Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-18 / 169. szám, hétfő

/ fl ((KP Központi Bizottságának irányelvei a Csehszlovák Köztánaság népgazdasága 1956—1960-as második ötéves fejlesztés

i tervének kidolgozására (Folytatás a 6. oldalról.) kiváló minőségét a legmagasabb fokú gépesítéssel és automatizálással, főleg a tömeggyártásban; m) tanulmányozni kell új építőanyagokat, főleg az előgyártott könynyű, új konstrukciós elemek gyártása céljából; új építési módszereket kell bevezetni az építészeti termelés maximális iparosításának és komplex géDesítésénsk biztosítása céljából: n) lényegesen fokozni kell a gazdasági tudományok szerepét, abból a célból, hogy hozzájáruljanak a népgazdaság elméleti és gyakorlati fejlesztése problémáinak megoldásához. Különösen foglalkozni kell a nemzetgazdaság tervszerű és proporcionális fejlesztésének kérdésével, az értéktörvény hatásával és alkalmazásával, a vezetés kérdéseivel, a munka termelékenységével, a társadalmi termelés helyes elosztásával, a szociális* sta termelési kapcsolatok kiterjesztésével a mezőgazdaságban, a jelenkori kapitalizmus gazdasági fejlődésének megvizsgálásával, és végül a munka helyes megosztásával a szocialista tábor államai között; o) hoav hatékonyan segíthessük a mezőgazdasági .termelést, szükséges, hogy a mezőgazdasági tudományt a fő gazdasági, nemesítési, állattenyésztési, etetési, technikai és komplexgépesítési kérdésekre irányítsuk és hogy azokat a legnagyobb mértékben átadjuk a mezőgazdasági gyakorlatnak. 4. A tudományos és a kutatómunkák terén lévő eddigi állapot megjavítása és a fő feladatok teljesítése érdekében elsősorban: lénytegesen meg kell javítani a tudományos kutatási munkahelyek ellátását megfelelő munkaterületekkel és kellő műszaki felszereléssel; tovább kell építeni a tudományos akadémiák tudományos és kutató intézeteit, fokozott gondot fordítani az egyes minisztériumok kutató intézéteire, különösképpen el kell látni azokat tudományos dolgozókkal, növelni kell az intézetek technológiai berendezéseinek minőségét, tovább kell építeni próbaüzemeinket és mintaműhelyeiket; fokozatosan és komplex feltételek között meg kell valósítani a munkamegosztást kutató intézeteink között oly módon, hogy a Tudományos Akadémia^ és a főiskolák intézetei és munkahelyei figyelmüket az alapvető kutatás fejlesztésének szenteljék. A fejlesztési feladatok megoldását fokozatosan kell elsősorban az üzemek munkahelyeire, átvinni és rendszeresen fokozni kell azok szerepét és kezdeményezését; eblpől a célból ki kell bővíteni és 1. A termelés és a munkatermelékenység növelésével összhangban a népgazdaságban 7,9 százalékkal kell emelni a dolgozók számát. Fokozott mértékben kell törődni azzal, hogy több munkaalkalom álljon a nők rendelkezésére. A csökkent munkaképességgel bíró személyeknek az eddiginél nagyobb mértékben kell lehetőséget nyújtani a munkafolyamatba való bekapcsolódásra. A munkaerők elosztásában tekintettel kell lennie az összes iskolákból kikerülő fiatalság elhelyezésére a munkahelyeken és ebben tekintetbe kell venni a nemzetgazdaság érdekeit, valamint a fiatalság egyéni képességeit és érdeklődési körét. A munkaerők elosztásában elsődleges feladatnak kell tekinteni, hogy elegendő munkaerő álljon a bányák és az építészet rendelkezésére. A vezetés decentralizálásával, gépesítéssel és az adminisztráció leegyszerűsítésével csökkenteni kell az adminisztratív dolgozók létszámát és meg kell gátolni a közvetlenül nem a termelésben dolgozó többi alkalmazott számának túlméretezett növekedését. A népgazdaság döntő ágazataiban biztosítani kell a dolgozók állandósítását, ki kell küszöbölni az ártalmas munkaerővándorlást és meijvkell szilárdítani a munkafegyelmet. 2. A haladó technika bevezetésével, a termelés szervezésének tökéletesítésével, a dolgozók kulturális — mützaki színvonalának emelésével, a termelési programok állandósításával, a célszerű szakosítással és kooperációval el kell érni a munkatermelékenység olymérvű növekedésit, amely az ipari termelés emelkedésének kilenc tizedét, az építkezési szerelőmunkálatok növekedésének pedig négyötödét biztosítja. Fejleszteni kell a feltalálók és termelési újítók tömegmozgalmát a mérnökök, a műszaki dolgozók, a munkások, és a szövetkezeti parasztok körében. Ennek a mozgalomnak a termelés műszaki színvonala és szervezése lényeges növelésére kell iráépíteni egyenesen az üzemekben további konstrukciós és fejlesztési alakulatokat, technológiai és kísérleti laboratóriumokat; el kell mélyíteni a tudományos és kutatómunkák tervezését a Csehszlovák Tudományos Akadémia iránytadó részvételével. El kell mélyíteni a tervezést a munka fő irányvonalainak meghatározásával, a káderek biztosításával, a szükséges tartalékok megteremtésével, meg kell javítani a tudományos dolgozók nevelését és azokat túlnyomó többségükben a főiskolák és akadémiák munkahelyein kell összpontosítani s fokozni kell az alkotó tudományos dolgozók részvételét az intézetek munkájában és biztosítani kell, hogy a tudományos és kutató intézetek munkájának eredményei arányban álljanak az arra fordított pénzösszegekkel; az alkotó tudományos és kutató dolgozók kollektíváinak figyelmét a fő feladatok teljesítésére kell összpontosítani és így kell biztosítani azok gyors és komplex megoldását. Biztosítani kell a tudományos kollektívák munkájának bírálatát, szigorú és megjavított bíráló eljárás révén; biztosítani kell a tudományos és kutató feladatok teljes megoldását és az alkalmazott kutatást csak akkor szabad befejezettnek tekinteni, ha annak eredményeit a gyakorlatban már kipróbálták. 5. Az alkalmazott kutatásban és a fejlesztési munkálatokban teljes figyelmet kell szentelni a technikai fejlődés biztosításának és annak a termelés technikai és technológiai színvonala lényeges emelkedését kell eredményezni már a második ötéves terv folyamán. A második ötéves tervben a technikai fejlődés fő irányvonalának a gépesítést kell tartanunk, elsősorban a nehéz, fáradságos és veszélyes munkák génesitését, valamint az egvmással kölcsönösen összefüggő technológiai folyamatok és se.qédmunkálatok egyes fázisainak komplex gépesítésére való áttérést. A termelés és a segédmunkálatok gépesítésének sokoldalú fokozását a munkatermelékenység növelése fő forrásának kell tartani valamennyi ágazatban. Lénveoesen növelni kell a gépesítést a szén- és ércbányákban, valamint a mezőgazdaságban. A be- és kirakodó munkáknál elsősorban a tömegáru rakodásának gépesítésére kell össszpontosítani a figyelmet, a vasúti ' szállításon kívül is. Rendkívüli figyelmet kell szentelni az építészeti és építőanyagipari munnyulnia. A szocialista munkaversenyből ki kell küszöbölni a formalizmust és a versenyt a legkorszerűbb technika és munkaszervezés tömegméretű elsajátítására kell" összpontosítani. 3. Rendet kell teremteni a munka jutalmazásában elsősorban műszakilag indokolt normák bevezetésével, a prémiumrendszer javításával és így érdekeltté kell tenni a dolgozókat a mukatermelékenység növelésében. Folyamatosan ki kell küszöbölni a bérrendszer hibáit, nevezetesen át kell szervezni a tarifális munkásbérek rendszerét, úgy, hogy a tarifabérek részaránya emelkedjen. A jó minőségű munka társadalmi jelentőségével összhangban meg kell szüntetni az egyenlősdit. 4. A dolgozók szakképzettségének növelése érdekében egyharmadával kell emelni a népgazdaságban a főiskolai szakképzettséggel rendelkező szakemberek számát. A szakemberszükséglet fedezése érdekében a további évek során a főiskolákra évente átlag 14 100 úi hallgatót, a szakiskolákba pedig 42 900 tanulót kell felvenni. I 1. A népgazdaság valamennyi ágazatában a termelés fejlesztése és az anyagi erőforrások gazdaságos kihasználása alapján legalább 48 százalékkal kell növelni a nemzeti jövedelmet. Ezzel összhangban a munkások, alkalmazottak nominális béreinek és a földművesek jövedelmének további emelésével, az árak állandó csökkentésével és az alkalmaztatás növelésével biztosítani kell a személyi fogyasztás legalább egy harmaddal való növekedését. íftirülbelül 30 százalékkal kell emelni a munkások és alkalmazottak reálbéreit. 2. A munkatermelékenység további növelésével és a munkaerők helyes kák komplex gépesítésének, valamint a fakitermelés gépesítésének. A kisgépesítést a munkatermelékenység gyors növelése fontos forrásának kell tartani és teljesen ki kell meríteni azokat a külön hiteleket, amelyeket az állam erre a célra folyósít. A komplex gépesítéssel és a technológiai folyamatok automatikus szabályozásának bevezetésével rendszeresen meq kell teremteni az automatizálás elterjesztésének feltételeit, különösen a kohászatban, a vegyiiparban. az élelmiszeriparba^, a cellulóze- és papírgyártásban, 'az üveggyárakban. a kerámiai üzemekben és általában minden veszélyes műhelyben. Az új technika bevezetésével és alkalmazásával egyidejűleg biztosítani kell a meglevő technika teljes kihasználását is. Ennek feltétele elsősorban a • jó munkaszervezés, a dolgozók szakképzettsége, szilárd munkafegyelme és az új technika tömeges elsajátítása. Ezért a szocialista munkaversenyt és ésszerűsítő mozgalmat elsősorban az eddiqi technika elsajátítására és az új technika, valamint termelési technológia bevezetésére kell irányítani, a dolgozók szakképzettségének minden téren viló emelése mellett. 6. Jelentősen emelni* kell ^a műszaki normalizáció jelentőségét; a normalizálás érvényesítésével az egész népqazdasáqban hozzá kell járulni a termékek gazdaságosságához és minőséqéhez. Ki kell építeni és meg kell szervezni a magasszínvonalú műszaki dokumentációt, nevezetesen a véd.iegyés információs szolgálatot, a népgazda^áq irányításának valamennyi fokán. 7. Az új technika és termelési technológia bevezetésében és elsajátításában rejlő nagymérvű feladatok biztosítása érdekében meg kell javítani a technikai fejlődés tervezését, ki kell küszöbölni a bürokratikus akadályokat, meg kell javítani a kuta.tó és fejlesztési intézetek és főiskolák munkáját a kutatás és fejlesztés terén és jobban fel kell használni a külföldi ismereteket. Biztosítani kell, hogy a tudományos kut- *-ó és fejlesztési munkahelyek népszerűtsítsék munkájuk eredményét és érdekeltté tegyék azokban az üzemek egész kollektíváit. A vezető és mérnöki-műszaki dolgozók elsőrendű feladat legyen a szakképzett Ijnunkások nagy termelési tapasztalatainak maximális kihasználása és a legjobb dolgozók, valamint a termelés újítói kezdeményezésének felkarolása. Meg kell javítani a szakemberek képzését az iskolákban különösen azzal, hogy kiküszöböljük a célszerűtlen specializálódást és a tanulmányok szétforgácsolását. A népgazdaságban lényegesen meg kell javítani a káderek széthelyezését oly módon, hogy jobban kihasználjuk a dolgozók képességeit és szakképzettségét. A szak- és főiskolák végzett fiataljaink elhelyezésénél lehetővé kell tenni további szakmabeli fejlődésüket és be kell tartani azt az elvet, hogy megfelelő gyakorlati tevékenységük biztosítva legyen. Meg kell javítani a fiatal munkások előkészítésének színvonalát. A nevelést közelebb kell hozni a termeléshez és azt a népgazdaság szükségletei szerint kell irányítani. így kell biztosítani a szakképzett munkások szükségleteit, amelyek különösen az új, haladó technika bevezetésével növekszenek. Az állami munkaerőtartalékok tanintézeteibe és az üzemi tanonciskolákba évente átlag 77 000 új tanulót kell felvenni. -Ki kell terjeszteni és meg kell javítani a tanoncok egyéni nevelését. széthelyezésével meg kell teremteni az előfeltételeket ahhoz, hogy az ötéves terv második felében hozzáláthassunk a munkaidő folyamatos csökkentéséhez, a kereset csökkentése nélkül. 3. A járadékok biztosítása érdekében hozzávetőlegesen 40 százalékkal növelni kell az ezt szolgáló költségvetési kiadásokat. Elsősorban a volt alkalmazottak alacsony járadékait kell emelni. 4. A személyi fogyasztás növekedésének biztosítása céljából arányosan kell emelni a kiskereskedelmi áruforgalmat az állami és a szövetkezeti kereskedelemben. A falu jobb ellátása érdekében biztosítani kell a szövetkezeti kereskedelemben az áruforgalom gyorsabb növekedését. Biztosítani kell, hogy az állati eredetű élelmiszeralap gyorsabban növekedjék, mint a növényi eredetű élelmiszeralap. Lehetővé kell tenni a hosszabb időtartamra szolgáló személyi szükségleti cikkek, különösen a gépipari és elektrotechnikai termékek tömeges használatát. Növelni kell az alapvető árucikkek eladását, éspedig legalább a következőképpen: A hús és a hústermékek eladását 35 százalékkal, a hal- és haltermékekét 42 százalékkal, a vajét 30 százalékkal, a zsírét 45 százalékkal, a finom péksüteményét 29 százalékkal, a tartós péksüteményét 26 százalékkal, a rizsét 134 százalékkal, a kávéét 114 százalékkal, a gyümölcsét 79 százalékkal, a gyapotszövetét 29 százalékkal, a gyapjúszövetét 7 százalékkal, a műselyemszövetét 52 százalékkal, a felső ruháét 32 százalékkal, a gépkocsikét 23 000-el, a motorkerékpárokét 55 százalékkal, az alumínium edényét 2,5-szörösére, a televíziós készülékekét 6,8-szorosara, a gramofonokét 56%-kal, a fényképezőgépekét 2,8-szorosára, a hűtőszekrényekét 5,5-szörösére, a mosógépekét 34 százalékkal. A lakosságnak több építkezési anyagot kell eladni, elsősorban tetőfedő cserepet kétszer és téglát 2,3-szor annyit. Növelni kell az összerakható weekendházak és bevezetni a szerelhető garázsok eladását. Biztosítani kell a lakosság áruellátását a lakások karbantartásához és apró javításához szükséges anyagokkal. Ki kell terjeszteni és meg kell javítani az eladási hálózatot, hogy meg; javuljon és meggyorsuljon a vásárlók kiszolgálása. Emellett gondoskodni kell különösen az elárusító helyek helyes elosztásáról, célszerű tipizálásáról és specializálásáról. A kereskedelmi hálózatot korszerű belső berendezéssel kell ellátni. Növelni kell a csomagolt áruk mennyiségét, bővíteni kell a kiszolgálás új formáit, különösen az önkiszolgáló üzletek hálózatát és be kell vezetni az apró fogyasztási árucikkeknek automaták segítségével való eladását. A falvakon ki kell bővíteni és meg kell javítani a kiskereskedelmi hálózatot, különösen az ipari cikkeket árusító boltok hálózatát. Fokozott figyelmet kell fordítani az új lakótelepeken az üzletek és a közétkeztetési üzemek építésére, valamint karbantartásukra. Rendszeresen egyszerűsíteni és meggyorsítani kell a termelésnek a nagy- és kiskereskedelemmel való kapcsolatát, a közbeeső felesleges láncszemek kiküszöbölésével. Ennek segítségével biztosítani kell különösen az árucikkekkel való folyamatos ellátást, a lakosságnak a napi szükségleti cikkekel való ellátását és következetesen be kell tartani az árucikkek megállapított fajta — minimumát. Megfelelő választékban biztosítani kell a különféle munkaruhák eladását. Bővíteni kell az állami és szövetkezeti kereskedelem gépesített berendezéssel ellátott raktárhelyiségeit. Annak érdekében, hogy különösen a nagy ipari városokban biztosítsuk a lakosság friss zöldséggel és gyümölccsel való ellátását, arra kell törekedni, hogy mind több zöldség és gyümölcs kerüljön a termelőtől közvetlenül a boltokba és növekedjék korai és késői zöldség eladása. Biztosítani kell a közétkeztetés további fejlesztését a technikai felszerelés tökéletesítésével, a kiszolgálás minőségének megjavításával és a felszolgált ételek minőségének emelésével; fokozni kell a higéniát a közétkeztetésben és az élelmiszerüzletekben. A szállodákban és a többi elszállásoló intézményben gondoskodni kell a jobb berendezés és a nyújtott szolgálatok kiterjesztéséről. A kereskedelem feladatainak teljesítését valamennyi alkalmazott szakképzettségének rendszeres emelésével kell biztosítani. / 5. Lényegesen ki kell terjeszteni és meq kell javítani a lakásépítést. Az állami beruházási építkezés keretében legalább 250 ezer lakásegységet kell átadni rendeltetésének és ezenkívül egyéni építkezések keretében 50 ezer családi házat kell építeni. A lakásépítés lényeges bővítésével együtt idejében biztosítani kell az ezzel kapcsolatos építkezések végrehajtását, így például vízvezeték, csatornázás, közlekedési vonalak, világítási berendezések, parkok létesítését. Lakótelepek nem épülhetnek e szükséges berendezések nélkül. 6. Jelentős mértékben növelni kel! a gondoskodást a házak, lakások és a helyi közlekedés karbantartásáról. Ezek a munkálatok a kommunális gazdálkodás építkezési váííalätalnáK fő feladatát képezik. Tovább kell tökéletesíteni a községek rendezettségét és tisztaságát. Ä városok és községek csinosítását nemcsak az állami beruházási tervben e célra kitűzött eszközökkel kell megvalósítani, hanem a lakosság segítségét is igénybe kell venňi. A városok tisztaságának biztosításával kapcsolatos munkálatokat gépesíteni kell. Meg kell javítani a városi közlekedést, ki kell bővíteni az utcai közlekedési hálózatot, különösen Prágában, Moston és Ostraván, a trolibuszvonalakat Kladnón és Presovon, és meg kell kezdeni a kocsiforgatók és műhelyek építését Prágában, Moston, Brnóban, Ostraván és Bratislavában.. Folyamatosan meg kell valósítani a közlekedési kocsipark felújítását és korszerűsítését. Jelentős mértékben ki kell bővíteni, meg kell javítani és gyorsítani a kommunális gazdálkodás üzemei által a lakosságnak nyújtott egyéb szolgálatot. A mosodákban és tisztítókban különösen a szállítási határidőt kell csökkenteni és bővíteni kell hálózatukat. További mosodákat és tisztító-üzemeket kell kiépíteni Prágában, Bratislavában, Kassán, ezeken kívül legalább további 20 ilyen üzemet kell létesíteni. Elsőrendű feladat kommunális szolgálatokat nyújtó üzemek létesítése az új lakótelepeken. Meg kell javítani a kommunális gazdálkodá° irányítását a nemzeti bizottságod útútián. Növelni kell 54 százalékkal a vízellátást és ezáltal biztosítani, hogy 8 lakosság 48 százaléka nyilvános vízvezetéki vízzel legyen ellátva. Be kell fejezni csatornatisztító berendezések építését Plzenben és Brnóban, valamint néhány fontosabb lakótelep tisztítóberendezéseit. Meg kell kezdeni központi tisztítóberendezések építését Prágában és más kerületi városokban. 7. Az iskolákban emelni kell a nevelés és a tanítás színvonalát és meg kell javítani az iskolán kívüli gondoskodást, főleg az alkalmazásban levő szülők gyermekeiről való gondoskodást. Az általános iskolákban következetesen fejleszteni kell a politikai nevelést és a tanulókat jobban elő kell készíteni .mind jövendő hivatásuk, mind a főiskolák, különösen a technikai főiskolák számára. Biztosítani kell a politechnikai oktatást a tantervek és tankönyvek alapos feldolgozása, a tanítók előkészítése és az anyagi előfeltételek megteremtése átjún. Gazdasági és pedagógiai feltételeket kell teremteni annak érdekében, hogy mind szélesebbkörü lehetőségek nyíljanak a teljes középiskolai képzettség elnyerésére. Lényegesen növelni kell a középiskolák és a szakiskolák felsőbb osztályaiban a diákok számát. A középiskolák válogatott osztályaiban tanuló diákok számát 35 ezerrel kell növelni. Az általános műveltséget adó iskolák tanító hiányának megszüntetésére megfelelő szakképzettséggel rendelkező 31 ezer tanítót kell kiképezni. A főiskolák hallgatóinak számét egy negyedével kell növelni és emellett az 1960-as évben az első évfolyamba felvett hallqatók számát az 1955ös évhez képest több mint 50 százalékkal kell emelni. A 11 éves középiskolák azon végzettjei körében, akik nem mennek főiskolára, ki kell bővíteni a szaktudás elnyerésének lehetőségét. Tovább kell fejleszteni az általános műveltséget adó, valamint a szak- és főiskolai tanulmínyok rendkívüli formáit és qondoskodni kell a tanítás minőségének megjavításáról. Biztosítani kell az iskolák építését szolgáló beruházási összegek hatékonyabb felhasználását. A tipusépítkezésekre való átmenet, az előgyártott elemek alkalmazása, a legújabb módszerek és a legkorszerűbb technika bevezetése segítségével csökkenten* kell az építkezések idejét. A lakosság kezdeményezését ki kell aknáini az önsegélyből építendő iskoláknál különösen a falvakon. Az iskolák építése terén eddig elért valamennyi tapasztalatot fel kell használni annaérdekében, hogy csökkenjenek az eg? tanulóra eső költségek és megjavul jon az ^iskolai környezet. Az általános műveltséget adó isko Iákon háromszor annyi új tanulóhelyet Kell biztosítani, mint az első ötéves tervben. Ezenkívül az iskoláka' lakótelepek építésével egyidejűlec (Folytatás a 8 oldalin.) C J S /O -j 1956. június 18. ' VI. Á munka termelékenysége, a munkaerők és bérek VII. A lakosság életszínvonalának emelése \ é