Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-09 / 129. szám, szerda

Százezres tömeg előtt mondott választási beszédet Milánóban Togliatti elvtárs A szocializmust építő országok sz orosabb együttműködéséért A közigazgatási választásokat meg­előző kampány során Palmiro Togliat­ti, az Olasz Kommunista Párt főtit­kára vasárnap Milánóban a Dóm előt­ti téren százezres tömeg előtt beszé­det mondott. A nemzetközi helyzetet elemezve, Palmiro Togliatti rámutatott az<kra az óriási eredményekre, amelyeketa szocialista világ elért. Ezeknek az eredményeknek, ezeknek a győzel­meknek következtében ú,j kép tárul a népek szeme elé: az egész világ változik, halad, előremegy. Igen kevés kivétellel azonban az olasz vezető csoportok még nem értették meg, hogy Olaszország számá­ra is elérkezett az a pillanat, hogy a maga részérő! hozzájárul­jon a nemzetközi helyzet kibonta­kozásához az enyhülés és a béke fe­lé, nem értették meg, hogy az ország gazdasági és társadalmi szerkezetét is át kell alakítani. A nemzetközi kapcsolatok terén csak az olasz kormány képtelen a cselekvésre. A svéd, a francia, az angol kor­mány, sőt az Olasz Köztársaság el­nöke és a pápa is új kezdeménye­zéseket tesz, vagy valamilyen formában új irá­nyokat sugallmaz. Az olasz kor­mány és Martino külügyminiszter álláspontja azonban továbbra is a régi maradt; továbbra is azt állítják, hogy a világban nem történt semmi új, hogy változatlanul fenn kell tar­tani a katonai csoportosulásokat és nem szabad csökkenteni a fegyver­kezési kiadásokat. Ami az ország belső helyzetét il­leti, Togliatti elvtárs elmondotta, hogy Olaszországban az adók 75 száza­léka még ma is a nép vállaira ne­hezedik és csak 17 százaléka esik a vagyonosokra. Olaszországban a lakbérek a munkabérnek még ma is 50—40 százalékát, a Szovjet­unióban ugyanakkor csak 3 száza­lékát teszik ki. Olaszország Európában ma az utolsó helyen áll a kórházak tekinte­tében. A legújabb állami költségve­tésben azonban ennek ellenére is csak 80 millió lírát irányoznak elő kórház­építésre. Ugyanakkor ezermillió iírát fordítanak templomépítésre. Ezt a helyzetet az idézte elő, hogy a nép, a felszabadulási harcok időszakát ki­véve, sohasem tudott ténylegesen részt venni az ország életének irányí­tásában. Ennek a helyzetnek a .meg­változtatásához arra van szükség, hogy a népi tömegek és pártjaik be­kapcsolódjanak a közügyek intézésé­be, és a május 27-i választásokon ve­reséget mérjenek a nagytőkés szer­vezetek szövetségére, s ennek esz­közére, a Kereszténydemokrata Part­ra. Togliatti ezután felhívással fordult a katolikus dolgozókhoz, ne erősít­sék szavazataikkal azokat a tőkés erőket, amelyek a keresztényde­mokrata listákon képviseltetik ma­gukat. A szociáldemokrata dolgozó­kat felszólította, adjanak a válasz­tásokon olyan leckét vezetőiknek, hogy azok kénytelenek legyenek irányt változtatni, értessék meg ve­lük, hogy Olaszországban a munkás és népi baloldal nagy pártjai nélkül nem lehet szó haladásról. A kommunistákra adott szavazat — mondotta befejezésül Togliatti — döntő szavazat, mert a helyzet meg­változtatásához Olaszországban olyan politikai erőre van szükség, amely nemcsak perspektívát tud mutatni, hanem ennek a perspektívának a megvalósítása érdekében a tömeg­harcot vezetni is tudja. Ez az erő az Olasz Kommunista Párt. Sehol a vi­lágon nem tettek komoly lépéseket a szocializmus felé ott, ahol nem volt erős kommunista párt, Az olasz dol­gozók tehát, ha szavazataikat a kom­munista listákra összpontosítják, olyan fegyvert kapnak a kezükbe, amellyel el tudják zárni az utat a nagytőkések frontja előtt és