Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-08 / 159. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. június 8. péntek 30 fillér IX. évfolyam, 159. szám, AZ ÉLET NEM TÜRI A SABLONT Ahány ház, annyi szokás, — tartja a régi közmondás. Lehetne-e ennél jobban, találóbban meghatározni, hogy propagandánk, agitációnk hogyan, milyen módszerekkel dolgozzék? Aligha! Agitációnk, a felvilágosító és meggyőző munka csak akkor járhat jó eredmény nyel, ha mindenkor és mindenütt tekintetbe veszi az adott helyzetet, a helyi körülményeket s abból indul ki, arra épül. Frázissá válik, s mit sem ér az olyan felvilágosító és meggyőző szó, amely csupán általánosságokat, közhelyeket hangoztat. Vajon meggyőzi-e az üzemi munkást az önköltség csökkentésének, a munkatermelékenység növelésének jelentőségéről az olyan agitáció, amely csak szólamszerűen emlegeti a szocializmus építését, az életszínvonal emelését, a világbéke megvédését s úgy emlegeti, hogy azt a szöveget elmondhatnák az ország bármely részének bármely üzemében, mivel csak általánosságokban, „nagy vonalakban" szól az/említett kérdésekről. Eredményes lehet-e a mezőgazdasági termelés növelése érdekében kifejtett agitáció, amely nem ismeri, nem veszi tekintetbe az egyes községek természeti és termelési adottságait? De az emberek sem egyformák. Ahány emberrel beszélünk, annyiféle módját kell megtalálnunk a hozzájuk való közeledésnek, érdeklődésük felkeltésének, bizalmuk megnyerésének. Az élet sokoldalú és bonyolult. Bár a cél — a szocializmus felépítése —, amely felé törekszünk, világosan áll előttünk, ez azonban semmiesetre sem jelenti azt, hogy az odavezető út nyílegyenes és tükörsima. Nem, — ez az út gyakran göröngyös, előre nem látott, rejtett buktatók vannak rajta. Feladataink reálisak, de nagyok, teljesítésük komoly erőfeszítéseket, az eddig még fel nem tárt tartalékok, a dolgozók százezreinek és millióinak találékonyságát és ötletességét, tudásuk legjavát kívánja. De ha így van, — és így van — akkor célravezetőe agitációnk sablonossága, az, hogy az élet és az előttünk álló feladatok sokoldaDr, S, Radhakrisnan, az Indiai Köztársaság alelnöke hazánkban Prágába érkezése után dr. S. Radhakrisnan, az Indiai Köztársaság alelnöke meglátogatta Viliam Široký miniszterelnököt. Az alelnököt dr. Dobromíl Ječný. a Külügyminisztérium diplomáciai protokollfőnöke kísérte el a miniszterelnökhöz. A látogatásnál jelen voltak Václav Dávid külügyminiszter és Richard Hradec, a miniszterelnökségi hivatal vezetője, valamint lú, bonyolult problémáit még ma is gyakran skatulyázza, mindenütt alkalmazhatónak hitt recepteket gyárt? Nem, — az élet nem türi a sablont, s a mindenütt érvényesnek, csodatevő szernek hitt recept nem előrelendítője a megoldásra váró feladatoknak, hanem elsorvasztója, megnyomorítója minden újnak és kezdeményezésnek. Az, mert a sablon nem türi a változást, a mozgást, a sablon holttá merevíti a legélőbb valóságot is. De — tegyük hozzá rögtön —, kényelmes, és a bürokraták szempontjából az sem utolsó dolog, hogy nem kockáztat semmit, elkerül minden tévedést. Persze, hogy kényelmes volt például a dunaszerdahelyi járási pártbizottságegyikinstruktorának, hogy előre elkészített, több mint kétórás beszéddel ment ki a bősi EFSZ-be s ott vakon és süketen, nem látva és nem hallva meg a szövetkezet égető kérdéseiből semmit sem, elmondotta ezt a beszédet, amely több mint egy órát Nehru indiai miniszterelnöknek a különböző országokban tett látogatásáról szólt. Mit ér az ilyen segítség, mit ér a körlevélszerű instruálás? Vajon mit gondoltak a bősi szövetkezet tagjai, mikor végighallgatták ezt a szóözönt, amelyből semmi útmutatást nem kaptak arra nézve, hogyan téríthetnék egyenes útra a már évek óta vajúdó és vergődő szövetkezetüket? Éppen