Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-08 / 159. szám, péntek

i A Jugoszláv küldöttség meglátogatta az atomerőtelepet és a moszkvai egyetemet FOGADÁS A KREMLBEN Joszip Broz-Tito elnök tiszteletére Moszkva, június 6. (TASZSZ). — K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke június 6-án a nagy Kreml-palotában jogadást rendezett Joszip Broz-Tito elvtárs, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökének tiszteletére. A vendégek között volt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége is Kim Ir Szénnél, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának önökével az élen. A jogadáson részt vettek a Moszkvában akkreditált diplomáciai testületek vezetői és dolgozói. K. J. Vorosilov és Joszip Broz-Tito a jogadáson beszédet mondtak. Vorosilov elvtárs beszéde Drága és mélyen tisztelt elnök elvtárs! Drága elvtársak és vendégek! Ma itt Joszip Broz-Tito elvtárs, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke becses vendégünk és országunk barátja, valamint a kíséretében lévő baráti jugoszláv vezetők látogatásának tiszteletére gyültünk öszsze. Az önök látogatását országunkban, drága barátaim, a szovjet nép melegen és nagy örömmel fogadta. Erről már meggyőződhettek itt-tartózkodásuk néhány napja alatt. A szívélyesség és az őszinte barátság, a szovjet nép mély és hagyományos rokonszenvének világos megnyilvánulása a szabadságszerető jugoszláv nép iránt. Mi, szovjet vezetők és országunk valamennyi dolgozója nagyra értékeli Jugoszlávia népeinek érdemeit a fasiszta hordák szétzúzásában, nagyrabecsüljük a jugoszláv . partizánok alakulatainak és a népi felszabadító hadsereg katonai egységeinek nagyszerű hősiességét. A szovjet kormány és kommunista pártunk nagyra becsüli azokat a történelmi jelentőségű változásokat, amelyeket a jugoszláv dolgozók megvalósítottak/ Kommunista szövetségük vezetésével, amelynek élén Tito elvtárs, a dolgozók ügyénei' kiváló harcosa áll, Jugoszlávia népei leküzdik a háború okozta károkat és nehézségeket, s szilárdan haladva a szocializmus építésének útján, kiváló eredményeket érnek el. Népeink történelmi hagyományai, " a marxizmus-leninizmus alkotó tanulmányozásán alapuló közös szocialista érdekek, mindkét állam külpolitikájának békés céljai a legkedvezőbb feltételeket adják a kölcsönös szívélyes kapcsolatok fejlesztésére Jugoszlávia és a Szovjetunió népeinek érdekében. Országunknak létérdeke, hogy politikai, gazdasági és kulturális téren szorosan együttműködjék és az új élet építéséből eredő haladó tapasztalatokat kicseréljék. És ez az együttműködés jó eredményeket hoz. Tiszta szívből kívánjuk, hogy barátságunk egyre erősödjék és virágozzék a területi sérthetetlenség, a Drága elnök elvtárs! Drága elvtársak! Köszönetet mondok azokért a barátságos szavakért, amelyeket elnök elvtárs mondott. Eljöttünk a Szovjetunióba, miután a múlt évben végzett közös munkánk meghozta eredményeit. Mindaz, ami azelőtt közöttünk a múltban történt, mesterségesen jött létre népeink hibája nélkül és kívánsága ellenére. Most, elvtársaim és én találkoztunk az ónök népével, mely bennünket mindenütt országuk határaitól kezdve szívélvesen és elvtársilag üdvözölt. Eljöttünk az önök országába, nemcsak azért, hogy tovább bővítsük együttműködésünket, hanem azért is, mert ez megfelel külpolitikánk elveinek, hogy együttműködjünk valamennyi néppel. És ezért jöttünk ebbe a hatalmas országba, amely nagy áldozatokat hozott és viselte a második világháború legA jugoszláv vendégek megnézték az „Első a világon" című dokumentum filmet, amely megmagyarázza az atomerőmű működését. A. A. Kraszin a kollektíva nevében Tito elvtársnak ajándékozza a film egy