Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-18 / 169. szám, hétfő

Csehszlovákia Kommunista Pártiának orszáaos konferenciája Bohuslav Kruza elvtárs felszólalása (brnói kerület) Široký elvtárs beszámolójában a többi között a szántóterület bővítéséről beszélt. Nálunk a brnói kerületben mind íz ideig nem teljesítettük a szántóterület tervét. Ebben a tervben olyan földterületeket is kimutatnak, amelyek útmentén fekszenek, legelőK és néha több éve fásított területet is besorolnak. S e terület után a parasztoknak kötelező beadást írnak elő, habár ez a föld nem terem- semmit sem. A járási nemzeti bizottságok ismerik ezt a helyzetet, de ennek ellenére nem eszközölnek e téren változtatást, mivel az Állami Tervhivatal megköveteli a kerületben a szántóföld területére vonatkozó terv betartását és e terv alapján róiják ki a kötelező beadást a kerületben és a járásokban. A kerületi nemzeti bizottság és a járási nemzeti bizottságok ennek következtében adminisztratív módon szétírják a beadást a terméketlen földre is, pedig tudják, hogy meqkárosítják a parasztokat és az EFSZ-eket. A parasztok természetesen védekeznek és tiltakoznak. Nincs azonban erő, amely jogos követelésüknek helyet adna. Hogyan értsék meg kerületünkben a szántóföld területének iiymódon való kiterjesztésére irányuló politikát a dolgozó parasztok, mikor tudjak, hogy Dél-Morvaországban 19 778 hektár igen termékeny föld van, amely azonban ttilságosan vizenyős, és nagyobb esőzés során évente többször is ellepi a víz. Ez következménye annak, hogy az illetékes minisztériumok, az Állami Tervhivatal és más központi szervek mind ez ideig nem vették figyelembe a me'

1 '-szabályozás és a víz iecsapolása szükségességét, habár ehhez többnyire n^m volna szükség n-gy befektetésekre. Ezzel szemDen jelentős összegeket fordítanak a műúton való öntözés bombasztikus és kétes eredményekkel kecsegtető akcióikra. Kerületünkben konkréten a Krhovice —Hovlin-i öntözocsatorna meggondolatlan kiépítésére cé'~ok. Ez az építkezés 45 millió koronát nyelt el és semmi hasznot sem hajt. Hasonló a helyzet a Brno—Židlokovice-i csatorna tervrajzának kidolgozásával. A csatornarendszer kidolgozásával kapcsolatos munkálatok elrabolták a vízgazdálkodási szakemberek majd minden idejét és ezek nem is gondolnak arra, hogy le kellene csapolni a nagykiterjedésű termékeny földekről a vizet, mivel nem számították ki, hogy kerületünkben jelenleg sokkal nagyobb eredménnyel járnak a víz lecsapolása és sokkal kevesebbe kerülne, mint a gigantikus méretű és hatástalan csatornázási munka. E helyzet következtében népgazdaságunk évente mp^dnem 13 és fél millió koronával károsodik meg. Annak ellenére, hogy ez a helyzet ismeretes a minisztériumokban és hogy követelték a helyes megoldást, ez a probléma nincs elintézve.. Mederszabályozási munkálatokkal és talajjavítással legalább hatezer hektárral lehetne bővíteni a szántóföldet és 12 778 hektárnyi földterületet lehetne termékennyé tenni. A párt- és a kormány néhány intézkedésének köszönhetjük, hoav biztosítani tudtuk a föld idejekorán és jó minőségben való megművelését, hogy sikeresen folyik a termelés a határvidéken és növekedett a mezőgazdaságban dolgozók száma. Azt mondhatjuk, hony a parasztok meg tv-'iák szervezni a munkát, tudnak vetni és aratni. Ezért az életben bukott meg a mezőgazdasági termelés irányításának a Földművelésügyi Minisztérium által mind ez ideig qyakorolt és a nemzeti bizottságokra rákénvszerített módszere. Ez a módszer arra