Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-19 / 170. szám, kedd

Tito elnök visszatért Moszkvába Szocsi, (ČTK). — Június 17-én Szo­csiban, a jugoszláv kormányküldött­ség távozása előtt a dolgozók gyűlé­sén beszédet mondott Joszip Broz­Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköz­társaság elnöke és A. I. Mikojan, a Minisztertanács elnökének első helyet­tese. A gyűlés után Tito elnök feleségé­vel, A. I. Mikojan és a többi jugoszláv és szovjet hivatalos képviselők nyi­tott autókon Kudautába utaztak. Út­juk közben a helyi lakosság minde­nütt szívélyesen üdvözölte a becses vendégeket. Szombaton, június 16-án este a moszkvai televízió műsorán dokumen­táris film szerepelt Joszip Broz-Tito, N. Sz. Hruscsov és A. I. Mikojan útja a Szovjetunióban címmel. A film a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság államférfiainak június 11-én Sztálin­grádba érkezésével kezdődik, ahol több mint 100 ezer városi lakos üdvözölte őket. A film részletesen bemutatja Tito elnök sztálingrádi tartózkodását. Ezután a jugoszláv és szovjet állam­férfiak útja következik, . amelyet „Alekszander Kolazsejev" hajón tet­tek a Volgán és a Volga—Don csator­nán, bemutatja a sztálingrádi vízierő­mű építkezésén és a eztavropoli járás novoalekszandrovi Sztálin kolhozában tett látogatásukat. A film a jugoszláv vendégeknek a Krasznodarszkij kerület krimi állomá­sán való tartózkodásával végződik. • * * Moszkva, (ČTK). — Június 17»én délelőtt Joszip Broz-Tito, a Jugoszfláv Szöveteégi Népköztársaság elnöke, A. I. Mikojan, valamint jugoszláv és szov­jet hivatalos személyiek kíséretében Kudautából repülőgépen Moszkvába utazott. Ä szovjet-fugoszláv tárgyalások baráti légkörben folynak T r ya dso.< az ~.Z<IP és a Ju osz.áv .tom unsták Szövetségének eiyütt..iukodéséről Tito eivturs útben hazafelé Romániaba is eh. togat Június 18-án délelőtt 10 órakor a Kremlben tovább folytak a tárgyalá­sok a Szovjetunió és a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság kormánykül­döttségei között. A megbeszéléseken résztvett N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov, K. J. Vorosilov, A. 1. Mi­kojan, V. M. Molotov, jugoszláv rész­ről pedig Joszip Broz-Tito, E. Kardelj, K. Popovics, N. M. Todorovics, J. Bla­zsevics és tanácsadóik. A megbeszé­lések folyamán tovább folyt a kölcsö­nös véleménycsere baráti és szívé­lyes légkörben, nyílt szellemben, a teljes kölcsönös megértés jegyében — amint azt kifejezetten hangsú­lyozza a két fél megegyezéséből kia­dott közlemény. Tito elnök és a küldöttség többi tagjai hétfőn a Kubinka repülőtérre látogatnak, ahol típusú repülőgépek kipróbálása folyik. A tárgyalások kedden folytatódnak. Befejezésük után a moszkvai Dinamó stadionban 17 órakor nagy népgyű­lést és sportünnepséget rendeznek. A népgyűlésen beszédet mond N. Sz. Hruscsov és J. Broz-Tito. Kedden 20 órakor az SZKP Központi Bizottsága ünnepi vacsorát ad a jugoszláv kül­döttség tiszteletére. Feltételezhető, hogy kedden írják alá a záróközle­ményt is. A sajtóértekezleten L. F. Iljicsov és A. Szokorad válaszolt a külföldi tudósítók számos kérdésére. Több kérdés vonatkozott arra, hogy vajon tárgyaltak-e az SZKP és a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének kapcso­latairól és együttműködéséről. A. Szo­korad azt válaszolta, hogy a két fél kapcsolatairól hétfőn tárgyaltak a többi kérdésekkel kapcsolatos megbe­szélések keretében. Arra a kérdésre, hogy a két párt kapcsolatairól hétfőn első ízben tárgyaltak-e, L. F. Iljicsov Megnyílt az V. energetikai világértekezlet Bécsben Bécs (ČTK). — Vasárnap a Bécsi Állami Operában megnyílt az V. ener­getikai világértekezlet, amelyen 53 ország mintegy 3000 küldöttje vesz részt. Az energetikai világértekezlet jel­vényével és a részvevő országok lo­bogóival díszített Állami Opera szín­padán helyet foglalt a konferencia elnöksége. Sir Harold Hartley elnök és a küldöttségek vezetői. A konfe­rencia megnyitásán a díszpáholyokban részt vettek az osztrák közélet veze­tői. Az értekezlet ünnepélyes megnyi­tása után a műszaki ülések, amelyek az értekezlet tulajdonképpeni mun­káját végzik, a bécsi hangversenyház­ban folynak le. Ezek az ülések hétfő­től péntekig tartanak. Egyidejűleg ülést tart több bizottság, s ezeken az üléseken több mint ezer szakértő tart beszámolót. A konferenciának az a célja, hogy áttekintést nyerjen mindazon energiaforrásokról, ame­lyek ma az emberiség rendelkezésé­re állanak, elsősorban a kőolaj, szén, vizierő és földgáz forrásokról. A kon­ferencia továbbá új energiaforrások nyeréséről tárgyal, a nap, a szél, a dagály és az apály, a vízben levő hőkülönbségek kihasználásáról és fog­lalkozik az atomtudomány előrehala­dásával is. A bécsi konferenciának to­yábbi célja az, hogy mindezen ága­zatokban, elsősorban az atomkutatás terén hetékonyabb nemzetközi együtt­működés legyen elérhető. Egyiptom nemzeti ünnepe: Az utolsó brit katona eltávozásának napja z arab világ egyik legtekinté­lyesebb országa, Egyiptom történelmi napokat él át. A teljes szabadság első boldog napjait. Egyip­tom népe igazi örömmel és óriási lel­kesedéssel fogadta az utolsó brit ka­tona eltávozását hazája földjéről és az ország vezetői ezt a napot nem­zeti ünneppé nyilvánították, hogy ké­sői nemzedékek is emlékezzenek arra a napra, amikor a nép évtizedes küz­delmének eredményeként az ország elnyerte teljes szabadságát. Hosszú és szívós harcot vívott Egyiptom a brit gyarmatosítókkal. 1882-ben vetettek horgonyt a virágzó brit gyarmatbirodalom hadihajói Ale­xandriában és az ország megszállása biztosította a létfontosságú Európa— Ázsia gyarmati útvonalat a brit impé­riumnak. Emellett az idegen tőkének is búsás hasznot hajtott Egyiptom gazdag gyapottermése. A világ egyik legforgalmasabb csatornáján, a Szuezi­csatornán is sokat kerestek a brit részvényesek és ebből az óriási ha­szonból Egyiptomnak nevetséges 7 százalék járt. Az arab kelet egyik jelentős katonai támaszpontjává épí­tette ki a Szuezi csatorna környékét az Egyiptomban állomásozó brit had­sereg. Az egyiptomi nép kezdettől fogva kitartóan harcolt a betolakodók el­távozásáért. Hosszú évekig a király körül tömörülő szűkkörü réteg igye­kezett elfojtani a felszabadítási har­cot. De a nép akarata a királysággal együtt elsodorta ket és most, 74 év után valósággá vált az egyiptomiak vágya. Egyiptom békés politikát folytat. Elitéli az imperialisták szervezte ka­. tonai • tömböket és élénk gazdasági, ;ereskedelmi kapcsolatokat tart fenn i Szovjetunióval, Csehszlovákiával és a többi népi demokratikus országgal. Holnap, a nemzeti ünnep dísszemléjén felvonul az egyiptomi hadsereg, az ország függetlensérének őre a többi arab országból meghívott több mint ezertagú katonai küldöttségek élén. Egyiptom új úton halad. 1952-ben földreformot hajtott végre, melynek során a 84 hektárnál nagyobb föld­birtokokat (a külföldi birtokok kivé­telével) 30 évi törlesztésre felosztot­ták a földtelenek között. Egyiptom vezetői erőfeszítéseket tesznek az ország iparosítására is. Kairó köze­lében hatalmas acélművet, Ansanban műtrágyagyárat építenek és rövidesen megindulnak a Níluson az új erőmű­és öntözőrendszer munkálatai is. Ezenkívül több konzervgyár, cipőgyár, cementgyár stb. építését is tervezik Büszkék vagyunk rá, hogy e tervek megvalósításában fejlett iparunk je­lentős támogatást nyújt Egyiptomnak. Ma Egyiptom-szerte ünnepségek, népgyűlések folynak. Az egész ország ünnepel. Számos külföldi vendéget hívtak meg Kairóba erre a nagy nap­ra. Egyiptomba érkezett Sepilov elv­társ is, a Szovjetunió külügyminiszte­re, akit nagy szeretettel fogadtak. Sepilov elvtárs a repülőtéren többek között kijelentette: „A szovjet embe­rek őszinte elragadtatással tekintenek a nagy sikerekre, amelyeket a baráti egyiptomi nép és kormánya az egyip­tomi állam függetlenségének és szu­verenitásának megszilárdítása térén elért. Ezek a sikerek újból és újból jelzik a béke és az emberiség hala­dása diadalának elkerülhetetlenségét". Egyiptom szabadságának nagy ün­nepe után egy hét sem telik el és az egyiptomi nép a szavazóurnák elé lép, hogy megválassza a köztársasági el­nököt és jóváhagyja az ország új, demokratikusabb alkotmányát. A jú­nius 23-i választásokon már a nők is részt vesznek, ami Egyiptom tör­ténete folyamán egyedülálló eset. Ez a tény is bizonyítja, merre tart Egyip­tom. Reméljük, hogy ezen az úton, a békés egymás mellett élés, a füg ­getlenség útján az egyiptomi nép tö­rekvéseit és vezetőinek őszinte szán­dékát sok siker koronázza. sz. b. azt válaszolta, hogy bizonyos fokig már előbb is tárgyaltak róla, de tu­lajdonképpen csak hétfőn került meg­beszélésre ez a kérdés. A Francé Presse hírügynökség tudósítója meg­kérdezte A. Szokoradot, hogy Tito elnöknek a moszkvai francia követtel való hétfői, találkozójára kinek a kez­deményezéséből került sor. A Szoko­rad azt válaszolta, hogy a rövid meg­beszélést a francia követ kérésére tartották. E megbeszélés azonban a hétfői tárgyalások megkezdése előtt folyt le. Arra a másik kérdésre, vajon Tito elnök kapott-e meghívást Romá­nián kívül más népi demokratikus országokba is, A. Szokorad azt vá­laszolta, hogy tudomása szerint más­honnan nem érkezett meghívás. A romániai látogatásra való meghívás abban az időben történt, amikor a jugoszláv küldöttség átutazott Romá­nián. Megváltoztatták-e a jugoszláv kül­döttség további tartózkodásának prog­ramját. vagy pedig az eddigi prog­ram marad érvényben? — hangzott a további kérdés. L. F. Iljicsov azt válaszolta, hogy csekély változtatáso­kon kívül az eredeti program marad érvényben. Ez azt jelenti, hogy Tito elnök és a küldöttség többi tagjai jú­nius 20-án Moszkvából Kijevbe utaz­nak. A küldöttség június 21-én érke­zik Kijevbe és június 23-án az Ungen állomáson búcsút vesz a Szovjetunió­tól. E. Slp. Vietna ' árv-^. érkeznek hazánkba Peking, (ČTK). — Vasárnap, június 17-én a pekingi főállomásról elindult Csehszlovákiába 49 vietnami gyermek­ből álló csoport, akiknek nagy része a vietnami szabadságharcosok árvája. Ezek a 10—14 éves gyermekek az alapfokú iskolák elvégzése után szak­és főiskoláinkat fogják látogatni. Egy másik, 50 vietnami gyermekből álló csoport, amely jelenleg útban van Hanoiból Pekingbe, néhány nappal ké­sőbb érkezik Prágába. Borzai as károkat okozott az afganisztáni földrengés Kabuí, (ČTK) — A kabuli rádió je­lentése szerint az afganisztáni Ka­merd folyó völgyében nemrégen le­zajlott földrengés a legtöbb lakótele­pet elpusztította, a hegyekben nagy földcsuszamlásokat okozott. Az elemi csapás óriási károkat és veszteségeket okozott emberéletben. A Kamerd fo­lyó eltorlaszolódott és az így kelet­kezett nagy tó elöntötte a földeket és elsöpört több lakótelepet. 112 em­ber meghalt és 90 megsebesült. Szaigan völgyében úgyszólván vala­mennyi út megrongálódott és telje­sen összeomlott több lakóház, elpusz­tult a duzzasztógátak és csatornák nagy része, használhatatlanná váltak a legelők. 160 ember meghalt és mint­egy 100 megsebesült. A TASZSZ je­lentése szerint az erős földlökések Kamerd és Szaigan völgyekben, fala­mint a környező vidékeken tovább tartanak. KIM IR SZEN elvtárs csütörtökön hazánkba érkezik JÚNIUS 17-ÉN Bolíviában elnökvá­lasztások és a kongresszusba való választások folytak le. A választások előestjén a bolíviai szocialista falan­gisták visszahívták jelöltjüket, tilta­kozásul a rendőrségi terrorral szem­ben. (ČTK.) ­JÚNIUS 17-ÉN LONDONBA érke­zett Párizsba vezető útján Pearson kanadai külügyminiszter. Pearson Pá­rizsban részt vesz a NATO további tevékenységének különféle terveivel foglalkozó bizottság munkájában. (ČTK.) Prága, (ČTK) — Csütörtökön, június 21-én baráti látogatásra Csehszlovákiába érkezik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége Kim Ir Szen elnök vezetésével. A küldöttség látogatása folyamán megtárgyalja és aláírja a Csehszlovák Köztár­saság és a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kulturális együttműködéséről szóló egyez­ményt. A koreai nép képviselői talál­koznak a csehszlovák vezetőkkel, ellátogatnak több üzemünkbe és EFSZ-ünkbe, megismerkednek gaz­dasági és kulturális életünkkel. A Csehszlovák Köztársaságba láto­gató koreai kormányküldöttség összetétele: Kim Ir Szen — a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, a kül­döttség vezetője, Pak Den Aj — a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának elnökhelyettese, N a m I r — külügyminiszter, L i C s o n O k — az Állami Tervbizottság elnöke, Ko Djun Thják — az Észak­Koreai Demokrata Párt közpon­ti Bizottságának elnökhelyettese, Kim Ben De — az Észak­Koreai Ifjú Barátok Pártja Köz­ponti Vezetőségének elnökhelyette­se, Jan Jen Szun — a Koreai Népi Demokratikus Köztár: iság csehszlovákiai nagykövete, C o n Jen — tábornok, a nem­zetvédelmi miniszter helyettese, Csi Kim Szon — a Kim­Csak Politechnikai Intézet igazga­tója, Han Gi Csan — a Munka Hőse, a Kim Csak Kohászati Mű­vek egyik részlegének vezetője, Cson Szín Bok — a Munka Hőse, az Andzsoui Földművesszö­vetkezet elnöke. im Ir Szen elvtárs 1912-ben egy Phenjantol nem messze fekvő kis faluban született. Apja sze­gény paraszt, a japánellenes felsza­badító mozgalom aktív résztvevője volt. A japánok üldözése miatt kény­telen volt hazáját elhagyni s család­jával együtt Mandzsúriában telepe­dett le. Kim ír Szen 1926-ban itt járt közép­iskolába, s a diákok forradalmi moz­galmát szervezi. Forradalmi tevé­kenysége miatt 1927-ben letartóztat­ták és egyévi börtönre ítélték. Sza­badonbocsátása után bevégezte kö­zépiskolai tanulmányait, majd Ki-Lin városában (Északkelet-Kína), mint a Komszomol szervezet titkára szervez­te a fiatalokat a japán megszállók el­leni harcra. 1931-ben lépett be a Kommunista Pártba. Amikor a japán imperialisták Mandzsúriát is megszállták, Kim Ir Szen partizánalakulatokat szervezett, amelyek később hatalmas partizán­hadsereggé növekedtek. Ezzel új idő­szak kezdődött a koreai nép függet­lenségi harcában, az aktív fegyveres harc hosszú időszaka a japán meg­szállók ellen. 1937-ben, amikor Japán háborút in­dított Kína leigázására, a koreai par­tizánosztagok népi forradalmi hadse­reggé egyesültek. A hadsereg pa­rancsnokává az akkor már mindenütt ismert nevű partizánvezért, Kim Ir Szent nevezték ki. A partizánok szo­rosan együttműködtek a kommunis­tákkal és a földalatti tömegszerveze­tekkel. 1945 augusztusában, amikor a szov­jet hadsereg döntő győzelmet aratott a japán hadsereg felett, megnyílt a koreai nép felemelkedéséhez vezető út is. Kim Ir Szen elvtársat a felsza­badulás után az újjászervezett kom­munista párt központi bizottsága szervezési irodájának első titkárává választották, 1946 februárjában pedig Észak-Korea ideiglenes népi bizott­ságának elnöke lett. 1948 szeptemberében a Miniszter­tanács elnökévé, a Koreai Munkapárt megalakulásakor pedig a Központi Bi­zottság elnökévé választották a kom­munista párt szervezeti és ideológiai megerősítéséért, a népi demokratikus ál'amrend megszilárdításáért végzett hatalmas munkájáért. A Honvédő Háborúban, mint a katonai bizottság elnöke dolgozott az ország megvédésén. Érdemei elisme­réséül 1953-ban mársallá nevelték ki, s a Koreai Népi Demokrat kus Köztársaság hőse címmel tüntették ki. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov távirata a burmai államférfiakhoz Moszkva (ČTK). — N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov, a burmai kor­mányban eszközölt változások alkal­mából U Nuhoz, az Antifasiszta Népi Szabadságliga elnökéhez a következő táviratot intézte: „Tudomást szereztünk arról, hogy ön vállalja az Antifasiszta Népi Sza­badságliga elnökének tisztségét. U Nu elvtárs, Ön amikor a burmai kormány élén állott, mint kiváló ál­lamférfi és politikus sokat tett a világbéke megszilárdítása, a népek közötti szoros együttműködés és őszinte barátság fejlesztése érdeké­ben ... Meggyőződésünk, hogy új funkciójában is tovább fogja szilár­dítani és fejleszteni népeink barát­ságát." Az U Ba Szve-hez, a Burmai Unió új miniszterelnökc.hez intézett üdvöz­lő távirat a következőket írja: Meg­győződésünk, hogy a Burmai Szövet­ség és a Szovjetunió baráti kapcsola ta és együttműködése a jövőben sikeresen fog fejlődni népe nk és É világbéke megszilárdítása érdekében Közös közlemény a koreai-román tárgyalásokról Bukarest, június 17. (TASZSZ.) — A vasárnapi lapokban közös közle­mény látott napvilágot a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormány­küldöttségének a Román Népköztár­saságban tett látogatásáról. A két kormány képviselői állást foglaltak a Román Népköztársaság és a KNDK közötti politikai, gazdasági és kulturális együttműködésének to­vábbfejlesztése mellett. A két fél e célból elhatározta, hogy tárgyaláso­kat kezd hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény, valamint tudományos, technikai együttműködési egyezmény megkötése céljából. Mindkét kormány képviselői elége­detten állapították meg, hogy az utóbbi időben javult a nemzetközi helyzet. Kifejezésre juttatták azt a szilárd meggyőződésüket, hogy a vi­tás kérdések tárgyalások útján és államférfiak közvetlen érintkezése útján történő megoldása a nemzet­közi feszültség további enyhítésének, a tömegpusztító fegyverek eltiltásá­nak útja, a leszerelésnek, az államok kölcsönös bizalma megszilárdításának, a kollektív biztonság európai és ázsiai megvalósításának útja. A két kormány képviselő: hangsú­lyozták: meggyőződésük, hogy Korea demokratikus és békés újraegyesítése nagy jelentőségű hozzájárulás lenne a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és a távol-keleti béke megszilárdítá­sához. A két kormány elégedetten állapítja meg, hogy a KNDK kormányküldött­ségének romániai látogatása és a tárgyalások eredményei elősegítik a román és a koreai nép barátságának elmélyítését, a béke és a nemzetközi együttműködés megerősítését. Szilárdítsuk tovább a baráti kapcsolatokat London. (ČTK) — Az a csehszlo­vák küldöttség, amely „Lidice élni fog" brit bizottság meghívására Ang­liában tartózkodik, e napokban ven­dége volt a Stokeon-Trent városi tanácsának. Ebben az angol bánya­és ipari városban a lidicei tragédia hírének elterjedése után mindjárt 1942 júniusában nagy mozgalom indult Lidice újjáépítésének erkölcsi és pénzbeli támogatására. A városi ta­nács a csehszlovák vendégeket szí­vélyes fogadtatásban részesítette. A küldöttség tagjai megtekintették a várost^ meglátogatták az új lakótele­peket és a régi negyedet. A városházán adott vacsorán V. Valta, a csehszlovák küldöttség tag­ja, a Kladnói Nemzeti Bizottság el­nöke köszönetét fejezte ki Stokeon Trent város polgármesterének a meghívásért és vendégszeretetért. V. Valta javaslatát, „Erősítsük eddigi kapcsolatainkat Stokeon-Trent és Kladno lakossága barátságának sz>'ár­dításával", a vacsora résztvevői lel­kes tapssal fogadták. OJ SZÖ 1956. június 19.

Next

/
Thumbnails
Contents