Új Szó, 1956. május (9. évfolyam, 121-151.szám)

1956-05-09 / 129. szám, szerda

\ oo VW/ o o ynyt! Öt év m ú I va... — A második ötéves tervben lényegesen ' növelni kell a mezőgazdasági termelést. Nagy dolgokat kel! megvalósítanunk. Nekünk, az állami gazdaságok dolgozóinak valóban a szocialista nagyüzemi gazdálkodás mintaképévé kell válnunk. így mondja Tóth József, az Üjvásári Állami Gazdaság vezetője. Az asztalon nyitott újság hever előtte. Látszik, hogy az irányelvek tanulmányozásával éppen most hagyott fel. Hosszabb gondolkodás után újból megszólal. — Ami a mezőgazdaságra vonatkozik, szerintem nem lehetetlenség. Mindaz, amit a terv előír, teljesíthető. Nálunk minden alapfeltétel megvan arra, hogy 1960-ig a kenyérgabona átlagos terméshozamát 22 százalékkal növeljük. Ezt tapasztalatból mondom. Emlékszem rá, hogy gazdaságunk a kezdet kezdetén 8— 10 mázsás átlagos hektárhozamot ért el búzából. Ma már 22—23 mázsa átlaghozamról beszélünk. Sőt, volt olyan parcellánk is, amely 30 mázsás hektárhozammal fizetett a jó munkáért. Meggyőződésem, hogy 1960-ban már 30—35 mázsás átlaghektárhozammal dicsekedhetünk. — Miből gondolja ezt — kérdezzük tőle. — Nem gondolom, hanem határozott meggyőződésem. Évről évre nagyobb tapasztalatokkal rendelkezünk, évről évre több és jobb minőségű műtrágyát kapunk. Helyesen tudjuk felhasználni az istállótrágyát is és ami a döntő, évről évre több korszerű gép áll rendelkezésünkre. Tóth József beszéd közben beletúr ősz hajába, tekintete a távolba néz. Talán a múltban kotorász, talán a jövőt, a sokat ígérő jövőt látja. Percekig ül így, s csak aztán szólal meg. — Kezdetben egy traktorunk volt. A föld, amikor szántottuk, olyan volt, mintha évekig heverő ugart szántanánk. Ma olyanok a földek, hogy öröm nézni. Gépparkunk már „ütőképes". Ma már 5 kerekes, 3 lánctalpas traktor a mienk. Három fűkaszálógépünk, egy négyzetbevető gépünk és két kombájnunk van. Ez a jelen, de mi lesz a jövő! Üjból beletúr hajába. Szeme csillog s belevilágít az esti szürkületbe. Most már a jövőt látja, a hatalmas búzatengert, az élettől duzzadó kalászokat, a sok gépet, a kombájnokat, amint máról holnapra betakarítják a termést. Hirtelen megrázza a fejét, mintha álomból ébredne. — Szép, nagyon szép a jövő. Éppen azt gondoltam most, hogy 5 év múlva már nem két kombájn, hanem 6 arat a határunkban. Az aratás három napig tart majd. Ezerkilencszázhatvanban „paradicsomkert" lesz a mi határunk —' folytatja tovább Tóth József. Még néhány évvel ezelőtt a terméshozam nagyrészt az időjárás szeszélyeitől függött. Különösen a szárazság „dézsmálta" alaposan a termést. Ma már a szárazság veszélyét öntözőberendezések létesítésével részben elhárítottuk. Ma már határunk 50 százaléka a legnagyobb szárazság idején is bőven terem, öt év múlva pedig a gazdaságban nem lesz olyan rész, aho! nem lesz öntözőberendezés. Akkor aztán a még nem régen is rettegett szárazság szemébe nevetünk. — ... A vágómarha 38 százalékkal, a vágósertés 35 százalékkal, a tej 45 százalékkal... Ezek a számok sem elérhetetlenek — mondja olvasás közben. Egy-két évvel ezelőtt még komoly gondot okoztak volna. Ma már csak akaratra, szorgalomra van szükség és a számok élő valósággá válnak. Kitűnő, nagy haszonhozamú saj4t nevelésű állataink vannak az istállóban. Egyre több és jobb minőségű takarmányt silóžunk. Igaz, eddig a silózás a legprimitívebb^ módon folyt, de tudom, sőt már látom is, hogy ót év múlva a gazdaság közelében nagy befogadóképességű betönsilógödreink lesznek. A gazdaság irodájában még nagyon sokáig égett a lámpa ezen az estén. Tóth József olvasta az újságot, egyes szavakat, számokat egész lassan olvasott, mintha megrágta, métjízlelte volna a sorokat, hisz minden sor, minden szám a jövőről, a gazdag, gyönyörű jövőről beszélt. niuaitiHinaiiitiiiiiTiiiia)iitiiiiiitatiiiiii:aiia!iiiiiiiiiiani!iiiiiiiiii«i!B!iiiiiiiiitii!i:iBiiat!initiini ím d in 1

,11mi, .taiiaMaiiBiiaiiai!iiittitii«iiaHaiia"a('aiiaiiiiifitiHiiiattat!a:iB:iana'iaMaii«itat!a)iafiBi» A Dunán A Csehszlovák Dunahajózási Vállalat egyik hajóján, a Ďumbier motoros teherszállítón készült fenti képünk. A hajón dolgozó ifjúsági brigád tagjai röpgyűlésükön a hajó kapitányával, Michal Košikkal arról beszélnek, mit kellene tenniök, hogy jobban teljesítsék a teherszállítás tervét. Bővülnek a szövetkezetek a királyhelmeci járásban A királyhelmeci járásban további tagokkal bővültek a szövetkezetek. Az új jelentkezők között 40 ipari dolgozó is a mezőgazdaságot választja. Hasonlóan a még egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok is naponta jelentkeznek a szövetkezetekbe. Zétényben Remák István 8 hektáros gazda is a közös mellett döntött. A ladmóci szövetkezet 5 új taggal bővült. A belépők között van a két és fél hektáros Mészáros Lajos, a 8 hektáros Szabó János, a 10 hektáros Szűcs Elek, valamint Kacsmarik László és Katona István kis- és középgazdák. Nagybáriban a 4 hektáros Csizmadia István, Szentmárián Zelenák GézárU és Stein Ferencňé ugyancsak felvételüket kérték a szövetkezetbe. A felsorolt példák világosan bizonyítják, hogy a királyhelmeci járásban jól haladnak a mezőgazdaság végleges kollektivizálása felé. Egy szám a jövőből 230 Z 1955 1960 A panelházak építői a jövőről A CSKP KB-nak a második ötéves tervünkre vonatkozó irányelvtervezel e bőven foglalkozik építészetünk fejlődésével, különösen ami a szerelt házak építését illeti. Az irányelvtervezetet nagy örömmel fogadták a bratislavai Škultéty utcán épülő 300 lakásegysóg építői. Itt a lakásokat az úgynevezett „B" panelvázas rendszerrel építik Az építkezés főtér- i vezőjét, G. Turzunov mérnököt a napokban tüntették ki a Munkaérdemrenddel. Legújabban nagy érdeklődést mutatnak az új építészeti rendszer iránt Albániában is. Képünkön a szerelt házak építőit láthatjuk, amint Anton Mikľláš építésszel beszélgetnek jövő feladataikról. A szerelőcsoport ve/ uol Hajko (középen kalapban) építette az első szlovákiai panelházat vai Kmeť téren. A CSKP KB irányelvtervezetéről beszélnem Az ábra a traktorgyártás növekedését mutatja második ötéves tervünkben. Az 1960-ban elérendő 230 százalékos eredmény 28 300 traktort jelent. Újságjainkban néhány napja jelent meg a CSKP Központi Bizottságának irányelvtervezete a Csehszlovák Köztársaság 1956—1960-as népgazdaságfejlesztési második ötéves tervére, s dolgozóink máris