Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-15 / 135. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILÁPJA 1956. május 15. kedd 30 fillér IX. évfolyam, 135. szám, Második ötéves^tervünk NAGY CÉLKITŰZÉSEI Fokozzák teljesítményüket A szobránci szénkutató intézet dol­gozói e napokban megkezdték a CSKP KB irányelvtervezete jelentős pontjai egyikének teljesítését. Hogy az alap­vető geológiai-kutató munkaszakaszán előnyt érjenek el, a tüzelőanyagalap fejlesztésében bevezették a megsza­kítás nélküli munkát, amelynek se­gítségével évente 1800—2000 folyó­méterrel nagyobb teljesítményt érnek el a fúrásban. Termékennyé teszik a mocsaras területeket A CSKP KB "ä második ötéves terv irányelvtervezetében nagy súlyt he­lyez a szántóterület termékenyebbé tételére és a rétek kibővítésére a mocsaras területek lecsapolása útján. A Turčianske Teplice-i járásban a második ötéves tervbe bevették a Tú­róc folyó szabályozását és a földek megjavítását. E terv megvalósításá­val 2500 hektárnyi rétet és 3000 hek­tárnyi szántóterületet nyernek. x A kysucaigépészek háromszorosára emelik a termelést A Kysucké Nové Mesto-i V. Široký­üzemben május 11-én megtárgyalták a CSKP KB irányelvtervezetét a nép­gazdaság fejlődése második öt éve í tervével kapcsolatban. A második öt­éves terv folyamán a kysucai gépé­szeknek a múlt évekhez vizsonyítva háromszorosan kell növelniök a ter­melést az önköltség egyharmad ré­szének csökkentése mellett. A dol­gozók elhatározták, hogy becsülettel teljesítik a rájuk váró nagy felada­tokat. Tökéletesebb gépekkel biztosítják a folyamatos termelést A Bistrei Cement-üzem dolgozói a második ötéves terv irányelveinek megvitatása után elhatározták, hogy elvégzik a gépek és berendezések ge­neráljavítását, amivel biztosítják a folyamatosabb termelést. Kicserélik a kerekes-préseket, hogy jobb minőségű cementet gyárthassanak és ezáltal a karbantartási költségeket 80 százalék­kal csökkentik. A második ötéves terv végéig a kerület minden községébe bevezetik a villanyt A žilinai Elektrovod-üzem dolgozói, akik a kormány és a minisztérium vörös zászlajának négyszeres birtoko­sai, főleg az energetika fejlesztésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztak. Az irányelvtervezet megszabja, hogy a második ötéves tervben az elektro­mos energia termelését legkevesebb 68,5 százalékkal kell növelni, amihez 900 km-nyi hosszúságban ki kell épí­teni a magasfeszültségű áramvezeté­ket. E feladatok megvalósításában ko­moly szerep jut a žilinai Elektrovod dolgozóinak is. A második ötéves terv végéig a žilinai kerület minden köz­ségébe bevezetik a villanyt. A handlovai Nagy-Bányában az irányelvtervezetről Pénteken, május 11-én a Nagy-Bá­nya dolgozói-kommunistái taggyűlés­re ültek össze, ahol részletesen meg­tárgyalták az irányelvtervezetből rá­juk háruló feladatok teljesítését. Szlo­vákiában a második ötéves terv folya­mán 50,9 százalékkal kell növelni a barnaszén fejtését. A handlovai Nagy­Bánya fejlődési távlatterve alapján a múlt évhez viszonyítva a második öt­éves terv végéig több mint felével nö­velik a barnaszén fejtését. v Az állattenyésztés fejlesztéséért A jánoki szövetkezetben nagy fi­gyelemmel tanulmányozzák a második ötéves terv feladatait s a tanulság'o­kat levonva, nagy súlyt helyeznek az állattenyésztés fejlesztésére. Nagy fi­gyelmet fordítanak a szaporulat és az állatok hasznosságának növelésére. Egyidejűleg gondoskodnak a terve­zett állomány feltöltéséről, a gazda­ságos takarmányozásról, Jánokon jól felkészültek az állat­tenyésztés fejlesztésére. Ezt az is bi­zonyítja, hogy míg a múlt években az EFSZ-nek állandóan takarmány­hiánya volt, ebben az évben már egye­dül biztosították a rendes takarmá­nyozást. Mindez a tagok és a vezető­ség becsületes és odaadó munkájának köszönhető. Domii^ Pál, Jánok. •A Latorca partján,.. Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy a leleszi szövetkezeti tagok május 5-én taggyűlést tartottak, amelyen megtárgyalták a CSKP KB­nek második ötéves tervünk össze­állítására vonatkozó irányelv terve­zetét. A második ötéves tervtien első­sorban a takarmányalap bővítésére fordítanak nagy figyelmet. Az állat­tenyésztési termelés szakaszán sza­porítják a szarvasmarhaállomanyt, főleg a tehenek számát. Fejlesztik a juhtenyésztést is, hogy a második ötéves tervben minél több gyapjút adjanak a textiliparnak. Képünkön: a szövetkezet juhnyája. Ez* idén a leleszi szövetkezetben 1700 juh van, ebből 800 anyajuh. A juhnyáj 5 cso­portban legel. Ján Skala juhász a latorca partján legelteti nyáját. Az SZLKP Központi Bizottságának határozata a CSKP KB 1956. márciusi és áprilisi plenáris üléseinek határozataival és következtetéseivel kapcsolatban Az 1956. május 11-én elfogadott határozat 1956. május 10- és 11-én tartották meg az SZLKP Központi Bizottságá­nak plenáris ülését, melyen megtár­gyalták a CSKP 1956. március 29— 30-i és április 19—20-i plenáris ülé­seinek határozatait és végkövetkezte­téseit. Az SZLKP KB irodájának je­lentését Bacílek elvtárs, az SZLKP első titkára adta elő. A CSKP Köz­ponti Bizottságának képviseletében Široký elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja beszélt. Az SZLKP Központi Bizottsága tel­jes mértékben magáévá teszi a Szov­jetunió Kommunista Pártja XX. kong­resszusának következtetéseit és ha­tározatait. Ez a kongresszus jelenté­kenyen tovább fejlesztette a marxiz­mus—leninizmus tanítását és messze­menő elméleti következtetéseket ered­ményezett, mélyek nemcsak az SZKP munkája számára, hanem a többi kom­munista és munkáspártok tevékenysége számára is nagy jelentőségűek. Az SZLKP Központi Bizottsága tel­jes mértékben egyetért a .CSKP KB 1956 márciusi és áprilisi plenáris ülé­seinek határozataival és végkövetkez­tetéseivel, melyekben feldolgozták az SZKP kongresszusának tanulságait pártunk munkája számára. Az SZKP XX. kongresszusa anya­gának mélyreható tanulmányozása és belpolitikai helyzetünkre való alkal­mazása teljes mértékben megerősíti pártunknak a CSKP IX. és X. kong­resszusán kitűzött s az SZLKP 1950­ben és 1955-ben megtartott kongresz­szusain megtárgyalt vezérvonalának helyességét, ami Szlovákiai megvaló­sítását illeti. Ez a népgazdaság szo­cialista építésének lenini vonala, mely a nehézipar elsődleges fejlesztésére támaszkodva, a mezőgazdaság szocia­lista átépítésének vonala, a szocialis­ta társadalmi rend kiépítése és a la­kosság életszínvonala szüntelen eme­lésének vonala. Pártunk vezérelveinek helyességét bizonyítják azok a nagy eredmények, amelyeket a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség a Kommunista Párt vezetésével a szo­cialista építésben ért el. Mind hatalmasabban bontakozik ki fejlett iparunk, túlhaladva az egy fő­re eső termelésben a legfejlettebb európai kapitalista államokat. A Cseh­szlovák Köztársaság ipari termelése 1955-ben két és félszer haladta túl az 1937. évi ipari termelést, emellett Szlovákia ipari termelése csaknem 5,4­szeresére emelkedett. Az építkezési beruházások országos méretekben csupán 1948 óta csaknem 2,4-szeresével, Szlovákiában négysze­resével emelkedtek. Jelentékeny sikereket értünk el a mezőgazdaság termelési szakaszán is. A szövetkezeti mozgalom már szilárd, kitéphetetlen gyökereket eresztett, mindjobban terjed mennyiségileg és minőségileg. Szlovákiában a gépesítés gyors fejlődésének, az új agrotechni­kai és zootechnikai módszerek beve­zetésének köszönhetően a szövetke­zeti tagok és az egyénileg gazdál­kodó földművesek sokkal nagyobb eredményeket értek el, mint a há­ború előtti években. A búza átlagos hektárhozamai 23 százalékkal, a rozsé 27 százalékkal, az árpáé 28 száza­lékkal emelkedtek. A szarvasmarhaál­lomány 20,4 százalékkal, a sertésál­lomány 187,4 százalékkal emelkedett az 1934—1938-as évek átlagához vi­szonyítva. Nagyok és vitathatatlanok sikere­ink népünk életszínvonalának emelése terén. 