttöm­bök nagy területet foglaltak el. Híres Hollandia italipara; a holland likőrök, Bols-ok, Cognacok a francia és kül­földi gourmandok rendkívüli megbe­csülésének örvendtek. Hollandia Euró­pa egyik híres virágoskertje is. így természetesen nagy helyet szenteltek a holland tulipánok, rózsák, szekfűk és orchideák színpompás erdejének. /j^Lörögország sátraiban a festői ^^ görög népviseletű személyzet vonta magára a figyelmet. A külön­féle, már a többi országoknál emlí­tett cikkeken kívül a görög mitoló­giából merített jelenetekkel díszített hatalmas vázák voltak kiállítva. Emlí­tést érdemelnek a különféle bőrárúk, lakásberendezési tárgyak és élelmisze­rek. Görögország híres dohányáról és boráról, az utóbbit ugyancsak minden látogatóval megízleltették. A szamoszi bor oly kiváló, hogy a kóstoló a leg­több esetben vásárlást eredményezett. Ezenkívül még egy külön büffében a látogatókat gyümölccsel és italokkal kínálták. Görögország természeti és építészeti szépségei nagyszámú turis­tát vonzanak. Ennek további előmoz­dítására a görög kiállítás területén egy kis utazási iroda is működött, %mely mindennemű tájékoztatással és prospektussal látta el az érdeklődő­ket. Olaszország aránylag nagy területen állította ki árúcikkeit. Természetes, hogy megtaláltuk a jó hírnévnek ör­vendő olasz fegyvereket, Olivetti márkájú író- és számológépeket, var­rógépeket, kávéfőzőket és a nagy Es- presso készülékeket. Emellett az olasz üveg- és csillárgyártás és az ékszer­ipar is képviselve volt. A z Egyesült Államoknak, úgy mint Kínának egy teljesen önálló épület állt rendelkezésére. Ha a kiállított tárgyak nem is voltak rendkívüliek, el kell ismerni, hogy a pavilont igen praktikusan rendezték be. A jelszavuk: „Készítsd el saját magad" — volt. Ennek értelmében válogatták össze a kiállított tárgya­kat. Különféle kertápolásra szolgáló szerszámokat, sporteszközöket láthat­tunk itt. Néhány teljesen berendezett műhelyben a helyszínen csónakokat, vitorlásokat, kis sportrepülőgépeket készítettek. Gyermekjátékokat is a szemünk láttára állították össze. Kis szabóüzemben a varrónők ruhákat varrtak, amelyeket minden délután di­vatbemutatókon mutattak be. Nagy érdeklődés tárgya volt a hordozható magnetofon, amely rendkívül élethűen adja vissza a hangot. Ezenkívül az üvegtáblákból felépített pavilonban még sporteszközök, rádiók, filmező és fényképezőgépek voltak. Befejezésül még Portugália és Svéd­ország kiállításáról szeretnék megem­lékezni. A portugál kiállítás egy kis falu formájában volt megrendezve, ahol főleg gyarmatárút, mint pl. ka­kaót, kávét, teát, de ezenkívül boro­kat, konzerveket, porcelánt és para­faárúcikkeket állítottak ki. Mivel Portugália lakossága nagymértékben foglalkozik halászattal, a halászhálók készítése fontos foglalkozási ág. Mind­ezt még vas- és ezüstárú, textil és nyersgyapjú egészítette ki. Svédország híres acéljáról — úgy elsősorban acélgyártmányait állította ki. Emellett legkülönfélébb árucikkek képviselték Svédország fejlett iparát. (Ül a mindehhez hozzáképzeljük a káprázatosan tarka neonvilá­gítást, a hömpölygő emberáradatot és a bábeli nyelvzavart, akkor némikép­pen sikerült lefesteni és az olvasó elé varázsolni a Párizsi Nemzetközi Vá­sár színpompás jellegét. Bernáth József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents