Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-24 / 175. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. június 24, vasárnap 30 fillér IX. évfolyam, 175. szám. Nagyobb jogkör több felelősséggel jár Az üzemi igazgatókra azt mondjuk, hogy a termelés „ka­pitányai". Az üzem irányításában a legtöbb gond rájuk hárul, gon­doskodndok kell arról, hogy ipa­runk elérje és megelőzze a legfejlet­tebb államok színvonalát. És ha valami hiba esik, s keresik a bű­nöst, elsősorban ok kerülnek szó­ba. A nemzeti vállalatok statutuma nagy feladatot bíz az igazgatókra. Ök biztosítják a vállalati terv tel­jesítését, a munkatermelékenység növekedését, a gazdaságosságot, a találmányok és az újítójavaslatok érvényesítését stb. A statutum egyik cikkelye így határozza meg jogkörüket: „A nemzeti vállalat ügyeiben önállóan dönt az igaz­gató, eltekintve azoktól az esetek­től, amikor a döntés jogát vala­melyik magasabb szerv fenntart­ja." A gyakorlat azonban más irányú volt. A stautum helyes megállapí­tásai dacára néha az volt a hely­zet, mintha az üzemet a miniszté­rium, avagy a főigazgatóság irá­nyítaná és csak egy néhány kér­désben döntene az igazgató. Az irányítás a központi szervekben összpontosult, és ezzel természe­tesen együttjárt az, hogy a kér­dések zömében e szervek döntöt­tek. Képletesen mondva kisiklott az igazgató kezéből a jogkör. S amit nem sikerült a központo­sítás segítségével elérni, azt befe­jezte a magasabb szervek bizal­matlansága azok irányában, akik közvetlenül figyelemmel kísérik a termelést, az igazgatók irányában. A minisztériumokban gyakran úgy vélték, hogy az igazgató nem ké­pes egyes problémák helyes meg­oldására. A helyzet odáig fajult, hogy sok száz és ezer apró-cseprő dologban „felülről .lövő" döntésre vártak az üzemekben. Ez a rend­szer arra vezetett, hogy a minisz­tériumokon eltemetkeztek a kis ügyekben és úgy akartak magukon segíteni, hogy bővítették az admi­nisztratív apparátust, gépiesen in­tézték el az egyes kérdéseket. Ez volt tehát az egyik oka a bürokra­tizmusnak, a felesleges papírhábo­rúnak. Joggal rosszalták ezt az üzemék­ben, joggal néztek rossz szemmel az egyszerű, magától értetődő kér­dések hosszadalmas intézésére. Nem véletlen, hogy a második öt­éves terv irányelvtervezetével kap­csolatos megjegyzések közül sok száz mutat rá erre a jelenségre és javasolja azt, hogy több kérdés megoldása az alacsonyabb gazda­sági szervek és adott esetekben az igazgatók jogkörébe tartozzék. Az országos konferencia ezért egy sor intézkedést hozott, ame­lyek megszilárdítják az igazgatók jogkörét. Ezek az intézkedések összhangban állnak gazdaságunk irányításának decentralizálásával. Amint a fokozott "központosítás kö­vetkeztében csökkent az igazgatók jogköre, úgy nem valósíthatjuk meg sikeresen az ipar irányításá­nak decentralizálását anélkül, hogy egyben ne fokoznánk az igazgatók jogkörét. Az országos konferencia határo­zatainak értelmében az igazgatók ezentúl önállóan döntenek sok fontos kérdésben, amelyek eddig a minisztériumok, illetve főigazga­tóságaik hatáskörébe tartoztak. Ön­állóan döntenek például a közvet­len termelés kérdéseiben, a műsza­ki, ipari és pénzügyi tervek jóvá­hagyásában, az anyagellátásban, a bér- és prémiumkérdésekben, a ká­dermunkában, az alapvető pénz­ügyi eszközök alapjának igazgatá­sánál stb. Az igazgatók azonban nem gon­dolhatják azt, hogy ezzel meg van oldva a kérdés. A nagyobb jogkör, több felelősséget is jelent. Ezt meg kell mondanunk, bár nem szán­dékunk az, hogy ezzel ijesztgessük az igazgató elvtársakat. Ha több dologról kell döntenem és az eddi­ginél fontosabb kérdésekben, akkor tobb ismerettel, tudással is kell rendelkeznem. Mert nem bármiféle döntésről van itt szó, hanem a lehető legjobb döntésről, hogy ez hozzájárulást jelentsen a ter­melés fejlesztéséhez, az üzem és az egész népgazdaság javára szolgáljon. Sok üzemet sikeresen vezetnek a munkásosztály soraiból kiemelt igazgatók. Ha sokkal felelősségtel­jesebb és nagyobb feladataikat to­vábbra is sikeresen akar.ják telje­síteni, nem marad számukra más hátra, mint még nagyobb szorga­lommal tanulni, növelni a szak­képzettségüket. Az igazgatók kö­zött megtaláljuk a régi értelmiség tagjait is, akik helyesen megértet­ték a munkásosztály oldalán be­töltött szerepüket. Nekik még job­ban kell támaszkodniok a dolgozók kollektívájára, a fontos kérdése­ket meg kell vitatniuk a munká­sokkal, meg kell hallgatniuk né­zetüket. Nem mindig az a döntő, hogy milyen jogkört kapnak papíron az igazgatók. Nem tagadhatjuk, hogy voltak olyan igazgatók is, akiknek megfelelt az a rendszer, hogy alig volt döntési jogkörük és minden­ben a minisztérium 'határozott. Hiszen így kevesebb volt a felelős­ség is. Sőt voltak olyan igazgatók is, akik az eddigi ki nem elégítő jogkört sem használták ki. Vegyük például a kisgépesítési, avagy az igazgatói alapok hiányos kihasz­nálását. A túlzott elővigyázatos­ság, a hibáktól való félelem néha arra késztette őket, hogy köny­nyen lemondtak jogkörükről. Az országos pártkonferencia va­lamennyi határozata nagy jelen­tőségű további munkánk szem­pontjából. Az iparunkat világszín­vonalra emelő második ötéves terv mindenkire nagy feladatokat ró. Nagy követelményeket támaszt különösen az igazgatókkal szem­ben. E nehéz feladatokat segíti megoldani az igazgatói jogkör ki­szélesítésére irányuló intézkedés. A párt és a kormány abban a tudatban ruházza fel őket nagyobb jogkörrel, hogy azt teljes mérték­ben az üzem még jobb irányítá­sára használják fel. Az igazgatók munkáját megkönnyíti a további intézkedések egész sora, amelyek leegyszerűsítik a tervezés eddigi módszereit, egészségesebb alapok­ra helyezik az anyagi-műszaki ellátás rendszerét és csökkentik a körlevelek, írásbeli utasítások számát. Minden új intézkedés azonban csak alapot képez ahhoz, hogy a gyakorlatban érvényesülhessen az I igazgató jogköre. Az igazgató az üzemben saját sikeres munkájá­val szélesíti ki jogkörét, erősíti te­kintélyét. Munkája csak akkor jár­hat sikerrel, ha szorosan együtt­működik az egész üzem kollektí­vájával, a párt és a szakszervezet üzemi szervezeteire támaszkodva. Aláírták a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti gazdasági és kulturális együttműködésről szóló egyezményt Szombaton, június 25-án 11 órakor a Külügyminiszté­rium épületében, a Černín-palotában aláírták a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Köz­társaság közötti gazdasági és kulturális együttműködés­ről szóló egyezményt. Az egyezmény aláírásánál jelen voltak a két kormány­küldöttség tagjai. Az ünnepélyes aktuson továbbá részt vettek: Václav Kopecký miniszterelnökhelyettes, Karel Poláček minisztereinökhelyettes, Václav Pašek, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titká­ra, dr. František Kahuda, az iskolai és kulturális Ügyek minisztere, dr. Zdenék Nejedlý miniszter, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke, Josef Reitmajer kohóipa­ri- és ércbányaügyi miniszter, Anežka Hodinová-Spurná, a nemzetgyűlés alelnöke, dr. Jaromír Berak, a nemzet­gyűlés külügyi bizottságának elnöke, továbbá a Külügy­minisztérium, Külkereskedelmi Minisztérium, Iskola- és Kulturálisügyi Minisztérium képviselői, a miniszterelnöki iroda és a Külügyminisztérium vezető dolgozói. Jelen voltak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság prágai nagykövetségének tagjai is. A kormányküldöttségek között június 21—23-án Prá­gában lefolyt tárgyalások jegyzőkönyvét a két ország közötti gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséről Kim Ir Szen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke és Václav Kopecký, a Cseh­szlovák Köztársaság miniszterelnökhelyettese írták alá. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Csehszlo­vák Köztársaság közötti kulturális együttműködésről szó­ló egyezményt Nam Ir, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere és Václav Dávid, a Cseh­szlovák Köztársaság külügyminisztere írták alá. Az 1956. évi kulturális egyezmény tervét Jan Jen Szun, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság prágai nagykövete és dr. Ladislav Šimovič, a külügyminiszter helyettese írták alá. A koreai kormányküldöttség, melyet Kim Ir Szen elv­társ, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisz­tertanácsának elnöke vezet, pénteken meglátogatta a plzeňi V. I. Lenin-műveket.. A küldöttség tagjai nagy érdeklődéssel nézték a dolgozók pontos munkáját, akik Korea számára is készítenek gépi berendezéseket. Villamos-berendezések tf orei Öt hónap alatt 11325 köbméter fát takarítottak meg Ľuboš Jirásek és Vilém Kluganost szerelők a Korea számára készülő 30 MVA transzformátorok hűtőberende­zéseinek szerelését végzik. A Besztercebányai Kerületi Nemze­ti Bizottsága mellett működő albizott­ság, amely