irányult, hogy minden cse' Mvségben döntést hozzon a. parasztok és a szövetkezeti tagok helyett, mintha azok képtelenek volnának igazgatni és irányítani dolgaikat. E „qondoskodás" bizonyítéka a miniszter ezidei aratási rendelete is. A Földművelésügyi Minisztérium a kimutatások, jelentések, és statisztikák renaetege közvetítésével arra törekszik, hogy kezeibe összpontosítsa az egész mezőgazdasági termelést. Erre készteti a nemzeti bizottságokat és szakosztályait is, s így a mezőgazdasági szakemberek a papírokba temetkezve inkább regisztrálják az eseményeket, sem hogy hatást gyakorolnának rájuk. A parasztok azonban tanácsot és segítséget várnak a kerületi és a járási nemzeti bizottságok igazgató szerveiben, szakosztályaiban dolgozó mezőgazdasági szakemberektől arra vonatkozólag, hoovan terceljenek többet és olcsóbban. Azonban kevés tanácsot és segítséget kapnak, mivel az eddigi rendszer alapján az agronómusoknak és a vezető szervekben a többi szakembernek több figyelmet kell fordítaniok a mindennapi munkára mint a mezőgazdasági termelés tovább fejlesztésére. Üqv véljük beértek annak a feltételei, hogv jobban támaszkodjunk a parasztok és a szövetkezeti tagok képességeire és hogy mindinkább és mind erélyesebben áttér-'"1

1' a mindennapi munkától a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésének irányítására. A termelés fejlesztése során valamennyi szakaszon joggal nagy fontosságot tulajdonítanak a műszaki haladásnak, a tudomány és a kutatás új ismereteinek felhasználására. Ezzel kapcsolatban említeni kell a mezőgazdasági kutatás jelenlegi helyzetét, mivel ez a kutatás igen csekély hatást gyakorol a mezőgazdasági termelés növelésére. Hány olyan alapvető kérdés van a mezőgazdaságban amelyre választ várunk kutató munkásainktól. így például a vetőmagokkal és ezek különböző fajtáival, különböző területen való alkalmazásukkal kapcsolatban. Arról van szó, hogy a termelés célszerűen az egyes területek feltételeihez alkalmazkodjék, hogy komplex módon oldjuk meg a mezőgazdasági építkezések megfelelő típusait, amelyek összhangba állnának a mezőgazdasági termelés fejlesztésének távlataival, hogy ne építsünk olyan épületeket, amelyek már holnap elavultakká válnak é* hogy ne fékezzük a munkatermelékenység növekedését a mezőgazdaságban. Fontos kérdés a gépesítés is és a jelenlegi gyakorlat számos más alapvető kérdése, beleértve a termelés költségeit és jövedelmezőségét is. Véleményünk szerint a kutatómunkának elvi síkon ki k-llene vennie a részét a mezőgazdasági termelés ezen ötéves tervben való továbbfejlesztése irányának megszabásából. Ezenkívül ebben az ötéves tervben ki kellene tűzni a mezőgazdaság további ötéves tervekben való fellendítésének irányát. Nem érthetünk egyet a kutatómunka területén mutatkozó ösztönösséggel és ezért bíráljuk a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia eddigi munkáját. Mit sem ér az, ha a mezőgazdasági kutatás százával oldja meg a különféle kérdéseket, de nem oldja meg az alapvető és legégetőbb problémákat, avagy a munka szétforgácsoltsága következtében nagyon hosszadalmas e problémák megoldása. Kerületünkben sok jelentős dolqozóval tanácskoztunk, elemeztük annak okait, hogy miért oly gyérek a mezőgazdasági kutatás eredményei és miért nyilvánulnak meg oly kevéssé a gyakorlatban. Az okokat megállapítottuk. Határozottan nem az okozza ezt, mintha a párt és a kormány nem nyújtana elegendő eszközt a mezőgazdasági kutatás számára, nem fordítana megfelelő figyelmet sikeres