előre tudják vinni a baloldali mozgalmat — mondotta Togliatti elvtárs. Tito elvtárs Párizsba érkezett Tito elnök kitüntetése ® Az Ismeretlen Katona síremlékének ri.eg toszorúzása « Tárgyalás az Elisée Paiotában Ebéd után a két köztársasági el­nölj a kisszalomba vonult vissza, ahol megkezdődtek a francia-jugo Párizs, május 7. (Tanjug) — Ti­to mars%H, a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság elnöke hétfőn délelőtt hivatalos látogatásra Párizs­ba érkezett. A jugoszláv elnök különvonata 10 óra 30-kor futott be a Bois de Bou­logne-i állomásra, ahol René Coty köztársasági elnök fogadta. A köztársasági elnökkel együtt Tito marsall fogadására megjelent Guy Moliet miniszterelnök, Bebler, Jugoszlávia párizsi nagykövete, Pineau külügyminiszter, Bourges­Maunoury hadügyminiszter, valamint a két ház elnöke. Tito elnök Coty francia köztársa­sági elnökkel és a jugoszláv, vala­mint a francia kíséret tagjaival hét­főn délelőtt 11 órakor érkezett meg az Elysée-palotába. A köztársasági gárda századának tisztelgése után Tito elnök a palota dísztermében el­foglalta_ a francia nemzeti loüogó melletti díszhelyet, majd Bourges­Maunoury francia hadügyminiszter felolvasta a Tito elnök kitüntetésé­ről szóló rendeletet, amelynek értel­mében a közös ellenség ellen vívott harcban, az ellenállás megszervezé­se és a szövetséges erők háborús győzelmének előmozdítása körül szerzett rendkívüli katonai érdemei­ért Joszip Broz-Tito marsallnak a legnagyobb francia katonai kitünte­tést ítélik oda. E-zután Coty köztársasági elnök ki­tűzte Tito elnök mellére az érdem­érmet. Tito elnök délben Bourger-Mau­noury francia hadügyminiszter kísé­retében nyitott gépkocsin az Arc de Triomphe-hoz (Diadalív), az Ismeret­len Katona síremlékéhez érkezett, ahol ünnepélyesen koszorút helyezett el és beírta nevét az Arc de Triomphe vendégkönyvébe. Tito elnök ezután visszatért az Elysée-palotába, ahol René Coty köztársasági elnök ebéden látta vendégül. Az ebéden Tito elnö­kön és feleségén, Jovanka Brozon kí­vül jelen voltak még Tito elnök kí­séretének tagjai is. Az ebéd előtt rö­vid ünnepság keretében Tito elnök átnyújtotta Coty franca köztársasági elnöknek a Jugoszláv Nagycsillag ér­demrendet, Coty elnök pedig a Be­csületrend nagyszalagját adományoz­ta vendégének. szláv politikai tárgyalások. A megbe­szélések kedden délután a Matignon­palotában a két köztársasági elnök munkatársainak bevonásával folyta­tódnak. Hétfőn este Coty francia köztársa sági elnök az Elysée-palota díszter­mében vacsorát adott Tito elnök és felesége tiszteletére. A vacsora során Coty francia köz társasági elnök és Tito jugoszláv köz társasági elnök pohárköszöntőt mon dott. Magyarországon az irodahelyiségek ezreit teszik szabaddá lakások céljaira Budapest, (ČTK). — Magyarországon a lakóhelyiségek hiányát az új házak építésén kívül irodahelyiségek felsza­badításával is csökkentik. Az elmúlt három év alatt Budapesten és a vi­déken több ezer volt irodahelyiséget adtak át a lakosságnak. A minisztertanács határozata értel­mében ezt az akciót tovább folytatják. Az irodahelyiségekből csupán az idén további 4000 lakást alakítanak át, eb­ből 35—40 százalékot Budapesten és a többit vidéken. Mosa Pijade és Zdenék Fieriinger pohárköszöntője a csehszlovák parlamenti küldöttség tiszteletére adott ebéden a viszonyokat itt-tartózkodásuk ide- Mosa Pijade pohárköszöntőjére jén minél jobban megismerjék. Re- Zdenék Fieriinger, a csehszlovák méljük, hogy ha majd látogatást te- parlamenti küldöttség vezetője vála­*szünk az önök országában, mi is szolt. Köszönetet mondott a meghí­Belgrád, május 7. (Tanjug) Mosa Pijade, a jugoszláv szövetsé­gi nemzetgyűlés elnöke vasárnap a nemzetgyűlés palotájában díszebédet adott a Belgrádban vendégeskedő csehszlovák parlamenti küldó%ség tiszteletére. Az ebéden Mosa Pijade, a szövet­ségi nemzetgyűlés elnöke és Zdenék Fieriinger, a csehszlovák parlamenti küldöttség vezetője pohárköszöntőt mondott. Mosa Pijade pohárköszöntőjében üdvözölte a csehszlovák vendégeket, majd a többi között a következőket mondotta: Figyelemmel kísérve az orszá­gaink közötti együttműködés fejlő­désének eddigi eredményeit, é6 re­mélhetjük, hogy kölcsönös kap­csolataink fejlesztésében újabb, még nagyobb sikereket érünk el. E törek­vések sikerének szavatolása a köl­csönös jóakaratban és egymás jobb megismerésében rejlik. E látogatás­nak pedig, amelyet önök, . mint a Csehszlovák Köztársaság népének képviselői tesznek országunkban, ép­pen az a legfontosabb feladata, hogy megismerjék országunkat, annak né­pét és társadalmi viszonyait. De ezen túlmenően láthatják majd Jugoszlá­via természeti szépségeit is, megte­kintik majd néhány ipari intézmé­nyünket, azokat, amelyeket mi épí­tettünk. Minthogy azonban a gyárak és a gépek mindenütt egyformák, azok nem is lesznek túlságosan ér­dekesek az önök számára. A társa­dalmi viszonvok fontosabbak azoknál. Mi pedig minden lehetőséget meg­adunk önöknek ahhoz, hogy ezeket ugyanúgy megismerhetjük az önök társadalmi viszonyait és azok problé­máit. Kérjük, ne zavartassák magu­kat, vessenek fel minden kérdést, ami önöket érdekli. A parlamenti képviselők kölcsönös látogatásának ezt az oldalát • különö­sen azért hangoztatom, mert több esztendőn keresztül, amikor nem ál­lottunk kapcsolatban, rendkívül tá­vol voltunk egymástól, mégpedig ép­pen azokban az években, amikor önöknél is. nálunk is, a legjelentő­sebb változások mentek végbe. Ezért ma igen keveset tudunk egymásról. Ez az állapot egyáltalában nem hasz­nos és így minél előbb és minél ala­posabban ki kell küszöbölni. Ezért én a parlamenti küldöttségek kölcsö­nös látogatását csak megismerkedé­sünk kezdetének tekintem. Múlha­tatlanul szükség van más közvetlen érintkezésekre is, különösen olyan csoportok látogatása útján, amelyek tanulmányozzák a gazdasági és po­litikai élet egyes területeit. Hiszem, hogy önök is, ugyanúgy, mint mi, szükségesnek tartják a mi­nél teljesebb megismerkedést nem­csak az állami és politikai vezetők hanem dolgozóink nagy tömegei kö­zött is, a két szocialista ország köze ledése és a minél szorosabb együtt működés kifejlődése céljából. Enél kül nehezen képzelhető el a tapasz­talatcsere a szocializmus építésében, különös tekintettel az utak különbö­zőségére, amelyeken ugyanazon szocia lista cél felé haladunk. vasért, majd így folytatta: — Igen reprezentantív és számbeli­legv.nagy küldöttséget állítottunk ösz­sze, éppen azért, mert hangsúlyozni óhajtottuk, milyen nagy jelentőséget tulajdonítunk Jugoszláviával való kapcsolatainknak. Szaikembtrek van­nak közöttünk, tudósok, közéleti sze­mélyiségek és egyéb területek képvi­selői. Jugoszláviai tartózkodásunk scfrán nemcsak aziránt érdeklődünk majd, amit Jugoszlávia az alatt a néhány esztendő alatt ért el amióta kapcsolataink megszakadtak, hanem érdeklődésünk kiterjed majd arra is, hogyan élnek ma Jugoszlávia népei, milyenek távlatai és társadal­mi viszonyai. A csehszlovák nemzetgyűlés elnöke a továbbiakban annak az óhajának adott kifejezést, hogy a jövőben ne csak a parlamenti, hanem más kül­döttségek is tegyenek minél gyak­rabban kölcsönös látogatásokat, majd a következőket mondotta: — Népeinknek sok közös gazdasági és kulturális feladatuk