kópiáját. Ezután megtekintették a vendégek az atomerőművet. Tito elnök az emlékkönyvébe a következő szavakat írta be: „Nagy érdeklődéssel szemléltem meg a világ első atomerőművét, amely szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatkozás kölcsönös tiszteletbentartása 'enini elvei alapján. Meg vagyunk győződve róla, hogy hasonló a törekvésük és kívánságuk drága vendégeinknek is. Erről tanúskodnak Tito elvtárs moszkvai őszinte beszédei, amelyeket a Szovjetunió iránti barátság hatott át. Tanúskodik- erről a szovjet-jugoszláv tanácskozás, amely baráti szívélyes légkörben, a nyíltság és a teljes kölcsönös megértés szellemében kezdődött. Az a tanácskozás, amely a Szovjetunió és a Jugoszlávia közötti kapcsolatok további fejlődése kérdéseire, valamint a két országot érdeklő fontos nemzetközi problémákra vonatkozik. Meggyőződésünk, hogy országainknak nagy lehetőségeik vannak közös akciókra a nemzetközi fórumon. A szovjet kormánynak és a jugoszláv kormánynak most, ezt bátran mondhatjuk — széles közös alapja van az aktív együttműködésre, hogy elhárítsuk az új háború veszélyét, hogy elérjük az általános leszerelést, az atom- és hidrogénfegyver betiltását, az európai kollektív biztonsági rendszer létrejöttét, a szilárd és tartós világbéke biztosítását és a nemzetközi élet más időszerű kérdéseinek békés elintézését. A Szovjetunió és Jugoszlávia közötti baráti kapcsolatok fejlődését kétségkívül örömmel fogadják valamennyi, a szocializmust építő országban és ez a fejlődés hozzájárul a demokrácia és a szocializmus nagy történelmi ügyének új győzelmeihez. Remélem, hogy barátságunk megszilárdítását, amely barátság hatalmas tényező a békeharcban, valamennyi békeszerető nemzet, de különösen az ázsiai és afrikai országok népei megelégedéssel fogadják, tekintettel arra, hogy az ázsiai és afrikai országok népeinek is szükségük van békére, hogy felszámolják a gyarmati elnyomatás következményeit és hogy országaikban megszilárdítsák a szabadság és függetlenség alapjait. Éljen, napról-napra növekedjék és '-rősödjék a szívélyes szovjet-jugoszláv barátság! nagyobb terhét és a tö.bbi szövetségessel együtt azt győzedelmesen befejezte. Megmondhatom, hogy ránk nézve nem volt nehéz, hogy megtaláljuk a közös nyelvet e nagy ország vezető tényezőivel. Nem vált kérdés, amelyben nem értettük volna meg egymást, kiváltképp azokban a kérdésekben, amikor országunk és külpolitikánk függetlenségéről volt szó. A szovjet vezetők teljes megértésével találkoztunk és meg vagyok róla győződve, hogv tanácskozásaink nagy hozzájárulást jelentenek a béke ügyéhez. Reméljük és hisszük, eljön az ideje annak, amikor a nemzetközi problémákat nem fogják erőszakosan, fegyverrel, hanem csak békés tanácskozás útján megoldani. Ugyancsak remélem, hogy más országok vezető tényezői is nagyobb mértékben használják majd fel a személyes kapcsolatokat és a hasonló iátoi gatásokat. a szovjet tudomány nagy sikerének bizonyítéka". Amikor Tito visszatérőben volt az állomásra, a helyi' lakosság ezrei gyűltek össze. Tito elvtárs elutazása előtt több dolgozóval elbeszélgetett. Egyik idősebb szovjet ember ezt mondotta Tito elnöknek: „Örök időkre barátok vagyunk. Adja át üdvözletünket jugoszláv testvéreinknek. Közösen harcolunk majd a békéért." Tito elnök megszorította az öreg kezét és ezt felelte: „Üdvözletét átadom népemnek és természetesen együtt fogunk küzdeni a békéért." A Moszkvai Állami Egyetemen Moszkva, június 6. (TASZSZ) — Június 6-án a Lenin-hegyen a Moszkvai Állami Egyetem előtt diákok ezrei gyülekeztek. Eljöttek Joszip BrozTitonak, a jugoszláv köztársasági elnök. üdvözlésére. Az egyetem épületét a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Szovjetunió állami lobogói díszítik. Az egyetem előtti téren viharos éljenzés hangzik, amikor az egyetem főkapuja előtt megállanak az autók a jugoszláv vendégekkel. Tito elnököt és kíséretét I. G. Petrovszkij akadémikus, a moszkvai egyetem rektora, V. P. Jeljutin, a Szovjetunió főiskoláinak minisztere, a professzorok és lektorok fogadták. Tito elnöknek és a jugoszláv kormányküldöttség többi tagjainak a Moszkvai Állami Egyetem meglátogatásának emlékére az egyetem 200. évfordulójának megünneplése alkalmából kiadott jubiláris emlékérmeket, valamint az egyetemről készült fénykép-albumokat nyújtottak át. Joszip Broz-Tito elvtárs az egyetem kollektívájának köszönetét mond a figyelemért és a rektornak átadja saját könyvtára 600 szerb nyelvű könyveinek jegyzékét, amelyeket az egyetemnek ajándékoz. A vendégek megtekintik a geológiai múzeumot és fakultást, a diákok internátusát és a tanulóifjúság klubját. A küldöttség tagjai kíséretükkel az egyetem aulájába vonulnak. Az ottlévö 3000 diák egy emberként áil fel és viharosan üdvözli a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elnökét és a többi jugoszláv vendéget. Zoja Szirotkina, a filológiai fakultás harmadik szemeszterének hallgatója üdvözlő beszédében a többi között ezeket mondja: „Ma Joszip Broz-Tito, népünk nagy barátja jött el közénk. Boldogok vagyunk, hogy kifejezést adhatunk forró és őszinte szeretetünknek Jugoszlávia valamennyi népe iránt, boldogok vagyunk, hogy ezt önnek, Tito elvtárs és a jugosziáv küldöttség többi tagjainak személyesen elmondhatjuk. Kérjük, adja át őszinte üdvözletünket a jugoszláv ifjúságnak." JOSZIP BROZ-TITO ELNÖK TÖBBEK KÖZÖTT A KŐVETKEZŐKET VÁLASZOLTA: DRÁGA ELVTÁRSAK! Engem és munkatársaimat mélyen meghatott az a fogadtatás, amelyben bennünket részesítettek. Tíz évvel ezelőtt ugyancsak meglátogattam az önök egyetemét itt Moszkvában. Az még a régi épület volt, azonban új emberek keresték fel, az az ifjúság, amelynek nagyszerű kilátásai voltak a jövőre. Akkor nem válthattunk sok szót egymással. Most, amikor ismét ellátogattam ide elvtársaimmal, mindenütt azt tapasztaltuk, hogy országukban hatalmas lépést tettek előre. Azok a tanulók, akik akkor még iskolájukat látogatták, most fontos helyeket töltenek be az önök hatalmas országában, tudománnyal és technikával foglalkoznak. Erről a helyről szeretném kijelenteni önöknek, hogy a szovjet tanulóifjúságnak legjobb barátai a jugoszláv diákok. Jugoszlávia tanulóifjúsága a legjobb érzelmeket táplálja a szovjet nép iránt. Néhány borús esztendő elmúltával jöttünk ide, mely évek a szovjet és jugoszláv nép hibáján kívül szakadtak ránk. Azért jöttünk ide, hogy tanácskozzunk az önök vezető elvtársaival, hogy megszilárdítsuk barátságunkat és hogy gondoskodjunk arról, hogy önöknek, fiatal nemzedéknek lehetősége legyen a tanulásra, a továbbképzésre és hogy békében dolgozhassanak. Aztrt jöttünk, hogy hozzájáruljunk a világbéke megszilárdításához. Tito eivtárs Leningrádba utazott Moszkva, június 6. (TASZSZ) — Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke feleségével és kíséretével a június 7-re virradó éjjel különvonattal Moszkvából Leningrádba utazott. Guy Mollet ismét felvetette a bizal ni kérdést N. SZ. HRUSCSOV elvtárs, az SZKP KB első titkára június 6-ín fogadta Saifuddin Kicslu dr. Sztálindíjast, a Béke-Világtanács alelnökét, az Összindiai Béketanács elnökét és hosszas baráti megbeszélést folytatott vele. (TASZSZ) AZ ALBÁN NÉP szívélyes vendégszeretettel üdvözölte a szovjet haditengerészet tagjait, akik baráti látogatásra érkeztek az Albán Népköztársaságba. Kaszatonov tengernagy, a Fekete-tengeri flottila parancsnoka június 6-án látogatást tett Mehmet Sehunál, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsa elnökénél. (ČTK). McCarthy, a hírhedt kommunistaellenes törvények kidolgozója, az amerikaellenes tevékenység kivizsgáló bizottság szellemi atyja, a hidegháború lelkes híve, McCarthy szenátor, akit úgy ismernek Amerika-szerte, mint a „négerek vadászát" újra megszólalt. Az utóbbi hónapok világpolitikai eseményei nem igen kedveztek a fasiszta módszereket dicsőítő férfiúnak és a kulisszák mögé vonult, de úgy látszik nem bírta ki soká a tétlenséget, az uszítás nélküli sivár életet és június 5-én a szenátus elé újabb törvényjavaslatot terjesztett. Ezúttal azt kívánja, hogy azonnal vonják meg Jugoszláviától az „amerikai segítséget", mert Tito moszkvai viselkedése egyenesen felháborító. Bizony, Tito elnök moszkvai iátogalása és az őszinte barátság ezernyi megnyilvánulása, amiről a nyugati tudósítók hitetlenkedve beszámolnak, újabb fájó sebet ejt az utóbbi időben a balsorshoz, annyi politikai kudarchoz szokott imperialista szíveken. Tehetetlen dühükben mihez kezdjenek? Feltűnik McCarthy és a „segítség" megszüntetését követeli. Tito elnök Vorosilov elvtárs fogadásán íz amerikai újságírók azon kérdésére, hogy a moszkvai látogatás gyengíti-e Jugoszlávia és Amerika kapcsolatait, azt válaszolta, hogy „Ez a barátság ugyanolyan marad, mint eddig volt." De McCarthyt nem nagyon érdekli ez a válasz. Szerinte: „A Szovjetunióban tett kijelentéseiből világos, hogy nem számíthatunk arra, hogy amerikai segítséggel megvásárolhatjuk Jugoszláviát." Így már érthető, sokkal világosabb Szasztroamindzsozso a Szovjetunióba látogat A KAIRÖI RÁDIÓ jelentése szerint június 6-án Fajszal iraki király nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsúlyozza, hogy a bagdadi paktum „befagyott", mert az arab országok nem hajlandók csatlakozni hozzá. (ČTK). A REUTER JELENTI, hogy, A. Mofatti, a skót bányász-szövetség elnöke június 6-án bejelentette a bányászok új bérköveteléseit. Mofatti egyben elítélte a kormány gazdasági politikáját, amely emeli az árucikkek árait és növeli a tőkések nyereségeit, míg a rosszulfizetett munkások és nyugdíjasok alig tudnak megélni. (ČTK) a szándék. McCarthy tervével nem is maradt egyedül a szenátusban. Akadtak hívei, akik melegen üdvözölték javaslatát és kijelentették, hogy Jugoszlávia nem érdemli meg az amerikaiak barátságát, mert lebeszéli a népeket az amerikaiak által oly gondosan szervezett katonai szövetségekbe való belépésről (Knowland szenátor). B. Fino szenátor pedig keserűen állapítja meg, hogy Tito elárulta, hová húz a szive. Az utóbbi időben az USA-ban is szaporodnak a kritikai hangok, amelyek elítélik azt az elvet, hogy politikai jeltételekhez kötik az amerikai gazdasági „segítséget". A józan hang azonban úgy látszik elfullad a düh tüzében, amely még az USA-ban is rossz tanácsadó. Majdnem rosszabb, mint McCarthy, Eisenhower elnöknek mégis tetszik az ötlete, mert június 6-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy a Jugoszláviának nyújtott „segítséget" felül kell vizsgálni. Ez közönséges nyelvre lefordítva ugyanazt jelenti, amit McCarthy javasol. Pedig a nyugati imperialista fenyegetés olyan, mint a bumerang, amely visszaüthet. Csak a gyávát ijeszti meg. Ma már az amerikai „gazdasági segítség" nem az egyedüli forrás a rászorulóknak. Inkább a rosszabbik forrás, amely politikai befolyásért kínálja a kölcsönt. India, Burma és Egyiptom példájából még nem tanultak Nyugaton?! Így születnek az USA politikai kudarcai. S

í. 6. O J S Z O t\ 1956. június 8. w Tito eivtárs beszéde Tito elnök megtekintette a szovjet atomerőművet Moszkva, június 6. (ČTK) — Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetség

i Népköztársaság elnöke jeleségével és kíséretével június 6-án meglátogatta a Szovjetunió atomerőmüvét. Párizs, június 6. (ČTK). — A Francé Presse hírügynökség közlése szerint Guy Mollet francia miniszterelnök szerdán a nemzetgyűlésben ismét felvetette a bizalmi kérdést az aggkon segélynek az új adók alapján való finanszírozására szolgáló javaslattal es a munkaképtelenek nemzeti segélyalapjára vonatkozó javaslattal kapcsolatban. Ezt a törvényjavaslatot a francia nemzetgyűlésben már másodszor tárgyalják. A nemzetgyűlés május 5-én már jóvahagyta és a Köztársasági Tanács elé terjesztette, ez azonban elutasította az új idők bevezetését. A francia alkotmány értelmében azt a törvényjavaslatot, amelyet a parlament jóváhagyott és a Köztársasági Tanács nem, ismét meg kell vitatnia a parlamentnek Amennyiben a nemzetgyűlés ilyen esetben teljes szavazattöbbséggel állást foglal a törvényjavaslat eredeti szóvege mellett, határozata végleges érvényű. A bizalmi kérdésről a nemzetgyüies ma délelőtti ülésén szavaznak. Eisenhower Zsukov marsall meqhívás ról az USA-ba Washington, június 6. (ČTK). — D. Eisenhower, az USA elnöke szokásos sajtóértekezletén a többi között foglalkozott az amerikai és szovjet katonai képviselők látogatása kicseréésének kérdésével. Azt mondotta, hogy „meghívná Zsukov marsallt, a Szovjetunió honvédelmi miniszterét Washingtonba, ha a Szovjetunió meghízná Wilsont, az amerikai honvédelmi minisztert Moszkvába." & Dzsakarta, június 7. (ČTK). — A Reuter-ügynökség jelentése szerint Ali Szasztroamindzsozso indonéz miniszterelnök elfogadta N. A. Buiganytnnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa ^.nőkének meghívását és a Szovjetunióba látogat. Az indonéz Külügyminisztérium képviselője kijelentette, hogy e látogatásra Szukarno indonéz elnök ez idei szovjetunióbeli látogatása után kerül sor. A nyugatnémet kor nány jóváhagyta a saar-vidéki rregeoyezést Bonn, június 7. (ČTK). — Szerdán a Német Szövetségi Köztársaság kormánya jóváhagyta a Saar-vidékről szóló külön egyezményt, amelyet e hét elején dr. Adenauer szövetségi kancellár Guy Mollet francia miniszterelnökkel Luxemburgban kötött. Egyes nyugatnémet lapjelentések szerint ez az egyezmény, amelyet Adenauer és von Brentano külügyminiszter kötöttek, újabb akadályt támaszt Németország egyesítésének útjában. A Saar-vidéknek és a, saar-vidéki ipari központnak Nyugat-Németországhoz való csatolása következtében újabb hatóerő került a nyugatnémet millitaristák kezébe és ezt a potenciát a NATO keretében előirányzott terveik megvalósítására fogják felhasználni. GENFBEN a Nemzetek Palotájában június 6-án megnyílt a Nemzetközi Munkaszervezet 39. ülésszaka. Ezen az értekezleten a tagállamok 73 küldöttsége vesz részt, többek között Csehszlovákia küldöttsége is. (ČTK). Az ázsiai és afrikai diákok bandungi értekezfete Dzsakarta, június 7. (ČTK). — Az ázsiai és afrikai diákok bandungi értekezletén VI. 5-i ülésén megválasztották a vezető bizottságot, amelynek tagjai Indonézia, a Kínai Népköztársaság, Egyiptom, Japán, a Fülöp-szigetek, India és Algéria küldöttei.' Ugyanazon az ülésen öt bizottságot választottak: a fakultások közötti együttműködés, a diákok szociális kérdéseinek, a kulturális cserének és együttműködésnek, a diákok szünidei tartózkodása megszervezésének és az általános kérdéseknek bizottságát. A marokkói és nepáli küldöttek javasolták, hogy határozottan ítéljék el a gyarmatosítást. A kínai diákok líüldötte felhívta a konferencia részvevőit, hogy fokozottabb mértékben ápolják a különböző ázsiai és afrikai országok diákjai közötti kapcsolatokat. NÉHÁNY SORBAN Külpolitikai jegyzetünk McCarthy újra megszólal