fejlődésére. A fogyatékosságok oka q.vakran az e téren fennálló káderhelyzet. A mezőgazdasági kutatásban sok ki'''önféle elem húzódott meg. Nem csoda, hoov például a pfít luka i EFSZ-ben a kutatóintézet kipróbálta a cukorrépa vetőmagjának minden fajtáját és az EFSZ a cukorgyártól mégis olyan vetőmagot kapott, amely a próba eredményei alapján a legrosszabbnak minősült és amely feltételeink között egyáltalán nem vált be. A további ok a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia ki nem elégítő irányító munkája. Érthetetlen előttünk, hogy a kutatás szakaszán miért szisztemizálnak és újjászerveznek állandóan. Minden ilyen újjászervezés után azután megállapítjuk, hogy a mezőgazdasági kutatás problématikáját ez nem oldotta meg, sőt a helyzetet rosszabbá tette, a tudományos és kutató dolgozóktól elrabolta az értékes időt és az alkotó tudományos munkához feltétlenül szükséges nyu-. galmat. A kutatómunka nem irányul elégséges mértékben mezőgazdaságunk alapvető kérdéseinek komplex módon való megoldására. Az a véleményünk, hogy helyes volna, ha pártunk Központi Bizottsága, az iparhoz hasonlóképpen, tézisekben tűzné ki a mezőgazdasági tudomány és kutatómunka feladatait. Josef Smida elvtárs felszólalása (Hr. Králove-i kerület) Azokból a hibákból és fogyatékosságokból, amelyeket a múlt évben az építészeti dolgozók országos konferenciáján bíráltak, és építészeti szervezetek nagy része nem vonta le a tanulságot és nagyon rosszul készült fel ebben az évben a megnövekedett feladatok teljesítésére. Úgyszólván az összes építészeti szervezetekben nem tel jesítik a fő építészeti munkák tervezett terjedelmét, sem pedig az egyes hónapokra eső tervezett munkatermelékenységet. Igv például kerületünkben az első negyedévre eső lakásépítés tervét csupán 10,4 százalékra, az egész évi feladatokat és az április havi tervet pedig csupán 60.4 százalékra teljesítették, és a februári fagyok következtében keletkezett lemaradást, amely az egészévi feladat 6 százalékát teszi ki, nem egyenlítik ki fokozatosan. Az építészeti szervezetekben kevés szó esik arról, hogy mi a fogyatékosságok fő oka. Ez az építészet iparosításának lassú ütemében, az új módszerek lassú bevezetésében, és az építkezéseken az állandó nagy szervezési hiányosságokban rejlik. Felhozok egy példát kerületünkből. A žambérki járásban a liticei Montostav-üzem, az Építészeti Minisztérium VI. föosztálva hatáskörébe tartozik. Kavicsot, törmeléket és előgyártott elemeket gyárt hidak, géptermek építésére és más szerkezeteket. Ez az üzem, amelvben kb. 300 ember dolgozik, határozottan nem bizonyítja azt, hogy építészetünk iparosítását a főosztály egyes dolgozói komolyan gondolják. Két kőtörőben a munkások fő szerszáma a zúzókalapács. A kőtörő gépek olyan állapotban vannák, hogy az elvtársak nap nap után várják, mikor mondják fel a szolgálatot. A tartályok szivattvúberendezése nem létezik, annak ellenére, hogy előzőleg használták azokat és a kollektív szerződésben néhány éven keresztül ígérgették az alkalmazottaknak. A mozgódaru, amely a nehéz előgyártott alkatrészek emeléséhez szükséges, már egy éve szerelésben van, de nincs befejezve, úgyhogy a 10—20 tonnás alkatrészeket primitív eszközökkel emelik. A vállalat eddig egyetlen lakásegvséget sem kapott, annak ellenére, hogy 250 alkalmazott vidékről jár munkába. Ezért joggal várjuk, hogv a VI. számú főosztály főmérnöke, vagy igazgatója, Hula elvtárs egyszer eljön megnézni, hogv ez a 300 ember hogyan él és dolgozik és megteszi a szükséges intézkedéseket a bajok orvoslására. Máskülönben nem várható, hogv az előgyártott alkatrészekből több géptermet, hidat és lakásegységet építünk. Az előtermelés iparosításának lassú üteme és az építkezéseken az új munkamódszerek hatékonyabb bevezetésének hiánya érthetően kedvezőtlenül hat a vállalatokban a káderek állandóságára. Nem csoda, hogv embereink eltávoznak, mivel másutt jobb lehetőségre találnak. Okozza ezt az építészeti termelés szétforgácsolódottsága is. 1949-ben az Építészeti Minisztérium Hradec Králove-i üzemében még 5130 munkásunk volt. Néhány év múltán más kerületek megsegítésére és különböző delimitációk és más okok következtében az Építészeti Minisztérium vállalataiból kerületünkből több mint 2000 dolgozó távozott. A dolgozók fennmaradó száma a különböző minisztériumok 10 vállalatában van szétszórva, így az erdősítésnél, a mezőgazdasági üzemekben stb. A helyzet annál komolyabb, mivel a lakásépítésre szánt alap a kerületben évről évre rosszabbodik. A legkomolyabb a helyzet Broumov járási székhelyen, ahol a város' közepe veszélyeztetve van és le kell bontani, ha a 'Helyi Gaz.dálkodás Minisztériumán a felelős dolgozói, Kopriva képviselővel együtt mindenféle beavatkozásaink ellenére azt a nézetet fogják támogatni, hogv a város újraépítése csupán a kerület ügye. Hasonló a helyzet kerületünk más városaiban is. A lakásépítésben mutatkozó fogyatékosságokat és terjedelmüket jogosan bírálják a dolgozók összes szervertei. Ezért nem érthetünk egyet a lakásegységek számának semmilyen csökkentésével. Az Építészeti Minisztérium vállalatai a helyzetet azzal könnyítik, hogv nagyobb feladatokat követelnek vagy fogadnak el ott, ahol erre megvan a kapacitásuk, ahol elegendő munkaerővel rendelkeznek. Igv pl. mlg nálunk a lakásépítés szakaszán 20 millió korona biztosítása hiányzik, annál többet követelnek más kerületek, állítólag az építkezés gazdaságossága miatt. Világos, hogv itt elsősorban az illető kerület kapacitásának megtartásáról van szó. Ezáltal a kapacitás a lakásépítésben a beruházások szabályozójává válik és nagyon qyakran kényelemszeretetből korrigálja a gazdasági szempontokat. Az Építészeti Minisztérium az ilyen irányzatokat támogatja, mivel így minimális nehézségei vannak az alkalmazottak átcsoportosításában. Az Állami Tervhivatal is meg van elégedve, mivel a termelés terjedelmét országos méretben teljesíti. Végeredményben a beruházó minisztériumok is elégedettek, de az illető kerület dolgozói bizony nincsenek megelégedve. A nemzeti bizottságok csak bizonyos mértékben segíthetnek, mégpedig a szervezett toborzás jó teljesítésével és a kőműves munkások meggyőzésével, akik mostanáig mint karbantartók dolgoznak a nemzeti vállalatokban. Az üzemekben dolgozók és szakemberek tucatjait meggyőztük arról hogy az építészetben van a helyük. De magukra a minisztériumokra is további feladatok várnak. Az építészetben e fogyatékosságok tu

1nyomó része jelentós mértékben az építészeti vállalatok és a nemzeti bizottságok hiányos kölcsönös kapcsolatából ered. Az Építészeti Minisztérium az utóbbi években megtartotta a három lépés távolságot vállalatai és a nemzeti bizottságok között, úgy hogy a nemzeti bizottságoknak a lakásépítésen kívül nincs befolyásuk a beruházások összeállítására és a termelési tervékbe való besorozására. A többi munkát a vállalatok önmaguk végzik, elsősorban a kedvező teljesítés szempontjából. Ezért elkerülhetetlen a kerületi építészeti üzem, annak osztályai és a nemzeti bizottságok közötti kölcsönös kapcsolat rendezése olymódon, ahogy ez az Állami Tervhivatalban van. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a terv összeállításában és ellenőrzésében való együttműködés a termelésbe való beavatkozás nélkül nagyon jól és teljes mértékben bevált. A második ötéves terv irányelveivel kapcsolatos felszólalások nagy része rámutatott az üzemek építésében a panelgyártás és készalkatrészak termelésének lassú ütemére. Feltétlenül szükséges elhagyni mindenféle bürokrata formalitást és biztosítani az üzemek építését úgy, hogy 1958 második félévében teljesítsük a" készalkatrészek termelésének megnövekedett feladatait. Az építészeti termelésben szerzett eddigi tapasztalataink, de főleg a dolgozók kezdeményezéséből eredő értékes javaslatok a második ötéves terv irányelveinek megtárgyalásával kapcsolatban azt mutatják, hogy az építészetben a feladatok lényegesen jobb teljesítése érdekében a következő intézkedéseket kell tenni: a tervezési szervezeteket a kerületben kell összpontosítani és a tervezők többségéből egyetlen kerületi állami tervintézetet kell kiépíteni; ki kell küszöbölni a kerület építészeti szervezeteinek szétforgácsolódottságát, a kicsiny építészeti vállalatoknak az Építészeti Minisztériumhoz való csatolásával és a polgári és lakásépítés egyetlen kerületi üzemét kell megteremteni; az Építészeti Minisztérium szakosított szervezeteiben rendet kell teremteni a termelési programban és a kerületi üzemeket meg kell erősíteni úgy, hogy képesek legyenek a kerületben teljesíteni a lakás- és társadalmi építkezéseket; Egyszerűsíteni kell a vállalatok anyagellátásának eddigi módját és meg kell oldani a termelő üzemekkel, vagy pedig a kerület elosztóhelyeivel való közvetlen kapcsolat kérdését és felül kell vizsgálni az ellátó-központok célszerűségét; biztosítani kell a nemzeti bizottságok részvételét a kerületi üzemek termelőtervei teljesítésének ellenőrzésében és összeállításában, azok hatáskörébe való beavatkozás nélkül: az Építészeti Minisztérium feladatává kell tenni a saját előtermelés ipari vállalataiban a technikai-szervezési intézkedések tervének kidolr gozását; haladéktalanul biztosítani kell a készalkatrészeket gyártó vállalatok tervezését és építését, úgy, hogy 1958. második félévében már megkezdjék a termelést. Meg vagyunk győződve arról, hogy ezek az intézkedések az építészet iparosítása gyorsabb ütemének kezdetét jelentik. Hozzájárulnak a' dolgozók kezdeményezésének növeléséhez, csökkentik az adminisztratívát és kiküszöbölik a felesleges közvetítőket, növelik a nemzeti bizottságok jogkörét és tekintélyét, azok minden fokán és a beruházási építkezések megvalósításáért való felelősségüket. Néhány komoly megjegyzést még a Trutnov melletti Poŕči villanytelep építéséhez és magához az építészethez. Az építészek és szerelők, a védnökségi üzem, a kerületi nemzeti bii zottság és a CSKP kerületi bizottsága ! szerveinek, valamint az energetikaügy". | miniszter jelenlétében nyilvános pártgyűlésen összüzemi kötelezettségvállalást tettek a villanytelep 14 nappal határidő előtti, tehát 1956. december 15-ig való üzembehelyezésére. A kerületi nemzeti bizottság védnöksége hatékonyan segíti az építkezést és az itt szerzett tapasztalatokat további villanytelepeken, főleg a Pardubice mellett villanytelep megkezdett építkezésén kellene érvényesíteni. Közvetlenül a munkahelyeken nagyon érezzük az összes részvevő intézmények okozta fogyatékosságokat felülről lefelé. Ez elsősorban az építkezésen dolgozó szakemberek, főleg a kőművesek számában érezhető. Elég ha közöljük, hogy a villanytelep építőinek létszámából csupán 5 százalék a tulajdonképpeni kőműves. Fnnek okai ismeretesek, de nem küszöböljük ki őket. A helytelenül megsza. bott normák nem értékelik a szakképzettséget, a dolgozók és a szektorok fajtái szerint. Számos kőmüveí szívesebben dolgozik mint vasmunkás, betonozó és nem ritkák azok az esetek, hogy nem vallják be kőműves foglalkozásukat. A mostani állapotod mellett lehetetlen lenne a kötelezettségvállalások teljesítése. Az Építészeti Minisztérium nem rendelkezik kőművesekkel. Annak ellenére, hogy az EnergetikaKigyi Minisztérium segítségünkre van a kőművesek kikölcsönzésével, ez mind kevés és tartósan ez az állapot lehetetlen. A javuláshoz vezető út az igazságtalan bérpolitika kiküszöbölésében, a normák országos módosításának megvalósításában van. Biztosítjuk a Központi Bizottságot, hogy a hradeci kerület építészeti dolgozói a párt segítségével teljesítik feladataikat a poŕiči villanytelep építésében. A CSKP KB határozata a tagsági járulékok új táblázatáról A CSKP Központi Bizottsága megtáigyalta és jóváhagyta: 1. Csehszlovákia Kommunista Pártja tagsági járulékainak új táblázata 1956 június 1. hatállyal a következő: Jövedelem Kčs-ben: 400 401 601 801 1001 1201 14011601 1801 2001 2201 2401 2601 2801 3000 -ig -600 —800 -1000 -1200 -1400 -1600 -1800 —2000 2200 —2400 2600 —2800 —3000 en felül A járulék magassága Kčs-ben: 1 2 4 6 L0 15 ' •0 25 30 40 50 60 ' 70 80 3 százalék 2. A tagsági iSrulékok fizetésének alapelvei a Következők: „A taosági járulék mindig az elmúlt hónapért fizetendő. A tagsági járulék összege megállapításának alapjául a tag vagy tagjelölt tiszta jövedelme vagy jövedelmeinek összesége szolgál. Tiszta jövedelem alatt a jövedelemadó vagy irodalmi adó levonása utáni jövedelem értendő. A tiszta jövedelem vagy tiszta jövedelmek összegébe fceszámítandók a túlórák, honoráriumok, funkciós pótlékok, prémiumok és teljesítményi pó.lékok. Nem számítandók be a tiszta jövedelme a gyermekpötlékok, a különélési pótlékok, nevelési pótlék, napi díjak, egyszeri jutalmak, valamint az újitójavaslatokért járó prémiumok. A háztartásbeli nők tagsági járulékát legalább egy koronában állapítja meg. Az EFSZ-ekben dolgozó párttagoknál és tagjelölteknél az átlagos nav: tagsági járulék meghatározásának alapját az egész évi termelési terv szerint tervezett munkaegységek tizenketted récze képezi. A szabadfoglalkozású párttagok és tagjelöltek, mint pl. írók. képzőművészek stb. és az önállóan gazdálkodó földműves párttagok és tagjelöltek átlagos havi tagsági járuléka meghatározásának alapja a feltételezett egész évi jövedelem tizenkettedrésze. Az EFSZ-ben levő, a szabadfoglalkozású és az önállóan gazdálkodó földműves párttagok és tagjelölteknél, akik a tagsági járulékot a folyó évben tervezett jövedelem alaoián fizetik, minden év decemberében kiegyenlítik a tagsági járulékot a ténylegesen elért jövedelmek alapián." „OJ SZÔ" kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Körponti Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős: Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztősig Bratislavu, Gorkého u. 10. sz. telefon: 347-16 331-17 tcudfthlvaral: BrsUsKv, CuMhc 8. telefon: 337-28. Előfizetési díj havonta Kés 8.-. Terjeszt! a Posta Hlrlapszolgálata. Megrendelheti minden postahivatalnál ás kézbesítőnél. Nyomás: Pravda, Szlovákia Kommunlst. A-67706 Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava.