Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-28 / 179. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILÁPJA 1956, június 28, csütörtök 50 fillér IX. évfolyam, 179. szám, Példamutató kommunista bírálat Mi volt az, ami a dolgozók ez­reit és százezreit a legjobban meg­ragadta az országos pártkonferen­cia anyagából? Mi volt az, ami a konferencia anyagát tanulmányo­zó újságolvasó embert akarva, nem akarva, szinte arra kénysze­rítette, hogy ezt a terjedelmében oly hatalmas anyagot az első be­tűtől az utolsóig elolvassa, egyes részekre újra meg újra visszatér­jen? Ez a nagy érdeklődés minden kétséget kizáróan annak az újsze­rű bíráló szellemnek szólt, amely az egész konferenciát áthatotta, amely megnyilvánult a konferen­cián tartott főbeszámolókban épp­úgy, mint a küldöttek felszólalásai­ban. Megragadta az embert ez a bí­ráló szellem azért, mert túlment az eddig ismételt és sok esetben már elcsépelt általánosságokon. Senki sem hangoztatta a frázisszámba ftienő hiányosságokat és fogyaté­kosságokat; ha valaki az áltaila is­mert hiányosságokról és fogyaté­kosságokról, a hibákról akart be­szélni, akkor nagyon is érthetően nevén nevezte a gyereket. És hoz­zá kell mindjárt azt is tenni, hogy ez a konkrét tényeken alapuló kri­tika nem fulladt bele a helyi jel­legű kérdések boncolgatásába, ha­nem a helyi jellegű, az üzem, já­rás vagy falu problémáját orszá­gos szintre emelte, úgy vetette fel őket, hogy azok országos kérdéssé váltak. A konferencia küldöttei akár arról beszéltek, hogy például üzemükben sok hibának, felesle­ges huzavonának az okozója az igazíjató nagyon is korlátozott ha­tásköre, vagy akár arról, hogy a mezőgazdasági termelési és beadá­si feladatok szétírása sablonosan, a helyi és termelési adottságokat fi­gyelmen kívül hagyva történik, mind-mind olyan dolgok voltak, amelyekben országos viszonylat­ban is szorít a csizma. Természe­tes következménye volt ennek a magasszintű kritikának, hogy nasvrészükre a konferencia azon mód orvoslást talált és a hibák messziintetésére megfelelő intéz­kedéseket hozott. A konferencián megnyilvánult bíráló szellem másik igen fontos tanulsága, hogy bár a kritika igen sok hibára mutatott rá, mégsem volt lehangoló, nem festette re­ménytelen feketére a helyzetet, — ellenkezőleg, a konferencia anya­gát tanulmányozó újságolvasó em­ber azt érezte, az lett a meggyő­ződése, hogy nagy sikereket ér­tünk el a szocializmus építésében, biztosítva van további előrehala­dásunk, de ezen az úton vannak még buktatók, göröngyök és hogy ezt az utat éppen a még gyorsabb előrehaladás céljából meg kell tisztítani, tisztára kell söpör­ni. Kedvet és lendületet adott ez a kritika. Arra ösztönzi az embert, hogy nekilendülve leküzdjön min­den akadályt, ne kedvetlenedjék el, ne torpanjon meg a hibák előtt és hogy a hibák ne váljanak az ember szemén hályoggá, elhomá­lyosítva előtte a jót, az eredmé­nyeket, a perspektívát. Az országos pártkonferencia kri­tikai szelleme példamutató volt arra nézve, hogy a kritika ne vál­jék siránkozássá, a szúnyogot ne fújják fel elefánttá és hogy a te­nyérnyi felhő még nem jelenti azt, hogy az egész égbolt beborult. Nagyon is szükséges az országos pártkonferencia kritikai szellemé­nek ezt a példamutatását kihang­súlyozni azért, mivel elvtársaink­nál még elég gyakori a jelenség, hogy a legkisebb hibát, zökkenőt is úgy mondják el, hogy aki hall­ja e panaszokat, nem ismerve azok l/nyegét, szinte szörnyűiköd­ve veszi őket tudomásul. A kom­munista bírálat nem siránkozás, a kommunista bírálat nem Jerikó kürtje, amely