Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)
1956-05-15 / 135. szám, kedd
Világ proletárjai egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILÁPJA 1956. május 15. kedd 30 fillér IX. évfolyam, 135. szám, Második ötéves^tervünk NAGY CÉLKITŰZÉSEI Fokozzák teljesítményüket A szobránci szénkutató intézet dolgozói e napokban megkezdték a CSKP KB irányelvtervezete jelentős pontjai egyikének teljesítését. Hogy az alapvető geológiai-kutató munkaszakaszán előnyt érjenek el, a tüzelőanyagalap fejlesztésében bevezették a megszakítás nélküli munkát, amelynek segítségével évente 1800—2000 folyóméterrel nagyobb teljesítményt érnek el a fúrásban. Termékennyé teszik a mocsaras területeket A CSKP KB "ä második ötéves terv irányelvtervezetében nagy súlyt helyez a szántóterület termékenyebbé tételére és a rétek kibővítésére a mocsaras területek lecsapolása útján. A Turčianske Teplice-i járásban a második ötéves tervbe bevették a Túróc folyó szabályozását és a földek megjavítását. E terv megvalósításával 2500 hektárnyi rétet és 3000 hektárnyi szántóterületet nyernek. x A kysucaigépészek háromszorosára emelik a termelést A Kysucké Nové Mesto-i V. Širokýüzemben május 11-én megtárgyalták a CSKP KB irányelvtervezetét a népgazdaság fejlődése második öt éve í tervével kapcsolatban. A második ötéves terv folyamán a kysucai gépészeknek a múlt évekhez vizsonyítva háromszorosan kell növelniök a termelést az önköltség egyharmad részének csökkentése mellett. A dolgozók elhatározták, hogy becsülettel teljesítik a rájuk váró nagy feladatokat. Tökéletesebb gépekkel biztosítják a folyamatos termelést A Bistrei Cement-üzem dolgozói a második ötéves terv irányelveinek megvitatása után elhatározták, hogy elvégzik a gépek és berendezések generáljavítását, amivel biztosítják a folyamatosabb termelést. Kicserélik a kerekes-préseket, hogy jobb minőségű cementet gyárthassanak és ezáltal a karbantartási költségeket 80 százalékkal csökkentik. A második ötéves terv végéig a kerület minden községébe bevezetik a villanyt A žilinai Elektrovod-üzem dolgozói, akik a kormány és a minisztérium vörös zászlajának négyszeres birtokosai, főleg az energetika fejlesztésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztak. Az irányelvtervezet megszabja, hogy a második ötéves tervben az elektromos energia termelését legkevesebb 68,5 százalékkal kell növelni, amihez 900 km-nyi hosszúságban ki kell építeni a magasfeszültségű áramvezetéket. E feladatok megvalósításában komoly szerep jut a žilinai Elektrovod dolgozóinak is. A második ötéves terv végéig a žilinai kerület minden községébe bevezetik a villanyt. A handlovai Nagy-Bányában az irányelvtervezetről Pénteken, május 11-én a Nagy-Bánya dolgozói-kommunistái taggyűlésre ültek össze, ahol részletesen megtárgyalták az irányelvtervezetből rájuk háruló feladatok teljesítését. Szlovákiában a második ötéves terv folyamán 50,9 százalékkal kell növelni a barnaszén fejtését. A handlovai NagyBánya fejlődési távlatterve alapján a múlt évhez viszonyítva a második ötéves terv végéig több mint felével növelik a barnaszén fejtését. v Az állattenyésztés fejlesztéséért A jánoki szövetkezetben nagy figyelemmel tanulmányozzák a második ötéves terv feladatait s a tanulság'okat levonva, nagy súlyt helyeznek az állattenyésztés fejlesztésére. Nagy figyelmet fordítanak a szaporulat és az állatok hasznosságának növelésére. Egyidejűleg gondoskodnak a tervezett állomány feltöltéséről, a gazdaságos takarmányozásról, Jánokon jól felkészültek az állattenyésztés fejlesztésére. Ezt az is bizonyítja, hogy míg a múlt években az EFSZ-nek állandóan takarmányhiánya volt, ebben az évben már egyedül biztosították a rendes takarmányozást. Mindez a tagok és a vezetőség becsületes és odaadó munkájának köszönhető. Domii^ Pál, Jánok. •A Latorca partján,.. Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy a leleszi szövetkezeti tagok május 5-én taggyűlést tartottak, amelyen megtárgyalták a CSKP KBnek második ötéves tervünk összeállítására vonatkozó irányelv tervezetét. A második ötéves tervtien elsősorban a takarmányalap bővítésére fordítanak nagy figyelmet. Az állattenyésztési termelés szakaszán szaporítják a szarvasmarhaállomanyt, főleg a tehenek számát. Fejlesztik a juhtenyésztést is, hogy a második ötéves tervben minél több gyapjút adjanak a textiliparnak. Képünkön: a szövetkezet juhnyája. Ez* idén a leleszi szövetkezetben 1700 juh van, ebből 800 anyajuh. A juhnyáj 5 csoportban legel. Ján Skala juhász a latorca partján legelteti nyáját. Az SZLKP Központi Bizottságának határozata a CSKP KB 1956. márciusi és áprilisi plenáris üléseinek határozataival és következtetéseivel kapcsolatban Az 1956. május 11-én elfogadott határozat 1956. május 10- és 11-én tartották meg az SZLKP Központi Bizottságának plenáris ülését, melyen megtárgyalták a CSKP 1956. március 29— 30-i és április 19—20-i plenáris üléseinek határozatait és végkövetkeztetéseit. Az SZLKP KB irodájának jelentését Bacílek elvtárs, az SZLKP első titkára adta elő. A CSKP Központi Bizottságának képviseletében Široký elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja beszélt. Az SZLKP Központi Bizottsága teljes mértékben magáévá teszi a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának következtetéseit és határozatait. Ez a kongresszus jelentékenyen tovább fejlesztette a marxizmus—leninizmus tanítását és messzemenő elméleti következtetéseket eredményezett, mélyek nemcsak az SZKP munkája számára, hanem a többi kommunista és munkáspártok tevékenysége számára is nagy jelentőségűek. Az SZLKP Központi Bizottsága teljes mértékben egyetért a .CSKP KB 1956 márciusi és áprilisi plenáris üléseinek határozataival és végkövetkeztetéseivel, melyekben feldolgozták az SZKP kongresszusának tanulságait pártunk munkája számára. Az SZKP XX. kongresszusa anyagának mélyreható tanulmányozása és belpolitikai helyzetünkre való alkalmazása teljes mértékben megerősíti pártunknak a CSKP IX. és X. kongresszusán kitűzött s az SZLKP 1950ben és 1955-ben megtartott kongreszszusain megtárgyalt vezérvonalának helyességét, ami Szlovákiai megvalósítását illeti. Ez a népgazdaság szocialista építésének lenini vonala, mely a nehézipar elsődleges fejlesztésére támaszkodva, a mezőgazdaság szocialista átépítésének vonala, a szocialista társadalmi rend kiépítése és a lakosság életszínvonala szüntelen emelésének vonala. Pártunk vezérelveinek helyességét bizonyítják azok a nagy eredmények, amelyeket a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség a Kommunista Párt vezetésével a szocialista építésben ért el. Mind hatalmasabban bontakozik ki fejlett iparunk, túlhaladva az egy főre eső termelésben a legfejlettebb európai kapitalista államokat. A Csehszlovák Köztársaság ipari termelése 1955-ben két és félszer haladta túl az 1937. évi ipari termelést, emellett Szlovákia ipari termelése csaknem 5,4szeresére emelkedett. Az építkezési beruházások országos méretekben csupán 1948 óta csaknem 2,4-szeresével, Szlovákiában négyszeresével emelkedtek. Jelentékeny sikereket értünk el a mezőgazdaság termelési szakaszán is. A szövetkezeti mozgalom már szilárd, kitéphetetlen gyökereket eresztett, mindjobban terjed mennyiségileg és minőségileg. Szlovákiában a gépesítés gyors fejlődésének, az új agrotechnikai és zootechnikai módszerek bevezetésének köszönhetően a szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó földművesek sokkal nagyobb eredményeket értek el, mint a háború előtti években. A búza átlagos hektárhozamai 23 százalékkal, a rozsé 27 százalékkal, az árpáé 28 százalékkal emelkedtek. A szarvasmarhaállomány 20,4 százalékkal, a sertésállomány 187,4 százalékkal emelkedett az 1934—1938-as évek átlagához viszonyítva. Nagyok és vitathatatlanok sikereink népünk életszínvonalának emelése terén. 1953 óta — egyéb intézkedéseken kívül — már ötször hajtottunk végre árleszállítást. A népi demokratikus rend megszüntette a közmondásos szlovák nyomort, a kivándorlást és a szlovákiai falvak hihetetlen elmaradottságát. Szlovákia szocialista iparosításának sikeres folyamata köztársaságunk szocialista építésének keretében lefektette az iskolaügy, tudomány, kultúra és egészségügy páratlan fejlődésének alapját. Mindezen jelentékeny sikerek Szlovákia hatalmas forradalmi újjászületésének bizonyítékai. A sikeres fejlődéssel együtt szüntelenül növekszik Szlovákia hozzájárulása a szocialista építésből eredő országos feladatok megoldásában. Szlovákia jogaival és kötelességeivel a cseh országrészek egyenrangú partnerévé vált. Ebben van a csehek és szlovákok megbonthatatlan egységének alapja. A népi demokratikus köztársaságban teljesülnek a szlovák nép nemzeti vágyai. A csehek és szlovákok nemzeti egyűvétartozásának tudata a nemzeti öntudat részét jelenti. A párt vezetése alatt megszilárdul a köztársaság népeinek testvéri egysége. Hazánk szocialista építése vezérvonalának sikeres teljesítése azonban nem jelenti azt, hogy nem követünk el hibákat és nincsenek hiányosságaink, melyeket most az egész párt iga'zságosan bírál. Az első ötéves tervben népgazdaságunk fejlődésének Szlovákiában felmerült hiányosságai, melyek az aránytalanságok elmélyítésében, a nyersanyagalap fejlődésében, a dolgozók életszínvonala szüntelen fejlődésének biztosításánál a felmerülő hiányosságokban, a mezőgazdaság lemaradásában nyilvánultak meg, nagy gondokat okoztak. E kétségtelenül komoly hiányosságokat pártunk már az 1953. évi alapos elemzések után leleplezte és helyrehozásukra megtette a kellő intézkedéseket. A CSKP Központi Bizottsága egész pártunkat és a dolgozó népet a tüzelő- és energetikai alap lemaradása elleni harcba vezette és, a jegyrendszer megszüntetésével, a pénzreform megvalósításával biztosította a feltételeket az életszínvonal rendszeres emelkedésére. A mezőgazdaságban tett számos jelentős intézkedés lehetővé tette a mezőgazdasági termelés növelését és megteremtette a feltételeket a munkásosztály és a parasztság szövetségének további megszilárdítására. A vezérvonal megvalósításában elkövetett hibák nem változtathatnak semmit sem a vezérvonal helyességén, művünk nagyságán, mert ezek olyan hibák, melyeket a történelem legjobb és legtökéletesebb társadalma rendjének építésében követtünk el. Pártunk ereje és nagysága abban van, hogy fel tudja tárni a hibákat, felismerjük és megszüntetjük őket és levonjuk belőlük a kellő tanulságokat és következtetéseket. Komoly hibákat lepleztünk íe a szocialista törvényesség megsértésében is. A szocialista törvényesség e megsértését a személyi kultusz tette lehetővé, mely azután magával hozta a kollektív vezetés alapelvének megsértését, a pártépítés lenini alapelvének megkerülését, a pártszervezet aktivitásának meggyengítését és helytelen eszmei koncepcióit az osztályharc kiélesedésével kapcsolatban a szocialista építés időszakában. E tézis érvényesítéséből ered a gyanakvás és bizalmatlanság hangulata, mely pártunkban és főleg a biztonsági szerveknél nyilvánult meg. Ez a szocialista állam elnyomó funkciójának kiemeléséhez, a biztonsági apparátus feladatának túlbecsüléséhez vezetett, minek folytán a biztonsági szervek kikerültek a párt ellenőrzése alól és olyan módszerek honosodtak meg a biztonsági szervekben, amelyek durván megsértették a szocialista törvényességet. Ehhez nem csekély mértékben hozzájárult Berija bandájának aljas tevékenysége, mely kiterjedt nemzetközi hatású provokációs akciókat szervezett. A CSKP Központi Bizottsága már 1953-ban intézkedéseket tett a szocialista törvényesség megsértése módszereinek megszüntetésére, melyek idegenek népi demokratikus rendszerünktől és melyeket Slánský vitt be a biztonsági szervek munkájába. Ez főleg az 1949—1952-es években nyilvánult meg. A biztonsági szervek munkamódszereit