van. Ezenkí­vül sok olyan nemzetközi probléma is van, amelyek megoldásáért közö­sen harcolunk. A mi külpolitikánk mindenkép­pen a népek teljes egyenjogúságán és szabadságán nyugszik. Ugy véljük, hogy minden népnek jogában a II megkeresni a maga útját, amely szebb jövőjéhez, boldogulásához ve­zet. A jugoszláv nép is kiválasztotta a maga útját és azt mi tiszteletben tartjuk. „A francia szocialisták és a szovjet kommunisták személyes kapcsolata elősegíti a munkásosztály akcióegységét" A francia szocialista oárt küldöttsége a Szovjetunióban Tiltakozásoc az USA-ban a hidrogánbomba­kísérletek ellen New York. (ČTK) — A New York Times közli 50 kiváló amerikai ténye­ző nyilatkozatát, akik felhívják Eisen­hower elnököt, tiltsa be a jelenleg folyó hidrogénbomba-kísérlet soroza­tot és békés tárgyalások útján töre­kedjenek az ilyen kísérletek beszün­tetése érdekében. A nyilatkozat aláíró 1 rámutatnak, hogy a Csendes-óceán térségében folytatott hidrogénbomba­kísérletek nem szükségesek az Egye­sült Államok védelme szempontjából. Elitélnek bármilyen a jövőben tartan­dó hidrogénbomba-kísérletet. Moszkva, május 7. (TASZSZ) — A Francia Szocialista Párt küldött­ségének tágjai pénteken este a VOKSZ-ban részt vettek a f fartői a tudomány és kultúra barátai szak­osztályának gyűlésén. A vendégeket Ilja Erenburg író üdvözölte. — Mi mindannyian szeretjük a francia kultúrát — mondotta Eren­burg. — A szovjet nép nagyra tartja Franciaország hozzájárulásait a vi­lágkultúra fejlesztéséhez, a szovjet emberek jól ismerik a francia tudó­sok, írók és művészek nevét. Még a szovjet éš a francia népnek ' annyi kelletmetlenséget okozó „hideghábo­rú" éveiben sem szüntettük meg a francia írók műveinek közrebocsátá­sát, és tanulóink az iskolákban és fő­iskolákon széles körben tanulták a francia nyelvet. Erenburg azt indítványozta, hogy üljenek össze eszmecserére a szov­jet-francia kulturális kapcsolatok kiterjesztése lehetőségeinek megtár­gyalására. Ezután francia nyelven beszélge­tés indult, amelyben André Philip, Marceau Pivert, Róbert Coutant, Maurice Deixonne és a küldöttség többi tagja a szovjet-francia kultu­rális kapcsolatok elmélyítése mellett foglalt állást. A Francia Szocialista Párt küldött­ségének egyik csoportja vasárnap az ukrán fővárosba érkezett. A csopor­tot George Brutelle, a párt helyettes főtitkára vezette. Nazarenko, az Uk­rán Kommunista Párt Központi Bi­zottságának titkára az Ukrán Kom­munista Párt Központi Bizottsága nevében üdvözölte a küldöttség tag­jait és személyükben a francia szo­cialista elvtársakat: — Az ukrán dolgozók, mint vala­mennyi szovjet ember, ismerik, nagyra tartják és tisztelik a hős francia nép forradalmi hagyomá­nyait. A francia nép a felszabadító harc, az emberi társadalom haladá­sa történetének nem egy dicső olda­lát írta meg. A Francia Szocialista Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártja közti személyes kapcsolat elő­mozdítja a munkásosztály és a dol­gozók akcióegységének fejlesztését és elmélyítését a békéért és a nemzet­közi biztonságért, az emberiség bol­dogságáért vívott harcban. Georges Brutelle köszöntet mon­dott az üdvözlő szavakért. — Azért jöttünk a Szovjetunióba — mondotta —, hogy tanulmányoz­zuk országuk gazdaságának fejlődé­sét, a dolgozók életkörülményeit, hogy lássuk, milyen feltételek közt váltják önök valóra a szocializmust, s hogy értékeljük ezen eredményeket és e kérdésben megpróbáljuk megal­kotni véleményünket. Igen nagy je­lentőséget tulajdonítunk azon felté­teleknek, amelyekben a munkásosz­tály közvetlenül olyan helyzetbe jut­hat, amikor is maga irányíthatja dol­gait. A szovjet-francia kapcsolatok kibővítéséért Párizs, (ČTK). — Párizsban két na­pig tartó értekezletet tartottak, ame­lyet a francia-szovjet kapcsolatok fej­lesztésére alakult nemzeti bizottság hívott egybe. A bizottság tagja többek között E. Herriot, a francia nemzet­gyűlés tiszteletbeli elnöke, J. Paul Boncour, volt miniszter és más köz­életi és politikai tényezők. Az értekez­leten részt vettek neves tudományos és kulturális dolgozók, s a közéleti körök képviselői. Az értekezlet első napján Franciaország és a Szovjetunió kulturális kapcsolatainak problémájá­ról tárgyaltak, második napon a fran­cia-szovjet kapcsolatokat vizsgálták meg. Az értekezlet részvevői a fran­cia-szovjet kereskedelmi és kulturális csere fejlesztése és a két ország ve­zető tényezőinek személyes kapcsola­tai kibővítése mellett foglaltak állást. O. Grotewohl üdvözlete N. A. Bulganyinhoz Berlin, (ČTK). — A Német Demok­ratikus Köztársaság miniszterelnöke a felszabadulás 11. évfordulójának (május 8.) alkalmából N. A. Bulga­nyinhoz, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökéhez üdvözletet küldött az NDK Minisztertanácsának nevében. A miniszterelnök üdvözletében rá­mutat arra a termékeny és hasznos segítségre és támogatásra, amelyet a szovjet hadsereg győzelme után a szovjet nép és a Szovjetunió kormá­nya az NDK népének nyújtott a poli­tikai, gazdasági és kulturális élet te­rén. A német nép békeszerető erői a demokrácia és a szocializmus táborá­ba tartozó államok oldalán sikeresen fognak tovább haladni békés és bol­dog jövőjük építésének útján." Svédországba utazott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége A svéd parlament meghívására május 7-én Svédországba utazott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége. A küldöttséget A. P. Vol­kov, a Legfelső Tanács Szövetségi Tanácsának elnöke vezeti. A küldött­séggel szovjet újságírók is utaztak. (TASZSZ). Hirosimai tiltakozás az amerikai hidrogénbomba-kísérlet ellen Az atoŕn- és hidrogénfegyver eltil­tásáért küzdő hirosimai tanács Eisen­hower elnökhöz intézett felhívásiban tiltakozott az Egyesült Államok csendes-óceáni hidrogénbomba-kísér­letei ellen. A tanács követeli, hogy haladéktalanul szüntessék be a hid­rogénbomba-kísérleteket. (TASZSZ). Eisenhower az amerikai „kölcsönös biztonság" programjáról Washington. (ČTK) — Eisenhower elnök május 7-én az USA kongresz­szusának beszámolót küldött „a köl­csönös biztonság biztosításának 1955 második félévi amerikai programjá­ról". Amint ismeretes, az Egyesült Államok e program alapján nyújt úgynevezett „katonai és gazdasági segélyt" külföldi országoknak politi­kai és gazdasági szuverenitásuk ro­vására. Az elnök jelentésében beis­merte, hogy az USA e program meg­valósítása folyamán nehézségekbe üt­közik, főleg az amerikai kölcsönnyúj­tások kérdésében. A kevéssé fejlett országokban azon politikai feltételek miatt növekszik az ellenállás e köl­csönökkel szemben, amelyekhez az USA a kölcsönöket köti. Eisenhower továbbá rámutat, hogy az Egyesült Ál­lamok nehézségekbe ütközik mezőgaz­dasági terményfeleslegeinek a külföldi piacokon való elhelyezése terén is. Ei­senhower utalt arra, hogy az amerikai kormány megvizsgálja, milyen eszkö­zöket lehet alkalmazni a szovjet po­litika ellen, melynek célja, mint is­meretes, a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatoknak az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján való fej­lesztése. Eisenhower hangsúlyozta, hogy „rugalmasabb amerikai külpoli­tikát kell folytatni" a gazdasági kap­csolatok terén. OJ SZQ 1956. május 9. 11

Next

/
Thumbnails
Contents