Új Szó, 1956. június (9. évfolyam, 152-181.szám)

1956-06-18 / 169. szám, hétfő

I CSKP Központi BizotKágának irányelvei a Csehszlová

k 1956—1960-as második ötéves fejlesztési tervének kidolgozására (Folvtatás az L oldalról) a termelésből az úgynevezett szűk keresztmetszeteket; egyszerűsítjük az igazgatás munkáját, decentralizáljuk az irányítást és csökkentjük az adminisztratív dolgozók számát. Ezekkel az intézkedésekkel, valamint a további belső segédforrások teljes kihasználásával az ipari termelés önköltségeit legalább 16 százalékkal csökkentjük. 4. Az atomenergiának békés célokra történő felhasználásában a termelőerők további minőségi fokra való fejlesztésének alapját kell látni s a Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal szoros együttműködésben a második ötéves terv folyamán meg kell teremteni az atomenergia széleskörű felhasználásának előfeltételeit a harmadik ötéves tervben. E célból üzembe helyezendő egy legalább 150 MW teljesítőképességű kísérleti atomenergiaközpont, elő kell készíteni további atomenergiatelepek építésének terveit, elő kell készíteni és meg kell kezdeni az atomenergia széleskörű békés felhasználását szolgáló további berendezések építését. Lényegesen ki kell terjeszteni a rádióaktív jugárzás és a jelzett elemek felhasználását az iparban, a mezőgazdaságban és az egészségügyben, ki kell fejleszteni e téren a tudományos kutató munkát. 5. Intenzív földtani kutató munkával, új mezőkön és a meglevő fejtőművekben végzett kutatásokkal biztosítani kell az iparunk fejlődéséhez szükséges nyersanyagokat és gondoskodni kell arról, hogy a földtani kutatás kellő mértékben megelőzze az új üzemek tervezését és építését. E célból felül kell vizsgálni szénmedencéink és más ásványi lelőhelyeink készleteit, hogy a megállapított készletek mennyisége az eddigi helyzethez képest kőszénben 70—80 százalékkal, barnaszénben 20—25 százalékkal, lignitben 55—65 százalékkal, földgázban 70—75 százalékkal, vasércben 40—45 százalékkal, rézércben 90— 100 százalékkal, ólom-horganyércekben 90—100 százalékkal haladja meg a jelenlegi helyzetet. Kompiex földtani kutatást és feltárást kell végezni nevezetesen a Barrandienben, a Jesenikyben, a Cseh Érchegységben, a Szepes-Gömöri Érchegységben, a karbonkori és harmadkori medencékben, valamint más, reményekre jogosító vidékeken. Az új lakótelepek építésével kapcsolatban számba kell venni a vízforrásokat és ásványvízforrásokat. Fordítsunk fokozott figyelmet az alapvető kutatásokra, továbbá a mérnöki, földtani és vízföldtani kutatásokra főként a bányavidékeken. Nemzetgazdasági sürgősségük szerint állítsuk össze e kutatómunkával szemben támasztott igényeinket, és a legfontosabbak számára biztosítsuk a szükséges mérnöki-földtani kutató munka keretét, hogy a szocializmus nagy építkezéseinek alapjául szolgálhassanak. Gondoskodjunk részletes helyrajzi adatokról a földtani kutató munka számára azáltal, hogy újból felmérjük a legfontosabb területeket és kellőképpen módosltjuk a meglevő térképeket. A szlovákiai ipar saját energetikai és nyersanyagalapján felépülő további fellendülésének biztosítására fordítsunk fokozott figyelmet a Szlovákiában megállapított ásványi nyersanyagkészletek bővítésére. 