éles kritikának vetettük alá, tevékenységüket a párt nagyobb ellenőrzése alá helyeztük és hangsúlyoztuk a szocialista törvényesség megszilárdításának és megőrzésének szükségességét. Ezek az intézkedések, mint később kitűnt, nem voltak elég hatékonyak, mert adminisztratív úton valósították meg őket és nem váltak az egész párt ügyévé. A CSKP KB 1956. április 20-i ülésén hozott határozata kitűzi büntetőrendtartásunknak az ügyészségi ellenőrzésre, a büntetőtörvényre, továbbá a vizsgálat, és a per bevezetésére vonatkozó pontjaiban fennálló egyes abnormitásbJ< kiküszöbölését. Ezeket az intézkedéseket a leggyorsabban és nagy következetességgel fogják megvalósítani, ami bizonyára nagy mértékben járul hozzá a szocialista törvényesség szigorú és kör vetkezetes betartásához. A CSKP Központi Bizottsága 1936 márciusában elfogadott határozatában hangsúlyozta a szlovák nemzeti szervek jogköre bővítésének szükségességét, Az SZLKP KB örömmel fogadja ezt a határozatot és meg van győződve arról, hogy megvalósítása még nagyobb mértékben hozzájárul Szlovákiában a munkásosztály és a többi dolgozók teremtő erejének további fejlődéséhez és a köztársaságunk né-r pei közötti testvéri kapcsolatok további megszilárdításához. A Szlovák Nemzeti Tanács mindeddig nem használta ki teljes mértékben jogait a törvényhozó hatalom végrehajtásánál, a nemzetiség: és területi kérdésekben, amint azt a Május 9. Alkotmány meghatározza. A Megbízottak Testülete és az egyes megbízotti hivatalok ellenőrzése is elégtelen volt. A Megbízottak Testülete az Alkotmány értelmében nem teljesítette kellőképpen kormányzó és végrehajtó hatalmát Szlovákiában. A Megbízottak Testületében olyan gyakorlatot érvényesítettek, mely egészségtelen összpontosításra és a munka jelentékeny elbürokratizálására vezetett. A Megbízottak Testületének munkájában jelentékenyen elterjedt a bizottságok rendszere, mely gyakran helyettesítette a megbízottak munkáját, e bizottságok nemcsak jogaiktól mentesítették őket, hanem a reszortok irányításában felmerülő kötelességüktől és felelősségüktől is. Az egyes problémák megtárgyalásánál a Megbízottak Testületének meg kell oldania a fő kérdéseket, alapvető határozatokat kell hoznia és így megteremtenie a feltételeket jogkörük teljes érvényesítésére, a kezdeményezésre, a megbízottak és a különféle fokú nemzeti bizottságok felelősségére. Á vita megmutatta, hogy a FSZM szervei elszakadtak a dolgozóktól, nem harcolnak kellőképpen a szocialista törvényesség érvényesítéséért, a bérpolitika szocialista alapelveinek betartásáért, elégtelenül harcolnak a műszaki haladásért és a jó munkaszervezésért, mely a fáradságos és nehéz munkák megszüntetésével lehetővé teszi a munkatermelékenység fokozását. Ugyancsak bírálták a szocialista munkaverseny formális voltát és a dolgozók újítójavaslatainak lassú gyakorlati megvalósítását. A szakszervezetek nem harcolnak elég hatékonyan a kollektív szerződések és a munkabiztonsági intézkedések betartásáért és elhanyagolják a dolgozókról való szociális gondoskodást. Hasonlóképpen elhanyagolják nevelő funkciójukat, mely a népi demokratikus rendszerben reájuk hárul. Ebben az irányban bírálták a Szlovák Szakszervezeti Tanácsot, a kerületi tanácsokat és a szövetségi szerveket. Hasonlóképpen kifogásolták a CSISZ szlovákiai' központi bizottságának és többi szerveinek elszigetelődését az üzemek, falvak és iskolák ifjúságától, s azt, hogy a CSISZ illetékes szervei nem harcolnak eléggé az ifjúság politikai, szakmai és kulturális színvonala emelése feltételeinek megteremtéséért. Az SZLKP KB a vitában kifejtett bírálatokból kiindulva ' örömmel fogadja a CSKP KB határozatát a testnevelés új szervezéséről, mely lehetővé teszi a széleskörű önkéntes munkát testnevelési mozgalmunkban. Az SZLKP KB megállapítja, hogy a CSKP KB márciusi ülésén tartott beszámoló és az SZKP XX. kongreszszusának eredményeiről szóló jelen(Folytatás a 3. oldalon.)