Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-19 / 170. szám, kedd

Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos konferenciáj a-1 j Jgg £ágj Josef Yerner elvtárs felszólalása (pardubicei kerület) ­(Folytatás a 6. oldalról.) ságait, pl. a vasutakon. Milyen kap­csolata volt a szövetség központi bi­zottságának a vasutakhoz? Az elv­társak, akiket egész évben senki sem vett észre, egészen a skutči-i Zárubok kőtöröből jártak a mi kőfejtőink gyű­lésére. Ezért azonnal felül kell vizs­gálni és meg kell tárgyalni a kerü­letekben lévő állapotokat és meg kell teremteni az előkészítő bizottságokat a szövetség kerületi bizottságainak megalakítására. Ha számítunk a de­centralizálásra a kerületekbe, akkor nem tudunk meglenni nélkülük. . A kollektív szerződés összeállítása­kor az üzemek funkcionáriusainak és a tagságnak azt mondtuk, hogy a kollektív szerződésekben foglaltatik a szakszervezetek egész évi tevékeny­ségének tartalma. Ha ez valóban így van és a kollektív szerződések leg­nagyobb részét jól dolgozták ki, mi akadályoz bennünket abban, hogy ne várjunk a kollektív szerződések tő' meges felülvizsgálatára, hanem mind­járt a Kó/ioonti Bizottság márciusi ülésén elhangzott kritika után egész kiterjedt apparátusunkat bekapcsoljuk a kollektív szerződések ellenőrzésé­be? Nekünk, a szövetséq kerületi bi­zottságának nagy mennyiség van be­lőlük, van-e belőlük a központi bi­zottságokban? De becsülettel beis­merem, hogy elkönyvelésük óta csak két szerződést láttam, szó szerint csak kettőt. És ez érvényes az egész szakszervezeti tevékenységre. A szer­ződésekből kiindulva meg lehet olda­ni a szakszervezet összes ügyeit. Igaz, hogy mi mindig várunk a kollektív szerződések tömeges jóváhagyására és aztán kapásból végezzük. A politikai munkából kampányt csinálunk, egyik hónapban ezt hajszoljuk, másik hó­napban amazt, és az eredmény a jo­gos kritika, hogy rossz a szakszerve­zeti munka. Szükséges, hogy a szövetségek köz­ponti bizottságai valóban olyan szer­vekké váljanak, amelyek közelebb ke­rültek a termeléshez, hogy szoros kapcsolatot teremtsenek vele. A ke­rületekben tudnunk kell, hogy melyik vállalatnak hol, milyen építkezése van, Á milyen a téglaterv stb. Az új pardubi­cei villanytelep építkezéséről hozok fel egy kis példát, amelyet a jövő hónapban kezdenek építeni. A Priem­stav vállalatnak nincs még meg a technikai terve, annak ellenére, hogy legkevesebb 4 vagy 5 hónappal az építkezés előtt meg kellene lennie. Mikor ezt megtudtuk, beszereztük az adatokat a vállalattól és mindjárt megegyeztünk, hogy azonnal meg kell kezdeni az egészségügyi központ és más berendezések építését, hogy a dolgozók kezeügyében legyen. Hiszen ott 3000 ember dolgozik majd. A dol­gok ilyen intézése, amikor a hibákat még az építkezés megkezdése előtt operatívan orvosolják, nagy hatással volna a szakszervezeti munkára (taps.) Václav Martinék elvtárs felszólalása (Ú. n. Labem-i kerület) t Örülök annak, hogy önök, az orszá­gos konferencia részvevői elé léphe­tek, hogy megmagyarázzam az épít­kezési szervezetek hiányosságait és azok eredetét. Főleg az ústí-i járás hiányosságairól beszélek és rámutatok az elmúlt évek azon káros irányzataira, melyek a beruházási építkezésben érvényesül­tek és arra, hogy milyen eredmények­kel járt ezek érvényesítése. Csupán egy elrettentő példát szeretnék el­mondani. Az ústí-i ipari építkezési üzem 1952—1953. években vasmeg­munkáló műhelyt, épületet emelt a jiretini Békevédő-bánya számára. Megmondom becsületesen, hogy ezt az épületet nem kellett volna felépí­teni, mert innen 200 méterre vannak a kitűnően kiépített Komorani Köz­ponti Műhelyek, ahol csupán egymű­szakos üzem van. Hogy milyen nehéz körülmények között építettünk ezen a rossz és előnytelén terepen, és mit szenvedtek építőink ezen elvisel­hetetlen nehéz körülmények közepet­te! Több millió koronába került. Ezt azért mondom, mert a második öt­éves terv irányelvtervezetének beru­házási építkezésében nehéz feladataink vannak és azokat óvatosan, gazdasá­gosan, megfelelő gazdasági indoko­lássá' kell'megvalósítanunk és teljes b'ztonságot kell nyernünk afelől, hogy a pénzeszközöket nem hajigálhatjuk ki feleslegesen. Egy másik megjegyzés: mostl bányászaink részére új várost épí­tünk, melynek 15 év alatt 90 000 la­kosú várossá kell kinőnie magát. Ezt azonban úgy végezzük, ahogyan a valóságban nem volna szabad épít­kezni. Az építkezésnél egyidejűleg több beruházó van, akik a vezető ter­vezőt befolyásolták a helyzetterv megalkotásában és különféle változá­sokat gondoltak ki, csupán azért, hogy "lehető legtöbb lakásegységet építsenek, nem tekintve az Ízlésre, az utcavonalra, a környékre még ak­kor sem, ha nyilvános beruházásokat, vagyis iskolákat, óvodákat, játszóte­rekét, bölcsődéket és elárusítóhelyeket építenek. Azután a lakásegységeket elárusítőhelyekké alakítják át és is­mét nagyobb összegű beruházást fek­tetnek be. Az építés első szakaszát 1957 har­madik negyedévében kell befejezni. Azután meg keli kezdeni az építés második szakaszát. Erre a szakaszra azonban a mai napig még egyetlen vonalat sem készítettek elő. Egyálta­lán nem dolgozták ki az építés alap­tervét. Mint épitőmunkás, kőműves azt hiszem, hogy a teplicei Bytostav építővállalatnak már most kezében kellene lennie a második szakasz épületei összes dokumentációjának vagy legalább is az 1957. évi anyag nak, hogy azt beoszthassa munkater­vébe. A műszaki csoport is dolgozhat­na azon, hogy jó munkatervezést, fo­lyamatos anyagellátást biztosíthasson, kihasználhassa a kis és nagy gépesí tést, és mérlegelhesse a mai új kor­szerű technika bevezetését. Igy nem kellene hajrázni és nem pazarolnák feleslegesen az anyagforrásokat, egy­úttal kihasználnák az alkalmazottak munkaidejét is. Ügy látszik itt és az egész építkezésügyben egyáltalán nem fedik fel a tartalékokat, melyek csu pán ezen a helyen legalább 15 szá zalékot jelentenek. Foglalkoznia kellene ezzel az álla­pottal az illetékes minisztériumoknak a Tüzelőanyag- Ss 2nergetikaügyi, a Vegyiipari, Építészeti Minisztériumok­nak és főleg a kerületi nemzeti bi­zottságnak, továbbá az Állami Épít­kezési Bizottságnak. Meg kell nézni, hogyan építenek a Szovjetunióban és a népi demokrati­kus országokban. Ott két évig készítik elő az építkezést, de hat hónap alatt elvégzik. Nálunk éppen fordítva tör­ténik. További kérdés az építkezésben mind országos méretekben, mind ústyi kerületi méretben számos épí­tőmunkás, kőműves, vasmegmunkáló, ács eltávozása az építkezésről, akik más szektorokban találtak munkát, ahol jobbak a feltételek. Építkezé­sünkben már nem foltozhatunk to­vábbra is úgy, mint az elmúlt évek­ben — szervezett és szabad tobor­zással. Elvtársak, üzemeitekből olyan al­kalmazottakat küldtetek hozzánk, akik alapjában véve semmit sem hoz­tak az építkezéshez és ezekkel azután nehézségeink volták a munkahelyen. Nagy pénzösszegeket fektettünk be ebbe és még sem értük el