6. A tüzelőanyagipar szakaszán bővítsük ki minél nagyobb mértékben a tüzelőanyagalapot, amint azt a csehszlovákiai népgazdaság növekvő igényei megkövetelik, és biztosítsuk azt is, hogy fokozott mértékben segíthessük a többi népi demokratikus államot kokszolható szén szállításával. Elsősorban biztosítani kell a szénfejtés bővítését az Ostrava-Karvina-i, a mosti, a sokolovi szénmedencében és gondoskodni kell a szlovákiai tüzelőanyagalap kiszélesítéséről. Fel kell tárni a pétipeski, chomutovi és vintirovkai medencéket, Kelet-Szlovákiában meg kell kezdeni a lignit fejtését. A kőszénbányák kapacitásának kihasználását 8 százalékkal, a barnaszénbányák és fejtések kihasználását 8,6 százalékkal kell fokozni. Különös figyelmet kell fordítani a tüzelőanyagipar szakaszán a beruházási építkezésekre. Meg kell szüntetni az előkészítő és tervező munkák időbeli lemaradását, biztosítani keli az újonnan épített és helyreállított épületek magas műszaki színvonalát és az egész beruházási politikában ÜJ SZO 1956. június 18. érvényesíteni kell a szigorú gazdaságosság rendszerét. A tüzelőanyagipar beruházásainak keretét emeljük olyképpen, hogy a második ötéves terv folyamán 115 százalékkal haladja meg az 19511955-ös évek színvonalát. A beruházá'i építkezéseket a meglévő bányák rekonstrukciójára, különösen pedig új bányák építésére kell irányítani olyképpen, hogy a harmadik ötéves tervben is biztosíthassuk a termelés folyamatos növekedését. A következő kapacitásokat kell üzembe helyezni: a kőszén-, barnaszén és lignitbányászatban összesen 29,7 millió tonnányit, a szénmosókban és osztályozókban 16,7 millió tonnányit, a brikettművekben 1 millió tonnányit. Gondoskodjunk róla, hogy a földtani kutatás és a földtani feltáró munkálatok szert tegyenek a tüzelőanyagalap kiszélesítéséhez szükséges időbeli előnyre. A földtani feltáró munkálatokat összpontosítsuk elsősorban az ostrava-karvinai medencére, az észak-csehországi barnaszénmedencére és az új szlovákiai szénmedencékre. Az ostrava-karvinai medencében kezdjük meg 6 kokszosítható szénbánya és 4 szénmosó építését. Hajtsuk végre a meglevő bányák rekonstrukcióját oly módon, hogy biztosítsuk a szénfejtés tervszerű gyarapodását. A mosti medencében kezdjük meg 10 új felszíni táró építését, oldjuk meg a chomutovi és pétipeski medencéből fejtett szén gazdaságos feldolgozásának és felhasználásának módját, építsük fel a komorani szénosztályozót és készítsük elő a Komorani—Most vidékén fejtett szén gazdaságos feldolgozásának kérdését. A sokolovoi medencében kezdjük meg három új felszíni táró építését 11,2 millió tonna kapacitással, egy 5 millió tonna kapacitású osztályozó és két 1 millió tonna kapacitású brikettmü építését. A dél-morvaországi lignitmedencében kezdjük meg 9 új bánya építését, Szlovákiában pedig 4 új barnaszén- és lignitbánya építését. A mosti és sokolovoi medence felszíni táróiban elsőrendű figyelmet kell fordítani a munkaszervezés új formáira, elsősorban arra, hogy tökéletesítsük a szüntelen üzemelés módszerét és e módszert elterjesszük a többi bányában is. Az új technika, nevezetesen a haladó fejtési módszerek, továbbá az új munkaszervezési formák bevezetésében kell látnunk azt a legfontosabb utat, amelyen eljutunk a szénbányászat munkatermelékenységének szüntelen növeléséhez. Erőteljesen terjesszük el és vezessük be a haladó munkamódszereket a szén fejtésében és feldolgozásában. Az ostrava-karvinai medence 5 bányájában, a mosti medence 9 tárójában és a sokolovoi medence 3 felszíni tárójában vezessük be a technika jelenlegi fejlettségének és a külföldi fejlesztési tapasztalatoknak megfelelő legmagasabb fokú gépesítést és automatizálást. A mély tárókban a fejtő- és rakodógépek részesedését a széntermelésben növeljük összesen 25 százalékra, az ostrava-karvinai medencében az összes fejtés 33 százalékára. A felszíni tárókban fokozzuk a földmunkák gépesítését nagy kotrógépek üzembehelvezésével az összmunkamenyiséa kétharmadára. Annak érdekében, hogy a bányákban és a felszíni tárolókban a legalkalmasabb módon biztosítsuk a gépesítést, gondoskodjunk a legcélszerűbb gépek gyártásáról és ugyanakkor biztosítsuk egyes további géptípusok sürgős behozatalát. Javítsuk meg a szén osztályozásának minőségét nevezetesen a háztartások szükségletei számára. A szénbányászatban kitűzött nagy feladatok teljesítésére elsősorban a kőszénmedencékben állandósítani kell a kádereket, főleg azáltal, hogy lényegesen fokozzuk a lakásépítést, megteremtjük a letelepedéshez szükséges más anyagi és kulturális feltételeket, lényegesen megjavítjuk a munka szervezését, elterjesztjük a ciklusos grafikon szerint végzett munkát, bevezetjük az új technikát és helyesen érvényesítjük a végzett munkának megfelelő díjazási elvét. Biztosítsuk a munka biztonságát a bányában, javítsuk meg a munkafeltételeket elsősorban a szellőztetés megjavításával, a vízöblítéses fejtés bevezetésével, a neoncsöves világítás alkalmazásával és a dolgozóknak munkahelyükre való szállítása kiszélesítésével. Legalább 44 600 lakásegységet kell használatba átadni, ebből 23 500 lakásegységet az ostrava-karvinai, 9000-et a mosti, 3200-at a sokolovoi medencében. A feltáró munkák szükséges időelőnyének biztosítására kísérleti fúrásokat kell végezni a feltételezhető kőolajhegyek körzetében és e munkák terjedelmét úgy kell növelni, hogy 1956—60-ban legalább egyharmadával nagyobb legyen, mint 1951—55-ben volt. Tekintettel arra, hogy a mélyebb rétegek több sikerrel kecsegtetnek, a kutatásokat háromezer méteres, sót nagyobb mélvségekig kell kiterjeszteni. A kutató fúrások gyorsaságát legalább 46 százalékkal kell fokozni, a munkálatoknak legalább 25 százalékát turbinás fúrókkal kell elvégezni. A gázgyártás szakaszán a világítógáz termelését 29 százalékkal, a földgáz termelését 8-szorosára kell növelni. Az ipar és a lakosság gázellátásának megjavítására fokozni kell a földgáz termelését a dél-morvaországi, nyugat-szlovákiai gázkutakból, valamint az ostravai körzetben a széngáz termelését és Užinában meg kell kezdeni egy nagynyomásos gázmű építését. Lényegesen ki kell bővíteni a távolsági gázvezetékeket. A következő legfontosabb távvezetékek helyezendők üzembe: Olomouc—Pardubice, Trnava—Žilina—Martin, Brno—Olo- mouc, Židlochovice—Znojmo, Klášte- rec—Karlovy Vary—Sokolov. E legfontosabb gázvezetékek és további elágazások felépítésével meg kell teremteni a gázvezetékek egységes rendszerét. 1958-ig meg kell szervezni a gázgyártás és gázfogyasztás egységes országos irányítását. 1960ig a háztartások és a községi lakásszolgálat gázellátását 80 százalékkal növeljük. t 7. Az energetikai iparban kellő mennyiségű villanyáramot kell biztosítani az ipari termelés, a mezőgazdasági termelés és a közlekedés fejlesztésére, valamint a lakosság növekvő igényeinek kielégítésére. A villanyáram-szolgáltatás révén meg kell teremteni annak előfeltételeit, hogy mielőbb bevezethessük az új technikát a népgazdaság minden szakaszán, lényegesen növeljük a munka energiaellátását és ezzel megteremtsük a feltételeket a munkatermelékenység gyors fokozására. A villanyáram termelését legalább 68,5 százalékkal, a villanyművek felhasználható teljesítőképességét legalább 75 százalékkal növeljük. Helyezzünk üzertüje legalább 2300 MW új kapacitást. Lényegesen csökkenteni kell az erőmütelepek építésének időtartamát, az építömunkálatokat gyorsabban és jobban kell elvégezni. Biztosítsuk az építkezéseket azzal, hogy idejében gondoskodjunk kellő gazdasági és műszaki színvonalon kidolgozott tervekről és költségvetésről. Ezzel csökkentjük a villanyművek építésének költségeit. Biztosítsuk, hogy a hőerőművek első gépcsoportjai az építkezés megkezdésétől számított három éven, a nagy vízierőműtelepek első gépcsoportjai pedig 5—6 éven belül megkezdjék működésüket. E célból nagy erőműtelepek építkezéseit az építkezés megszervezésének terve alapján lássuk el nehéz és különleges gépekkel és szállítóeszközökkel. Fejezzük be a poŕiči, tisovai és komoŕanyi nagy hőerőművek építését. Pardubice és Mélnlk vidékén építsünk fel két nagy hőerőművet, egyenként 300 MW teljesítőképességgel. A második ötéves terv végéig kezdjük meg egy további nagy effőmü építését. Meg kell indítani egy nagy kondenzációs villanymü építését, amelyben az újtípusú energetikai gépeket próbálják ki. Ebben az erőműben üzembe kell helyezni egy 100 MW teljesítőképességű turbogép-csoportot, legalább 135 atmoszféra nyomású, 560 Celsius hőfokú gőzzel. Az üzemi villanyművekben kereken 500 MW teljesítőképességű berendezést helyezzünk üzembe, gyorsítsuk meg a kazánok felújítását, csökkentsük a tüzelőanyag mért fogyasztását és használjuk ki a hőteljesítményt elektromos energia termelésére is. Vízierőműtelepek építésével növeljük 86 százalékkal az Energetikaügyi Minisztérium vízierőműveinek felszerelt teljesítőképességét. Fejezzük be a nosicei, skalkai, krpel'anyi és sučanyi, összesen 146 MW teljesítőképességű és a lipnoi 120 MW kapacitású vízierőművek építését. Meg kell kezdeni és be kell fejezni a lipoveci és madunicei vízierőműtelepek építését. Folytassuk az orliki vízierőmű építését oly módon, hogy az első gépcsoportot legkésőbb 1961-ben üzembe helyezzük, és ezzel összhangban, kezdjük meg és irányítsuk a kamyki vlzierőmű építését. Fokozatosan fejlesszük ki a vágmenti Hričov—

Mikšova—Vágbeszterce vízlépcső, továbbá a ružini vízierőmű építését, és legkésőbb 1959-ben fogjunk hozzá a dunai vízierőmű Ipítéséhez. Lényegesen emeljük a hő- és vízierőművek, valamint az áramelosztóhálózat üzemének műszaki színvonalát. A dolgozók szakképzettségének gyarapításával és az erőmütelepek kellő műszaki felszerelésével lényegesen csökkentsük az alkalmazott személyzet számát. Az Energetikaügyi Minisztérium hőerőműveiben legalább 18 százalékkal csökkenteni kell a kihasználatlan kapacitás arányát. Javítsuk meg a villanyművek termelési kapacitásának, elsősorban a nem teljes értékű tüzelőanyagot fogyasztó villanyművek termelési kapacitásának kihasználását. Az új villanyerőmüvekben az ipari üzemeltetés megkezdése után évente legalább 6500 órán keresztül használják ki a felszerelt teljesítőképességet. Csökkentsük a villanyáram és a gőz előállításához szükséges tüzelőanyag fogyasztását; az Energetikaügyi Minisztérium villanyműveiben a tüzelőanyag méretezett fogyasztását legalább 15,6 százalékkal kell korlátozni. A villanymüveket, az elosztó hálózatot és az állami munkairányító szolgálatot el kell látni a legfejlettebb technikával. Ennek érdedében az Energetikaügyi Minisztérium valamennyi erőműtelepében a kazánoK fűtését legalább a felszerelt teljesítőképesség 80 százalékában automatizálni kell, haspnlóképpen automatizáljuk a vízierőműtelepek felszerelt kapacitásának 80 százalékát és építsük ki a moldvai vízierőművek távolsági megterhelését. Tovább mintegy 900 km hosszú igen magas feszültségú vezetéket kell építem; hozzá kell fogni a háromszáznyolcvan KV vezetékek építéséhez. Kölcsönös előnyök biztosítása alapján bővítsük ki a villanyenergia kicserélését a szomszédos országokkal és e célból építsük meg a szükséges csatlakozó vezetékeket. Annak érdekében, hogy a mezőgazdaság nagyobb mértékben használja ki a technikát, fejezzük be a községek villamosítását, folytassuk a települések villamosítását, és biztosítsuk szélesebb mértékben az alacsony és közepes feszültségű hálózat rekonstrukcióját és kiegészítését. Legalább 90 százalékkal növeljük a lakosság és a községi lakásszolgálat számára történő villanyáram szolgáltatást. A vízgazdálkodásban biztosítsuk az ipar és a lakosság vízellátását a žermanicei és térličkai (Ostrava vidéke), fláji és krimovi (Űstí vidéke) vízduzzasztókból és kezdjük meg a hraholuski, jesenicei, motištei, rozkoši és hriňovani völgyelzáró gátak építését. A víztároló teret növeljük 50 százalékkal, beleszámítva a vízierőműtelepek víztárolóit is; a további völgyelzáró gátakat úgy osszuk el, hogy 1963 végéig a tárolt víz mennyisége 140 százalékkal legyen több, mint 1955-ben. 1958-ig végezzük el az előkészítő munkákat a Teplice melletti Bečva duzzasztógátjának építésével kapcsolatban. Fejezzük be a megkezdett vízvezeték-építkezéseket Ostrava, Ústí, Sokolovo, Jáchimov, Besztercebánya és Losonc környékén. Kezdjük meg a további legfontosabb csoportos vízvezetékek építését. Fejezzük be a prágai vízmű építését, létesítsünk nagy csatornázási tisztító műveket főleg a nagy városok közelében. Rendszeresen építsünk szennyvíz-tisztítókat a meglevő, elsősorban pedig az újonnan épülő gyárak mellett. Fokozzuk a víz tisztaságát a folyókban, és értékes nyersanyagok nyerését a szennyvizekből. Kezdjük meg a Odera, a Latorca, a Nyitra és a Zsitva mentén a folyószabályozási és árvízvédelmi munkalatokat. 9. A kohászatban biztosítsuk a nyersvas, az acél termelésének gyors növekedését elsősorban nemes acél fajtákban és hengerelt anyagban a minőség egyidejű javításával. A nyersvas termelésének 60 százalékkal való növelését az eddigi nagyolvasztók termelésének 48 százalékkal való növelésével és a Kunčicei Klement Gottwald Üj Kohóműveknél nagyolvasztó építésével kell elérnünk. E célból meg kpll javítani a nagyolvasztókba jutott érc és koksz osztályozását, az üzemekben be kell vezetni az ércek homogenizálását, és 67 százalékra kell növelni az agglomerátok részesedését. Be kell vezetni az agglomerátoknak mészkővel való termelését. A Klement Gottwald Oj Kohómü négy nagyolvasztójában és a trineci hatodik nagyolvasztóban be kell vezetni az adagolóban a fokozott gáznyomást és növelni kell a szellőztetés nedvességtartalmát, még-í pedig az összes nagyolvasztók leg-í alább 60 százalékánál. A nagyolvasz-: tók legalább 70 százalékára kell ki-i terjeszteni a hőszabályozó berendezés teljes automatizálását. Teljes mértékben automatizálni kell a Kle- ment Gottwald Oj Kohóművekben a nagyolvasztók működését. A nyersvas termelésénél legalább 19 százalékkal kell csökkenteni a metallurgiai koksz specifikus szükség-! letét. 2,9-szeresére kell növelni a vasöntvények termelését és bővíteni kell fajtájukat. Be kell 'vezetni a széndioxid nélküli vaskróm és a 90 százalékos vasszilícium termelését, el kell sajátítani az elektrohermikus vasmangán, a szilikokalcium és a mangán-szilikokalcium termelését. Az acél termelését az eddigi kapacitások jobb kihasználásával kell elsősorban növelni. Fokozni kell 30 százalékkal a martinkemencék kihasználását. Oj acéltermelő kemencéket kell üzembe helyezni 1160 ezer tonna összkapacitással. Biztosítani kell, hogy az ^cél termelésének növelését legalább felében az új technika általános bevezetésével, különösen az eddigi acéltermelő kemencékben a folyamat intenzifikálásával érjük el. 1960-ban teljes mértékben automatizált hőszabályozó berendezéssel ellá-: tott martinkemencékben kell kitermelni az acél 60 százalékát. Az acéltermelésnél be kell vezetni az oxigén adagolását úgy, hogy 1960-ban az acélnak legalább 30 százalékát oxigénadagolás segítségével nyerjük. A bázikus bolthajtásos martinkemencék számát legalább az összes martinkemencék 60 százalékára kell emelni. Az acélkemencék részére biztosítani kell a nagymértékben tűzálló falburkolat szállítását. Meg kell oldani és a gyártásban kipróbálni a nyersvas kovertorokon fújtatott oxigén segítségével való feldolgozással nyert acél termelését és el kell sajátítani az acél folyamatos öntését. A nemesacél gyártását 67 százalékkal növeljük. Erőteljesen fejlesztjük a különleges acélfajták termelését a martinkemencékben és megjavítjuk a nemes acélfajták minőségét. Oj acélfajták és öntvények gyártásai vezetjük be, amelyeknél megtakaríthatjuk az értékes anyagókat, melyekben hiányt szenvedünk, nevezetesen a nikkelt; bevezetjük továbbá a hő- és nyomás-, valamint saválló és elektrotechnikai célokra felhasználható acél gyártását, 1957-ben Csehszlovákiában szakosítani kell a hengersorokat. Hozzá kel! járulnunk a népi demokratikus országok hengerműveinek szakosításához. A meglévő hengersorok kapacitásának kihasználását 22%-kal növeljük. Megjavítjuk az acéljaengerlés technológiáját és növeljük az acél kihasználásának /a fokát hengerműveinkben, öntődéiWkben és kovácsolóinkban. Teljes mértékben automatizáljuk az óránként 1 Gcal kalóriánál nagyobb teljesítményű hevítőkemencék hőszabályozását. A hengerelt anyag választékát új gazdaságos fajtákkal kell bővíteni és meg kell javítani a kohászati termékek választék szerinti szállítását, meg kell rövidíteni a termelési és szállítási határidőket. 91 százalékkal kell növelni a közepes profilú acél termelését, a finom profilú acél termelését 53 százalékkal, a hengerelt drótét 94 százalékkal, a melegen hengerelt acélszalagokét 93 százalékkal, a varratmentes csövekét 50 százalékkal, a hegesztett csövekét 77 százalékkal. A hidegen hengerelt szalagok termelését 2,4-szeresére kell növelni, a húzott acél termelését 64 százalékkal, a húzott drótét 61 százalékkal, a szabadalmazott gyártású drótokét pedig kétszeresére kell növelni. Javítsuk meg a hengerelt anyag és csövek, elsősorban a dinamó- és transzformátor-bádog minőségét. Hat új hengersort kell felépíteni és üzembe helyezni összesen 1 300 000 tonna kapacitással és egy csőhengersort 70 000 tonna kapacitással. Meg kell kezdeni a folytatólagos bádoghengersorok építését. Hozzá kell fogni egy olyan üzem építésihez, amely húzott drótot és szegecseket gyárt, és meg kell kezdeni egy másik üzem építését, amely hidegen hengerelt acélszalagokat állít elő. Be kell fejezni a Kladnói Egyesült Acélmű rekonstrukcióját, meg kell kezdeni a Podbrezovai Šverma Vasművek átépítését. Fokozott figyelmet kell fordítani a kohászati másodtermelés korszerűsítésére. Legalább 23 százalékkal kell növelni a kohókoksz termelését, mégpedig egyrészt a meglévő kapacitások jobb kihasználásával, másrészt egy kokszoló batéria rekonstrukciójával, és hét új kokszoló batéria építésével. (Folytatás a 3. oldalon.)