1953 óta — egyéb intézkedé­seken kívül — már ötször hajtottunk végre árleszállítást. A népi demokra­tikus rend megszüntette a közmon­dásos szlovák nyomort, a kivándorlást és a szlovákiai falvak hihetetlen el­maradottságát. Szlovákia szocialista iparosításának sikeres folyamata köztársaságunk szo­cialista építésének keretében lefek­tette az iskolaügy, tudomány, kultúra és egészségügy páratlan fejlődésének alapját. Mindezen jelentékeny sikerek Szlovákia hatalmas forradalmi újjá­születésének bizonyítékai. A sikeres fejlődéssel együtt szün­telenül növekszik Szlovákia hozzájá­rulása a szocialista építésből eredő országos feladatok megoldásában. Szlovákia jogaival és kötelességeivel a cseh országrészek egyenrangú partnerévé vált. Ebben van a cse­hek és szlovákok megbonthatatlan egységének alapja. A népi demokra­tikus köztársaságban teljesülnek a szlovák nép nemzeti vágyai. A csehek és szlovákok nemzeti egyűvétartozá­sának tudata a nemzeti öntudat ré­szét jelenti. A párt vezetése alatt megszilárdul a köztársaság népeinek testvéri egysége. Hazánk szocialista építése vezérvo­nalának sikeres teljesítése azonban nem jelenti azt, hogy nem követünk el hibákat és nincsenek hiányossá­gaink, melyeket most az egész párt iga'zságosan bírál. Az első ötéves terv­ben népgazdaságunk fejlődésének Szlovákiában felmerült hiányosságai, melyek az aránytalanságok elmélyí­tésében, a nyersanyagalap fejlődésé­ben, a dolgozók életszínvonala szün­telen fejlődésének biztosításánál a felmerülő hiányosságokban, a mező­gazdaság lemaradásában nyilvánultak meg, nagy gondokat okoztak. E kétségtelenül komoly hiányossá­gokat pártunk már az 1953. évi ala­pos elemzések után leleplezte és helyrehozásukra megtette a kellő in­tézkedéseket. A CSKP Központi Bi­zottsága egész pártunkat és a dolgozó népet a tüzelő- és energetikai alap lemaradása elleni harcba vezette és, a jegyrendszer megszüntetésével, a pénzreform megvalósításával biztosí­totta a feltételeket az életszínvonal rendszeres emelkedésére. A mezőgaz­daságban tett számos jelentős intéz­kedés lehetővé tette a mezőgazda­sági termelés növelését és megterem­tette a feltételeket a munkásosztály és a parasztság szövetségének további megszilárdítására. A vezérvonal megvalósításában el­követett hibák nem változtathatnak semmit sem a vezérvonal helyessé­gén, művünk nagyságán, mert ezek olyan hibák, melyeket a történelem legjobb és legtökéletesebb társadalma rendjének építésében követtünk el. Pártunk ereje és nagysága abban van, hogy fel tudja tárni a hibákat, fel­ismerjük és megszüntetjük őket és levonjuk belőlük a kellő tanulságokat és következtetéseket. Komoly hibákat lepleztünk íe a szocialista törvényesség megsértésé­ben is. A szocialista törvényesség e megsértését a személyi kultusz tette lehetővé, mely azután magával hoz­ta a kollektív vezetés alapelvének megsértését, a pártépítés lenini alap­elvének megkerülését, a pártszervezet aktivitásának meggyengítését és hely­telen eszmei koncepcióit az osztály­harc kiélesedésével kapcsolatban a szocialista építés időszakában. E té­zis érvényesítéséből ered a gyanak­vás és bizalmatlanság hangulata, mely pártunkban és főleg a biztonsági szer­veknél nyilvánult meg. Ez a szocia­lista állam elnyomó funkciójának ki­emeléséhez, a biztonsági apparátus feladatának túlbecsüléséhez vezetett, minek folytán a biztonsági szervek kikerültek a párt ellenőrzése alól és olyan módszerek honosodtak meg a biztonsági szervekben, amelyek dur­ván megsértették a szocialista törvé­nyességet. Ehhez nem csekély mértékben hoz­zájárult Berija bandájának aljas te­vékenysége, mely kiterjedt nemzetkö­zi hatású provokációs akciókat szer­vezett. A CSKP Központi Bizottsága már 1953-ban intézkedéseket tett a szo­cialista törvényesség megsértése módszereinek megszüntetésére, me­lyek idegenek népi demokratikus rend­szerünktől és melyeket Slánský vitt be a biztonsági szervek munkájába. Ez főleg az 1949—1952-es években nyilvánult meg. A biztonsági szer­vek munkamódszereit éles kritikának vetettük alá, tevékenységüket a párt nagyobb ellenőrzése alá helyeztük és hangsúlyoztuk a szocialista törvé­nyesség megszilárdításának és meg­őrzésének szükségességét. Ezek az intézkedések, mint később kitűnt, nem voltak elég hatékonyak, mert adminisztratív úton valósították meg őket és nem váltak az egész párt ügyévé. A CSKP KB 1956. április 20-i ülésén hozott határozata kitűzi bün­tetőrendtartásunknak az ügyészségi ellenőrzésre, a büntetőtörvényre, to­vábbá a vizsgálat, és a per bevezeté­sére vonatkozó pontjaiban fennálló egyes abnormitásbJ< kiküszöbölését. Ezeket az intézkedéseket a leggyor­sabban és nagy következetességgel fogják megvalósítani, ami bizonyára nagy mértékben járul hozzá a szo­cialista törvényesség szigorú és kör vetkezetes betartásához. A CSKP Központi Bizottsága 1936 márciusában elfogadott határozatában hangsúlyozta a szlovák nemzeti szer­vek jogköre bővítésének szükséges­ségét, Az SZLKP KB örömmel fogadja ezt a határozatot és meg van győ­ződve arról, hogy megvalósítása még nagyobb mértékben hozzájárul Szlová­kiában a munkásosztály és a többi dolgozók teremtő erejének további fejlődéséhez és a köztársaságunk né-r pei közötti testvéri kapcsolatok to­vábbi megszilárdításához. A Szlovák Nemzeti Tanács mind­eddig nem használta ki teljes mér­tékben jogait a törvényhozó hata­lom végrehajtásánál, a nemzetiség: és területi kérdésekben, amint azt a Május 9. Alkotmány meghatározza. A Megbízottak Testülete és az egyes megbízotti hivatalok ellenőrzése is elégtelen volt. A Megbízottak Testülete az Al­kotmány értelmében nem teljesítette kellőképpen kormányzó és végrehajtó hatalmát Szlovákiában. A Megbízot­tak Testületében olyan gyakorlatot érvényesítettek, mely egészségtelen összpontosításra és a munka jelen­tékeny elbürokratizálására vezetett. A Megbízottak Testületének munká­jában jelentékenyen elterjedt a bi­zottságok rendszere, mely gyakran helyettesítette a megbízottak mun­káját, e bizottságok nemcsak jogaik­tól mentesítették őket, hanem a re­szortok irányításában felmerülő köte­lességüktől és felelősségüktől is. Az egyes problémák megtárgya­lásánál a Megbízottak Testületének meg kell oldania a fő kérdéseket, alapvető határozatokat kell hoznia és így megteremtenie a feltételeket jogkörük teljes érvényesítésére, a kezdeményezésre, a megbízottak és a különféle fokú nemzeti bizottságok felelősségére. Á vita megmutatta, hogy a FSZM szervei elszakadtak a dolgozóktól, nem harcolnak kellőképpen a szo­cialista törvényesség érvényesíté­séért, a bérpolitika szocialista alap­elveinek betartásáért, elégtelenül harcolnak a műszaki haladásért és a jó munkaszervezésért, mely a fárad­ságos és nehéz munkák megszünte­tésével lehetővé teszi a munkater­melékenység fokozását. Ugyancsak bírálták a szocialista munkaverseny formális voltát és a dolgozók újító­javaslatainak lassú gyakorlati meg­valósítását. A szakszervezetek nem harcolnak elég hatékonyan a kollek­tív szerződések és a munkabiztonsági intézkedések betartásáért és elhanya­golják a dolgozókról való szociális gondoskodást. Hasonlóképpen elha­nyagolják nevelő funkciójukat, mely a népi demokratikus rendszerben reájuk hárul. Ebben az irányban bí­rálták a Szlovák Szakszervezeti Ta­nácsot, a kerületi tanácsokat és a szövetségi szerveket. Hasonlóképpen kifogásolták a CSISZ szlovákiai' központi bizottságának és többi szerveinek elszigetelődését az üzemek, falvak és iskolák ifjúságá­tól, s azt, hogy a CSISZ illetékes szervei nem harcolnak eléggé az if­júság politikai, szakmai és kultu­rális színvonala emelése feltételeinek megteremtéséért. Az SZLKP KB a vitában kifejtett bírálatokból kiindulva ' örömmel fo­gadja a CSKP KB határozatát a test­nevelés új szervezéséről, mely lehe­tővé teszi a széleskörű önkéntes munkát testnevelési mozgalmunk­ban. Az SZLKP KB megállapítja, hogy a CSKP KB márciusi ülésén tartott beszámoló és az SZKP XX. kongresz­szusának eredményeiről szóló jelen­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents