Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-12 / 132. szám, szombat

Viliam Široký elvtársnak, a CSKP KB politikai irodája tagjának beszéde '"'Wni

MMMWMWiMMMMri

MI I—111 az SZLKP Központi Bizottsága 1956. május 10-i ülésén a 4. oldalról.) kisebb volt a támadó ereje, mint 1941-ben. A két évszám között ment végbe Csehszlovákia, Belgium, Hollandia, Franciaország, Dánia és Norvégia megszállása. A hitlerista hadsereg ezen események során nem-' csak óriási harci tapasztalatokra tett szert, hanem ugyanakkor felmérhetetlen anyagi eszközökre is, amelyek lehetővé tették számára tucatnyi és tucatnyi hadosztály felszerelését. Csupán Csehszlovákiában a hitleristák néhány tucat hadosztály számára elegendő kiváló minőségű felszerelést zsákmányoltak. Egész NyugatEurópa, nevezetesen a csehszlovákiai, belgiumi, franciaországi fontos hadiipari üzemek teljes gőzzel gyártották a hitlerista Németország számára a korszerű fegyvereket. A nürnbergi perben különben maguk a német Wermacht. képviselői is beismerték, hogy 1938-ban a náci Németország még nem volt kellőképpen felkészülve. A nürnbergi per amerikai ügyészének nyilatkozata szerint a hitleri Németország az akkor rendelkezésére álló 51 divízióból a Csehszlovákia elleni közvetlen támadásba csak kb. 17 divíziót vethetett be. Csehszlovákia megtámadásának náci terve — az úgynevezett „Fali grün" — feltételezte, hogy a Csehszlovákia elleni közvetlen támadásba 19 divíziót vetnek be. Ezzel szemben, amint ismeretes, 1941-ben Hitler a Szovjetunió elleni támadásba mindjárt kezdetben 170 hadosztályt vetett be. A náci Németország tábornoki karának megtalált anyagából világosan kitűnik, hogy a tábornoki kar 1938-ban éppen a Szovjetunió segítségét tartotta a legveszélyesebbnek. Főleg attól tartott, hogy a Szovjetunió Csehszlovákia megsegítésére azonnal kb. 700 repülőgépét küldhet, amivel a nácik légihaderejének túlsúlya megszűnt volna A tábornoki kar mindezen okokból minden lehetőt megtett, hogy a Csehszlovákia elleni agresszió ne következzék be, hanem, hogy Csehszlovákia leigázásának kérdése egyrészt kívülről jövő politikai nyomással, másrészt belső bomlással legyen biztosítva a szudetanémetek segítségével. 1938-ban a Szovjetunió hadseregének túlsúlyával és erejével teljes mértékben képes volt arra, hogy olyan segítséget nyújtson nekünk, amely hadseregünkkel együtt biztonságosan visszavert volna minden támadást, amelyre akkor a náci Németország képes lett volna. Hruscsov elvtárs 1955. december 6-án Burmában mondott beszédében hangsúlyozta erre az időszakra vonatkozóan, hogy a Szovjetunió „kész volt azonnali segítséggel fellépni a hitleri agresszió ellen. Hiszen nem titok, hogy a szovjet fegyveres erők akkor készén álltak arra, hogy a francia haderőkkel együtt szembeszálljanak a Csehszlovákia ellen irányuló hitleri agresszióval." A történelmi tények vitathatatlanul bizonyítják azt a tényt is, hogy a Szovjetunió 1938-ban határozottan el volt tökélve arra, hogy Csehszlovákiát a szükséges segítségben részesiti. 1938-ban a szovjet kormány nagyon behatóan tárgyalt arról, hogy meghiúsítsa a hitleri agressziót, vagy abban az esetben, ha megvalósul az agresszió Csehszlovákia ellen, országunk megkapja a szükséges fegyveres segítséget. A Szovjetuniót Csehszlovákiával — mint ismeretes — kölcsönös segélynyújtási szerződés kötötte össze, amely a Szovjetunió segítségét agresszió esetében a Franciaország részéről nyújtandó segítségtől tette függővé. A szovjet kormány több ízben a legnagyobb határozottsággal kijelentette a csehszlovák és a nyugati képviselőknek is, hogy teljes mértékben kész azonnal és hathatósan támogatni Csehszlovákiát a szövetségi szerződés alapján és hogy ugyanígy minden esetben kész a nemzetek szövetsége megegyezéséből eredő kötelezettségek teljesítésére. Különben a szovjet és csehszlovák kormány között egész sor konkrét intézkedés jött létre, ami a szovjet segítség közvetlen előkészítését illeti. A Szovjetunió kiküldte Csehszlovákiába szakembereit és a légierő magasrangú tisztjeit, akiknek főleg a szovjet repülőgépeknek a csehszlovák repülőtereken való leszállása előkészítését kellett biztosítaniok. A Szovjetunió illetékes légierői a csehszlovák követ moszkvai értesülései szerint úgy voltak felkészülve, hogy szükség esetén azonnal Csehszlovákiába repülhessenek. A szovjet 'katonai ügyvivő Párizsban kijelentette, hogy a Szovjetuniónak a nyugati határokon 30 teljes hadosztálya van, amelyek azonnali akcióra készek. Tekintettel arra, hogy a Szovjetuniónak 1938-ban nem volt közös határa Csehszlovákiával, szomszédainkkal, főleg Romániával tárgyalt a szovjet hadseregeknek román területen valő átvonulása lehetőségéről. Az akkori szovjet külügyminiszter még szeptember 21-én beszédet mondott a Nemzetek Szövetségében, amelyben kormánya nevében teljesen világos és egyértelmű választ adott olyan értelemben, hogy a Szovjetunió készen áll az egyezmény alapján kötelezettségeinek teljesítésére és hogy Franciaországgal együtt segítségben részesíti Csehszlovákiát minden lehetséges módon. Tolmácsolta a szovjet katonai vezetőség teljes készségét arra, hogy azonnal részt vesz a francia és csehszlovák katonai szervek tanácskozásain, hogy megtárgyalják azokat az intézkedéseket, amelyeket a körülmények megkövetelnek. Követelte azon európai hatalmak és államok tanácskozásának azonnali összehívását is, melyekre az ügy vonatkozik. Mindezek a tények teljes világossággal eloszlatják az összes kétségeket a Szovjetunió állásfoglalásáról 1938-ban és vitathatatlanul bizonyítják, hogy a Szovjetunió nemcsak nyújthatott volna segítséget, hanem teljesen el volt határozva arra, hogy Csehszlovákiát a hitleri agresszióval szemben teljes és megfelelő segítségben részesíti. Az, hogy nem igy történt, nem a Szovjetunió hibája, hanem az akkori csehszlovák kormány reakciós képviselőié, akik szégyenteljesen megadták magukat a müncheni kiáltvány hatására. Ami a szovjet tapasztalatok kérdését illeti, egyet kell értenünk azzal, hogy a múltban itt és ott tévedések és hibák történtek annak következtében, hogy a Szovjetunió tapasztalatait és ismereteit gépiesen vettük át anélkül, hogy figyelembe vettük volna konkrét körülményeinket, nemzeti hagyományainkat, gazdasági és politikai jellegzetességeinket. De az igazság érdekében meg kell mondanunk, hogy semmiképpen sem a szovjet elvtársak voltak azok, akik azt akarták, hogy ily módon vegyük át tapasztalataikat. Ellenkezőleg, a szovjet elvtársak mindig helyesen hangsúlyozták, hogy lehetetlen gépiesen átvenni a mi viszonyaink között azt, ami náluk bevált, hanem, hogy mindig szem előtt kell tartani a körülményeket és feltételeket. Ha a szovjet tapasztalatok átvételekor egész sor kérdésben helytelenül jártunk el, úgy ez a mi hibánk és kényelmességünk az oka. De a legnagyobb komolysággal hangsúlyozni kell, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a szovjet államnak tapasztalatai egész fejlődésünk szempontjából rendkívüli jelentőségűek voltak, lesznek és azok ma is. A Szovjetunió Kommunista Pártjának vannak a legnagyobb harci tapasztalatai a kapitalizmus és imperializmus elleni harcban, a szocialista társadalom kiépítéséért és a kommunizmus építéséért folytatott harcban. A Szovjetunió, mint az első szocialista nagyhatalom a legkülönbözőbb természeti feltételekkel bíró országrészeket és különböző nemzeteket magában foglaló hatalmas állam, az új társadalmi rend építésének minden szakaszán, a politika és gazdaságtan minden szakaszán felbecsülhetetlen tapasztalatokat szerzett. A Szovjetunió Kommunista Pártjának és a szovjet államnak e tapasztalatai minden állam számára, amely a szocialista építés útján halad, kimeríthetetlen tanulságforrás lesz a jövőben is és az ma is. Ezért a szovjet nép nemcsak volt, hanem ma és mindig is legjobb barátunk, példaképünk, tapasztaltabb testvérünk lesz. Engedjék nneg, hogy még néhány megjegyzést tegyek a pártra vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban. Éppen ma, amikor a szocializmus ellenségei rendkívüli módon szeretnék kihasználni a sztálini személyi kultusz nagyméietü bírálatával kiváltott bizonyos megrázkódtatást a párt egységének, felzárkózottságának, szerkezete alapelveinek megbontására irányuló kísérletekre, szükséges, hogy a párt ideológiai munkája magas fokon álljon. Következetesen kell harcolnunk a párt irányvonalának tisztaságáért, a lenini alapelvek helyesen értelmezett érvényesítéséért. Ebben a harcban azonban meggondoltan kell eljárni. Az elmúlt években gyakran előfordult, hogy a helytelen nézetek mögött mindjárt ellenséget kerestünk. Nem szabad megengednünk, hogy e komoly hiba ismétlődjék. Ez természetesen nem jelenti és nem jelentheti a kommunisták demobilizálását a helytelen nézetek elleni harcban, a párt alapszabályzatának megsértése elleni harcban, az ideológiai tisztaság 4S a párt irányvonala következetes betartásáért vívott harcban. Üjból és újból hangsúlyoznunk kell, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja az egy nézetet valló emberek — kommunisták önkéntes harcos szövetsége. Ez azt jelenti, hogy a pártban nincs megengedve más platform, mint a szocializmus, a kommunizmus, a marxizmus-leninizmus platformja. Kell, hogy minden pártszervezet a párt ezen alapelve következetes betartásának harcosa legyen. Ma, amikor összes szervezeteinkben az egészséges kritika hulláma és a lenini alapelvek következetes érvényesítésére és elmélyítésére irányuló harc folyik, minden pártszervezetünk feladata sokoldalúan fejleszteni ezt a harcot, ezt a nagy gyógyító folyamatot. Emellett azonban következetesen a pártépítés lenini alapelveiből, a demokratikus centralizmus alapelvéből kell kiindulnunk. V. I. Lenin hangsúlyozta: „A demokratikus centralizmus és a helyi szervezetek autonómiájának alapelve a teljes kritikai szabadság jogát jelenti mindenütt, amíg nem sérti bizonyos akció egységét — és nern engedhető meg bármilyen olyan kritika, amely aláássa, vagy megnehezíti a párt által elhatározott akció egységét." A széleskörű, párton belüli demokrácia, amely minden párttagnak elvitathatatlan jogot biztosít arra, hogy a pártgyűléseken bármelyik párttagot, funkcionáriust vagy pártbizottsági tagot bírálhasson, nem lehet öncélú. Nevelési eszköze annak, hogy minden kommunistából aktív kezdeményezőt és tántoríthatatlan harcost neveljen, aki harcol a párt irányvonalának következetes megvalósításáért, határozatainak teljesítéséért, a gazdasági és kulturális építés terveinek rendszeres teljesítéséért. Az alapszabályzat értelmében minden párttagnak vitathatatlan joga részt venni a pártpolitika kérdéseinek szabad és tárgyilagos megtárgyalásában mind a pártgyűléseken, mind a pártsajtőban. Ez természetesen feltételezi azt is, hogy minden párttag tudatában van kommunista felelősségének és teljes mértékben aláveti magát a többség által jóváhagyott és a magasabb pártszervek által hozott határozatoknak. A pártban nem lehet vitázni arról, hogy ilyen határozatokat kell, vagy nem kell teljesíteni. „Az illetékes szervek határozata után mi párttagok egy emberként cselekszünk" — hangsúlyozta Lenin.- Ebben van a párt ereje és ez biztosítja akcióképességét és egységét. Egész pártunk egységesen jóváhagyta a személyi kultusz elítélését és a kollektív vezetés alapelvének elfogadását, ami az egyetlen helyes alapelv az összes pártszervek tárgyalásainál és döntéseinél. A SZKP XX. kongresszusa eredményeinek és a mi belső kérdéseinknek megtárgyalása minden pártszervezetünkben a személyi kultusz összes csökevényei elleni éles harc jegyében folyik. A szerveztek nagy többsége helyesen tudatosítja, hogy a személyiségek kultusza elleni harc soha sem jelentette és nem jelentheti ma s'em a vezető pártszervek szerepének bármilyen meggyengítését, a demokratikus centralizmus és a pártfegyelem

1 jelentőségének gyengítését. A kongresszusok közötti időszakban a párt és az állam kollektív vezetésének központja és legmagasabb pártszerve a Központi Bizottság. „A párt alapelveit — mondta Lenin — „egyik kongresszustól a másikig a Központi Bizottság védelmezi és magyarázza". Kétségtelen, hogy pártunkban is harcot folytatunk a személyi kultusz maradványai ellen, a Központi Bizottságnak, mint a pártmunka politikai és eszmei központjának további megszilárdítása és megerősítése érdekében. Elvtársak! Olyan időszakban élünk, amikor már kialakult a szocializmus világrendszere, amely napról napra erősödik, amikor a nagyszámú ' demokratikus államok, amelyek nemrég szabadultak fel a gyarmati járom alól és beilleszkedtek a béketáborba, a szocialista államokkal együtt hatalmas békeövezetet képeznek, olyan időkben élünk, amikor. bekövetkezett a gyarmati rendszer alkonya és a különféle társadalmi rendszerű államok békés együttélésének gondolata sikeres utat tör sok kapitalista államban. Olyan időben élünk, amikor a forradalmi munkásmozgalom a szocializmusba való átmenet új útaira lép és kedvezőbb feltételek alakulnak a szocialista pártok egységes fellépésére és a nemzetközi politika alapvető kérdéseiben valő kölcsönös megértésre. A Szovjetunió kommunista építésének új hatalmas fejlődése korszakában élünk, amikor a két rendszer békés versenyében közvetlen és időszerű feladat a kapitalista államok elérése és túlszárnyalása, és amikor előttünk is felmerül a szocialista gazdaság termelésének minőségi megjavítása, főleg a technikai színvonal alapvető emelésének feladata. Az SZKP XX. kongresszusa számos új, igen nagy jelentőségű elméleti tanulságot eredményezett, melyek mélyrehatóan befolyásolják a világ kommunista és munkáspártjainak tevékenységét. Ilyen körülmények között a XX. kongresszus eredményeivel kapcsolatos vitának feladata helyrehozni pártes közéletünk hiányosságait és új feltételeket előkészíteni pártunk számára a bonyolultabb feladatok megoldására. Mindnyájunk előtt világos annak szükségessége, hogy pártéletünk a lenini normák szellemében fejlődjék. Ennek elérése nem könnyű, nem egyszerű és határozottan nem egy határozat, vagy kampány kérdése. Ne feledkezzünk meg arről, hogy a személyi kultusz okozta károk nagyon jelentékenyekké válhattak, mert a párt uralmának feltételei közepette nőhettek ki. Az uralkodó párt feltételei közötti munka sok zátonyt rejt magában, amelyekre Lenin lángeszű előrelátásával figyelmeztetett és amelyeket nem vettünk eléggé figyelembe. Erre kell gondolnunk mindig, miitor a személyi kultusszal kapcsolatos összes jelenségek ellen harcolunk. Bármilyen fájdalmas is lesz a múlt hibáival való leszámolás, saját hibáink beismerése az új fejlődés és új győzelmek forrását jelenti. Ne engedjük tehát meg, hogy munkánk foggyatékosságainak bírálata öncélú kampánnyá váljék, mindennapi becsületes és felelősségteljes munkával törekedjünk a hibák javítására szocialista építésünknek a második ötéves tervben való további fejlődése érdekében. Előkészületek a kassai egyetem alapítása 300. évfordulójának megünneplésére Kassán megszervezték a kassai egyetem alapítása háromszázadik évfordulójával kapcsolatos ünnepségeket irányító jubileumi bizottságot. A bizottság első ülésén megvitatták a jubileum méltó megünneplésének programját. A kassai egyetem történetével a jelenlévőket dr. Ondrej Halaga, Kassa város levéltárosa ismertette meg. A kassai egyetemet 1657-ben alapította Kisdy Benedek püspök, aki arról is gondoskodott, hogy az egyetemet a császár is elismerje. I. Lipót magyar király, római császár a kassai egyetem alapítását jóváhagyta és aranybullával hitelesítette annak működését. Az aranybulla meghatározza, hogy az egyetem tanárai és tanítói a többi egyetemek kiváltságaihoz, jogaihoz és szokásaihoz igazodjanak és hogy az itt nyert akadémiai fokozatokat az egész világ minden egyeteme, a városok és az egyházak is elismerjék. Mária Terézia idejében a kassai egyetemet akadémiává változtatták, később pedig jogi akadémiává alakították, melyet 1922-ben szüntettek be a burzsoá Csehszlovák Köztársaság idején. 1937-ben Kassán újból megpróbálkoztak főiskola alapításával. Ekkor létesült itt a technikai főiskola építészmérnöki fakultába. De ezt. 1938-ban áthelyezték Martinba, később pedig Bratislavába. A felszabadulás után Kassa Csehszlovákia főiskolai központjainak egyikévé vált. M. Posluchová Hazánkban leleplezték az amerikai hírszerző szolgálat újabb kémszervezetét A Belügyminisztérium dolgozói á Német Demokratikus Köztársaság biztonsági szerveivel együttműködve leleplezték azt az államellenes szervezetet, melynek tagjait a NyugatBerlinben működő kémközpont amerikai hírszerző szolgálata irányított. Az amerikai hírszerző szolgálat a szervezet tagjaival egyrészt az ügynökök közvetítésével tartott fenn kapcsolatot, akik hazánk területére Nyugat-Németországból jöttek, továbbá két modern amerikai gyártmáavú leadóállomás segítségével. A szervezet tevékenységének fő célja volt, hogy kémhíreket szerezzen a csehszlovák repülőgépiparról, különös tekintettel a lökhajtásos repülőgépek speciális gyártására és a katonai repülőterek adatainak megszerzésére. A szervezet tagjai ezenkívül jelentéseket tettek az államvédelem szempontjából fontos újabb nemzeti vállalatok létesítéséről. AZ ügynök-utazók az amerikai hírszerző szolgálat nyugat-berlini központjának megbízásából csehszlovákiai munkatársaikat a kémtevékenységhez szükséges más segédeszközökkel is ellátták. így pl. speciális rádióberendezéssel, amelynek segítségével a szervezet tagjai lehallgatták a nyugat-németországi irányító szervek utasításait. Ezenkívül ellátták őket a kémjelentések Írásához szükséges vegyszerekkel és más anyaggal. Az egyes személyeknél továbbá fegyvereket, lőszert és ipari vállalataink fontos okmányainak fényképezéséhez szükséges berendezést találtak. A Belügyminisztérium dolgozói az utóbbi napokban letartóztatták ennek az államellenes szervezetnek hat tagját, akik rendszerünk iránti gyűlöletükben és az amerikai ügynökök megvesztegető pénzéért elárulták hazájukat és az amerikai hírszerző központ szolgálatába álltak. Kövessétek példánkat Levél Csehországból Helembáról, a párkányi járás egyik kis falujából jöttünk ide a Sumava hegyes vidékére. A prachaticei járás Ktiš nevű falujában telepedtünk meg. Jól élünk, szorgalmasain dolgozunk. Brigádunk mindig a becsület-táblán szerepel. Jó a kosztunk, jól keresünk. Hetenként kétszer járunk moziba. Kultúrházunk is van, ahol munkánk elvégzése után kultúrszámokat tanulunk és szórako zunk. Fiatalok kövessétek példánkat! Gyuricsek József, Ktiš. A múlt hónapban megjelent a hazánkban levő kastélyok és várak térképe. A térkép mértéke 1:750 000. A térkép más'

1

, >Malán kísérő szöveg olvasható ' i J S 7 (*) 956. május 12.