célunkat. További hasonlóan fontos kérdés az építkezési dolgozók lakáskérdésének elhanyagolása. A párt és a kormány már intézke­déseket tett az építkezés helyzetének alapvető megjavítására, az épületek részleges határidejének betartására és a dolgozók nagyobb érdekeltségé­nek felébresztésére. Bővítették az alkalmazottak jutalmazásának körét az építkezés fontos egységein és ki­emelték a képzettséget. Ez megmu­tatkozik már nálunk a munkahelye­ken a munkaerkölcs emelkedésében a dolgozók érdekeltségében a munka jobb minősége iránt, a fegyelemben, valamint a személyes felelősségben. De továbbra is szükséges mélyre­hatóan foglalkozni az építés új prob­lematikájával, mert mit sem segít rajtunk, ha csak folyton valamiféle irányelveket csinálunk; azt kell azon­ban biztosítanunk, hogy az építészet­ben alkalmazottak megelégedettek legyenek. A mosti járási építészeti dolgozók a második ötéves terv irányelveire vo­natkozó javaslat megtárgyalásánál bírálat tárgyává tették egyes minisz­tériumok és főként az Építésüqyi Mi­nisztérium felelős tényezőinek csekély részvételét a legfontosabb kérdések megoldásában. Nincs arra szükség, hogy a Most melletti Podžateckóra hetenként 11 exkurzió jöjjön és azt kívánia az építés vezetőitől, hogy valami formulárékat kitöltsön. Erre való' az állami statisztikai és terv­hivatal. Ezért vannak diétáik és rekreációik! (Nevetés.) Ma már fel lehetne építve Most járásban a panel­készítő gyár, amely 1958-tól, sőt le­het hogy már 1957-től 200 lakás­építéshez szükséges anyagot gyárthat­na. És milyen lenne a termelékenység! Miért nem vizsgálta felül az Építke­zésüqvi Minisztérium az egész úsztí-i kerület anyagforrásait? Itt az ervé­nicei, komofanyi villanyerőművek és a Sztálin-üzemek villanyerőművébó! szerzett hamuból készített tömbök gyártására gondolunk. A kísérleteket már három évvel ezelőtt elvégeztük és még máin sem történt semmi. Ez­zel teljes 100 százalékkal emelkedne a termelékenység. Vagy pedig vegyük az ústí-i kerület mészégetőit. A me­szet Morvaországból és Szlovákiából hozatjuk. Ez furcsa gazdálkodás. Megterheljük ezzel vasutainkat. Más­részt a bányászok megint panaszkod­nak, hogy nincsenek vagonjaik. Lát­ják, hogy mennyire összefügg min­den? (Nevetés.) Vagy pedig a téglák A téglákat Mostból Prágába és Prá­gából megint közvetlenül az obrnici tömbkészító üzembe szállítják. Vagy pedig a rwsti téglákat Karlovy Vary­ba és Plzeňból megint Mostra szál­lítják. Ilyen ellátási központjaink van­nak . Azt mondanám, hogy céljukat tévesztették, hogy szélnek kell őket ereszteni és dolgozóikat közénk kelle­ne küldeni. (Nevetés és taps.) A típusépítkezéseknél is nagyon nagy papírhalmozás folyik. Annyi pa­pírt írunk tele, hogy már egy egész­gyűjteményt adhatnánk ki (nevetés a teremben). Részleteket csupán a A ligetfalusi Dynamo-pályán került sor Bratislava város II. és III. ke­rületeinek járási spartakiádjára. Képünkön a fiatalok „Játsszatok velünk" jeligés bemutatójának egyik jelenete látható. HAZÁNK MINDEN RÉSZÉBEN rendezték a szépség és erő bemutatóit Szombaton és vasárnap a bratislavai, a nyitrai, a kassai és az eperjesi ke­rületekben rendeztek járási spartakiád okat. Mindenütt nagy lelkesedéssel vo­nultak fel a fiatalok, hogy megmutassák felkészültségüket. Az egyes sparta­kiádokról a következőket jelentik: Bratislavai kerü'et A ligetfalusi Dynamo stadionban ren­dezték a bratislavai város II. és III. kerületének spartakiádját. Szombaton az ünnepélyes megnyitó