itt az ideje, hogy meghúzzuk a lélekharangot az általánosságok, a közhelyek fölött, hogy agitációnkban határozottan véget vessünk a sablonnak, a receptnek, a szócséplésnek. Az SZKP XX. kongresszusa nyomán pártszervezeteinkben kifejlődött vitának, a kritikának és önkritikának agitációs munkánkat is vizsgálat alá kell vennie. Arra kell irányulnia ennek a vizsgálatnak, hogy propagandánkat, a felvilágosító és meggyőző szót megtisztítsa a sablontól, élővé és elevenné tegye, olyanná, amely sokoldalú életünk problémáiból indul ki s e problémák hatékony megoldására irányul. Dr. S. Radhakrisnan, az Indiai Köztársaság alelnöke Prágába érkezése után meglátogatta Viliam Široký miniszterelnököt, akivel hosszabb beszélgetést folytatott a baráti kapcsolatok további bővítéséről. Joszip Broz-Tito megérkezett Leningrádba Moszkva, június 7. (ČTK) — Joszip Broz-Tito marsall, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke kíséretével június 7-én Leningrádba érkezett. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökével együtt érkezett N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere, N. M. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára és más hivatalos személyiségek. A Jugoszláv Szövetségi NépköztárA butovicei l atra 5'J vasúti kocsit szállít Indiába A Tatra-üzem butovicei vagongyár dolgozói e napokban üzemükben átadták az indiai szakembereknek az ezer \-gonra szóló megrendelés első ötven darabját. A legközelebbi napokban Butovicéről Hamburgon át Indiába küldik a szállítmányt. saság és a Szovjetunió állami lobogóival feldíszített nálvaudvaron Broz-Tito elnököt és N. A. Bulganyint, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét Kozlov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökséqének tagja, a Szovjetunió Kommunista Pártja leningrádi területi bizottságának első titkára,. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja területi bizottságának titkára. Szmirnov, a leningrádi városi tanács- végrehajtó bizottsáqának elnöke, a Szovjetunió Legfelső Tanúsa és az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa képviselői, az üzemek dolgozói, a tudományos és kulturális dolgozók, újságírók és sokan mások fogadták. Leningrád lakossága Tito jugoszláv elnököt és N. A. Bulganyint, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét viharos üdvözlésben részesítette. A fogadtatásra díszőrség sorakozott fel és a zenekar a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Szovjetunió himnuszát játszotta. dr. J. N. Khosla, az Indiai Köztársaság prágai ügyvivője. Hosszabb szívélyes beszélgetés során a két államférfi felvázolta nézeteit a Csehszlovák és az Indiai Köztársaság közötti baráti kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeiről mindkét ál-" lam és a világbéke érdekében. Szerdán Viliam Široký miniszterei-nök a Černín-palota reprezentációs helyiségeiben ünnepi ebédet adott dr. S. Kadhakrisnan, India alelnöke tiszteletére. Az ebéden részt vettek Antonín No-' votný, a CSKP KB elsD titkára, Jaromír Dolanský, a miniszterelnök első helyettese, Václav Kopecký, Ľudmila Jankovcová mérnök, Karel Poláček és dr. Václav Škoda miniszterelnökhelyettesek, Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elncke, Jiŕi Hendrych, Bruno Köhler és Václav Pašek, a CSKP KB titkárai, Václav Dávid külügymi-. niszter, továbbá a Nemzeti Front pártjainak képviselői, a miniszterek és közéletünk több más képviselője. Az ebéden jelen voltak még a Prágában székelő diplomáciai testületek tagjai. A baráti légkörben lefolyt ebéd során Viliam Široký miniszterelnök és dr. S. Radhakrisnan, az Indiai Köztársaság alelnöke szívélyes pohárköszöntőt mondtak. fF-Ovtstfic n ? ildalon.) Dr. S. Radhakrisnant a prágai repülőtéren a pionírok virágcsokrokkal üdvözölték. Lökhajtásos gépkocsi Moszkva, június 7. (ČTK) — A Gorkiji Molotov Autógyár dolgozói elkészítették a lökhajtásos gépkocsi kísérleti típusát. Az autó óránként 311 km sebességet ér el, gázturbináját naftakeverék hajtja. Az új gépkocsi nagyon hasonlít a lökhajtásos repülőgéphez. Alakja aerodinamikus és két stabilizáló szárnnyal van ellátva. AZ IPAR SEGÍTSÉGE a mezőgazdasági termelés növelésében Joszip Broz-1'ito kíséretével megtekintette a moszkvai mezőgazdasági kiállítást és az atomenergia békés felhasználásáról szóló kiállítást. Jobbról balra: második N. A. Bulganyin, továbbá N. Sz Hruscsov, J. Broz-Tito elnök és neje. ezőgazdaságunk fő feladata a második ötéves tervben a hektárhozamoknak és az állatok hasznosságának a növelése. Gabonából például az elmúlt hét évi átlaggal f szemben négy métermázsával kell fokoznunk a hektárhozamokat. Hasonló a helyzet más termékeknél is. A burgonyánál például az utóbbi hét év átlaga országos viszonylatban 135 métermázsa volt. 1960-ban 163 métermázsás átlagos hektárhozamra számítunk. Az út itt világos: az intenzívebb, belterjes gazdálkodás útján kell haladnunk. Néhány számmal bebizonyíthajuk, mennyire összefüggő az intenzívebb gazdálkodás, a magasabb hektárhozamok elérése a mezőgazdaság gépesítésével. Nem véletlen, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban gabonából az 1955. évi átlagos hektárhozam 26,4 mázsa volt, nálunk pedig csak 19,5 mázsa. Hiszen 15 lóerős traktorokra átszámítva az NDK-ban minden 130 hektárra jutott egy traktor, hazánkban pedig csak minden 170 hektárra. Az NDK öt millió hektár szántófölddel rendelkezik és 18 cm mély szántásra átszámítva a mezőgazdasági munkákat, 14 milliónyi hektárt munkált meg gépekkel. Hazánkban a szántóföldterület kb. hasonló kiterjedésű és csak 9 200 000 hektárt munkáltunk meg gépekkel. Ez azt jelenti, hogy a németek átlag háromszor dolgoztak meg gépekkel a földet, nálunk alig kétszer. Mindez azt mutatja, ha kevesebb a gép a határban, kisebb a hektárhozam. A gép azonban nem az egyedüli ipari termék, amely segít növelni a hektárhozamokat; a műtrágya is az. Európában a legnagyobb hektárhozamokat elérő államok közé tartozik Dánia és Nyugat-Németország. Nyugat-Németországban 200 kg műtrágyát szórnak átlagban egy hektárra. Mi ezt a számot a terv szerint 1965ben érjük el. Vegyiipari dolgozóinkra vár a feladat, hogy ezt a határidőt lerövidítsék. De necsak a jövőről beszéljünk. Már ez idén, 1956-ban 810 millió korona értékben gyárt gépiparunk mezőgazdasági gépeket, í.iíg három évvel ezelőtt csak 145 milliót tett ki ez a szám. A hektárhozamok párhuzamosan növekednek a mezogazd ság gépesítésével: a második ötéves terv végén burgonyából 28 mázsával, cukorrépából 27 mázsával termelünk többet egy hektáron. 1960-ban annyi mezőgazdasági gépet gyártunk, hogy képesek leszünk majdnem ötször megmunkálni földjeinket. 1960-ban 98 hektárra jut egy traktor. így már csaknem utóiérjük a nagy belterjességgel gazdálkodó NDK-át, ahol 95 hektárra jut majd egy traktor. És micsoda gépeket gyártunk! Csak egy példát említsünk, a ŽM 330-as aratókombájnt. Ez a — nyugodtan mondhatjuk — csodagép megelőzte a világ legjobb arató-cséplő gépeit Hiszen nyolc óra alatt 300 métermázsa gabonát csépel ki, alig 2 százalékos szemveszteség mellett. A világ legjobb kombájnjaival szemben csak szemveszteségen öt év alatt 561 millió korona értékű gabonát takarít meg. Ez pedig 1620 000 ember ellátását jelenti. Gépiparunk dolgozóitól — bár az Ilyen kiváló gépekért csak a legnagyobb elismeréssel beszélhetünk róluk — országunk népe joggal elvárja, hogy még fokozottabb mértékben segítsék mezőgazdaságunkat, ' ogy utolérjük el a legfejletteb ors ágokat, teljesítsük és túlteljesítsük a második ötéves tervben kitűzött feladatokat. VILCSEK GÉZA