a fával való takarékossá­got tűzte ki céljául, ez év februárjá­ban kötelezettséget vállalt, hogy az üzemekben, hivatalokban és más mun­kahelyeken „Takarékoskodjunk a fá­val és papírral" jelszó jegyében akciót indít és az év végéig, hozzásegít 25 ezer köbméter fa megtakarításához. Az albizottság tagjai megvitatták a dolgozókkal azokat a módszereket, amelyekkel fát lehet megtakarítani, így pl. a füleki Kovosmaltban gazdag tartalékokat tártak fel a csomagoló részleg munkájában. Az itt dolgozók megállapodtak megrendelőikkel, hogy a fából készült csomagolást vissza­küldik, hogy újra felhasználható le­gyen. A csomagolásnál 800 köbméter fát takarítottak meg. A pótori bá­j nyákba már csak előírt nagyságú fát szállítanak. Azelőtt a fa kellő mére­tei szerint a módosításokat itt végez­ték, maguk fűrészelték le a felesleges darabokat és így feleslegesen sok volt a fahulladék. A pótori bányászok 1000 I köbméter fát takarítottak meg január A sokolovói körzet mélybányái teljesítették a félévi fejtési tervet Pénteken, június 22-én jelentették a sokolovói bányakörzet mélybá­nyáinak dolgozói félévi fejtési tervük teljesítését. A kiváló eredmény első­sorban a CSKP országos konferenciája tiszteletére fellendült szocialista munkaversenynek köszönhető. Kiválóan bevált a verseny folyamán a folya­matos fejtés és a kamarafejtés módszere. A naptári fél évig a sokolovói bá­nyakörzet mélybányáinak bányászai 58 000 tonna szenet akarnak kifejteni terven felül. őta. Hasonlóképpen a Selmecbányái ércbányák 500 köbméterrel kevesebb fát használtak fel és a štiavničkai fűrésztelepen 1000 köbméter gömbfát takarítottak meg. A Kerületi Nemzeti Bizottság kez­deményezése a besztercebányai kerü­letben a fával való takarékosság terén szép sikereket eredményezett. így a besztercebányai kerület üzemeiben öt kőnap alatt 11325 köbméter fát ta­karítottak meg, vagyis annyit, ameny­nyi 44 hektárnyi területen 100 év alatt termelhető. Gépek a földeken A Várkonyi Állami Gazdaság dol­gozói jól kijavított gépekkel vár­ják az aratárt. Most közvetlenül az aratás megkezdése előtti na­pokban mégegyszer átvizsgálják a gépeket. A gazdaság földjein az idén 7 kombájn és 20 önkötözőgép végzi majd az aratást. Mondok Gábor, Dunaszerdahely. A gömöri traktorbrigád tavaszi munkatervét 112 százalékra tel­jesíti. Különösen Bényei István traktoros érte el a legkiválóbb eredményeket. Munkatervét 213 százalékra teljesíti. A kukorica ápolásánál is kiváló eredményeket ér el. A tervezett 4 hektár helyett naponta 18 hektárt művel meg. Reményi József, Tornaija. Kamararobbantás Gombaszegen A Rozsnyó melletti gombaszegi mészkőfejtőben, amely vegyiipari üze­meinket és kohóinkat kiváló minőségű mészkővel látja el, szerdán, június 3­án délután kamararobbantást végez­tek, mellyel százezer köbméter mész­követ lazítottak meg. A robbantást a Pragocement válla­lat dolgozói a Kelet-szlovákiai Kőbá­nyák dolgozóival és a katonai pyro­technikusokkal együttműködve 6 hé­tig készítették elő. A mészfejtő har­madik emeletén 160 méter magasan 68 méter hosszú folyósét vágtak ki, s ennek négy kamrájába 15 419 kg öreg katonai robbanóanyagot helyeztek el. Kőfejtőinkben 1951 óta már 127 ka­mararobbantást végeztek, és körülbe­lül 8 és félmillió tonna különféle kö­vet szabadítottak fel. Kilencven szövetkezet teljesítette már a szénabeadási tervet a bratislavai kerületben. A múlt évi­hez viszonyítva ez sokkal jobb ered­mény, mert míg tavaly június 30-:g csupán 14 százalékos volt az eredmény a szénabegyűjtésben, az idén június 20-ig már 19 százalékra teljesítették a szénabeadási tervet az EFSZ-ek. Szé­pen teljesítik kötelezettségeiket az egyénileg dolgozó parasztok is, hiszen a nevezett határidőig a kerületben 1017-en tettek eleget a szénabeadási feladataiknak. Megkezdték az MH 100-as hidraulikus rakodógép sorozatgyártását Még ebben az évben leszállításra kerül földműveseink számára az első ezer MH 100-as típusú trágyarakodó gép, amellyel lényegesen megkönnyí­tik a legfárasztóbb mezőgazdaság' munkálatot, az istállótrágya rakodá­sát. Az' öj gép teljesítményével megelőzi a legismertebb külföldi gépeket is. A gép egyetlen mozdulatával 250—300 kg trágyát rak fel. Kis módosítással a gépet átállíthatják különféle szóródó anyagok rakodására is. Az új gépet Bohuslav Hynek, a mezőgazdasági gé­pek kutatóintézetének dolgozója szer­kesztette.

Next

/
Thumbnails
Contents