után atlétikai ... , , j a versenveket rendeztek, majd utána szüterénekre készítsünk tereprende- + m kozdődtek az eqws Sportszerveze­zesekre, a homlokzatra es utána fo­4 te k 9 b Gmutat6i. A 72 0 sportolóból álló gunk epitem (nevetés). Az uj Mo.t ^ , a szat ezervezetek ifj^­város felelős tervezésere azért van I ^ réfizér e összeállított szükség, hogy ez a Most város szép legyen, hogy valóban bányászaink büszkesége legyen, hogy köszönetet mondjunk nekik feladataik kitűnó tel­jesítéséért. A tervező ezalatt Prágá­ban ül és szép adásokat ad a rádió­ba (nevetés). De ezek a rádióadások és a tettek semmiképpen "sem lesz­nek összhangban (taps). Jöjjön csak közénk Mostra, mi ott találunk neki lakást és tervezzen csak felelősen nálunk. Az új Most város kiépítéséért csupán egyetlen beruházó feleljen, nem pedig négy vagy nyolc, mert együtt nem tudnak megegyezni és a végén skatulyákat terveznek, nem pedig bányászlakásokat. Építömunkási vélekedésünk szerint a minisztériumban igen sok mérnök­technikus dolgozó van. Szükséges len­ne, hogy közvetlenül közénk jöjjenek az építkezésre és segítsenek nekünk a munka szervezésében. Nem akarok az építkezésben fennálló bürokráciá­ról beszélni, ez éppen olyan mint más szektorban. Mondari akarok vahmit mestereinkről és építésvezetőinkről. A mesterek vidáman papírmunkát vé­geznek, irodákban üldögélnek és az építés ösztönösen folyik. Az emberek az ablakokban ülnek és azt szemlé­lik, hogyan ír a mester az irodában. Én azt mondom nekik, mesterek, hiszen maguk a mi tűzoltóink. Az építésvezetőknek megint azt mondom, hogy ők azok a sürgetők, akik rekla­málják a*.t, amit az építkezési veze­tőség, a vállalat, a főosztályok és a minisztériumok nem biztosítottak az építkezés számára. Az építkezéseken rengeteg ellenőr van, de ha ez leg­alább segítene valamit az építkezésen. Ha azután eljönnek az építkezés át­vételére, mindenütt tetvésznek. Az építés ideje alatt azonban nem jön­nek, hogy segítsenek az építésveze­tőknek vagy az építő szervezeteknek valamit elintézni, megszervezni és az emberekkel beszélgetni. Ezért gondolnám, hogy vissza kellene 5ket tenni oda, ahonnan jöttek, hadd segít­senek megint szervezni. Még egy dolgot szeretnék felemlí­teni. Az SHD elemzése alapján a bá­nyának 4900 családot kellene áthe- ^ lyeznie azokról a területekről, ahol fejteni fognak. Ha tekintetbe vesz­szük, hogy a második ötéves terv irányelvtervezete szerint 9000 család átköltöztetésével számolnak, akkor hol van még a hátramaradó csaknem í 50 százalék. És hol vannak ezenkívül Y a többi intézmények, közigazgatás' • szervek, egészségügy, építkezési do'- • gozók stb. ? Erre is gondolni kell, és ^ mi építőmunkások másrészt saját ' hiányosságainkról fogunk gondolkod­ni és arról, hogyan teljesíthetjük leg­jobban északon, az ústí-i kerületben feladatainkat (taps). ségi csoportja bemutatót tartotta, kiváló összhangban és egyöntetű gyakorlataival szerezte meg a közönség tetszését. Ugyancsak naov sikerrel szerepeltek a bratislavai süketnéma intézet növendékei, akik testi fogyatékosságuk ellenére is igen szép teljesítményt nyújtottak. A somorjai járásban, ahol vasárnap rendezték a járási spartakiádát, 1240 soortoló vett részt. Az ünrepélves fel­vonulás után a helyi sportpályán 10 sportszer 'ezet mutatta be a közös gva­korlatokat. Jól sikerültek a Vörös Csil­lag sportszervezet gyakorlatai, amelye­ket Kubiček tanító irányítása mellett tanultak be. A somorjai járási spartakiád utolsó műsorszámában a Sokol sport­szervezetek szabadgyakorlatai szere­peltek. amelyek ugyancsak nagy tet­szést keltettek a közönség soraiban. Nyitrai kerület A prievidzai járási spartakiád szin­tén szombaton kezdődött, kerékpár, atlétika, röplabda, kosárlabda és több más sportág vetélkedésével. Vasárnap 4200 sportoló közös felvonulása után több mint 2500 néző előtt kezdődött a szépség és az erő ünnepe. Az össze­tett gyakorlatokat mind a fia­talok, mind az Idősebbek egyaránt könnyedén és nagy lelkesedései mutat­ták be. A prievidzai spartakiádon a Wilhelm Pieck Nováky-i vegvlgyár fiatal sportolói is részt vettek és ők is méltóan hozzájárultak e nagy ünnep sikeréhez. Kassai kerület A kassai kerületben 5 járási sparta­kiádát rendeztek. A revúcai, a seéovcei, a spišská nová vesi, a kézsmárki és a kassai városi spartakiád felülmúlta a múlt éyi spartakiádokat. A kassai vá­rosi spartakiádán 3500 növendék gya­korlatozott. „A játsszatok velünk" cí­mű gyakorlatot 450 diák mutatta be és a közönség hosszantartó tapssal jutái— mazta a fiatalok jól sikerült bemutató­ját. A jól sikerült kassai járási spar­takiádon a szakszervezetek sportkörei- ' bői 364 nő és 380 férfi gyakorlatozott. Mindent egybevetve elmondhatjuk, hogv,iú v-'us második is harmadik vasár­nap la az idei járási spartakiád ki­emelkedő naoiai voltak, melyek során a gyakorlatokon résztvevők és a rende­zők újra bebizonyították, hogy lelkiis­meretes munkával és a gyakorlatok pontos betanulásával jó munkát végez­tek és ezzel ismét lényegesen hozzájá­rultak fiataljaink testnevelése színvo­nalának fokozásához. A világtalanok nemzetközi versenye A Prágai Hadseregstadionban szom­baton nemzetközi versenyeket ren­deztek, melyeken csehszlovák, ma­gyar, lengyel és német világtalan versenyzők vettek részt. Az ünnepé­lyes megnyitó után 150 világtalan fiú és leány közös gyakorlatokat mu­tattak be. Utána a süket-némák cso­portja lépett pályára, mely szintén tornagyakorlatokat végzett. A világ­talanok aztán atlétikai versenyekkel folytatták a sportdélutánt. A négyes atlétikai küzdelemben egyéni és csa­patversenyt bonyolítottak le. A fiúk tízes csoportban, a leányok pedig hatoscsoportban rajtoltak. A négyes küzdelemben a csehszlovák együttes bizonyult a legjobbnak, amely össze­sen 3311 pontot szerzett. Második NDK 3268 ponttal, harmadik Magyar­ország 3119 ponttal. A fiúk küzdel­mében az NDK együttese 2410 pon­tot szerzett, a csehszlovák együt­tes 2285 ponttal a második helyen végzett. A leányok csapatversenyé­ben I. Magyarország 1029 ponttal, II. Csehszlovákia 1026 ponttal. Az egyé­ni küzdelemben a tiúknál Očenášek (Csehszlovákia) 355 pontot szerzett. Részeredményei: 60 m 7,8 mp. Súly­dobás (4 kg) 14.25 m. Krikett-labda­dobás 53,3 m. Távolugrás (helyből) 262 cm. A leányok egyéni küzdelmé­ben Kovács (Magyarország) bizonyult legjobbnak, összteljesítménye 211 pont. O LV i S Ö I -J X FIGYELMÉBE! A lapunk mai számában közölt felszólalásokkal befejeztük Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja országos konferenciája anyagának közlését. Leközöltük a konferencia teljes anyagát — a beszámolókat, az egyes bizottságok jelentéseit, az összes felszólalást, a határozatot, a zárszót és a második ötéves terv irányelveinek teljes szövegét. A strahovi stadionban rendezték a világtalanok nemzetközi sportverse­nyeit. Felvételünkön a 150 világtalan fiú és leány szabadgyakorlatait lát­hatjuk. (Foto : e TK )

Next

/
Thumbnails
Contents