minden üzemben e nagy jelentőségű tervről beszélnek. Az érsekújvári Elektrosvitben az új irányelvtervezetről Pénzes Lajossal beszélgettünk, aki jelenleg segédmunkásként dolgozik az egyik kőműves csoportban. Az üzem udvarán szólítottuk meg, ahogy egy köteg újsággal a hóna alatt tartott valamerre. — Most érkezett, a munkahelyekre viszem — válaszolta, amikor megkérdeztük, hová tart az újságokkal. Pénzes Lajos szavaiból észrevettük, hogy rendszeres újságolvasóval beszélünk. Nem lepett meg, ahogy az irányelvtervezetről ezeket mondta: — A CSKP Központi Bizottsága által a második ötéves tervre kiadott irányelvtervezet választ ad mindenre. Megszabja az előre vezető utat, amely a szocializmus gyors felépítéséhez és a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalának emelkedéséhez vezet Az új irányelvtervezet értelmében ipari termelésünk az elkövetkező években ismét lényegesen növekszik. Ezzel párhuzamosan a nemzeti jövedelem mintegy 40 százalékkal, a személyi szükségletek legalább egyharmadával, a bérek pedig 30 százalékkal emelkednek. E jelentős dolgok nem kerülték el Pénzes Lajos figyelmét sem, s erről így nyilatkozott: — Az irányelvtervezetben a mi üzemünkre vonatkozó részek is vannak. A jövőben nekünk is növelnünk kell teljesítményünket és lényegesen jobb munkát kell végeznünk minőségileg és gyakorlatilag egyaránt. Ezt csak úgy érhetjük el, ha javul a munka megszervezése, ha nem lesz anyaghiány és ha bátran alkalmazzuk az új technikát. Az új irányelvtervezet kimondja: t.. emelni kelt a termelés műszaki színvonalát, mindenekelőtt az elavult berendezések korszerűsítésével. Erre van szükség nálunk is. Hasonlóan vélekedett a komáromi n hajógyárban Lengyel Sándor hegesztő is. Lengyel elvtárs ezeket mondta: — Szükséges, hogy az irányelvtervezetet mindenki áttanulmányozza és a vita során véleményt nyilvánítson. Nekem az a véleményem, amit az irányelvtervezet is mond, hogy a munkatermelékenység fokozásával és a gazdaságosság növelésével mindenekelőtt fokozni kell a gépi munkát a termelésben. Emellett szí kség van arra is, hogy jó legyen a munkaszervezés és anyaghiány miatt ne legyenek akadályok. O) A bratislavai Béke-üzemben A traktorosok tanulmányozzák az irányelvtervezetet A somorjai járás szövetkezeti földjein a tavaszi qabonaneműek mellett több ezer négyzetes-fészkes módszerrel vetett kukorica zöldült ki. Minden lépésnél látható a csallóközcsütörtöki GTÄ traktorosainak jó munkája. A gépállomás dolgozóinak szombaton, május 5én adták át a kormány vörös zászlaját. „Brigádközpontjaink e napokban szorgalmasan tanulmányozzák a második ötéves terv összeállítására vonatkozó irányelvtervezetet — mondja Miklós István, a GTÄ igazgatója. — A jövőben még jobban akarjuk javítani az összes mezőgazdasági munkák színvonalát. A somorjai járásban döntő szerepe van a magkukorica termesztésének. \ A négyzetes-fészkes módszerrel vetett összes kukoricaterületeken biztosítjuk a kétirányú sorközi megművelés elvégzését a fejlődés időszakában legalább háromszor. Mivel a járásban nincsenek rétek, a takarmánynövényeket azonnal beérésük után fűkaszálókkal lekaszáljuk. A második negyedévben gépeszközök segítségével csaknem 8 ezer köbméter lédús silót silózunk, melyet 360 hektár területről nyerünk." A CSKP KB irányelvtervezete a csallóközcsütörtöki traktorosókat új szocalista kötelezettségvállalásra ösztönözte: a második ötéves tervben az elmúlt év átlagos hozamához viszonyítva 10—15 százalékkal növelik a búza, tavaszi árpa, cukorrépa és kukorica átlagos hektárhozamát. 1960-ig a főbb mezőgazdasági munkák elvégzését átlag 90 százalékra gépesítik. Gyorsabb ütemben kell fejleszteni a vegyiipart, amely egész népgazdaságunk műszaki haladásának fontos alapja. Fokozni kell a műszálból készült kiváló minőségű áruk gyártását. Tovább kell fejleszteni a nem fonott és nem szövött anyagból készült fonalak gyártását. Meg kell rövidíteni a technológiai folyamatokat, nevezetesen a mű- és szintetikus szálak feldolgozásánál. (A CSKP Központi Bizottságának irányelvtervezetéből a Csehszlovák Köztársaság 1956—1960-as népgazdaságfejlesztési második ötéves tervére). Második ötéves tervük irányelvei a bratislavai Békeüzem dolgozói elé komoly feladatokat' állítanak. Az üzem dolgozói mindenképpen meg akarják javítani munkájukat, mind gyártmányaik mennyisége, mind minősége tekintetében. Már az első ötéves terv folyamán is szép eredményeket értek el, a második ötéves tervet azonban még jobban szeretnék zárni. Ez év első negyedévében kiváló teljesítményekre tekinthetnek vissza, amiért el is nyerték a Vegyiipari Minisztérium vörös zászlaját. A jövőről beszélve, Bovulinský technológus azokról a gyártmányokról beszél, amelyeket a közelmúltban már elkezdtek gyártani, vagy amelyek gyártását rövidesen megkezdik. — Üzemünk rövidesen több újfajta gyártmánnyal lepi meg a vásárlókat. Különleges eljárással megkezdtük a göndör fonalak készítését. Már eddig egymillió kilogrammot készítettünk ebből a fonálból, amelyet a textilszövetek rostjaival keverve használ fel textiliparunk. A göndör fonál gyártása göndörítő gépeken történik. A műfonalak hengerpárokon haladnak keresztül, amelyek vékony rétegben az úgynevezett appretúra anyaggal vannak bevonva. A hengerhez kést erősítenek, amely a műfonalat elkülöníti a hengertől. A fonal rugalmassága következtében göndörré válik. Az így nyert anyag nagyon keresett a textüiparban, mivel puha, rugalmas, meleg, átengedi a párát, nedvességet, a szövetnek szép, fényes színt kölcsönöz, nem gyűrődik, jól vasalható, tartja a szabást. Szvettereket, fürdőruhákat, fejk-índőket i» készíthetnek belőle. Az új anyag jól és könnyen festhető, higiénikus, erős, férfi ingek és női harisnyák készítésére is alkalmas. A gyár kísérleti osztálya foglalkozik a gyapjúhulladék felhasználásával a műfonál készítésénél. A vegyilag feloldott műanyagot és a hullad&kgyapjút összekeverik, és újfajta fonalat készítenek belőle, amely szerves és szervetlen anvaqokból áll. Az így nyert fonalat festik és textilüzemeinknek szállítják. A Béke-üzem dolgozói a jövőben még több hasonló meglepetéssel örvendeztetik vásárlóközönségünket és a CSKP KB irányelveinek megfelelően fáradhatatlanul a technológiai folyamatok megrövidítésén és a műselyem minőségének megjavításán dolgoznak. H. T. OJ SZ

O O 1956. május 10. Ladislav Lipták

, Kassa Szabó Béla