kétségbeesetten az utolsó órát jelzi, a kommunista bírálat a helyzet és a tények reá­lis ismeretén alapszik és abból in­dul ki, hogy igen nagy dolgokat vittünk már véghez, tehát semmi okunk sincs arra, hogy hibáink előtt megtorpanjunk. Példamutató kommunista bírá­lat — adtuk címül e cikknek. Pél­damutató és követésre méltó, ezt a legfontosabb tanulságot kell le­vonnia minden pártszervezetnek és szervnek, minden kommunistá­nak az országos pártkonferencia anyagából. Az országos pártkonfe­rencia kritikái követendő példaké­pét adták a kommunista bírálat­nak, annak a bírálatnak, amely nem fél feltárni a hibákat, nem fél megmondani az igazat és amely bírálat kedvet és lendüle­tet ad az előttünk álló feladatok megoldásához. CSILLAGFÉNY MELLETT... S Megérett az őszi árpa kalásza az érsekújvári 2. sz. szövetkezet határában is. A múlt hét szom­batján három aratógéppel kezd­ték a termés betakarítását. Igaz, a munka nem megy teljes ütem­ben, ahogyan mondani szokták, még csak csipegetik, ott vágják, ahol legalkalmasabb a kasza alá. Szombaton és hétjón 16 hektár árpát aratott le a három trakto­ros. Még magasan járt a nap, ami­kor Soóky János csoportvezető értesítette a traktorosokat, hogy a repce is megért a kasza alá. A traktorosok a tarló végén meg­álltak, egy pillanatig tanakodtak, mit tegyenek, mikor vágják le a szövetkezet 10 hektár repcéjét. Szó szót követett s végül úgy dön­töttek, hogy éjszakára sem men­nek haza, hanem levágják a rep­cét. Csutka Ferenc, egy alacsony, zömök, pirosarcú traktoros így mondja: — Azért is választottuk az éj­szakai munkát, mert így lényege­sen csökkentjük a szemvesztesé­get, meg a gép is jobban elbánik éjjel a repcével, mint nappal. Vgy is tettek, ahogyan megbe­szélték. Amikor az árpaföld vé­gére értek, s levágták azt, amit lehetett, gépeiket nem hazafelé, hanem a repceföld felé irányítot­ták. Gyorsan értesítették a szö­vetkezet csoportvezetőjét elhatáro­zásukról, meg arról is, hogy az éjszakai műszakhoz adjon embe­reket az önk öt özö g épekhez. Soóky Jánost kissé meglepte a traktorosok elhatározása, aztán meg mosoly futott át barázdás arcán. Hümmögött valamit, aztán elindult, hogy embereket keres­sen, akik értenek az aratógép kezeléséhez és csillagfény melleit is hajlandók dolgozni. Két fiatal szövetkezeti tag nyomban vállalta is a munkát, de a harmadik gépre csak nem akart ember akadni. A traktorosok pedig egyre türelmetlenebbül várták, hogy indulhassanak. A két traktor már indult is, de nem indult a harmadik. Nem volt ember az aratógépre. Soóky Já­nos nézte egy darabig, aztán csak fellépett az aratógépre. Odaszólt a traktorosnak. — Mehetünk. Mikor a nap előbújt, a szövet­kezet 10 hektár repcéje már le volt aratva. Reggel mintha semmi sem tör­tént volna, a traktorosok iíiból nekiindultak az őszi árpának. Soóky János most is ott van ve­lük. Nézegeti, gyönyörködik a dús kalászokban, aztán meg mintha beszélne is hozzájuk. Mivel közel­iében nincs senki, a puffadt ka­lászoknak mondja el örömét. — Nem hittem volna, hogy eb­ben a földben is ilyen legyen a kalász. (szí i.) Aratási előkészület A felhőtlen égből lemosolyog a j nap és megérleli a dúsfürtü kalá­• szokat. Sárgán csillog a búza, akárcsak az arany, Tényleg ara­nyat ér, belőle lesz, amit csak egy napra sem nélkülözhetünk — a kenyér. I Belopotocký elvtárs, a zseltzi szövetkezet elnöke, örül, mert jó termésre van kilátás. Látja, hogy a tagok munkájának eredménye nem marad el. — Hogyan készülnek az aratásra? — kérdem tőle. — Az aratásra és cséplésre jól felkészültünk, mert tudjuk, hogy az időre be nem fejezett munka nagy károkat okozna különösen a mezőgazdaságnak, ahol az időjá­rás szeszélyeivel is számolni kei'.. Az aratáshoz szükséges gépek ké­szen állnak. 59 ha gabonát kombájnnal aratunk le, a többit aratógéppel. Az ara­tást a terv szerint kilenc nap alatt végezzük el, az aratókötö­zövel végzett munkát szintén. A magtisztítást tíz nap, a szalmabe­gyűjtést pedig 12 nap alatt fejez­zük be. A cséplés elvégzésére hét napot szántunk. K. E. Nagy-Britannia parlamenti küldöttsége hazánkban OO^ôížôŕ Nagy-Britannia parlamenti küldött­sége csehszlovákiai látogatásának má­sodik napján a ka­éicei lakóházak épí­tését tekintette meg. A küldöttség tagjai Sir Wawell Wakefield, Terence Clarké, Montgomery Hyde. Michael Ste­wart, Arthur Ske­fington és Frede­rick Lee képviselők. A Václav Nosek-bánya úttörőinek sikere A Václav Nosek-bányában dolgozó kollektíva, amelvet František Joura és Jaroslav Holý vezetnek, befejezte a réselőgépek ferde vágatokban való alkalmazása új módszerének kísérle­teit. A kollektíva a hónap elejétől ciklusos grafikon szerint dolgozik. A CSKP országos konferenciája tisz­teletére vállalták, hoqv júniusban há­rom ciklussal többet fejeznek be. ígé­retüket már 25-én teljesítették, és e hónap végéig 750 tonna szenet fej­tenek terven felül. Kerámiai gyártmányaink az MSZK-ban Tűzálló öltözet New York, június 25. (ČTK). A Reu­ter iroda jelenti, hogy New York­ban bemutattak egy tűzálló öltözetet, amely alumínium bevonattal van el­látva és amelyről az előállító cég ki­jelentette, hogy az ember benne 711 Celsius fok hőmérsékletet bír ki. Az öltözék bemutatásakor egy férfi fel­vette ezt a ruhát és belépett egy ke­mencébe. amely 649 Celsius fokra volt felhevítve. Az ember kezében egy köteg fát tartott, amely a kemencé­ben azonnal meggyulladt és elégett A kísérletet bemutató személy nem szenvedett semmiféle égési sebeket. Huszonhárom or rzáa vesz részt Csehszlovák porcelán az afgán király asztalán A Karlovy Vary-i kerületben leró Nová Role-i porcelángyár a napokban küldte el alapos műszaki vizsgálat után Mohamed Zahir Sah számára a megrendelt étkészletet. A készlet egyes darabjait arannyal díszítették és acélnyomású, mintákkal látták el. Minden tányéron rajta van az afgán király monogramja. Több mint 5 hónapra való takar anyuk vn az első kaszálásból. A csúzi EFSZ-nek több mint 700 szarvasmarhája van. A jószág részére nagy mennyiségű takarmányt kell 'biztosítani, ezért a szövetkezet tagjai igen nagy gonddal végzik a takarmányok betakarítását. A jól gondozott rétekről és a takar­mányterületekről 23—24 mázsás ter­mést takarítanak be hektáronként. A Banská Belá-i (besztercebányai kerület) kerámiai üzem dolgozói ko­hászati kemencék számára tűzálló anyagokat készítenek. Az üzem dol­gozói kiváló minőségű gyártmányaik­kal messze külföldön is elismerést szereztek maguknak. Ebben a ne­gyedévben például csak terven felül 500 tonna tűzálló anyagot küldtek a Német Szövetségi Köztársaságba. A napokban innen újabb megrendelést kaptak. Képünkön: Viktor Pál tűzálló téglát készít a sajtoló gépen. az idei Karlovy Vary-i filmfesztiválon A IX. Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivált július 12. és 29. között rendezik meg. A filmfesztiválon 23 ország vesz részt. A bemutatásra ke­rülő filmek zöme már megérkezett a rendező bizottsághoz. Kiosztásra ke­rül egy nagydíj, továbbá több más díj azoknak a filmeknek, amelyek legjobban népszerűsítik a népek ba­rátságát, a nemzeti szabadságot, a haladást, az új emberért folytatott harcot. A filmfesztiválra a világ minden részéről mintegy 230 neves filmmű­vész érkezik. Hamarosan elkészül a 3500 férőhelyes szabadtéri filmszín­ház és a sajtó céljaira szolgáló pa­lota. (MTI) 6 500 OOO kilowattóra villanyáramot termelnek terven felül A ČTK jelenti Zemianské Kostola­nyból, hogv az ottani hővillanytelep szerdán, június 27-én 5.15-kor tel­jesítette félévi villanyáram-termelési tervét. A határidő előtt teljesített feladatokon kívül Szlovákia e legna­gyobb villanyerőmüvének dolgozói még 4400 tonna szenet is megtakarítottak. A szép eredmény Térésén legnagyobb érdemük a kazánház dolgozóinak van, akik az üzemen belüli önálló elszámo­lás módszere szerint dolgoznak. A no­vákyi energetikusok elhatároztak, hogy e fél év hátralévő négv napjában még 6,500.000 kilowattóra áramot termel­nek terven felül. ## Ä ny u gdi j járadékok tervbevett emelésének alapelvei Államunkban kereken 1.900.000 em­ber kan nyugdíjjáradékot. E járadé­kok ielentékeny részét még az 1948. 'év előtti, vagyis a nemzeti biztosítás bevezetése előtti jogszabályok alap­ján ismerték el. Egyes járadékok, bár már 1946-ban és 1948-ban felemel­ték őket, még mindig igen alacsonyak és az utóbbi években álandóan emel­kedő jövedelmek alapján elismert já­radékok átlagos színvonala mögött elmaradnak. A dolgozók építő szorgal­mának kedvező eredményei lehetővé teszik, hogy ez ev decemberétől kezd­ve felemeljék azon nyugdíjasok já­radékait, melyek nem érnek el bi­zonyos jövedelemhatárt. A járadékok emelésének fő alapelvei: AZ ALKALMAZOTTAK BIZTOSÍTÁSÁ­BÓL EREDŐ JÁRADÉKOK EMELÉSE Az alkalmazottak biztosításából eredő, a rokkantsági és öregségi já­radékokat, melyek 350 koronánál ala­csonyabbak, 350 koronára, az özvegyi járadékokat pedig 280 koronára eme­lik. Ha a járadékot 1951. december 31-e után ismerték el és a járadék­élvező nem volt legalább tíz éve biz­tosítva, úgy járadékát havi 300 ko­ronára emelik. A BÁNYÁSZOK JÁRADÉKÁNAK EMELÉSE Azok a nyugdíjasok, akik nyugdíj­igényüket a bányászbiztosítás előírá­sai alapján nyerték, az eddiginél alapvetően magasabb nyugdíjhatárt érnek el. A bányászok legalacsonyabb nyugdíjjáradéka havi 600 korona lesz, a bányászok özvegyeinek jára­déka havi 350 korona. Ezzel az in­tézkedéssel tehát lényegében kiegyen­lítik a régi nyugdíjasok nyugdíja, és a nemzeti biztosítási törvény alapján biztosított bányászok nyugdíja közöt­ti különbségeket. AZ ALKALMAZOTTAK BIZTOSÍTÁSÁN KÍVÜLI BIZTOSÍTÁSOK ALAPJAN ELISMERT ÖREGSÉGI- ÉS ROKKANTSÁGI JÁRADÉKOK EMELÉSE Azok a nyugdíjasok, akiknek nem munkabiztosítás alapján ismerték el nyugdíjukat, amennyiben ez nem éri el a havi 300 koronát — özvegyeknél a havi 250 koronát, a járási nemzeti bizottság tanácsa mellett működő szociális biztosítási szakosztály ja­vaslatára bizonyos esetekben emel­hetik a nyugdíjat egészen a fenti összegek erejéig. A járás' nemzeti bizottság az emelés iránti javaslatnál tekintetbe veszi az illető vagyoni vi­szonyait, munkaképességét és a kö­teles tartásdíjakat. Itt mindenekelőtt az iparosok és kiskereskedők nyug­díjai jönnek tekintetbe, akiknek ed­dig nem ismerhettek el hosszabb ide­jű biztosítást és ezzel együtt maga­sabb nyugdíjat, miután nyugdíjbizto­sításuk csupán a nemzeti biztosításról szóló törvény óta lépett érvénybe. A HÁBORŰS KÁROSULTAK NYUGDIJÁNAK EMELÉSE Azon háborús károsultak nyugdíját, kiket 65 százalékos munkaképtelenek­nek ismertek el, havi 350 koronára emelik. Ha azonban olyan rokkan­takról van szó, akik a fasizmus elleni A koreai nemzeti, felszabadító há- (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents